Délmagyarország, 1976. február (66. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-01 / 27. szám

2 RÁDIúmEX SARLÓS ISTVÁN SUHL MEGYÉBE­V A Hazafias Népfront kül­döttsége, amely Sarlós Ist­ván főtitkár vezetésével az NDK-ban tartózkodik, szom­baton Suhl megyében az NDK nemzeti frontja helyi szerveinek munkáját tanul­mányozta, majd a nemzeti front által szervezett véle­ménycserén vett részt, ame­lyen arról volt szó, milyen szerepet játszik a tudomány, és a technika a szocialista személyiség fejlődésében. Végül a magyar küldöttség szociális intézményeket láto­gatott meg. KGST-KONFERENCIA A KÖRNYEZET­­VÉDELEMRŐL Záró jegyzőkönyv aláírásá­val fejeződött be Prágában a KGST-tagországoknak a kör­nyezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó konzultatív ta­nácskozása, amelynek mun­kájában, Bulgária, Csehszlo­vákia, Lengyelország, Ma­gyarország, a Német Demok­ratikus Köztársaság és a Szovjetunió küldöttsége vett részt. A tanácskozáson meg­vitatták az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet záróokmányának, a környezetvédelemre vonatko­zó egyes tételei megvalósítá­sára irányuló intézkedéseket. VÉGET ÉRT A BALKÁNI TANÁCSKOZÁS Athénben befejeződött a balkáni gazdasági és műsza­ki együttműködés kérdései­ről tárgyaló szakértői tanács­kozás első szakasza, ame­lyen Görögország, Törökor­szág, Bulgária, Románia és Jugoszlávia küldöttsége vett részt. ELUTAZOTT BUDAPESTRŐL A G. SZ. ZOLOTUHIN VEZETTE KÜLDÖTTSÉG Szombaton elutazott Buda­pestről, az a küldöttség, amely G. Sz. Zolotuhinnak, a Szovjetunió felvásárlási mi­niszterének vezetésével ja­nuár 26—31. között a MÉM vezetőivel folytatott tárgya­lásokat, a két minisztérium közötti együttműködés ki­­szélesítéséről. SZOVJET TERVJELENTÉS A Szovjetunió központi sta­tisztikai igazgatóságának szombaton közzétett jelentése szerint a kilencedik ötéves terv befejező évében, 1975- ben a Szovjetunió ipara túl­teljesítette termelési tervét. A mezőgazdaság a kivétele­sen rossz időjárási viszonyok miatt kevesebbet termelt, mint az előző évben, de a mezőgazdasági össztermék 12 százalékkal meghaladta az előző ötéves terv átlagát. Népszavazást Namíbiában• A Biztonsági Tanács á­lásfog­alása • New York (Reuter, UPI) Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa pénteken este egyhan­gúlag hozott határozatában előírja, hogy Namíbiában s­zabad választásokat kell tartani a világszervezet véd­nöksége alatt. A BT tör­­­vénytelennek minősíti a Dél­­afrikai Köztársaság namíbiai jelenlétét, és azt, hogy Pre­­tória támaszpontként hasz­nálja fel az ország területét a szomszéd országok ellen irányuló támadásaihoz. A határozat felszólítja a Dél­­afrikai Köztársaságot, hogy vonja ki fegyveres erőit Na­míbia területéről. Botha, dél-afrikai ENSZ- küldött felszólalásában meg­ismételte, hogy kormánya nem ismeri el az ENSZ ille­tékességét Namíbia kérdésé­ben. A választások végső ha­táridejét 1976. augusztus 31- ben szabta meg a Biztonsági Tanács. Ha a Dél-afrikai Köztársaság nem teszi lehe­tővé a szabad választások lebonyollását, a BT az ENSZ alapokmányának szel­lemében megfelelő intézke­déseket tesz — mondja ki a határozat. Szolidaritási értekezlet Luandában Magyar küldöttség is utazott Angolába A Luanda (TASZSZ) Az­­ Angolai Népi Köztár­saság kormánya nagyra ér­tékeli az afroázsiai népek szolidaritási szervezetének a szabadságát, függetlenségét és területi integritását vé­delmező angolai nép igazsá­gos ügyéhez való hozzájáru­lást — jelentette ki Agos­­tinho Neto, az Angolai Népi Köztársaság elnöke a szer­vezet Luandában tartózkodó delegációja előtt. A küldött­ség részt vesz az angolai néppel való nemzetközi szo­lidaritási konferencia előké­szítésében. A nagyszabású értekezlet február másodikén kezdődik Luandában. 0 Budapest (MTI) A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa és a Magyar Szolidaritási Bizottság az an­golai helyzettel kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy a magyar közvélemény felhá­borodással figyeli a nemzet­közi imperializmus és Pre­­tória nyílt fegyveres agres­­­szióját az Angolai Népi Köz­társaság és annak törvényes kormánya ellen. A fegyve­res agresszió az Egyesült Nemzetek­ Szervezete alapok­mányának durva megsértése, veszélyezteti az angolai nép szabadságát és fenyegeti Af­rika független országainak biztonságát. Dr. Sik Endre, az Orszá­gos Béketanács elnöke pedig levélben köszöntötte az afro­­ázsiai népek szolidaritási szervezete által február 2—1. között Luandában megren­dezésre kerülő, az angolai nép igazságos harcának tá­mogatására összehívott nem­zetközi konferenciát. 0 Brüsszel (TASZSZ) A bé­ke a közvéleményben rendkívül éles tiltakozást kel­tett, hogy Belgiumon keresz­tül küldenek zsoldosokat An­golába és Zaire-ba az FNLA és az UNITA szakadár cso­portosulások támogatására. 0 Budapest (MTI) Az afroázsiai népek szoli­daritási szervezete február 2 és 4.­­között az angolai n­ép igazságos harcának támoga­tására nemzetközi konferen­ciát rendez Luandában. Nagy Richárdnak, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága tagjának, a Magyar Televízió elnökének vezetésével a konferencián részt vesz a Magyar Szolida­ritási Bizottság küldöttsége is. A küldöttség szombaton elutazott Budapestről. Diplomáciai erőfeszítések Nyugat-Szahara ügyében • Kairó: Washington (UPI, Reuter) Hoszni Mubarak egyiptomi alelnök mindaddig a Magh­reb-országokban marad, amíg a helyzet megköveteli — közölte szombaton a kai­rói rádió Iszmail Fahmi kül­ügyminiszterre hivatkozva. A rádió beszámolt arról is, hogy az egyiptomi elnök megbízottja pénteken este kétórás eszmecserét folyta­tott H­iari­­ Bumedien algé­riai államfővel, szombaton pedig Buteflika külügymi­niszterrel tanácskozott. Az El Mudzsahid című al­gériai lap szombaton arról számolt be, hogy a viszály­ban közvetíteni próbáló ira­ki, szíriai, egyiptomi és tu­néziai megbízottak­ az arab külügyminiszterek értekezle­tének sürgős összehívását ja­vasolták a válság megoldása érdekében. A Washingtoni külügymi­nisztérium szóvivője pénte­ken közölte, hogy II. Has­­­szán marokkói uralkodó megbízottja, Karim Lamra­ni volt miniszterelnök az amerikai külügyminiszterrel folytatott csütörtöki megbe­szélésén kifejtette: „Ma­rokkó minden eszközzel meg­védi szuverenitását és terü­leti integritását”. 0 London (Reuter) A Reuter angol hírügynök­ség legfrissebb jelentése sze­rint a Nyugat-Szahara kör­zetében kirobbant algériai— marokkói viszályban elhall­gattak a fegyverek. Marokkói hivatalos forrás szerint a marokkói egységek győzel­met arattak az algériai ala­kulat fölött. A hírt Algéria eddig nem erősítette meg. Vasárnap, 1976. február 1, Az SZKP XXV. kongresszusa előtt Az atomenergetika a tizedik ötéves tervidőszakban A szovjet gazdaságfejlesztés főbb aránya­ 1976—80-ra szóló tervezetének megfelelően az elektromosenergia-ter­melés­ét 1980-ig legalább 1340—1380 milliárd kilowattórá­­ra kell növelni. Az c őművetnél 60—70 m­illió kilowattos kapacitásokat helyeznek üzembe, ezen belül az atomerő­műveknél 13—15 millió kilowattos kapacitásokat. Vagyis, az atomerőművek révén körülbelül egyötödével növelik a termelési kapacitásokat. A tervezet szerint az atomenerge­tikát főleg a Szovjetunió európai részében, valamint a kor­látozott energiakészletek tartalékaival rendelkező, de fo­kozottan energiaigényes gazdasági körzetekben fejlesztik. A Szovjetunió energetikai mérlegét a népgazdaságfej­­lesztési tervekel összhangban dolgozzák ki, és alaposan ki­elemeznek minden olyan nép­gazdasági ráfordítást, ami a különböző fűtő- és energeti­kai­ készletek előállításával, illetve kiaknázásával függ össze. A Szovjetunió, miután évtizedekre elegendő men­­­nyiségű ásványi fűtőanyag­tartalékkal rendelkezik, ab­ból indul ki, hogy a jelen­leg leghatékonyabb fűtő­anyag, a kőolaj és a földgáz, egyben értékes nyersanyag a vegyipar és több más iparág számára, tehát a jövő szem­pontjából is takarékosan kell vele bánni. Alternatíva erre az atom­­energetika sokoldalú fejlesz­tése. A természet ugyanis ezen a téren kimeríthetetlen tartalékokkal rendelkezik. A elmúlt ötéves tervidőszak­ban a Szovjetunió megkezdte az atomerőművek nagyará­nyú építését azzal a közeleb­bi célkitűzéssel, hogy 10—12 ág­ alatt harminc millió kilo­watt kapacitást helyezzen üzembe. Az új ötéves terv­időszakban az atomenergeti­ka fejlesztésének üteme meg­duplázódik. 1975 végén Leningrádban üzembe helyezték az atom­erőmű második 1 millió ki­lowattos blokkját. A nagy­blokkokra való áttérés minő­ségileg új szakaszt jelent a szovjet energetika fejleszté­sében, és biztosítja az atom­erőművek hatékony és gazda­ságos kihasználását. A tize­dik ötéves tervidőszakban folytatódi­k a nagykapacitá­sú atomerőművek építése: a csernobili, a szmolenszki, a kurszki, a dél-ukrajnai, egyenként négy millió kilo­watt kapacitással. Ugyanak­kor hatmillió kapacitású erő­művek is épülnek, mint pél­dául a druskaji atomerőmű. A jelenlegi ötéves terv­időszakban megszervezik az átlagosan 1 millió kilowattos hőneutronos reaktorok és tur­­bógenerátorok sorozatgyártá­sát. Azt is tervezik, hogy másfél millió kilowattos komplex berendezéseket gyártanak a hőneutronos energiablokkok részére. A Szovjetunió komoly ta­pasztalatokkal rendelkezik a gyors neutronokkal működő reaktorok építését illetően, s ez lehetővé teszi az atom­erőművek által előállított energia költségeinek csök­kentését. Az Uljanovszk te­rületi Dimitrovgrádban évek óta működik egy új­ típusú kísérleti reaktor. A Kaszpi­­­ó melletti Sevcsenko város­ban működik az első gyors­­neutronú kísérleti ipari be­rendezés, amely egyrészt elektromos árammal látja el a várost, másrészt az édes­vizet előállító berendezést táplálja. A tizedik ötéves a szovjet fő h­a­tervidőszakban, gazdasági é­jleszté­­nyainak megfelelően meg­gyorsítjuk a gyors neutro­nokkal működő reaktorok gyártását és üzembe helyezé­sét. Az atomenergiát kezdetben csupán elektromos energia előállítására használtuk, most azonban alkalmazásának te­rülete jóval szélesebb lett. A szovjet tudósok szerint a nukleáris energetika fejlesz­­tésének következő foka, és ez még századunkban realizáló­dik. Ipari és háztartási hő­energia előállítása, redukáló szerek nyerése a nemkokszos acélolvasztáshoz, valamint komplex energetikai és ve­gyi termelési kapacitások létrehozása. A jelenlegi öt­éves tervidőszakban a Szov­jetunió megkezdi ezeknek a problémáknak a gyakorlati megoldását. A fő irányzatok tervezete előírja az előké­szítő munkálatok elkezdését azon a területen, hogy az atomenergiát távfűtésre használják fel. A szovjet ipar a tizedik ötéves tervidőszakban, a töb­bi között azt a feladatot kapta, hogy a rendelkezésre álló kapacitások és a már működő üzemek átszervezé­se alapján meggyorsítsa a nukleáris gépgyártás­, fejlesz­tését. Ez az anyagi és mű­szaki intézkedés nem csak azt bizonyítja, hogy teljesít­sék az atomenergetika ötéves fejlesztési feladatát, hanem azt is, hogy megfelelő alapo­kat teremtsenek a további gyors fejlesztéshez az elkö­vetkező ötéves tervidősza­kokra is. Gleb Szpiridonov BÁTYAI JENŐ: Lapok a szegedi tutaártó- és technikatörténetből 44. Bíró Sándor cserépkályhakészítő Orbán Ferenccel társas viszonyban 1940-ben megvásárolta a Tószegi és r_­éderer-cég üzemét, amely a Veres­­ács utca 48. szám alatt működött. Az Alföldi Gépjavító- és Autóka­rosszéria Gyárat 1930-ban alapította Friedmann István és Hoelács János, a Madách utca 16. szám alatt. Fém­­íru-tömegcikkeket és petróleumgáz­­ámpákat is gyártottak. Ugyanakkor a létesítmény javító munkája jelen­tősebb volt, mint új termék előállí­tása. Dobó Sándor Első Szegedi Gumi­gyára a Berlini krt. 30. szám alatt lé­tesült. Gumicikkeket, tömlőket, cipő­ket, cipőtalpakat és­­ sarkakat gyár­tottak a jól felszerelt gyárban. A munkafolyamatokban a tulajdonos öbb találmányát is hasznosította. A Kálvária út (ma Tolbuhin sgt.) 210. szám alatt dr. Bárkányi Ferenc gépészmérnök rendezett be géplaka­­osüzemet 15 munkás foglalkoztatása mellett. Gyártmányai között vágóhídi hűtők, vasipari gépek és berendezé­sek, gőzmosodai és szárítóberendezé­sek szerepeltek. Gyártmányainak ter­vezését maga a tulajdonos végezte. Ebből az üzemből alakult ki később a vasöntöde. A Szittver és Hoffmann-féle Doboz­nyír a Tisza Lajos (ma Lenin) krt. 43. szám alatt működött. Dobozáru­kat, papírárukat és nyomdai termé­keket hozott forgalomba A Szegedi Műtrágya és Enyvgyár RT a Rókusi feketeföldek 140. szám alatt működött. Csontenyvet, csont­lisztet és csontzsírt hozott forgalom­ba. Bures István első szegedi kelme­festő és vegytisztító műhelye a Dugo­nics utca 28. szám alatt működött. A fényképezést 1839-ben találták fel Párizsban. Pesten 1840-ben mu­tatkozott be az új technikai csoda. Az első néhány dagerotípia valóság­gal ámulatba ejtette az érdeklődő kö­zönséget. Első fényképészünk egy ve­lencei származású festőművész volt. Mesterségét a korabeli sajtó így mél­tatta: „Oly élethíven és meglepő pon­tossággal látjuk néhány ismerősünket e modorban, a szó legteljesebb értel­mében hajszálnyilag lemásolva, mi­képp eddig még a legművészibb ecsetnek sem sikerült.” A 60-as évek­től már iparszerűen űzték a fényké­pezést. A polgári gazdagodás egyik legjobb forrásának bizonyult. Kezdet­ben a fényképészek között találunk művészeket is, a festők sorából Bor­sos Józsefet, Barabás Miklóst és Mun­kácsy Mihályt. A régi ún. visit por­­tait-kon, azok hátlapján láthatók olyan rajzok, amelyek a fényképészt még úgy ábrázolják, hogy ő maga ké­szíti elő felvételre az üveglemezt, rendszerint angya­kok társaságában ábrázolva. Szegeden a múlt század 80-as éveiben nyílt a Letzler-féle ki­rályi udvari fényképész műterem. A fényképezés egyik kiváló művé­szi erejű művelője. Sugár Kata, az illegális kommunista mozgalom tag­ja, Sugár Andor festőművész felesé­ge Szegeden született 1910. szeptem­ber 3-án. Fényképfelvételein a mun­kások és a parasztok nyomorát ábrá­zolta megdöbbentően. Ilyen tárgyú felvételeivel ő teremtette meg az ún. szocifotó néven ismert fényképészeti irányzatot. Művészi erejű felvételei­nek nagy része elpusztult, de néhány, mint a Hollókői asszony, a Rakodó­munkás, a Duna parti srác és még néhány, realista fotóművészetünk ma is megbecsült alkotásai. Hatalmasan ívelt pályája sajnos hamar véget ért, 33 éves korában halt meg Budapes­ten, 1943. december 22-én. Férjét a német megszállást követően letartóz­tatták, majd Sárvárott 1944. májusá­ban meggyilkolták. A város kisiparosainak sorában mindenképpen említést érdemel Csury Ferenc órásmester, aki azzal tette nevét híressé, hogy a harmincas években megalkotta a Dóm téri óra­játékot, jellegzetesen szegedi hangu­­lattal. A szegedi paprika nemcsak a város mezőgazdasági életében, hanem ipa­rában is fontos helyet foglalt el, és foglal el ma is. Régi írások szerint már a 16. században termesztették a konyhakertekban, amikor vörös tö­rökborsnak nevezték. Franyó Ray­­mund szegedi piarista könyvében már 1748-ban előfordul a paprika. Termesztése és feldolgozása legkoráb­ban Szegeden honosodott meg, több mint 200 éve, amikor a dohányker­­tészkedés fokozatosan visszaesett, és a korábban dohánytermesztők a pap­rikára tértek át. Szeged határában már a 18. század derekától 4—5 ezer holdon termesztették az új fűszernö­vényt. Egy évszázaddal rá már keres­­kedelmi cikk volt. Az e­sők között árusították üzleteikben, lakossági fo­gyasztásra is, Lausevics, Stojkovics és Popinyi. A gépi őrlésre e­sőnek a Pá­fy-testvérek tértek rá. Pálfy János kovázsmester, Pá­fy Balázs géplaka­tos volt. Édesanyuk alsóvárosi kovács­műhelyét bőví­tték ki vasön­ödével és géplakatosm'hel'yel, majd ráá­ltak a paprikaőrl­ésre. Nővérük, Fávay Istvánné évente ezer füzérnyi papri­káját eleinte még küllőn dolgozták fel, de így napi 50—60 kg-nál többre nem voltak képesek. A szegedi ma­lomipar a paprikaőrlé­.e tehát családi összefogásból alakult ki. A rózsapap­rika elnevezés is tőlük ered. A ke­­resztany dr. Herzl Fülöp, a neves szegedi orvos volt. (Folytatjuk)

Next