Délmagyarország, 1976. december (66. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-01 / 284. szám
2 CARTER NYILATKOZATA A Szovjetunióval kötendő második SALT-megállapodásról, egyéb külpolitikai kérdésekről és az új adminisztráció kinevezéséről nyilatkozott hétfő este az amerikai CBS televízióállomásnak James Carter, az Egyesült Államok megválasztott elnöke. Carter csalódását fejezte ki amiatt, hogy a Ford-kormányzat elmulasztotta a Szovjetunióval való újabb SALT-egyezmény aláírását. Carter hangsúlyozta, hogy véleménye szerint az egyezményt már hónapokkal ezelőtt meg lehetett volna kötni. AZ ORSZÁGGYŰLÉS KÜLDÖTTSÉGE HAZAÉRKEZETT Kedden visszaérkezett Budapestre az Országgyűlés magyar—francia tagozatá*nak küldöttsége. A delegáció dr. Pesta Lászlónak, a tagozat elnökének vezetésével a francia nemzetgyűlés francia—magyar baráti csoportjának meghívására tett látogatást Franciaországban. visszahívták az ENSZ-BŐL HOANG HOÁT Kína kedden este hivatalosan bejelentette, hogy az ország állandó ENSZ-nagykövetét, Huang Huát visszahívták állomáshelyéről. Huang Hua sorrendben a nyolcadik kínai nagykövet, aki rövid idő leforgása alatt visszatér Pekingbe. A kínai főváros diplomáciai köreiben ez a szokatlan mozgás széles körű találgatások tárgya, kivált azután, hogy kellőképpen meg nem erősített hírek szerint magát a külügyminisztert, Csiao Kuan-Muát hivatalában támadások érik. BEFEJEZŐDÖTT AZ EGK-TANÁCSKOZÁS Hágában kedden délután befejeződött a kilenc közös piaci állam kormányfőinek idei harmadik tanácskozása. Az EOK tanácskozásának illését ezúttal, szinte teljes egészében a gazdasági kérdéseknek szentelték. Érdemi megállapodást azonban nem értek el, csupán elvi egyetértésre jutottak néhány kérdésben. NYUGDÍJEMELÉS AZ NDK-BAN Az NSZEP Központi Bizottsága, az NDK szakszervezetei és a minisztertanács 1976. május 27-i közös határozatának megfelelően december 1-től 3,4 millió nyugdíjas járulékát növelik a Német Demokratikus Köztársaságban. Az öregségi nyugdíjak összege átlag havi 40 márkával, a rokkantsági és özvegyi nyugdíjaké ennél valamivel kisebb mértékben emelkedik. magyar kiállítás Kedden a Petit Palais termeiben megnyílt az utóbbi évek legjelentősebb párizsi magyar kiállítása, amely a századelő magyar művészetét mutatja be a Kulturális Kapcsolatok Intézetének rendezésében. A francia—magyar kulturális egyezmény keretében rendezett reprezentatív bemutató nagy érdeklődés közepette nyitotta meg kapuit. ECHEVERIA INDUL A FŐTITKÁR VALASZTÁSON Luis Echeverrin mexikói elnök, akinek hivatali ideje szerdán jár le, hétfőn levélben közölte a Biztonsági Tanács soros elnökével, hogy jelölteti magát az ENSZ főtitkári tisztségre. PÁRIZSBAN MAGÁNOSOK. KÖZÜLETEK. FIGYELEM! Motorkerékpár, robogó, vemélygépkooat és k.K tph r gépIkocBtalflatrés ok leértékelt in» való kutrusHlWit mo-kozdtík. ____________ Gépjárműjavító lm S*c_ed, Cserzy M. u. 4. Telefoni IS-304 ÜgytorzO: Vargán*. Leonyid Brezsnyev fogadta az USA pénzügyminiszterét Megkezdődtek a szovjet—amerikai gazdasági tárgyalások . Moszkva (MTI) Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, kedden a Kremlben fogadta William Simont, az Egyesült Államok pénzügyminiszterét, aki az amerikai—szovjet kereskedelmi és gazdasági tanács ülésére érkezett Moszkvába. A beszélgetés során érintették a Szovjetunió és az Egyesült Államok kereskedelmi és gazdasági kapcsolatainak helyzetét, valamint a szovjet—amerikai viszony más vonatkozásait. Leonyid Brezsnyev hangsúlyozta: a Szovjetunió következetesen folytatja azt a politikát, amelynek célja, hogy pozitív irányban, a kölcsönös érdeklődésre számot tartó valamennyi területen békés és szilárd alapokon fejlődjenek a két ország kapcsolatai. Megjegyezte, hogy a két ország kereskedelmi-gazdasági kapcsolatainak megfelelő arányokat és szilárdságot kell biztosítani, a felek teljes egyenjogúsága mellett ehhez a fejlődéshez adva vannak az objektív lehetőségek. William Simon kifejezte az Egyesült Államok kormányának óhaját, hogy fejleszti a kölcsönösen előnyös együttműködést a Szovjetunióval. * 1 Hangsúlyozta azt a gyakorlati érdeklődést, amelyet az Egyesült Államok üzleti körei tanúsítanak az ilyen együttműködés iránt. Baráti, tárgyszerű légkör jellemezte a beszélgetést, amelyben részt vett Nyikolaj Patolicsev, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere. * Moszkvában kedden megnyílt az amerikai—Szovjet kereskedelmi és gazdasági tanács negyedik ülése, amelyen a tanács vezetői és tagjai a két ország vállalatainak, bankjainak és más szervezeteinek vezetői vesznek részt. Nyikolaj Patolicsev, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere az ülésen elhangzott beszédében rámutatott: „A szovjet népgazdaság fejlődésének üteme és jellege jó előfeltételeket teremt a Szovjetunió és az Egyesült Államok nagy arányú gazdasági együttműködése számára." A Szovjetunió külkereskedelmi minisztere kijelentette, hogy a kereskedelmet mentesíteni kell minden olyan elemtől, amelynek semmi köze a kereskedelmi tevékenységhez. William Simon, az Egyesült Államok pénzügyminisztere beszédében hangsúlyozta az amerikai—szovjet kereskedelmi és gazdasági tanács munkájának fontosságát . Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára kedden vacsorát adott a Kremlben abból az alkalomból, hogy Moszkvában most tartja negyedik ülését az amerikai—szovjet kereskedelmi és gazdasági tanács. A vacsorán beszédet mondott Leonyid Brezsnyev és William Simon. Kongresszusra készül a VSZK A vietnami kommunisták feladatai Vietnam-szerte folynak Vietnami Dolgozók Pártja megyei küldöttértekezletei, amelyeken megvitatják a Központi Bizottságnak a pán IV. kongresszusa elé terjesztendő beszámolója tervezetét, és megválasztják a kongresszusi küldötteket. A kongresszusi beszámolótervezet közzététele és megvitatása az egységes Vietnami Szocialista Köztársaság kiemelkedő jelentőségű politikai eseménye. Jelentőségét az is fokozza, hogy a párt megalakítása, 1930 óta az ország helyzete most tette először lehetővé a párt kongresszusi dokumentumának előzetes közzétételét, és országos méretű nyilvános megvitatását. A központi pártlap, a Nhan Dan öt teljes oldalát megtöltő beszámolótervezet hét fejezetből áll: 1. A nagy győzelem, és a történelmi fordulat 2. A szocialista forradalom Irányvonala Vietnamban. 3. A második ötéves terv Iránya és feladatai 4. A kulturális, társadalmi tevékenység. 5. A szocialista állam erősítése, a tömegmunka. 6. A világhelyzet, a párt nemzetközi feladatai és külpolitikája. 7. A párt vezető szerepének és harci erejének növelése. A dokumentum bevezető részében elemzi a 35 éves felszabadító harc múlt évi végső győzelmének körülményeit A szocializmushoz hű forradalmárok törhetetlenül harcoltak mindaddig, amíg mindkét imperialista hatalmat ki nem verték Indokínából, és meg nem valósították az ország újraegyesítését. A VDP előző, III. kongresszusa óta 16 év telt el. A beszámolótervezet ezt az időszakot elemezve megállapítja, hogy az amerikai agresszorok elleni hazafias ellenállás teljes győzelmével a vietnami forradalom új szakaszába lépett, amikor az egész ország független és egyesített, s amikor egyetlen stratégiai feladat előtt áll: a szocialista forradalom és a elvei alapján, a szocializmus építése. A be kívánja fejleszteni a testvéri szentciótervezet megállapítja, szocialista országokhoz í ahogy Vietnam az állami és vődő jó kapcsolatait, és erőszövetkezeti tulajdonban lesíteni akarja a nemzetközi fő termelőerőkre támaszkodó kommunista és munkásmoz va nagy eredményeket ért gfllmat, annak egységét, ami a szocializmus anyagi- marxizmus—leninizmus és a műszaki alapjainak .mégse- proletár internacionalizmus remtésében. A fejletlen mezőgazdasági ország a kezdeti nehézségeken már túljutott Búzákon fokozatosan tökéletesedik a nagyüzemi gazdálkodás és Délen is megkezdték a szocialista típusú népgazdaság alapjainak lerakását. Vietnam rendelkezik a gyors fejlődés feltételeivel: az országnak gazdag nyersanyagforrásai vannak, s a Vietnami Dolgozók Pártja vezette nép dolgos és kitartó. Északon még fejletlen a nehézipar, az országban még mány van bizonyos mezőgazdasági termékekben, és nem egészen ésszerű a munkaerő-elosztás. Délen még létezik a magántőke, esetenként ellenforradalmi szabotázsakciókat hajtanak végre, s naponta kell harcolni az amerikai és a saigoni rezsim maradványai ellen. A forradalmi erők előtt a beszámolótervezet a mai helyzetnek megfelelő feladatok teljesítését tűzi célul. A proletárdiktatúra megerősítése közben végre kell hajtani a termelési viszonyok, a tudomány és technika. Valamint az ideológia és a kultúra forradalmasítását. Fontos feladat a mezőgazdaság korszerűsítésével az eddiginél jóval fejlettebb élelmiszer-gazdálkodás megteremtése, és a terméshozamok növelése. A mezőgazdaság gyors fejlődése alapul szolgálhat az ipar reális, megfontolt, lendületes fejlesztéséhez, s a sokat nélkülözött nép jobb ellátásához. Gazdasági téren elsődleges telület a nehézipar fejlesztése, de fel kell számolni a szegénységet, az elmaradottságot, s küzdeni kell az emberek szocialista tudatáért. Vietnam külpolitikájáról a beszámolótervezet hangsúlyozza, hogy a párt tovább Bőgős László Szerda, 1976. december L 3 A világközvélemény örömmel üdvözölte a bukaresti felhívást • Moszkva (MTI) A békeszerető világközvélemény örömmel fogadta és üdvözölte azt a felhívást, amellyel a Varsói Szerződés tagállamai vezetőinek bukaresti tanácskozása fordult az európai biztonsági értekezlet záródokumentumát aláíró államokhoz, felszólítva őket, mondjanak le a nukleáris fegyverek egymás ellen elsőként történő alkalmazásáról írja a Pravda keddi száma. Ezt a véleményt tükrözik több nyugati sajtószerv kommentárjai is. A Kölner Stadt-Anzeiger című nyugatnémet lap például kiemeli a Bukarestben megfogalmazott gondolat újszerűségét. Aszahi Simbun Japán újság pedig megállapította, hogy a szocialista országok a nukleáris leszerelés eszméjét védelmezik. * A Német KP felhívja a bonni kormányt, hogy támogassa a bukaresti tanácskozás javaslatát, folytasson olyan építő jellegű poltikát, amelynek célja az enyhülés és a leszerelés megvalósítása. A Német KP egyidejűleg felhívta a Német Szövetségi Köztársaság minden békeszerető és demokratikus érzelmű polgárát, hogy igyekezzenek közösen gátat emelni a fegyverkezés és a kommunistaellenes politika útjába. Alagvar—csehszlovák árucsereforgalmi megállapodás • Prága (MTI) Kedden Prágában aláírták az 1977. évi árucsere-forgalomról és fizetésekről szóló magyar—csehszlovák jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyvet magyar részről Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes, csehszlovák részről Premysl Strougal külkereskedelmi miniszterhelyettes írta alá. Az 1977. évre aláírt árucsere-forgalmi jegyzőkönyvben az előirányzott kölcsönös áruszállítások volumene az 1976. évi jegyzőkönyv előirányzatához viszonyítva tízszázalékos, a hosszú lejáratú megállapodásban 1977-re tervezett árucsere forgalomszinthez képest pedig ötszázalékos növekedést mutat. A jegyzőkönyv tartalmazza azokat a szakosított és kooperációs szállításokat is, amelyekre az érdekelt külkereskedelmi vállalatok, a KGST-ajánlások, vagy saját kezdeményezésük alapján megállapodást kötöttek. Ezeknek az egyezményeknek alapján tovább bővül a közúti járművek és mezőgazdasági gépek, a számítástechnika, a gumiipar, az olaj- és gázvezetékek szivattyúállomásainak gyártásában, valamint a fogyasztási cikkek előállításában folytatott kooperációi A magyar kivitelben jelentős volument képviselnek egyebek közt a műszerek és a finommechanikai termékek, a mezőazdasági gépek, víztisztító berendezések, valamint a járműipari kooperáció keretében előirányzott hátsóhíd-szállítások Az 1977-es évben Magyarország a hagyományokhoz híven folytatja az alumínium, a bauxit, a timföld, a műbőr, a bőr lábbeli, a hús és hústermékek, a gabona, a bor, a zöldség és gyümölcs, valamint a különféle konzervek szállítását. A belkereskedelmi szövetkezeti és határmenti árucsere mindkét részről 20,2 millió rubel értéket képvisel. Jelentősen bővül a magyar piacon keresett csehszlovák fogyasztási cikkek behozatala. 1977 folyamán 10 ezer darab Skoda személygépkocsi, 19 ezer darab moped, 700000 hektoliter sör, bútor stb. érkezik hazánkba. Marxista elméleti kisenciklopédia Társadalom és személyiség 5.5 Mi a társadalom — filozófiai szem* pontból? Látszólag igen egyszerű a válasz: az emberek összessége. De mit értsünk az összesség alatt? Minden egyes embert külön-külön? Vagy minden embert együttvéve — amikor minden ember más? A filozófia a társadalmat az emberek között kialakult viszonyok összességeként határozza meg. Ezek a viszonyok történelmileg változók, mint a tulajdon, a munkamegosztás, a csere és az elosztás viszonyai, egyszóval, a termelés kapcsolatrendszerei. Legalábbis ezek az alapvetők. Rájuk épülnek aztán az emberek személyközi viszonyai, a családi, baráti, munkahelyi kapcsolatok alig áttekinthető sokféleségeként. Mi az ember? Miben rejlik az ember lényege — az, ami azzá teszi, ami? Keressük ezt külön minden egyes emberben? El lehet indulni ezen az úton is, ám nem jutunk messzire. Oda lyukadunk ki, hogy minden ember egyed: mindenkinek vannak másokétól eltérő tulajdonságai. Am — írta Marx — az egyedek különbsége legfeljebb két fülcimpa vagy ujjlenyomat különbsége. Ami filozófiai szempontból vajmi keveset mond. Többre jutunk, ha szemügyre vesszük az emberi közösségek és a termelés történetileg változó formáit. És itt már felbukkan az ember, mint egyén. Az egyén kifejezéssel azt az embert jelöljük, aki szemben a primitív társadalmi állapotok közösségi „betagoltságával", ahol tevékenységét eleve és élethossziglan kijelölték és ezen nem tudott változtatni (kasztok), most már mozgásteret és autonómiát képes magának kiharcolni közösségén belül. Aki dönt és választ — esetenként közössége ellenére is. A személyiség azonban ennél is többet jelent. Tegyük fel még egyszer a kérdést: Mi az ember? Mint egyed — különbözik mindenki mástól. Mint egyén — mint individualitás — képes elkülönülni közösségétől és „saját feje után” megválasztani lehetőségeit. Ám mi a személyiség? Antonio Gramsci, a kiváló olasz marxista filozófus ezt írta: a „micsoda is az ember” kérdés feltevésével tulajdonképpen azt kérdezzük, „mivé is lehet az ember, vagyis hogy az ember uralhatja-e sorsát, kialakíthatja-e, megteremtheti-e a maga életét? Mondjuk tehát azt, hogy az ember folyamat, pontosabban tetteinek folyamata.” Majd így folytatja: „Mindenki oly mértékben módosítja és változtatja meg magát, amilyen mértékben módosítja és megváltoztatja mindazon viszonyok egészét, amelyeknek ő maga az összecsomósodási pontja.” Ha az ember saját viszonyainak konkrét kikristtályosodási pontja, akkor „saját személyiséget teremteni annyi, mint tudatosítani ezeket a viszonyokat, a személyiséget alakítani pedig annyi, mint megváltoztatni e viszonyok összességét”. Úgy tűnhet persze, hogy az egyes ember ereje ehhez igen csekély. „De ez csak bizonyos fokig igaz. Minthogy az egyes ember társulhat mindazokkal, akik ugyanazt a változást akarják, s ha ez a változás ésszerű, az egyes ember nagy mértékben megsokszorozhatja önmagát, és sokkal radikálisabb változtatást érhet el, mint amilyen az első pillanatra lehetségesnek látszik.” Az ember tehát mindig viszonyainak valamilyen metszéspontja, és viszonyainak alakításával — tetteinek folyamatában — teheti magát személyiséggé. Ám a személyiséggé válás feltétele: a másokkal való társulás. Közös célok jegyében és közös tevékenység árán változtathatja csak meg az ember társadalmi viszonyait , és csak e viszonyok változtatása folyamatában válhat személyiséggé. P.Zs.