Délmagyarország, 1974. november (64. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-01 / 256. szám

a Kádár János, az MSZMP Központi Bi­­­zottságának első titkára csütörtökön, a Központi Bizottság székházában fogadta a­­ Német Kommunista Párt küldöttségét. A delegációt Herbert Mies, a párt elnöke vezette, tagjai: Hermann Gautier, a párt alelnöke, Ellen Eber, a vezetőség tagja és Heinz Möhlhaus, az elnökség irodájának vezetője. A szívélyes, elvtársi légkörű ta­lálkozón jelen volt Pallai Árpád, a KB titkára és Horn Gyula, a KB külügyi osz­tályának helyettes vezetője. A Német KP küldöttsége befejezte tár­gyalásait, és elutazott hazánkból. A tár­gyalásokról kiadott közleményt a 2. olda­lon ismertetjük. Kádár János fogadja a Német KP küldöttségét Kádár János fogadta Befejeződtek a magy­ar-Német KP küldöttségét Losonczi Pál hazaérkezett Közös közlemény lengyel tárgyalások •Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke lengyelor­szági hivatalos, baráti láto­gatásának utolsó napján, csütörtökön délelőtt Varsó­ban, a LEMP KB székházá­ban találkozott lengyel párt- és állami vezetőkkel. A szí­vélyes és baráti légkörben lefolyt megbeszélésen lengyel részről részt vett Henryk Jablonski, a LEMP PB tag­ja, az Államtanács elnöke, Piotr Jaroszewicz, a LEMP PB tagja, miniszterelnök, Edward Babiuch, a LEMP PB tagja, a KB titkára, Mie­­czyslaw Jagielski, a LEMP PB tagja, miniszterelnök-he­lyettes, az Állami Tervbi­zottság elnöke, Stefan Ol­­szowski, a LEMP PB tagja, külügyminiszter és Tadeusz Hanuszek budapesti nagykö­vet, magyar részről pedig Roska István külügyminisz­ter-helyettes és Németi Jó­zsef varsói nagykövet. Losonczi Pál és felesége gazdag lengyelországi prog­ramjának befejező aktusa­ként hazánk varsói nagykö­vetségén ebédet adott Hen­ryk Jablonski államelnök és felesége tiszteletére. A rend­kívül bensőséges és baráti légkörben lezajlott díszebé­den lengyel részről jelen volt Jaroszewicz miniszterelnök, Gucwa, a szejm elnöke, Ol­­szowski külügyminiszter, s többen mások. Magyar rész­ről ott voltak az Elnöki Ta­nács elnöke és kíséretének tagjai. Losonczi Pál, felesége és kísérete délután repülőgépen hazautazott Varsóból. Bú­csúztatására a magyar és len­gyel nemzeti zászlókkal dí­szített repülőtéren megjelent Jablonski, az Államtanács elnöke, Gucwa, a szejm el­nöke, Olszowski külügymi­niszter és más személyisé­gek. Ott volt Németi József hazánk lengyelországi nagy­követe. Losonczi Pál csütörtökön — feleségével és kíséretével együtt — hazaérkezett Bu­dapestre. Fogadtatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Kis­házi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács tit­kára, dr. Dimény Imre me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Keserű Jánosné könnyűipari miniszter és Pú­ja Frigyes külügyminiszter. Jelen volt Jerzi Zielinski, a Lengyel Népköztársaság­bu­(Folytatás a 2. oldalon.) Export szegedi üzemekből Közeledik az év vége, ér­demes érdeklődni az expor­táló vállalatoknál, sikerül-e eleget tenni éves kötelezett­ségeiknek, vagy sem. Most­­ három szegedi üzem, a Ken­derfonó és Szövőipari Válla­lat, a konzervgyár és a gu­migyár vezetőit kérdeztük meg, hogyan teljesítették ex­porttervüket. A KSZV-nél nem állnak rosszul, pedig állandóan lét­számhiánnyal küszködnek, s a hetek óta tartó esőzés is hátráltatja a munkát. A ken­derkikészítő telepeken ugyan­is nem tudnak folyamatosan dolgozni a gépek, így aztán kevés a tilolt kender, követ­kezésképp kevés a fonal is. Ennek ellenére a több millió dolláros tőkék exporttervet túlteljesítik. A tervezettnél nagyobb mennyiségű zsineg és ponyva kerül a közel-ke­leti államokba, továbbá Olaszországba, az NSZK-ba, a skandináv országokba, Franciaországba és Angliába. A szocialista or­szágok kö­zül a Szovjetunió vásárol a KSZV-től legnagyobb mér­tékben. Az idén közel 5 mil­lió négyzetméternyi ponyvát rendeltek Rajtuk kívül az NDK importál a KSZV-től jelentős mennyiségű kender­fonalat és tömítőkötelet. A Szovjetunió és a németek igényeit a KGST alapszabá­lyainak megfelelően ki tud­ják elégíteni. A tőkés exportterv teljesí­tésével a jelek szerint a Sze­gedi Konzervgyárban­­­ sem lesz­ baj, eleget tudnak ten­ni az észak- és nyugat-euró­pai, amerikai és ausztrál megrendelők kéréseinek. Ezekbe az országokba első­sorban savanyúságokat, be­főtteket, különféle sűrítmé­nyeket, s lecsót exportálnak. Nem teljesülnek viszont ma­radéktalanul a szocialista or­szágok igényei. A tervezett 3200 vagon terméknél leg­alább 100 vagonnal keveseb­bet tudnak kiszállítani az év végéig. Ennek elsősorban a nagy mennyiségű csapadék az oka, amely hátráltatja a termékek­ betakarítását, más­részt jóformán lehetetlenné teszi a feldolgozó telepek munkáját. Nehézséget okoz még az is, hogy nem kap­nak elegendő vagont. Jelen­leg heti 40 vagon konzervet tudnak a Szovjetunióba kül­deni. A gumigyárban a szállító­­hevederből közel 100 ezer négyzetmétert, mélyfúrótöm­lőből pedig 7 ezer folyómé­ternyi exportot terveztek. Ez összesen 374 millió forintot jelent. A terv teljesítése máris biztosra vehető, hi­szen szeptember végéig több mint 300 millió forint érté­kű árut juttattak a határon túlra, a szocialista országok­ba mintegy háromszor an­­­nyit, mint a kapitalista álla­mokba. ‘ Ésszerűsítik az energia­felhasználást Elkészült az energiafel­használás racionalizálásának előzetes országos tervezete: a számítások szerint ötéves tervidőszakban két és fél milliárd forint beruházással 5000 milliárd kilokalória ta­karítható meg évente, amely megfelel félmillió tonna kő­olajnak. Az Állami Energe­tikai és Energiabiztonság­technikai Felügyelet feltér­képezte az energiafelhaszná­ló üzemeket, s több mint 120 nagyvállalatnál állapította meg, hogy korszerűsítéssel, az eddig eleresztett hő befo­gásával, a hatásfok növelé­sével és több más módon hasznosítható a kárba vesző értékes energia. Figyelembe véve az ország szerény energiaforrását, és az egész világot érintő kőolaj­utánpótlási gondokat, az ötö­dik ötéves terv kidolgozásá­nál most még inkább előtér­be kerültek az energia­megtakarítást célzó beruhá­zások. Magyar—Fülöp-szigeti külügyminiszteri tárgyalások Puja Frigyes külügymi­niszter csütörtökön délelőtt a Külügyminisztériumban fogadta dr. Carlos P. Ro­­mulót, a Fülöp-szigeti Köz­társaság külügyminiszterét, majd megkezdődtek a két külügyminiszter közötti hi­vatalos tárgyalások. A meg­beszéléseken részt vett Rácz Pál külügyminiszter-helyet­tes, dr. Kos Péter, a Kül­ügyminisztérium főosztály­­vezetője és dr. Kázmér Zsig­­mond főosztályvezető-he­­lyettes. A Fülöp-szigeti tár­gyaló delegáció tagja Luis Morenco-Salcedo, a Fülöp­­szigeti Köztársaság párizsi nagykövete és Felipe Ma­­bilangen nagykövet, a kül­ügyminiszter személyi kabi­netfőnöke. 64. évfolyam 256 szám 1974. november 1. péntek Ára: 80 fillér Ruhaipari szakemberek nemzetközi tanácskozása Ruházati cikkek közbetét anyagainak — más szóval bélésanyagainak — elkészí­tésével foglalkozó szakembe­rek meghívásával, gépbemu­tatóval egybekötött hőrögzí­tési tanácskozást rendezett a Textilipari Műszaki Tu­dományos Egyesület, a Huf­­er és a Meyer müncheni cégek, a Kőbányai Textil­művek és a Szegedi Ruha­gyár tegnap, csütörtökön, a ruhagyár kultúrtermében. A nemzetközi tanácskozáson részt vettek az ország ruha­ipari vállalatainak és szö­vetkezeteinek képviselői, valamint Veress Győző, az MSZMP Szeged városi bi­zottságának munkatársa is. A ruhagyár termelési fő­osztálya vezetőjének, Lő­­rincz Lajosnak köszöntője után Kőhalmi Konrád, a Kőbányai Textilművek fő­mérnöke ismertette a válla­lat munkáját, jelenét és jö­vőjét. Elmondta, hogy náluk a két évvel ezelőtti tanács­kozások eredményeként ta­valy kezdődött meg a hő­­rögzítéses betétek nagyüze­mi gyártása, s az év végéig közel másfél millió négyzet­­méternyi bélésanyagot küld­tek az NSZK-ba. Ezután a müncheni Huf­­er textilgyár képviselői is­mertették termékeiket. Ba­ráth­ Györgyné, a Textilipari Kutató Intézet ruhaipari osztályának vezetője korre­ferátumában elmondotta, milyen minőségi követelmé­nyeket támasztanak a bélé­sekkel szemben. A hőrögzí­tést, azaz a bélésanyagréte­gek összeragasztását végző gépekről Kiss Jenő, a ruha­gyár szervezési és fejlesztési osztályának vezetője beszélt. Temörtette az ilyen gépeket gyártó Meyer-cég berende­zéseit, majd a ruhagyári hő­rögzítési tapasztalatokat tet­te közzé. A gyárban hat éve foglalkoznak hőrögzített be­tétanyag gyártásával. Ez azért előnyös, mert alkalma­zásával a ruhadarab kön­­­nyebb, rugalmasabb, kevés­bé gyűrődő, könnyen tisz­títható, s jól formálható. Egy évvel később már 130 ezer darab terméket gyár­tottak ilyen módon, s meg­kezdték az öltönyök expor­tálását is. Jelenleg a könnyű ingblúzoktól a kabátokig, sokféle terméket készítenek ezzel a módszerrel. A Sze­gedi Ruhagyárnak most öt hőrögzítő gépe van — leg­utóbb a Meyer-cégtől vásá­roltak egy könnyen kezel­hető, üzembiztos berende­zést. Ezt délután megtekin­tették a tanácskozás részt­vevői is. A Meyer hőrögzítő gép munka közben Somogyi Károlyné felvétel*

Next