Délmagyarország, 1974. december (64. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-19 / 296. szám
Ülést tartott a Minisztertanács Munkások továbbképzése Az üzemegészségügy fejlesztése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács szerdán ülést tartott. Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese tájékoztatta a kormányt a magyar—kubai gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság december 9—13. között Havannában tartott negyedik ülésszakáról. A tárgyalások során megvitatták a két ország közötti együttműködés további bővítésének lehetőségeit A kormány a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette és határozatot hozott a tárgyalásokból adódó szükséges intézkedésekre.A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette a magyar—szovjet tudományos-műszaki együttműködési egyezmény aláírásának 25. évfordulójával kapcsolatos ünnepségekről szóló jelentést. A budapesti és moszkvai ünnepségek során folytatott tárgyalások alapján a kormány utasította az érdekelt minisztereket és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy tegyék meg az együttműködés továbbfejlesztésére, a tervszerűség további fokozására szolgáló intézkedéseket. A munkaügyi miniszter jelentést tett a munkások szakmai továbbképzésének tapasztalatairól, és javaslatot terjesztett elő a munkásképzés további fejlesztésére. A továbbképzésben résztvevő munkások száma 1975. végéig eléri összlétszámuk 12 százalékát A kormány úgy határozott, hogy a jól bevált oktatási formák mellett bevezetik a mesterszakmunkástovábbképzést és az erre épülő művezetőképzést. Utasította a munkaügyi minisztert, hogy a szakmunkásképzési alap felhasználási szabályainak módosítására irányuló intézkedéseket tegye meg. A kormány megtárgyalta az egészségügyi miniszter előterjesztését az üzemegészségügy és az üzemorvosi hálózat továbbfejlesztéséről. A jelentés megállapítja, az üzemorvosi tevékenység nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a dolgozók munkakörülményei az elmúlt években kedvezően alakultak. A korábban tömegesen előforduló foglalkozási betegségek száma jelentősen csökkent, ugyanakkor új foglalkozási ártalmak jelentkeznek. A kormány határozatot hozott az üzemegészségügy továbbfejlesztésére, az üzemorvosi szolgálat bővítésére és az üzemekben végzett egészségügyi munka nagyobb elismerésére. A Minisztertanács megvitatta és elfogadta a saját, és bizottságai, továbbá a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1975. első félévi munkatervét. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. December 23-tól: Távhívás Szegedről A posta új szolgáltatásáról Szegeden — mint köztudott — mind nehezebb telefonálni, mert a jelenlegi telefonközpont kapacitása és leterheltsége már nem felel meg az igénybevételnek. Ez olyan feszültséget eredményez, mely nap mint nap jellemzője a város életének. Már épül az új postapalota — a Lenin körút, a Kossuth L. sugárút és a Püspök utca által határolt területen —, de a szerelési munkákkal a BHG a tervezettnél jóval lassabban halad. Ez úgyszintén nyugtalanítja a szegedieket, akik olykor félórát is várnak a vonalra. A BHG — mint erről már írtunk — kábel, s egyéb importból nehezen beszerezhető anyagok hiányára hivatkozik, lemaradását indokolva. Egy bizonyosra vehető: nincs százszázalékos garancia arra, hogy 1975. december végén — vagyis határidőre — elkészüljön a gyár az új crossbar-rendszerű telefonközpont szerelésével. A Szegedi Postaigazgatóság mindent megtesz azért, hogy az új, korszerű, nagyobb kapacitású központ egy év múlva elkészüljön. Addig pedig az igénybevevők türelmét és megértését kéri. Jogos igényként fogalmazódott meg a kérés: Szeged is kapcsolódjon be az országos távhívó hálózatba. Erre lehetőség van az új központ elkészülte előtt is, mert a BHG kísérleti jellegű üzemelésre elkészített korábban egy ECT—500-as távhívó központot. Ezt igénybe véve — úgy határoztak az illetékes postaszervek — Szegeden ez év december 23-án déli 12 órától kezdve Szegedről is hívhatók közvetlenül a távhívásba bekapcsolt helységek telefonállomásai. És Szegedet is lehet hívni ugyanígy, ugyanezen helyekről. Megjegyezzük: ez a szolgáltatás — tekintettel a szegedi központ túlterheltségére — csak bizonyos korlátozásokkal indulhat, ami azt jelenti, hogy hétfőtől péntekig déli 12 órától reggel 8-ig lehet igénybe venni. Illetőleg minden munkaszüneti napot — napokat — megelőző nap déli 12 órájától kezdve a munkaszüneti napot követő munkanap reggel 8 órájáig lehet egyelőre használni a távhívórendszert. Az új szolgáltatás meggyorsítja, könnyebbé teheti a távolsági beszélgetések lebonyolítását, de csak akkor, ha az igénybevevők segítik a postát abban, hogy ez az életrevaló kezdeményezés elérje célját Hogyan? Először is: gondoljunk arra, más is szeretne telefonálni, ezért beszéljünk röviden. Másodszoraz új szolgáltatás praktikus igénybevételéhez célszerű figyelmesen elolvasni a távbeszélő-előfizetőknek megküldött „tájékoztatót”. Ez tartalmazza a tudnivalókat. Harmadszor: tanácstalanság esetén forduljunk a tudakozó szolgálathoz — száma 009! — melynek elsődleges feladata a kapcsolási számokról információt adni, s a távhívás tudnivalóinak ismertetése, magyarázata. Jó tudni a számlázásról, hogy a Szegedről kezdeményezett valamennyi távolsági hívást a postai távbeszélő díjszabás harmadik övezete tarifájának megfelelő összeggel számolják el. Ez azt jelenti, hogyha valaki Szegedről Budapestre telefonál, és ez nem tart tovább három percnél, akkor 12 forintot fizet. Eddig ezért a kézi kapcsolású központ 13 forint 50 fillért számolt. Egy automata számláló készülék jelzi a helyi és a távolsági beszélgetéseket. Vagyis: utólag nem mutatható ki, mennyi volt külön a távolsági beszélgetések összege. Minden készüléknek külön számláló berendezése van, mely attól kezdve működik, hogy a hívott szám bejelentkezett, és addig mér, míg a létrejött telefonkapcsolat tart Tanácskozott a KISZ Központi Bizottsága A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága szerdán dr. Maróthy Lászlónak, a KISZ KB első titkárának elnökletével ülést tartott. Részt vett és felszólalt a tanácskozáson Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Elsőként — Pásztor Gabriellának, a KISZ KB titkárának előterjesztésében — az ifjúsági parlamentek tapasztalatait összegezték, állást foglaltak a fiatalokat érintő legfontosabb kérdésekben, értékelték a KISZ tagjainak, szervezeteinek tevékenységét, a parlamentek szervezésében. A Központi Bizottság megállapította, hogy a parlamentek az 1974-es esztendő legjelentősebb ifjúságpolitikai fórumai voltak. Elérték alapvető céljukat: a fiatalok a szocialista demokrácia újabb, közvetlen formájával gazdagodtak. Az ifjúsági szövetség Központi Bizottsága felhívta a KISZ-szevezeteket: gondoskodjanak arról, hogy a parlamenteken felvetett kérdésekre, javaslatokra a fiatalok választ is kapjanak. A KISZ KB úgy döntött, hogy az ifjúsági parlamentek tapasztalatait összegző állásfoglalását eljuttatja a Minisztertanácsnak. Ezt követően Borbély Gábornak, a KISZ KB titkárának előterjesztésében megtárgyalták a szövetség 1975 —76-os mozgalmi éve akcióprogramjának tervezetét. Az 1975 tavaszán esedékes KISZ-választásokról hozott határozat értelmében a választásokra 1975. február 1. és május 15. között kerül sor. Országszerte újjáválasztják az alapszervezeti vezetőségeket, az egyetemeken és főiskolákon pedig küldöttértekezletekre is sor kerül. Építésügyi együttműködés Karl Heinz Martini, a Német Demokratikus Köztársaság építésügyi államtitkára és Simor János építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes december 17—18-án tárgyalásokat folytatott Budapesten a két ország építésügyi együttműködésének idei eredményeiről, a jövő évi közös munkákról. Egyeztették a két ország építésügyi vállalatainak és intézeteinek jövő évi együttműködési munkatervét is. Kádár János fogadta Petr Mladenovot Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán a Központi Bizottság székházában fogadta Petr Mladenovot, a Bolgár Népköztársaság külügyminiszterét. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke szerdán szintén fogadta a bolgár külügyminisztert az Országházban. A szívélyes, baráti hangulatú találkozásokon jelen volt Puja Frigyes külügyminiszter, Böjti János, hazánk szófiai nagykövete, valamint Sztoio Sztancev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. Petr Mladenov bolgár külügyminiszter szerdán megkoszorúzta Georgi Dimitrovnak, a bolgár és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosának szobrát a Dimitrov téren. Dr. Tímár Mátyás miniszterelnök-helyettes szerdán a Parlament gobelintermében ebédet adott Petr Mladenov bolgár külügyminiszter tiszteletére. Részt vett az ebéden több magyar miniszterrel együtt a bolgár külügyminiszter kísérete is. A Szívélyes, baráti hangulatú ebéden dr. Tímár Mátyás és Petr Mladenov por házköszöntőt mondott . Szerdán folytatódtak a magyar—bolgár külügyminiszteri tárgyalások. Villamosított vasútvonal Avatóünnepség Békéscsabán Befejeződött a szajol—békéscsaba—lökösháza—curtici vasútvonal 1970 októberében megkezdett villamosítása. A szerdán Békéscsabán megtartott avatóünnepségre Budapestről is és a Román Szocialista Köztársaságból is különvonattal érkeztek a nagyszabású munkát végrehajtó szakemberek, valamint a magyar és a román vasút vezetői. A villamosított fővonalat keresztező nemzetiszínű szalagot — a békéscsabai vasútállomásnál — Urbán Lajos, a MÁV vezérigazgatója és Ion Nicolescu, a rommán közlekedési miniszterhelyettes vágta át. Az ünnepség ezt követően a Kulich Gyula Ifjúsági és Úttörőházban folytatódott. Ott Urbán Lajos méltatta a villamosított vonal népgazdasági jelentőségét és építőinek munkáját Felszólalt a román küldöttség vezetője is. Az ünnepség az építők legjobbjainak kitüntetésével fejeződött be. Elsőrendű feladat a zavartalan élelmiszerellátás Országos értekezlet a MÉM-ben általános céljait Kazareczk Kálmán mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes az ágazati szakszervezetek, a gazdálkodási egységek vezetőinek szerdán kezdődött országos értekezletén, a MÉM-ben. Az élelmiszeripar az igényeknek megfelelően mintegy 4,5 százalékkal növeli jövőre a termelését, s az átlagosnál gyorsabban fejlesztik a hús-, a tartósító és a tejipart. A tervek szerint jövőre húsból két kilóval, tejtermékekből 8 kilóval, zöldségfélékből 2,9 kilóval, gyümölcsből 3,5 kilóval, cukorból 80 dekával emelkedhet az egy főre jutó fogyasztás. A tanácskozáson ágazatonként meghatározták az ehhez szükséges tennivalókat, a vállalatok, az iparágak termelési céljait és sorra vették a rendelkezésre álló lehetőségeket. Az élelmiszeripar jövő évi beruházási előirányzata 6,8 milliárd forint, 17 százalékkal több az ideinél. Az összeget zömmel rekonstrukcióra, a meglevő üzemek bővítésére, korszerűsítésére, 60 százalékát elsősorban az állati termékeket feldolgozó és tartósító iparágak gyorsabb ütemű fejlesztésére használják fel. Külön hangsúlyt kapott a tanácskozáson a takarékos gazdálkodás, amelynek a beruházásoknál is érvényesülnie kell A belföldi igények zavartalan kielégítése, az élelmiszer-választék bővítése, a csomagolás további javítása, korszerűsítése, az egészségesebb táplálkozást segítő termékek gyártásának fokozása az elsőrendű feladat — összegezte az élelmiszeripar