Délmagyarország, 1975. december (65. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-02 / 282. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJ­A ' ^ Anyagtak­arékosságból millió forintok A szegedi cipőgyár, az ecset- és seprűgyár eredményei Az idei utolsó negyedévben végzett számadások tanúsít­ják, hogy a szegedi üzemek­ben mennyire fontolóra vet­ték pártunk Központi Bizott­ságának tavalyi, decemberi határozatát. A legtöbb gyár­ban a vártnál jobb eredmé­nyek születtek a takarékos­sági intézkedések véreha­jtá­­sából. A cipőgyárban példá­ul az első három negyedév­ben az egész évre tervezett megtakarítás kétszeresét tel­jesítették. Ez nem azt jelen­ti, hogy semmitmondó tervet készítettek az év elején, ha­nem soron kívüli intézkedé­seket, a gyakorlatnak megfe­lelő kisebb-nagyobb változ­tatásokat A legfontosabb alapanyagok, a felsőrész bőr, talpbőr, bélésbőr és a többi felhasználásában igyekeztek minél kevesebb hulladékot csinálni, s még a keveset is feldolgozásra alkalmassá ten­ni. Az év végéig várhatóan 7 millió forintnál is több lesz az anyagmegtakarítás értéke. A cipőgyár kollektívája jól gazdálkodott a villamosener­giával is. A tervezett megta­karításnak többszörösét érték el azzal, hogy év közben le­szerelték a nem különöseb­ben fontos áramfogyasztó szerkezeteket, olyan techno­lógiai módosításokat alkal­maztak, amelyek csökkentet­ték a villamosenergia igényt A takarékosság eredménye a gyár számára több mint 200 ezer forint, de jelentős a népgazdaság szempontjából is. Az itt fölszabadult áram máshol hasznos célokat szol­gálhatott. A cipőgyárban is produ­káltak a mindennapok előre nem látott kényszerhelyze­tet Ennek köszönhető, hogy megtakarítottak ugyan 9 ezer liter benzint, mégis emelkedtek a szállítás tény­leges költségei. A gyár Car­­pati tehergépkocsijait olyan sokszor kellett javítani, hogy gyakrabban folyamodtak bér­­fuvaroztatáshoz, mint tavaly, így amit hozott az üzem­anyag-takarékosság, elvitték a másik oldalon egyéb költ­ségek. Ez utóbbiakat terhel­te a gyár termelő gépeinek fenntartása is. Régiek a gé­pek, újak beszerzésére­ nincs a nagyvállalatnak anyagi lehetősége. Ezért a szegedi gyáregységben is egyre töb­be kerül a karbantartás, a meglevő géppark javítgatása, összegezve mégis kedvező képet mutatnak a számok. A takarékossági tervet végre­hajtották a cipőgyárban, az eddigi jelek szerint legalább 2 millió forinttal túl is tel­jesítik. Az ecset- és seprűgyárban szintén az anyagtakarékosság volt az intézkedési terv kö­zéppontjában. Különösen az ecsetgyártás igényel sok és drága import alapanyagot, ezért fokozottan ügyeltek a szőrhulladék megmentésére. A harmadik negyedévben például a hulladékanyag hasznosításából 130 ezer fo­rint megtakarítás született. A seprűgyárban keletkező nyél­hulladékból új típusú ecset­nyeleket készítettek, amiket el is fogadott a kereskede­lem. A seprűnyélgyártásra alkalmatlan görbe, hibás lé­cekből apró fatömegcikkeket csinálnak. Ilyen módon az el­ső három negyedévben ös­­­szesen 150 ezer darab ilyen falécet használtak fel, nem dobták a szemétbe. Ez is 48 ez­er forintot jelentett. Az­­ ecsetek csomagolására a sep­­­­rű varrásnál keletkező mű­szálhulladékot használják, kenderzsineg helyett. Orszá­gos haszon ez is, hiszen a kenderzsineg egyik keresett exportcikkünk. A tavalyi ci­roktermés minősége gyen­gébb volt a szokásosnál. Ezért nagy gondot jelentett az exportra alkalmatlan cirok­szálak átdolgozása, használ­hatóvá tétele. Ez sikerült is a gyárnak. A hivatalos mi­nőségi követelményeknek megfelelően „felújított” ok­­okból Kanadába például 17 tonnányi ment el, seprűként . Takarékossági intézkedésként­­ fogható fel az is, hogy fo­kozott tervszerűséggel végzik a gyár gépeinek megelőző karbantartását. Ács S. Sándor felvétele A felsőrésztűzés pontossága !s egyik követelménye a ci­pőgyári takarékosságnak SZOT-elnökségi ülés A SZOT elnöksége hétfőn megtartotta a magyar szak­­szervezetek december 8-án kezdődő 23. kongresszusa előtti utolsó ülését, amelyen megjelent Karakas László munkaügyi miniszter és dr. Markója Imre igazságügy minisztériumi államtitkár is. Az elnökség Herczeg Károly szóbeli kiegészítője után megvitatta és jóv­á­hagyta a szakszervezeti jogsegélyszol­gálat tapasztalatait összefogl­­aló jelentést. KGST-bizottsági tanácskozás Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Ma­gyarország, Mongólia, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság, Románia, a Szovjetunió, valamint Jugoszlávia kül­döttsége megvitatta a KGST- tagországok és Jugoszlávia villamosenergia-iparának to­vábbi fejlesztésével összefüg­gő kérdéseket és az 1976-ra szóló munkatervet. Ünnepség a Rádió évfordulója alkalmából A hazai rádiózás megin­dulásának 50. évfordulóján a Rádió elnöksége hétfőn este ünnepséget rendezett a Ze­neakadémia nagytermében. Az ünnepségen megjelent Aczél György, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese, Ben­­ke Valéria, a Társadalmi Szemle főszerkesztője, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, a párt, az ál­lami és a társadalmi szervek több képviselője. Aczél György köszöntötte a szocialista rádiózás fejlesz­tésében kitűnt rádiósokat postásokat. Az ünnepségen felszólalt J. Orlov, a Szov­jetunió televízió és rádió bizottságának elnökhelyette­se, és Rudolf Singer, az NDK állami rádióbizottságának elnöke is. SI. évfolyai 282. szán 1975. december 2. kedd Ára: 80 fillér Kádár János fogadta Werner Lamberzet Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első titká­ra hétfőn fogadta a hazánkban tartózkodó Werner Lamberzet, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, valamint a kíséretében levő Kurt Tiedkét és Rudolf Singert, a KB tagjait. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszé­lésen részt vett Győri Imre, a Központi Bizottság titkára és Grósz Károly, a KB osztályvezetője. Jelen volt Gerhard Rei­­nert, az NDK budapesti nagykövete is. Meghatározták a XXV. kongresszus napirendjét Az SZKP KB plénuma Moszkvában hétfőn plená­ris ülést tartott a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottsága. A részt­vevők meghallgatták Leo­­nyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának beszámoló­ját az SZKP soron követke­ző, XXV. kongresszusával kapcsolatos kérdésekről. A plénum ezenkívül meghall­gatta Nyikolaj Bajbakovnak, a Szovjetunió Minisztertaná­csa elnökhelyettesének, az Állami Tervbizottság elnöké­nek a Szovjetunió 1976. évi népgazdaságfejlesztési tervé­ről, valamint Vaszilij Garbu­zov pénzügyminiszternek a Szovjetunió 1976. évi állami költségvetéséről szóló beszá­molóját. A plénum jóváhagyta a Szovjetunió 1976. évi nép­gazdaságfejlesztési tervének, valamint állami költségveté­sének tervezetét, s mindkét dokumentumot a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának soron következő, december 2-án megnyíló ülésszaka elé utal­ta megvizsgálásra. Az SZKP KB plénuma Leonyid Brezsnyev beszámo­lója alapján a következőkép­pen határozta meg az SZKP XXV. kongresszusának napi­rendjét: Az SZKP Központi Bizott­ságának beszámolója, és a párt soron következő bel­­ső külpolitikai feladatai. — Elő­adó Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára. Az SZKP Központi Revízi­ós Bizottságának beszámoló­ja. — Előadó Gennagyij Szi­­zov, a Központi Revíziós Bi­zottság elnöke. A Szovjetunió népgazdasá­ga fejlesztésének alapvető irányvonalai az 1976—1980- as évekre. — Előadó Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke. A párt központi szerveinek megválasztása. A plénum megállapította a kongresszusi képviselet nor­máját: ezek szerint az SZKP XXV. kongresszusán minden 3000 párttagot egy küldött képvisel. A küldötteket a párt szervezeti szabályzatá­nak megfelelően titkos sza­vazással választják meg a területi és körzeti pártkon­ferenciákon, valamint a szö­vetséges köztársaságok kom­munista pártjainak kongres­­­szusain. Az Ukrán, Belorusz, Üzbég és Kazah kommunista pártok képviselőit területi pártkonferenciákon jelölik ki. A szovjet hadsereg, a ha­diflotta, a belső és határ­menti csapatok pártszerveze­tei kongresszusi küldötteiket a megfelelő területi pártszer­vezetekkel együtt a területi és körzeti pártkonferenciá­kon, valamint a szövetséges köztársaságok kommunista pártjainak kongresszusain választják meg. A szovjet hadsereg és a hadiflotta országhatáron kí­vül állomásozó egységeinek pártszervezetei kongresszusi képviselőiket a megfelelő magasabb katonai egységek pártkonferenciáin választják meg. Az SZKP Központi Bizott­ságának plenáris ülése Leo­nyid Brezsnyev beszédével zárult Kölcsönösen előnyös a kelet-nyugati gazdasági együttműködés E­arl L. Butz nyilatkozata magyarországi látogatásáról „Nagy benyomást tett rám a Bábolnai Állami Gazdaság magas fokú szervezettsége és a magyar gabonakutatás” — jelentette k­i az MTI washingtoni tudósítójának Earl L. Butz, az Egyesült Államok földművelésügyi minisztere, aki most érkezett vissza európai körútjáról, felkeresve Magyarországot is. A miniszter elmondotta, hogy további lehetőségeket lát a két ország megélénkült mezőgazdasági kapcsolatai­nak fejlesztésére, mindenek­előtt a tudományos kutatás­ban és az agrártechnológiá­ban. Véleménye szerint a szocialista országok, köztük hazánk kezdeményezései kö­zös vállalkozásokra amerikai cégekkel, igen hasznos, köl­csönösen előnyös együttmű­ködésre adhatnak lehetősé­get harmadik országok pia­cain is. Az egyes szocialista orszá­gokat, így Magyarországot is sújtó amerikai kereskedelmi megkülönböztetésekre vo­natkozó kérdésre a minisz­ter kijelentette: a kormány változatlanul törekszik a normális kereskedelemre, a többi között azért is, mert a kelet-európai országokban fejlődő, biztos piacot lát az amerikai mezőgazdaság ter­mékei, elsősorban az állati takarmányok számára. Earl L. Butz elmondotta: az Egyesült Államik azt igényli, hogy az európai Közös Piac csökkentse a ke­let-európai országok hús- és vágómarha-kivitelét gátló megkülönböztető vámokat mert ez közvetlen érinti az amerikai gazdasági érdeke­ket, a takarmányeladási le­hetőségeket is.

Next