Délmagyarország, 1976. október (66. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-01 / 232. szám

Kádár János fogadta az Iraki KP Központi Bizott­ságának első titkárát Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön fogadta a hazánkban tartózkodó Aziz Mohamedet, az Iraki­­­ Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárát. .................... A szívélyes légkörben és az elvtársi együttműködés szellemében tartott talál­kozón tájékoztatták egymást az MSZMP és az Iraki Kommunista Párt tevékenysé­géről, véleménycserét folytattak a nemzet­közi helyzet, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Hangsúlyozták a testvérpártok két- és sok­oldalú tanácskozásainak jelentőségét, a mozgalom egysége erősítésének fontossá­gát. Állást foglaltak a közel-keleti helyzet átfogó, igazságos rendezése, a libanoni vérontás azonnali beszüntetése, a válság politikai megoldása mellett. Megerősítették szolidaritásukat a libanoni haladó hazafi­as­­­ erőkkel, a Palesztinai felszabadutási mozgalommal. Megállapították, hogy az MSZMP és az Iraki Kommunista Párt testvéri kapcsolata, együttműködése tovább mélyült a marxiz­mus,leninizmus, a proletár internaciona­lizmus szellemében. Méltatták a magyar és az iraki nép barátságának, a két ország sokoldalú együttműködésének, s azon be­lül az MSZMP és a Baath Párt kapcsola­tainak kiszélesítésében elért eredményeket. A találkozón jelen volt Adel Haha, az Iraki Kommunista Párt KB-tagja és­ dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osz­tályának vezetője. Nappal és éjjel dolgoznak a cukorgyárak Felgyorsult a cukorrépa betakarítás szerte az or­szágban : eddig az összes 128 ezer hektárnyi termőte­rület több mint 15 százalé­káról, 21 ezer hektárról szál­lították be a gyárakba a fontos ipari nyersanyagot, több mint 420 ezer tonna cu­korrépát. Mint a Cukoripari Trösztnél elmondották, az el­múlt hetek esős időjárása némiképp visszavetette a sze­dést, s így a feldolgozás munkáit, de ezen a héten már ismét teljes kapacitás­sal dolgozhatnak a gyárak. Az esőzés előnnyel is járt, a nyári aszály miatt gyengébb termés ugyanis sok helyen megerősödött. A hét elején, a rekon­strukciós munkálatok befe­jeztével megindult a Kapos­vári Cukorgyárban is a ter­melés, a közeli napokban pedig Petőháza és Sárvár is fogadja már a terményt, így az ország mind a tizen­egy cukorgyára üzemel, még­hozzá éjjel-nappal, három műszakban dolgozza fel a beérkező cukorrépát. A me­zőgazdasági üzemek és a fel­dolgozó vállalatok között most különösen fontos a szi­gorú összhang, a meleg idő­járás miatt ugyanis a felsze­dett cukorrépa nem tárolha­tó hosszú­­ ideig, gyorsan romlik, ezért a feldolgozó ka­pacitáshoz kell igazítani a szállításokat. Ezt egyébként a mezőgazdasági üzemek és a cukorgyárak közötti megál­lapodás is előírja — be is tartják valamennyi helyen. Értenie­ a népgazdasági tervezés soron levő feladatairól Az idei terv teljesítésének soron következő feladatai­ról és az eddigi tapasztala­tokról, valamint az 1977. évi népgazdasági terv előké­szítéséről tanácskoztak csü­törtökön az Országos Terv­hivatalban a minisztériumok és országos főhatóságok ve­zetői, a budapesti és a me­gyei pártbizottságok első titkárai, a fővárosi és a megyei tanácsok elnökei, a tervezésbe bevont vállalatok vezető munkatársai, továbbá a társadalmi szervek veze­tői. Bevezető előadást Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke tartott. Az aktívaértekezleten felszó­lalt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bizottság titkára. Bezárta kapuit az őszi BNV Sikeresen szerepeltek a Csongrád megyei üzemek Az őszi Budapesti Nemzet­közi Vásár, amely a fo­gyasztási javak bemutatója volt, tegnap este 7 órakor bezárta kapuit. A hazai ki­állítókon kívül 27 ország és Hongkong vonultatta föl új­donságait. A vásár rende­zőinek ez alkalommal­ is az volt a legfontosabb törek­vésük, hogy minden eddigi­nél szélesebb választékban mutassák be a hazai és a külföldi cégek fogyasztási cikkeit a korszerű rendezési elveknek megfelelő szakmai csoportosításban. A szegedi és a Csongrád megyei vállalatok, ipari szö­vetkezetek sikeresen szere­peltek a vásárban: több vállalat újszerű termékét jutalmazták vásári díjjal, elismeréssel, a Szegedi Ru­hagyár, a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat, a sze­gedi Medikémia Szövetkezet az őszi BNV alkalmával rukkolt ki új termékkel. Hasonlóképp szép sikereket könyvelhetnek el a vásár­helyi vállalatok is: a HÓDI KÖT, az Alföldi Porcelán­­gyár, a Hódmezővásárhelyi Majolikagyár, azok a gyárak, amelyeknek üzemeit kör­nyezetünkben találjuk, így az élelmiszeripar, a textil­ipar, a gumigyártás, a cipő­ipar és a villamosberende­zések. Külön méltatást ér­demel a Kontakta Alkatrész árugyár, melynek szentesi gyárában készített termékek újdonságként jelentkeztek a nyári szegedi vásárban, s a BNV-n is. A vásárt közel 700 ezren tekintették meg. 66. évfolyam 232. szám 1976. október 1., péntek Ára: 80 fillér Napirenden A közérdekű bejelentések intézésének tapasztalatai ülést tartott a városi tanács végrehajtó bizottsága Szeged megyei város ta­nácsának végrehajtó bizott­sága tegnap délelőtt ülést tartott, Prágai Tibor tanács­elnök-helyettes vezetésével. A testület megtárgyalta dr. Csikós Ferenc vb-titkár elő­terjesztésében a közérdekű bejelentések és lakossági pa­naszok intézésének tapaszta­latait. A végrehajtó bizott­ság legutóbb 1974-ben vizs­gálta meg az államigazgatási panaszok ügyintézését. E té­mával tavaly foglalkozott a Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága is, és meghatározta a jövőbeni fel­adatokat. Tavaly a városi ta­nács szerveihez 1388 közérde­kű bejelentést juttattak el az állampolgárok közvetle­nül vagy közvetve. A leg­több közérdekű bejelentés — több mint 500 — az épí­tési, közlekedési és vízügyi ágazatba érkezett. E szám­­­­szerűség nem jelenti azt, mintha az e területen dol­gozók nem látnák el meg­felelően a munkájukat. Az állampolgárok igényesebbé váltak közvetlen környeze­tükkel, hogy azt kulturál­tabbá tegyék. Alátámasztja ezt az a tény is, hogy amíg 1974-ben az egy lakosra ju­tó társadalmi munka értéke 201 forint volt, 1975-ben ez a szám 229 forintra növeke­dett Nagy számú közérdekű bejelentés érkezett a városi tanács kereskedelmi osztá­lyához, ami azt jelenti, hogy a kereskedelem körébe tar­tozó problémákra a lakosság azonnal reagál. Művelődési téren a legtöbb bejelentés a gyermekintézmények férő­helybővítésével kapcsolatban érkezett. A lakossági pana­szok intézése kapcsán a végrehajtó bizottság megál­lapította: a panaszok elinté­zésében a szakigazgatási szervek a jogszabályi elő­írásoknak megfelelően látják el feladataikat. A 30 napos ügyintézési határidőt az ese­tek döntő többségében be­tartják. Második napirendként a telek-, lakás- és üdülőtulaj­don korlátozására vonatkozó rendelkezések végrehajtása szerepelt, dr. Földi Gábor igazgatási osztályvezető elő­terjesztésében. E témával kapcsolatban megállapította a végrehajtó bizottság, hogy Szegeden jelenleg 87 lakótel­ket, 237 lakástulajdont, va­lamint a különböző jogcí­meken mentesített 32 lakó­telket, 122 lakástulajdont — mint többlettulajdont — tartanak nyilván az első fo­kú igazgatási és pénzügyi hatóságok. A kerületi hiva­talok elnökeinek gondoskod­niuk kell arról, hogy az irá­nyításuk alatt álló első fokú igazgatási és pénzügyi osz­tályok negyedévenként rend­szeresen egyeztessék a több­lettulajdonnal rendelkezők jegyzékét. Forgó Pál művelődésügyi osztályvezető előterjesztésé­ben megtárgyalta még a végrehajtó bizottság a kép­zőművészeti beruházások helyzetét, és fejlesztésének programját. Mintegy­ másfél évvel ezelőtt foglalkozott utoljára a Végrehajtó bizott­ság Szeged köztéri beruhá­zásainak ügyével. Most irányelvként fogadta el, hogy a fejlesztést a­­ jövőben differenciáltan kell megha­tározni. Figyelemmel kell lenni a már meglevő alkotá­sokra, a városfejlesztés szempontjaira, a megvalósu­lás mechanizmusára, és az esztétikai követelményekre. Ma Szegedet úgy emlegetik, mint a szobrok városát. Ép­pen ezért a jövőre nézve, a végrehajtó bizottság javasla­tot tett városi köztéri kép­zőművészeti beruházási alap létrehozására, amelynek évenkénti minimális összege 500 ezer forint. A nem taná­csi kezelésben megvalósuló alkotások költségeinek vál­lalói a fedezetet szintén er­re az alapra fizetnék be. Ez egyúttal arra is lehetőséget teremt, hogy kiemelt fontos­­sá­b­­lások megvalósulá­sát közintézmények és egyé­nek közadakozással is segít­hessék. Befejeződött a kémikusok nemzetközi konferenciája Tegnap, csütörtökön dél­ben befejeződött az I. Kro­matográfiás Duna Szimpózi­um Szegeden. A Technik Há­zában tartott négynapos nem­zetközi tudományos tanács­kozást a Magyar Kémikusok Egyesülete analitikai kémiai szakosztályának kromatográ­fiás szakcsoportja és a Ma­gyar Tudományos Akadémia kromatográfiai munkabizott­sága rendezte az osztrák ké­mikusok egyesületének köz­reműködésével. A szimpózi­umot a korábban évente tar­tott hazai vándorgyűlések he­lyett azzal a céllal rendezték meg, hogy elősegítsék a ma­gyar szakemberek intenzí­vebb tapasztalatcseréjét és kapcsolatát a nyugat-európai kutatókkal és a többi szocia­lista ország szakembereivel. Dr. Szepessy László, a kro­matográfiás szakcsoport­ el­nöke elmondta, a szegedi el­ső konferencia tapasztalatait felhasználva a jövőben rend­szeresen szerveznek hasonló szimpóziumokat elsősorban a Duna menti országok kémi­kusainak, de akárcsak most, ezekre is meghívnak majd nyugat-európai előadókat, is. A szegedi tanácskozáson angol, osztrák, francia, jugo­szláv, csehszlovák, svájci, szovjet, valamint a két né­met államból érkezett kémi­kusok mellett 260 hazai szak­ember vett részt, összesen 81 előadás szerepelt a program­ban, témáik felölelték a kro­­matográfia különböző terü­leteit, az új módszertani fej­lesztéseket és alkalmazáso­kat. A kromatográfia az ana­litikai kémia gyorsan fejlő­dő és nagy gyakorlati jelen­tőségű ága. Módszereivel sok­féle anyagot lehet vizsgálni, az utóbbi időben különösen nagy a fejlődés a petrolké­mia, a gyógyszer- és élelmi­­szeripari termékek, a bioló­giai fontosságú anyagok és a környezetszennyezések elem­zésében. A szimpózium ple­náris ülésein meghívott kül­földi szakemberek elsősorban azokról a legújabb módszer­tani fejlesztésekről, techno­lógiai eljárásokról, alkalma­zási eredményekről számol­tak be, amelyek Magyaror­­országon csak mostanában kezdenek elterjedni. A kon­ferencia jelentőségét részben az adja, hogy e plenáris elő­adások lendületet adhatnak a hazai kutatások fejlődéséhez. A témák többségét úgyneve­zett poster formában mutat­ták be. Elősegítette a kémikusok nemzetközi találkozójának si­kerét az is, hogy a konfe­rencia idején kiállításon is­merkedhettek a résztvevők tíz külföldi és három ma­gyar cég kromatográfiás ké­szülékeivel és anyagaival-A szimpózium tegnap ke­­rekasztal-konferenciával ért véget, amelyen neves külföl­di szakértők részvételével a Nagy hatásosságú gázkro­matográfiás kolonnák készí­tése és alkalmazása” téma­kör kérdéseit tárgyalták. Országgyűlési bizottság i­lése Az egészségügyi szakdol­gozók képzésének és tovább­képzésének kérdéseit vitatta meg csütörtökön az ország­­gyűlés szocális és egészség­­ügyi bizottsága. Dr. Aczél György egészségügyi minisz­terhelyettes elmondta, hogy az oklevelet szerzett egész­ségügyi dolgozók legnagyobb része az egészségügyben he­lyezkedik el. Ez arra utal, hogy az induláskor kínált lehetőségek, a­­ munkaköri és szociális körülmények a­­ pá­lyakezdőknek elfogadhatók.

Next