Délmagyarország, 1974. március (64. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-01 / 50. szám
PÉNTEK, 1974. MÁRCIUS t Vásárhelyi kiállítás Szegeden Somogyi Károlyné felvétele Sok a látogatója annak a szép kiállításnak, amely Szegeden, a megyei tanács földszinti előcsarnokában Hódmezővásárhely mai építészetét, a városfejlesztés terveit mutatja be térképeken, tervrajzokon, fotókon és maketteken. A megye második legnagyobb városának kiállítása március 9-ig tart nyitva. Képünkön: Részlet a kiállításról. Több zöldségre számíthatunk Mennyiség, minőség, választék A Csongrád megyei Mezőgazdasági Termékértékesítő Szövetkezeti Közös Vállalat igazgatósága tegnap terjesztette a gazda tsz-ek és ÁFÉSZ-ek küldöttközgyűlése elé 1973. évi mérlegbeszámolóját A tanácskozáson körvonalazták az 1974. évi vállalatfejlesztési és üzletpolitikai feladatokat is. Ezekkel összefüggésben kiemelten foglalkoztak a Csongrád megyei pártbizottság 1973. november 23-i határozatának megfelelően a lakosság zöldség- és gyümölcsellátásának erőteljesebb javításával. Mind az írásban kiadott beszámolóból, mind pedig Bódi Jánosnak, az igazgatótanács elnökének kiegészítő jelentéséből kitűnt, hogy a lakosság zöldség- és gyümölcsfogyasztásában most a legközvetlenebb feladat a választék bővítése, valamint a minőség javítása. A tavaly forgalomba hozott zöldség- és gyümölcsfélék mennyisége az aszályos időjárás miatti gyenge termés ellenére is 12 százalékkal emelkedett. A mennyiségi növelésnek most sincsenek akadályai, de a választék bővítését és a minőségek javítását komoly gondok nehezítik. Regőczi István, a vállalat igazgatója szólott részletesebben a megtett intézkedésekről, a nehézségek megoldását jelentő, már folyamatban levő beruházásokról. Rámutatott, hogy a zöldségtermesztésben is jelentkező termelési rendszerek hatására mind nagyobb termésmennyiségek kerülnek évente a vállalat telepeire. S ezeket itt kell áruvá alakítani, feldolgozni. E munkához azonban még mindig hiányzik a megfelelő technikai felkészültség. Hangsúlyozta, hogy a jövőben a mezőgazdasági termelés fejlesztését és a kereskedelmi árufeldolgozást a beruházásokat illetően is egyetlen vertikumnak kell tekinteni. Ehhez a felső párt- és kormány-, valamint a megyei szervek részéről eddig is minden anyagi és erkölcsi támogatást megkapott a vállalat, de a gyakorlati kivitelezés sok, nehezen leküzdhető bürokratikus akadályba ütközik. Például a makói hagymafeldolgozó üzem rekonstrukciójához már minden pénzügyi erőforrás rendelkezésre áll, de tavaly október óta „nem lehet” beszerezni egy darabka papírt a szakaszos beruházás engedélyezésére. Emiatt áll a 60 tagú építőbrigád, s veszélyben van az idei hagymatermés megbízható raktározása. A fokozott beruházások érdekében a tagszövetkezetek részére tervezett nyereség nagyobb része most a közös kasszában maradt A tavalyi gyenge termés ellenére a vállalat a jóváhagyott felvásárlási és értékesítési tervét túlteljesítette. 9 ezer 370 vagon helyett 9 ezer 537 vagon zöldséget és gyümölcsöt forgalmazott tavaly. Örvendetesen növekedett a lakosságot közvetlenül szolgáló kiskereskedelmi, vendéglátóipari és az ipari feldolgozó tevékenység is. Cs. J. Energetikai tervezés Köri kiokintés, takarékosság Csépányi Sándor elnökletével csütörtökön a Parlamentben ülést tartott az országgyűlés ipari bizottsága. A képviselők a hazai földgáztermelés és -felhasználás helyzetéről tanácskoztak. A témáról dr. Lőrincz Imre nehézipari minisztériumi államtitkár tájékoztatta a bizottság tagjait. Elöljáróban elmondotta, hogy a tőkés országok energiaválságának hatásaival természetesen az iparág vezetői is fokozott figyelemmel foglalkoznak, s megteszik azokat a preventív intézkedéseket, amelyek a magyar energiafogyasztókat, felhasználókat védik. Országunk is mind „energiaéhesebb”: 1965-ben Magyarország összes energiafogyasztása 183 billió kalória volt, 1970-ben már 217 billió kalória. A tervek még nagyobb fejlődésről tanúskodnak: a negyedik ötéves terv utolsó esztendejében a fogyasztás eléri majd a 273, 1980-ban pedig a 320 billió kalóriát. A körültekintő energetikai tervezés mellett igen fontos a hazai források ésszerű kiaknázása, az energiatakarékos felhasználása. Az államtitkár részletesen szólt arról, is, hogy hazánkban program szerint folyik az alapenergiahordozók szerkezetében tervezett változtatás végrehajtása, a szénhidrogének részaránya 1975-re várhatóan már eléri a 59—60 százalékot. Folyamatosabbá teszik a munkát Ülésezett a népfront béke és barátsági bizottsága Együttes ülést tartott csütörtökön a népfront Csongrád megyei és városi elnöksége mellett működő béke és barátsági bizottság. Dr. Szilágyi Julia, a megyei béke és barátsági bizottság elnöke értékelte a tavaly második félévben végzett munkát és beszélt az idei feladatokról Az 1973-as év utolsó 6 hónapjában a békemozgalom munkáját két nagy jelentőségű esemény határozta meg: a VIII. magyar békekongresszus és a békeszerető erők moszkvai világkongresszusa. A megyében összesen 312 békenagygyűlést rendeztek, melyben nagy feladatot vállaltak a népfrontbizottságok. A hazai békekongresszust egy megyei konferencia előzte meg, majd szeptember végétől a résztvevők negyvenkét alkalommal számoltak be a megye lakosságának a VIII. békekongresszusról. A békeerők moszkvai találkozójról is hangzottak el tájékoztatók a különböző gyűléseken. A tavalyi tapasztalatok azt mutatják, hogy jó együttműködés alakult ki a tömegszervezetekkel és társadalmi szervekkel, ezt, bizonyítják az együttes munkával szervezeti sikeres, közös rendezvények és megemlékezések. A megye lakosságának még nagyobb részét sikerült bevonniuk az elmúlt hónapokban a béke és barátság jegyében végzett munkába. A bizottság ezután is arra törekszik, hogy ne csak kiemelkedő alkalmakkor legyenek magasszintű rendezvényeik, a béke és a barátság szellemét egész évben, folyamatosan kell terjeszteni. Továbbra is igyekeznek fenntartani a kapcsolatot a baráti országok nagykövetségeivel, a kulturális központokkal, és igyekeznek olyan találkozókat szervezni, melyeken a résztvevők őket érdeklő kérdésekre kaphatnak választ. Felmerült az, hogy a rendezvények színvonalának emelése érdekében kultúrcsoportok közreműködésit is kérhetnék. Az előadásokat pedig filmvetítéssé lehetne szemléletesebbé tenni. Az 1974. évi munkaterv megvitatása után a béke és barátság klub működéséről Perényi István újságíró, a klub elnöke tájékoztatta a bizottság tagjait. A bizottság az ülés végén táviratot küldött Budapestre, az Országos Béketanács címére, s kifejezték szolidaritásukat a chilei néppel. 3 _ Beruházások a vízgazdálkodás fejlesztésére Ülést tartott Csongrád megye tanácsa Tegnap, csütörtökön dr. Komócsin Mihály tanácselnök elnökletével ülésezett Csongrád megye tanácsa. Az ülésen részt vett és felszólalt Fórján Gyula, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának képviselője is. A tanács megvitatta és elfogadta a megye vízgazdálkodásáról szóló beszámolót, megvitatta és elfogadta a megyei tanács 1974-re szóló költségvetési és fejlesztési tervét, jóváhagyólag tudomásul vette a jogi és igazgatási bizottságnak a munkájáról szóló beszámolóját. Végül személyi és más kérdésekben döntött a testület. A tegnapi tanácsülésen az egyes napirendek vitájában felszólaltak: Balogh László (Csongrád), Lovas István A tegnapi tanácsülés központi témája a megye vízgazdálkodásáról szóló beszámoló volt, melyet Simádi Béla, a vízügyi igazgatóság vezetője készített. A testület elé került anyag ismertette a vízgazdálkodás igazgatási, szervezeti felépítését, a vízügyi igazgatóság feladatait, azután rátért az árvízvédelem témájára. Csongrád megyében 296 kilométer a fő védővonalak hossza, a töltésekkel védett mélyártéri terület nagysága pedig 262 ezer hektár. Az árvízzel veszélyeztetett népgazdasági vagyon értéke mintegy 58 milliárd forint. Beszédesek ezek a számok. Jól érzékeltetik, hogy mekkora érték biztonsága múlik a töltéseken, a gátak állapotán, és az ATIVIZIG munkáján. 1970 tavaszán ekkora érték megmentéséért folyt a küzdelem. S éppen az akkori helyzet súlyossága késztette arra az illetők(Csongrád), Molnár Imre (Tiszasziget), Reinholcz András (Nagylak), Szabó József (ALÉP), dr. Paczuk István elnökhelyettes, Nagy Sándor (Ásotthalom), Vecseri József (Szentes), Miklós Sándor (Szeged) és Kovács Imre elnökhelyettes. Interpelláltak: Nagyistók Sándor (Felgyő), a majsai út rendbehozása és postahivatal építése, Dudás Kálmán (Üllés) benzinkút építése ügyében. Dr. Bacskay Jenő (Szentes), az egészségügyi átszervezés következtében a városi tanácsok szakigazgatási szerveire háruló nagyobb feladatokat, illetve azt tette szóvá, hogy fölül kell vizsgálni az osztályok teherbíró-képességét, meg tudnak-e birkózni a munkával. kés szerveket, hogy fölülvizsgálják az árvízvédelmi rendszert, és továbbfejlesszék azt. A töltéseket 60 kilométer hosszan kell fejleszteni. A negyedik ötéves terv idején beruházásra 212 milliót, fenntartásra pedig 151 millió forintot fordítanak. Már tavaly befejeződött az Algyő és Tápé közötti töltésszakasz megerősítése, s 1972-ben megkezdték a Makó közvetlen védelmét szolgáló 17 kilométeres töltésszakasz erősítését, melyet csak 1976-ban fejeznek be. Megkezdődött a szegedi partfal átépítése is, amelynek előirányzott 176 milliós költségéből 40 millió forintot a városi tanács biztosít. Csongrád megye meglehetősen gazdag élővizekben, hasznosításukra azonban nélkülözhetetlenek a folyamszabályozások. A megye területén a folyók hossza 144 kilométer, amelyből 110 kilométeres szakasz szabályozott, 34 kilométer rendezésére csak később kerülhet sor. A negyedik ötéves terv három kilométer folyószabályozást irányoz elő, melyet Csanytelek környékén 27 millió forintos költséggel 1971. óta végez az igazgatóság. A folyamszabályozási művek fenntartására évente 6—7 millió forintot ordítanak. Vízrendezés és belvízvédelem Ugyancsak nagy és rendszeres munkát igénylő feladat a vízrendezés és belvízvédelem, mivel a megye domborzati adottságainak következtében belvízveszélyes terület, összesen mintegy 250 ezer hektár a veszélyeztetett terület, s a belvizet elvezető csatornák hossza több mint 3200 kilométer. A csatornák és a szivattyútelepek alkalmasak arra, hogy a megye egész területén lehullott csapadéktól naponta 2 millimétert elvezessenek. A belvízvédelmi rendszer eszközeinek értéke közel másfél milliárd forint. Az ötéves tervben több mint 50 milliót fordítanak a rendszer fejlesztésére. Fontos feladata a vízgazdálkodásnak a vizek minőségének védelme is, hiszen tisztaságuk biztosítása alapvető társadalmi érdek. A szennyvíztisztítók közismerten igen drága berendezések, de a népgazdaság és az egyes vállalatok teherbírása szerint mind több épül meg, s egyre kevesebb tisztí tatlan szennyvíz kerül a folyókba. A meglehetősen nagy összegű szennyvízbírság arra készteti a vállalatokat, hogy előbb-utóbb vállalják a szennyvíztisztító berendezések építését. A felelőtlenségen azonban nehezebb változtatni, pedig ahhoz korántsem kellene sok pénz. A mezőgazdaságban használatos mérgező vegyszerekkel ugyanis sok helyen nem az előírásoknak megfelelően bánnak, s azok a talajba, csatornákba jutva fertőzik a vizeket. A beszámoló részletesen foglalkozott még az ipar, a mezőgazdasági üzemek és a települések vízellátásának számos kérdésével, valamint a hévizek hasznosításával is. Ismertette a vízgazdálkodás távlati fejlesztési tervét, a következő ötéves terv előkészületeit. A tanács jóváhagyólag tudomásul vette a beszámolót, s egyúttal dicséretben részesítette a vízügyiigazgatóságot jó munkájáért. A testület határozatában felhívta a helyi tanácsok figyelmét, hogy a mezőgazdasági üzemekben fokozottan ellenőrizzék a vegyszerek felhasználását, a vizek minőségének védelmében. Költségvetés, fejlesztés A testület megvitatta és elfogadta a megyei tanács idei költségvetési és fejlesztési tervét. A költségvetés 1974-ben közel 285 milliós bevétellel, illetve kiadással számol, a fejlesztési alap várható bevétele és kiadása pedig meghaladja a 130 millió forintot. A tanács előzetesen tájékozódott Csongrád megye ést Szeged várható — a helyi tanácsok még csak ezután tárgyalják — összesített előirányzatáról is. Ezek szerint 1974-ben a tanácsok fejlesztési alapja a megyében meghaladja az 1,6 milliárd forintot. ‘ Felügyeletmódosítások A jogi és igazgatási bizottság munkájáról szóló beszámoló elfogadása után a tanácsi oktatási és továbbképzési feladatok ellátására a testület határozott egy oktatási és továbbképzési csoport létrehozásáról, április 1-i hatállyal. Döntött a tanács a hódmezővásárhelyi fémipari vállalat felügyeleti jogának módosításáról, átruházva azt a nehézipari miniszterre. A vállalat ily módon a Magyar Alumíniumipari Tröszt keretében dolgozik, az kínálta ugyanis a legelőnyösebb feltételeket. Az idevágó kormányrendelet alapján — a szegedi tanács végrehajtó bizottságának egyetértésével — a testület megyei tanácsi kezelésbe vette a szegedi siketek általános iskoláját és nevelőotthonát, s ugyancsak kormányrendelet alapján városi kezelésbe adta a hódmezővásárhelyi és a szentesi zeneiskolát. Döntött a tanács a mórahalmi gondozóintézet szociális otthonná történő átszervezéséről is. Személyi kérdésekben állást foglalva — saját kérelmére — a tanács felmentette osztályvezetői állásából dr. Halustyik Mihályt, s áthelyezte a szentesi AGROBER-hez. Ugyancsak felmentette az élelmiszer-gazdasági és vízgazdálkodási bizottság titkári tisztje alól, helyére pedig Tóth Imrét, a tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának megbízott vezetőjét választotta meg. Felmentette a tanács az ifjúságpolitikai bizottság titkári tisztjéből dr. Németh Kálmánt — akit osztályvezető-helyettesi munkaköréből már korábban felmentettek —, s helyére Barna Lászlót, a művelődésügyi osztály helyettes vezetőjét választotta meg. Az ATIVIZIG beszámolója