Délmagyarország, 1976. június (66. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-01 / 128. szám

Koszigin Bagdadban • Bagdad (MTI) Bagdadban hétfőn befeje­ződtek a tárgyalások Alek­­szej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnö­ke és Szaddam Husszein, az Iraki Baath Párt helyettes főtitkára, a Forradalmi Pa­rancsnokság Tanácsának helyettes elnöke között. A tárgyszerű, konstruktív légkörben lefolyt tárgyalá­sokon megvitatták a Szov­jetunió és az Iraki Köztár­saság politikai, gazdasági, tudományos-műszaki együtt­működésének további elmé­lyítésével kapcsolatos kérdé­seket. Nagy figyelmet szen­teltek az időszerű nemzetkö­zi kérdéseknek, köztük a közel-keleti helyzet rendezé­sének, az arab országok el­len elkövetett izraeli agres­­­szió következményei felszá­molásának. Megállapodtak­­ abban, hogy a tárgyalások­ról közös közleményt hoz­nak nyilvánosságra. Történelmi jelentőségű siker Szovjet—angolai közös közlemény • Moszkva (MTI) Hétfőn Moszkvában közös közleményt adtak ki Lopodo Nascimentónak, az Angolai Népi Köztársaság miniszter­­elnökének Szovjetunióban tett látogatásáról. Lopo­do Nascimento, az Angolai Népi Köztársaság miniszterelnöke május 24—31. között látoga­tást tett a Szovjetunióban. A látogatás idején Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára találkozott Lop do Nascimentóval. A találkozón kifejezték azon törekvésüket, hogy az SZKP és az MPLA közötti együttműködést fej­lesztik és elmélyítik, kifejez­ték szándékukat, hogy to­vábbfejlesztik a Szovjetunió és Angola között fennálló sokoldalú baráti kapcsolato­kat. A látogatás idején meg­tartott tárgyalásokat a szívé­lyesség és a kölcsönös meg­értés jellemezte. A két fél aláírta „a baráti kapcsolatok és az együttműködés alapjai" elnevezésű nyilatkozatot, va­lamint számos egyéb megál­lapodást. Az angolai fél köszönetét fejezte ki azért a támogatá­sért, amelyet a Szovjetunió nyújtott az MPLA vezetésé­vel harcoló angolai népnek. Az angolai fél üdvözölte az SZKP XXV. kongresszusának határozatait, és aláhúzta azok nemzetközi jelentőségét. A felek kinyilvánították azon eltökéltségüket, hogy minden eszközzel fejlesztik és erősítik a két ország ba­rátságát és együttműködé­sét. A Szovjetunió támogatást fog nyújtani az angolai gaz­daság, káderképzés és egész­ségügy fejlesztésében. Meg­állapodtak­ néhány olyan in­tézkedésről, melyek célja An­gola védelmi képességének erősítése. A Szovjetunió az Angolának nyújtandó segít­séget és támogatást az összes szabadságszerető nép köteles­ségének tartja. Afrikai népei történelmi jelentőségű sikereket értek el a nemzeti szabadságért és függetlenségért vívott harc­ban. A felek kifejezték meg­győződésüket, hogy az afri­kai országok gyarmatosítás ellenes, imperialistaellenes harca sikerének záloga a szocialista országokkal és a világ más haladó erőivel való akcióegységben rejlik. A felek síkraszálltak a nem­zetközi politikai légkör to­vábbi javítása mellett. Hoz­zá fognak járulni a nemzet­közi enyhülés elmélyítésé­hez, hogy az enyhülés kézzel fogható valósággá váljék az államok közötti kölcsönösen előnyös együttműködésben. A felek síkraszállnak a le­szerelési világkonferencia mielőbbi összehívása mellett. Mindkét ország kinyilvání­totta azt a szándékát, hogy elősegíti a közel-keleti hely­zet átfogó politikai rendezé­sét. A Szovjetunió támogat­ja Angola felvételi kérelmét az ENSZ-be. A két fél egyet­értett abban, hogy az el nem kötelezett országok mozgal­ma a világpolitika fontos té­nyezője. T­opo do Nascimen­­to látogatása során a szovjet vezetők Agostinho Neto an­golai elnök részére Szovjet*­­­unióba szóló meghívást nyújtottak át. Az angolai fél Leonyid Brezsnyevet és Alekszej Koszigint meghívta Angolába. Negyvenhárom nap, 18 ezer kilométer A „legamerikaibb” kanadai nagyváros­ ­ a XX. század közepéig • Montreal volt Kanada legjelentősebb városa. Az elmúlt évtizedben Ontario tartomány példátlan méretű ipari fejlődése révén azon­ban ma már Toronto dicse­kedhet evvel a jelzővel. A metropolis közel akkora területen fekszik, mint Csongrád megye, Ontario tartomány fővárosa. 75—80 km-es szélességben a hason­ló nevű tó partjára épült, fő ífzfcája a Yonge Street pe­dig észak—déli irányban 57 km hosszú. Az út egyes há­zai ötszámjegyű házszám­táblákat viselnek. Toronto spanyolos hangzása ellenére is, valójában indián szó. A huronok nyelvéből származik és azt jelenti: ..találkozó­­hely”. Itt ért ki a tó partjá­ra az indiánok egyik ösvé­nye, amely a huron-tavi Georgian-öbölből indult és egy-két kenuforgatótól elte­kintve, végig járható volt. Az indián névadókat a­ franciák követték, akik 1720-ban a Fort Rouillé nevet adták a kis kereskedelmi település­nek. Újabb fejezetet Toronto életében az 1750-es esztendő jelentette, amikor is angol kézre került. Az új gazdák sem késlekedtek sokáig a „keresztelővel”, úgyhogy rö­videsen York néven kezdték emlegetni a tóparti telepü­lést. 1813-ban a II. angol­­amerikai háború győztesei porrá égették középületeit. A sértettek barbár visszavágó­jának esett áldoztul azután a washingtoni Fehér Ház is. A tűz nyomait úgy tüntették el a restaurátorok, hogy az épület külső falát fehérre festették. Elnökök jöttek­­mentek, az USA első számú embereinek rezidenciája azonban mind a mai napig megmaradt feh­érnek. A há­borúskodás elmúltával York gyors fejlődésnek indult. Amikor 1831-ben városi rang­ra emelkedett, a városatyák visszatértek a legrégibb el­nevezéshez, a Toronto név­hez. Az amerikai földrész nagy­városainak építkezési üteme, elrendezése, házainak építé­szeti stílusa eltér a számunk­ra m ;szok­ttól. Nem is cso­da, h­szen Észak-Amerikában a XXI. század elejére az em­berek 98 százaléka városban fog élni, s ez a tény önma­gában is feltételezi a specia­litásokat. A belváros To­rontóban szorosan a tó part­jára épült és attól csupán a •­asút és a Gardiner Express av választja el. A Kiállítá­­s Parkból csodás látványt nyújtanak a downtown (bel­város) felhőkarcolói; a 225 méter magas Dominion Cent- 1$0 méteres Roya Trust Tower és a 130 méternyi Commercial Union Tower. Szorosan mellettük emelke­dik a Royal York Hotel ro­busztus kőrengetege, mint­egy az égbetörő karcsú épü­letek ellenpólusa. 1975 ápri­lisa óta pedig a világ legma­gasabb tornya, az 553 mé­ter magas CN Tower is a látképet gazdagítja. A tágas­ Nathan Philips Square-rel az új Városháza (City Hall) megtekintése után az egyik sétám alkal­mával a tó felé indultam. A térrel szemközti utcában 100 méter megtétele után az volt az érzésem, hogy egy kanyon mélyén járok. Itt valóban igaz az a mondás: nem látni a féktől az erdőt, azaz a keskeny, szurdokszerű utcákban a felhőkarcolók homlokzatát A 3 milliós Montrealban tanultak az amerikaiak hibáiból és a ma­gas épületek között annyi helyet hagytak, hogy az em­ber élvezheti az alkotó el­képzelését. Torontót azonban nem véletlenül emlegetik a „legamerikaibb” kanadai nagyvárosként. A 60-as évek vége óta intenzíven épülő belváros így azután óhatat­lanul magán viseli Manhat­tan stílusjegyeit. A belváros felhőkarcolóit jórészt olasz vállalkozók építik. Az olasz építőmunkások mellett szívesen alkalmaznak indiánokat, akik különleges adottságaiknál fogva nem szédülnek a magasban a fel­hőkarcolók acélvázainak sze­­gecselésekor. Az észak-ame­rikai városiasodás egyik jel­lemzője: a folyton fejlődő­ autóút- és r­etróhálózat egyre több embert bátorít, hogy messzire költözzön a város központjától. Toronto gyorsútjai pókhálószerűen szövik át a metropolis tes­tét, és a metró is megfelelő­en tehermentesíti, illetve gyorsítja a felszíni forgal­mat. A kertvárosokban szóról szóra érvényesül az az angol mondás, miszerint: „az én házam, az én vá­ram”. Metropolitan Toronto 3 ezer négyzetkilométernél is nagyobb területének két­harmad része kertváros. A földszintes faházak előtt és mögött gondosan nyírt üde­­zöld fű jelenti a családi zöldövezetet. A kanadaiak valóban váruknak tekintik házukat, és szorgalmas mun­kával mindent elkövetnek a „bástyák” erősítése érdeké­ben. Thékes István Marcos elnök az enyh­ílésről O Moszkva (MTI) A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a szovjet kormány hétfőn va­csorát adott, Ferdinand Mar­cos, a Fülöp-szigetek Köz­társaság elnöke és felesége­­ tiszteletére. Ferdinand Marcos pohár­köszöntőjében kijelentette, hogy az enyhülésnek nem ki­sebb mértékben ki kell ter­jednie Ázsiára, mint Európá­ra, a Közel-Keletre és Afri­kára. Marcos hangsúlyozta, hogy országának és a Szovjetunió­nak a békés egymás mellett éléshez való közös elkötele­zettség alapján „ennek­ a lá­togatásnak az idején új kor­szakot kell nyitni a Fülöp­­szigeteki—szovjet kapcsola­tokban”. Kedd, 1976. június 1: Közéleti napló BONDOR JÓZSEF BELGRADBAN Bondor József építésügyi és városfejlesztési minisz­ter vezetésével hétfőn Belg­­rádba utazott a KGST épí­tésügyi állandó bizottságá­nak 41. ülésén résztvevő ma­gyar delegáció. Az ülésen megtárgyalták a bizottság 1971—75. évi munkájáról szóló beszámolót, valamint a KGST-tagországok által 1971—75-ben végzett épí­tésügyi, tudományos-műsza­ki kutatásokról elhangzó je­lentést. Megvitatják a bi­zottság 1977. évi munkater­vét valamint az előkészített egyéb anyagokat és ajánlá­sokat. DR. MARÓTH­Y LÁSZLÓ BERLINBE ÉRKEZETT A Magyar Kommunista If­júsági Szövetségnek a Sza­bad Német Ifjúság (FDJ) kedden kezdődő X. parla­mentjén részt vevő küldött­sége, amelyet dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára vezet, hét­főn megérkezett a berlin­­schönefeldi repülőtérre. A vendégeket Egon Krenz, az NSZEP Politikai Bizottságá­nak póttagja, az FDJ Köz­ponti Tanácsának első titká­ra fogadta. A küldöttséget magyar részről dr. Szűrös Mátyás nagykövet üdvözölte. ELUTAZOTT BUDAPESTRŐL A KUBAI FŐÜGYÉSZ Vasárnap elutazott dr. Jo­se Santiago Cuba Fernandez, a Kubai Köztársaság Leg­főbb Ügyésze, aki a Magyar Népköztársaság Legfőbb Ügyészének meghívására tar­tózkodott hazánkban. A szak­mai megbeszélések során megismerkedett a magyar ügyészi szervezet feladatai­val, munkamódszereivel, a szocialista törvényesség ér­vényességének biztosítékai­val, és a bűnözés elleni harc eredményeivel. Látogatást tett az Országos Kriminoló­giai és Kriminalisztikai In­tézetben és Miskolcon, a Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei főüszészségen. Dr. Jose Santiago Cuba Fernandezt magyarországi tartózkodása során fogadta Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, dr. Korom Mihály igazságügyi minisz­ter, dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Búcsúztatására a Keleti-pá­lyaudvaron megjelent dr. Szíjjártó Károly legfőbb ügyész, Floreal Chomon, a Kubai Köztársaság rendkí­vüli és meghatalmazott nagy­követe. Portugália Választásokra készülnek • Lisszabon (TASZSZ) Portugália már készül a június 27-i elnökválasztásra. Costa Gomes elnök a Diario de Lisboa című lapnak adott nyilatkozata szerint a por­tugál forradalom legfonto­sabb vívmánya az egykori gyarmatok felszabadulása és az ország társadalmi-politi­kai életének demokratizálá­sa. Bizonyos ideig Portugá­liának komoly nehézségeket okoztak a nyugati országok akciói. A legutóbbi nemzet­­gyűlési választások eredmé­nyei Costa Gomes szerint arról tanúskodnak, hogy a választók haladó kormányt óhajtanak. A Szocialista Párt vezetői­nek várakozásai nem váltak be, nem sikerült pártjuknak abszolút többséget szereznie. Ezzel kapcsolatban az el­nök hangsúlyozták, h«o t­y a gazdasági nehézségek­ elküz­­dése végett olyan koalíciós kormányt kell létrehozni, amelyben a Szocialista Párt, a Kommunista Párt és a De­mokratikus Néppárt vesz részt. Az elnökválasztási kampány hivatalosan csak június 12-én kezdődik, de az elnökjelöltek már nyil­vánosságra hozták program­jukat és folynak a nagygyű­lések. A PKP elnökjelöltjé­nek, Octavio Patolak a po­litikai programja biztosítja a szövetség fennmaradását a portugál nép és a demokra­tikus érzelmű fegyveres erők között célul tűzi ki a fegy­veres erők egységének erő­sítését az április 25-i forra­dalom­­ haladó eszméi közül, az új haladó alkotmány csorbítatlan érvényesítésé­nek alapján. BÁTYAI JENŐ: Lapok a szegedi tudomány- és technikatörténetből Magyar Ede alkotóműhelye a Reök-palota be­járatának bal oldalán található két irodahelyi­ségben volt. Irodájában építészmérnökök is dol­goztak, Sebestyén Endre és Soós Aladár, to­vábbá Takács János, Mihály Ferenc építőmeste­rek és még sokan mások. Magyar Ede szecessziós stílusú munkássága Lechner Ödön és Lajta Béla közelébe kívánko­zik, de ezt a száguldó művészeti irányzatot leg­következetesebben ő képviselte hazánkban. A Reök-palota egyedülállóan stílustiszta alkotás, amelyen nem ismerhető fel egyetlen kortárs építész szolgai másolása sem. Annyira egyedül­álló és magányos ez a ház hazánkban, mint Csontváry sokat emlegetett cédrusa. Szakáts Gábor, a lángszóró feltalálója 1892- ben született Makón. Érdeklődése a gépek vilá­ga iránt a szegedi felsőipariskolában tovább tá­gulhatott, majd a műegyetemen teljes kielégülést nyerhetett volna. Alkotó módon élt szakmájának — több mint 300 találmányának listáját szoron­gatta hóna alatt, amikor a budapesti Rókus-kór­­ház szegényosztályán meghalt­. Az első világháborúban a tüzéreknél szolgált. A haditechnikában alkalmazott találmányai kö­zött az elsővel, a K—76-os gépfegyverrel, a vi­lágháború második évében jelentkezett. Tulaj­­­donképpen ezzel a találmánnyal vívta ki magá­­­­nak az elismerést. Különleges laboratóriumot rendeztek be szásza, és pár hónap múlva be­mutatta a háború legborzasztóbb fegyverét, a lángszórót, amely nevét világhíressé és Világ­ Hírhedtté tette. A központi hatalmak a Szakáts-féle lángszórót a franciák ellen vetették be, és a betonerődben levő ellenség az igen magas hőfokot nem bírva, minden ellenállás nélkül adta meg magát. Ké­sőbb feltalálta az olvasztólövedéket, amely a leg­vastagabb acéllemezen is átfúródott. Alkalmaz­ták azt a szabadalmat is, amely tulajdonképpen a repülőgépmotort megbénító elektromos hullá­mok ellenfegyvere. Találmányai közül negyven a haditechnika terén nyert alkalmazást, amelyek közül az első világháború idején többet a köz­ponti hatalmak fel is használtak, így aztán ért­hető, hogy Szakáts is ott szerepelt a kilencszáz név között, akiket 1920 februárjában, Párizsban, a nagykövetek tanácsa háborús bűnösnek mi­nősített. Szakáts Gábort, az egyetlen magyar háborús bűnöst nem adták ki, de élete a külföldi ügy­nökök és kémek által szőtt veszélyben volt, mert semmitől sem riadtak vissza, hogy találmányait ellopják, őt pedig elrabolják. A háború után Budapestről Németországba költözött, ahol egy titkos üzemet vezetett, majd színháztulajdonos lett. Az egyik német városban egy szerény tehet­ségű művésznőt támogatott, de a szakmai berkekben a színésznő igen nehezen haladt előre, mire Szakáts megvásárolta a ssíoa házat, és a művésznőből primadonnát csinált. Ez azonban csak rövid életű kirándulás volt, mert hamarosan visszatért kísérleteihez a laboratóri­umba. Németországi tartózkodása után néhány évig Angliában élt. A harmincas évek elején is­mét visszatért Budapestre, ahonnan visszaköl­tözött szülővárosába, Makóra. Kálvária (ma Be­loiannisz) utcai házának egyik szárnyában kiala­kított laboratóriumában töretlen kedvvel dolgo­zott tovább találmányain. A már 22 évesen ga­lambősz hajú, de mindig élénk tekintetű felta­láló a fénytan tanulmányozása felé fordult. Kü­lönleges formájú autót vásárolt, amelyen a leg­különbözőbb műszerek és reflektorok segítségé­vel, a Maros partján végzett méréseket. Szakáts Gábor nevét kétségtelenül a lángszóró fémjelzi, de találmányainak nagyobb része — ha mind nem is valósult meg — a mezőgazdaság és az ipar területére való. Feltalált egy motoreket, amellyel nagy szolgálatot tett a mezőgazdaság gépesítésének. Részt vett a diósgyőri vasgyár ra­cionalizálásának munkálataiban, ahol több sza­badalmát alkalmazták. A makói kórház első tü­dőt­öltő gépét ő konstruálta. Életének utolsó hónapjait ismét Budapesten élte le az Egyetem utcai szálloda egyik szegé­nyes szobájában. Onnan vitették el 1937-ben ba­rátai a negyvenöt éves, megtört embert egy ro­zoga taxin a Rókus-kórházba, ahol meghalt. Te­metkezési költségeit senki sem vállalta, Makó városa temettette el. Szo­ka Jenő építészmérnök 1893-ban született Sövényházán. Gimnáziumi tanulmányait Szege­den, egyetemi éveit Budapesten ve­­t­­e, a mű­egyetemen. Oklevelét 1925-ben s ■ meg. Előbb a honvédség építési ősziél * "­­ödött, majd a városi mérnöki hivatalb­­ál ke­rült. Ekkor tervezett néhány fig... .volt méltó hazat, ... sWtílst/rtívU 1

Next