Délmagyarország, 1974. december (64. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-19 / 296. szám

Ülést tartott a Minisztertanács Munkások továbbképzése Az üzemegészségügy fejlesztése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács szerdán ülést tartott. Huszár István, a Minisz­tertanács elnökhelyettese tá­jékoztatta a kormányt a ma­gyar—kubai gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság decem­ber 9—13. között Havanná­ban tartott negyedik ülés­szakáról. A tárgyalások so­rán megvitatták a két ország közötti együttműködés to­vábbi bővítésének lehetősé­geit A kormány a tájékoz­tatót jóváhagyólag tudomá­sul vette és határozatot ho­zott a tárgyalásokból adódó szük­séges intézkedésekre.­­A Minisztertanács jóvá­hagyólag tudomásul vette a magyar—szovjet tudomá­nyos-műszaki együttműködé­si egyezmény aláírásának 25. évfordulójával kapcsolatos ünnepségekről szóló jelen­tést. A budapesti és moszk­vai ünnepségek során foly­tatott tárgyalások alapján a kormány utasította az érde­kelt minisztereket és or­szágos hatáskörű szervek ve­zetőit, hogy tegyék meg az együttműködés továbbfej­lesztésére, a tervszerűség to­vábbi fokozására szolgáló in­tézkedéseket. A munkaügyi miniszter je­lentést tett a munkások szak­mai továbbképzésének ta­pasztalatairól, és javaslatot terjesztett elő a munkáskép­zés további fejlesztésére. A továbbképzésben résztvevő munkások száma 1975. vé­géig eléri összlétszámuk 12 százalékát­ A kormány úgy határozott, hogy a jól bevált oktatási formák mellett be­vezetik a mesterszakmunkás­­továbbképzést és az erre épü­lő művezetőképzést. Utasí­totta a munkaügyi minisz­tert, hogy a szakmunkáskép­zési alap felhasználási sza­bályainak módosítására irá­nyuló intézkedéseket tegye meg. A kormány megtárgyalta az egészségügyi miniszter előterjesztését az üzemegész­ségügy és az üzemorvosi há­lózat továbbfejlesztéséről. A jelentés megállapítja, az üzemorvosi tevékenység nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a dolgozók mun­kakörülményei az elmúlt években kedvezően alakul­tak. A korábban tömegesen előforduló foglalkozási be­tegségek száma jelentősen csökkent, ugyanakkor új fog­lalkozási ártalmak jelent­keznek. A kormány határo­zatot hozott az üzemegész­ségügy továbbfejlesztésére, az üzemorvosi szolgálat bőví­tésére és az üzemekben vég­zett egészségügyi munka na­gyobb elismerésére. A Minisztertanács megvi­tatta és elfogadta a saját, és bizottságai, továbbá a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság 1975. első félévi munkatervét. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. December 23-tól: Távhívás Szegedről A posta új szolgáltatásáról Szegeden — mint köztu­dott — mind nehezebb te­lefonálni, mert a jelenlegi t­elef­­onközpont kapacitása és leterheltsége már nem felel meg az igénybevételnek. Ez olyan feszültséget eredmé­nyez, mely nap mint nap jellemzője a város életének. Már épül az új postapalota — a Lenin körút, a Kossuth L. sugárút és a Püspök ut­ca által határolt területen —, de a szerelési munkák­kal a BHG a tervezettnél jó­val lassabban halad. Ez úgyszintén nyugtalanítja a szegedieket, akik olykor fél­órát is várnak a vonalra. A BHG — mint erről már ír­tunk — kábel, s egyéb im­portból nehezen beszerezhe­tő anyagok hiányára hivat­kozik, lemaradását indo­kolva. Egy bizonyosra ve­hető: nincs százszázalékos garancia arra, hogy 1975. december végén — vagyis határidőre — elkészüljön a gyár az új crossbar-rendsze­rű telefonközpont szerelésé­­vel. A Szegedi Postaigazgatóság mindent megtesz azért, hogy az új, korszerű, nagyobb kapacitású központ egy év múlva elkészüljön. Addig pedig az igénybevevők tü­relmét és megértését kéri. Jogos igényként fogalma­zódott meg a kérés: Szeged is kapcsolódjon be az or­szágos távhívó hálózatba. Erre lehetőség van az új központ elkészülte előtt is, mert a BHG kísérleti jelle­gű üzemelésre elkészített ko­rábban egy ECT—500-as táv­hívó központot. Ezt igénybe véve — úgy határoztak az illetékes postaszervek — Szegeden ez év december 23-án déli 12 órától kezdve Szegedről is hívhatók köz­vetlenül a távhívásba be­kapcsolt helységek telefon­állomásai. És Szegedet is le­het hívni ugyanígy, ugyan­ezen helyekről. Megjegyez­zük: ez a szolgáltatás — te­­­kintettel a szegedi központ túlterheltségére — csak bi­zonyos korlátozásokkal in­dulhat, ami azt jelenti, hogy hétfőtől péntekig déli 12 órától reggel 8-ig lehet igénybe venni. Illetőleg min­den munkaszüneti napot — napokat — megelőző nap déli 12 órájától kezdve a munkaszüneti napot követő munkanap reggel 8 órájáig lehet egyelőre használni a távhívórendszert. Az új szolgáltatás meg­gyorsítja, könnyebbé teheti a távolsági beszélgetések le­bonyolítását, de csak akkor, ha az igénybevevők segítik a postát abban, hogy ez az életrevaló kezdeményezés elérje célját Hogyan? Először is: gon­doljunk arra, más is szeret­ne telefonálni, ezért beszél­jünk röviden. Másodszor­­az új szolgáltatás praktikus igénybevételéhez célszerű fi­gyelmesen elolvasni a táv­beszélő-előfizetőknek meg­küldött „tájékoztatót”. Ez tartalmazza a tudnivalókat. Harmadszor: tanácstalanság esetén forduljunk a tudako­zó szolgálathoz — száma 009! — melynek elsődleges feladata a kapcsolási szá­mokról információt adni, s a távhívás tudnivalóinak is­mertetése, magyarázata. Jó tudni a számlázásról, hogy a Szegedről kezdemé­nyezett valamennyi távolsá­gi hívást a postai táv­beszélő díjszabás harmadik övezete tarifájának megfelelő összeggel számolják el. Ez azt jelenti, hogyha valaki Szegedről Budapestre tele­fonál, és ez nem tart to­vább három percnél, akkor 12 forintot fizet. Eddig ezért a kézi kapcsolású központ 13 forint 50 fillért számolt. Egy automata számláló ké­szülék jelzi a helyi és a távolsági beszélgetéseket. Vagyis: utólag nem mutat­ható ki, mennyi volt külön a távolsági beszélgetések ös­­­szege. Minden készüléknek külön számláló berendezése van, mely attól kezdve mű­ködik, hogy a hívott szám bejelentkezett, és addig mér, míg a létrejött telefonkap­csolat tart Tanácskozott a KISZ Központi Bizottsága A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bizottsága szerdán dr. Ma­­róthy Lászlónak, a KISZ KB első titkárának elnökletével ülést tartott. Részt vett és felszólalt a tanácskozáson Biszku Béla, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Elsőként — Pásztor Gabri­ellának, a KISZ KB titkárá­nak előterjesztésében — az ifjúsági parlamentek tapasz­talatait összegezték, állást foglaltak a fiatalokat érintő legfontosabb kérdésekben, ér­tékelték a KISZ tagjainak, szervezeteinek tevékenységét, a parlamentek szervezésében. A Központi Bizottság meg­állapította, hogy a parla­mentek az 1974-es esztendő legjelentősebb ifjúságpoliti­kai fórumai voltak. Elérték alapvető céljukat: a fiatalok a szocialista demokrácia újabb, közvetlen formájával gazdagodtak. Az ifjúsági szövetség Köz­ponti Bizottsága felhívta a KISZ-szevezeteket: gondos­kodjanak arról, hogy a par­lamenteken felvetett kérdé­sekre, javaslatokra a fiatalok választ is kapjanak. A KISZ KB úgy döntött, hogy az if­júsági parlamentek tapaszta­latait összegző állásfoglalását eljuttatja a Minisztertanács­nak. Ezt követően Borbély Gá­bornak, a KISZ KB titkárá­nak előterjesztésében meg­tárgyalták a szövetség 1975 —76-os mozgalmi éve akció­­programjának tervezetét. Az 1975 tavaszán esedékes KISZ-választásokról hozott határozat értelmében a vá­lasztásokra 1975. február 1. és május 15. között kerül sor. Országszerte újjáválasztják az alapszervezeti vezetősége­ket, az egyetemeken és főis­kolákon pedig küldöttérte­kezletekre is sor kerül. Építésügyi együttműködés Karl Heinz Martini, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság építésügyi államtitkára és Simor János építésügyi és városfejlesztési miniszterhe­lyettes december 17—18-án tárgyalásokat folytatott Bu­dapesten a két ország építés­ügyi együttműködésének idei eredményeiről, a jövő évi közös munkákról. Egyeztet­ték a két ország építésügyi vállalatainak és intézeteinek jövő évi együttműködési munkatervét is. Kádár János fogadta Petr Mladenovot Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára szerdán a Központi Bi­zottság székházában fogadta Petr Mladenovot, a Bolgár Népköztársaság külügymi­niszterét. Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke szerdán szintén fogadta a bolgár külügymi­nisztert az Országházban. A szívélyes, baráti hangu­latú találkozásokon jelen volt Puja Frigyes külügymi­niszter, Böjti Ján­os, hazánk szófiai nagykövete, valamint Sztoio Sztancev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. Petr Mladenov bolgár kül­ügyminiszter szerdán megko­szorúzta Georgi Dimitrovnak, a bolgár és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosának szobrát a Dimit­rov téren. Dr. Tímár Mátyás minisz­terelnök-helyettes szerdán a Parlament gobelintermében ebédet adott Petr Mladenov bolgár külügyminiszter tisz­teletére. Részt vett az ebé­den több magyar miniszter­rel együtt a bolgár külügy­miniszter kísérete is. A Szívélyes, baráti hangu­latú ebéden dr. Tímár Má­tyás és Petr Mladenov por házköszöntőt mondott . Szerdán folytatódtak a magyar—bolgár külügyminiszteri tárgyalások. Villamosított vasútvonal Avatóünnepség Békéscsabán Befejeződött a szajol—bé­­késcsaba—lökösháza—curtici vasútvonal 1970 októberében megkezdett villamosítása. A szerdán Békéscsabán meg­tartott avatóünnepségre Bu­dapestről is és a Román Szo­cialista Köztársaságból is kü­lönvonattal érkeztek a nagy­szabású munkát végrehajtó szakemberek, valamint a magyar és a román vasút vezetői. A villamosított fővonalat keresztező nemzetiszínű sza­lagot — a békéscsabai vasút­állomásnál — Urbán Lajos, a MÁV vezérigazgatója és Ion Nicolescu, a rommán közleke­dési miniszterhelyettes vág­ta át. Az ünnepség ezt kö­vetően a Kulich Gyula If­júsági és Ú­ttörőházban foly­tatódott. Ott Urbán Lajos méltatta a villamosított vo­nal népgazdasági jelentőségét és építőinek munkáját Fel­szólalt a román küldöttség vezetője is. Az ünnepség az építők legjobbjainak kitünte­tésével fejeződött be. Elsőrendű feladat a zavartalan élelmiszerellátás Országos értekezlet a MÉM-ben általános céljait Kazareczk­­ Kálmán mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­­lyettes az ágazati szakszer­vezetek, a gazdálkodási egy­ségek vezetőinek szerdán kezdődött országos értekez­letén, a MÉM-ben. Az élelmiszeripar az igé­nyeknek megfelelően mint­egy 4,5 százalékkal növeli jövőre a termelését, s az átlagosnál gyorsabban fej­lesztik a hús-, a tartósító és a tejipart. A tervek sze­rint jövőre húsból két kiló­val, tejtermékekből 8 kiló­val, zöldségfélékből 2,9 ki­lóval, gyümölcsből 3,5 ki­lóval, cukorból 80 dekával emelkedhet az egy főre jutó fogyasztás. A tanácskozáson ágazatonként meghatározták az ehhez szükséges tenniva­lókat, a vállalatok, az ipar­ágak termelési céljait és sorra vették a rendelkezésre álló lehetőségeket. Az élel­miszeripar jövő évi beruhá­zási előirányzata 6,8 milli­árd forint, 17 százalékkal több az ideinél. Az összeget zömmel rekonstrukcióra, a meglevő üzemek bővítésé­re, korszerűsítésére, 60 szá­zalékát elsősorban az állati termékeket feldolgozó és tar­tósító iparágak gyorsabb ütemű fejlesztésére használ­ják fel. Külön hangsúlyt ka­pott a tanácskozáson a ta­karékos gazdálkodás, amely­nek a beruházásoknál is ér­vényesülnie kell A belföldi igények zavar­talan kielégítése, az élel­miszer-választék bővítése, a csomagolás további javítása, korszerűsítése, az egészsége­sebb táplálkozást segítő ter­mékek gyártásának foko­zása az elsőrendű feladat — összegezte az élelmiszeripar

Next