Délmagyarország, 1973. november (63. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-01 / 256. szám

K­ongresszusi záróokmányok (Folytatás az 1. oldalról.) A közlemény kiemeli a vietnami és a laoszi nép győzelmének jelentőségét A békeszerető erőknek mind­azonáltal törekedniük kell a párizsi és a vientianci egyezmé­nyek szigorú végrehajtásá­ra, s követelniük kell az Egye­sült Államoktól a Kambod­zsa elleni agressziós cselek­mények beszüntetését. Min­dent meg kell tenni az in­dokínai népek támogatása érdekében. A dokumentum kifejezés­re juttatja a kongresszus résztvevőinek aggodalmát a közel-keleti helyzet miatt. Megállapítja, hogy töreked­ni kell a Biztonsági Tanács 1973. október 22-i és októ­ber 23-i határozatainak ma­radéktalan végrehajtására, az izraeli csapatoknak az arab országok megszállt területeiről való kivonásá­ra. Feltétlenül meg kell ten­ni mindent az európai biz­tonság fejlesztése­ érdekében — állapítja meg a közle­mény­t, minden olyan kí­sérlet elutasításával, amely e folyamat megállítását cé­lozza. A kongresszus küldöttei úgy vélik, hogy a feszült­ség enyhülésének légkörét a fegyverkezési hajsza be­szüntetésére, végső fokon pedig — az általános és tel­jes leszerelés érdekében kell gyümölcsöztetni. A békés egymás mellett élés légköre az emberi jo­gok érvényesülésének elen­gedhetetlen feltétele — je­lenti ki a közlemény. A faji hovatartozás, a nemzetiség és a politikai meggyőződés, valamint a nemek valame­lyikéhez való tartozás nem szolgálhat megkülönböztetés ürügyéül. A chilei tapasztalat a köz­lemény szerint azt tanúsít­ja, mennyire veszélyes az imperialista erők politikája azoknak az országoknak szá­mára, amelyek az önálló gazdasági és politikai fejlő­dés útjára léptek. A chilei néppel vállalt nö­vekvő szolidaritás, a chilei demokraták szabad­ságáért kibontakozó nemzet­közi mozgalom hozzátarto­zik a népek békéért, a ha­ladásért és a társadalmi felszabadulásért folyó moz­galomhoz. Ahhoz, hogy a háború le­hetetlenné váljék, nem ele­gendő egyedül a kormányok erőfeszítése. Ez a világ va­lamennyi emberének ügye — hangoztatja a moszkvai közlemény. Haderő-csökkentési tárgyalás • Bécs (MTI) A bécsi haderő-csökkenté­si tárgyalások második nap­ján a szovjet, az amerikai, a brit és a török küldöttségve­zetők beszédével lezárult az általános politikai állásfog­lalások sorozata. Szerdán nagy érdeklődés előzte meg Oleg Hlesztov professzornak, a szovjet kül­döttség vezetőjének beszé­dét. A Szovjetunió képviselője bevezetőben üdvözölte a tár­gyalások résztvevőit és kö­szönetet mondott az osztrák kormánynak, mind a ven­dégszeretetért, mind azért, hogy kedvezőbb feltételeket teremtett a tárgyalásokhoz. Méltatta a tárgyalások fon­tosságát Európa és az egész világhelyzet szempontjából. Rámutatott, hogy a feszült­ség hosszú korszaka után az enyhülés, és az együttműkö­dés irányában végbemenő fordulat, ennek fejlődése és erősödése jótékonyan befo­lyásolja a megbeszélések megkezdését. Hlesztov emlékeztetett a nukleáris háború megakadá­lyozásáról és a hadászati fegyverrendszerek korlátozá­­sáról kötött szovjet—ameri­kai megállapodásokra, vala­mint a többi olyan nemzet­közi szerződésre, amely hoz­zájárult ehhez a pozitív fo­lyamathoz. Hangsúlyozta, hogy az európai politikai enyhülést ki kell egészíteni a katonai enyhülést célzó in­­tézkedésekkel. „Az európai — és nem­csak az európai — kontinens történetében — folytatta —, először került gyakorlati síkra a fegyveres erők és a fegyverzet csökkentésének feladata, a leszerelés felada­ta. Az országok nagy cso­portjának képviselői első íz­ben ülnek tárgyalóasztalhoz, hogy együtt konstruktív in­tézkedéseket dolgozzanak ki a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentésére.” A szovjet küldött a továb­biakban felidézte, hogy or­szága a háború befejezése óta — más szocialista országok­kal együtt — számos javas­latot tett hasonló témakör­ben. A szovjet küldöttség az­zal a szilárd eltökéltséggel érkezett Bécsbe, hogy konk­rét és építő jelleget adjon a tárgyalásoknak, és előmoz­dítsa praktikus intézkedések kidolgozását. Oleg Hlesztov utalt a bé­csi előkészítő konzultációkra, és a konzultációkon a meg­beszélések tárgyáról, a részt­vevők köréről, a kidolgozan­dó egyezmények földrajzi ki­terjedéséről, létrejött megál­lapodásokra. Hangsúlyozta azt az elvet, hogy a konkrét haderő-csökkentési intézke­dések egyik fél biztonságát sem károsíthatják meg. A szovjet delegáció vezető­je végezetül hangsúlyozta, hogy a realizmus és az együttműködési készség gyü­mölcsöző eredményeket hoz­hat a most megindult tár­gyalásokon. A szovjet kül­döttség konkrét megoldások kidolgozására törekszik, és kész szoros kontaktusban dolgozni a többi résztvevő­vel — mondotta. Stanley R. Resor nagykö­vet, az amerikai delegáció vezetője „a nemzetközi dip­lomáciában radikális új in­dulásnak” nevezte a had­­erő-csökkentési tárgyaláso­kat, és kormánya gyakorla­tiasságáról biztosította a résztvevőket. A közép-euró­pai konfrontációt sajátos lo­gikával „a történelem termé­kének” nevezte, majd hang­súlyozta, hogy a múltra a feledés fátylát kell boríta­ni... Clive M. Rose, a brit kül­döttség vezetője lényegében a NATO álláspontját konk­retizálta, hangsúlyozva még azt is, hogy a haderő-csök­kentési értekezlet „veszé­lyes” lehet, ha végül az eu­rópai katonai helyzet „ke­vésbé stabil lesz”, mint ma. Az angol delegátus ugyan­csak elmondta aggodalmait a Varsói­­ Szerződés katonai erejével kapcsolatban. A török küldöttség veze­tője tett még rövid nyilat­kozatot. A bécsi haderő­csökkentési tárgyalások kez­deti szakaszában heti két ülést tartanak. Az ENSZ égisze alatt Egyiptom hajlandó a béketárgyalásokra • Kairó (MENA, MTI) Kairóban a bel- és a külföl­di sajtó 350 képviselője előtt megtartott sajtóértekezletén szerdán, Anvar Szadat egyip­tomi elnök hangsúlyozta, hogy országa kész együtt­működni az ENSZ-szel a Biztonsági Tanács határoza­tainak haladéktalan megva­lósítása érdekében. — Békét akarunk, igazi békét, ami azt jelenti, hogy teljes egészében végre kell hajtani a Biztonsági Tanács 242. számú határozatát — jelentette ki Szadai. — A magunk részéről készek va­gyunk azonnal teljesíteni a határozatból eredő kötele­­lezettségeinket, beleértve azt is, hogy hat hónapon belül hajózhatóvá tennénk, és megnyitnánk a Szuezi-csa­­tornát. — Egyiptom — mondotta — továbbra is elveti a köz­vetlen tárgyalások gondola­tát, de az ENSZ égisze alatt hajlandó béketárgyalásokat folytatni Izraellel, ahhoz ha­sonlóan, ahogyan az egyip­tomi és az izraeli hadsereg képviselői találkoztak az ENSZ zászlaja alatt, az ENSZ-megfigyelők jelenlé­tében. Szadat rámutatott, hogy a tárgyalások megkezdése Iz­raeltől függ. Egyiptom ugyanis az október 22-i vo­nalak alapján elfogadta a Biztonsági Tanács tűzszüneti határozatát, amely a Szov­jetunió és az Egyesült Ál­lamok együttes garanciái­val intézkedik a béketárgya­lások megkezdéséről, a 242. számú rendelkezési határozat végrehajtásának azonnali megkezdéséről. Izraelnek te­hát vissza kell vonulnia az október 22-i tűzszüneti vo­nalakra. Ezek megállapítása nem ütközik nehézségbe, hi­szen azon a napon mind Egyiptom, mind Izrael hi­vatalos közleményben rög­zítette a katonai helyzetet. Izrael a saját állítása sze­rint 70 négyzetkilométernyi területet tartott ellenőrzése alatt a Szuezi-csatorna nyu­gati partján a tűzszünet élet­belépése előtt. Arra a kérdésre válaszol­va, hogyan képzeli a Palesz­tinai nép jogainak érvé­nyesítését, Szadat leszögezte, hogy a Palesztina­ nép képvi­selőinek részt kell venniük a béketárgyalásokon. Az egyiptomi államfő el­mondotta, hogy a Szovjet­unió, mint barát és mint nagyhatalom teljesíti vállalt kötelezettségeit, s jelenleg az Egyesült Államok is konst­ruktív magatartást tanúsít. Ezzel kapcsolatban közölte, hogy kedd este hosszas meg­beszélést folytatott Kuznye­­cov szovjet külügyminiszter­helyettessel, majd bejelentet­te, hogy november 7-én Kai­róba érkezik Kissinger ame­rikai külügyminiszter. Utalt rá, hogy új külügyminiszte­re, Iszmail Fahmi, Washing­tonban folytat tárgyalásokat Nixon elnökkel és Kissin­­gerrel. (El-Zajjat eddigi kül­ügyminiszter elnöki tanács­adó lett. A szerk.) A diplo­máciai erőfeszítésekről szól­va megemlítette, hogy rö­videsen elküldi megbízottait Franciaországba, Angliába és Jugoszláviába. A katonai helyzetről szólva kijelentette, hogy a két nagy­hatalom garanciái mellett azért fogadta el a Biztonsági Tanács tűzszüneti határozatát, mert nem akart az Egyesült Államok ellen harcolni. A háború első 11 napját köve­tően ugyanis az Egyesült Ál­lamok olyan korszerű fegy­vereket szállított _e Izraelbe, amelyekkel az amerikai had­sereg sem rendelkezik. Ki­emelkedő sikerként értékelte a Szuezi-csatornán végre­hajtott egyiptomi átkelést, a Bar-Sev-vonal elfoglalását. Izraelnek meg kellett tanul­nia — mondotta —, hogy nem legyőzhetetlen, biztonsá­gát nem építheti a katonai fölényre és a megfélemlítés­re. Izrael a tűzszünet megsér­tésével hatolt be a Szuezi­­csatorna nyugati partjára —, mondotta Szadat a további­akban. — Ez az akció azon­ban inkább politikai és pszichológiai, mintsem ka­tonai célokat szolgál. Nem tagadom, hogy a mi részünk­ről is történtek hibák. A Deversoirnál behatolt izraeli erők likvidálása könnyű fel­adat lenne, de nem akarjuk folytatni a háborút. Nixon maga is arra kért, hogy bé­késen oldjuk meg a kérdést, vagyis az izraeli csapatok visszavonásával. Szadat cáfolta a Szuez el­foglalásáról és a 3. egyip­tomi hadsereg bekerítéséről közölt valótlan izraeli ál­lításokat. Végül világossá tet­te, hogy az arab népek szük­ség esetén készen állnak a harc folytatására, egy hos­­­szú, sok áldozatot követelő háborúra. • Damaszkusz (AP, AFP) Szíria szerdán bejelentet­te, hogy mindaddig nem fog­ja nyilvánosságra hozni a Szíriai hadifogságban levő izraeliek névsorát, ameddig Izrael nem tesz maradékta­lanul eleget a genfi konven­ció hadifoglyokkal kapcsola­tos előírásainak. • Tel Aviv (AP) Golda Meir izraeli minisz­terelnök szerdán Tel Aviv­­ból elutazott az Egyesült Államokba, hogy Nixon el­nökkel megvitassa a közel­­keleti helyzettel kapcsolatos kérdéseket. • Washington (TASZSZ) Az Egyesült Államok szer­dán feloldotta fegyveres erői­nek, köztük az Európában ál­lomásozó csapatainak foko­zott készültségét. A wa­shingtoni hadügyminisztéri­um hivatalos szóvivője ugyanakkor bejelentette hogy a Földközi-tengeren ál­lomásozó amerikai 6. flotta személyi állománya továbbra is a készültségnek azon a fokán marad, amelyet a kö­zel-keleti harci események kiújulásakor rendeltek el . Anvar Szadat London Sir Alec Douglas-Home brit külügyminiszter szer­dán az alsóházban bejelen­tette: december 2-án a Szov­jetunióba utazik, hogy szov­jet vezetőkkel konzultáljon. Santiago Ezentúl tilos Chilében a „munkás” szó használata — közölte Pinochet tábornok, a chilei katonai junta vezető­je a minap közvetített tele­vízióbeszédében. A chilei fő­városban megszigorították a járőrtevékenységet. Az utóbbi napokban a „kijárási tilalom megsértése” miatt több mint száz embert tar­tóztattak le. Saigon A dél-vietnami felek kétoldalú katonai vegyes bi­zottságának DIFK-küldöttsé­­ge a saigoni delegáció veze­tőjéhez intézett jegyzékben tiltakozott a legutóbbi sai­goni provokációk miatt; rá­mutatott, hogy a saigoni kül­döttek különböző mondva­csinált ürügyekkel akadá­lyozzák a kétoldalú testület küldöttségvezetői és albizott­sági szintű tanácskozásait. Moszkva A Szovjetunióban Föld körüli pályára bocsátották az Interkozmosz–10 jelzésű mesterséges holdat. Az űrkí­sérletre a szocialista orszá­gok űrkutatási együttműkö­déséről szóló program kere­tében került sor. A szput­nyik feladata, geofizikai ku­tatásokat végezni nagy ma­gasságokban a mágneses szféra és az ionoszféra elekt­romágneses kapcsolatának mérése céljából. CSÜTÖRTÖK, 1973. NOVEMBER L Scheel Moszkvában • Moszkva (TASZSZ) Walter Scheel, a Német Szövetségi Köztársaság al­­kancellárja és külügyminisz­tere szerdán megérkezett a szovjet fővárosba. Az Izvesztyija, amelynek szerda délutáni száma a nyugatnémet politikus fotó­jával és rövid életrajzával jelent meg, a következőket írja: A Szovjetunióban üdvözlik a nyugatnémet külügymi­niszter megérkezését és re­mélik, hogy látogatása elő­mozdítja a két ország közöt­ti kölcsönösen előnyös kap­csolatok további bővülését, a moszkvai szerződés és azok­nak a megállapodásoknak az alapján, amelyeket Leonyid Brezsnyev 1973 májusi nyu­gat-németországi látogatása során sikerült elérni Külügy­miniszter­helyettesek tanácskozása • Berlin (MTI) Kedden és szerdán Ber­linben tanácskozást tartot­tak Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyaror­szág, Mongólia, az NDK, Ro­mánia és a Szovjetunió kül­ügyminiszter-helyettesei. A találkozó résztvevői eszme­cserét folytattak kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről. A szívélyes, ba­ráti légkörben megtartott ta­nácskozást a nézetek azonos­sága jellemezte. KÖZÜLETEK! MAGÁNOSOK! FIGYELEM! A SZEGED VÁROSI BERUHÁZÁSI VÁLLALAT Szeged, József fi. sgt. 169—171. sz. lebontásra kerülő ingatlanokat fargfi­fiiis ut­­án 1973. november 3-án reggel 9 órai kezdettel A versenytárgyaláson megvásárolt épületek bontási anyaga után 2000 Ft értékű óvadékot a helyszínen, míg a további összeget a versenytárgyaláson ismertetett és megkötött szerződésben foglalt határidőn belül csek­ken kell befizetni. 0 Az épületeket a bontási szerződésben foglalt határidőig le kell bontani. 0 A versenytárgyalás helye: SZEGED, JÓZSEF ATTILA SGT, 171. SZÁM.

Next