Délmagyarország, 1974. december (64. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-01 / 281. szám

A BT megújította az ENSZ-erők mandátumát A Biztonsági Tanács pén­teken megvitatta Kurt Waldheimnek, az ENSZ­­ fő­titkárának jelentését arról a tevékenységről, amelyet az ENSZ-megfigyelő erők ki­fejtettek a csapatszétválasz­­tások Szíriáig izraeli szekto­rában az ez év júniusától novemberéig terjedő idő­szakban, és elhatározta, hogy további fél évvel meghos­­­szabbítja ezeknek az erők­nek a mandátumát. A hatá­rozat felhívja az érdekelt fe­leket: haladéktalanul kezd­jék meg a Biztonsági Tanács határozatainak megvalósí­tását, amelyek előírják az izraeli csapatoknak a meg­szállt arab területekről való kivonását és a tárgyalások lebonyolítását a Közel-Kelet tartós és igazságos békéjének megteremtése érdekében. A határozatot 13 szavazattal hagyták jóvá. A kínai dele­gátus megtagadta a szava­zásban való részvételt. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára a Biztonsági Ta­nács ülésén elhangzott be­szédében hangsúlyozta, hogy az elkövetkezendő hat hó­napban minden erőfeszítést meg kell tenni a közel-keleti probléma rendezéséért. Javkov Malik szovjet de­legátus hangsúlyozta, hogy a csapatszétválasztás csupán első lépése volt a közel-ke­leti konfliktus rendezésének, semmiképpen nem szolgál­tathat ürügyet a jelenlegi helyzet befagyasztására és az 1967-ben az izraeli agres­­­szor által megszállt arab te­rületek megszállásának fenntartására. Fock Jenő visszaérkezett indiai és burmai látogatásáról Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, aki Indira Gandhi miniszterelnök meghívá­sára hivatalos látogatást tett az Indiai Köztársaságban, majd azt­ követően U Ne Winnek, az államtanács elnökének és U Sein Win miniszterelnöknek a meghí­vására Burmába látogatott, szombaton visszaérkezett Budapestre. Fock Jenővel együtt hazaérkezett fele­sége, valamint a miniszterelnök kíséreté­nek tagjai: dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, dr. Hetényi István, az Országos Tervhivatal államtitkára, Rácz Pál külügyminiszter-helyettes, dr. Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes, Lakatos Ernő, a Minisztertanács Tájékoz­tatási Hivatalának elnökhelyettese, dr. Kós Péter, a Külügyminisztérium főosztályve­zetője, Nagy Lajos, a Külügyminisztérium protokollosztályának vezetője, Kovács Sándor, a Minisztertanács titkárságának vezetője, A fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Huszár István és dr. Tímár Má­tyás, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Bondor József építésügyi és városfejleszté­si miniszter, Púja Frigyes külügyminisz­ter, Rödönyi Károly közlekedés- és pos­taügyi miniszter, Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Miniszter­­tanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkár­ságának vezetője. Jelen volt az érkezés­nél C. B. Muthamma,­ az Indiai Köztársa­ság nagykövete, valamint B. D. Sevikin, a Szovjetunió nagykövetségének követtaná­csosa. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, úton hazafelé, Moszkva fölött átrepülve, a következő táviratot intézte Alekszej Ko­szigin szovjet miniszterelnökhöz: „Szívélyes üdvözletemet és jókívánságai­mat küldöm önnek és a kommunizmust építő testvéri szovjet népnek.” ★ A sütőipari vállalatoknak figyelembe kell venniük, hogy a kenyérfogyasztás az utóbbi években csökken, míg péksüteményekből egyre több fogy. A Csongrád megyei Sü­tőipari Vállalatnál ennek megfelelően tették meg vál­lalásaikat az üzemek dolgo­zói. A megyei tanács mező­­gazdasági és élelmezésügyi osztálya kenyérből a tavalyi­hoz képest 98 százalékos ter­melést irányzott elő, s ezt háromnegyed év alatt 99,4 százalékra teljesítették. Pék­süteményekből nyolcszázalé­kos termelésnövekedést vál­laltak — eddig azonban a ta­valyi eredményekhez képest csak 6 százalékos növeke­dést értek el. Tekintve azon­ban, hogy a harmadik ne­gyedévben jelentősen meg­gyorsult a munka üteme, van remény arra, hogy év végéig teljesítik vállalásaikat. A kongresszusi munkaver­seny eredményeként három­negyed év alatt 1609 mázsa búzalisztet spóroltak meg, a fűtőolaj-felhasználás csök­kentésével pedig 50 ezer fo­rintos megtakarítást értek el. Jó eredményeket hozott a munka- és üzemszervezés is. A Csongrádi 1-es üzemben a süteménykészítők koráb­ban kezdenek dolgozni, mint eddig, ily­ módon Csongrádon is lehet kapni délután ké­szített péksüteményt. De jó a változás a dolgozóknak is, hiszen bevezették a műszak­váltást , megszűnt a mun­ka állandó éjszakai jellege. Szocialista brigádok jelen­tős társadalmi munkájával kisméretű focipályát építet­tek a makói kenyérgyár ud­varán. A makói 1-es üzem dolgozói átlagosan félnapi keresetükkel járultak hozzá a bölcsőde építéséhez, a vásár­helyi üzem tmk-brigádjai pe­dig az óvodát patronálják. Csongrádon a városi sport­pálya építését 15 ezer forint értékű társadalmi munkával segítették a helyi üzemcso­port szocialista brigádjai. A Szegedi Sütőipari Válla­latnál a termékek minőségé­nek javítását és az időre történő kiszállítást tartották a legfontosabb feladatnak. Az eredmények számokkal ugyan nehezen határozhatók meg, de hogy vállalásaikat sikerült eddig valóra válta­ni, bizonyítja, hogy a meg­rendelt árut minden esetben időben kiszállították, s a mi­nőség ellen csak néhány reklamáció érkezett. Vállal­ták, hogy péksüteményből 10 százalékkal többet készíte­nek. A gépkocsival történő szállítások helyes megszerve­zésével az idén eddig közel 14 ezer liter üzemanyagot ta­karítottak meg. A szocialista brigádok tag­jai egyénenként 10 óra tár­sadalmi munkát vállaltak, s ennek időarányos részét tel­jesítették is, méghozzá az üzemek takarításával, a mű­helyek és a munkaeszközök tisztán és rendben tartásá­val, valamint a „Sárga” üdü­lőtelepen végzett karbantar­tási munkával. Kommunista műszakot 230 dolgozó vál­lalt, s ez 20 ezer forintot je­lentett. A műszakot megtar­tották úgy, hogy további 25 dolgozó csatlakozott a tár­sadalmi munkához. Óvodák és bölcsődék építésére 80 000 forintot utaltak át a városi tanács számlájára. Mint látható, a két sütő­ipari vállalatnál nem az a cél, hogy egy-egy termékből minél többet előállítsanak, hanem inkább az, hogy az igényeknek megfelelően, idő­ben, frissen jusson el a jó minőségű kenyér, s a süte­mény a boltokba, a fogyasz­tókhoz. S ez eddig sikerült is. A cél: a lakóhely szeretete Az új városrészek meg a pubertáskorukat élik. Hiá­nyoznak a megrögzött ha­gyományok, szokások. Ál­landóan alakulnak, fejlőd­nek. Ez jellemzi Tarjánt is, mely egyre terebélyesedik, így aztán nem csoda, ha a Hazafias Népfront tarjáni körzeti bizottsága szüntele­nül új helyzetekre keres megoldást. Az örömök, gon­dok olyan gyorsan váltják egymást, ahogy egy új épü­letet birtokukba vesznek la­kóik. A népfront körzeti bi­zottsága négy év tapaszta­lataival ugyan már ruti­nosabban talál választ egy­­egy kérdésre. Még akkor is, ha néha meghökkentő dolgok szervezését javasolják az emberek. Talán azért is érdemes egy patront elöljáróban erre el­lőni, mert meggyőzően bi­zonyítja, mire nem szabad társadalmi munkát szervez­ni. A társadalmi összefogás lejáratása lenne, ha a nép­front a papírhulladék össze­­szedésének szervezett formá­ját igyekezne megvalósíta­ni. Hogy miért kérték ezt egyesek? Ugyanis a felső emeletek lakói sok helyen a parkba dobálják le a papí­rosokat. A környezet szépí­tése Tarjánban is állandó té­ma, de a népfrontbizottság nem ilyen jellegű akciók ré­vén szeretné a parkosítást megvalósítani. Őszintén szólva, Tarján szerencsés helyzetben van, mivel a szegedi Felszaba­dulás Termelőszövetkezet vi­rágkertészete sokat törődik a közterületek gondozásával. De a körzeti népfrontbizott­ság is azon fáradozik, hogy a tarjániak otthonosan érezzék magukat az utcákon, tereken.­­A tiszta lépcsőház, rendes udvar mozgalom nem­csak azt eredményezte, hogy többet törődnek a lépcsőhá­zak tisztaságával — sőt né­hol képekkel is feldíszítették —, hanem rózsákat ültetnek. A töveket a szépet szerető lakók a saját zsebükből fi­zették ki. A 105., 106., 107. számú épületek lakói pedig nyárfahusángot dugványoz­­tak a parkban, élősövényt vontak a zöldövezet köré. A 211—217. számú épüle­tek között háromszáz ce­mentlapot fektettek le tár­sadalmi munkával, gondol­ván arra, a zöldterületet ez­után nem tapossák le. Könnyű-e ott együttélni, ahol az emberek alig isme­rik egymást? Miképp alkal­mazkodnak a másikhoz, ha sokszor a legelemibb együtt­élési szabályokkal sincsenek tisztában? A tarjáni körzeti népfrontbizottságot gyak­ran felkeresik „a dühös em­berek”, mert a szomszéd bömbölteti a rádióját, vagy a gyerekek lépcsőházi kia­bálásától nem tudnak alud­ni, akik éjszaka dolgoznak. Nehéz ezeket az örökös prob­lémákat szabállyal, rende­lettel feloldani. Ha egyesek­ből hiányzik a készség az alkalmazkodáshoz, akkor hiába íratja alá a népfront­bizottság mindenkivel a csendrendeletet. Mert most sokan a sajátos szerződés­től várják, hogy a nap egyes szakaiban majd csend honol a házakban. A népfront kör­zeti bizottsága az ügy ér­dekében mást is tett, kérte az IKV-t, hogy gondoskodjék arról, minden épületbe jus­son egy házirend. Remélve ezzel azt, hogy az írott pa­ragrafusokra támaszkodva a lakók hamarabb véget vet­hetnek egy-egy vitás kérdés­nek. Sok mindent tervez Tar­jánban a népfront körzeti bizottsága. Azon fáradoz­nak, hogy mindenkivel meg­ismertessék, megszerettessék lakóhelyüket. Mivel zömmel fiatalok élnek itt, így ez nem látszik nehéznek. 1 64. évfolyam 281. szám 1974. december 1., vasárnap Ára: 1 forint MAGUKNAK ÉPÍTIK Tavaly ősszel fogott hozzá a DÉLÉP a 600-as számú Ipari Szakmunkásképző Intézet új tornatermének építéséhez. A munkát az iskola első- és másodéves kőműves tanulói vég­zik, szakoktatók irányításával, gyakorlati órákon. A 13 és fél méter széles, 24 méter hosszú termet folyosó köti majd össze a főépülettel, ahol az öltözők és fürdők vannak. Fel­vételünkön­ a lábazat burkolását végzik a szakmunkás­­tanulók. A Tolbuhin sugárút mellett 200 személyes, négyszintes kollégiumot építenek a tanulók. A falazással elkészültek, még a szakipari munkák vannak hátra. A kollégiumhoz éttermet és konyhát is terveztek, jelenleg ezek alapozását végzik. Valamennyi létesítményt a jövő nyáron szeretnék átadni. Képünkön: a félig elkészült kollégium] és előtérben az étterem, valamint a konyha alapozása látható. Ács S. Sándor felvételei

Next