Délmagyarország, 1976. február (66. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-01 / 27. szám

VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK? Évfolyam 27. szám 1976. február 1., vasárnap óra? 1 forint A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA A megyei pártbizottság határozata az V. ötéves terv területfejlesztési irányelveire (Melléklet az 5., 6., 7., 8. oldalon) ünnepi egységgyűlés Vásárhelyen Tisztelet és megbecsülés övezi a munkásőröket Az eseményen felszólalt Győri Imre is­ ­ tegnap tartotta­­ ünnepi egységgyűlését a Béke Szál­ló emeleti nagytermében a vásárhelyi Szántó Kovács Já­nos Munkásőregység. Az ese­ményen jelen volt és fel­szólalt Győri Imre, a Köz­ponti Bizottság titkára is, aki pénteken és szombaton kétnapos látogatáson tar­tózkodott Hódmezővásárhe­lyen. A Himnusz elhangzása után dr. Pillér János egy­ségparancsnok-helyettes üd­vözölte a megjelenteket, az elnökség tagjait — köztük dr. Németh Lajost, a megyei pártbizottság titkárát, dr. Szalontai Józsefet, a vásár­helyi pártbizottság első tit­kárát, Mákos Istvánt, a Munkásőrség Csongrád me­gyei területi parancsnokát, dr. Csatordai Antal városi tanácselnököt­­, a társ­fegy­veres testületek képvisel­őit, a munkásőrök hozzátartozóit, majd Tóth Sándor egységpa­rancsnok mondott beszédet, melyben elemezte, összegez­te az 1975-ben végzett mun­kát, az elért eredmények­et. Az összkép szerint a vá­sárhelyi munkásőrök 1975- ben is becsülettel eleget tet­tek a vállalt kötelezettsé­geknek, teljesítették az elé­jük tűzött nem kis felada­tokat. Példát mutattak helyt­állásukkal, a munkaverseny­ben és az egységek közötti szocialista versenyben elért sikereikkel. A kiképzési feladattervben meghatározott szintek telje­sítésével egyidőben a politi­kai továbbképzésről sem fe­­ledkeztek meg. A vásárhe­lyi munkásőröknek mintegy nyolcvan százaléka ves *t vagy vesz részt a politikai oktatás különböző formáin. Az ünnepségen a megyei és a városi pártbizottság el­ismerését dy Szalontai Jó­zsef tolmácsolta a vásárhelyi munkásőregységnek. Szólt ar­ról, hogy a városi párt­végrehajtó bizottság a közel­múltban elemezte-értékelte a munkásőrök által végzett munkát és azt jónak, kiemel­kedő társadalmi és politikai jelentőségűnek ítélte meg. A társadalmi áldozatvállalás­nak, valamint annak, hogy a munkahelyükön is jól helytállnak a termelő tevé­kenységben, nagy szerepe van abban, hogy a munkás­őröket a helyi lakosság sze­­retete, tisztelete és megbecsü­lése övezi. Felszólalt az ünnepi egy­séggyűlésen Győri Imre is. Mindenekelőtt tolmácsolta a párt Központi Bizottsága és Kádár János elvtárs szemé­lyes üdvözletét, elismerését és jókívánságait. A munkás­őrség Csongrád megyei egy­ségei — közöttük a vásár­helyi is — eredményes mun­kát végeztek az elmúlt idő­szakban. A sikerek elérésé­hez nagy erőösszpontosítás­ra, áldozatkészségre volt szükség. Napjainkban, amikor olyan sok szó esik a szocialista életvitelről, annak elterjesz­téséről, társadalmi normá­vá, példaképpé emeléséről, jóleső érzés munkásőreinkre hivatkozni, akik személyes életükkel mindennapi tevé­kenységükkel bizonyítják: le­het és kell szocialista módon élni, dolgozni, tanulni. Hi­szen példát mutatnak a ter­melésben a továbbkép­zésben, a tanulásban, és pél­dát lehet róluk venni ak­kor is, ha a társadalmi több­­letmunkáról, a közösségért végzett áldozatos tevékeny­ségről esik szó. S amikor erőfeszítéseket teszünk tervcéljaink sikeres megvalósításáért, az élet­színvonal emeléséért, kultu­rális, szociális fejlődésünk eredményeinek növeléséért, a fegyveres testületeknél is előbbre kell lépni ezz­el egy­­időben a védelmi készültség fokozásában, a korszerű ki­képzés követelményeinek tel­jesítésében. Hiszen ha ma a nemzetközi helyzetet az eny­hülés időszaka, a helsinki-i megállapodás szelleme jel­lemzi is, azért vannak még a nemzetközi politikában olyan erők, amelyek ugrás­ra készen állnak és amelyek minden erejükkel szeretnék a háborús veszély felé­­ so­­dorni az európai kontinenst csakúgy, mint az egész vilá­got. Ezért van szükség a vé­delmi készültség megfelelő szinten tartására. Munkásőreink élvezik a társadalom megbecsülését, a munkahelyi kollektívák cse­lekvő támogatását. S erre a megbecsülésre és támoga­tásra rá is szolgáltak áldo­zatos tevékenységükkel. Ér­jenek el az idei kiképzési évben újabb sikereket — e jókívánsággal fejezte be felszólalását a Központi Bi­zottság titkára.­­ Az ünnepségen sor került a tevékenységben kitűntek megjutalmazására is. A ki­­tüntetésket, elismerő okleve­­veleket Győri Imre és Má­kos István, illetve dr. Sza­­lontai József és Tóth Sán­dor adták át. Megható színfoltja volt az ünnepségnek a szolgálatba lépő új munkásőrök ünnepé­lyes eskütétele, valamint az a pillanat, amikor a nemze­dékváltást is jelképező fegy­vert a leszerelő Orbán György átnyújtotta a most esküt tett H. Szabó Sándor­nak. Az igazán színvonalas kul­túrműsorért — „D’a a h'­­siesséeről” — a Zalka Máté Általános Iskola B­aun Éva nevét viselő úttörőcsapata irodalmi színpadát illeti di­cséret. Az ünnepség az Interna­­cionálé hangjaival fejeződött be Az elnökség. A szónoki emelvényen: Győri Imre Forgalomszert esés Szegeden Járdaépítések és útfelújítások 1976-ban Pár éve még azt mondtuk: könnyebb a tevének a tó fo­kán átmenni, mint Szegeden közlekedni. A nagyarányú útfelújítások kellemetlensé­gei azonban fokozatosan el­tűnnek, s a negyedik ötéves tervben elvégzet­t és elkez­dett felújítások haszna mind­inkább érezhető a városi közlekedésben. Mindennek előnyei a tömegközlekedés­ben is egyre inkább mérhe­tők lesznek, hiszen a villa­mospályák korszerűsítése és a kocsipark bővítése is a kulturált utazási feltételeket szolgálja. A nagy vállalkozásoknak fontos része még a Kossuth Lajos sugárút külső szaka­sza, melynek elkészülését ez év végére tervezik, továbbá a folyamatban levő villamos­­pálya-építések befejezése. A forgalomszervezés idő­szerű feladatait is áttekintet­te legutóbbi ülésén a városi tanács végrehajtó bizottsága, és megállapította, hogy a városi közlekedést a továb­biakban elsősorban szervezé­si intézkedésekkel lehet és kell tökéletesíteni. Ezzel együtt fontos városi köteles­ség, hogy a tanács maximá­lisan elősegítse az E5-ös út építés alatt álló szakaszának határidőre való elkészítését; a második szegedi Tisza-híd építési engedélyének soron kívüli kiadását; a 4-es villa­mosvonal kétvágányú ki­építését Tarjántól a Cent­rum­ áruházig; továbbá meg­vizsgálja a Széchenyi tér és a Bajcsy-Zsilinszky utcai közlekedési tehermentesítését autóbusz-kisközpont meg­szüntetésének lehetőségét. Amikor a vb a közlekedés­szervezési intézkedéseket fi­gyelemben részesítette, ab­ból indult ki, hogy a forga­lom további növekedésével kell számolni, de az útkor­szerűsítések csak ezzel együtt lehetnek igazán eredménye­sek. Ezen felül sem anyagi erő, sem kapacitás nincs to­vábbi nagyarányú fejlesz­tésre. Az úthálózat optimális kihasználása és a fejlesztés együttesen lehet csak ered­ményes. A szervezés nem­csak jó forgalmi rend kiala­kítását jelenti, hanem az utak rendszeres karbantartá­sát és állapotuk folyamatos ellenőrzését is. Út- és járda­karbantartásra tavaly 12 és fél milliót költött a tanács, idén ugyancsak jelentős ös­­­szegeket emészt fel ez a fel­adat. Külön gond az új KRESZ-nek megfelelő közúti jelzések cseréje és elhelye­zése. A forgalomszervezési intézkedések most már stabi­labbak lesznek, mivel a köz­műépítések és vezetékcserék nem okoznak oly gyakori út­lezárást, de a Lenin körút to­vábbi korszerűsítése még okoz majd közlekedési gon­dokat és kényelmetlensége­ket, mivel nincsenek alkal­mas párhuzamos terelő utak. Változatlanul gond Szeged belvárosában az autók par­kolása­ Szervezési intézke­dések és progresszív parko­lási díjszabás segíthet csu­pán a belváros túlzsúfoltsá­gán. 1976-ban, a már folyamat­ban levő út- és pályaépíté­sek természetesen új listá­val egészülnek ki, hiszen mintegy 40 millió forint jut felújításra és 20 millió kar­bantartásra. A szép summa így oszlik meg: Április 4. út­­i- teljes út- és gyalogjárda­felújítás: 3 millió 350 ezer forint; Kossuth Lajos sugár­út út- és gyalogjárda-felújí­tás: 9 millió forint; Lenin körút út és gyalogjárda tel­jes felújítása (a Mérey és a Takaréktár utca között): 8 millió 350 ezer forint; járda­­felújítás a József Attila su­gárúton 416 ezer forint, ko­hósalakos átstabilizálás a Ladvánszki, az Alkotmány, a Borbás, a Gábor Áron, a Hangos, a Délceg, az Acél és a Szántó Kovács János utcában: 16 millió forint; aszfaltozás a Dugonics, a Lengyel utcában, a Cserepes sor egy részén és a hattyasi bekötő úton: 5 millió 584 ezer forint E feladatokat és­ költség­vetését a városi tanács vég­rehajtó bizottsága legutóbbi ülésén tárgyalta meg. Az építési és közlekedési osztály számára elrendelte a testü­let, hogy márciusig készítse el a forgalomszervezés ter­vezetét, figyelembe véve az útfelújításokat és a további építéseket, s terjessze a tes­tület elé jóváhagyásra. Puja Frigyes elutazott Hanoiból Közlemény a VDK-ban tett látogatásról Puja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának­ tag­ja, a Magyar Népköztársa­ság külügyminisztere Nguyen Duy Trinhnek, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bi­zottsága tagjának, a Vietna­mi Demokratikus Köztársa­ság miniszterelnök-helyette­sének és külügyminiszterének a meghívására 1976. január 24. és 31. között hivatalos, baráti látogatást tett a Viet­nami Demokratikus Köztár­saságban. Puja Frigyes koszorút he­lyezett el Ho Si Minh elnök mauzóleumán, ismerkedett az ország nevezetességeivel, ipa­ri üzemeivel, mezőgazdaságá­val, a vietnámi nép kultu­rális életével. A magyar kül­ügyminisztert fogadta Pham Van Dong, a Vietnami Dol­gozók Pártja Politikai Bizott­ságának tagja, a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke. Puja Frigyes külügymi­niszter és kísérete látogatást tett Ho Si Minh városban. Huynh Tan Phat, a DIFK miniszterelnöke és Nguyen Thi Binh külügyminiszter fo­gadták a magyar vendégeket, és vacsorát adtak tisztele­tükre. Nguyen Duy Tring és Pu­ja Frigyes külügyminiszter tárgyalást folytatott a két ország, a VDK és az MNK közötti barátság további erő­sítésének és együttműködé­sük kiszélesítésének időszerű kérdéseiről, továbbá a két felet kölcsönösen érdeklő nemzetközi kérdésekről. Pója Frigyes külügyminiszter őszinte köszönetet mondott a testvéri fogadtatásért, amely­ben a vietnami nép és a VDK kormánya részesítette, hozzájárulva a Vietnamban tett baráti látogatása sikeré­hez. Puja Frigyes a Magyar Népköztársaságban teendő hivatalos, baráti látogatásra hívta meg a Vietnami De­mokratikus Köztársaság kül­ügyminiszterét, aki a meghí­vást köszönettel elfogadta. * Pója Frigyes és kísérete 1976. január 31-én elutazott Hanoiból. A repülőtéri búcsúztatáson jelen volt Nguyen Duy Trinh, a VDK külügyminisztere, Hoang Van Lei külügymi­niszter-helyettes és a Kül­ügyminisztérium több mun­katársa. Ott volt továbbá Karsai Lajos magyar nagy­követ és a nagykövetség munkatársai. A Hanoiból történő eluta­zást megelőzően Karsai La­jos nagykövet fogadást adott Pója Frigyes tiszteletére

Next