Délmagyarország, 1975. július (65. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-01 / 152. szám

2 EBK, Genf Tovább közelednek az álláspontok • Genf (MTI) Több mint tíz hivatalos ülés, rendkívüli tanácskozás és nem hivatalos eszmecsere eredményeként — amelyhez hozzájárult a koordinációs bizottság vitája is — hét­főn, a késő esti órákban több kérdésben tovább közeledtek az álláspontok az európai biztonsági és együttműködési értekezleten. Az államok közötti együtt­működést szabályozó albi­zottság, amely az elvekről szóló dokumentum bevezető­jén munkálkodik, újabb szö­vegrészt tárgyalt. A Földközi-tenger térsége és az európai kontinens kö­zötti összefüggésekkel foglal­kozó munkacsoport erőfeszí­téseket tesz azért, hogy áthi­dalja a véleménykülönbsége­ket. Ennek érdekében pénte­ken rendkívüli tanácskozást tart a koordinációs bizottság által létrehozott munkaszerv. Jelentősen közelednek az álláspontok a konferencia utáni időszakot tárgyaló munkacsoportban is. A svéd delegáció tevékeny közremű­ködésével olyan dokumen­tumtervezetről folytattak eszmecserét az esti órákban, amely alapul szolgálhat a megállapodásnak. Kezd ki­alakulni olyan általános vé­lemény, hogy 1977-ben tart­­sák meg az államok képvi­selőinek tanácskozását, ami már a konferencia utáni idő­szak tevékenységéhez tartoz­nék. Abban is egyetértettek a diplomaták, hogy ezt a két év múlva megrendezendő ta­nácskozást előkészítő megbe­szélésnek kell megelőznie. Kedden ismét üléssoroza­tokkal folytatódik a munka. A legnagyobb érdeklődés a koordinációs bizottság ta­nácskozása felé irányul, amelynek előbb-utóbb dönte­nie kell a záró szakasz meg­tartásának időpontjáról. Elutazott Faggyejev • Budapest (MTI) Vasánap elutazott Buda­pestről Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára, aki részt vett a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa 29. üléssza­kának munkájában. Búcsúz­tatására a Ferihegyi repü­lőtéren megjelent Papp Lász­ló, a Magyar Népköztársaság állandó KGST-képviselőjé­­nek helyettese, valamint a Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok Titkársága és a Külügyminisztérium több ve­zető beosztású munkatársa. Podgornij—Jablonski tanácskozás • Moszkva (MTI) A Kremlben hétfőn meg­beszélést tartott Nyikolaj Podgordnij, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnö­ke és Henry Jablonski, a Lengyel Egyesült Munkás­párt KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a lengyel Állam­tanács elnöke. Nyikolaj Podgornij és Henryk Jablonski megvitatta a nemzetközi helyzet idősze­rű problémáit. Kifejezték azt a véleményüket, hogy az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet záró szakaszának legmagasabb szinten való mielőbbi meg­tartása elősegíti majd a to­vábbi enyhülést és világszer­­te­ a béke erősödését. Valamennyi megvitatott kérdésben megnyilvánult a nézetek teljes azonossága. • Nyikolaj Podgornij hétfőn a Kremlben átnyújtotta a Népek Barátsága Érdemren­det Henryk Jablonskinak, a lengyel Államtanács elnöké­nek „a Lengyel Népköztársa­ság és a Szovjetunió testvéri barátságának és sokoldalú együttműködésének fejlesz­tésében szerzett érdemeiért”. Új kormány Libanonban • Beirut (MTI) Hétfőn megalakult az új libanoni kormány. Rasid Ka­rami megbízott miniszterel­nöknek több mint egyhóna­pos tárgyalások után sike­rült megalakítania a kabine­tet, amelybe a falangista párt képviselői nem kerül­tek be. Egyelőre nem közölték, hogy a miniszteri tárcák mi­ként oszlanak meg a kor­mány tagjai között. * Miközben az elnöki palo­tában tartottak a politikai tanácskozások, Beirut utcáin folytatódtak a fegyveres összetűzések falangisták és az ultrabalos elemek között. A hétfői fegyveres harcok 43 halálos áldozatot követeltek. Ezzel az egy hete tartó ös­­­szecsapásokban összesen 162 személy vesztette életét. A fegyveres összetűzések miatt hétfőn a főváros ut­cái teljesen elnéptelenedtek. A hivatalok és az üzletek to­vábbra is zárva voltak. A Beirútba vezető utakon szü­netelt a közlekedés. SZOVJET ÉLET A szűzföldek és az állattenyésztés A Szovjetunió szűzföldjei­­ről idén huszonegyedik alka­lommal takarítják be a ter­mést. 1954-től 1961-ig Ka­zahsztánban, Szibériában, a Don és a Volga folyamkö­zén, az Uralban és Távol- Keleten 42 millió hektár szűzföldet törtek fel és ál­lítottak a mezőgazdasági ter­melés szolgálatába. Kelet nagy gabonatermő területeinek létrehozása je­lentős hatással volt a szov­jet nép életszínvonalának nö­vekedésére. Ismeretes, hogy minél több gabonát termel egy or­szág, lakosai annál kevesebb kenyeret fogyasztanak. Ez korántsem paradoxon. A ga­bona az állattenyésztés alap­ja, az állattenyésztés termé­keinek növekedése pedig a táplálkozás struktúrájának megjavításához vezet. Éppen ezért a gabonagazdálkodás mérete gyakorlatilag megha­tározza a nép anyagi jólété­nek színvonalát. A Szovjetunió egyik legna­gyobb köztársaságában, Ka­zahsztánban például a szűz­földek teljes birtokbavétele lehetővé tette, hogy hatal­mas állattenyésztő bázist lé­tesítsenek. Bár az állatte­nyésztés színvonala itt ko­rábban is meglehetősen ma­gas volt, húsz év alatt a köz­társaság szarvasmarha- és juhállománya megduplázó­dott A hús állami felvásár­lása 31-szeresére, a tű és a­ gyapjú felvásárlása 3,6-szo­­rosára, a tojás felvásárlása pedig több mint húszszoro­sára emelkedett. A ka­zahsztáni példa tipikus. A szűzföldi gabona lényegesen elősegíti a szovjet állatte­nyésztés fejlődését. Az új földeken a kolhoz- és a szovhoztermelés a bel­terjesség fokozásának útján fejlődik. Széleskörűen fel­használják a tudomány és a legmodernebb technika ered­ményeit, növekszik a gazda­ságok energiaellátottsága, tökéletesedik a földművelés kultúrája, keresik a vetéste­rületek legcélszerűbb struk­túrájának kialakítását. Nagy munkát végeznek a mező­­gazdasági növények legjobb fajtáinak meghonosítására. Kidolgozták a földművelés tudományosan megalapozott talajvédelmi és erózió elle­ni védelmét, sok műtrágyát és gyomirtó szert használ­nak. Ahogy a szakemberek mondják jelenleg éppen a szűzföldek­,jelentik a kedve­ző alapot az ország mezőgaz­daságának további fejlődésé­hez. Ennek megfelelően a mezőgazdasági munka jelle­ge is megváltozik, a mező­­gazdasági munka egyre job­ban ipari jellegűvé válik. A szántóföldi növénytermesz­tésben például minden munkafolyamatot teljesen gépesítettek. Egyébként a szűzföldi területeken a kézi erővel végzett munkát gya­korlatilag nem is ismerték. Ami az állattenyésztést ille­ti, a gépesítés szintje itt is lényegesen emelkedett. A szűzföldi gazdaságok ha­talmas méretei gyakorlatilag korlátlan teret nyújtanak a nagy teljesítményű gépek al­kalmazásához. Ennek követ­keztében a szűzföldi gabona­­termesztő szovbozokban egy mázsa gabonára a munkará­fordítás a legalacsonyabb az országban: mindössze 0,8 nor­mál munkaóra. Nyikolaj Anyiszimov (APN — KS) Tévéfilm a Szojuz-Apollo programról • Budapest (MTI) 1975. július 15-én 13 óra 20-kor a bajkonuri tyurato­­mi űrrepülőtérről Szojuz űrhajó indul, fedélzetén két szovjet űrhajóssal. Két órá­val később az űrhajó a Ken­nedy űrrepülőtér felett repül el. Ekkor indítják az Apollo űrhajót három amerikai űr­hajóssal. Többszöri pályamó­dosítás után 225 kilométer magasságban, az űrrepülés harmadik napján, a két űr­hajó összekapcsolódik, s lét­rejön az első kísérleti nem­­zetközi űrállomás. A törté­nelmi jelentőségű akcióról a magyar televízió háromré­szes ismeretterjesztő filmet készített, amelynek két ré­szét tegnap mutatták be a televízió székházában az új­ságíróknak. A filmet július 2-án 20 órakor kezdik sugározni: az első rész magáról az űrkísér­let születéséről szól. A má­sodikat — amely technikai­műszaki kérdéseket taglal — július 5-én 18 óra 45-kor lát­hatják a nézők, Kedd, 1975. július 1 Az emberiség előtt álló sarkalatos problémák nem ismernek nemzeti határokat Az Egyesült Államok szenátusának küldöttsége Moszkvában • Moszkva (TASZSZ) Tegnap Moszkvában, a Legfelsőbb Tanács épületé­ben, megbeszélést tartottak a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának küldöttei az Egye­sült Államok szenátusa kül­döttségének tagjaival, aki­ket Hubert Humphrey és Hugh Scott szenátorok vez­­etnek. A találkozót Vitalij Kubec, a Legfelsőbb Tanács nemze­tiségi tanácsának elnöke nyi­totta meg. Ezután Hubert Humphrey szólalt fel. Köszönetet mon­dott azért a szívélyes fogad­tatásért, amelyben a küldött­séget a Szovjetunióban ré­szesítették. Mi — mondotta — amerikai szenátor­ minő­ségünkben érkeztünk a Szov­jetunióba. — Az Egyesült Államok és a Szovjetunió különösen fe­lelős azért, hogy létrejöjje­nek a népek békéje és biz­tonsága szavatolásának fel­tételei. Közös feladatunk a fe­szültség további enyhítése, a teljesebb, kölcsönös meg­értés elősegítése. — Országaink legfontosabb feladata, hogy létrehozzák a megállapodást az atomfegy­verek feletti ellenőrzés meg­teremtéséről, és remélhetőleg az atomfegyverkészletek csökkentéséről. Ennek együtt kell járnia a fe­szültség általános enyhíté­sét­ elősegítő lépésekkel, mint például az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet, a fegyveres erők kölcsönös kiegyensúlyozott csökkentéséről való tárgyalá­sok, az igazságos és tartós béke létrehozása a Közel- Keleten. A továbbiakban Humphrey méltatta a küszöbön álló kö­zös szovjet—amerikai űrre­pülés nagy jelentőségét. Re­mélem — mondotta —, hogy ez a repülés újabb közös kezdeményezésekhez vezet majd más területeken, az egészségvédelemben, a me­zőgazdaságban, a kultúra és az oktatásügy terén, a tudo­mány és technika tágabb te­rületén. Ezt követően Hugh Scott szenátor emelkedett szólásra. .. Két hónappal ezelőtt országaink megemlékeztek az európai háború befejeződésé­nek 30. évfordulójáról. A szovjet nép által ebben a há­borúban hozott áldozatok történelmi emléket állítanak a szovjet nép hősiességének és hazaszeretetének. Az ame­rikaiak és a szovjet emberek együtt dolgoztak, harcoltak és haltak meg a közös cél elérése érdekében. A közös ügynek ez a szelleme, sajnos, nem sokáig érvényesült a hitleri Németország szétzúzá­sa után. A háborús időszak együttműködését a hideghá­ború hosszú és szomorú idő­szaka váltotta fel, a gyanak­vás és a bizalmatlanság lég­köre. — Jelenleg országaink ve­zetői tudatában vannak an­nak, hogy a kapcsolatok normalizálá­sa létfontosságú népeink és az egész világ számára. A világ két leghatalma­sabb országa között nemcsak a földrajzi távolság nagy, hanem továbbra is nagy kü­lönbségek vannak a kultúra és az ideológia vonatkozásá­ban is: mindkét fél azonban egyre inkább rájön arra, hogy az emberiség előtt álló sarkalatos problémák nem ismernek nemzeti határokat. Az amerikai és a szovjet népnek közösek a céljai a béke fenntartásában. Befejezésül Hugh Scott méltatta a két ország parla­menti képviselői találkozói­nak fontosságát, mivel ezek a találkozók lehetővé teszik a kölcsönös érdeklődésre szá­mot tartó kérdések nyílt és őszinte megvitatását. Ezután Mihail Szuszlov, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa szövetségi tanácsa kül­ügyi bizottságának elnöke mondott beszédet . Alig több mint egy éve, hogy az Egyesült Államok kongresszusának meghívásá­ra a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége láto­gatást tett az Egyesült Ál­lamokban — mondotta Szusz­lov. — Most országunkban üdvözölhetjük az amerikai szenátus viszontlátogatásra érkezett küldöttségét. Az önök látogatása megerősíti azt a véleményünket, hogy létrejöttek a kedvező felté­telek a két országban tevé­kenykedő parlamentek köz­vetlen kontaktusainak kiszé­lesítéséhez. — Úgy gondolom, önök egyetértenek velem abban, hogy viszontlátogatásuk úgy értékelhető, mint egyik törvényszerű következmé­nye a légkör általános ja­vulásának a szovjet—amerikai kapcso­latokban, amelyekben az utóbbi években fontos pozi­tív változások mentek vég­be. Mi úgy véljük, hogy ezek a változások nem csupán fontos alkotó részét képezik a nemzetközi feszültség eny­hülése általános folyamatá­nak, hanem kedvező hatást gyakoroltak és gyakorolnak az egész nemzetközi helyzet­re is, csökkentve mindenek előtt a termonukleáris világ­háború veszélyét, és elősegít­ve a különböző társadalmi rendszerű államok közötti békés egymás mellett élés elveinek megszilárdítását. — Országaink kapcsolatai­nak javulásában és fejlődé­sében fontos szerepet tölte­nek be a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetőinek közvetlen személyes kontak­tusai, amelyek lehetővé te­szik a kétoldalú kapcsolatok és az égető nemzetközi prob­lémák tárgyszerű megvitatá­sát.­­ A világ most olyan fe­lelősségteljes korszakba lép, amikor előtérbe kerül az a feladat, hogy a békés egymás mellett élés és a kölcsönösen elő­nyös együttműködés elveit át kell ültetni a minden­napi gyakorlatba. Ez a folyamat azonban nem megy végbe simán, zökkenő­­mentesen. Le kell küzdeni az enyhülés ellenfeleinek el­lenállását, beleértve azokét, akik szavakban vallják ugyan a békés törekvések szüksé­gességét, a valóságban azon­ban a hidegháború politiká­jának felélesztésére töreked­nek, a fegyverkezési hajsza fokozására, ellenséges akci­ókra szítanak a szocialista országokkal szemben. Tovább lehet és kell is mélyíteni az enyhülést. — Nem hallgathatom el, hogy nálunk, a Szovjetunió­ban — folytatta Szuszlov — kialakul az a benyomás, hogy az Egyesült Államokban az utóbbi időben aktivizálódtak az enyhülés ellenzői, akik azt bizonygatják, hogy az eny­hülés csak a Szovjetuniónak előnyös, hogy az Egyesült Államoknak és más nyugati országoknak nem származik belőle semmi haszna. Csak csodálkozni lehet az olyan elmélkedéseken, hogy kinek hasznos és kinek káros az enyhülés, vagyis kinek hasz­nos és kinek káros az erő­södő béke és­­ a háborús ve­szély csökkenésének körül­ményei között élni. — Némelykor azt mond­ják nekünk: tisztán csak bel­politikai taktikai megfontolá­sokból történnek kísérletek arra, hogy kételyeket tá­masszanak a feszültség eny­hülésével szemben. De, amint nemrégiben Leonyid Brezs­­nyev, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára válasz­tási beszédében mondotta, meggyőződésünk szerint a béke megszilárdítása a jelenlegi és a jövendő nemzedékek számára túl­ságosan komoly ügy ah­hoz, hogy alárendeljék va­lamilyen konjunkturális megfontolásoknak, vagy számításoknak. Mihail Szuszlov a további­akban foglalkozott azokkal a szovjet—amerikai egyezmé­nyekkel és megállapodások­kal, amelyek a hadászati fegyverzet korlátozását, a nukleáris háború veszélyé­nek kiküszöbölését célozzák. — Befejezéshez közeledik Genfben az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet második szakasza. A haladás jelentős. Kétségtele­nül bizonyos mértékben elő­segítette ezt a szovjet—ame­rikai közös dokumentumok­ban rögzített megfelelő meg­állapodások realizálása is. Az értekezlet munkájának sikeres befejezését azonban még mindig zavarja egyes nyugat-európai országok több kérdésb­en elfoglalt állás­pontja. Véleményünk szerint az Egyesült Államok aktí­vabban elősegíthetné az ér­tekezlet zárószakaszára való mielőbbi áttérést. Meggyőző­désünk, hogy új, nagy lépéseket lehetne tenni Európában és világ­szerte a szilárdabb béké­hez vezető úton. Ezt segíti elő az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet mielőbbi legmaga­sabb szinten való eredmé­nyes befejezése — hangoz­tatta a továbbiakban Mihail Szuszlov. Végezetül Mihail Szuszlov­­ a következőket mondotta: A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának képviselői, csak­úgy, mint az egész szovjet nép teljes erővel támogatja pár­tunknak és kormányunk­nak az Egyesült Államok­kal való sokoldalú együtt­működés fejlesztésére irá­nyuló politikáját. Szilárdan valljuk azt a véle­ményt, hogy a szovjet—ame­rikai kapcsolatokban az eny­hülés tovább mélyülhet, és kell is, hogy mélyüljön. Eh­hez feltétlenül szükség van arra, hogy államaink kellő módon figyelembe vegyék a kölcsönös — és éppen a köl­csönös, nem pedig az egyol­dalú­­ érdekeket, és szerző­déses kötelezettségeket vál­laljanak a kölcsönösség alap­ján. Ezen az alapon kezdő­dött a nemzetközi feszültség enyhülése is. Reméljük, hogy amerikai kollégáink azonos álláspontot foglalnak el

Next