Délmagyarország, 1974. április (64. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-25 / 95. szám
2 Tanácskozik az országgyűlés tavaszi ülésszaka Dr. Korom Mihály beszéde Dr. Schultheisz Emil felszólalása (folytatás az 1. oldalról.) szülő (törvényes képviselő) meghallgatása után határoz. Törvénytelen az a házasság, amelyet a házasuló a gyámhatóság engedélye nélkül vagy a (3) Ezután a miniszter szólt a névviselés kérdéséről. Utalt arra is, hogy a házastársi vagyonközösség alapvető szabályozásán a törvényjavaslat nem változtat, majd így folytatta beszédét: — A törvényjavaslat a jelenlegi rendelkezésekhez viszonyítva változást hoz az emberi és társadalmi rendeltetését be nem töltött házasságok felbontása tekintetében. A szabályozást alapvetően az elmúlt évtized alatt kialakított bírói gyakorlatot emeli törvényerőre. Ennek lényege, hogy megengedi a házasságnak a házasfelek egybehangzó akaratnyilvánítása alapján történő felbontását egyszerűsített módon, ha a bíróság úgy látja, hogy a felek azt véglegesen elhatározták és házasságuk teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. További feltételként pedig azt írja elő, hogy a válni akaróknak befolyástól mentesen meg kell állapodniuk a közös gyermek elhelyezésében, tartásában, láthatásában, a lakásjogi helyzetük rendezésében, és az esetleges házastársi tartásban. — A házasság felbontásának új szabályozása — meggyőződésünk szerint — semmiképpen sem növeli a válások számát. Ezt azért is mondhatjuk, mert a bírósági gyakorlat — mint már említettem — a társadalmi követelményeknek megfelelően értelmezte a törvény rendelkezéseit. Ha pedig egyegy házasságot csak a törvény és a jog rendelkezéseivel akarnánk fenntartani, annak ellenére, hogy az együttélés már véglegesen zátonyra futott, az nem lenne más, mint valamiféle álszemérem legalizálása. A válások viszonylag nagy száma semmiképpen sem azokat igazolja, akik szerint a házasság intézménye felett eljárt az idő. Ellenkezőleg: az ipari, valódi érzelmeken és felelősségtudaton alapuló kapcsolatok szilárdulásával bekezdésben megjelölt életkor elérése előtt kötött.” — E javaslatot megtárgyalta és elfogadta az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a szociális és egészségügyi bizottsága. magyarázható ez a válási arány, mert az emberek nem a házasságtól, hanem a rossz házasságtól menekülnek. A gyermekek érdekeinek, az ifjúság fokozott védelmének, a gyermekek családi nevelésének hatékonyabb biztosítása, fejlődésük előmozdítása érdekében a törvényjavaslat abból indul ki, hogy a család egyik megtisztelő és felelősségteljes funkciója a jövő nemzedék testi és értelmi fejlődésének előmozdítása. A normális családi keret Szólt a miniszter az örökbefogadás egyes kérdéseiről is: — Jogszabályaink eddig is lehetővé tették az egyedülállók által történő örökbefogadást, de mivel ennek néhány kérdése nem volt jogilag megfelelően szabályozva, kevesen éltek vele. A törvényjavaslat most elősegíti az ilyen örökbefogadásokat. Főleg az egyedülálló nőknek lesz így nagyobb lehetőségük gyermeknevelésre, örökbefogadás útján. Az örökbefogadás egyik új szabálya megkönnyíti az olyan örökbefogadások felbontását, amelyek nem töltötték be társadalmi rendeltetésüket. A gyermektartásdíjról pedig a következőket mondotta: “ Eddig a bíróságok a tartásdíjat meghatározott összegben állapították meg. Ez a gyakorlatban odavezetett, hogy ha a tartásra kötelezett szülő anyagi körülményeiben változás állott be, csakis újabb bírósági döntés változtathatott a tartásdíj összegén. Ez a szabályozás is hozzájárult, hogy jelenleg évente körülbelül 40 000 ilyen ügyet tárgyalnak a bíróságok. Az új rendelkezés bevezeti a tartásdíj százalékos megállapítósoki megbomlása esetére a jognak is rendelkeznie kell, s ez kifejezésre jut a törvényjavaslatban. A gyermek elhelyezésénél megszünteti azt az eddigi általános szabályt, hogy a hatodik életévét betöltött fiúgyermeket rendszerint az apánál, a leánygyermeket és a hat év alatti fiút pedig rendszerint az anyánál kell elhelyezni. A bírói gyakorlat — helyesen — rugalmasan alkalmazza a törvényi előírásokat úgy, hogy a gyermekek elhelyezésénél az ő érdeküket tekinti döntő, általános elvnek. A törvényjavaslat is ezt az elvet teszi magáévá. A gyermek elhelyezése nem lehet alku tárgya valamilyen szülői érdek szolgálatában. Még világosabban: a törvényjavaslat kizárja, hogy a gyermeket felhasználhassák anyagi haszonszerzés, zsarolás vagy éppen bosszúállás eszközéül, sőt, mégpedig úgy, hogy első esetben a százaléknak megfelelő forintösszeget is meg kell határozni. Ez azzal jár, hogy ha a kötelezett fizetése, jövedelme emelkedik, akkor automatikusan, tehát külön bírósági döntés nélkül emelkedik a tartásdíj összege is, amelyet a munkaadó már így köteles számfejteni. Ez az intézkedés nemcsak a gyermekek, hanem az őket nevelő szülő — rendszerint az anya — érdekeit is szolgálja. Végül hangsúlyozta: A kormány megítélése szerint a benyújtott törvényjavaslat valóságos társadalmi igényeket fejez ki szocialista céljaink szolgálatában. Elfogadásával újabb jelentős lépést teszünk előre a család intézményének fejlesztése, ezzel együtt pedig társadalmi rendünk további építésének, erősítésének útján. Befejezésül dr. Korom Mihály a Minisztertanács megbízásából kérte, hogy az országgyűlés a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosítására és egységes szövegének megállapítására vonatkozó törvényjavaslatot vitassa meg, fogadja el és iktassa az ország törvényei közé. Bevezetőben dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a családjogi törvény módosítása olyan, az egész társadalmat érintő kérdés, amely különösen közel áll az egészségügyhöz. A továbbiakban a népesedésstatisztikai adatok tükrében elemezte a házasságkötések alakulásában bekövetkezett változásokat. Egyebek között elmondotta, hogy a fiatalok ma hamarabb kötnek házasságot, mint korábban. Ugyanakkor a házasok között megnőtt azok aránya, akik nem először kötnek házasságot, azaz továbbra is a családot tekintik életük legfontosabb keretének. Mindez azt is bizonyítja, hogy lakosságunk a szocializmus által nyújtott létbiztonságot megfelelő alapnak tekinti a családi élethez, a gyermekek vállalásához. A miniszter ezt követően hangsúlyozta, hogy a családoknak nemcsak a társadalom biológiai reprodukciójában van döntő szerepük, hanem a gyermekek felnevelésében is. A társadalom szempontjából nem közömbös a család hatása a felnőtt népesség életére, az egyénnek a társadalomba való beilleszkedésére. A családi légkör elősegítheti vagy korlátozhatja tagjait a társadalmi feladatok ellátásában. — Hazánkban a közgondolkodás már családközpontú. A társadalom fejlődéséből adódó nehézségek azonban könnyebben küzdhetők le, ha korszerűek a jogszabályok, amelyek a házasságra, a családra és a gyámságra vonatkoznak. Jelentős tehát ez az előterjesztés, mert a tervezett módosítások a társadalom által is megfogalmazott és várt igényeket elégítik ki. Dr. Schultheisz Emil rámutatott, hogy a családi életre való nevelés szerves része népesedéspolitikai törekvéseinknek. A családi élet a házasságkötéssel kezdődik, de a házaséletre való felkészítést, a családi életre nevelést már sokkal korábban, a szülői házban kell megkezdeni, s később, az iskoláskorban folytatni kell. A cél az, hogy a szocialista humanizmus szellemében felkészítsük az új generáció tagjait a harmonikus családi életre, a házastársi és szülői feladatokra, a gyermekek tudatos és örömteli vállalására és helyes nevelésére. — A családi életre való felkészítés során mindenekelőtt azt kell tudatosítani, hogy a jó házassághoz nem elég két, egymást őszintén szerető ember házasságkötése. Szükség van a házasságot megerősítő ismeretekre is, amelyekkel már a serdülőkortól fel kell vértezni a fiatalokat. A miniszter ezt követően a népesedéspolitika szemszögéből elemezte a családjogi törvény módosítására előterjesztett javaslatot. Hangsúlyozta, hogy minden, jövője iránt felelősséget érző társadalomnak foglalkoznia kell a népesedéspolitikával, és olyan törvényalkotással, amely a családot védi. Utalt a korábbi években született határozatokra, amelyek a családalapítást, a gyermekvállalást és a gyermekek nevelését segítik elő. Ezeknek az intézkedéseknek közös vonása, hogy összhangba hozzák a család és a társadalom érdekeit, a népesedéspolitikai célok elérését nem adminisztratív intézkedésekkel próbálják megoldani. Ismeretes, hogy az elmúlt 15 évben hazánk népesedési helyzetének alakulásában kedvezőtlen tendenciák jelentkeztek. Ezek megszüntetésére legutóbb a múlt évben hozott szociálpolitikai, egészségpolitikai intézkedéseket a párt és a kormány Ezeket az intézkedéseket széles körű társadalmi véleménycsere előzte meg. Ennek során számos olyan javaslat is elhangzott, amely feltétlenül helyes, követendő és az ötödik ötéves terv szociálpolitikai intézkedéseinek kidolgozásakor célszerű megvizsgálni, figyelembe venni azokat. A népesedéspolitikánkkal kapcsolatos egészségpolitikai célkitűzésekről szólva dr. Schultheisz Emil kifejtette, lényeges, hogy megszüntessük a családtervezés terén kialakult helytelen gyakorlatot, hogy a családtervezés legelterjedtebb módja a terhesség művi megszakítása legyen. A kormány ezért döntött úgy, hogy a házasulandók számára kötelezővé teszi a házasságkötés előtti tanácsadást. Így a házasulandók idejében felvilágosítást kaphatnak a korszerű családtervezési eszközökről, módszerekről. A nevelésnek és felvilágosításnak ez a formája a tanácsadók működésének eddig eltelt aránylag rövid ideje alatt beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a tanácsadók valódi igényeket elégítenek ki. A korábbi években a terhesség művi megszakításával kapcsolatban nem kívánt szabadosság alakult ki, amely nem vette figyelembe, hogy a beavatkozás a gyermekre és az anyára nézve komoly egészségkárosodással jár. Ezért kellett úgy intézkedni, hogy olyan esetekben, amikor a gyermek vállalásának feltételei adottak, a nő egészséges, házasságban él, lakással rendelkezik, szociális körülményei jók, és a gyermek vállalásához életkora is megfelelő, a terhesség művi megszakítása iránti kérelem elutasítható — ha a családban még nincs megfelelő számú gyermek. Ezt az intézkedést társadalmunk túlnyomó többsége, azon belül az orvosi társadalom is, egyetértéssel fogadta. Az intézkedéstől az orvostársadalom ezért azt várta és várja, hogy csökkenni fog a művi terhesség-megszakítások magas száma. A rendelet életbelépése óta szerzett tapasztalatokról szólva dr. Schultheisz Emil kiemelte, hogy bár az eltelt idő rövid, egyértelműen jó irányú változás érzékelhető. Az év első két hónapjában a művi vetélések száma az előző esztendő azonos időszakához képest csaknem felére csökkent. Ez az új intézkedéssel, illetve a fogamzásgátló szerek és eszközök nagyobb arányú elterjedésével függ össze. Feltétlenül figyelmet érdemel, hogy a jelentős csökkenés nem a terhesség-megszakítást elbíráló bizottságok elutasító határozatainak eredménye. A kedvező változás elsősorban azzal magyarázható, hogy az év első két hónapjában — az előző esztendő hasonló időszakához viszonyítva — 60 százalékkal kevesebb nő fordult terhesség-megszakítás iránti kérelemmel a bizottságokhoz. Megjegyezte a miniszter, hogy januárban és februárban csupán 1100 terhességmegszakítási kérelmet utasítottak el a bizottságok. Az érintettek közül több mint 700-an elálltak a fellebbezéstől. A másodfokú bizottságok 230 kérelmet utasítottak el. — Az új családjogi törvénytervezet — hangsúlyozta a továbbiakban a miniszter — jelentősen elősegíti családvédelmi politikánk korszerűsítését. Ezt a célt szolgálja egyebek között a törvényjavaslatnak az a része, amely szerint a házasságkötést az anyakönyvvezető csak a házasságkötési szándék bejelentését követő 30 nap utáni időpontra tűzheti ki. A házasságkötések stabilitását jelentősen elősegítheti az előterjesztésnek az az — orvosi szemmel nézve is különösen fontos — része, amely a házasságra lépőknél az eddigi korhatár felemelését javasolja. Korszerűek és egészségügyi szempontból is helyesek az apaság, az örökbefogadás és a gyámság kérdésével foglalkozó módosítási javaslatok is, mert olyan feltételeket kötnek ki, amelyek a testi és szellemi fejlődés legjobb biztosítékait tartalmazzák. Az új családjogi törvénytervezet egészségpolitikai és népesedéspolitikai célokat is szolgál. Védi a házasság intézményét, erősíti a családi kapcsolatokat, gazdagítja a családi élet tartalmát. Védi a gyermekek és szülők érdekeit, és óvja társadalmunk alapját, a családot —, mondotta befejezésül dr. Schutheisz Emil egészségügyi miniszter. A család megtisztelő funkciója Örökbefogadás, tartásdif Kertész Sándorné felszólalása — A hozzászólásomat e fontos és nagy jelentőségű napirendhez nem kevés izgalommal teszem meg. Az előttünk fekvő törvényjavaslatot mi, asszonyok, örömmel és lelkesedéssel fogadjuk, szívesen dolgozunk végrehajtásáért. Nagy örömömre szolgál, hogy részese lehetek e javaslat törvényre emelésének. Választóim, főleg asszonyok, és munkatársaim bátorítottak, biztattak, hogy felszólalásomban az ő egyetértésüket is tolmácsoljam az országgyűlésnek e törvény létrehozásáért. — Ez a törvény — folytatta Kertész Sándorné — nagyon fontos láncszeme a többi törvény jó megvalósításának. Gondolok az ifjúsági törvényre, pártunk Központi Bizottságának nőpolitikai határozatára és a nemrégen meghirdetett népesedéspolitikánk megvalósítására. Nem utolsósorban ez, a családjogi törvénymódosítás konkrétan, a jog erejével, súlyával lép fel a női egyenjogúság megvalósításáért, a családra háruló teher igazságosabb viseléséért. Mindig nagy felelősséget kell éreznünk akkor, amikor törvényt alkotunk, vagy módosítunk. Csongrád megyében a Hazafias Népfront széles körben vitát rendezett a családjogi törvény módosításának előkészítéséről. A vita szervezésében arra törekedtünk, hogy minél több fiatal is bekapcsolódjon. A Szeged városi KISZ-bizottság segítségével a fiatalok körében a 20 év körüliek véleményét kutattuk. A vitában nagyon sok vélemény találkozott az előttünk levő törvényjavaslattal. A nemzetfenntartó ifjú generáció nevelése főként a család kötelékében történik. Nevelési feladatát a család helyes és szocialista szellemben csak akkor tudja ellátni, ha maga is erős, védett, szocialista módon él és gondolkodik. A család kialakítása a házasságnál indul, tehát igen fontos követelmény, hogy aki házasságot köt, komoly szándékkal, megfontoltan tegye. Mindenképpen helyes tehát a házasságkötési szándék előzetes, 30 napos bejelentése, amely eleve lényegesen csökkenteni fogja az elhamarkodott, meggondolatlan házasságkötések számát. Ez a rendelkezés sok szülő bosszúságát és elkeseredését megszüntetni, mert minden fiatal házasulónak lesz ideje a szülőnek is bejelenteni házasságkötési szándékát. De a legfontosabb előnye: a fiataloknak egymás jobb megismerése mellett valamivel több idejük lesz, hogy felkészüljenek a családi életre. Ezért értek egyet — mondotta a továbbiakban — a törvényjavaslat azon céljával, hogy fokozni kívánja a házasságkötők felelősségét egymás és a társadalom iránt. Felvetődik ezért az a gondolat, hogy az orvosi vizsgálat kötelezővé tételével a házassági alkalmasságot nem lenne-e célszerű orvosilag is megállapítani. Ha ez a kötelező orvosi vizsgálat többletmunkát jelentene is az egészségügy számára, mégis érdemes és arányban álló lenne annak társadalmi értékével. A rendelettervezet foglalkozik a gyermektartásdíjak szabályozásával. A tartásdíjakkal kapcsolatosan a díjnak állami megelőlegezése rendkívül fontos és garantálja a család, főként a gyermek anyagi érdekét és biztonságát. A gyermektartásdíj százalékos megállapítása a régi gyakorlattól eltérően nagy könnyítést jelent a gyermek eltartójának. Vannak esetek, amikor az eltartásra kötelezett szándékosan cserélgeti munkahelyét, hogy magasabb jövedelemhez jutva kijátssza a tartásdíj emelését. A százalékos megállapítás ezt a lehetőséget kizárja, és az eltartónak nem kell hatóságokhoz, bírósághoz a gyermektartásdíj újbóli megállapítása miatt kilincselni. A magam részéről a törvényjavaslatot elfogadom, és elfogadásra ajánlom. CSÜTÖRTÖK, 1974. ÁPRILIS » Komszomol-felhívás a világ ifjúságához • Moszkva (TASZSZ) Szerdán reggel Moszkvában, a Kreml kongresszusi palotájában folytatta munkáját a Komszomol XVII. kongresszusa. A tanácskozás második napján a küldöttek megvitatták a Központi Bizottság beszámolóját, egyidejűleg folyik a vita a Központi Revíziós Bizottság beszámolójáról is. A Komszomol kongresszusa szerdán egyhangúlag felhívást fogadott el a világ ifjúságához. A nemzetközi ifjúsági szolidaritási nap alkalmából mi, a Komszomol kongresszusának küldöttei, a szovjet fiatalok nevében szolidaritásunkat fejezzük ki a világ demokratikus ifjúságával, a nemzetközi ifjúsági mozgalom minden forradalmi és haladó osztagával — hangzik többek között a felhívás. A Komszomol-kongresszus küldöttei felhívták kortársaikat, hogy erősítsék a fiatalok antiimperialista szolidaritását. A küldöttek a felhívásban üdvözölték a szocialista közösség országainak fiataljait, akik tevékenyen részt vesznek a szocializmus és a kommunizmus építésében, a szocialista világrendszer erősítésében. Szolidaritásukról biztosították a kapitalista országok fiatal dolgozóit, akik a demokráciáért és a fiatalok jogaiért vívott harc első soraiban lépkednek. Kifejezték szolidaritásukat a nemzeti felszabadítási mozgalom fiatal harcosaival is. A kongresszus üdvözölte a vietnami nép történelmi győzelmét, és síkraszállt az arab népek további támogatásáért, a közel-keleti tartós békéért folytatott harcukban. Legyen még hangosabb a fiatalok határozott tiltakozása a chilei junta véres gaztettei ellen — sürgeti egyebek között a felhívás.