Délmagyarország, 1975. december (65. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-02 / 282. szám

2 Meghosszabbítanák az ENSZ-erők mandátumát • New­port (APT) A Biztonsági Tanács 13 egybehangzó szavazattal, el­lenszavazat nélkül, újabb hat hónapra, 1978. május 30-ig meghosszabbította a Golan-fennsíkon állomásozó, csapatszétválasztást ellenőr­ző ENSZ-megfigyelő erők mandátumát. Ezután a ta­nács tagjainak többsége kö­zös nyilatkozatban foglalt állást amellett, hogy a Biz­tonsági Tanács 1976 januári közel-keleti vitájára a világ­szervezet hívja meg a Pa­lesztinai Felszabadítási Szer­kezetet A Szíriai—Izraeli szektorban állomásozó ENSZ-erők megbízatása nov­­­ember 30-án álláskor járt le. A négy el nem kötelezett ország — Kamerun, Guyana, Mauritánia és Tanzánia — indítványára elfogadott ha­tározat kimondja, hogy a Biztonsági Tanács tagjai úgy döntöttek: az 1976. január 12-én újból­­ összehívják a testületet, hogy az ENSZ összes erre vonat­kozó határozatát figyelembe véve folytassák a vitát a közel-keleti problémáról, be­­­lértve a palesztinai problé­mát is; b) újabb hathónapos idő­szakra megújítják a csapat­szétválasztást ellenőrző ENSZ-erők mandátumát; c) felkérik a világszerve­zet főtitkárát, tájékoztassa a Biztonsági Tanácsot a továb­bi fejleményekről. A határozati javaslat meg­szavazása után Jakov Malik, a Szovjetunió állandó ENSZ- képviselője, a Biztonsági Ta­nács november havi­ elnöke nyilatkozatot olvasott fel, amely hangsúlyozza: a ta­nács tagjainak többsége tu­domásul veszi, hogy a testü­let 1976. január 12-én kezdő­dő közel-keleti vitájára meg­hívják a Palesztinai Felsza­badítási Szervezetet. A Biztonsági Tanács vitá­jában és a szavazásban Kína és Irak nem vett részt. Iz­rael képviselője, Haim Her­zog nagykövet dühödten tá­madta a határozatot, mond­ván, hogy az „behódolás a szíriai zsarolásnak és a szov­jet diktátumoknak”. Mint emlékezetes, a PFSZ képvi­­selőinek meghívását Szíria Indítványozta A Biztonsági Tanács állásfoglalásával kapcsolatban az izraeli kor­mány rendkívüli ülést tart, utána nyilatkozatban rea­gál a döntésre — közölte Herzog nagykövet Jobboldali támadás a PKP ellen A párt Központi Bizottsága nyilatkozata : Lisszabon (MTI) A portugál fegyveres erők reakciós parancsnoki körei javasolták a Forradalmi Ta­nács elnevezésű hatalmi szervnek, foglalkozzék a Por­tugál Kommunista Párt hát­térbe szorításának gondolatá­val. „A Portugál Kommunista Párt vagy tartja magát a de­mokratikus játékszabályok­hoz, vagy csak ellenzékben fogadjuk el” — jelentette ki portugál lapok munkatársai­nak vasárnapra virradóra egy meg nem nevezett hiva­talos személy a Forradalmi Tanács nevében. Neves ezredes, annak a kommandó ezrednek a pa­rancsnoka, amely kiemelkedő szerepet játszott az ejtőer­nyősök felkelésének elfojtá­sában. Gomes elnök és Aze­­vedo kormányfő előtt kije­lentette, hgoy katonái „még nem elégedettek a pluralista demokráciának azzal a foká­val, amely az elmúlt napok­ban létrejött”. Bizonyos politikai körök és külföldi lapok kampányba fogtak a Portugál KP ellen azzal a váddal, hogy előké­szítette „a hatalom megra­gadására irányuló puccsot” és részt vett abban — hív­ta fel a figyelmet a PKP KB titkárságának vasárnap köz­zétett nyilatkozata. A nyi­latkozat alaptalannak minő­síti a vádat és utal arra, hogy mindig határozottan síkraszállt a válság politikai rendezéséért, a polgárháború veszélyének elhárításáért. A Portugál EP — alapelveihez híven — tömöríteni akarja az erőket fasiszta veszély ki­küszöbölésére, a szabadság megvédésére, a portugál for­radalom végső győzelmére — hangzik a KB titkárságának dokumentuma. Lisszabonban a hatóságok egy órával csökkentették az éjszakai kijárási tilalom idő­tartamát, és megengedték, hogy néhány újság megjelen­jék, illetve azt, hogy meg­tartsák a nemzeti bajnokság futballmérkőzéseit. A részle­ges ostromállapot azonban továbbra is érvényben van. • Lisszabon (Reuter) Costa Gomes elnök politi­kai konzultációkat kezdett, amelyek eredményeként eset­leg átalakítják a kormányt. A Demokratikus Néppárt közismerten ki akarja re­­keszteni a kormányból a kommunistákat. A Szocialis­ta Párt vezetősége még nem tette le a voksát e kérdés­ben, de azt állítja, hogy bi­zonyítani tudja a PKP-nek a zendülésben történt részvéte­lét. A fegyveres erők vezérka­ri főnöksége vasárnap este közzétett nyilatkozatában bejelentette, hogy nagyará­nyú műveletet hajtottak vég­re a november 23-e előtt „bi­zonyos politikai szervezetek és magánszemélyek” birtoká­ba került fegyverek felkuta­tására, visszaszerzésére. E fegyverek egy részét — a közlemény szerint — már si­került begyűjteni, és a ve­zérkari főnökség arra számít, hogy mennyiségük rövid időn belül tekintélyes lesz. G­erald­ Ford Pekingben­ ­ Peking (MTI) Gerald Ford amerikai el­nök tegnap, hétfőn Peking­­be érkezett. A négynapos munkalátogatás nyitányán a vendéget Teng Hsziao-ping miniszterelnök-helyettes fo­gadta némiképp „fef­kozott” külsőségek között, minthogy •a két országnak nincs dip­lomáciai kapcsolata. Hiányoztak a repülőtérről az ünneplő pekingiek, a tán­coló iskolás lányok és a vendégek előtt tisztelgő fel­iratok. Csupán himnuszokat játszó katonazenekar és a díszszázad volt jelen. Ugyan­ennek a koncepciónak ü­gyében a hétfői kínai lapok egyetlen szóval sem említet­ték, hogy ki érkezik dél­után Pekingbe, hiányzott természetesen a minden hi­vatalosan idelátogató állam­főnek kijáró ünnepi Zsen­­min Zsipao-vezércikk is. Ford, akit Pekingbe elkí­sért Henry Kissinger kül­­ü­gyminiszter is, a repülőtér­ről a kínai kormány ven­dégházába hajtatott. Az amerikai—kínai tár­gyalások kedden reggel kez­dődnek meg. Az eszmecse­rék fő célja — Ford környe­zetének óvatos fogalmazásá­ban — az 1972 óta elért eredmények megerősítése. Kongresszusra készülnek a csehszlovák kommunisták Kongresszusra készülnek a testvéri szocialista szom­szédország, Csehszlovákia kommunistái. Csehszlovákia Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottsága levelet intézett a pártszervekhez, a pártszer­vezetekhez, minden kommu­nistához, és ebben a levél­ben nemcsak a múlt időszak, a XIV. kongresszus óta eltelt idő munkájának értékelését adja, hanem azt kéri: magas fokú belpolitikai aktivitással segítsen előkészíteni minden kommunista a jövő eszten­dő áprilisában összeülő XV. kongresszust. Nyílt szavú, a múlt nehéz­ségeiről sem hallgató pártok­mány ez a levél. Utal arra, hogy a múlt esztendők nem voltak könnyűek, és a cseh­szlovák kommunistáknak nem egy akadályt kellett le­­küzdeniök, hogy megoldhas­sák a társadalom fejődésé­ből eredő új és újabb fel­adatokat. A párt a társadalom és a gazdaság fejlődésében egy­aránt kiemelkedő jelentősé­gű adatokról számolhat be. Megállapítja a KB levele: a nemzeti jövedelem az idén — 1970-hez mérten — mintegy a harmadával növekszik, és a nemzeti jövedelem szá­mottevő gyarapodását több mint 90 százalékban a társa­dalmi munkatermelékenység fokozódása fedezi. Az ipari termelés — a végrehajtott szerkezeti változások ered­ményeként — jelentősen fej­lődött, és mindenekelőtt a gép- és vegyiparban, az energetikában sikerült telje­síteni a terveket, ráadásul a múlt öt esztendő alatt mint­egy 30 milliárd korona fel­­használásával eredetileg nem tervezett feladatok megoldá­sára is sor kerülhetett. Az építőipar is teljesítette, sőt néhol túl is teljesítette a rá­bízott feladatokat. (Külön kiemeli a Központi Bizott­ság levele, hogy sikerült elő­relépni Prága évtizedeken át figyelmen kívül hagyott problémáinak megoldásában. A prágai beruházások a mostani ötéves tervben az előzőhöz képest megkétsze­reződtek, előrelépés történt a lakásépítésben, üzembe he­lyezték a metró első szaka­szát, és átadták a Klement Gottwald-hidat is.­ Ami a szociális programot illeti, a levél — sok más tény mellett — emlékeztet arra, hogy a lakosság pénz­jövedelme 1975-ben becslés szerint 67 milliárd koroná­val lesz nagyobb, mint 1970- ben, és a dolgozók átlagos havi bére 370 koronával lesz több, mint öt évvel ezelőtt. A gazdasági kérdések elemzése után a levél meg­állapítja: megszilárdult és elmélyült az országban a szo­cialista demokrácia. Bevált a csehszlovák föderáció, mint a cseh és szlovák nemzet testvéri együttélésének és együttműködésének szilárd állam­oti alapja. A XIV. kongresszuson ki­tűzött feladatok megvalósí­tásáról szóló beszámoló egyik legfontosabb megállapítása: a XIV. kongresszus óta fel­vett 267 362 tagjelölt 62,1 szá­zaléka munkás, és megszűnt a munkások részarányának mintegy 25 éve tartó csök­kenése a párt soraiban; a felvett tagjelöltek több mint 90 százaléka 35 éven aluli, több­ mint a fele pedig 25 éven aluli fiatal. A gazdaság fejlesztéséről szólva a KB levele megálla­pítja: a következő, 1976— 1980-i ötéves tervben a nem­zeti jövedelemnek évente legalább öt százalékkal kell növekednie, és az iparban a gép-, a vegy-, az építőanyag­iparé és az energetikáé az elsőség. Olyan beruházáso­kat kell majd eszközölni, amelyeknek értéke legalább egyharmaddal haladja meg a mostani ötéves terv beruhá­zásait. A jövő felrajzolásában ott szerepel a szocialista társa­dalom fontos kérdéseinek mindegyike. „Továbbra is a dolgozó nép hatalma meg­szilárdításának bevált útján haladunk a szocialista de­mokrácia sokrétű formáinak tökéletesítésével és kiszélesí­tésével" — állapítja meg a KB levele, majd a kommu­nisták munkájával, tevé­kenységével a párt, az állam és a nép érdekeit szolgáló munkásságával kapcsolatban leszögezi, hogy abban is alapvetően fontos a párt alapszabályzatának, a de­mokratikus centralizmus el­vének következetes megtar­tása, és olyan légkör kialakí­tása, amelyben nincs helye az egyénieskedésnek, a for­malizmusnak, az intrikának, csoportosulásnak. A CSKP KB levele a jó belső feltételek mellett, a kedvező külpolitikai feltéte­lekre is felhívja a figyelmet a XV. kongresszus előkészí­tésének időszakában. Megál­lapítja, hogy az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet sikeres befejezése Helsinkiben nagy győzelme a Szovjetunió és a szocialista közösség békepolitikájának, de a tőkés világ olyan körei­nek is, amelyek tiszteletben tartják a békés egymás mel­lett élés ma már általános érvényű elveit. A jövőt fel­vázolva szögezi le a levél: „Pártunk elsőrendű feladata továbbra is aktívan segíteni a szocialista közösség orszá­gai egységének fejlesztését és megszilárdítását, elmélyí­teni a sokoldalú kölcsönös együttműködést, mindenek­előtt a Szovjetunióval...” A pártlevél megtárgyalásához, az egyes pártszervek és párt­szervezetek feladatainak ki­­jelöléséhez taggyűléseken, konferenciákon már hozzá­kezdtek a szocialista szom­szédországban. Gárdos Miklós Letartóztatások a francia hadseregben • Párizs (MTI) Franciaországban letartóz­tattak 12 katonát és a „had­sereg demoralizálásának” vádjával az állambiztonsági bíróság elé állítják őket. Az állambiztonsági bíróságot még 1963-ban hozták létre, hogy az OAS­­ de Gaulle elleni merényleteket szerve­ző szélsőjobboldali terr­ris­­ta szervezet­­ vezetői fe­lett ítélkezzen. Ennek a kü­­lönleges bír­­ságnak az igény­­bevétele azt jelenti, hogy különösen súlyos, elriasztó ítéletekkel akarják sújtani azokat a fiatal katonákat, akiket most a „hadsereg de­­moralizálásával” vádolnak, mert egységeiknél „katona­bizottságokat” próbáltak szervezni demokratikus jo­gaik védelmében. A letartóztatások előtt Jacques Chirac miniszterel­nök kijelentette, hogy az ál­lamhatalom teljes erővel lesújt majd a „hadsereg bomlasztóira” és elsősorban a szocialista pártot vádolta, hogy ilyen tevékenységet szervez a hadseregen belül, egyes ultrabalos csoportok­kal együttműködve. A francia sajtó vezető he­lyen foglalkozik az üggyel, annál is inkább, mert a le­tartóztatások meglepték a közvéleményt, hiszen a kor­mány korábban maga is el­ismerte, hogy a hadseregen belül mutatkozó elégedet­lenség — melyet a múlt év­ben több helyen újoncok tüntetése is jelzett — jogos sérelmekből fakad, s kilá­tásba is helyezte azok or­voslását. Kedd, 1975. december 2 BÁTYAI JENŐ: Lapok a szegedi tudomány- és technikatörténetből Első tudatos növénynemesítőnk, Klauzál Imre, a haladó szemléletű miniszter, Klauzál Gábor bátyja, 1799. január U-én született Szegeden. Fiatal éveit itt élte le, Szegeden járta alap- és középfokú iskoláit. Már kora ifjú­ságában kiváló előmenetelről tett tanú­bizonyságot, különösen érdekelte a természetrajz és a természettudományi tárgyak általában. Érettségi után me­zőgazdasági akadémiát végzett, és 1820 körül gróf Károlyi Lajos szolgálatába lépett. A kiváló felkészültségű szak­emberben a nagybirtokos hamar meg­látta a rátermettséget, a becsületet, az alkotni akarást, és nem sokkal szol­gálatba lépése után uradalmainak ve­zetőjévé tette meg. Klauzál Imre fi­gyelme ebben az időben elsőnek a ju­hászat felé irányult, és a tótmegyeri uradalmat Európa-hírű mintagazda­sággá fejlesztette, s terjesztette el ha­zánkban a finom gyapjújáról híres merínó juhot. Klauzál Imre, a haladó szemléletű szakember, lépten-nyomon hirdette, hogy a magyar mezőgazdaságnak ma­gyar nyelvű tanintézetekben végzett szakemberekre van szüksége E törek­vése miatt so­kakkal ellentétbe került, de jó segítőt ársat és barátot talált Czilchert Róbert személyében. Fára­dozásuk nem várt sikerrel járt, és 1838-ban Rohoncon megalapították az első magyar nyelvű gazdasági tanin­tézetet, amely azonban a sok intrika és meg nem értés miatt csak másfél évig működött Gyakorlati munkássága mellett élénk szakirodalmi tevékenységet fej­tett ki, A M­éhány tekintet Magyar­ország földművelésére" című művé­ben, amely 1837-ben jelent meg, fő­ként a Károlyi-birtokokon szerzett ta­pasztalatairól adott átfogó képet, és ismertette mindazokat a jól bevált módszereit, amelyeket országosan hasznosításra ajánlott A juhászatról és a juhászati viszonyokról írt hos­­­szabb tanulmányában a tótmegyeri gazdaságban alkalmazott módszereket adta közre. Több írásában sürgetőleg lépett fel a magyar nyelvű szakokta­tás mellett, és egyre szorgalmazta a tudatosan irányított növénytermesz­tést, a tudományos alapokon nyugvó növénynemesítést. A gyakorlati élet­ben és a szakirodalomban elért kima­gasló tevékenysége elismeréseképpen a Magyar Tudományos Akadémia 34 éves korában levelező tagjai sorába választotta. Czilchert Róberttel, a nagy tudású orvos polihisztorral, aki a Károlyi grófok uradalmi orvosa volt, még Tótmegyeren ismerkedett meg, és ez az ismeretség Klauzál Imre korai ha­láláig örök barátsággá nemesedett. Közös célokat tűztek ki maguk elé, és miután a rohonci gazdasági intézetet a meg nem értés miatt be kellett zár­­niuk, közös bérleti gazdál­kodásba kezdtek. A Vas megyében levő boros­tyánkői­ és a német-szentmihályi ura­dalmakat bérelték. Klauzál mind az állattenyésztésben, mind a növényter­mesztésben kiváló eredményeket ért el itt is, azonban ezeket sohasem te­kintette csupán sajátjának, minden sikerükben közösen osztoztak. A ma­gyarországi agrárgazdálkodás fejlődése legnagyobb gátjának a jobbágyrend­szert tartották, és a helyzet megvál­­toztatásának szükségességét Klauzál Imre szóban és írásban nyíltan hir­dette. Az ilyen és hasonló elvek hirdetése nem túlságosan tetszett a felső tíz­ezernek, és többek együttes fellépé­sére Klauzál Imrétől megvonták a bérleti jogot, míg Czilchert szolidari­tásból önként lemondott róla. Ekkor újabb nagy álmát valósította meg Hosszú és küzdelmes szervező munka után, 1843-ban Oroszváron létrehozta az első növénytermesztő és nemesítő intézetet, amely munkáját Klauzál Imre széles körű szakmai gyakorlatá­ból kezdte meg. Klauzál Imre szakmai felkészültsége mellett, kiváló szervezőképességekkel is rendelkezett, amit elsőnek gróf Ká­rolyi birtokain elért eredményeivel bizonyított. Kezdettől fogva hangoz­tatta, hogy szükséges egy olyan ér­­dekvédelmi szerv létrehozása, amely a földbirtokos rétegeket megfelelően védi. Széchenyi István szellemében meghirdetett elképzeléseknek megfe­­lelően. Ez a szervezet, amelynek Klauzál Imre alapító tagja volt, 1835-ben alakult, és az Országos Ma­gyar Gazdasági Egyesület nevet vette fel. A jó úton indult OMGE később teljes egészében a nagybirtokosok és a nagygazdák páholyává vált. Való­­­­színű, hogy hasonló törekvés hajtotta Rengei Ferdinándot, amikor 1839-ben az Alsóvároson gazdasági egyesületet alapított Gyékény Kaszinó néven. Mintagazdaságot szándékoztak létre­hívni, ami nagyon sokáig csak terv maradt. Klauzál Imre rövidre szabott élet­pályája 1847. március 5-én ért véget, 48 éves korában halt meg Bécsben. Klauzál Imrében, a múlt század ma­gyar mezőgazdasági szakembereinek egyik legérdemesebb tagját tiszteljük, aki sokoldalú felkészültségével, rend­kívül gazdag élettapasztalatával kö­vetkezetesen szolgálta a magyar me­zőgazdaság fellendítését. _ (Folytatjuk)

Next