Délmagyarország, 1977. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-01 / 26. szám

Parlamenti kü­ldöttségünk Varsóban Apró Antal, az országgyű­lés elnöke és az általa veze­tett magyar parlamenti kül­döttség hétfőn, tegnap dél­előtt Varsóban folytatta hi­vatalos tárgyalásait Stanis­law Gucwaval, a szejm elnö­kével, és a lengyel parla­ment elnökségének tagjai­val. A két küldöttség első megbeszélésére szombaton délelőtt került sor. Vasárnap Skiemiewice vajdaságba látogatott el par­lamenti küldöttségünk. A magyar vendégek előbb Lo­­wicz nevezetességeivel is­merkedtek, majd Zelazowa­­­ Wolában, Fryderyk Chopin szülőhelyén tettek látogatást, és koncerten vettek részt. Hétfőn délután a küldött­ség látogatást tett Piotr Ja­­roszewicznél, a lengyel Mi­nisztertanács elnökénél, aki tájékoztatta a delegációt a k­­ormány , a szejm kapcso­latáról, majd elemezte az ország gazdasági helyzetét A felek méltatták a kétol­dalú kapcsolatok dinamikus fejlődését és többek között foglalkoztak a parlamentek közti együttműködés tovább­fejlesztésének kérdéseivel. Késő délután a küldöttség látogatást tett Emil Wojna­­czek külügyminiszternél. Hétfőn este Stanislaw Guc­­wa, a szejm elnöke vacso­rát adott az Apró Antal ve­zette küldöttség tiszteletére. A delegáció a késő esti órákban Wroclawba utazott, vidéki körútra. (MTI)| Milos Minies hazánkba érkezett Megkezdődtek a magyar— jugoszláv tárgyalások Hétfő délután Budapestre érkezett Milos Minies, a Ju­goszláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaság kormányának elnökhelyettese, külügymi­­­niszter, aki Pója Frigyes kül­ügyminiszter meghívására hivatalos, baráti látogatást tesz Magyarországon. A Ferihegyi repülőtéren a jugoszláv vendég és kísérete fogadására megjelent Púja Frigyes külügyminiszter, Ha­lász József, a Magyar Nép­­köztársaság belgrádi nagy­követe, valamint a Külügy­minisztérium több vezető munkatársa. Jelen volt dr. Vitom­ir Gasparovics, a JSZSZK budapesti nagykö­vete. . Hétfő délután a Külügy­minisztériumban megkezdőd­ik a magyar—jugoszláv hi­vatalos tárgyalások. A magyar tárgyalócsoport vezetője Puja Frigyes kül­ügyminiszter. A jugoszláv tárgyalócsoportot Milos Mi­nics, a Jugoszláv Szocialis­ta Szövetségi Köztársaság kormányának elnökhelyette­se, külügyminiszter vezeti. Magyar részről a tárgyaláso­kon részt vett Roska István külügyminiszter-helyettes, Tóth Elek, a Külügyminiszté­rium csoportfőnöke, Halász József, hazánk belgrádi nagykövete, dr. Petrán Já­nos és Zegnál János külügy­­minisztériumi főosztályveze­tők. Jugoszláv részről jelen volt a tárgyaláson dr. Vito­­mir Gasparovics, a JSZSZK budapesti nagykövete,­ Miod­­rag Krtszsics külügyminiszté­­riumi főosztályvezető, Slavko Lukovics, a külügyminiszter kabinetfőnöke és Milen­ko Nebrigics, a jugoszláv Kül­ügyminisztérium magyar re­­ferense. Este a Gellért szállóban Púja Frigyes vacsorát adott a hivatalos, baráti látogatá­son Budapesten tartózkodó Milos Minics tiszteletére. (MTI) A tárgyalóasztalnál, jobbról a Pója Frigyes vezette magyar, balról pedig a Milos Minics vezette jugoszláv delegáció Beruházások a közös gazdaságokban Munkaverseny a téeszekben november 7. tiszteletére Hétfőn a TOT elnöksége ülést tartott. A tanácskozá­son részt vett Bíró Ferenc, az Országos Tervhivatal el­nökhelyettese is. Az elnökség megtárgyalta a mezőgazdasági szövetkeze­tek elmúlt évi gazdálkodásá­nak tapasztalatait és az idei feladatokat. 1977-ben — az előző évhez képest változatlan áron szá­mítva — 8,7 százalékkal ma­gasabb termelés elérése a mezőgazdasági szövetkezetek feladata. A háztáji gazdasá­gok termelését 7,4 százalék­kal kell emelni. A növénytermesztés szer­kezetében alapvető változta­tásokra nincs szükség. A ter­melési tervekben meghatáro­zott mennyiséget döntően a termésátlagok növelésével kell elérni. A fontosabb nö­vények közül országosan bú­zából 38,5 mázsa, kukoricá­ból 46 mázsa, cukorrépából 350 mázsa, burgonyából 140 mázsa, vöröshagymából 190 mázsa, paradicsomból 250 mázsa hozamot kell hektá­ronként elérni. A hazai igények maradék­talan kielégítése — állapí­totta meg az elnökség —, m ígköveteli a burgonyavetés területének és hozamának növelését is. A hazai ellátás és az exportigények kielégí­tésére a zöldségtermelés na­gyobb — mintegy 40 százalé­kos — fejlesztése szükséges. Az idei terv a sertéshús­­termelés 5 százalékos növe­lését irányozza elő. Ennek megvalósítása a meglevő tar­talékok feltárását, kihaszná­lását, a hatékonyság növelé­sét és a bevált új technoló­giák még szélesebb körű el­terjesztését teszi szükségessé. A mezőgazdasági szövetke­zetek ez évben az előirány­zatok szerint 14,4 milliárd fo­rint beruházást valósítanak meg. Gépberuházásokra 9 milliárd forint, ültetvényte­lepítésre 0,8 milliárd forint áll a közös gazdaságok ren­delkezésére. Az 1977-es évi tervfelada­tok teljesítésére és a gazda­sági tevékenység javítására a TOT elnöksége felhívással fordult a mezőgazdasági szö­vetkezetekhez. Ebben egye­bek mellett arra hívja fel a szövetkezeti kollektívák fi­gyelmét, hogy üzemi tervei­ket adottságaikhoz igazítva úgy határozzák meg, hogy az egyben az országos célok tel­jesítését is szolgálja. Ezzel összefüggésben az elnökség tudomásul vette a mezőgazdasági szövetkezetek munkafelajánlásairól szóló tájékoztatást. A hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezet szocialista brigádjainak kez­deményezésére felhívással fordult a téeszekben és a társulásokban dolgozó brigá­dokhoz, ágazati és munka­kollektívákhoz, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója tisztele­tére, csatlakozva a csepeli felhíváshoz, felajánlások vál­lalásával és teljesítésével já­ruljanak hozzá az 1977-es népgazdasági terv sikeres tel­jesítéséhez. t ú­j gyár épül Negyvenegy tonna kapaci­tású húslisztüzem építését kezdték meg Miskolcon az 1975 decemberében átadott húskombinát szomszédságá­ban. A kombinát mellékter­mékeiből — állati csontokból és emberi fogyasztásra nem alkalmas belsőségekből — készítenek takarmányozásra alkalmas húslisztet. Az épí­tés, felszerelés 150 millió fo­rintba kerül. Az új üzem a tervek szerint 1978 második félévében kezdi meg a ter­melést (MTI) 67. évfolyam 26. szám 1977. február L, kedd Ára: 80 fillér A KSZV üzemeiben Negyvenmillió forint egészségvédelemre Akinek a dobhártyáját egész nap fülsiketítő zaj ost­romolja, menekül a hangok­tól. S ha mindhiába, egész­sége sínyli meg. Akár ha éveken át porral sűrített le­vegőt fogad be a tüdeje, vagy ha egyszerűen a ké­nyelmetlen, korszerűtlen munkahelyi adottságok, az ottani légkör őrli az ideg­­rendszert. Repülő vetélő A dolgozó ember a nap egyharmadát otthonától tá­vol, munkahelyén tölti. Nem mindegy azonban egészsége, munkabírása­­ és teljesít­ménye szempontjából sem, milyen körülmények között. Tár­sadalmunk tisztában van ezzel, s ezért évről évre egy­re nagyobb összeget fordít az üzemek szociális, egész­ségügyi adottságainak fejlesz­tésére. Vajon hogyan gondoskodik dolgozóiról a KSZV, amely 1973 óta magába foglalja a magyarországi kenderipar egészét? A húsz munkahe­lyen, zömmel régi épületek­ben csaknem 8 ezer ember dolgozik. S jókora gondot okoz a munkaerő-ellátásban — és az üzemegészségügyben is —, hogy az alkalmazottak több mint fele nő és fiatal. Ezt tudva, nem is olyan ri­asztó a szám: 40 millió fo­rintot fordított a vállalat a negyedik ötéves tervben szo­ciális és egészségügyi beru­házásokra. Ebben természe­tesen benne foglaltaknak olyan technikai korszerűsíté­sek, amelyek egyben az em­ber munkáját könnyítik meg. Újszegeden például új szö­vőcsarnok épült, amelybe már korszerű szövőgépek ke­rültek. Ugyancsak új beren­dezéseket kapott az előkészí­tő üzem. De rekonstrukciókat hajtott végre a vállalat más megyékben is. Ebben az öt­éves tervben igyekeznek tö­kéletesíteni az üzemek szel­lőzését, fűtését, és sürgető feladat ezekben az eszten­dőkben a hatásos porelszí­vás, -leválasztás megoldása is. Ezt többek között a sze­gedi kenderfonógyár kártoló­üzemében esedékes. Üzemegészségügyről nem beszélhetünk a munkavédel­mi intézkedések említése nélkül, a KSZV gyáraiban üzemelő új gépek védőbe­rendezéseit reteszkapcsolás­sal látták el, így jóval biz­tonságosabban működtethe­tők. A már meglevő beren­dezéseknél is csökkentették a balesetveszélyt. A szövődé­ben gyakran előfordult, hogy „kirepült” a vetélő. Hogy ezt megakadályozzák, vetélőfo­gókat szerelnek föl. Talán lényegtelen apróság­nak tűnik, mégis gondolni kell rá: a helyes világítás, a jó levegő, a megfelelő öltöző és tisztálkodási lehetőség — kis túlzással — szinte létkér­dés egy-egy munkahelyen. Ezekben a zajos üzemek­ben pedig különös gonddal ügyelnek arra, hogy a fület megfelelő eszközökkel véd­jék, s hogy a halláskároso­dást megelőzzék, folyamato­san vizsgálják az ott dolgo­zókat Rendelő a gyárban A vállalatok összevonásá­ból alakult KSZV-nek sok más feladata mellett meg kellett birkóznia üzemegész­ségügyi hálózatának meg­szervezésével is. Azóta min­den önálló munkahelyen van rendelés, hetente összesen 157 órán át fogadják az üzemorvosok a vállalat dol­gozóit. Ezenkívül nőgyógyá­szati, fogászati, reumatoló­giai, bőrgyógyászati és audio­­ló­giai­­ szakrendelés is szolgá­latukra áll. A vállalat legjobban föl­­szerelt rendelője az újsze­gedi szövőgyárban van. Itt kapott helyet a hallásvizs­gálatok elvégzésére hivatott audiológiai laboratórium, ahol az összes szegedi gyár­egység dolgozóinak szűrését elvégzik. Az üzemorvos fel­adata az is, hogy a csökkent munkaképességű dolgozókkal foglalkozzék. Ha indokoltnak látja, javasolja a gyár gaz­dasági vezetőinek, hogy könnyebb munkakörbe he­lyezzék betegét. Idáig há­romszázan kaptak egészségi állapotuknak jobban megfe­lelő elfoglaltságot. A Vöröskereszt nevelő te­vékenységének hatása is le*­mérhető az újszegedi gyár­ban. Évről évre beneveznek az üzemegészségügyi hónap versengéseibe, s már har­madszorra értek el harmadik helyezést. A véradásban is jeleskedtek az újszegediek, tavaly 220-an adtak vért eb­ből a gyárból. Meg is becsü­li emberséges dolgozóit a vállalat, a véradásért kapott aranyérem mellé 1300 forint, az ezüst mellé 1000, a bronz mellé pedig 700 forint pénz­jutalmat „mellékel”. Az egészségügyi felvilágo­sítás rendszeres, folyamatos munka a gyárban, előadások hangzanak el mindenkit ér­deklő témákról, vetélkedőket, kiállításokat rendeznek. Bi­zonyára része van a neve­lésnek abban is, hogy tavaly 775-en vettek részt például rákszűrésen, bőr-, trachoma­­vagy fogászati szűrésen. Együtt, mindenkiért Nem kevés, amit ez a „leltár” mutat. Dicséretére válik a KSZV vezetőinek az igyekezet, amellyel minél kényelmesebb, egészségesebb munkakörülményeket akar­nak teremteni a vállalat dol­gozóinak. Egyedül az ő igye­kezetük azonban kevés len­ne: a gazdasági, politikai, társadalmi szervek, az akti­visták, az egészségügy szak­embereinek munkája nélkül aligha tudtunk volna ilyen képet festeni a vállalatnál folyó egészségvédelmi mun­káról. Ch. A. Komló, Zobák-akna Korszerű bánya­mentő állomás Korszerű, központi bánya­mentő állomás épül a komlói Zobák-bányán, amelynek fel­adatai a következő évtized­ben jelentősen megnőnek. A kitűnő minőségű, kokszolható zobáki szénre elsősorban az új blokkal bővülő Dunaújvá­rosi Vasmű tart igényt. Már a VI. ötéves terv elejére el kell érni a napi háromezer tonnás termelést. Az üzem jelentősége azért is nő, mert a nyolcvanas évek közepére kimerülő Kossuth-bánya sze­repét a Zobák veszi át. A Mecseki Szénbánya Vál­lalatnak Pécs bányaüzeméhez tartozó István-aknán műkö­dik jól felszerelt központi bá­nyamentő állomása A Zobá­­kon épülő új állomás a kom­lói bányák speciális mentési feladatainak ellátására lesz hivatott, hogy az ezer méter felé közelítő mélységben, a gázkitörés-, sújtólég-, szén­porrobbanás vagy bányatűz esetén gyorsan, eredménye­sen avatkozhassanak be. Eh­­hez a legkorszerűbb eszkö­zökkel, berendezésekkel sze­relik fel az állomást, amely egyben a bányamentők ok­tatóbázisa is lesz. A külön­böző bányaveszélyek leküzdé­sére, elhárítására specialistá­kat képeznek ki. A bányamentő állomást a tervek szerint az év végén kell átadni. (MTI) » Csatornák felújítása Négyszázmillió forintot költ idén Budapest a csatornahá­lózat bővítésére, felújításá­ra. Budapest utcái alatt a csatornahálózat hossza az év végéig meghaladja majd a 2500 kilométert»

Next