Délmagyarország, 1976. szeptember (66. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-01 / 206. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 66. évfolyam 206. szám 1976. szeptember 1., szerda Ára: 80 fillér Befejezés előtt a szegedi olajmedence kiépítése 1976-ban 500 milliós beruházás • Számító­­központot létesítenek A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat sze­­gedi medencéjében több mint 6 milliárd forint érté­kű beruházást valósítanak meg. A hosszú ideje tartó munka lassan a végéhez ér­kezik, ami ebben a szituá­cióban azt jelenti, hogy a jövő esztendőben az utolsó simításokon is túljutnak. Hatmilliárd forint már az idén elfogy, mivel az 1976-os munkákra közel 500 millió forintot költenek, s az előre eltervezett 14 jelentősebb tételből nyolc véglegesen el­készül. Jövőre olyan mun­­k­ák maradnak, amelyek a környező kisebb olajmezők kiépítését célozzák, valamint kútbekötéseket, vezetéképí­­tést A jövő évi végleges be­fejezésekre körülbelül 350— 400 milliót fordítanak. A beruházások sorában igen jelentősek a gázüzemek. Az I-es számú gázüzem ta­valy elkészült, s a szakem­berek legnagyobb örömére igen kiválóan működik, a­ tervezett mennyiséget, jól bírja, s a minőség olyan,­­hogy minden kritikát kibír, még a legmagasabb előírá­soknak is megfelel Az úgy­­­­nevezett csúcsüzem első ter­melő egységei után július­ban a „második oldal” is üzembe lépett, s teljes ka­pacitással dolgozik. A II-es számú gázüzem befejezése még jelenleg is gondot okoz a medence vezetőinek. A nyomáspróbákat ugyan meg­kezdték, de csak az eszten­dő végére várható az üzemi próba, majd a jövő év ele­jén a végleges és rendes üzemmenet. A nagynyomású kompresszortelep is készen áll, az üzemi próbák bizta­tóak, s így szeptember vé­gére öt darab NDK gyárt­mányú nagynyomású komp­­reszor működhet a szegedi olajmedencében. A hazai olajipar az elmúlt időszakban 1 milliárd forin­tot kapott arra a célra, hogy a kisebb szénhidrogén-elő­fordulásokat is kiaknázza. Ebből az összegből körül­belül 600—700 millióval a szegedi medence gazdálko­dik. A már feltárt környező mezőkben megkezdődött, vagy hamarosan megkezdő­dik az olaj és a földgáz ki­termelése. A Szeged belte­rülete alatt levő kőolajat és földgázt a móravárosi kutak vezetik a felszínre. A móra­városi területen már meg­kezdődött a termelés, négy kút készen áll, s újabb né­gyet még ebben az évben üzembe helyeznek, s várha­tóan a város lakott területe alól december végére több mint 100 ezer tonna olajat nyernek és juttatnak el az algyői gyűjtőállomásokra. A móravárosi területen vég­leges létesítményeket építe­nek: egy központi gyűjtő­állomást, amely 20 kút ter­melését fogadja és továbbít­ja. Már szerelik a szepará­torokat, utakat építenek, a dolgozóknak fürdőt és öltö­zőt, készül a villamosveze­tékek rendszere. Az ötödik olajkutat a közelgő bányász­napon adják át. A szomszédos területek közül említésre méltó az ásotthalmi és a kelebiai, va­lamint­ a kiszombori és a ferencszállási mező további fejlesztése és az üzemszerű termelés elindítása. Kiszom­­bor határában már megkez­dődött a próbatermelés,­­ egyelőre tartálykocsikkal hozzák Szegedre az olajat, de jövőre csővezeték köti össze a ferencszállási mező­vel és egyúttal az algyői központi medencével. A ke­lebiai és az ásotthalmi me­zőben megjelentek a mély­szivattyúk, jelenleg hat da­rab működik, s a kitermelt olajat csővezeték szállítja Algyőre, sőt már a kiinduló ponton megtisztítják az ola­jat a rétegvíztől, a vizet visszanyomják a rétegbe. A 6,5 milliárd forintos be­ruházásról nehéz lenne tel­jes felsorolást adni, hiszen azok között vannak 500—600 milliós értékű tételek, s 100 ezer forintosak. Mindenre nagy szükség van, kicsire és jelentősére egyaránt. Az olajbányászoknak összesen ezer darab lakást építtetett a vállalat, az utolsó tételt, kilencven darab lakást eb­ben az esztendőben szeret­nék átvenni a munkások. Az irányító és szervező munkát kívánják korszerűsíteni av­val, hogy 100 millió forintért adatfeldolgozó központot lé­tesítenek. Számítógépek se­gítik az adatgyűjtést, a szén­hidrogén-medence irányító­rendszerét is automatizálják. G. I. Működik már az NDK-gyártmányú nagynyomású ,kompresszor Somogyi Károlyné felvételei Az épülő és befejezés előtt álló II-es számú gázüzem egy részlete Utak környezetének rendezése Fejlesztési támogatás téeszeknek Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Csongrád megye tanácsá­nak végrehajtó bizottsága tegnap, kedden délelőtt ülést tartott Kovács Imre tanács­elnök-helyettes vezetésével A testület a megyei tanács szeptember 30-i ülésére ké­szülő előterjesztéseket tár­gyalt meg, és több időszerű kérdésben hozott döntést. A Pénzügyminisztérium — a megyei tanács vezetőinek kezdeményezésére — 5 mil­lió forintos pénzügyi keretet bocsátott Csongrád megye rendelkezésére az országos fő közlekedési utak környe­zeti rendezéséhez. A kérést az indokolta, hogy az orszá­gos fő közlekedési utak me­gyei szakaszain a gépjármű­­forgalom erőteljesen megnö­vekedett, különösen a két határátkelőhely — Röszke és Nagylak — irányában. A for­galom biztonsága, az utazás kényelme, kulturáltsága pa­­rancsolóan megköveteli az útkörnyezet esztétikumának fokozását, de a helyi lakos­ság érdekeit is szolgálja a helységeken átvezető utak szebb kialakítása. A pénzügyminisztériumi tá­mogatás összegének elosztá­sát a vb előzetes felmérés alapján határozta meg, fi­gyelembe véve a legsürgő­sebb igényeket és a kivite­lezői kapacitást. Eszerint Kis­teleken tereprendezést végez­nek 150 ezer forint érték­ben; Balástyán autóbuszmeg­állók épülnek, s e munkára — az útkörnyezet-rendezés­­sel együtt — 180 ezer forin­tot kap a község; községek belterületi útmellékeinek parkosítására, üzemanyagtöl­tő állomások növénydíszíté­sére 308 ezer forintot fordí­tanak ; Szegedtől Nagylakig útcsatlakozásokat építenek ki, és fölvezető földutak ki­igazítását végzik el 2 millió 400 ezer forintos költségen; s végül Szeged 1 millió 962 ezer forinttal részesedik, hogy a főutak átkelési szakaszai­nak objektumait kiépíthesse. Tanácsi szakkönyvtár ala­pításáról is döntött a megyei vb. E könyvtárat szeptember 1-től szervezik, a Somogyi­könyvtárral közösen. A me­gyei tanács központi szak­könyvtára tevékenységi kö­rét a vb a következőkben ha­tározta meg: a szakirodalmi igények kielégítése a hagyo­mányos könyvtári tevékeny­ség keretei között; szakmai tájékoztatási és döntéselőké­szítési feladatok ellátása; a megyében működő helyi ta­nácsi szervek könyvtári tá­­jékoztatása; közművelődési feladatok kielégítése; a jog­­propaganda segítése. A szak­­könyvtár fenntartója a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága lesz, és a tanács székházában működik. A kedvezőtlen adottságú szövetkezetek megyei támo­gatási keretét az illetékes minisztériumok megemelték, különös figyelemmel a szarvasmarha-tenyésztés és -tartás fejlesztésére. A vég­rehajtó bizottság e célra 3 millió 400 ezer forint vissza nem térítendő támogatás el­osztásáról döntött. Az öttö­­mösi Magyar László Tsz 800 ezer, a zákányszéki Homok­kultúra Szakszövetkezet 500 ezer, a balástyai Rákóczi Tsz 300 ezer, a csengelei Arany­homok Tsz 1 millió, a kiste­leki Új Élet Tsz 800 ezer fo­rint fejlesztési támogatást kap. Ezeket az összegeket a szö­vetkezetek borjúnevelők épí­téséhez, szarvasmarha-férő­helyek bővítéséhez, korsze­rűsítéséhez, takarmánykész­let biztosításához használhat­ják fe. Szakszövetkezetek is kap­tak pénzügyi támogatást, el­sősorban a gépesítés fejlesz­téséhez. A beérkezett kérel­mek alapján a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága az 1976-ban rendelkezésre álló 3 millió forintot a kö­vetkező szakszövetkezetek­nek juttatta: a mórahalmi Egyetértés Szakszövetkezet­nek erőgépek vásárlására 400 ezer forint; a zákányszéki Homokkultúra Szakszövetke­zetnek takarmánybetakarító gépekre és erőgépekre 1 mil­lió 300 ezer forint, bekötő út építéséhez 600 ezer forint; a zákányszéki Május 1. Szak­­szövetkezetnek traktorvásár­láshoz 400 ezer forint; a do­­maszéki Szőlőfürt Szakszö­vetkezetnek a zöldségter­mesztés fejlesztéséhez szük­séges öntözőberendezéshez 300 ezer forint fejlesztési tá­mogatást adnak 1976-ban. Mától Meteorológiai ősz Szeptember 1. — a mete­orológiai ősz első napja­ Az időjárás valóban ősziesre fordult. Sokfelé már egy nappal korábban augusztus 31-én esett az eső — úgy látszik, a természet most igazodott a naptári évszak­változáshoz. Mit mond a meteorológus az idei nyárról? Az idei nyár szeszélyes volt; a sok­évi átlaghoz képest különö­sen az volt feltűnő, hogy a természet több ízben is előbb alapos „adósságot” csinált — például akkor, amikor hetekre elmaradt az eső — majd ezt a hátralékot többnyire viharos gyorsaság­gal kiegyenlítette. Máskor a hőmérsékleti többletet feled­tette tartós lehűléssel — rendszerint minden átmenet nélküli hőmérsékletcsökke­néssel —, de szeszélyes volt a természet „szolgáltatásai­nak” eloszlása az ország kü­lönböző vidékei között is. Igen változó volt például többek között a csapadék­mérleg, amely még Budapest területén sem mutatott egy­séges képet. 4 munkaverseny sikere Dicsérő oklevél a szegedi vasutasoknak ! A hat vasútigazgatóság közötti munkaversenyben, az első félévi eredmények alap­ján — mint arról már be­számoltunk — a szegediek második helyezést értek el, ezzel elnyerték a MÁV ve­zérigazgatóságának és a Vasutasok Szakszervezete el­nökségének a Dicsérő okle­velét. A kitüntetés átadására tegnap, kedden a Tisza Szálló hangversenytermében tartott ünnepségen került sor. Ácsai Mihály, a Vasutasok Szakszervezete területi bi­zottságának titkára köszön­tötte a dolgozókat és a ven­dégeket, majd Kiss Károly szegedi vasútigazgató ismer­tette az első hat hónapban elért eredményeket. Eszerint 106 százalékos teljesítményt értek el a szegedi vasutasok, több mint 12 és fél millió utazót számláltak, s kielégí­­tették az áruszállítási igé­nyeket is. Önhibájukon kí­vül visszaesett az import- és tranzitszállítás. Kedvező je­lenség, hogy tért hódítanak a korszerű fuvarozási mó­dok: a szállítótartályos és csererakodólapos szállítás. További sikernek számít, hogy javult a gépek műszaki állapota, üzemkészsége, s a korszerű vontatás aránya. A személy- és teherforgalom zavartalanságát egyebek kö­zött biztosító berendezések­kel és fénysorompókkal ja­vították. Év elejétől — né­mely útvonalon — kevesebb alkalmazott utazik, mint ko­rábban, így számottevő lét­számmegtakarítást értek el Ugyancsak kedvező jelenség a vasútnál, hogy nőtt a fi­zikai dolgozók aránya az al­kalmazottak rovására. A MÁV vezérigazgatósága nevében Szabó Béla vezér­igazgató-helyettes köszöntöt­te a szegedi vasutasokat. Fontos feladatként jelölte meg az őszi forgalom lebo­nyolítását, ezen belül a cu­korrépa gyárakba fuvarozá­sát, illetve onnan a takar­mányként használt répasze­letek elhordását. A Vasuta­sok Szakszervezetének üd­vözletét Koszorús Ferenc fő­titkár tolmácsolta, majd Szabó Bélával együtt átadta a Dicsérő oklevelet Kiss Ká­­rolynak, illetve Ácsai Mi­hálynak. Dicséretben része­sült két közösség: a kiskun­­halasi Kossuth brigád, vala­mint a szegedi vontatási fő­nökség Vörösmarty szocia­lista brigádja. Kiváló Dol­gozó kitüntetést 25 vasutas kapott. Jutalmul 412 ezer forintot osztottak szét a dol­gozók között Török József, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára a megyei és a városi pártbizottság, vala­mint a szegedi városi tanács nevében köszöntötte a MÁV igazgatóság dolgozóit és to­vábbi helytállást kért. Ez után Ácsai Mihály fölolvasta Rödönyi Károly közlekedési és postaügyi miniszter jó­kívánságokat tartalmazó táviratát. A vasutasok ünnepségén részt vett dr. Ágoston Jó­zsef, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsá­nak vezető titkára, Horváth Gyula, a megyei pártbizott­ság munkatársa, Prágai Ti­bor, a szegedi városi tanács elnökhelyettese, valamint dr. Dékány Klára, a KISZ Szeged városi bizottságának első­­ titkára is.

Next