Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-01 / 27. szám
apró Átiratai látogatása Szegeden Kétnapos látogatásra csütörtökön délután Szegedre érkezett Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Szeged 1-es számú országgyűlési választókerületének képviselője. A vendéget dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára, dr. Perjési László, Csongrád megye tanácsának elnöke, Török József, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára és Papp Gyula, a szegedi városi tanács elnöke fogadta és tájékoztatta a megye és Szeged politikai, gazdasági és kulturális életének fejlődéséről, helyzetéről, valamint a következő időszak fejlesztési, beruházási lehetőségeiről. Tegnap, pénteken reggel a Taurus Gumigyárba látogatott Apró Antal, ahova elkísérte Török József, Papp Gyula, valamint Berta István, a szegedi városi pártbizottság osztályvezetője és dr. Kakuszi László, a megyei pártbizottság osztályvezetőhelyettese. A gumigyárban dr. Bánsági Tamásné főmérnök és Klötzl János, a gyári pártszervezetek titkára köasönzött és tájékoztatta a megjelenteket a szegedi gyár munkájáról. Elmondta többek között a főmérnöknő, hogy jelenleg a gumigyárban az a legfontosabb törekvés, hogy az új termékeiket korszerűbbé tegyék, és egyre többet exportáljanak a tőkés országokba. Ilyen termékek: a mélyfúrótömlők, a hevederek és a hidraulikákhoz használatos tömlők. A hidraulikus tömlők és a mélyfúrótömlők gyártásánál szeretnének hosszabb méretekkel jelentkezni, ezért 60 millió forint költséggel megnagyobbítják a gyártócsarnokukat. Terveik között szerepel az is, hogy Makón üzemet létesítenek. A beszélgetés során a gondokat sem rejtették véka alá a gyár vezetői. Jobb anyagellátást szeretnének, olykor akadozik az együttműködés a KSZV szegedi üzemeivel is, ahonnan a hevederekhez és a más termékeikhez textíliát vásárolnak. Azért is igen fontos volna a zavartalan alapanyag-ellátás, mivel néhány szabadalmazott terméküket szívesen vásárolják a tőkés piacon, legutóbb például az amerikaiakkal kötöttek szerződést 26 ezer folyóméter acélbetétes tömlőre. S talán egyetlen számadat jól illusztrálja az értéket is: egy folyóméter ilyen minőségű tömlőért 100—130 dollárt fizetnek. Apró Antal érdeklődött a gumigyári pártszervezetek munkájáról is. A párttitkár elmondta, hogy három alapszervezetben 113 párttag dolgozik, s a nemrégiben megtartott vezetőségválasztó taggyűléseken élénk vita és pezsgő pártélet alakult ki a tagság körében, akik egyetértésüket fejezték ki a kongresszusi irányelvekkel karisol'atban. Apró Antal és 'ris^rete ezu'áo megtekint"*te a gyártócsarnokot, ahol több munkakérnél és gyártmánynál hosszabban elidőztek. A gyár vezetői bemutatták azokat a mélyfúrótömlőket, amelyeket éppen akkor raktak vagonokba, hogy útnak indítsák Indiába és Marokkóba. A déli órákban a Csongrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat szegedi gyárába, a vágóhídi építkezésekhez, a vállalat új központjába látogatott Apró Antal. Az újjáépülő gyár előtt dr. Piros László igazgató és Bálint László, a vállalati pártbizottság titkára köszöntötte a vendégeket, majd tájékoztatót adtak a kiemelt beruházásról. Dr. Piros László elmondta, hogy az ismert értékesítési nehézségek ellenére vállalatuk eredményesen zárta a múlt évet. Az itt folyó beruházás bizonyítja, hogy a húsipar lépést kíván tartani az állattenyésztés fejlődésével, mert csak így valósulhat meg a hazai húsprogram. Tavaly a szegedi és a vásárhelyi vágóhidakon rekord mennyiségnek számító 401 ezer darab sertést vágtak le, és dolgoztak fel. Azzal, hogy a szegedi vágóhídon átadták az új húsfeldolgozó üzemet, megjavul Csongrád megye és Szeged város lakosságának ellátása Az új üzem jól bevált, naponta 2—3 vagon hús- és hentesárut készítenek itt. A szalámi gyártásában is rekordot értek el, mivel tavaly 550 vagon Pick-szalámit készítettek és adtak el a hazai, valamint a külföldi piacon. A jelenleg folyó építkezések később azt eredményezik, hogy évente 1000 vagon szalámit gyártsanak Szegeden. Ezzel majd növelni tudják az exportot, és javítani a hazai kínálaton is. Részletesen érdeklődőtt Apró Antal a beruházások helyzetéről, az árak alakulásáról, és a határidők betartásáról. A gyár igazgatója elmondta, hogy eddig elkészültek a húsfeldolgozóval, a sertésvágóval, a zsírfeldolgozóval, az energiaszolgáltatás(Folytatás a 2. oldalon.) Látogatás a szalámigyár új üzemekben. Dr. Piros László igazgató és Juhász István főmérnök a húsüzemben bemutatja a gyártás folyamatát. Somogyi Károlyné felvételei Az újszegedi városnegyedben, a 212-es jelű épületnél. 65. évfolyam 27. szám 1975. február 1., szombat Ára: 80 fillér Rekonstrukció a malomiparban Felújítják a szegedi takarmánykeverőt Dr. Bagi József, a Gabona Tröszt vezérigazgató-helyettese pénteken ismertette a sajtó munkatársaival a gabonaipar helyzetét, feladatait. A vállalatok az elmúlt évi gabonatermésből 536 000 vagonnyit vásároltak fel. A készlet zavartalan és jó minőségű lakossági és ipari ellátást tesz lehetővé. A megnövekedett állatállomány takarmány igényei fokozódtak, a mezőgazdasági üzemek szükségleteit a vállalatok kielégítették. A kisállattartók takarmány ellátását összességében szintén megoldották, helyenként azonban a kínálat — a készletek nem megfelelő összetétele miatt — nem volt összhangban a kereslettel. A tröszt növekvő takarmányértékesítési feladatait jelzi, hogy egy év alatt csaknem 60 000 vagonnal nőtt a gazdálkodóknak eladott takarmány mennyisége. Tavaly például 105 000 vagonnyi különféle takarmányt vásároltak a kisállattartók, csaknem 50 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. 1975-re az igények alapján 270 000 vagonnyi táp-, koncentrátum, és dúsított takarmányliszt gyártását irányozták elő, ez csaknem 20 000 vagonnal több az elmúlt évinél. Az élelmiszeripari, valamint a mezőgazdasági szükséglet fedezése érdekében az iparban korszerűsítésre került sor. Húszmillió forintos költséggel rekonstrukció fejeződik be a budai malomban, valamint a veszprémi, a siklósi és a kaposvári üzemekben. Hasonló nagyságrendű költséggel felújítják a szegedi, a soltvadkerti és a mernyei takarmánykeverő üzemeket. Krónikus gond az iparban a tárolóhelyhiány. A helyzet javítására idén az állami célcsoportos és a vállalati beruházások keretében összesen 20 000 vagon befogadó képességű vasbeton- és fémsilót adnak át, ezzel 260 000 vagonra nő az ipar tárolókapacitása Szeghalmon, Marcaliban, Nyíregyházán és Hódmezővásárhelyen egyenként 2000 vagonos, Karcagon pedig 3000 vagonos silókat adnak át. (MTI) Bővült a választék Belkereskedelmi tanácskozás A IV. ötéves terv eddig eltelt időszakának eredményeiről, és az idei feladatokról országos értekezletet tartottak pénteken a belkereskedelem vezetői a MOM Szakasits Árpád úti művelődési központjában. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Huszár István miniszterelnök-helyettes. Szurdi István belkereskedelmi miniszter bevezető előadásában elmondotta: az elmúlt négy év alatt a belkereskedelem egészében sikeresen teljesítette feladatait. A kiskereskedelmi áruforgalom növekedése túlhaladta a IV. ötéves tervidőszakra előírt mértéket, a növekedés üteme évi átlagban mintegy 6 százalék. Javult a fogyasztási cikkek áruválasztéka, minősége és korszerűsége, az értékesítés is kulturáltabb lett. A kiskereskedelmi forgalom különösen 1974-ben emelkedett. A kiskereskedelmi áruválaszték szélesítésére az importáruk részaránya az utóbbi években elérte a 16—17 százalékot, s bár a hazai termelők, elsősorban ruházati és az élelmiszeripar erőteljesen bővítette termékeinek választékát, a még jobb kínálat érdekében, az importra továbbra is szükség van, főleg a szocialista országokból. A TV. ötéves tervben központi támogatással ugrásszerűen fejlődött az ország kereskedelmi hálózata, több száz új üzlet, vendéglátóhely, s néhány szálloda is épült Az élelmiszer-ellátás évek óta kiegyensúlyozott. Javul p korszerű, egészségesebb tápálkozáshoz szükséges élelmiszer kínálata. A tej és tej emlékek fogyasztása az utóbbi négy év alatt 10—11 százalékkal nőtt, s jelenleg a tanulóknak körülbelül egy harmada fogyaszthat tejet az iskolákban. Több fogy konzervből is, tavaly 40 százalékkal többet vásároltak, mint 1970-ben. Jelentősen javult a munkahelyi vendéglátás színvonala, ami különösen fontos, hiszen a dolgozók mintegy 36—37 százaléka — 1,2—1,3 millió ember — étkezik rendszeresen munkahelyén. A ruházati termékek kiskereskedelmi értékesítése azonban kisebb ütemben emelkedett a tervezettnél, a 37 százalék helyett alig 21— 22 százalékos a növekedés. A ruházati kereskedelemnek újabb, fontos és örvendetes feladata, hogy a növekvő népszaporulatnak megfelelően a csecsemő- és gyermekruházati, valamint a kismamák számára készült ruházati cikkekből jobb kínálatot teremtsen. A vártnál nagyobb ütemben növekedett a lakosság ellátása tartós fogyasztási cikkekkel a IV. ötéves terv eddig eltelt időszakában. Az 1975-ös évi vállalati üzletpolitika kialakításánál a biztonságos áruellátás feltételeinek megteremtésére törekszenek a vállalatok. Kiemelt feladat, hogy folyamatos, kiegyensúlyozott áruellátást biztosítsanak valamennyi csecsemő- és gyermekellátási cikkből. Idén és a következő években a műszaki fejlesztésben az eddigieknél is gyorsabban kell haladni, ez ugyanis alapvető feltétele a növekvő forgalom zökkenőmentes lebonyolításának, és a kulturáltabb kiszolgálásnak. A tanácskozáson felszólaló Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, a kormány nevében köszönetet mondott a belkereskedelem dolgozóinak elmúlt évi eredményes munkájukért, és az idei év sikeres kezdéséért. KGST-buletin A KGST végrehajtó bizottságának határozata alapján megjelent a KGST-bulletin első száma. Célja a KGST-országok gazdasági, tudományos-műszaki együttműködési kérdéseinek ismertetése, a komplex program végrehajtásának és a KGST terveinek, működésének bemutatása. (MTI) Szállítják a bajtatott retket Vetik a hidegtónás primőrt A röszkei Kossuth, a szeged-mihályteleki Új Élet, a forráskúti Haladás Tsz termálvízzel fűtött fóliasátraiban már javában szedik a piros retket. Naponta húszezer-huszonötezer csomót adnak át a Szövetkezetek Csongrád megyei Értékesítő Központjának. A jövő héten tovább növekszik a primőr mennyisége és a szatymazi tranzit telepről már önálló „retek-vagont” indíthatnak a külföldi megrendelőkhöz, az NDK-ba és Csehszlovákiába A kiskertekben a szövetkezeti tagok hidegfóliás termesztést folytatnak és még vetik a magot. Szeged és Röszke a tavaszi primőr hazája, de már Mórahalmon és Domaszéken is egyre kiterjedtebben foglalkoznak termesztésével. Csaknem mindenütt meghonosodott a Röszkén már régóta ismert „agrotechnika”: szemenként ragasztják fel a magokat vékony papírlapokra. Ezeket szétteregetik, földet, homokot hintenek rá, majd meglocsolják. Így aztán gyorsan haladnak a vetéssel, különösen ha olyan kedvező az időjárás mint ezen a télen. A fóliasátrak kilencven százaléka alatt már a földben pihen a mag. A kistermelők a mezgazdaságokon keresztül értékesítik az árut, ami nagy segítséget jelent nekik, s egyszerűbb ügyintézést a felvásárló vállalatnak. A termelők és értékesítők egyaránt korai termést várnak.