Délmagyarország, 1974. augusztus (64. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-01 / 178. szám

2 Tűzszünet Ciprus egész területén A szigetországi dráma tanulságai • Nicosia (Reuter, MTI) Szerdán a már életbe lé­pett genfi megállapodásnak megfelelően, Ciprus egész területén betartatták a tűz­szünetet. Az éjszaka folya­mán csupán szórványos lö­völdözések voltak hallhatók. Az élet kezd visszatérni nor­mális kerékvágásába, az üz­letek mellett kinyitottak, a bankok is, és indult a köz­lekedés. Denktas, a Ciprusi Török Közösség vezetője szerdán elhangzott nyilatkozatában „jó hírnek” nevezte a genfi megállapodás létrejöttét Hangsúlyozta, hogy a cipru­si probléma rendezésében to­vábbra is a föderatív megol­dás mellett száll síkra. Kle­­ridesz ügyvezető elnök egye­lőre nem kommentálta a genfi megállapodást. Az ENSZ Cipruson állomá­sozó békefenntartó erőinek egy szóvivője szerdán közöl­te, hogy a part­raszállt török alakulatok a keddi nap fo­lyamán — a genfi megálla­podás aláírása előtt — újabb erősítéseket kaptak. A Reuter hírügynökség egy magas ran­gú nyugati diplomatára hi­vatkozva azt írja, hogy a Cipruson levő török erők­­ létszáma mintegy 40 000-re tehető. • • London (Reuter) Szerdán reggel visszaérke­zett Londonba James Cal­laghan brit külügyminiszter, aki a genfi hármas tárgyalá­sokon részt vett angol dele­gációt vezette.­­ Moszkva (TASZSZ, MTI) A szerda esti moszkvai la­pok első oldalas jelentésben számoltak be Anglia, Görög­ország és Törökország kül­ügyminisztereinek deklará­ciójáról, amely a tűzszüneti megállapodás erősítésére hi­vatott. Szovjet részről ma­gát a deklarációt még nem kommentálták. De az esti lapok idézték Makariosz el­nök nyilatkozatát arról, hogy ez az okmány alkalmas a hasztalan vérontás beszün­tetésére, noha néhány pont­jának megfogalmazása meg­lehetősen határozatlan. Az Izvesztyija havi külpo­litikai összefoglalója „a cip­rusi dráma tanulságaival”­ foglalkozik. A Ciprus elleni összeeskü­vést, a szovjet kormánylap szerint, az athéni junta a NATO katonai vezetésével együttműködve tervezte az imperialista Intervenciók és puccsok régi sémája alapján. A tervet azonban nem sike­rült végrehajtani, úgy, ahogy eredetileg elgondolták. Eb­ben nagy szerepe volt a Szovjetunió és a szocialista országok, valamint más bé­keszerető országok erélyes fellépésének a görög agres­­­szió ellen, az alkotmányos rendszer védelmében. „Az aktív, világos és határozott szovjet állásfoglalásnak óriá­si szerepe van az utóbbi év­tized egyik legélesebb euró­pai válságnak megoldásá­ban” — állapítja meg az Iz­vesztyija. A lap határozottan két­­ségbe vonja — joggal —, hogy az Egyesült Államok vala­miféle „különleges missziót” töltene be a ciprusi válság megoldásában. Az első lépés Érthető módon, a világ közvéleményét kedd este óta elsősorban az foglalkoztatja, hogy milyen fogadtatásra ta­lált a Genfben aláírt — s tegnapi lapunkban közölt — cip­rusi megállapodás. Miközben a szigetországból nem érkez­tek nyugtalanító hírek, vagyis a szembenálló felek nem szegték meg a tűzszünetet, a genfi, háromhatalmi nyilat­kozat vegyes visszhangot váltott ki. Callaghan angol külügyminiszter szerda reggel a lon­doni repülőtéren egyetlen szóval, szokatlanul tömören fe­­jezte ki véleményét, amikor megkérdezték, sikeresnek te­kinti-e a genfi tanácskozásokat. Válasza így hangzott: ..igen”. Jó jel, hogy Cipruson az élet lassan visszatér a normá­lis kerékvágásba, kinyitottak a bankok, és megindult a közlekedés. Denktas, a Ciprusi Török Közösség vezetője jó hírnek" nevezte a genfi megállapodást. Egyben hang­súlyozta: a ciprusi probléma rendezésében továbbra is a föderatív megoldás híve marad. Kleridesz ügyvezető cip­rusi elnök üdvözölte a genfi megállapodást, amely véget ve­tett a harcoknak. Nagy figyelmet keltett Ecevit török miniszterelnök szerdai üzenete a török fegyveres erők vezérkari főnöké­hez. A kormányfő szerint a genfi megállapodás megterem­tette „a ciprusi törökök jogait biztosító új ciprusi rend alapját". Véleménye szerint Törökország Genfben tanúsí­tott szilárdságának a legfőbb forrása a török fegyveres erők Cipruson aratott győzelme volt. Ugyanakkor a szélső­jobboldali Török Nemzeti Jólét Pártjának vezetője — Ece­vit miniszterelnök koalíciós partnere — bírálta a megálla­podást. Aggodalmát arra alapozta, hogy a genfi megálla­podás bizonyos cikkelyeinek helytelen értelmezése esetén Törökország mindent elveszíthet Cipruson. Karamanlisz görög kormányfő első nyilatkozatában hangsúlyozta: a megállapodás kiindulópontot jelent a cip­rusi kérdés igazságos rendezéséhez. „Ennek megoldása biz­tosítaná a kapcsolatok helyreállítását Görögország és Tö­rökország között, és szavatolná a békét a világnak ebben a térségében” — mondta a miniszterelnök. Makariosz ciprusi elnök — aki Londonban tartózkodik — óvatos fenntartással fogadta a genfi megállapodás hírét. Örömének adott kifejezést, hogy a tűzszüneti megállapodás véget vet a vérontásnak, ugyanakkor rámutatott: a török csapatok Ciprusról történő kivonásáról rendkívül homályo­san intézkedik a megállapodás. Genf tulajdonképpen az első lépés a ciprusi rendezés útján. Ez derül ki a nyilatkozatok többségéből, mint ahogy a reális adottságok is további tárgyalásokat, az érdekeltek újabb eszmecseréit feltételezik. Goncalves-nyilatkozat • Lisszabon (MTI) Vasco Goncalves ezredes, az ideiglenes portugál kor­mány elnöke a Capital című lisszaboni lapnak adott nyi­latkozatában kijelentette: egyelőre nem indultak meg tárgyalások arról, hogyan ru­házzák át a hatalmat Por­tugália eddigi afrikai gyar­matain a helyi lakosság képviselőire, a felszabadítá­­si szervezetekre. „Ezeket a megbeszéléseket az érdekelt felek képviselőinek kell le­folytatnuk, olyan formában, amely megfelel az összes ér­dekeltek érdekeinek" — mondotta a miniszterelnök. Goncalves nyilatkozatában elmondotta, hogy a kormány jelenleg az ország gazdasági és szociális problémáinak megoldását igyekszik előké­szíteni. A lisszaboni kormány egyébként határozatot ho­zott arról, hogy változatla­nul fenntartja az árait és a bérek befagyasztásáról ki­adott korábbi rendelkezést Angola fővárosából, Luan­dából Lisszabonba érkezett jelentések szerint a város­ban kisebb összetűzések vol­tak a fehér lakosság egyes képviselői és az afrikaiak között, de az általános hely­zet kielégítő, s a városban nyugalom van. Egyes de­mokratikus szervezetek csü­törtökre nagygyűlést hívtak össze, hogy köszöntsék a küszöbönálló függetlenséget Magyar—jugoszláv cellulózipari együttműködés • Budapest (MTI) A Lignimpex Külkereske­delmi Vállalat székházában szerdán hosszú lejáratú ma­gyar—jugoszláv cellulózipari együttműködési szerződést írtak alá magyar részről a Papíripari Vállalat és a Lig­nimpex Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatói, ju­goszláv részről a krskói Djuro Szalaj Cellulóz- és Papírgyár, valamint a Slove­­nijales Külkereskedelmi Vál­lalat vezérigazgatói. Egyide­jűleg aláírásra került a Dju­ro Szalaj gyár és a Ljubl­­janska Banka, valamint a Magyar Külkereskedelmi Banki Rt. között az a hitel­­szerződés is, amelynek alap­ján a magyar fél mintegy 13 millió dollár hosszú lejáratú­­ hitelt nyújt a gyár bővíté­­­­séhez és korszerűsítéséhez. CSÜTÖRTÖK, 1971 AUGUSZTUS 1 Forró Watergate-napok A washingtoni forró nyár kellős közepén felforrósodott az oly hosszú ideje húzó­dó Watergate-ü­gy. Ezen a héten számos olyan ese­mény történt, amelyek már lehetővé teszik egy valószí­nű „menetrend” felvázolá­sát. Ez a menetrend azzal lenne kapcsolatos, hogy Ni­xon elnök „alkotmányos vád alá helyezése” (angolul: im­peachment) mikor és milyen feltételek között következhet be. Mielőtt a menetrend tárgy­szerű ismertetéséhez fog­nánk, előre kell bocsátani: az Egyesült Államokon kí­vüli országokat a Waterga­­te-ügy elsősorban abból a szempontból érdekli, hogy milyen hatása lehet a nem­zetközi enyhülés irányzatá­ra. Senkinek sem voltak il­lúziói arról, hogy a pénz és a korrupció milyen szere­pet játszik hosszú évtizedek óta az amerikai politikában, tekintet nélkül az elnök pártállására vagy személyes tulajdonságaira. Épp ilyen kevéssé lepte meg Európát és a világot az, hogy a ha­talom maga belpolitikai cél­jainak elérésére titkosszolgá­lati módszereket vagy — az elektronikus korszak kellős közepén — lehallgató ké­szülékeket vesz igénybe. Ép­pen ezért az Egyesült Ál­lamokon kívül sokan értetle­nül szemlélték és álszentnek tartották Nixon elnök ellen­feleinek morális felháboro­dását Úgy vélték — és né­mi joggal —, hogy a meg­előző évtizedekben alkal­mazott módszerek lényegé­ben nem változtak; a kü­lönbség most csupán az, hogy az adminisztráció em­berei ügyetlenek voltak, a manipulációk nyilvánosságra kerültek és ez módot nyúj­tott Nixon és a republikánus adminisztráció ellenfeleinek egy páratlan hevességű po­litikai hadjárat megindítá­sára. Nixon, aki belpolitikai ér­telemben egész életében az amerikai politikai színkép jobbszárnyához tartozott, külpolitikájában az utóbbi években számos pozitív lé­pést tett. Ez nyilván nem egyéniségének változásából fakadt , hanem abból a nem értéktelen tulajdonságá­ból, hogy képes volt tudo­másul venni és felismerni a nemzetközi helyzetben bekö­vetkezett változásokat. Ezért egészében realista külpoliti­kát folytatott, ami egyik té­nyezőjévé vált a nemzetközi enyhülés irányzatának. Az enyhülés szempontjából Ni­xon személyes sorsának alakulása nem közömbös, de nem is döntő. Az enyhü­lés irányzatát a nemzetközi erőviszonyok személyektől független fejlődése váltotta ki. Ezt az irányzatot az Egyesült Államok vezető po­litikai személyiségeinek több­sége támogatja. Ráadásul­ Nixon 1976-ban, tehát vala­mivel több mint két év múl­va egyébként is végleg tá­vozik a Fehér Házból, az enyhülés politikája pedig nem rövid lejáratú taktikai manőver, hanem történelmi tendencia. Persze nem mindegy, hogy a Watergate-ügy mennyire bénítja meg a Fehér Ház külpolitikai cselekvőképessé­gét. Vagy éppen: mennyire teszi lehetővé az enyhülés ellenségeinek, hogy zsarol­ják a belpolitikailag szorult helyzetben levő adminisztrá­ciót és megakadályozzák, hogy az ésszerű nemzetközi kompromisszumokat kössön. Ebből a taktikai — de nem elhanyagolható jelentőségű — szempontból az enyhülés folyamatát kétségtelenül za­varhatja, illetve lassíthatja a Watergate-ügy felduzzasz­tása. A hét eseményei kedve­zőtlenek voltak Nixon elnök számára. A nyomás fokozó­dását már jelezte, hogy a Legfelsőbb Bíróság — tag­jainak jó részét maga Ni­xon nevezte ki — egyhan­gúlag kötelezte az elnököt: szolgáltassa ki az ügyet vizs­gáló Sirica szövetségi bíró­nak a Fehér Házban foly­tatott beszélgetések még meglevő magnetofonszalag­jait — szám szerint hatvan­négyet. A Legfelsőbb Bíró­ság döntése olyan taktikai vereséget jelentett Nixon számára, amely befolyásolta az ügyet vizsgáló képviselő­­házi bizottság munkáját. Ez a harmincnyolc tagú bizott­ság (teljes nevén: a képvi­selőház jogügyi bizottsága) fogalmazza meg a Nixon el­leni alkotmányos vádeme­lés cikkelyeit és szavaz ar­ról, hogy ajánlja-e a kép­viselőháznak a vádemelést. Az első lényeges cikkelyt megfogalmazták és az „az igazságszolgáltatás akadá­lyozásával” vádolta az elnö­köt a Watergate-ügy kap­csán. A második cikkelyt, amely „a hatalommal való visszaéléssel” vádolja az el­nököt, ugyancsak jóváhagy­ták. Az első cikkelyt a bi­zottság 27:11 arányban, a másodikat 28:10 arányban fogadta el. Ez azt jelenti, hogy az első esetben hat, a második esetben hét köz­társaságpárti képviselő is a vádemelést ajánlotta. Így gyengének tekinthető Ford alelnöknek az az érvelése, hogy a Watergate-ügyet a demokraták „pártpolitikai célokra” akarják felhasz­nálni. Miután a jogügyi bizott­ság befejezte munkáját, kö­rülbelül tíz nappal később kerül az ügy a képviselőház elé, ahol augusztus utolsó hetére várható a szavazás. A képviselőházban egysze­rű szótöbbséggel döntenek. Ez — figyelembe véve a jogügyi bizottság republiká­nus tagjainak a magatartá­sát — valószínűvé teszi, hogy a képviselőház is a vádeme­lés mellett szavaz. Ennek azonban Nixon elnök szem­pontjából (noha természete­sen súlyos politikai csapás) még mindig nincs döntő je­lentősége. A képviselőház esetleges Nixon-ellenes dön­tése ugyanis a szenátus elé kerül, amely bírósággá ala­kul át, s dönt az alkotmá­nyos vádemelésről. Ez nem büntetőjogi, hanem kifeje­zetten alkotmányjogi kér­dés. Amennyiben a szenátus, mint bíróság az elnököt bű­nösnek találja, akkor távoz­nia kell hivatalából és he­lyét Ford jelenlegi alelnök venné át — természetesen csak 1976-ig, a következő el­nökválasztás időpontjáig. Eh­hez a döntéshez azonban már nem egyszerű többség kell, hanem kétharmados többség. Kétes, hogy — ha­csak időközben valamilyen elsöprő erejű új bizonyíték nem merül fel — a szená­tusban Nixon ellenfelei el­érik-e ezt a többséget. Amennyiben nem, Nixon hi­vatalban marad, és az ügy lezárul. A Szegedi Felsőoktatási Intézmények Albérleti Iro­dája egyetemisták és főis­kolások részére albérleti címeket keres­ő clmek leadhatók: au­gusztus 15-től a Szegedi FelsőoktatAai In­tézmények Albérleti Irodá­jában, Szeged, Ebtvöa u. 1. Ügyfélfogadás: péntek és vasárnap kivételével 13—18 óráig. x KOS­T-országok: Idegenforgalmi fejlesztési program­ ­ Budapest (MTI) Az ENSZ adatai szerint az utóbbi tíz évben az egyik leggyorsabban fejlődő gazda­sági tevékenység világszerte az idegenforgalom. A szabad idő növekedése, a jövedelem fokozódása és a motorizáció terjedése nyomán különösen a szocialista országokban fejlődik a turizmus, 1968 és 1973 között kétszer gyorsab­ban, mint a világátlag. Ezért a KGST-országok elhatároz­ták: egyeztetik idegenfor­galmi távlati fejlesztési te­vékenységüket, mert az el­képzelések összehangolásá­val jobban megalapozhatják az idegenforgalom fejleszté­sének irányait, s többek kö­zött elősegíthetik az idegen­­forgalmi beruházások bizo­nyos fokú nemzetközi sza­kosítását is. A közös munka összehangolását a szocialista országok idegenforgalmi kor­mányszerveinek évenként összeülő értekezlete segíti. A két évvel ezelőtti értekezle­ten az Országos Idegenfor­galmi Tanácsot bízták meg a közgazdasági bizottság mun­­kájának megszervezésével és irányításával. A bizottság a tagországokkal együttmű­ködve már készíti a KGST- országok 1990-ig szóló hos­­­szú távú idegenforgalmi fej­lesztési koncepcióját. A prognózis elkészítéséhez a magyar szakemberek fi­gyelembe veszik a többi or­szág fejlesztési terveit, s bár az előrejelzés összeállí­­tása még tart, azt már ki­számították: 1990-ben a KGST-országok előrelátható­an összesen 100 millió turis­tát fogadnak, kétszer többet, mint 1973-ban. A turisták többsége — mintegy 70 mil­lió — a szocialista országok­ból utazik majd. A növeke­dés fő oka, hogy a nemzet­közi adatokból nyert tapasz­talat szerint az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem bizo­nyos szintjénél tömegjelle­­gűvé válik a turizmus, a szocialista országok pedig néhány éven belül elérik vagy máris elérték ezt a szintet. A növekvő idegen­­forgalom hatása Magyaror­szágon különösen érződik majd, földrajzi helyzetéből adódóan ugyanis a tranzit­utazások nagy része hazán­kon is áthalad. Az eddig értékelt adatok azt is jelzik, hogy a követ­kező évtizedekben is csök­ken a turizmusban a vasút szerepe, a turisták szíveseb­ben kelnek útra autóval, vagy repülővel. Ez pedig a programok összeállítását is megváltoztatja, kedvelteb­bé válnak a több ország, több város megismerését cél­zó­ utazások, háttérbe szorul az egyhelyben üdülés. Az előrejelzéseket a rövid távú idegenforgalmi fejlesz­tési tervezésnél és a népgaz­dasági tervek elkészítésénél is felhasználják az egyes országok. Hazánkban például már elkészült az 500 kilomé­teres autópálya terve, amely nemcsak a hazai autósok utazását könnyíti majd meg, de szerves része lesz a nem­zetközi autópálya-hálózatnak is. A hosszú távú nemzetközi koncepció előreláthatóan az év végéig készül el, s az idegenforgalmi kormányszer­vek 1975 első felében Moszk­vában összeülő X. értekezle­tén kerül előterjesztésre. Felhasználása hozzájárul, hogy az Integrációban rejlő gazdasági előnyök az ide­genforgalomban is érvénye­süljenek. A 106. elem • Dubna (MTI) A Dubnai Egyesült Atom­­kutató Intézet tudósai felfe­dezték a M mgydejev-féle periódusos táblázat 106. ele­mét. A kísérletek során olyan atommagok képződtek, me­lyeknek bomlási ideje ki­sebb a másodperc századré­szénél. A tudósok véleménye szerint a jelenséget az ÚJ. 108-as atomszámú elem ra­dioaktív bomlása okozta. Belvizes építkezők, figyelem ! Jól jár, ha belvizes lakását jó minőségű MAGASÍTOTT, vagy KISMÉRETŰ TÉGLÁ­VAL építi fel Mindkét pro­filból I., II., III. osztályú kapható, és készpénzre is azonnal szállítható. A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI I. számú téglagyárból. Nagyobb szállítás esetén árukiadás-hosszabbítást esz­közlünk. xn

Next