Délmagyarország, 1976. november (66. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-02 / 259. szám
Szocialista brigádok versenye a mezőgazdaságban Brigádvezetők, versenyfelelősök továbbképzése Tegnap, hétfőn délelőtt Szegeden, a Tisza Szálló tükörtermében tartotta ülését a TESZÖV mellett működő oktatási és versenybizottság. Első napirendi pontként a szocialista brigádok éves munkaversenyének értékelési rendszerét vitatták meg, és hagyták jóvá a termelőszövetkezetek küldöttei. Ezt követően a szocialista brigádvezetők és szövetkezeti versenyfelelősök továbbképzéséről hallottak tájékoztatást A megye termelőszövetkezeteiben, szakszövetkezeteiben és társulásaiban dolgozó szocialista brigádok ez évi munkaversenyének értékelését készítette elő a tegnapi tanácskozás. A versenyt 1976--1980-ig évenként értékelik. A TESZÖV elnöksége, oktatási és versenybizottsága erre az évre a szocialista brigádok versenyét azzal a céllal hirdette meg, hogy tovább erősödjék, szélesedjék a szocialista munkaverseny-mozgalom, javuljon a mezőgazdasági nagyüzemek gazdasági eredménye és a gazdálkodás hatékonysága, növekedjék a szövetkezeti tagság általános szakmai és politikai műveltsége, fejlődjék a szövetkezeti demokrácia, jusson következetesebben érvényre a szocialista brigádmozgalom hármas jelszava és nem utolsósorban a tagság élet- és munkakörülménye is javuljon. A szocialista brigádok megyei versenyén pályázat benyújtásával lehet részt venni, évenként rendszeresen — első alkalommal az 1976-os évre vonatkozó — értékeléssel. A pályázatot 1977 (azt követő minden év) március 15-ig kell benyújtani a TESZÖV-höz. Ezt a szövetkezet elnöke, társulás igazgatója, a párttitkár, a versenybizottság elnöke és az illetékes brigád vezetője írja alá. A szövetkezetből, szakszövetkezetből, vállalkozástól pályázatot legalább egy brigád küldhet be, de legfeljebb a működő brigádok 10 százaléka. A verseny értékelésére, a díjak kiosztására először jövő év május 15-én kerül sor. Értékes jutalomban a legjobb húsz brigád részesül. A verseny gazdasági, politikai, kulturális, társadalmi tevékenységre vonatkozik. Éppen a szocialista brigádok erkölcsi ösztönzésére, a színvonalasabb munka érdekében a JESZÖV az “élelmiszeripari főiskola hódmezővásárhelyi tagozata továbbképzési osztályának irányításával tanfolyamot szervez, hogy felkészítse a termelőszövetkezetek, szakszövetkezetek és társulások szocialista brigádjainak vezetőit, valamint versenyfelelőseit hivatásuk gyakorlására. A továbbképző tanfolyamra december közepétől 1977. január végéig Szegeden, Szentesen, Hódmezővásárhelyen és Makón kerül sor, heti egynapos oktatással. A tanfolyam tematikájában a hallgatók megismerkedhetnek a termelőszövetkezet, szakszövetkezet, a munkahely feladataival, a tagság részvételével a szövetkezeti vezetésben, a pártszervezet és a KISZ feladataival, a brigád feladataival, mint a szocialista közösség kisebb egységével, a brigádvezetők szerepével a közösségi tevékenységben, megismerhetik a szocialista brigádvezetők termelési-szervezési jogait és kötelességeit, a szocialista brigádok tennivalóit, foglalkozhatnak a brigádok belső életével, a környezetre gyakorolt hatással és a különböző vezetési módszerekkel. Az előadások után konzultációk lesznek. A tanfolyam előadóit a témát legjobban ismerő társadalom-, szövetkezet- és gazdaságpolitikai vezetők köréből kérik fel Sz. L. L Három műszakban Tapasztalatok a textiliparban — teendők A folyamatos munkarendben dolgozók helyzetét megkülönböztetett figyelemmel kíséri a Textilipari Dolgozók Szakszervezete. Ezzel foglalkozott legutóbbi ülésén a szakszervezet elnöksége is. A hét vállalat 46 ezer dolgozóját — az ipari létszám 16 százalékát — felmérő vizsgálat értékes tapasztalatokkal szolgált Mindenekelőtt jelezte, hogy a további feladatokat a meglehetősen változatos képhez kell igazítani. Érdekes például, hogy a három műszakban dolgozók aránya is mennyire eltérő: a pamutipari vállalatoknál 50—65, a kötszövőiparban viszont csak 12— 15 százalék. Nem egyforma a heti munkaidő sem, helyenként ugyanis a nyolc éve bevezetett munkaidőcsökkentést még mindig nem sikerült teljes mértékben megvalósítani. A felmérés fontos megállapítása, hogy a több műszakban dolgozók kimagasló arányban működnek közre a szocialista brigádmozgalomban. Ezek a munkások, illetve jobbára munkásnők viszonylag kedvezőtlen munkabeosztásuk miatt megkülönböztetett figyelmet érdemelnek, és általában kapnak is. Ez elsősorban bérükben nyilvánul meg, főképpen a 32 százalékos éjszakai pótlékban. Bizonyos azonban, hogy a sorozatos intézkedések eredményei ellenére, még mindig nem megfelelő tevékenységük, terheik anyagi elismerése. Hogyan alakulnak szociális juttatásaik? Idetartozik a a munkaközi szünet, frissítő, kávé, tea juttatás a gépeken dolgozóknak; többgyermekes, illetve egyedülálló anyák mentesítése az éjszakai munka alól; 50—53 éves kortól a törzsgárdatagok bérkiegészítése, előny az üdüléshez. Ami az utóbbit illeti, ismét vegyes a kép. Néhol valóban élvezik az előnyt, néhol azonban elgondolkoztatóan kevés beutaló jut a három műszakban dolgozóknak. A Pamutkikészítőben 10,7 a Hazai Fésűs váci gyárában pedig 73,8 százalékos a három szakmányosok üdülési aránya. Logikusan következik a megállapításokból, hogy a szakszervezetnek is bőséggel jut tennivaló a három műszakban dolgozók helyzetének további javításában. Mind a megfelelő anyagi megbecsülés további szorgalmazásában, mind a munkakörülmények javításában, nem utolsósorban pedig a szociális juttatások méltányosabb elosztásában. A megkülönböztetett figyelem tehát továbbra is indokolt. És indokolt marad mindaddig, amíg az átlagosnál kedvezőtlenebb munkakörülmények léteznek. A Föld lakosságénak növekedése Lester R. Brown, a washingtoni Wordswatch Institute elnöke szerint az elmúlt öt évben jelentősen lassult a Föld lakosságának növekedése. Ennek oka nem annyira a háborúban, vagy a járványokban, hanem az éhségben és a rosszultápláltságban keresendő. A világ országainak lakossága 1975-ben 1,64 százalékkal növekedett. A Föld lakosainak száma idén márciusban érte el a 4 milliárd főt. Somogyi Károlyné felvétele Annak ellenére, hogy a legégetőbb, legsürgetőbb munka mostanában a gazdaságokban a betakarítás, néha nem árt a jövőre gondolni Így tették ezt az ópusztaszeri Árpád vezér Tsz közösségében is, ahol a téli, kora tavaszi talajjavításhoz már idejében megvették a műtrágyát. A központi major udvarán Tülkös Pál, ZeJei Antal, Papp Antal és Zsótér Ferenc a zsáktengerben helyet csinálnak az új rakománynak 66. évfolyam 259. szám 1976. november 2., kedd Ára: 80 fillér Befejeződött az MSZBT országos értekezlete Megválasztották a tisztségviselőket Elnök: Apró Antalt, főtitkár: Nagy Mária Vasárnap Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZBT elnöke vezetésével, az elnökség beszámolója és a szóbeli kiegészítő fölötti vitával folytatta munkáját a Parlament kongresszusi termében a Magyar—Szovjet Baráti Társaság VI. országos értekezlete. Az elnökségben foglalt helyet Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is. A vitában felszólalt dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, aki a kormány üdvözletét és jókívánságait tolmácsolta. Hangsúlyozta: a Magyar—Szovjet Baráti Társaság tevékenyen járult hozzá a két nép barátságának elmélyítéséhez, politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainak fejlesztéséhez. A proletár internacionalizmus elválaszthatatlan a gazdag történelmi tapasztalatokkal, a legnagyobb politikai erővel és tekintéllyel rendelkező, a társadalmi haladásért és békéért legtöbb áldozatot hozó Szovjetunió őszinte tiszteletétől és igaz megbecsülésétől. A Szovjetunióhoz fűződő megbonthatatlan testvéri barátságunk szüntelen mélyítésének, a közös érdekeket szolgáló együttműködésnek és fejlesztésnek igen nagy a jelentősége. A továbbiakban beszélt arról, hogy gazdasági kapcsolataink döntő mértékben segítették országunk szocialista építését, a párunk korszerűsítését és szerkezeti átalakítását. Ezt mutatja, hogy a mostani ötéves tervidőszakban a Szovjetunióba irányuló kivitelünk mintegy felét hét termékcsoport teszi ki, s az együttműködés biztos alapot jelent fejlesztési eszközeink hatékony felhasználásához. Jelentős eredményekkel járt az együttműködés mezőgazdasági téren is: mezőgazdasági exportunk egynegyede a Szovjetunióba irányul. Szekér Gyula hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióba irányuló export gerincét adó ágazatok gazdaságunk legdinamikusabban termelő ágazatai közé tartoznak. Felszólalt Duschek Lajosné, a SZOT titkára is, aki a szovjet szakszervezetekkel kialakult, gyümölcsöző kapcsolatokról szólt. Barabás János, a KISZ KB titkára, az ifjúsági szövetség és az úttörőszövetség nevében köszöntötte az országos értekezletet. Több felszólaló foglalkozott a szovjet kulturális és művészeti értékek megismerésének jelentőségével. Szót kaptak a vitában a vállalati, üzemi szakcsoportok képviselői is. A vitában elhangzottakra válaszolva Nagy Mária főtitkár hangsúlyozta: a hozzászólások egyik legfőbb tanúsága az volt, hogy a magyar —szovjet kapcsolatok bővítése, a két nép barátságának elmélyítése ma már társadalmi méretű igény hazánkban. Az értekezlet ezután megválasztotta a Magyar— Szovjet Baráti Társaság 177 tagú új országos elnökségét, amely első ülésén megválasztotta a 15 tagú ügyvezető elnökséget. Az MSZBT elnöke Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Alelnökök: Duschek Lajosné, a SZOT titkára, dr. Ligeti Lajos akadémikus, Rapai Gyula, a Kossuth Könyvkiadó igazgatója, dr. Tasnádi Emil, az Országos Találmányi Hivatal elnöke, dr. Tétényi Pál akadémikus, Veres József nyugalmazott miniszter. Az MSZBT főtitkára: Nagy Mária, titkára: Regös Gábor. A politikai könyvnapok országos megnyitója Győri Imre beszéde Budapest először adott otthont az immár 15. alkalommal megrendezett politikai könyvnapoknak. Hétfőn a Ganz-MÁVAG művelődési központban szocialista brigádtagok, ifjúmunkások, a politikai irodalom iránt érdeklődő olvasók népesítették be a színháztermet, a megnyitó ünnepség színhelyét, ahol megjelent és az elnökségben foglalt helyet Győri Imre, az MSZMP KB titkára, dr. Orbán László, az Országos Közművelődési Tanács elnöke, s ott voltak a könyvszakma — a kiadás és -terjesztés — ismert személyiségei. Az országos könyvnapokat Győri Imre nyitotta meg. Bevezetőben a KB titkára emlékeztetett arra, hogy az idei őszön már 15. alkalommal rendezzük meg hazánkban a politikai könyvnapokat, az ideológiai, a politikai könyvkiadás és ismeretterjesztés rangos eseményét. A könyv, a politikai irodalom jelentőségéről szólva kiemelte, hogy a marxista—leninista politikai irodalom segíti a legközvetlenebbül a világ, a társadalmi fejlődés törvényszerűségeinek megismerését, az összefüggések feltárását, a progresszív társadalmi cselekvéshez nélkülözhetetlen tudatosság megteremtését. Hangsúlyozta, hogy a párttagok és a pártonkívüliek — növekvő marxista—leninista műveltségük alapján — mindinkább tudatos polgáraivá válnak szocialista társadalmunknak A tömegek felismerték a tudás értékét, mind nagyobb érdeklődést tanúsítanak az ismeretszerzés, a politikai, ideológiai kérdések iránt, pártunk, államunk pedig mind magasabb lánggonloB teremti meg e szükségletek kielégítésének feltételeit, tudatosan ösztönzi a műveltség, ezen belül a politikai műveltség gyarapítását. Győri Imre ezt követően az eszmei-politikai nevelő munka és a politikai könyvkiadás eredményeiről beszélt. — Hazánkban az utóbbi időben évente átlagosan több mint 2,2 millió ember — vagyis minden harmadik felnőtt lakos — vesz részt marxista—leninista képzésben, tanulmányozza ideológiánkat a pártoktatás, a KISZ, a szakszervezetek, a Hazafias Népfront kereteiben, az egyetemeken és a főiskolákon. A politikai ismeretek megszerzésére irányuló tömeges igény kielégítését jól szolgálja az ideológiai-politikai könyvkiadás. 1976-ban a Kossuth Könyvkiadó 229 ideológiai, politikai művet ad ki, több mint 5 millió példányban. Emellett más kiadók is rendszeresen jelentetnek meg politikai kiadványokat. A megnövekedett igényekkel összhangban évről évre kiadjuk a Marx, Engels, Lenin műveit. Az idén 19 művet, több mint 200 000 példányban. Tovább folytatjuk a marxizmus—leninizmus kiváló művelődési írásainak kiadását is. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Győri Imre a politikai irodalom terjesztésében, népszerűsítésében élenjáróknak nyújtott át kitüntetéseket. A megnyitó ünnepséget követő műsorban közreműködött az Acélhang kórus, továbbá Avar István és Egressy István színművész. A megnyitó alkalmával a Ganz-MÁVAG művelődési központban megnyílt a Kossuth Kiadó tevékenységét szemléltető kiállítás.