Délmagyarország, 1976. december (66. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-01 / 284. szám

2 CARTER NYILATKOZATA A Szovjetunióval kötendő második SALT-megállapo­­dásról, egyéb­­ külpolitikai kérdésekről és az új admi­nisztráció kinevezéséről nyilatkozott hétfő este az amerikai CBS televízióállo­másnak James Carter, az Egyesült Államok megvá­lasztott elnöke. Carter csa­lódását fejezte ki amiatt, hogy a­ Ford-kormányzat el­mulasztotta a Szovjetunió­val való újabb SALT-egyez­­mény aláírását. Carter hangsúlyozta, hogy vélemé­nye szerint az egyezményt már hónapokkal ezelőtt meg lehetett volna kötni. AZ ORSZÁGGYŰLÉS KÜLDÖTTSÉGE HAZAÉRKEZETT Kedden visszaérkezett Bu­dapestre az Országgyűlés magyar—francia tagozatá*­nak küldöttsége. A delegá­ció dr. Pesta Lászlónak, a tagozat elnökének vezetésé­vel a francia nemzetgyűlés francia—magyar baráti cso­portjának meghívására tett látogatást Franciaországban. visszahívták az ENSZ-BŐL HOANG HOÁT Kína kedden este hivata­losan bejelentette, hogy az ország állandó ENSZ-nagy­­követét, Huang Huát vissza­hívták állomáshelyéről. Huang Hua sorrendben a nyolcadik kínai nagykövet, aki rövid idő leforgása alatt visszatér Pekingbe. A kínai főváros diplomáciai köreiben ez a szokatlan mozgás széles körű találgatások tárgya, ki­vált azután, hogy kellőkép­pen meg nem erősített hírek szerint magát a külügymi­nisztert, Csiao Kuan-Muát hivatalában támadások érik. BEFEJEZŐDÖTT AZ EGK-TANÁCSKOZÁS Hágában kedden délután befejeződött a kilenc közös piaci állam kormányfőinek idei harmadik tanácskozása. Az EOK tanácskozásának illését ezúttal, szinte teljes egészében a gazdasági kér­déseknek szentelték. Érdemi megállapodást azonban nem értek el, csupán elvi egyet­értésre jutottak néhány kér­désben. NYUGDÍJEMELÉS AZ NDK-BAN Az NSZEP Központi Bi­zottsága, az NDK szakszer­vezetei és a minisztertanács 1976. május 27-i közös ha­tározatának megfelelően de­cember 1-től 3,4 millió nyug­díjas járulékát növelik a Német Demokratikus Köz­társaságban. Az öregségi nyugdíjak összege átlag ha­vi 40 márkával, a rokkant­sági és özvegyi nyugdíjaké ennél valamivel kisebb mér­tékben emelkedik. magyar kiállítás Kedden a Petit Palais ter­meiben megnyílt az utóbbi évek legjelentősebb párizsi magyar kiállítása, amely a századelő magyar művésze­tét mutatja be a Kulturális Kapcsolatok Intézetének ren­dezésében. A francia—ma­gyar kulturális egyezmény keretében rendezett repre­zentatív bemutató nagy ér­deklődés közepette nyitotta meg kapuit. ECHEVERIA INDUL A FŐTITKÁR VALASZTÁSON Luis Echeverrin mexikói elnök, akinek hivatali ideje szerdán jár le, hétfőn levél­ben közölte a Biztonsági Tanács soros elnökével, hogy jelölteti magát az ENSZ fő­titkári tisztségre. PÁRIZSBAN MAGÁNOSOK. KÖZÜL­ETEK. FIGYELEM! Motorkerékpár, robogó, v­emélygépk­ooat és k.K­ tph r gépIkocBt­alfl­atrés­ ok leértékelt in» való ku­trusHlWit mo-kozdtí­k. ____________ Gépjárműjavító lm S*c_ed, Cserzy M. u. 4. Telefoni IS-304 ÜgytorzO: Vargán*. Leonyid Brezsn­yev fogadta az USA pénzügyminiszterét Megkezdődtek a szovjet—amerikai gazdasági tárgyalások . Moszkva (MTI) Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, kedden a Kremlben fogadta William Simont, az Egyesült Államok pénzügyminiszterét, aki az amerikai—szovjet kereske­delmi és gazdasági tanács ülésére érkezett Moszkvába. A beszélgetés során érin­tették a Szovjetunió és az Egyesült Államok kereske­delmi és gazdasági kapcso­latainak helyzetét, valamint a szovjet—amerikai viszony más vonatkozásait. Leonyid Brezsnyev hang­súlyozta: a Szovjetunió kö­vetkezetesen folytatja azt a politikát, amelynek célja, hogy pozitív irányban, a kölcsönös érdeklődésre szá­­mot tartó valamennyi terüle­ten békés és szilárd alapo­kon fejlődjenek a két or­szág kapcsolatai. Megjegyez­te, hogy a két ország keres­kedelmi-gazdasági kapcsola­tainak megfelelő arányokat és szilárdságot kell biztosíta­ni, a felek teljes egyenjogú­sága mellett ehhez a fejlő­déshez adva vannak az ob­jektív lehetőségek. William Simon kifejezte az Egyesült Államok kormányá­nak óhaját, hogy fejleszti a kölcsönösen előnyös együtt­működést a Szovjetunióval. * 1 Hangsúlyozta azt a gyakor­lati érdeklődést, amelyet az Egyesült Államok üzleti kö­rei tanúsítanak az ilyen együttműködés iránt. Baráti, tárgyszerű légkör jellemezte a beszélgetést, amelyben részt vett Nyiko­laj Patolicsev, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere. * Moszkvában kedden meg­nyílt az amerikai—Szovjet kereskedelmi és gazdasági tanács negyedik ülése, ame­lyen a tanács vezetői és tagjai a két ország vállala­tainak, bankjainak és más szervezeteinek vezetői vesz­nek részt. Nyikolaj Patolicsev, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere az­ ülésen elhang­zott beszédében rámutatott: „A szovjet népgazdaság fej­lődésének üteme és jellege jó előfeltételeket teremt a Szovjetunió és az Egyesült Államok nagy arányú gaz­dasági együttműködése szá­mára." A Szovjetunió külkereske­delmi minisztere kijelentet­te, hogy a kereskedelmet mentesíteni kell minden olyan elemtől, amelynek semmi köze a kereskedelmi tevékenységhez. William Simon, az Egye­sült Államok pénzügyminisz­tere beszédében hangsúlyoz­ta az amerikai—szovjet ke­reskedelmi és gazdasági ta­nács munkájának fontossá­gát . Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára kedden vacso­rát adott a Kremlben abból az alkalomból, hogy Moszk­vában most tartja negyedik ülését az amerikai—szovjet kereskedelmi és gazdasági tanács. A vacsorán beszédet mon­dott Leonyid Brezsnyev és William Simon. Kongresszusra készül a VSZK A vietnami kommunisták feladatai Vietnam-szerte folynak Vietnami Dolgozók Pártja megyei küldöttértekezletei, amelyeken megvitatják a Központi Bizottságnak a pán IV. kongresszusa elé terjesztendő beszámolója ter­vezetét, és megválasztják a kongresszusi küldötteket. A kongresszusi beszámoló­­tervezet közzététele és meg­­vitatása az egységes Vietna­mi Szocialista Köztársaság kiemelkedő jelentőségű po­litikai eseménye. Jelentőségét az is fokozza, hogy a párt megalakítása, 1930 óta az ország helyzete most tette először lehetővé a párt kongresszusi dokumentumá­nak előzetes közzétételét, és országos méretű nyilvános megvitatását. A központi pártlap, a Nhan Dan öt tel­jes oldalát megtöltő beszá­molótervezet hét fejezetből áll: 1. A nagy győzelem, és a történelmi fordulat 2. A szocialista forradalom Irány­vonala Vietnamban. 3. A második ötéves terv Iránya és feladatai 4. A kulturális, társadalmi tevékenység. 5. A szocialista állam erősítése, a tömegmunka. 6. A világhely­zet, a párt nemzetközi fel­adatai és külpolitikája. 7. A párt vezető szerepének és harci erejének növelése. A dokumentum bevezető részében elemzi a 35 éves felszabadító harc múlt évi végső győzelmének körülmé­nyeit A szocializmushoz hű forradalmárok törhetetlenül harcoltak mindaddig, amíg mindkét imperialista hatal­­mat ki nem verték Indokí­nából, és meg nem valósí­tották az ország újraegyesí­tését. A VDP előző, III. kong­resszusa óta 16 év telt el. A beszámolótervezet ezt az időszakot elemezve megálla­pítja, hogy az amerikai ag­­resszorok elleni hazafias ellenállás teljes győzelmével a vietnami forradalom új szakaszába lépett, amikor az egész ország független és egyesített, s amikor egyetlen stratégiai feladat előtt áll: a szocialista forradalom és a elvei alapján, a szocializmus építése. A be­ kívánja fejleszteni a testvéri szentciótervezet megállapítja, szocialista országokhoz í a­­hogy Vietnam az állami és vődő jó kapcsolatait, és erő­szövetkezeti tulajdonban le­­síteni akarja a nemzetközi fő termelőerőkre támaszkodó kommunista és munkásmoz va nagy eredményeket ért gfllmat, annak egységét, a­mi a szocializmus anyagi- marxizmus—leninizmus és a műszaki alapjainak .m­égse- proletár internacionalizmus remtésében. A fejletlen me­zőgazdasági ország a kezdeti nehézségeken­­ már túljutott Búzákon fokozatosan tökéle­tesedik a nagyüzemi gazdál­kodás és Délen is megkezd­ték a szocialista típusú nép­gazdaság alapjainak leraká­sát. Vietnam rendelkezik a gyors fejlődés feltételeivel: az országnak gazdag nyers­anyagforrásai vannak, s a Vietnami Dolgozók Pártja vezette nép dolgos és kitar­tó. Északon még fejletlen a nehézipar, az országban még mány van bizonyos mezőgaz­dasági termékekben, és nem egészen ésszerű a munkaerő-elosztás. Délen még létezik a magántőke, esetenként ellenforradalmi szabotázsakciókat hajtanak végre, s naponta kell harcol­­ni az amerikai és a saigoni rezsim maradványai ellen. A forradalmi erők előtt a beszámolótervezet a mai helyzetnek megfelelő felada­tok teljesítését tűzi célul. A proletárdiktatúra megerősíté­se közben végre kell hajtani a termelési viszonyok, a tu­domány és technika. Vala­mint az ideológia és a kul­túra forradalmasítását. Fon­tos feladat a mezőgazdaság korszerűsítésével az eddigi­nél jóval fejlettebb élelmi­szer-gazdálkodás megterem­tése, és a terméshozamok növelése. A mezőgazdaság gyors fejlődése alapul szol­gálhat az ipar reális, meg­fontolt, lendületes fejleszté­séhez, s a sokat nélkülözött nép jobb ellátásához. Gaz­dasági téren elsődleges tel­ület a nehézipar fejlesztése, de fel kell számolni a sze­génységet, az elmaradottsá­got, s küzdeni kell az embe­­rek szocialista tudatáért. Vietnam külpolitikájáról a beszámolótervezet hangsú­lyozza, hogy a párt tovább Bőgős László Szerda, 1976. december L 3 A világközvélemény örömmel üdvözölte a bukaresti felhívást • Moszkva (MTI) A békeszerető világközvé­lemény örömmel fogadta és üdvözölte azt a felhívást, amellyel a Varsói Szerződés tagállamai vezetőinek buka­resti tanácskozása fordult az európai biztonsági értekezlet záródokumentumát aláíró ál­lamokhoz, felszólítva őket, mondjanak le a nukleáris fegyverek egymás ellen első­ként történő alkalmazásáról írja a Pravda keddi száma. Ezt a véleményt tükrözik több nyugati sajtószerv kommentárjai is. A Kölner Stadt-Anzeiger című nyugat­német lap például kiemeli a Bukarestben megfogalma­zott gondolat újszerűségét. Aszahi Simbun Japán újság pedig megállapította, hogy a szocialista országok a nuk­­leáris leszerelés eszméjét vé­delmezik. * A Német KP felhívja a bonni kormányt, hogy tá­mogassa a bukaresti tanács­kozás javaslatát, folytasson olyan építő jellegű poltikát, amelynek célja az enyhülés és a leszerelés megvalósítása. A Német KP egyidejűleg felhívta a Német Szövetségi Köztársaság minden béke­­szerető és demokratikus ér­zelmű polgárát, hogy igye­kezzenek k­özösen gátat emelni a fegyverkezés és a kommunistaellenes politika útjába. Alagvar—cseh­szlovák árucsere­­forgalmi megállapodás • Prága (MTI) Kedden Prágában aláírták az 1977. évi árucsere-forga­­lomról és fizetésekről szóló magyar—csehszlovák jegyző­könyvet. A jegyzőkönyvet magyar részről Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhe­lyettes, csehszlovák részről Premysl Strougal külkeres­kedelm­i miniszterhelyettes írta alá. Az 1977. évre aláírt áru­csere-forgalmi jegyzőkönyv­­ben az előirányzott kölcsö­nös áruszállítások volumene az 1976. évi jegyzőkönyv elő­irányzatához viszonyítva tíz­százalékos, a hosszú lejáratú megállapodásban 1977-re ter­vezett árucsere forgalom­­szinthez képest pedig ötszá­zalékos növekedést mutat. A jegyzőkönyv tartalmazza azokat a szakosított és koo­perációs szállításokat is, amelyekre az érdekelt külke­reskedelmi vállalatok, a KGST-ajánlások, vagy saját kezdeményezésük alapján megállapodást kötöttek. Ezeknek az egyezmények­nek alapján tovább bővül a közúti járművek és mező­­gazdasági gépek, a számítás­­technika, a gumiipar, az olaj- és gázvezetékek szivattyú­állomásainak gyártásában, valamint a fogyasztási cik­kek előállításában folytatott­­ kooperációi A magyar kivitelben jelen­tős volument képviselnek egyebek közt a műszerek és a finommechanikai termékek, a mezőa­zdasági gépek, víz­tisztító berendezések, vala­mint a járműipari kooperá­ció keretében előirányzott hátsóhíd-szá­llítások Az 1977-es évben Magyar­­ország a hagyományokhoz hí­ven folytatja az alumínium, a bauxit, a timföld, a műbőr, a bőr lábbeli, a hús és hús­termékek, a gabona, a bor, a zöldség és gyümölcs, vala­mint a különféle konzervek szállítását. A belkereskedel­mi szövetkezeti és határ­­menti árucsere mindkét rész­ről 20,2 millió rubel értéket képvisel. Jelentősen bővül a magyar piacon keresett csehszlovák fogyasztási cikkek behozata­la. 1977 folyamán 10 ezer da­rab Skoda személygépkocsi, 19 ezer darab moped, 700000 hektoliter sör, bútor stb. ér­­kezik hazánkba. Marxista elméleti kisenciklopédia Társadalom és személyiség 5.5 Mi a társadalom — filozófiai szem­* pontból? Látszólag igen egyszerű a válasz: az emberek összessége. De mit ért­sünk az összesség alatt? Minden egyes em­bert külön-külön? Vagy minden embert együttvéve — amikor minden ember más? A filozófia a társadalmat az emberek között kialakult viszonyok összességeként határozza meg. Ezek a viszonyok történel­mileg változók, mint a tulajdon, a mun­kamegosztás, a csere és az elosztás viszo­nyai, egyszóval, a termelés kapcsolatrend­szerei. Legalábbis ezek az alapvetők. Rá­juk épülnek aztán az emberek személyközi viszonyai, a családi, baráti, munkahelyi kapcsolatok alig áttekinthető sokfélesége­ként. Mi az ember? Miben rejlik az ember lé­nyege — az, ami azzá teszi, ami? Keressük ezt külön minden egyes emberben? El le­het indulni ezen az úton is, ám nem ju­tunk messzire. Oda lyukadunk ki, hogy minden ember egyed: mindenkinek van­nak másokétól eltérő tulajdonságai. Am — írta Marx — az egyedek különbsége leg­feljebb két fülcimpa vagy ujjlenyomat kü­­lönbsége. Ami filozófiai szempontból vaj­mi keveset mond. Többre jutunk, ha szem­­ügyre vesszük az emberi közösségek és a termelés történetileg változó formáit. És itt már felbukkan az ember, mint egyén. Az egyén kifejezéssel azt az embert jelöl­jük, aki szemben a primitív társadalmi ál­lapotok közösségi „betagoltságával", ahol tevékenységét eleve és élethossziglan kije­lölték és ezen nem tudott változtatni (kasz­tok), most már mozgásteret és autonómiát képes magának kiharcolni közösségén be­lül. Aki dönt és választ — esetenként kö­zössége ellenére is. A személyiség azonban ennél is többet jelent. Tegyük fel még egyszer a kérdést: Mi az ember? Mint egyed — különbözik minden­ki mástól. Mint egyén — mint individuali­tás — képes elkülönülni közösségétől és „saját feje után” megválasztani lehetősé­geit. Ám mi a személyiség? Antonio Gramsci, a kiváló olasz marxista filozófus ezt írta: a „micsoda is az ember” kérdés fel­tevésével tulajdonképpen azt kérdezzük, „mivé is lehet az ember, vagyis hogy az ember uralhatja-e sorsát, kialakíthatja-e, megteremtheti-e a maga életét? Mondjuk tehát azt, hogy az ember folyamat, ponto­sabban tetteinek folyamata.” Majd így folytatja: „Mindenki oly mértékben módo­sítja és változtatja meg magát, amilyen mértékben módosítja és megváltoztatja mindazon viszonyok egészét, amelyeknek ő maga az összecsomósodási pontja.” Ha az ember saját viszonyainak konkrét kikrist­­tályosodási pontja, akkor „saját személyi­séget teremteni annyi, mint tudatosítani ezeket a viszonyokat, a személyiséget ala­kítani pedig annyi, mint megváltoztatni e viszonyok összességét”. Úgy tűnhet persze, hogy az egyes ember ereje ehhez igen csekély. „De ez csak bizo­nyos fokig igaz. Minthogy az egyes ember társulhat mindazokkal, akik ugyanazt a változást akarják, s ha ez a változás éssze­rű, az egyes ember nagy mértékben meg­sokszorozhatja önmagát, és sokkal radiká­lisabb változtatást érhet el, mint amilyen az első pillanatra­­ lehetségesnek látszik.” Az ember tehát mindig viszonyainak va­lamilyen metszéspontja, és viszonyainak alakításával — tetteinek folyamatában — teheti magát személyiséggé. Ám a szemé­lyiséggé válás feltétele: a másokkal való társulás. Közös célok jegyében és közös te­vékenység árán változtathatja csak meg az ember társadalmi viszonyait , és csak e viszonyok változtatása folyamatában vál­hat személyiséggé. P.Zs.

Next