Délmagyarország, 1973. november (63. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-01 / 256. szám

VILÁG PROLETARIäLCGYESOlJITEKI MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 63. évfolyam 256. szám 1973. november csütörtök Ára: 80 fillér Befejeződött a békeerők moszkvai világkongresszusa A békefórum négy dokumentumot fogadott el Szerdán este Moszkvában befejeződött a békeerők vi­lágkongresszusa. A nagysza­bású békefórum résztvevői négy dokumentumot fogad­tak el: a világ népeihez in­tézett felhívást, a Közel-Ke­lettel kapcsolatos nyilatko­zatot, a közleményt a béke­­kongresszusról és a jövőbe­ni teendőket rögzítő zárónyi­latkozatot. Szerdán délelőtt a béke­­erők moszkvai világkong­resszusának utolsó napján, a békefórum plenáris ülést tartott. Az ülés első részét a már­tírhalált halt afrikai szabad­ságharcosok és külön is Amilcar Cabral, a Bissau- Guinea és a Zöldfoki Szige­tek Afrikai Függetlenségi Pártja, merénylet áldozatá­ul esett főtitkára emlékének szentelték. A kongresszus résztvevői előtt beszédet mondott An­na-Maria Cabral, a FAIGC volt vezetőjének özvegye. A küldöttek egyperces néma felállással adóztak Amilcar Cabral emlékének. A szerda délelőtti plená­ris ülésen ezután előterjesz­tették a kongresszus 14 bi­zottságának tevékenységéről szóló beszámolókat. Az egyes bizottságok képviselői 10—10 perces beszédben számoltak be arról a munkáról, ame­lyet a bizottságokban végez­tek. Az indokínai problémák­kal foglalkozó bizottság be­számolóját dr. Kende Ist­­ván, a magyar küldöttség tagja, a bizottság titkára terjesztette elő. Dr. Bognár József akadé­mikus ismertette a fejlődés­sel és a gazdasági független­séggel foglalkozó nyolcas számú bizottságban lezajlott tanácskozások eredményeit. A kormányközi és a nem kormányszervek közötti együttműködéssel foglalkozó tizenhármas bizottság beszá­molóját Hargita Árpád, a bi­zottság alelnöke terjesztette elő, aki a DMVSZ kép­vise­letében vesz részt a béke­kongresszuson. A 14 bizottság tevékenysé­géről szóló beszámolók meg­hallgatása után befejeződött a békekongresszus szerda délelőtti plenáris ülése. A békeerők moszkvai vi­lágkongresszusának záróülé­se szerdán késő délután ült össze, hogy jóváhagyja a kongresszus záródokumentu­mait, amelyek szövegét az összekötő bizottság szerda délutáni ülésén öntötték végleges formába. A záróülés először a kongresszusnak a világ né­peihez intézett felhívását hagyta jóvá, majd a Biz­tonsági Tanács közel-keleti határozatainak támogatására szólította fel a világ közvé­leményét egy külön, erre a célra megfogalmazott rövid nyilatkozatban. E­zt követően Mihail Zimirnyin, az ös­­­szekötő bizottság szovjet al­elnöke felolvasta a kong­resszus nyilatkozatát, amely a bizottságokban végzett munka eredményeit összege­zi. A Kreml kongresszusi pa­lotájában megtartott záró­ülésen Romesh Csandra, a békeerők kongresszusa ös­­­szekötő bizottságának elnö­ke, a Béke-világtanács főtit­kára elnökölt. Az ülés el­nökségében helyet foglalt Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke is Az ülés megnyitása után terjesztették elő a kongres­­­szus záródokumentumait. A kongresszus résztvevői mind a négy dokumentumot szavazás nélkül, de egységes tetszésnyilvánítással hagyták jóvá. A záródokumentumok elfogadása után több­fel­e békeszerető erők vi­lágkongresszusa felhívta a világ népeit, hogy az igaz­­ságos és tartós béke sza­vatolása érdekében egye­sítsék erőfeszítéseiket. A szerdán elfogadott fel­hívás leszögezi, hogy a bé­keszerető erők sikerei kö­vetkeztében az utóbbi­­ idő­ben javulni kezdett a nem­zetközi politikai légkör. Rea­litássá vált az a remény, hogy a mai és a jövőbeni nemzedékek megmenekülhet­nek a nukleáris katasztrófa rémétől. Az ellenségeskedés és a szembenállás a nemzetközi kapcsolatokban fokozato­san átengedi helyét a bé­kés és kölcsönösen elő­nyös együttműködésnek, valamint az államok közötti fokozottabb bizalomnak. Ugyanakkor — hangzik a felhívás — maradtak még olyan térségek, ahol a fe­szültség ugyanolyan nagy, mint korábban volt, ahol még mindig nem sikerült felszámolni az egész embe­riséget veszélyeztető agres­­­szió tűzfészkeit. A kongresszus felhívta a népeket: követeljék a nem­zetközi biztonságon és a köl­csönösen előnyös együttmű­ködésen alapuló békés együttélés érvényesülését, szorgalmazzák a fajüldözés, a gyarmatosítás és a neoko­­lonializmus felszámolását. Követeljék az általános és teljes leszerelést, a katonai támaszpontok és szövetsé­gek felszámolását, a nuk­leáris fegyverek alkalmazá­sát, gyártását, kipróbálását és felhalmozását eltiltó nemzetközi konvenció el­fogadását, valamint az ag­resszió összes formáinak be­szüntetését. Követeljék, hogy a háborús célokra előirányzott ös­­­szegeket fordítsák a nyo­mor megszüntetésére, az írástudatlanság felszámo­lására, az oktatás, az egész­ségügy fejlesztésére, követel­jék az igazságtalanság ki­küszöbölését, valamint azt, hogy minden nép saját be­látása szerint használja fel nemzeti erőforrásait. A felhívás kimondja, hogy a béke, a biztonság és az igazságosság szavatolásának elengedhetetlen feltételeként szólaló méltatta a béke­kongresszus eredményeit, majd egy varsói szobrász­­művész átnyújtotta a kong­resszusnak ajándékát, egy, a békét jelképező nőalak szobrát. A békekongresszus Ro­mes Csandra záróbeszédé­vel ért véget. Csandra hang­súlyozta, hogy a békeerők moszkvai világkongresszusa minőségileg új szakaszt, mérföldkövet jelentett a bé­kemozgalom történetében. Méltatta a világ népeinek, a világ haladó közvélemé­nyének nagy szerepét az­em­végre kell hajtani az ENSZ- határozatokat. Ezek a követelmények hangoztatja a felhívás — megfelelnek az ENSZ-alap­­okmány, a bandungi konfe­rencia, az el nem kötelezett országok konferenciája elvei­nek, valamint azoknak az elveknek, amelyeket nem­rég hirdettek meg a külön­böző társadalmi rendszerű államok vezetői által aláírt békedeklarációkban és ok­mányokban. A Közel-Kelettel kapcso­latos kongresszusi okmány kimondja: „A pillanatnyi helyzet gyors és hatékony intézkedéseket követel. A békeszerető erők nemzeti és nemzetközi kötelessége, hogy aktívan részt vegyenek ab­ban a tevékenységben, amely annyira szükséges mind a közel-keleti népek, mind pe­dig az egész világ népei szempontjából”. A békeerők moszkvai vi­lágkongresszusának zárónyi­latkozata hangoztatja, hogy a kongresszus csupán a kezdetet jelenti az embe­rek közötti kölcsönös meg­értés és együttműködés megszilárdítása érdekében, a béke, a nemzeti független­ség, a nemzetközi biztonság, az emberi jogok és a társa­dalmi haladás javára törté­nő együttes nemzeti és nem­zetközi erőfeszítésekben. A nyilatkozatban a kong­resszus azzal a felhívással fordult az összes részt vevő nemzeti és nemzetközi szer­vezetekhez, hogy hagyják jóvá az állandó bizottságai által elfogadott beszámoló­kat és javaslatokat, s hajt­sák végre azokat. Felszólít­ja továbbá az összes érde­kelt szervezeteket, pártokat és mozgalmakat, hogy foly­tassák tevékenységüket az együttműködés, a párbeszéd és az egységes cselekvés szellemében, vagyis abban a szellemben, amely a moszk­vai béketanácskozást jelle­mezte. A kongresszus megbízta a nemzetközi előkészítő bi­zottságot, küldjön delegáció­­t­ az ENSZ-be, az Afrikai Egységszervezethez, és más kormányközi szervezetekhez, amelyek informálják e szer­vezeteket a kongresszus ha­tározatairól és javaslatairól beriség további sorsának alakításában. Végül szovjet pionírok egy csoportja vörös szegfűcsokor­ral köszöntötte a záróülés elnökségének tagjait, majd a béke-világkongresszus Bee­thoven IX. szimfóniája öröm­ódájának hangjaival be­fejeződött. Szerdán este Moszkvában nagyszabású fogadást ren­deztek a békekongresszus küldötteinek tiszteletére. A békefórum résztvevői csütörtökön reggel felkere­sik a Lenin-mauzóleumot a Vörös téren. Ugyancsak az előkészítő bi­zottság feladatává teszi a zárónyilatkozat annak előse­gítését, hogy a moszkvai kongresszus által kezdemé­nyezett módon további esz­mecserék bontakozzanak ki a kongresszuson részt vett szervezetek között újabb kontaktusokról és együtt­működési lehetőségekről. (Folytatás a 2.­ oldalon.) Kongresszusi záróokmányok ­ Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1 soros ülését november 1-ére, csütörtökre összehívták. A Poli­tikai Bizottság időszerű nemzetközi kérdések megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. KGST-tagállamok tudományos szakértőinek tanácskozása Szegeden Tegnap, szerdán kezdődött meg Szegeden, a Magyar Tudományos Akadémia Bio­lógiai Központjában a KGST- tagállamok tudományos szakértőinek háromnapos ta­nácskozása. Straub F. Brúnó akadémikus, a szegedi kuta­tóközpont főigazgatója a házigazdák nevében üdvö­zölte a megbeszélésen részt vevő öt európai szocialista oszág képviselőit. Ezután Dénes Géza, az MTA leve­lező tagja, a biológiai köz­pont biokémiai intézetének igazgatóhelyettese elnökleté­vel megkezdődött az eszme­csere. A tanácskozás célja, hogy a KGST-országok tudomá­nyos és műszaki együttmű­ködésének keretében, a mo­lekuláris biológia és bioké­mia területén levő kapcso­latok további kiszélesítésé­re és fejlesztésére dolgozza­nak ki ajánlásokat, amelye­ket majd magasabb szintű fórum elé terjesztenek elő jóváhagyásra. Ez év júliusában Prágá­ban a szakértők egyik előze­tes megbeszélésén már ja­vasolták, hogy a molekuláris biológia témakörében az MTA Szegedi Biológiai Köz­pontjában koordinációs köz­pontot hozzanak létre. A mostani tanácskozáson az ezzel kapcsolatos szervezeti kérdésekre tudományos té­mák részterületeinek koor­dinációjára teszik meg ész­revételeiket a résztvevők. Az általuk összeállításra ke­rülő együttműködési prog­ramtervezet kidolgozásánál figyelembe veszik a KGST­­­ tagállamok által 1970—1972 között kidolgozott, a mole­kuláris biológia fejlődésére vonatkozó prognózist. Ez tartalmazza­­ azokat a főbb problémaköröket, amelyek­ben az elkövetkező 15—20 év alatt a legnagyobb fej­lődés várható. A szegedi tanácskozás ja­vaslatait, ajánlásait jegyző­könyvben rögzítik. Az ok­mányt pénteken írják majd alá a tagországok képvise­lői. Üzemet avatnak A IV. ötéves terv egyik kiemelkedő beruházása a Barátság II. kőolajvezeték építése és a Dunai Kőolajipari Vállalat új, évi 3 millió tonna kapacitású desztillációs üzeme. A Szov­jetunióból, a Barátság II. kőolajvezetéken érkező nyersola­jat Százhalombattán dolgozzák fel. A százhalom­­battai üzem Európa egyik legnagyobb kőolajfeldolgozója lesz. A kettős üzemavatást november 2-án tartják. Képünkön: részlet az új üzemről

Next