Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-28 / 74. szám
PÉNTEK, 1975. MÁRCIUS 28. Színházi világnap Tegnap, március 27-én immár 14. alkalommal ünnepelték szerte a földkerekségen a Színházi Világnapot. A Szegedi Nemzeti Színházban tegnap este előadás előtt Fogarassy Mária színművésznő olvasta fel Ellen Stewart üzenetét: „Boldog vagyok, hogy a nők nemzetközi éve alkalmával én, Ellen Stewart, a New York-i La Mama Színház igazgatója szólhatok önökhöz ezen a Színházi Világnapon. Szívem legmélyéből hiszem és vallom, hogy ha fenn akarunk maradni, továbbra is szólnunk kell egymáshoz, türelemmel és megértéssel. Mi, színházat alkotó nők és férfiak, számtalan helyen és legkülönbözőbb nyelveken dolgoztunk már együtt. Fogadtuk egymást színházainkban, és ezek a találkozások szívet-lelket gazdagítottak. A színház szeretetet szülhet, a szeretet pedig erőt ad a további élethez. Még féltem az életünket és a jövőnket, de örömmel tölt el a tudat, hogy a színház alkotói már egymás felé nyújtott kézzel állnak a világ körül. És remélem, hogy egy napon ez a kör szoros ölelésben fonódik össze. Egyetem és gyár együttműködése Együttműködési szerződést kötött a Veszprémi Vegyipari Egyetem és a Budapesti Vegyiművek. A megállapodás értelmében az egyetem vállalja, hogy a tantervek összeállításánál figyelembe veszi a gyár igényeit és tapasztalatait is. Szakértőként részt vállal az ipari kutatási témák kidolgozásában, műszaki-gazdasági döntések előkészítésében és a szakemberek továbbképzésében. (MTI) Fokozottabban ellenőrzik az élelmiszerek szavatossági idejét A megyei (fővárosi) Élelmiszer-ellenőrző és Vegyvizsgáló Intézetek tél végitavaszi ellenőrzései részben arra összpontosulnak, hogy megállapítsák: az üzletekben és a gyártó vállalatoknál minden esetben figyelembe veszik-e a szavatossági időt, nem árusítanak-e olyan élelmiszereket, amelyek határideje lejárt. A tapasztalatok szerint a korábbi évekhez képest jelentős a javulás, a bolthálózatban lényegesen nagyobb gondot fordítanak a „lejárt” élelmiszerek kivonására, a bolti készlet új szállítmányokkal való feltöltésére. A lejárt szavatosságú vagy csökkent minőségű élelmiszerek azonban nem mennek kárba, hiszen ezek az esetek döntő többségében fogyasztásra még alkalmasak, igaz, csökkentett áron. Forgalomba hozásukra, árusításukra érdekes kezdeményezés történt például Pécsett, ahol az olcsó élelmiszerek boltjában többségében ilyen árukat adnak el, mégpedig igen megbízható minőségi tanúsítással, jól szervezetten, s az ellenőrök szerint példamutató gondossággal. A szakemberek szerint további boltok létrehozására van szükség, ezzel kapcsolatban a kereskedelmi szakemberek előzetes terveket készítenek. Megállapították azonban azt is, hogy több esetben nem veszik figyelembe a boltokban az élelmiszerek értékesítésének végső határidejét, egyebek között például a nagy- és kiskereskedelmi vállalatoknál több mint száz mázsa lejárt szavatosságú margarinkészletet kellett „elmarasztalni”. Kifogásolták azt is, hogy az élelmiszerek gyűjtőcsomagolásán, a kartondobozon alkalmazott határidő-megjelölés „elvész”, ha az árut kicsomagolt állapotban, például konténerben továbbítják. Ezen a helyzeten változtatni kell. Arra van szükség, hogy ilyenkor a szállítmány minden egyes darabját külön-külön is megjelöljék, ily módon a fogyasztó is tájékozódhat, hogy megfelelő minőségű élelmiszert vásárolt-e. Termékenyen alkotott Ottovay István munkásságáról Az utókor a kivitelező építészeket hajlamos hamarabb elfelejteni, mint a tervezőkét. Ez fonák értékítélet, mert a legjobb terv is csak terv marad, közhasznosulását, társadalmi hasznát éppen a kivitelezők adják. A város hely-, és ezentúl építészettörténetében Ottovay Istvánt is hajlamosak vagyunk egy kicsit úgy kezelni, hogy jobbára kivitelező volt. A harminc éve meghalt építész számos, ma is városképet alakító és formáló alkotásával maradandóan írta be nevét azok sorába, akiknek városunkat ilyennek köszönhetjük, mint amilyen. Ottovay István családja Zágrábból származott hozzánk, az építész dédapja ott volt nyergesmester. A Szegedre került nagyapa a városban neves pékséget alapított, és Károly nevű fia — az építész édesapja — Grassellyvel társulva, az ún. Bankpalota épületében, az IBUSZ jelenlegi helyiségeiben vaskereskedést nyitott, ahonnan nemcsak Szegedet, hanem az egész déli országrészeket ellátta áruval. Ottovay Károlynak ezentúl a szegedi telefonközpont meghonosításában is érdemes szerepet adhatunk, ugyanis, amikor Puskás Tivadar 3 éven keresztül 10—15 előfizetőnél többet sehogyan sem tudott gyűjteni, Ottovay a századfordulóra csakhamar 100 fölé emelte az előfizetők számát. Ebbe az iparosodó, kereskedő, vállalkozó szellemű családba született Ottovay István 1877. január 15-én. Alap- és középiskolai tanulmányait is itt végezte, majd építészmérnöki oklevelét a budapesti műegyetemen nyerte 1898-ban. Szülővárosába visszatérve, előbb a város mérnöki hivatalában helyezkedett el, később Winkler Imrével, aki valószínű statikusa volt, társulva közös tervező- és kivitelezőirodát nyitott a Gutenberg utcában, ahonnan 1913-ban a Korona (Hajnóczy) u. 10. alá költözött. Kezdetben Szeged külterületi templomainak építésével, az evangélikus iskola, a városi autógarázs, a közvágóhíd létrehívásával foglalkozott. Jelentősebb alkotásai a Szikra gyufagyár és munkáslakások, Magyar Ede — a magyar Gaudi — korai halála miatt a református palota befejezése, a Raichl J. Ferenc szabadkai építész tervezte Gróf-palota, a debreceni Borsos József tervezte Honvéd téri református templom, a Magyar Ede tervezte Bajcsy-Zsilinszky utcai bútorbolt épülete és a Lenin körúti Gindele-palota, továbbá még számos bérház, valamint családi ház. Robusztusságában és épülettömegében is talán legjobb alkotásának tekinthetjük a Winkler Imrével együtt tervezett, a szegedi vasútigazgatóság számára épített leszámoló hivatal neoromán épülete, amely az egyetem idetelepülése óta, a JATE bölcsészet- és természettudományi intézeteinek ad otthont. A belvárosi plébániaépület, továbbá az Oroszlán utcai bérháznak is Ottovay a tervezője és kivitelezője. A Korb Flóris által minden különösebb ihletettség nélkül tervezett klinikai épületek kivitelezésében is részt vett, majd a gyermekklinika tervei az ő tervezőasztaláról kerültek ki. A Keleti-palota (Kígyó u. 1.), a Tisza-parti DMKE-házak szintén Ottovay jól sikerült munkái. A volt Ipartestületi székház (ma Kamaraszínház) 1928-ból való. Az 1879. évi várospusztító árvíz emlékére felépült Fogadalmi-templom, a Dóm kivitelező munkáit kezdettől, 1913-tól, végső elkészültéig, 1930-ig Ottovay István fogta össze. Mindannak a szerteágazó mérnöki és művészi indíttatásnak, amely e sokat vitatott anyagtömegben együtt van, az ő precíz, körültekintő munkája adott végső megjelenést. Nem túl korosan, 69. évében, antibiotikumok hiányában, orbáncos megbetegedés következtében halt meg, 1945. március 28-án, egyik, általa épített épület, a református palotában volt lakásában. Bátyai Jenő Takarékossági Intézkedések Ülést tartott az SZMT elnöksége Ülést tartott tegnap, csütörtökön a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának elnöksége. Először dr. Ágoston József vezető titkár beszélt a legutóbbi tanácskozás óta végzett munkáról. Így például a szakszervezeti választások előkészítéséről, a munkavédelmi felügyelők tanfolyamának megszervezéséről, az üzemek, s szövetkezetek biztonságtechnikai megbízottainak vizsgáztatásáról. A szakszervezeti választásokat az SZMT februárban elkészített terve alapján bonyolítják le. Ebben alapvető politikai követelményként írták le a munkások, a nők és a fiatalok arányának növekedését a testületekben. Az előkészítő munkával megfelelően haladnak, ezt jól segítik a nagyüzemek SZMT- tagjai és a társadalmi aktivisták. Megvitatta és elfogadta az elnökség az agit.-prop. bizottság intézkedési tervét a szakszervezeti nevelő munka időszerű feladatairól. A terv készítői hangsúlyozzák a gazdasági célkitűzések megvalósítását és a XI. pártkongresszus határozatainak végrehajtását elősegítő propagandamunka fontosságát. Meghatározzák a munkások általános műveltsége és szakmai képzettsége növelésének útjait, s azt, hogyan lehet elősegíteni a fiatalok művelődését és szórakozását. Szorgalmazzák a szakmunkástanulók részére kiírt versenyformák elterjesztését, valamint a művelődési otthonok, a kulturális és művészeti intézmények, illetve az üzemek együttműködésének javítását. Megvitatták és elfogadták a közgazdasági bizottságnak a nagyüzemek takarékossági intézkedéseiről készített jelentését, amely tartalmazza a tervek előnyeit, hibáit. A bizottság dicséri például azt a törekvést, hogy a tervek összhangban vannak az ágazat által megjelölt legfontosabb feladatokkal, megalapozottak, a termelési költségek csökkentését irányozzák elő. Hiányolja viszont a munkaidőalap és az élőmunka hatékonyságával kapcsolatos intézkedéseket. Kitértek arra, hogy jó lenne a tervekben ígéretet tenni egy-egy beruházás mielőbbi befejezésére, vagy műszaki megoldások gyors bevezetésére. Ezek is lényeges takarékossági szempontok. Ugyancsak megvitatta és elfogadta az elnökség a kulturális és agit.-prop. bizottságnak a július 12-én kezdődő Felszabadulási Nemzetközi Néptáncfesztivál előkészítéséről és programjáról, valamint az EDDSZ Szeged táncegyüttes munkájáról készített tájékoztatót. Az elnökség értekezletén részt vett és felszólalt Gödöllői Lajos, a SZOT kulturális és propaganda főosztályának képviselője, Kormos László, a SZOT megyei instruktora, valamint dr. Sebe János és Oláh Miklós, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának munkatársai. Tegnap délben ünnepi ülést tartott a HVDSZ Csongrád megyei bizottsága abból az alkalomból, hogy hosszú szakszervezeti tevékenység után nyugdíjba ment dr. Csala Mihály, a megyebizottság titkára. Az ünnepségen — amelyen megjelent Gyárfás Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezetője, dr. Ágoston József, az SZMT vezető titkára és Komócsin Antal, a HVDSZ megyei bizottságának elnöke . Fabók Zoltán, a HVDSZ főtitkára a Munka Érdemrend arany fokozatát adta át dr. Csala Mihálynak. Emlékezés Garasin Rudolfra Csütörtökön, a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjának sírkertjében koszorúzási ünnepségen emlékeztek Garasin Rudolfra, a párt hű fiára, aki a Nagy Októberi Szocialista Forradalom bátor katonájaként harcolt a lenini eszmék győzelméért. 1918 januárjától a Bolsevik Párt tagja, a polgárháború éveiben a vörös hadsereg lovasezredének parancsnoka volt. A második világháborúban a szovjet hadseregben harcolt a fasiszták ellen. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom fél évszázados évfordulóján — több szovjet és magyar kitüntetés mellé — megkapta a Lenin-rendet. Születésének 80. évfordulója alkalmából a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Külügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, a Partizán Szövetség képviselői és egykori harcostársak koszorúzták meg a magyar és a nemzetközi kommunista mozgalom kiemelkedő személyiségének síremlékét. Bélyegkiállítás A „Magyar bélyeg 30 éve” kiállítást csütörtökön dr. Palotás Magda, a posta vezérigazgató-helyettese nyitotta meg a Bélyegmúzeumban. A kiállítás a felszabadulás óta megjelent bélyegekkel szemlélteti hazánk fejlődését. 5 Grafikai kiállítások Régen óhajtott kívánságunk-vágyunk látszik beteljesülni: oly nemes és nagyszerű hagyományok után újjáéledni, művészi színvonalon megújulni látszik a szegedi grafika. Buday György, Bordás Ferenc, Kopasz Márta évtizedekkel ezelőtti szárnybontogatása után néhány elszigetelt, egyéni kísérlettől eltekintve a grafika műfaja száműzött idegen volt a szegedi képzőművészetben. Papp György és Pataki Ferenc munkássága jelentett új, értékes színfoltot mindössze. Néhány éve Pataki Ferenc vezetésével újjáalakult a Bartók Béla Művelődési Központ grafikai köre. S ez a néhány év elég volt arra, hogy fiatal, tehetséges grafikusok egész sorát nevelje. Talán törvényszerű e műfaji megújulás, hiszen a grafika az a képzőművészeti műforma, amelyik legfrissebben és legadekváltabban képes reagálni gyorsuló, változó világunk jelzéseire. Hol a nyugalom utáni nosztalgiánkat fejezi ki egynemű felületeivel, hol drámai gondolataink katarzisaira érez rá, hol szürreális vízióinkat kelti életre. Intellektualizmus és érzelmi hullámzás, asszociációk ébresztése és felfokozott, expresszív közlés egyszerre lehet sajátja. Eredeti formanyelve, az ősi technikák megújulása, színesedése, gazdagodása egyik legkorszerűbb képzőművészeti műfajunkká teszi a grafikát. S mindezen elvárásoknak és kritériumoknak, tartalmi és formai jegyeknek birtoklói a Bartók Béla Művelődési Központ grafikai körének most kiállító tagjai. Nem egyszerű amatőr művészkedők vasárnapi szórakozása e köri munka. A grafikai kör szellemi és technikai műhely, ahol a grafika tehetséges művelői nemcsak a műfaj tág lehetőségeinek kipróbálására kapnak helyet, időt és tanácsot, de olyan műhely, olyan közösség, melynek ereje, energiája hat minden egyes alkotóra, a fiatalok esztétikai, társadalmi és politikai arculatára is. A Bartók Béla Művelődési Központban rendezett kiállításuk szemlélésekor fel sem vetődhet a nézőben a kérdés: amatőrök, vagy profik munkáit látja-e? Jórészt művészi alkotásokkal találhatja magát szemközt a néző, melyek kérdeznek és válaszolnak, véleményt mondanak és véleménynyilvánításra késztetnek. A grafikai kör öt alkotója, Módis Éva, Zelmann Katalin, Czakó János, Mráz János és Szekeres Ferenc grafikai lapjai láthatók a tárlaton. Sok, hasonló jellegzetesség mellett mindegyik bizonyítja sajátosságát, egyéni, karakteres vonásait. Módis Éva és Zelmann Katalin lágyabb, líraibb, érzelmileg gazdagabb alkat, míg Czakó, Mráz és Szekeres szürrealisztikusabb, gondolatgazdagabb alkotó. Felelőtlen dolog lenne holmi sorrendet megállapítani ötük között. A műfaj technikai ismereteivel valamennyien rendelkeznek. Azt pedig már egyénisége válogatja, hogy Czakó elkötelezettebb-politikusabb, Szekeres álmodozóbbillusztratívabb, Miáz tudatosabb-tisztább, Zelmann játékosabb, Módis líraibb. A kiállítás nemcsak ötük érdeme, alkotásaikra nemcsak a grafikai kör lehet büszke, de az egész város művészetszerető közönsége. Hogy a Bartók Béla Művelődési Központ a szegedi grafika legfőbb fellegvára, bizonyítja az a tény is, hogy a grafikai kör kiállítása mellett a fiatal művészek klubjában láthatók ezekben a napokban Ecsedi Mária grafikusművész kamarakiállítása. A székesfehérvári, festő tanszakon végzett grafikusművész alkotásai példaként is szolgálhatnak a fiatalok számára. Kísérletező kedv és mesterségbeli felkészültség, kísérletező szándék és letisztult tartalmi-gondolati közlés mind-mind grafikai lapjainak sajátja. Tizenkét színismétlésből álló Madonnája, a körforma lehetőségeit kutató figurális lapjai vagy a Régi történetek és a Menekülő szarvas című sűrű szövetű metszetek határozott, művészi szándék, nem mindennapi tehetség szülöttei. T. L.