Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-01 / 27. szám

2 Tovább bővül a szovjet-magyar kereskedelmi forgalom Ünnepélyes külsőségek kö­zött írták alá pénteken dél­után Moszkvában Magyaror­szág és a Szovjetunió 1975. évi árucsere-forgalmi jegyző­könyvét, amely kereskedelmi forgalmunk újabb jelenté­keny bővítését helyezi kilá­tásba ebben az évben. A szovjet Külügyminiszté­rium Tolsztoj utcai vendég­házában Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi mi­niszter és dr. Bíró József, hazánk külkereskedelmi mi­nisztere látta el kézjegyével a kölcsönös áruszállításokról szóló vaskos okmányt, amelynek alapján országaink 1975-ben minden eddiginél nagyobb kereskedelmi for­galmat bonyolítanak le egy­mással. A jegyzőkönyv aláírását követően nyilatkozatot tett Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter. A jegyzőkönyv aláírásával — mondotta — nagy és fontos munka fejeződött be. 1975- ben, a most folyó ötéves terv befejező évében a két or­szág a kölcsönös szállítások növelését irányozza elő. A kereskedelmi forgalom a jegyzőkönyv értelmében 8,3 százalékkal növekszik 1974-hez képest, értéke pe­dig meghaladja a két és negyedmilliárd rubelt. Az elmúlt évek tapasztala­taiból ítélve azonban a két ország külkereskedelmi vál­lalatai tovább keresik majd a forgalom bővítésének lehető­ségeit évközben is és ennek a jó hagyománynak a figye­lembevételével teljes­­ biz­tonsággal elmondhatjuk, hogy a tényleges kölcsönös szállítások mértéke öt év alatt csaknem egymilliárd rubellel lett több, mint amennyit az 1971—1975. évi hosszú lejáratú megállapo­dás előirányzott. Patolicsev a továbbiakban rámutatott: köztudott dolog, milyen nagy jelentőségű ma­napság bármely ország szá­mára üzemelnek fűtőanyag­ok nyersanyagellátása. A most aláírt jegyzőkönyv ér­telmében idén Magyarország ezekből a termékekből jelentős mennyiséget kap a Szov­jetunióból. Egyebek között 6 millió ton­na olajat, mintegy 650 ezer tonna olajterméket, 4,2 mil­liárd kilowattóra villamos­­energiát, 750 ezer tonna kok­szot, 2,2 millió tonna vasér­cet (ferrotartalomban kife­jezve), 550 ezer tonna hen­gereltárut, 240 ezer tonna nyersvasat, 44 ezer tonna ferroötvözetet, 33 ezer ton­na rezet, 120 ezer tonna alu­míniumot, több mint 500 ezer tonna műtrágyát, 20,5 ezer tonna műgumit, 1,1 mil­lió köbméter faanyagot, 850 ezer köbméter fűrészárut, 44 ezer tonna gyapotot. A szovjet miniszter ezt követően részletesen ismer­tette azoknak az árufélesé­geknek a listáját, amelyek szállításával hazánk járul hozzá 1975-ben a szovjet népgazdaság fejlesztéséhez és a szovjet lakosság fogyasztá­si cikkszükségleteinek telje­sebb kielégítéséhez. Együttműködésünk egyre sokoldalúbb jelleget ölt Az együttes tevékenység legfon­tosabb területeinek egyike jelenleg a két ország népgaz­dasági terveinek koordiná­lása, amelyet a tervhivatalok a külkereskedelmi szervek közreműködésével végeznek. Patolicsev itt utalt arra, hogy az új hosszú lejáratú keres­kedelmi megállapodás előké­szítése már javában folyik, s a tervek szerint aláírására még ebben az évben sor ke­rül. A szocialista gazdasági in­tegráció fő irányainak egyi­ke — jelentette ki a Szov­jetunió külkereskedelmi mi­nisztere — a termelési szakosításának és kooperációjának to­vábbfejlesztése. Ezt a munkát jól meg kell szervezni, különösen a gépek és berendezések gyártása te­rületén. Nyikolaj Patolicsev vége­zetül emlékeztetett arra, hogy jelenleg mind a Szovjetunió­ban, mind pedig Magyaror­szágon serény munka folyik az SZKP 24. kongresszusán, és az MSZMP 10. kongres­szusán elfogadott határoza­tok végrehajtásáért. Meg­győződésünk — mondotta —, hogy a Szovjetunió és Magyar­­ország aktív együttműkö­dése lehetővé teszi a nem­zetközi szocialista munka­megosztás előnyeinek még teljesebb kihasználását, elősegíti a tudományos-mű­szaki haladás meggyorsítását, a szocialista és kommunista építés feladatainak megoldá­sát. A szovjet külkereskedel­mi miniszter köszönetet mon­dott a magyar kormánykül­döttségnek és személy sze­rint Bíró Józsefnek, vala­mint a szovjet szakemberek­­nek azért a nagy felelősség­tudattal elvégzett munkáért, mely az 1975. évi árucsere­forgalmi jegyzőkönyv előké­szítése érdekében folyt. Nyilatkozatot tett a jelen­levő szovjet és magyar szak­emberek, valamint a két or­szág sajtójának nagyszámú képviselője előtt dr. Bíró József külkereskedelmi mi­niszter, a magyar kereske­delmi kormányküdöttség ve­zetője is. A most lezárult tárgyalá­sok — mondotta dr. Bíró József — ismét azt bizonyít­ják, hogy ki tudjuk használ­ni gazdaságaink növekvő le­hetőségeit, következésképp együttműködésünk tovább bővíthető. Tárgyalásainkat az internacionalista szellem jellemezte. Amikor a szük­ségleteket és a lehetőségeket vetettük össze, akkor mind­két fél érdekeinek figye­lembevételével zártuk le a kérdéseket. Hazánk életében 1075 ki­emelkedő esztendő — állapí­totta meg a miniszter. — Ez év tavaszán ünnepeljük fel­­szabadulásunk 30. évfordu­lóját, ugyancsak tavasszal kerül sor az MSZMP XI. kongresszusára és idén fejez­zük be a negyedik ötéves tervet. Felszabadulásunk évfordu­lója egyben a magyar— szovjet kereskedelem há­rom évtizedes jubileumával is egybeesik. A külkereskedelmi minisz­ter a továbbiakban részlete­sen beszélt arról, hogy a szovjet áruszállítások a ma­gyar gazdasági élet vala­mennyi területére kiterjed­nek. Méltatta a behozatalra kerülő nyersanyagok és fű­tőanyagok, gépek és beren­dezések szerepét népgazdasá­gunk fejlődésében. — A most folyó ötéves tervben Magyarország és a Szovjetunió még szorosabbra fűzte a gazdasági szálakat Kereskedelmi forgalmunk 1975-ben várhatóan mint­egy 56 százalékkal múlja felUI az 1971-es szintet Dr. Bíró József a gazdasági együttműködés kiemelkedő példáiként említette az ole­fin programot, a Testvériség gázvezetéket, a Barátság olaj­vezetéket, az épülő 750 kilo­­wattos nagyfeszültségű elekt­romos távvezetéket Gazdasági együttműködé­sünknek különösen nagy je­lentősége van a jelenlegi világgazdasági helyzetben, amikor nyugaton válságje­lenségek érezhetők. A Szov­jetunió hazánk gazdaságában meghatározó erőt jelent, s igen nagy szerepe van abban, hogy a külső inflációs hatá­sokat minimálisra tudjuk csökkenteni, vagy teljesen ki­védhetjük — állapította meg a miniszter. Mindennek tük­rében értékelhetjük a most aláírt jegyzőkönyvet, amely lehetővé teszi, hogy a magyar ipar és a mezőgazdaság vál­tozatlanul hozzájuthasson a szükséges alapanyagokhoz, energiahordozókhoz, termé­keink pedig továbbra is meg­felelő piacot találhassanak a Szovjetunióban. A most alá­írt megállapodás ilyenfor­mán nemcsak gazdasági, hanem politikai szempontból is nagy erőt jelent a kong­resszusra való felkészülés közepette. Biztosítékot nyújt ahhoz, hogy hazánkban a gazdasági élet a politikai fejlődéssel összhangban haladhasson előre. Dr. Bíró József ezt köve­tően részletesen ismertette az idei évre előirányzott magyar behozatal tételeit. A már említett tételek mellett jelen­tősen bővül gépimportunk. A légiközlekedés fejlesztésére 3 TU—154-es típusú repülő­gépet vásárolunk, 35 ezer sze­mélygépkocsit — ebből több mint 30 ezer Zsigulit — va­lamint mintegy 5 ezer teher­autót szerzünk be a Szov­jetuniótól. A mezőgazdasági gépigények kielégítésére 4500 darab MTZ–50-es típusú traktor, 1300 db nagy teljesít­ményű gabonakombájn érke­zik. Növekszik a számítás­technikai eszközök, valamint az univerzális és speciális szerszámgépek behozatala. Az idei évre előirányzott magyar szállításoknak meg­közelítően 50 százalékát a gépek­ és berendezések exportja teszi ki.­­ Kiemelt programunknak meg­felelően most is fontos he­lyen szerepel az autóbuszok eladása. Szovjet megrende­lésre az idén 5700 Ikarus ké­szül. Lehetőségeinkhez képest hazánk is kiveszi részét a szovjet életszínvonal-prog­­ram megvalósításában. Ezt a célt szolgálják könnyűipari termékeink és élelmiszer-ké­szítményeink növekvő szál­lításai. Az idén 14 millió pár cipő, 37 millió méter szövet eladását tervezzük. Mintegy 20 százalékkal emelkedik a kötöttáruk ex­portja.­­ Élelmiszer-kivite­lünkből kiemelkedik a friss gyümölcs, melyből összesen 230 ezer tonnát adunk el- A Szovjetunióba irányuló magyar kivitel mintegy 7 százalékát gyógyszeripari termékek alkotják. Tovább folytatódnak a magyar szállítások a KGST-országok együtt­működése keretében szov­jet területen épülő objek­tumok kivitelezéséhez. Hazánk többek között részt vesz az uszty-ilimszki papir­és cellulózipari, valamint a kijembajevi azbesztdúsító kombinát létrehozásában. Meggyőződésünk — jelen­tette ki végezetül dr. Bíró József külkereskedelmi mi­niszter —, hogy a most alá­írt árucsere-forgalmi jegyző­könyv végrehajtását vállala­taink maradéktalanul bizto­sítják, és az előző évek gya­­korlatához hasonlóan lehe­­tőség nyílik a kölcsönös áru­forgalom további bővítésére év közben is. A miniszter köszönetet mondott szovjet kollégájának , Nyikolaj Patolicsevnek, valamint a szovjet szakembereknek együttműködési készségü­kért, az árucsere-forgalmi jegyzőkönyv előkészítése fo­lyamán végzett eredményes munkáért. (MTI) SZOMBAT, 1975. FEBRUÁR I. Apró Antal látogatása Szegeden (Folytatás az I. oldalról.) sár és a szociális létesítmé­nyekkel. A szalámiérlelő-to­­rony építésénél viszont el­maradtak, mert induláskor tervezési hibák miatt hat hónapra leállt az építés. A 64 méter magas toronyépületet speciális eljárással készítik, s összesen 180 darab, 17 mé­ter mélyre kalapált cölöpök­re építik. Ha elkészül a be­ruházás, akkor évente 550— 800 ezer sertést vághatnak a szegedi üzemben, és termé­szetesen ezer vagon szalámit is gyárthatnak. A pártszervezetek munká­járól Bálint László adott tá­jékoztatást. Elmondta, hogy a pártértekezletet ma, szom­baton tartják meg a szalá­migyárban. Apró Antal kér­te a pártbizottság titkárát, hogy adja át jókívánságait a húsipari vállalat párttagjai­nak. A szalámigyárból ■ Ujpá­di építkezésekre vezetett Ap­ró Antalnak és kíséretének útja. Az újszegedi városne­gyedben, a hajdani ládagyár helyén épült lakásokat te­kintette meg. A 212-es jelű, tízemeletes lakóház földszint­jén, ahol a DELEP rendezett be tervezőosztályának mun­kahelyeket — Sipos Mihály, az építőipari vállalat igazga­tója és Hoffmann Márton, a vállalati pártbizottság titká­ra adott rövid tájékoztatót a szegedi lakásépítkezésekről. A DÉLÉP az utóbbi eszten­dőkben dinamikusan fejlő­dött, s a szegedi házgyár — amelyet 1971 őszén Apró An­tal avatott fel — immár bő­ségesen ellátja a lakásépíté­si igényeket. Az újszegedi városrészt egy kis térképen illusztrálták: hol épültek la­kóházak, iskolák, óvodák, üzletek. • Eddig 1900 lakás épült Újszegeden, míg a tar­jáni és a felsővárosi részen 6550 új otthont adtak át az építőmunkások. A tájékoztató folyamán Apró Antal megkérdezte a DELEP vezetőitől, hogy a házgyári elemeket felhasz­nálják-e más építményeknél. A válasz: házgyári elemekből épülnek már óvodák, iskolák és a leendő Hungária Szállo­da is. Családi házak is ké­szültek már házgyári pane­lekből, s a tervek szerint két­szintes családi házakat, tár­sasházakat építenek a DELÉP dolgozói számára, munkásla­kások keretében az algyői városnegyedben. Megmutat­ták a 212-es lakóépület első emeletén levő lakásokat is Apró Antalnak, aki igen jó­nak értékelte azokat, dicsérte az építőmunkásokat. A következő építkezés szín­helye a szegedi postapalota volt, Rózsa István, a Szegedi Postaigazgatóság vezetője tá­jékoztatta a vendégeket. Egy maketten mutatta be, hogy milyen szép épületegyüttes lesz az új postai létesítmény, ahol a műszaki szárnyban új, 11 ezer állomás bekapcso­lására alkalmas központot szerelnek fel, s ezzel nagy­ban megjavulnak a szegedi telefonviszonyok, amelyek je­lenleg szinte a legrosszabbak az országban. A postai épít­kezések után rövid látogatás következett a tarjáni és a felsővárosi lakókörzetben. A kétnapos program végén fogadást adtak a megyei és a szegedi párt- és tanácsi vezetők Apró Antal tisztele­tére. Ezen részt vett dr. Ko­mócsin Mihály, dr. Perjész László, Török József és Papp Gyula is. Budapest Losonczi Pál, a Népköz­társaság Elnöki Tanácsának elnöke pénteken fogadta Ste­fan Jedrychowski rendkívüli és meghatalmazott nagykö­vetet, a Lengyel Népköztár­saság új magyarországi nagy­követét, aki átadta megbízó­­levelét. A megbízólevél át­adásánál jelen volt Roska István külügyminiszter-he­lyettes. Moszkva Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnökségének elnöke pénteken átnyújtotta a Le­­nin-rendet és a „Sarló és kalapács” arany érdemérmet Borisz Ponomarjovnak, az SZKP KB Politikai Bizott­sága póttagjának, a Központi Bizottság titkárának 70. szü­letésnapja alkalmából. Bonn Az európai kapitalista or­szágok kommunista és mun­káspártjai 1974. januárjában megtartott konferenciáján hozott határozatoknak meg­felelően Düsseldorfban, a Német Kommunista Párt ve­­zetőségének székházában megrendezték Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Törökország és a Német Szö­vetségi Köztársaság kommu­nista pártjai képviselőinek találkozóját Genf Pénteken Genfben felújí­tották a hadászati fegyver­­rendszerek korlátozásával kapcsolatos szovjet—ameri­kai tárgyalásokat. Párizs Valéry Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök pénteken átalakította a kor­mányt Az államfő menesz­tette az ország eddigi had­ügyminiszterét, valamint posta- és távközlésügyi ál­lamtitkárát Moszkvs­ ba, szombaton újabb kö­zel-keleti utazásra indul Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter. A moszkvai hi­vatalos közlemények sze­rint Gromiko előbb Szíriá­ban, majd Egyiptomban tesz baráti látogatást Nicosia Hosszú szünet után pénte­ken ismét lövöldözés volt Cipruson. A megszálló török csapatok és a ciprusi görög nemzeti gárda alakulatai vívtak egymással tűzpárbajt a Moríu-öböl közelében, Ajlosz Nikolaosz falu szom­szédságában. Nem hivatalos források szerint a lövöldözés két óra hosszat tartott és ez volt az augusztus 16-án kö­tött tűzszüneti egyezmény eddigi legsúlyosabb megsér­tése. Külügy­miniszter- helyettesek értekezlete • Moszkva (TASZSZ) Moszkvában január 39— 30-án megtartották a Varsói Szerződés tagállamai külügy­miniszter-helyetteseinek ta­nácskozását, amelyen részt vettek­ a Bolgár Népköztár­saság részéről Andalj, Traj­­kov, a Csehszlovák­­­­ Szocia­lista Köztársaság részéről Frantisek Krajch­, a Lengyel Népköztársaság részéről Sta­nislaw Trepczynski, a Ma­gyar Népköztársaság részéről Marjai József, a Német De­mokratikus Köztársaság ré­széről Herbert Krollkowski, a Román Szocialista Köztár­saság részéről Cornel Paces­­te, a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége részé­ről Nyikolaj Rogyionov. A tanácskozás munkájában részt vett Nyikolaj Firjubin, a Varsói Szerződés tagálla­mai politikai tanácskozó tes­tületének főtitkára. A tanácskozáson, amely a gyümölcsöző együttműködés, a testvéri barátság és kölcsö­nös megértés légkörében zaj­lott le, véleménycserére ke­rült sor egyes, kölcsönös ér­deklődésre számot tartó kér­désekről. Értesítjük kedves hálózati fogyasztóinkat, hogy a Gázipari Műszaki Biztonsági Sza­bályzat VI. fejezet 7. §-ában előírtaknak megfelelően, a gázfogyasztó berendezések időszakos műszaki biztonsági szempontból történő felülvizsgálatát ez évben is folyamatosan végezzük. Az ellenőrzésért fizetendő díj összege a területileg illetékes ár­­hatóság által megállapított, valamint az OKGT által kiadott Szol­gáltatási és Javítási Díjszabásban foglaltak alapján: —• fogyasztóvezeték ellenőrzése fogyasztónként 20,— Ft; —•fogyasztókészülékek ellenőrzése ellenőrzött készülékenként 10,— Ft. Mivel ez a felülvizsgálat a fogyasztók biz­tonságát szolgálja, kérjük, hogy szíves köz­­reműködésükkel segítsék elő vállalatunk ezirányú munkáját. dél-alföldi gázgyártó és szolgáltató vállalat SZEGED, PULZ UTCA 44. SZÁ­M. TELEFON: U-046.

Next