Délmagyarország, 1975. május (65. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-01 / 101. szám
2 Saigon A DIFK egész Dél-Vietnam fölött ellenőrzést gyakorol — Saigon új neve: Ho Si Mfish városa — Megnyílt az út Vietnam békés újraegyesítése felé • Hanoi (TASZSZ) A Saigon körül állomásozó bábhadsereg utolsó védelmi állásai elleni roham szerdán hajnalban kezdődött. A népi fegyveres erők keletről, északnyugatról, délnyugatról és délkeletről egyidőben indították támadásukat. A Bien Hoa-i katonai létesítmények elfoglalása után átkeltek a Dong Nai-folyón, bekerítették a Tan Son Nhut-i repülőteret, több tucat megerősített állásból vetették ki az ellenséget, és koncentrált tüzérségi támadást indítottak Saigon katonai célpontjai ellen. A bábhadsereg véglegesen összeomlott. Miközben a népi fegyveres erők bevonultak Saigonba és a milliós natvváros lakosai üvözlésükre az utcákra siettek, Duong Van Minh tábornok a saigoni rádióban bejelentette, hogy a rezsim kapitulál, kazontáinak megparancsolta: szüntessenek be minden ellenállást, és haladéktalanul tegyék le a fegyvert. Délre a hazafiak a város központjában is elfoglalták a stratégiai fontosságú pontokat Két órával a kapituláció előtt hagyta el Saigont az utolsó amerikai helikopter, rajta a bábkormányzat menekülő magas rangú hivatalnokaival. Déltől kezdve Saigonban a hartront a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front gyakorolja. Az új hatóságok egyik első lépése volt a börtönkapuk kinyitása: valamennyi politikai fogoly visszanyerte szabadságát. Nyugati hírügynökségek tudósítóinak jelentései szerint szerdán délután Saigon utcái megteltek ünneplő emberekkel. A népi erők katonáit közrefogják a helybeliek, kezüket szorongatják, megvendégelik őket. A házakra kitűzték a DIFK zászlaját, az utcákon feliratok jelentek meg, szövegeikkel a saigoniak a nem fegyveres erőket és a DIFK-et ünneplik és köszöntik. A DIFK a saigoni rádióban szerdán bejelentette, hogy Dél-Vietnam egész területe fölött teljes ellenőrzést gyakorol. # Saigon (AFP) A dél-vietnami felszabadulás rádió hivatalosan bejelentette, hogy Saigon neve ezentúl Ho Si Minh város. Saigont több mint két évtizeddel ezelőtt nevezték el először Ho Si Minh elnökről. # Párizs (Reuter) Dinh Bá Thi nagykövet, a Párizs környéki tárgyalásokon részt vett DIFK küldöttség vezetője szerdán délután, a Párizs melletti Verrieres-le Buisson-ban nyilatkozott újságírók előtt. A DIFK-küldöttség vezetője hangsúlyozta, hogy a DIFK az egység és nemzeti egyetértés politikáját folytatja majd egy békés, független, demokratikus, semleges és virágzó Dél-Vietnam felépítése érdekében s fokozatosan halad majd a vietnami haza békés újraegyesítése felé. Nemzetközi téren Dél-Vietnam a béke és el nem kötelezettség politikáját folytatja majd s kész kapcsolatokat létesíteni minden országgal — társadalmi rendszerére való tekintet nélkül — s bármely országtól elfogad gazdasági és technikai segítséget, ha azt politikai feltételek nélkül adják. Dinh Ba Thi hangsúlyozta, hogy a dél-vietnami lakosság s a felszabadító népi fegyveres erők győzelme, melyet az északi testvérek támogatásával és áldozatos segítségével vívtak ki, az Egyesült Államok agressziós, neokolonialista politikájának teljes kudarcát jelzi. „Elnökünk, Ho Si Minh szent végakarata immár megvalósult” fejezte be nyilatkozatát. Vietnami diplomaták látogatása a Minisztertanács elnökénél A Budapest (MTI)t Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke szerdán hivatalában fogadta Nguyen Phu Soai-t, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövetét, és Dang Tran Ngoant, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti ideiglenes ügyvivőjét. A két diplomata tájékoztatást adott a felszabadító erők győzelméről, a vietnami népnek az amerikai imperializmus és csatlósai ellen vívott harca sikeres befejezéséről. Kifejezték köszönetüket a Magyar Népköztársaság párt-, állami és társadalmi szervezeteinek sokoldalú, folyamatos és önzetlen testvéri támogatásáért, amelyet politikai és fegyveres harcukhoz békés építőmunkájukhoz egyaránt nyújtottak. A Minisztertanács elnöke tolmácsolta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és személy szerint Kádár János, a Központi Bizottság első titkára üdvözletét A kormány és az egész magyar nép nevében testvéri szeretettel köszöntötte a hős vietnami népet történelmi jelentőségű győzelme alkalmából. A magyar nép további internacionalista támogatásáról biztosította Vietnam népét a békéért, a demokráciáért, és a haladásért vívott harcában, hazája felvirágoztatására irányuló tevékenységében. Puja Frigyes az EAK-ba a Budapest (MTI) Egyiptomi Arab Köztársaság „ . . . _ ____ külügyminisztere meghívá Puja Frigyes, a Magyar I^ra ma> csütörtökön hivata Népköztársaság külügymi jós látogatásra az EAK-manisztere Iszmail Fahmi, az utazik. Hazaérkezett Bellinnből küldöttségnk a Budapest (MTI) Belgiumból — szerda délután — visszaérkezett Budapestre az a magyar küldöttség, amely Kállai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának és az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának elnöke vezetésével részt vett az európai közvélemény képviselőinek második közgyűlésén. A küldöttség nevében Kállai Gyula, a repülőtéren adott nyilatkozatában többek közt elmondotta: — A négynapos tanácskozás — társadalmi alapjait tekintve — szélesebb körű volt, mint az első közgyűlés. Most Európa 30 országának a képviselői voltak jelen és az európai biztonság nagy fontosságú kérdései kerültek napirendre. Ha összehasonlítjuk a mostani konferenciát az 1972-ben megtartott első közgyűléssel, megállapíthatjuk, hogy az első konferencia nagyon jelentős ösztönzést adott az európai biztonsági értekezlet megkezdéséhez, a mostani közgyűlés pedig sürgette, hogy a genfi értekezletet halogatás nélkül, az európai népek óhajának megfelelően fejezzék be, hogy minél előbb sor kerülhessen Helsinkiben az értekezlet záró szakaszára, a legmagasabb szinten. örévrN -.---.V •' • „jf Csütörtök, 1975. május 1 Magyar vezetők üdvözlő távirata a DIFK vezetőihez Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és Apró Antal, a Magyar Népköztársaság Országgyűlésének elnöke a következő szövegű táviratot küldte dr. Nguyen Huu Thónak, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front Központi Bizottsága Elnöksége elnökének, a Dél-vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormánya mellett működő tanácsadó testület elnökének és Huynh Tan Phatnak, a Dél-vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormánya elnökének: „A vietnami nép hosszú felszabadító küzdelmének nagy győzelme alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Országgyűlése és Minisztertanácsa, az egész magyar nép nevében forró testvéri üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük önöknek és önökön keresztül Dél-Vietnam hős népének. A magyar nép a legnagyobb tisztelettel és elismeréssel adózva, cselekvő szolidaritással támogatta azt a hősies küzdelmet, amelyet a dél-vietnami hazafiak a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front és a Dél-vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormányának közvetlen irányításával, északi testvéreikkel összefogva, az imperializmus és csatlósai ellen vívtak a párizsi megállapodás végrehajtásáért, hazájuk szabadságáért, függetlenségéért, egységéért, a társadalmi fölemelkedésért, népük világszerte elismert nagy vezetője — Ho Si Minh elnök — végakaratának megvalósításáért. Az egész vietnami nép végső győzelmébe vetett szilárd meggyőződésünkkel önök mellett álltunk a közös célokért vívott harc legnehezebb perceiben is. A nagy áldozatok árán kivívott győzelem fölötti jogos örömben osztozva, biztosítjuk önöket, hogy a továbbiakban is számíthatnak népünk legmélyebb testvéri érzéseiből fakadó internacionalista együttműködésére. Kívánunk önöknek, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front Központi Bizottsága, a Dél-vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormánya mellett működő tanácsadó testület és a Dél-vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormánya valamennyi tagjának, egész Dél-Vietnam hazaszerető, bátor és dolgos népének további kiemelkedő eredményeket azon az úton, amelyen északi testvéreikkel szorosan összefogva haladnak a független, virágzó és békés Vietnam megteremtéséért, a testvéri szocialista országokkal kialakult sokoldalú együttműködés további elmélyítéséért, az emberiség békésebb és boldogabb jövőjének biztosításáért. Budapest, 1975. április 30.” Befejezte magyarországi látogatását Dánia külügyminisztere O' Budapest (MTI) K. B. Andersen, a Dán Királyság külügyminisztere szerdán, magyarországi látogatásának befejeztével, sajtókonferencián találkozott a magyar és a külföldi sajtó képviselőivel a külügyminisztérium Dísz téri vendégházában. Dr. Randé Jenő, a külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője üdvözölte a dán külügyminisztert A dán diplomácia vezetője a magyar—dán kapcsolatokat jónak ítélte. Mint mondotta, a két ország között nincsenek különösebb problémák, kereskedelmi kapcsolataink az elmúlt néhány évben jelentősen bővültek. Mindkét ország érdekelt abban, hogy fokozza Dániába, illetve Magyaroroszágra irányuló exportját, ehhez adottak a lehetőségek, úgyhogy a további fejlesztés megvalósítása nem jelenthet problémát. Az ezzel kapcsolatos tárgyalások május 5-én kezdődnek Koppenhágában, s eredményeként remélhetőleg hosszú lejáratú, tízéves egyezmény megkötésére kerül sor. A Dán Királyság külügyminiszterének magyarországi látogatásáról közleményt adtak ki, amely többek között hangoztatja: K. B. Andresen magyarországi látogatása hozzájárult a Magyar Népköztársaság és a Dán Királyság kapcsolatainak fejlesztéséhez, a kölcsönös megértés elmélyítéséhez s a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiben elfoglalt álláspontok jobb megismeréséhez. K. B. Andersen külügyminiszter meghívta Pója Frigyest hivatalos dániai látogatásra, aki a meghívást köszönettel elfogadta. * K. B. Andersen, valamint felesége és kísérete szerdán elutazott Budapestről. Ágotával az egyenlítőn . „Tudod, Apa — állt elébem két hatalmas banánnal a kezében A. jó lenne picézni. Rungwe, a barátom azt mondta, hogy hatalmas halakat lehet fogni.” „Jó” — bólintok rá gyorsan, mert eszembe jutnak hirtelen varázslatos szegedi ízek, a hozzájuk tartozó halászlé és sült hal képével. „De hol?” — ez itt a kérdés. Körbeérdeklődöm a barátokat, egyrészt a hely, másrészt a felszerelés tárgyában. Horgot, zsinórt szerezni nem probléma. Remek horgász-vadász szaküzlet van. Botnakvalót pedig majd vágunk a kertünk sarkában levő bambuszbokorról. Ami a helyet illeti, arra vonatkozóan megoszlanak a vélemények, mint ahogyan az már horgászok között mindig megtörténik. Egy biztos: hal van, és lehet is fogni. Igaz, hogy a vizek bilharziával fertőzöttek, de a halak nem, s különben is, nem nyersen fogyasztjuk. A választás Luzembe Benehre esik. Ez egy kis üdülőtelep a Viktória-tó partján, 15 km-nyire Kampalától. Nevezetes hely ez más szempontból is. Itt élt ugyanis 80—100 évvel ezelőtt, az akkor még Dewenek nevezett helyen, Ilutembe, a hatalmasra megnőtt krokodil. Fontos állami méltóságot töltött be, ő volt az állami ítélet-végrehajtó! Szó esett már a ganda törzsről, tagjai ezt a tájat lakják, s létrehozták a világ egyik legérdekesebb és legrégibb királyságát, s ami ezzel együtt járt, a szervezett állami életet. A király, vagy ahogyan hivatalosan nevezik, a kabaka, korlátlan úr volt, s mint ilyen, természetesen büntetett is. Nem is kíméletesen. A halálra ítélteket pedig a Dewénél levő magas, sziklás partról, mintegy 4—5 méter magasból, egyszerűen bedobták a Viktória-tóba. A többit elvégezte Luzembe. Aztán változtak az idők, magukkal sodorták a kábákét is, Lutembét is, de a megkapó szépségű és komor emlékű tóparti részt nem feledték az emberek. Jó pénzű és még jobb üzleti szimatú indiaiak, kihasználva a morbid reklámot, üdülőtelepet rendeztek be azon a helyen. A vállalkozás remekül sikerült, hatalmas turista- és helyi forgalmat bonyolított és bonyolít még ma is. Apró házacskák sora épült fel, melyeket hétvégi pihenésre ki lehet bérelni, s a csatlakozó vendéglő megoldja az élelmezési gondokat is. Vitorlást és motorcsónakot is lehet kölcsönözni, így nagyon kellemes vízi kirándulások szervezhetők a környező, apró, lakatlan szigetecskékre, ahol az őslakos majmok és papagájok hangos kiabálással és méltatlankodással fogadják a betolakodó idegeneket. Szóval, ide fogunk elmenni, megkísérteni a halász, illetve a horgászszerencsét. Természetesen az összes barát és barátnő is hivatalos, úgy hogy Agáta helyett most a másik „hölgy”, Henrietta segítségére vagyunk utalva. Tele a terepjáró gyerekkel és zajjal. M. először próbál némi rendet tartani, aztán csendes rezignációval belenyugszik a megváltoztathatatlanba. Rágyújt egy cigarettára, én is kapok egy szippantást belőle, és máris indulhatunk. Jó az út, perceken belül ott vagyunk. Nincs nagyon meleg, kellemesen süt a kora délutáni nap. Gyors, izgatott megbeszélés a kölykök között az utolsó részletekről, s már repül is a vízbe az első horog. Nem telik bele három perc, már kinn is van az első, jó negyedkilós tilapia. A tilapia a mi pontyunkhoz, vagy még inkább dévérkeszegünkhöz hasonló hal, amely megnő 25—30 kilósra is. Egyik leggyakoribb hala a kelet-afrikai vizeknek. A másik legközönségesebb hal a hozzá hasonló „Nilepearch” — melynek legnagyobb példányai jóval mázsán felül lehetnek. A „catfish” pedig a mi harcsánkkal rokon. Valamennyi hal húsa nagyon ízletes, mindenben olyan, mint amit itthon megszoktunk. Rövid másfél óra alatt összefognak a gyerekek vagy 4 kilóra való halat, így már nincs akadálya annak, hogy délután hátralevő része egyéb játékkal teljen el. Hazaérkezés után megkezdődhet a szertartás, a nálunk levő szegedi paprika segítségével jó halászlét készítünk vacsorára. Csak az a bizonyos fröccs hiányzik utána. Kelet-Afrikában nincs szőlő, s így bor sincs. Ami van, ausztráliai import, jó, de méregdrága Egy hétdecis palack, boltban, nem étteremben, a legolcsóbb is, úgy 80 forint körül van. Szóval azért mégsem tökéletes az illúzió ... A későbbiek során is egyik kedvelt kirándulóhelyünk maradt Lutembe Beach, s az eltelt évek alatt sokszor „szaladtunk el” önkezünkkel megfogni vacsoránkat, ha halra éheztünk. (A befejező rész következik.) DR. BÁLINT GÁBOR