Délmagyarország, 1975. július (65. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-01 / 152. szám
2 EBK, Genf Tovább közelednek az álláspontok • Genf (MTI) Több mint tíz hivatalos ülés, rendkívüli tanácskozás és nem hivatalos eszmecsere eredményeként — amelyhez hozzájárult a koordinációs bizottság vitája is — hétfőn, a késő esti órákban több kérdésben tovább közeledtek az álláspontok az európai biztonsági és együttműködési értekezleten. Az államok közötti együttműködést szabályozó albizottság, amely az elvekről szóló dokumentum bevezetőjén munkálkodik, újabb szövegrészt tárgyalt. A Földközi-tenger térsége és az európai kontinens közötti összefüggésekkel foglalkozó munkacsoport erőfeszítéseket tesz azért, hogy áthidalja a véleménykülönbségeket. Ennek érdekében pénteken rendkívüli tanácskozást tart a koordinációs bizottság által létrehozott munkaszerv. Jelentősen közelednek az álláspontok a konferencia utáni időszakot tárgyaló munkacsoportban is. A svéd delegáció tevékeny közreműködésével olyan dokumentumtervezetről folytattak eszmecserét az esti órákban, amely alapul szolgálhat a megállapodásnak. Kezd kialakulni olyan általános vélemény, hogy 1977-ben tartsák meg az államok képviselőinek tanácskozását, ami már a konferencia utáni időszak tevékenységéhez tartoznék. Abban is egyetértettek a diplomaták, hogy ezt a két év múlva megrendezendő tanácskozást előkészítő megbeszélésnek kell megelőznie. Kedden ismét üléssorozatokkal folytatódik a munka. A legnagyobb érdeklődés a koordinációs bizottság tanácskozása felé irányul, amelynek előbb-utóbb döntenie kell a záró szakasz megtartásának időpontjáról. Elutazott Faggyejev • Budapest (MTI) Vasánap elutazott Budapestről Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára, aki részt vett a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 29. ülésszakának munkájában. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Papp László, a Magyar Népköztársaság állandó KGST-képviselőjének helyettese, valamint a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkársága és a Külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa. Podgornij—Jablonski tanácskozás • Moszkva (MTI) A Kremlben hétfőn megbeszélést tartott Nyikolaj Podgordnij, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke és Henry Jablonski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB Politikai Bizottságának tagja, a lengyel Államtanács elnöke. Nyikolaj Podgornij és Henryk Jablonski megvitatta a nemzetközi helyzet időszerű problémáit. Kifejezték azt a véleményüket, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záró szakaszának legmagasabb szinten való mielőbbi megtartása elősegíti majd a további enyhülést és világszerte a béke erősödését. Valamennyi megvitatott kérdésben megnyilvánult a nézetek teljes azonossága. • Nyikolaj Podgornij hétfőn a Kremlben átnyújtotta a Népek Barátsága Érdemrendet Henryk Jablonskinak, a lengyel Államtanács elnökének „a Lengyel Népköztársaság és a Szovjetunió testvéri barátságának és sokoldalú együttműködésének fejlesztésében szerzett érdemeiért”. Új kormány Libanonban • Beirut (MTI) Hétfőn megalakult az új libanoni kormány. Rasid Karami megbízott miniszterelnöknek több mint egyhónapos tárgyalások után sikerült megalakítania a kabinetet, amelybe a falangista párt képviselői nem kerültek be. Egyelőre nem közölték, hogy a miniszteri tárcák miként oszlanak meg a kormány tagjai között. * Miközben az elnöki palotában tartottak a politikai tanácskozások, Beirut utcáin folytatódtak a fegyveres összetűzések falangisták és az ultrabalos elemek között. A hétfői fegyveres harcok 43 halálos áldozatot követeltek. Ezzel az egy hete tartó összecsapásokban összesen 162 személy vesztette életét. A fegyveres összetűzések miatt hétfőn a főváros utcái teljesen elnéptelenedtek. A hivatalok és az üzletek továbbra is zárva voltak. A Beirútba vezető utakon szünetelt a közlekedés. SZOVJET ÉLET A szűzföldek és az állattenyésztés A Szovjetunió szűzföldjeiről idén huszonegyedik alkalommal takarítják be a termést. 1954-től 1961-ig Kazahsztánban, Szibériában, a Don és a Volga folyamközén, az Uralban és Távol- Keleten 42 millió hektár szűzföldet törtek fel és állítottak a mezőgazdasági termelés szolgálatába. Kelet nagy gabonatermő területeinek létrehozása jelentős hatással volt a szovjet nép életszínvonalának növekedésére. Ismeretes, hogy minél több gabonát termel egy ország, lakosai annál kevesebb kenyeret fogyasztanak. Ez korántsem paradoxon. A gabona az állattenyésztés alapja, az állattenyésztés termékeinek növekedése pedig a táplálkozás struktúrájának megjavításához vezet. Éppen ezért a gabonagazdálkodás mérete gyakorlatilag meghatározza a nép anyagi jólétének színvonalát. A Szovjetunió egyik legnagyobb köztársaságában, Kazahsztánban például a szűzföldek teljes birtokbavétele lehetővé tette, hogy hatalmas állattenyésztő bázist létesítsenek. Bár az állattenyésztés színvonala itt korábban is meglehetősen magas volt, húsz év alatt a köztársaság szarvasmarha- és juhállománya megduplázódott A hús állami felvásárlása 31-szeresére, a tű és a gyapjú felvásárlása 3,6-szorosára, a tojás felvásárlása pedig több mint húszszorosára emelkedett. A kazahsztáni példa tipikus. A szűzföldi gabona lényegesen elősegíti a szovjet állattenyésztés fejlődését. Az új földeken a kolhoz- és a szovhoztermelés a belterjesség fokozásának útján fejlődik. Széleskörűen felhasználják a tudomány és a legmodernebb technika eredményeit, növekszik a gazdaságok energiaellátottsága, tökéletesedik a földművelés kultúrája, keresik a vetésterületek legcélszerűbb struktúrájának kialakítását. Nagy munkát végeznek a mezőgazdasági növények legjobb fajtáinak meghonosítására. Kidolgozták a földművelés tudományosan megalapozott talajvédelmi és erózió elleni védelmét, sok műtrágyát és gyomirtó szert használnak. Ahogy a szakemberek mondják jelenleg éppen a szűzföldek,jelentik a kedvező alapot az ország mezőgazdaságának további fejlődéséhez. Ennek megfelelően a mezőgazdasági munka jellege is megváltozik, a mezőgazdasági munka egyre jobban ipari jellegűvé válik. A szántóföldi növénytermesztésben például minden munkafolyamatot teljesen gépesítettek. Egyébként a szűzföldi területeken a kézi erővel végzett munkát gyakorlatilag nem is ismerték. Ami az állattenyésztést illeti, a gépesítés szintje itt is lényegesen emelkedett. A szűzföldi gazdaságok hatalmas méretei gyakorlatilag korlátlan teret nyújtanak a nagy teljesítményű gépek alkalmazásához. Ennek következtében a szűzföldi gabonatermesztő szovbozokban egy mázsa gabonára a munkaráfordítás a legalacsonyabb az országban: mindössze 0,8 normál munkaóra. Nyikolaj Anyiszimov (APN — KS) Tévéfilm a Szojuz-Apollo programról • Budapest (MTI) 1975. július 15-én 13 óra 20-kor a bajkonuri tyuratomi űrrepülőtérről Szojuz űrhajó indul, fedélzetén két szovjet űrhajóssal. Két órával később az űrhajó a Kennedy űrrepülőtér felett repül el. Ekkor indítják az Apollo űrhajót három amerikai űrhajóssal. Többszöri pályamódosítás után 225 kilométer magasságban, az űrrepülés harmadik napján, a két űrhajó összekapcsolódik, s létrejön az első kísérleti nemzetközi űrállomás. A történelmi jelentőségű akcióról a magyar televízió háromrészes ismeretterjesztő filmet készített, amelynek két részét tegnap mutatták be a televízió székházában az újságíróknak. A filmet július 2-án 20 órakor kezdik sugározni: az első rész magáról az űrkísérlet születéséről szól. A másodikat — amely technikaiműszaki kérdéseket taglal — július 5-én 18 óra 45-kor láthatják a nézők, Kedd, 1975. július 1 Az emberiség előtt álló sarkalatos problémák nem ismernek nemzeti határokat Az Egyesült Államok szenátusának küldöttsége Moszkvában • Moszkva (TASZSZ) Tegnap Moszkvában, a Legfelsőbb Tanács épületében, megbeszélést tartottak a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttei az Egyesült Államok szenátusa küldöttségének tagjaival, akiket Hubert Humphrey és Hugh Scott szenátorok vezetnek. A találkozót Vitalij Kubec, a Legfelsőbb Tanács nemzetiségi tanácsának elnöke nyitotta meg. Ezután Hubert Humphrey szólalt fel. Köszönetet mondott azért a szívélyes fogadtatásért, amelyben a küldöttséget a Szovjetunióban részesítették. Mi — mondotta — amerikai szenátor minőségünkben érkeztünk a Szovjetunióba. — Az Egyesült Államok és a Szovjetunió különösen felelős azért, hogy létrejöjjenek a népek békéje és biztonsága szavatolásának feltételei. Közös feladatunk a feszültség további enyhítése, a teljesebb, kölcsönös megértés elősegítése. — Országaink legfontosabb feladata, hogy létrehozzák a megállapodást az atomfegyverek feletti ellenőrzés megteremtéséről, és remélhetőleg az atomfegyverkészletek csökkentéséről. Ennek együtt kell járnia a feszültség általános enyhítését elősegítő lépésekkel, mint például az európai biztonsági és együttműködési értekezlet, a fegyveres erők kölcsönös kiegyensúlyozott csökkentéséről való tárgyalások, az igazságos és tartós béke létrehozása a Közel- Keleten. A továbbiakban Humphrey méltatta a küszöbön álló közös szovjet—amerikai űrrepülés nagy jelentőségét. Remélem — mondotta —, hogy ez a repülés újabb közös kezdeményezésekhez vezet majd más területeken, az egészségvédelemben, a mezőgazdaságban, a kultúra és az oktatásügy terén, a tudomány és technika tágabb területén. Ezt követően Hugh Scott szenátor emelkedett szólásra. .. Két hónappal ezelőtt országaink megemlékeztek az európai háború befejeződésének 30. évfordulójáról. A szovjet nép által ebben a háborúban hozott áldozatok történelmi emléket állítanak a szovjet nép hősiességének és hazaszeretetének. Az amerikaiak és a szovjet emberek együtt dolgoztak, harcoltak és haltak meg a közös cél elérése érdekében. A közös ügynek ez a szelleme, sajnos, nem sokáig érvényesült a hitleri Németország szétzúzása után. A háborús időszak együttműködését a hidegháború hosszú és szomorú időszaka váltotta fel, a gyanakvás és a bizalmatlanság légköre. — Jelenleg országaink vezetői tudatában vannak annak, hogy a kapcsolatok normalizálása létfontosságú népeink és az egész világ számára. A világ két leghatalmasabb országa között nemcsak a földrajzi távolság nagy, hanem továbbra is nagy különbségek vannak a kultúra és az ideológia vonatkozásában is: mindkét fél azonban egyre inkább rájön arra, hogy az emberiség előtt álló sarkalatos problémák nem ismernek nemzeti határokat. Az amerikai és a szovjet népnek közösek a céljai a béke fenntartásában. Befejezésül Hugh Scott méltatta a két ország parlamenti képviselői találkozóinak fontosságát, mivel ezek a találkozók lehetővé teszik a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdések nyílt és őszinte megvitatását. Ezután Mihail Szuszlov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa szövetségi tanácsa külügyi bizottságának elnöke mondott beszédet . Alig több mint egy éve, hogy az Egyesült Államok kongresszusának meghívására a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége látogatást tett az Egyesült Államokban — mondotta Szuszlov. — Most országunkban üdvözölhetjük az amerikai szenátus viszontlátogatásra érkezett küldöttségét. Az önök látogatása megerősíti azt a véleményünket, hogy létrejöttek a kedvező feltételek a két országban tevékenykedő parlamentek közvetlen kontaktusainak kiszélesítéséhez. — Úgy gondolom, önök egyetértenek velem abban, hogy viszontlátogatásuk úgy értékelhető, mint egyik törvényszerű következménye a légkör általános javulásának a szovjet—amerikai kapcsolatokban, amelyekben az utóbbi években fontos pozitív változások mentek végbe. Mi úgy véljük, hogy ezek a változások nem csupán fontos alkotó részét képezik a nemzetközi feszültség enyhülése általános folyamatának, hanem kedvező hatást gyakoroltak és gyakorolnak az egész nemzetközi helyzetre is, csökkentve mindenek előtt a termonukleáris világháború veszélyét, és elősegítve a különböző társadalmi rendszerű államok közötti békés egymás mellett élés elveinek megszilárdítását. — Országaink kapcsolatainak javulásában és fejlődésében fontos szerepet töltenek be a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetőinek közvetlen személyes kontaktusai, amelyek lehetővé teszik a kétoldalú kapcsolatok és az égető nemzetközi problémák tárgyszerű megvitatását. A világ most olyan felelősségteljes korszakba lép, amikor előtérbe kerül az a feladat, hogy a békés egymás mellett élés és a kölcsönösen előnyös együttműködés elveit át kell ültetni a mindennapi gyakorlatba. Ez a folyamat azonban nem megy végbe simán, zökkenőmentesen. Le kell küzdeni az enyhülés ellenfeleinek ellenállását, beleértve azokét, akik szavakban vallják ugyan a békés törekvések szükségességét, a valóságban azonban a hidegháború politikájának felélesztésére törekednek, a fegyverkezési hajsza fokozására, ellenséges akciókra szítanak a szocialista országokkal szemben. Tovább lehet és kell is mélyíteni az enyhülést. — Nem hallgathatom el, hogy nálunk, a Szovjetunióban — folytatta Szuszlov — kialakul az a benyomás, hogy az Egyesült Államokban az utóbbi időben aktivizálódtak az enyhülés ellenzői, akik azt bizonygatják, hogy az enyhülés csak a Szovjetuniónak előnyös, hogy az Egyesült Államoknak és más nyugati országoknak nem származik belőle semmi haszna. Csak csodálkozni lehet az olyan elmélkedéseken, hogy kinek hasznos és kinek káros az enyhülés, vagyis kinek hasznos és kinek káros az erősödő béke és a háborús veszély csökkenésének körülményei között élni. — Némelykor azt mondják nekünk: tisztán csak belpolitikai taktikai megfontolásokból történnek kísérletek arra, hogy kételyeket támasszanak a feszültség enyhülésével szemben. De, amint nemrégiben Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára választási beszédében mondotta, meggyőződésünk szerint a béke megszilárdítása a jelenlegi és a jövendő nemzedékek számára túlságosan komoly ügy ahhoz, hogy alárendeljék valamilyen konjunkturális megfontolásoknak, vagy számításoknak. Mihail Szuszlov a továbbiakban foglalkozott azokkal a szovjet—amerikai egyezményekkel és megállapodásokkal, amelyek a hadászati fegyverzet korlátozását, a nukleáris háború veszélyének kiküszöbölését célozzák. — Befejezéshez közeledik Genfben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet második szakasza. A haladás jelentős. Kétségtelenül bizonyos mértékben elősegítette ezt a szovjet—amerikai közös dokumentumokban rögzített megfelelő megállapodások realizálása is. Az értekezlet munkájának sikeres befejezését azonban még mindig zavarja egyes nyugat-európai országok több kérdésben elfoglalt álláspontja. Véleményünk szerint az Egyesült Államok aktívabban elősegíthetné az értekezlet zárószakaszára való mielőbbi áttérést. Meggyőződésünk, hogy új, nagy lépéseket lehetne tenni Európában és világszerte a szilárdabb békéhez vezető úton. Ezt segíti elő az európai biztonsági és együttműködési értekezlet mielőbbi legmagasabb szinten való eredményes befejezése — hangoztatta a továbbiakban Mihail Szuszlov. Végezetül Mihail Szuszlov a következőket mondotta: A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának képviselői, csakúgy, mint az egész szovjet nép teljes erővel támogatja pártunknak és kormányunknak az Egyesült Államokkal való sokoldalú együttműködés fejlesztésére irányuló politikáját. Szilárdan valljuk azt a véleményt, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatokban az enyhülés tovább mélyülhet, és kell is, hogy mélyüljön. Ehhez feltétlenül szükség van arra, hogy államaink kellő módon figyelembe vegyék a kölcsönös — és éppen a kölcsönös, nem pedig az egyoldalú érdekeket, és szerződéses kötelezettségeket vállaljanak a kölcsönösség alapján. Ezen az alapon kezdődött a nemzetközi feszültség enyhülése is. Reméljük, hogy amerikai kollégáink azonos álláspontot foglalnak el