Délmagyarország, 1975. október (65. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-01 / 230. szám

2 Magyar küldöttség Moszkvában Mód Péter, a Magyar ENSZ Társaság elnöke vezetésé­vel kedden Moszkvába utazott az a magyar küldöttség, amely részt vesz az ENSZ Társaságok Világszövetsége XXV. közgyűlésén. A delegáció tagjai: dr. Timkó Imre görög­katolikus püspök, a Magyar ENSZ Társaság alelnöke és dr. Simai Mihály egyetemi tanár, a társaság főtitkára. Ajándék az ENSZ-nek • New York (MTI) Puja Frigyes külügyminisz­ter kedden átadta a magyar kormány ajándékát az ENSZ- nek. A világszervezet fennál­lásának közelgő 30., hazánk ENSZ-tagságának 20. évfor­dulója alkalmából a magyar kormány egy herendi vázát ajándékozott az ENSZ-nek, amelyet Pója Frigyes adott át Kurt Waldheim főtitkár­nak. Az indok • Lisszabon (MTI) Pinheiro de Azevedo ten­gernagy, Portugália minisz­terelnöke televisióbeszédé­­ben ismertette a rádió- és televízióállomások katonai megszállásának okait. Kije­lentette, hogy döntését a for­radalmi tanács és kormány jóváhagyásával hozta. Ennek az intézkedésnek — mondot­­ta — „az a célja, hogy, el­kerüljük a rendkívüli álla­pot kihirdetését, megakadá­lyozzuk a politikai, társadal­mi és gazdasági bizonytalan­ság eszkalációját". A Portugál Kommunista Párt Politikai Bizottsága nyi­latkozatot adott ki a kérdés­­ről. úgy véli, hogy a rá­diónak és a televíziónak „Igaz és objektív tájékozta­tást kell adnia, meg kell védenie a forradalmi folya­matot és a forradalom vív­mányait. Megengedhetetlen, hogy valamely párt, vagy csoport saját magának ren­delje alá a rádiót és a tele­víziót és saját érdekei szol­gálatában használja fel őket" Lisszabonban hivatalosan bejelentették, hogy Meló An­­tunes külügyminiszter a Por­tugália és Spanyolország kö­zötti diplomáciai kapcsola­tok megromlása miatt nem utazik el tervezett külföldi útjára. Lisszabonból helyette Jorge Campinos külkereske­­delemügyi miniszter csatla­kozik a jelenleg Varsóban tartózkodó Costa Gomes el­nökhöz, aki a Szovjetunióba is ellátogat. Lemondta ter­vezett külföldi útját Mario Soares, a Szocialista Párt főtitkára is. Stockholmba kellett volna látogatnia a Svéd Szociáldemokrata Párt kongresszusára. Otthonmara­dását a lisszaboni politikai helyzettel indokolták. UPI értesülése szerint Lisszabonban és környékén készültségbe helyezték a fegyveres erőket, mivel hét­főn este és éjszaka a lakos­ság utcai tüntetéseken tilta­kozott a rádió- és televízió­­adók katonai megszállásai miatt Tiltakozunk Az Országos Béketanács elnöksége mely felháborodás­sal fogadta a sppnyol fasisz­ta vérbíróság ítéletét az öt hazafi halálra ítéléséről. A halálos ítéletek végrehajtá­sát a haladó emberiség ellen elkövetett olyan bűnténynek tekintjük, amelyért a fasisz­ta hóhéroknak feleniük kell a spanyol nép, s az egész emberiség előtt. A fracoista rezsim a barbár gyilkossá­gokkal, amelyekkel korábbi gaztetteit tovább tetézte, nem tudja megállítani a történe­lem kerekét. Mélységesen el­ítéljük a spanyol fasiszták újabb bűntettét, és követel­jük valamennyi politikai fo­goly azonnali szabadon bocsá­tását. A magyar béketanács elnöksége teljes szolidaritásá­­ról biztosítja a spanyol ha­zafiakat, akik a fasizmus megdöntéséért, a demokrácia helyreállításáért és az em­beri jogok érvényesüléséért harcolnak Spanyolországban. Meggyőződésünk, hogy a spa­nyol haladó erők egysége, összefogása, közös harca győzni fog, és véget vet a hosszú idő óta tartó fasiszta terrornak. Kohl a Kremlben • Moszkva (MTI) Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke kedden a Kremlben fogadta Helmut Kohlt, a nyu­gatnémet CDU elnökét, Raj­­na-Pfalz tartomány minisz­terelnökét, aki az oroszor­szági föderáció kormányának meghívására tartózkodik a Szovjetunióban. A beszélge­tés során érintették a Szov­jetunió és az NSZK közötti kapcsolatok egyes kérdéseit, valamint a kölcsönös érdek­lődésre számot tartó nemzet­közi problémákat Közös közlemény Fakhruddin Ali Ahmed, az Indiai Köztársaság elnö­ke Losoncai Pálnak, a Ma­­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghí­vására felesége, Begum Abi­­da Ahmed kíséretében 1075. szeptember 2#—30. között hi­­vatalos látogatást tett Ma­­gyarországon. Az Indiai Köztársaság el­nöke és kísérete betekintést nyert a Magyar Népköztár­saság életébe, megismerke­dett annak eredményeivel, történelmi és kulturális je­lentőségű helyeket és intéz­ményeket látogatott meg. Az elnök felkereste az Agárdi Állami Gazdaságot, a zán­­kai úttörővárost, és meglá­togatta Balatonfü­redet, ahol fát ültetett Rabindranath Tagore szobránál. Az Indiai Köztársaság elnöke és kísé­rete Magyarországon meleg, baráti fogadtatásban része­sült. Az elnököt fogadta Kádár János, a Magyar­­ Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára. A ta­lálkozó alkalmával baráti eszmecserét folytattak. A szívélyesség, a barátság és a kölcsönös megértés lég­körében széles körű és át­fogó tárgyalásokra került sor a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és az Indiai Köztársaság elnö­ke között a kétoldalú, vala­mint­­­­ kölcsönös érdeklődés­re számottartó nemzetközi kérdésekről. Az Indiai Köztársaság el­nöke szívélyes megbeszélést folytatott Lázár Györggyel, a Minisztertanács elnökével. A két fél megelégedéssel álla­pította meg, hogy országaik kapcsolatai népeik javára, a kölcsönös előnyök­ alapján kedvezően fejlődnek, és a megtárgyalt kérdésekben né­zeteik megegyeznek, vagy közel állnak egymáshoz. Hasznosnak minősítették a különböző szintű látogatá­sok, megbeszélések és ta­pasztalatcserék rendszerét a politikai, gazdasági és a kul­turális élet különböző terü­letein. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke a magyar kormány és a ma­gyar nép megértéséről, tá­mogatásáról biztosította In­dia kormányát, az indiai né­pet a demokratikus fejlődést gátló, valamint a nemzeti egységet és stabilitást veszé­lyeztető erők elleni küzdel­mében. Kifejezésre juttatta a magyar nép azon őszinte óhaját is, hogy India népe Indira Gandhi kormánya vezetésével tovább menjen a nemzetközi béke és biz­tonság felé vezető úton. Az Indiai Köztársaság el­nöke üdvözölte a Magyar Népköztársaság kormányát és népét; méltatta a Magyar Népköztársaságnak a szocia­lista építés terén elért eredményeit, hozzájárulását az enyhülési folyamat meg­erősítéséhez, a különböző társadalmi rendszerű álla­mok együttműködéséhez. Kölcsönösen üdvözölték a feszültség enyhítése terén elért eredményeket. Egyet­értettek abban, hogy az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet törté­nelmi mérföldkő a tartós béke felé vezető úton. A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, a magyar kormány nagyrabe­csülését fejezte ki azokért, a kuvátkf­ ules erőfeszítésekért, amelyekkel az Indiai Köz­társaság kormánya előmoz­dítja az Indiai szubkontinens országai között a békés úton, kétoldalú tárgyalások révén, minden külső beavatkozás nélkül megvalósuló, harmo­nikus és az együttműködést biztosító kapcsolatokat. Fakhruddin­­ Ali Ahmed, India köztársasági elnöke köszönetét fejezte ki azért a meleg vendégszeretetért, amiben ő és kíséretének tag­jai magyar­országi UtU^t a­­dásuk alatt részesültek. Egy­ben indiai látogatásra szóló meghívást adott át Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének és feleségének, akik a meghívást köszönet­tel elfogadták. Kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok Eredmények és akadályok A kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok ápolásának, fej­lesztésének fontosságáról aligha kell meggyőzni bárkit is. Hacsak az útjainkon mind nagyobb tömegben fel­bukkanó Zsigulikra, a FIAT- licenc alapján gyártott nép­szerű szovjet kocsikra gon­dolunk, máris világos: Euró­pa szocialista és kapitálisig országainak gazdasági együttműködése hétköznap­jaink valóságává vált. A No­­voje Vremja című szovjet lap találó megfogalmazása szerint „a gazdasági kapcso­latok képezik a békés egy­más mellett élés kiterjedt építményének anyagi alap­ját". A helsinki állásfoglalás A helsinki tanácskozás gazdasági állásfoglalásai a kapcsolatok számos fontos alapelvét mondták ki. „Tekintetbe véve, hogy a részt vevő államok közötti kereskedelem volumene és szerkezete nem minden eset­ben felel meg a gazdasági, tudományos és műszaki fej­lettségük jelenlegi szintje által nyújtott lehetőségek­nek, eltökélték, hogy elősegítik kölcsönös árukereskedelmü­ket és szolgáltatáscseréjüket gazdasági együttműködésük módozatainak alapján, és en­nek fejlődéséhez kedvező feltételeket teremtenek, bátorítani fogják a keres­kedelem lehető legsokolda­lúbb alapon való fejleszté­sét, s arra törekednek, hogy kihasználják a különböző gazdasági és kereskedelmi lehetőségeket, törekedni fognak arra, hogy csökkentsék, illetve fo­kozatosan felszámolják a ke­reskedelem fejlődését gátló akadályok összes fajtáját.” Egyesek még mindig abban az illúzióban élnek, hogy a gazdasági kapcsolatok révén „nyomást gyakorolhatnak" a szocialista világra, befolyá­solhatják politikai döntései­ket, fejlődésüket. Ez a szem­lélet tükröződött a többi kö­zött a tavaly elfogadott ame­rikai kereskedelmi törvény­ben, amely nemhogy nem ösztönzi a szovjet—amerikai kétoldalú kapcsolatbővítést, s általában a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok fejlő­dését, hanem egyenesen hát­ráltatja is. Sokoldalú előnyök Helsinki mindenféleképpen mérföldkő: alapvetően új légkört terem­tett a gazdasá­gi együttműködésben. Az európai biztonsági konferen­cián létrejött kompromisszu­mok jelzik: a különböző tár­sadalmi rendszerű országok gazdasági kapcsolatainak ser­kentésére irányuló törekvés fölényben van a megakadá­lyozását célzó koncepciókkal szemben. Egyébként is na­­ivság lenne azt hinni, hogy a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok eddig elért, sok­szor látványos eredményei egyoldalúan csupán a szocia­­lista országok számára elő­nyösek. Nem képzelhető el, hogy a Szovjetunió és Nyu­­gat-Európa államai között létrejött nagyszabású megál­lapodások ne szolgálnák az érintett tőkés országok érde­keit is. Vegyünk csak egyetlen példát! A Káma folyó men­tén épülő óriási méretű szovjet teherautógyár létre­hozatalában egy sor nyugat­európai nagyvállalat vesz részt. A francia Renault-cég szállítja a legfontosabb gép­sorokat, kiegészítő modor, járulnak hozzá nyugatné­met és olasz vállalatok is. Ezek a hatalmas szovjet megrendelések biztosítják az érintett nyugat-európai vál­lalatok kapacitáskihasználá­sát és természetesen a tisz­tes hasznot. A lendület korszaka A múlt időszakban egyéb­ként mind nagyobb jelentő­ségre tettek már szert a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország, valamint Nyugat-Európa országai kö­zött létrejött hosszú lejáratú gazdasági, tudományos együttműködési megállapo­dások. Általában is elmond­ható; a kölcsönösen előnyös kapcsolatok az erőteljes fej­lődés korszakát élik. 1970 és 1974 között például a Szov­jetunió Európa tőkés álla­maival folytatott árucsere­forgalma 3,7 milliárd rubel­ről csaknem 10 milliárd­ra emelkedett. Az eddig megtett út és különösen a helsinki alapel­vek elfogadása nyomán min­den lehetőség megvan arra, hogy sokoldalúan, a kölcsö­nös érdekek messzemenő fi­gyelembevételével fejlődje­nek a szocialista országok gazdasági kapcsolatai Nyu­gat-Európával és az Egyesült Államokkal. Csak azt várjuk el, hogy tőkés partnereink is az együttműködés, az egyen­lő elbánás szellemében köze­lítsék meg a kétoldalú kap­­csolatfejlesztés problémáit, járuljanak hozzá a nemzet­közi kereskedelem fejlődését gátló akadályok mihamarab­bi eltávolításához. Győri Sándor Lázár György fogadta B. Castillát Lázár György, a Miniszter­­tanács elnöke kedden hiva­talában fogadta B. Castillát, a Kubai Köztársaság minisz­terelnök-helyettesét, a ma­gyar-kubai gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság kubai sa­lyos, baráti eszmecserén részt vett dr. Szekér Gyula, a Mi­nisztertanács s az együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke, Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes, a tagozat elnökhelyettese, valamint H. Rodriguez Lampart, az együttműködési bizottság ku­bai tagozatának elnökhelyet­tese. Jelen volt Floreal Cho­­mon, Kuba budapesti nagy­követe is. m­airaic­ai egyiőkönyvet A tárgyalások Jegyzőköny­vének aláírásával véget ért Budapesten a magyar—ku­bai gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködési bizottság ötödik ülésszaka. A parlament delegációs ter­mében kedden délután írta alá a Záróokmányt dr. Sze­kér Gyula és B. Castilla mi­­niszterelnök-helyetes, a bi­zottság két társelnöke. A küldöttségek szeptember Z1. és­ üu. között folytattak tárgyalásokat Budapesten a két ország közötti gazdasági kapcsolatok helyzetéről és továbbfejlesztésének lehető­ségeiről. Megelégedéssel ál­lapították meg, hogy a két ország közötti árucsere-for­galom dinamikusan fejlődik, az idén az 1974. évihez vi­szonyítva várhatóan 7B szá­zalékkal növekedik, amihez az is hozzájárult, hogy szé­lesedett a Kubába irányuló magyar exporttermékek vá­lasztéka, Szerda, 1975. október 1 Távirat Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke táviratot küldött Csou En-laj elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének. A Kínai Népköztársaság nemzeti Ünnepén, megalakulásának 30. év­fordulója alkalmából. A Magyar Népköztársaság kormánya — hangzik a távirat —, a magyar nép és a magam nevében üdvözletemet és jókívánságaimat küldöm Önnek, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának és a kínai népnek. Kívá­nom, hogy országaink kapcsolatai népeink érdekeinek meg­felelően, a szocializmus és a béke ügyének szolgálatában fejlődjenek. Nyereménybetétkönyvek sorsolása Az Országos Takarékpénztár kedden Budapesten tar­totta a nyereménybetétkönyvek 1979. harmadik negyed­évi sorsolását. A húzáson a szeptember 29-ig váltott és a sorsolás napján forgalomban levő nyereménybetétkönyvek vettek részt. Azok a betétkönyvek, amelyek sorszámának utolsó három számjegye (számvégződése) megegyezik az alább felsorolt számokkal, a harmadik negyedévi átlagbetétük­nek a számok mellett feltüntetett százalékát nyerték. A nyereményösszeget a betétkönyvet kiállító fiók vagy postahivatal október 10-től fizeti ki. (MTI) Használt személygépkocsik VÉTELE, eladása és bizományi értékesítése magánosok és közüzletek részére a MERKUR kirendeltségén, &ZEGED, VAhAKI­ÉLYI PÁL U. 4b KENYÉRGYÁRI CT SAROK. Telefoni 18-270/245.

Next