Délmagyarország, 1976. november (66. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-02 / 259. szám

Szocialista brigádok versenye a mezőgazdaságban Brigádvezetők, versenyfelelősök továbbképzése Tegnap, hétfőn délelőtt Szegeden, a Tisza Szálló tükörtermében tartotta ülé­sét a TESZÖV mellett mű­ködő oktatási és versenybi­zottság. Első napirendi pont­ként a szocialista brigádok éves munkaversenyének ér­tékelési rendszerét vitatták meg, és hagyták jóvá a ter­melőszövetkezetek küldöttei. Ezt követően a szocialista brigádvezetők és szövetke­zeti versen­yfelelősök to­vábbképzéséről hallottak tájékoztatást A megye termelőszövetke­zeteiben, szakszövetkezetei­ben és társulásaiban dolgozó szocialista brigádok ez évi munkaversenyének értéke­lését készítette elő a teg­napi tanácskozás. A ver­senyt 1976­­--­1980-ig éven­ként értékelik. A TESZÖV elnöksége, oktatási és ver­senybizottsága erre az évre a szocialista brigádok ver­senyét azzal a céllal hirdet­te meg, hogy tovább erősöd­jék, szélesedjék a szocialis­ta munka­verseny-mozgalom, javuljon a mezőgazdasági nagyüzemek gazdasági ered­ménye és a gazdálkodás ha­­­­tékonysága, növekedjék a szövetkezeti tagság általános szakmai és politikai művelt­sége, fejlődjék a szövetke­zeti demokrácia, jusson kö­vetkezetesebben érvényre a szocialista brigádmozgalom hármas jelszava és nem utolsósorban a tagság élet- és munkakörülménye is ja­vuljon. A szocialista brigádok me­gyei versenyén pályázat be­nyújtásával lehet részt ven­ni, évenként rendszeresen — első alkalommal az 1976-os évre vonatkozó — értékelés­sel. A pályázatot 1977 (azt követő minden év) március 15-ig kell benyújtani a TESZÖV-höz. Ezt a szövet­kezet elnöke, társulás igaz­gatója, a párttitkár, a ver­senybizottság elnöke és az illetékes brigád vezetője ír­ja alá. A szövetkezetből, szakszövetkezetből, vállalko­zástól pályázatot legalább egy brigád küldhet be, de legfeljebb a működő brigá­dok 10 százaléka. A verseny értékelésére, a díjak kiosz­tására először jövő év május 15-én kerül sor. Értékes ju­talomban a legjobb húsz brigád részesül. A verseny gazdasági, poli­tikai, kulturális, társadalmi tevékenységre vonatkozik. Éppen a szocialista brigá­dok erkölcsi ösztönzésére, a színvonalasabb munka érde­kében a JESZÖV az “élelmi­szeripari főiskola hódmező­vásárhelyi tagozata tovább­képzési osztályának irányí­tásával tanfolyamot szer­vez, hogy felkészítse a ter­melőszövetkezetek, szakszö­vetkezetek és társulások szo­cialista brigádjainak veze­tőit, valamint versenyfelelő­­seit hivatásuk gyakorlására. A továbbképző tanfolyamra december közepétől 1977. ja­nuár végéig Szegeden, Szen­tesen, Hódmezővásárhelyen és Makón kerül sor, heti egynapos oktatással. A tan­folyam tematikájában a hall­gatók megismerkedhetnek a termelőszövetkezet, szakszö­vetkezet, a munkahely fel­adataival, a tagság részvéte­lével a szövetkezeti vezetés­ben, a pártszervezet és a KISZ feladataival, a brigád feladataival, mint a szoci­alista közösség kisebb egy­ségével, a brigádvezetők sze­repével a közösségi tevé­kenységben, megismerhetik a szocialista brigádvezetők ter­melési-szervezési jogait és kötelességeit, a szocialista brigádok tennivalóit, foglal­kozhatnak a brigádok belső életével, a környezetre gya­korolt hatással és a külön­böző vezetési módszerekkel. Az előadások után kon­­­zultációk lesznek. A tanfo­lyam előadóit a témát leg­­jobban ismerő társadalom-, szövetkezet- és gazdaságpo­litikai vezetők köréből ké­rik fel Sz. L. L Három műszakban Tapasztalatok a textiliparban — teendők A folyamatos munkarend­ben dolgozók helyzetét meg­különböztetett figyelemmel kíséri a Textilipari Dolgozók Szakszervezete. Ezzel foglal­kozott legutóbbi ülésén a szakszervezet elnöksége is. A hét vállalat 46 ezer dol­gozóját — az ipari létszám­­ 16 százalékát — felmérő vizsgálat értékes tapasztala­tokkal szolgált Mindenek­előtt jelezte, hogy a továb­bi feladatokat a meglehető­sen változatos képhez kell igazítani. Érdekes például, hogy a három műszakban dolgozók aránya is mennyi­re eltérő: a pamutipari vál­lalatoknál 50—65, a kötszö­­vőiparban viszont csak 12— 15 százalék. Nem egyforma a heti munkaidő sem, he­lyenként ugyanis a nyolc éve bevezetett munkaidő­csökkentést még mindig nem sikerült teljes mértékben megvalósítani. A felmérés fontos megál­lapítása, hogy a több mű­szakban dolgozók kimagasló arányban működnek közre a szocialista brigádmozgalom­ban. Ezek a munkások, il­letve jobbára munkásnők vi­szonylag kedvezőtlen mun­kabeosztásuk miatt megkü­lönböztetett figyelmet érde­melnek, és általában kapnak is. Ez elsősorban bérükben nyilvánul meg, főképpen a 32 százalékos éjszakai pót­lékban. Bizonyos azonban, hogy a sorozatos intézkedé­sek eredményei ellenére, még mindig nem megfelelő te­vékenységük, terheik anyagi elismerése. Hogyan alakulnak szociá­lis juttatásaik? Idetartozik a a munkaközi szünet, frissítő, kávé, tea juttatás a gépeken dolgozóknak; többgyermekes, illetve egyedülálló anyák mentesítése az éjszakai mun­ka alól; 50—53 éves kortól a törzsgárdatagok bérkiegé­szítése, előny az üdüléshez. Ami az utóbbit illeti, is­mét vegyes a kép. Néhol valóban élvezik az előnyt, néhol azonban elgondolkoz­­tatóan kevés beutaló jut a három műszakban dolgozók­nak. A Pamutkikészítőben 10,7 a Hazai Fésűs váci gyárában pedig 73,8 százalé­kos a három szakmányosok üdülési aránya. Logikusan következik a megállapításokból, hogy a szakszervezetnek is bőség­gel jut tennivaló a három műszakban dolgozók helyze­tének további javításában. Mind a megfelelő anyagi megbecsülés további szor­galmazásában, mind a mun­kakörülmények javításában, nem utolsósorban pedig a szociális juttatások méltá­­nyosabb elosztásában. A megkülönböztetett­ fi­gyelem­­ tehát továbbra is indokolt. És indokolt marad mindaddig, amíg az átlagos­nál kedvezőtlenebb munka­­körülmények léteznek. A Föld lakosságénak növekedése Lester R. Brown, a wa­shingtoni Wordswatch Insti­tute elnöke szerint az elmúlt öt évben jelentősen lassult a Föld lakosságának növekedé­se. Ennek oka­ nem annyira a háborúban, vagy a járvá­nyokban, hanem az éhségben és a rosszultápláltságban ke­resendő. A világ országainak lakos­sága 1975-ben 1,64 százalék­kal növekedett. A Föld la­kosainak száma idén márci­usban érte el a 4 milliárd főt. Somogyi Károlyné felvétele Annak ellenére, hogy a legégetőbb, legsürgetőbb munka mostanában a gazdaságokban a betakarítás, néha nem árt a jövőre gondolni Így tették ezt az ópusztaszeri Árpád vezér Tsz közösségében is, ahol a téli, kora tavaszi talaj­javításhoz már idejében megvették a műtrágyát. A köz­ponti major udvarán Tülkös Pál, ZeJei Antal, Papp Antal és Zsótér Ferenc a zsáktengerben helyet csinálnak az új rakománynak 66. évfolyam 259. szám 1976. november 2., kedd Ára: 80 fillér Befejeződött az MSZBT országos értekezlete Megválasztották a tisztségviselőket Elnök: Apró Antalt, főtitkár: Nagy Mária Vasárnap Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, az MSZBT elnö­ke vezetésével, az elnökség beszámolója és a szóbeli ki­egészítő fölötti vitával foly­tatta munkáját a Parlament kongresszusi termében a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság VI. országos értekezle­te. Az elnökségben foglalt helyet Győri­­ Imre, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára is. A vitában felszólalt dr. Szekér Gyula, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, aki a kormány üdvözletét és jókí­vánságait tolmácsolta. Hang­súlyozta: a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság tevéke­nyen járult hozzá a két nép barátságának elmélyíté­séhez, politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainak fejlesztéséhez. A proletár in­­ternacionalizmus elválaszt­hatatlan a gazdag történel­mi tapasztalatokkal, a leg­nagyobb politikai erővel és tekintéllyel rendelkező, a társadalmi haladásért és bé­kéért legtöbb áldozatot hozó Szovjetunió őszinte tisztele­tétől és igaz megbecsülésé­től. A Szovjetunióhoz fűző­dő megbonthatatlan testvéri barátságunk szüntelen mé­lyítésének, a közös érdeke­ket szolgáló együttműködés­nek és fejlesztésnek igen nagy a jelentősége. A továb­biakban beszélt arról, hogy gazdasági kapcsolataink dön­tő mértékben segítették or­szágunk szocialista építését, a párunk korszerűsítését és szerkezeti átalakítását. Ezt mutatja, hogy a mostani öt­éves tervidőszakban a Szov­jetunióba irányuló kivite­lünk mintegy felét hét ter­mékcsoport teszi ki, s az együttműködés biztos alapot jelent fejlesztési eszközeink hatékony felhasználásához. Jelentős eredményekkel járt az együttműködés me­zőgazdasági téren is: mező­­gazdasági exportunk egyne­gyede a Szovjetunióba irá­nyul. Szekér Gyula hang­súlyozta, hogy a Szovjetunió­ba irányuló export gerincét adó ágazatok gazdaságunk legdinamikusabban termelő ágazatai közé tartoznak. Felszól­alt Duschek Lajos­­né, a SZOT titkára is, aki a szovjet szakszervezetekkel kialakult, gyümölcsöző kap­csolatokról szólt. Barabás János, a KISZ KB titkára, az ifjúsági szövetség és az úttörőszövetség nevében kö­szöntötte az országos érte­kezletet. Több felszólaló fog­lalkozott a szovjet­­ kulturá­lis és művészeti értékek megismerésének jelentőségé­vel. Szót kaptak a vitában a vállalati, üzemi szakcsopor­tok képviselői is. A vitában elhangzottakra válaszolva Nagy Mária fő­titkár hangsúlyozta: a hozzá­szólások egyik legfőbb tanú­sága az volt, hogy a magyar —szovjet kapcsolatok bővíté­se, a két nép barátságának elmélyítése ma már társa­dalmi méretű igény hazánk­ban. Az értekezlet ezután megválasztotta a Magyar— Szovjet Baráti Társaság 177 tagú új országos elnökségét, amely első ülésén megválasz­totta a 15 tagú ügyvezető el­nökséget. Az MSZBT elnö­ke Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. Alelnökök: Duschek La­­josné, a SZOT titkára, dr. Ligeti Lajos akadémikus, Rapai Gyula, a Kossuth Könyvkiadó igazgatója, dr. Tasnádi Emil, az Országos Találmányi Hivatal elnöke, dr. Tétényi Pál akadémikus, Veres József nyugalmazott miniszter. Az MSZBT főtit­kára: Nagy Mária, titkára: Regös Gábor. A politikai könyvnapok országos megnyitója Győri Imre beszéde Budapest először adott ott­hont az­­ immár 15. alkalom­mal megrendezett politikai könyvnapoknak. Hétfőn a Ganz-MÁVAG művelődési központban szocialista bri­gádtagok, ifjúmunkások, a politikai irodalom iránt ér­deklődő olvasók népesítették be a színháztermet, a meg­nyitó ünnepség színhelyét, ahol megjelent és az elnök­ségben foglalt helyet Győri Imre, az MSZMP KB titká­ra, dr. Orbán László, az Or­szágos Közművelődési Ta­nács elnöke, s ott voltak a könyvszakma — a­­ kiadás és -terjesztés — ismert szemé­lyiségei. Az országos könyvnapokat Győri Imre nyitotta meg. Be­vezetőben a KB titkára em­lékeztetett arra, hogy az idei őszön már 15. alkalommal rendezzük meg hazánkban a politikai könyvnapokat, az ideológiai, a politikai könyv­kiadás és ismeretterjesztés rangos eseményét. A könyv, a politikai irodalom jelentő­ségéről szólva kiemelte, hogy a marxista—leninista politi­kai irodalom segíti a legköz­vetlenebbül a világ, a társa­dalmi fejlődés törvényszerű­ségeinek megismerését, az összefüggések feltárását, a progresszív társadalmi cse­lekvéshez nélkülözhetetlen tudatosság megteremtését. Hangsúlyozta, hogy a párt­tagok és a pártonkívüliek — növekvő marxista—leninista műveltségük alapján — mindinkább tudatos polgá­raivá válnak szocialista tár­sadalmunknak A tömegek felismerték a tudás értékét, mind nagyobb érdeklődést tanúsítanak az ismeretszerzés, a politikai, ideológiai kérdések iránt, pártunk, államunk pedig mind magasabb lánggonloB teremti meg e szükségletek kielégítésének feltételeit, tu­datosan ösztönzi a művelt­ség, ezen belül a politikai műveltség gyarapítását. Győri Imre ezt követően az eszmei-politikai nevelő munka és a politikai könyv­kiadás eredményeiről beszélt. — Hazánkban az utóbbi időben évente átlagosan több mint 2,2 millió ember — vagyis minden harmadik fel­nőtt lakos — vesz részt mar­xista—leninista képzésben, tanulmányozza ideológiánkat a pártoktatás, a KISZ, a szakszervezetek, a Hazafias Népfront kereteiben, az egyetemeken és a főiskolá­kon. A politikai ismeretek megszerzésére irányuló tö­meges igény kielégítését jól szolgálja az ideológiai-politi­kai könyvkiadás. 1976-ban a Kossuth Könyvkiadó 229 ideológiai, politikai művet ad ki, több mint 5 millió pél­dányban. Emellett más ki­adók is rendszeresen­­ jelen­tetnek meg politikai kiadvá­nyokat. A megnövekedett igényekkel összhangban év­ről évre kiadjuk a Marx, En­gels, Lenin műveit. Az idén 19 művet, több mint 200 000 példányban. Tovább folytat­juk a marxizmus—leniniz­­mus kiváló­ művelődési írá­sainak kiadását is. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Győri Imre a politikai irodalom terjeszté­sében, népszerűsítésében élenjáróknak nyújtott át ki­tüntetéseket. A megnyitó ünnepséget követő műsorban közremű­ködött az Acélhang kórus, továbbá Avar István és Eg­­ressy István színművész. A megnyitó alkalmával a Ganz-MÁVAG művelődési központban megnyílt a Kos­suth Kiadó tevékenységét szemlélte­tő kiállítás.

Next