Délmagyarország, 1976. augusztus (66. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-01 / 181. szám

4 Verdi: Nabucco. Az ope­­r előadása a Dóm téren :te 8 órakor. A X. Szegedi Ifjúsági Na­­­pok programja: Express show az újszegedi szabad­téri színpadon 10. 12, 13 és 15 órakor. A Molnár dixie­land koncertje a Vörös Csil­lag moziban, este 8 órakor. Kalmár Márton szobrász­művész szabadtéri kiállítá­sának megnyitása a Bartók Béla Művelődési Központ udvarán, este 11 órakor. A kiállítást Tóth Béla Író nyit­ja meg, közreműködik a Szegedi Vonósnégyes. Fotoklubok 12. Szegedi Szalonja. A kiállítás meg­nyitása a Bartók Béla Mű­velődési Központban dél­előtt 11 órakor. Megnyitót mond dr. Tóthpál József, a Kulturális Minisztérium fő­osztály­vezető-helyettese. Joó József műgyűjtemé­nye. A kiállítást megnyitja Szeles­ Zoltán művészettör­ténész a Juhász Gyula Mű­velődési Központban, dél­előtt 11 órakor. Numizmatika! kiállítás a Juhász Gyula Művelődési Központban. Megnyitó: dél­előtt 10 órakor. A XVII. Szegedi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Mú­­­­zeum Horváth Mihály utcai Képtárában, augusztus 20-ig. Koszta Rozália festőmű­vész kiállítása a November 7. Művelődési Központban, augusztus 20-ig. Kiss Sándor szobrászmű­vész kiállítása a Móra Fe­renc Múzeum kupolacsar­nokában, augusztus 20-ig. Könyvkiállítás a Techni­ka Házában, augusztus 8-ig. Művészet és otthon 1976. Kiállítás a Gulácsy Lajos­­teremben, augusztus 19-ig. Száz év Szeged zenei éle­téből. Kiállítás a Somogyi­könyvtárban, augusztus 20-ig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai. Centenáriumi Ipari Vá­sár és Kiállítás a Marx té­ren, augusztus 8-ig. Országos salakmotorver­seny a SZEOI­-stadionban, délelőtt 10 órától. Ötlet, kritika, humor Fiatalok nagyszerű karneválja Egész napos vidám, sok­színű program várta a fiata­lok ezreit a jubileumi, im­már tizedik alkalommal meg­rendezett szegedi ifjúsági napok második napján, szom­baton. Már a kora délelőtti órákban lányokkal, fiúkkal volt tele a város, a legkü­lönbözőbb pontokon gyüle­keztek egy-egy művészeti együttes, népi tánccsoport, polbeat énekes köré. A moz­galmas program délután érte el csúcspontját, amikor, foly­tatva a jól bevált hagyo­mányt, megkezdődött a sze­gedi fiatalok vidám, ötletek­ben gazdag, a világ dolgait és saját portánkat kritikusan és önkritikusan szemlélő, sok szép, színes, hangulatos betétet tartogató karneváli menete. Először vettek részt a felvonuláson a szegedi já­rás ifjúkommunistái, ízelítőt adva e tájegység gazdag népi hagyományvilágából és felvillantva az elmúlt év­tizedek gyors fejlődését, a megváltozott falusi életet. Szeged munkásfiatalságá­nak ötletességét, politizáló kedvét, felelősségét példázta a több mint negyven felvo­nuló produkció jó része. A DEGAZ KISZ­ tagjai hatal­mas tehenet készítettek arra figyelmeztetve szinte kegyet­lenül éles szatírával, hogy a népgazdaság nem fejős te­hén. A Paprikafeldolgozó Vállalat fiataljai a Locheed­­botrányt figurázták ki, a nyomdászfiatalok az admi­nisztratív létszámstopp ta­pasztalható ellentmondásai­ra figyelmeztettek, a DÉ­­MÁSZ-06ok élőképének ta­nulsága: a DH-mozgalmat többen Dolgozz Helyettem !­­nek értelmezik. Sok karne­váli produkció választotta témájául Szeged „betegség­gócait”. Az öntödei fiatalok szerint az óvodák építői a „Hófehérke” szocialista bri­gádot választották alvállal­kozónak, s a hét törpe ne­hezen birkózik meg a május 40-re kitűzött átadási határ­idővel. A Vízművek KISZ fiataljai tíz gyermekfürdő­káddal parodizálták a 10 év — 10 medence jelszót, a MÁV KISZ-istái a Kissta­dion bővítésének különös „labdajátékát” karikírozták, a Posta fiatal dolgozói na­gyon önkritikusan tűzték pellengérre a szegedi telefon­helyzet már-már aggasztó voltát. Láthatták az érdek­lődők a színes karneváli menetben a turkui népi ze­nekart és a szabadkai nép­táncegyüttest is. A legötle­tesebb, legszellemesebb pro­dukciókat a városi KISZ- bizottság az idén is díjazni fogja. A karentál! felvonulás után az érdeklődők ezrei — fiatalok és idősebbek, ven­dégek és őslakók — árasz­tották el a Széchenyi teret, kísérték a menetet. A Kárász utcában újabb érdekes és hasznos látnivalót ígért az ifjúsági divatbemutató, este pedig megszólaltak a Szé­chenyi téren a FANTI- együttes hangszerei, s több százan szórakoztak­ a hajna­lig tartó utcabálon. Ma, vasárnap a legvon­zóbb esemény minden bi­zonnyal a 10, 12, 13 és 15 órakor kezdődő Express­z­­show, melynek főszereplője a Locomotiv GT. Szórakoz­tató műsorok várják a fia­talokat délelőtt és délután is a Széchenyi téren, a Klauzál és a Dugonics téren, valamint a Közművelődési Palota mögött, a várkertben. Este 8-tól a Vörös Csillag Filmszínházban a dzsessz kedvelőinek a Molnár-dixi­­lend játszik. Hatalmas tömeg kíséri a karneváli menetet Búcsúzik a Nabucco Ha a háború előtti éveket is beszámítjuk, a 25. nyár­évad eseményei, előadásai zajlanak idén a Dóm téren. Az eltelt negyedszázad kró­nikájába most került először Verdi Nabuccója, s a későb­bi évjáratokban bizonyára találkozunk még vele, hiszen bebizonyosodott: nagy hatá­sú tömegjeleneteivel, fenn­­költ muzsikájával itt a helye a szabadtéri játékokon, a kö­zönség gyönyörűségét leli benne. A premier sikeréért sokat tettek a vendégművé­szek, köztük a képünkön lát­ható Sztefán Elenkov , Tombor Ágnes és Sinkó György társaságában. Ma harmadszor, az idén utoljá­ra megy a Nabucco, egyelőre búcsúzunk tehát, sántíss felvétel* Vasárnap, 1976. augusztus 1: Köszöntötték a 75 ezredik látogatót Városok pártvezetői is megtekintették a vásárt A hét végére tovább nőtt a szegedi Centenáriumi Ipari Vásár és Kiállítás Iránti ér­deklődés. A szakmai bemu­tatókon sokan ismerkedtek egy-egy vállalat vagy gyár új termékével, és folytatód­tak az üzleti tárgyalások is. Tegnap mér a 75 ezredik látogatót, Tigelmann Lászlót, a pécsi 12. Volán Vállalat gépkocsivezetőjét köszöntöt­ték, akinek Darázs Sándorné, a konzervgyár igazgatója ajándékkosarat adott át. Tegnap délelőtt érkezett Szegedre dr. Postás Sándor, a debreceni, Lukács János, a pécsi, Drótos László, a mis­kolci és Lakatos László, a győri városi pártbizottság el­ső titkára. A vendégeket Tö­rök József, az MSZMP Sze­ged városi bizottságának el­ső titkára fogadta, s ismer­tette a város fejlődését. A megbeszélésen ott volt Papp Gyula, a szegedi városi ta­nács elnöke is. A vendégek megtekintették a Csentenári­­umi Ipari Vásár és Kiállítást és elismerően nyilatkoztak a látottakról. Délután az ifjúsá­gi karnevált nézték meg, este pedig a szabadtérin Az em­ber tragédiáját Ma, vasárnap ismét sok ezer látogatót várnak a vá­sárba, s az üzleti tárgyalások is folytatódnak. Városok pártvezetői a vásárban Tigelmann László és családja Darázs Sándornétól, a konzervgyár igazgatójától átveszi az ajándékkosarat „Fejlődés nélkül vissza­fejlődünk” Pál Tamás a Bánkról és az udvari koncertről Erkel operáját tavalyi kö­zönségsikere hozta vissza az idei fesztiválprogramba, meg a Játékoknak az a megfo­galmazott missziója, mely ki­vételes helyet biztosít itt nemzeti klasszikus értéke­inknek. Éppen egy esztende­je beszélgettünk az előadást vezénylő Pál Tamással arról, hogy a szegedi szimfoniku­sok és a színházi Opera fris­sen kinevezett zeneigazgató­ja először dirigálta a Bánk bánt, harmadszor állt a sza­badtéri bemutatóinál közre­működők élén (előzően a Spartacus balettet és Gersh­win operáját, a Porgy és Bess-t vezényelte), és koráb­ban sok előadást korrepetált már a Játékokon.­­ A Bánkról akkor el­mondta, nagyon a szívéhez nőtt, alk­almasnak érzi a dómszínpadra feltétlenül. Szakmailag pedig annyit fű­zött hozzá, hogy a zenei megformálás stílusában erő­síteni igyekeznek az operát jellemző nemzetközi, minde­nekelőtt az olaszos hatást, azokat az elemeket, melyek a Hunyadi László mellett a Bánkban is emlékeztetnek Verdi operavilágára. Általá­ban szólva a mű feszességét, keménységét akarták hang­súlyozni, megszilárdítani. Egy esztendő múltán mikép­pen ítéli meg az előadásokat, illetve mennyiben módosíta­na tavalyi elképzelésein, a tapasztalatok birtokában? — Úgy gondolom, előadá­sunk sikeres volt, hiszen mi mit indokolná, ha idén fel­újítjuk. A sikernek termé­szetesen örül az ember, de azt is tudjuk, előadásunkban volt némi éretlenség, amit rendszerint csak később ve­szünk észre, ha komolyan el­­hisszük, fejlődés nélkül vis­­­szafejlődünk. Tehát többet szeretnénk nyújtani a tava­lyinál, egyszersmind meg­szolgálni a publikum kitün­tető bizalmát. Ahogyan vis­­­szaemlékszem, a múlt évi előadásokban kellő feszültsé­get tudtunk teremteni, vi­szont a lírai jelenetek némi­leg elsikkadtak, az a felada­tunk tehát, hogy a mű drá­­maiságának változatlan meg­­elevenítése közben a fino­mabb, oldottabb színek is érvényesüljenek. Szeretném ismételni, a tapasztalatok nyomán támadt bennem az igény, visszaadni az opera egyfajta nemes nyugalmát, fennköltségét, poézisét úgy, hogy előadásunk azért fűtöt­ten izzó, szenvedélyes ma­radjon. A szereposztásbeli változással kapcsolatban csak annyit, amiképpen saj­náljuk Radnay György tá­vollétét — a kitűnő művészt operációja miatt kell nélkü­löznünk —, örülünk ugyan­akkor, hogy nem kevésbé al­kalmas, rendkívüli képessé­gű Tiborcunk lesz Melis György személyében, akiről e helyütt bármit mondani banalitásnak tűnik. — Beszéltük már, milyen közeli Erkel muzsikája Ver­diéhez. — Csakugyan, az elmúlt napokban, a Nabucco előké­születeit hallgatva figyeltem föl kísérteties hasonlóságra az opera egyik induló ritmu­sú részlete és Petur bordala között. De említhetnék más példát is az ízlés- és stílus­beli azonosságokra. Ezek a momentumok semmiképpen sem nevezhetőek puszta utánzásnak. Erkel maga vál­lalta, önként, leplezetlenül, zenedrámai hitvallását erő­sen rokonítva Verdiével, az olasz mester sajátos kifeje­zésben eszközeit, megoldása­it beépítve muzsikájának magyaros fordulataiba, ele­meibe. Tulajdonképpen azt is mondhatnám, hogy elő­adásunkkal bizonyítani sze­retnénk, a Bánk bán meg­él egy műsorban Verdi alko­tásával, a művek méltóak egymás társaságára. — A nyárévad tartogat még premiert Pál Tamásnak, a Muzsikáló udvaron. A vá­rosi tanácsház belső szabad­téri dobogóján a Szegedi Kamarazenekart vezényli neves hazánkfiának, Garay Györgynek, a lipcsei rádió­zenekar koncertmesterének közreműködésével. A műso­ron: Mozart divertimentói mellett Vivaldi népszerű al­kotása A négy évszak. — A Muzsikáló udvar új izgalmakat ígér. Még nem dirigáltam ott, de először ve­­zénylem a Szegedi Kamara­­zenekart is, mely lassan egy esztendeje működik a veze­tésemmel, s eleddig Szalatsy Istvánnal koncerteztek. Nem­ titkolt izgalommal várom közös föllépésünket Garay György világhírű hegedűmű­vésszel, aki már akkor nagy tekintélyű professzor volt a zeneakadémián, mikor kezdő növendékként odakerültem, s nem élvezhettem közelsé­gét, hiszen 1961-ben külföld­re szerződött. Rendkívüli képzettségére, tapasztalatai­ra, tanácsaira a kamarazené­lésben — szükségünk lesz, bizonyára valamennyiünk­nek, akik játszunk vele. — Röviden valamit még az ősszel induló új évadról? — Örömmel, hiszen igen jó hírekről számolhatok be. A koncertprogram vágyaink szerint alakult, aztán­ irat­tárcámban van egy meghí­vólevél a szimfonikus zene­karunknak Nyugat-Német­­országba, végül szeptember­ben és októberben Pestre utazunk, előbb Gregor József nagylemezének felvételeit készítjük el, műsorán nyolc Mozart-hangversenyariával, majd a rádióstúdióban egye­nes közvetítésben szólaltat­juk meg Liszt Faust-szimfó­­niáját. Visszatérve a kama­razenekarra, annak is mes­­­sze várakozásaink fölött kaptunk feladatokat. Vagyis akad majd munka, nem ke­vés, talán mondanom sem kell, boldogan állunk elé­be... Nikolényi István

Next