Délmagyarország, 1977. február (67. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-01 / 26. szám
Parlamenti küldöttségünk Varsóban Apró Antal, az országgyűlés elnöke és az általa vezetett magyar parlamenti küldöttség hétfőn, tegnap délelőtt Varsóban folytatta hivatalos tárgyalásait Stanislaw Gucwaval, a szejm elnökével, és a lengyel parlament elnökségének tagjaival. A két küldöttség első megbeszélésére szombaton délelőtt került sor. Vasárnap Skiemiewice vajdaságba látogatott el parlamenti küldöttségünk. A magyar vendégek előbb Lowicz nevezetességeivel ismerkedtek, majd Zelazowa Wolában, Fryderyk Chopin szülőhelyén tettek látogatást, és koncerten vettek részt. Hétfőn délután a küldöttség látogatást tett Piotr Jaroszewicznél, a lengyel Minisztertanács elnökénél, aki tájékoztatta a delegációt a kormány , a szejm kapcsolatáról, majd elemezte az ország gazdasági helyzetét A felek méltatták a kétoldalú kapcsolatok dinamikus fejlődését és többek között foglalkoztak a parlamentek közti együttműködés továbbfejlesztésének kérdéseivel. Késő délután a küldöttség látogatást tett Emil Wojnaczek külügyminiszternél. Hétfőn este Stanislaw Gucwa, a szejm elnöke vacsorát adott az Apró Antal vezette küldöttség tiszteletére. A delegáció a késő esti órákban Wroclawba utazott, vidéki körútra. (MTI)| Milos Minies hazánkba érkezett Megkezdődtek a magyar— jugoszláv tárgyalások Hétfő délután Budapestre érkezett Milos Minies, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormányának elnökhelyettese, külügyminiszter, aki Pója Frigyes külügyminiszter meghívására hivatalos, baráti látogatást tesz Magyarországon. A Ferihegyi repülőtéren a jugoszláv vendég és kísérete fogadására megjelent Púja Frigyes külügyminiszter, Halász József, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövete, valamint a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Jelen volt dr. Vitomir Gasparovics, a JSZSZK budapesti nagykövete. . Hétfő délután a Külügyminisztériumban megkezdődik a magyar—jugoszláv hivatalos tárgyalások. A magyar tárgyalócsoport vezetője Puja Frigyes külügyminiszter. A jugoszláv tárgyalócsoportot Milos Minics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormányának elnökhelyettese, külügyminiszter vezeti. Magyar részről a tárgyalásokon részt vett Roska István külügyminiszter-helyettes, Tóth Elek, a Külügyminisztérium csoportfőnöke, Halász József, hazánk belgrádi nagykövete, dr. Petrán János és Zegnál János külügyminisztériumi főosztályvezetők. Jugoszláv részről jelen volt a tárgyaláson dr. Vitomir Gasparovics, a JSZSZK budapesti nagykövete, Miodrag Krtszsics külügyminisztériumi főosztályvezető, Slavko Lukovics, a külügyminiszter kabinetfőnöke és Milenko Nebrigics, a jugoszláv Külügyminisztérium magyar referense. Este a Gellért szállóban Púja Frigyes vacsorát adott a hivatalos, baráti látogatáson Budapesten tartózkodó Milos Minics tiszteletére. (MTI) A tárgyalóasztalnál, jobbról a Pója Frigyes vezette magyar, balról pedig a Milos Minics vezette jugoszláv delegáció Beruházások a közös gazdaságokban Munkaverseny a téeszekben november 7. tiszteletére Hétfőn a TOT elnöksége ülést tartott. A tanácskozáson részt vett Bíró Ferenc, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese is. Az elnökség megtárgyalta a mezőgazdasági szövetkezetek elmúlt évi gazdálkodásának tapasztalatait és az idei feladatokat. 1977-ben — az előző évhez képest változatlan áron számítva — 8,7 százalékkal magasabb termelés elérése a mezőgazdasági szövetkezetek feladata. A háztáji gazdaságok termelését 7,4 százalékkal kell emelni. A növénytermesztés szerkezetében alapvető változtatásokra nincs szükség. A termelési tervekben meghatározott mennyiséget döntően a termésátlagok növelésével kell elérni. A fontosabb növények közül országosan búzából 38,5 mázsa, kukoricából 46 mázsa, cukorrépából 350 mázsa, burgonyából 140 mázsa, vöröshagymából 190 mázsa, paradicsomból 250 mázsa hozamot kell hektáronként elérni. A hazai igények maradéktalan kielégítése — állapította meg az elnökség —, m ígköveteli a burgonyavetés területének és hozamának növelését is. A hazai ellátás és az exportigények kielégítésére a zöldségtermelés nagyobb — mintegy 40 százalékos — fejlesztése szükséges. Az idei terv a sertéshústermelés 5 százalékos növelését irányozza elő. Ennek megvalósítása a meglevő tartalékok feltárását, kihasználását, a hatékonyság növelését és a bevált új technológiák még szélesebb körű elterjesztését teszi szükségessé. A mezőgazdasági szövetkezetek ez évben az előirányzatok szerint 14,4 milliárd forint beruházást valósítanak meg. Gépberuházásokra 9 milliárd forint, ültetvénytelepítésre 0,8 milliárd forint áll a közös gazdaságok rendelkezésére. Az 1977-es évi tervfeladatok teljesítésére és a gazdasági tevékenység javítására a TOT elnöksége felhívással fordult a mezőgazdasági szövetkezetekhez. Ebben egyebek mellett arra hívja fel a szövetkezeti kollektívák figyelmét, hogy üzemi terveiket adottságaikhoz igazítva úgy határozzák meg, hogy az egyben az országos célok teljesítését is szolgálja. Ezzel összefüggésben az elnökség tudomásul vette a mezőgazdasági szövetkezetek munkafelajánlásairól szóló tájékoztatást. A hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezet szocialista brigádjainak kezdeményezésére felhívással fordult a téeszekben és a társulásokban dolgozó brigádokhoz, ágazati és munkakollektívákhoz, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére, csatlakozva a csepeli felhíváshoz, felajánlások vállalásával és teljesítésével járuljanak hozzá az 1977-es népgazdasági terv sikeres teljesítéséhez. t új gyár épül Negyvenegy tonna kapacitású húslisztüzem építését kezdték meg Miskolcon az 1975 decemberében átadott húskombinát szomszédságában. A kombinát melléktermékeiből — állati csontokból és emberi fogyasztásra nem alkalmas belsőségekből — készítenek takarmányozásra alkalmas húslisztet. Az építés, felszerelés 150 millió forintba kerül. Az új üzem a tervek szerint 1978 második félévében kezdi meg a termelést (MTI) 67. évfolyam 26. szám 1977. február L, kedd Ára: 80 fillér A KSZV üzemeiben Negyvenmillió forint egészségvédelemre Akinek a dobhártyáját egész nap fülsiketítő zaj ostromolja, menekül a hangoktól. S ha mindhiába, egészsége sínyli meg. Akár ha éveken át porral sűrített levegőt fogad be a tüdeje, vagy ha egyszerűen a kényelmetlen, korszerűtlen munkahelyi adottságok, az ottani légkör őrli az idegrendszert. Repülő vetélő A dolgozó ember a nap egyharmadát otthonától távol, munkahelyén tölti. Nem mindegy azonban egészsége, munkabírása és teljesítménye szempontjából sem, milyen körülmények között. Társadalmunk tisztában van ezzel, s ezért évről évre egyre nagyobb összeget fordít az üzemek szociális, egészségügyi adottságainak fejlesztésére. Vajon hogyan gondoskodik dolgozóiról a KSZV, amely 1973 óta magába foglalja a magyarországi kenderipar egészét? A húsz munkahelyen, zömmel régi épületekben csaknem 8 ezer ember dolgozik. S jókora gondot okoz a munkaerő-ellátásban — és az üzemegészségügyben is —, hogy az alkalmazottak több mint fele nő és fiatal. Ezt tudva, nem is olyan riasztó a szám: 40 millió forintot fordított a vállalat a negyedik ötéves tervben szociális és egészségügyi beruházásokra. Ebben természetesen benne foglaltaknak olyan technikai korszerűsítések, amelyek egyben az ember munkáját könnyítik meg. Újszegeden például új szövőcsarnok épült, amelybe már korszerű szövőgépek kerültek. Ugyancsak új berendezéseket kapott az előkészítő üzem. De rekonstrukciókat hajtott végre a vállalat más megyékben is. Ebben az ötéves tervben igyekeznek tökéletesíteni az üzemek szellőzését, fűtését, és sürgető feladat ezekben az esztendőkben a hatásos porelszívás, -leválasztás megoldása is. Ezt többek között a szegedi kenderfonógyár kártolóüzemében esedékes. Üzemegészségügyről nem beszélhetünk a munkavédelmi intézkedések említése nélkül, a KSZV gyáraiban üzemelő új gépek védőberendezéseit reteszkapcsolással látták el, így jóval biztonságosabban működtethetők. A már meglevő berendezéseknél is csökkentették a balesetveszélyt. A szövődében gyakran előfordult, hogy „kirepült” a vetélő. Hogy ezt megakadályozzák, vetélőfogókat szerelnek föl. Talán lényegtelen apróságnak tűnik, mégis gondolni kell rá: a helyes világítás, a jó levegő, a megfelelő öltöző és tisztálkodási lehetőség — kis túlzással — szinte létkérdés egy-egy munkahelyen. Ezekben a zajos üzemekben pedig különös gonddal ügyelnek arra, hogy a fület megfelelő eszközökkel védjék, s hogy a halláskárosodást megelőzzék, folyamatosan vizsgálják az ott dolgozókat Rendelő a gyárban A vállalatok összevonásából alakult KSZV-nek sok más feladata mellett meg kellett birkóznia üzemegészségügyi hálózatának megszervezésével is. Azóta minden önálló munkahelyen van rendelés, hetente összesen 157 órán át fogadják az üzemorvosok a vállalat dolgozóit. Ezenkívül nőgyógyászati, fogászati, reumatológiai, bőrgyógyászati és audiológiai szakrendelés is szolgálatukra áll. A vállalat legjobban fölszerelt rendelője az újszegedi szövőgyárban van. Itt kapott helyet a hallásvizsgálatok elvégzésére hivatott audiológiai laboratórium, ahol az összes szegedi gyáregység dolgozóinak szűrését elvégzik. Az üzemorvos feladata az is, hogy a csökkent munkaképességű dolgozókkal foglalkozzék. Ha indokoltnak látja, javasolja a gyár gazdasági vezetőinek, hogy könnyebb munkakörbe helyezzék betegét. Idáig háromszázan kaptak egészségi állapotuknak jobban megfelelő elfoglaltságot. A Vöröskereszt nevelő tevékenységének hatása is le*mérhető az újszegedi gyárban. Évről évre beneveznek az üzemegészségügyi hónap versengéseibe, s már harmadszorra értek el harmadik helyezést. A véradásban is jeleskedtek az újszegediek, tavaly 220-an adtak vért ebből a gyárból. Meg is becsüli emberséges dolgozóit a vállalat, a véradásért kapott aranyérem mellé 1300 forint, az ezüst mellé 1000, a bronz mellé pedig 700 forint pénzjutalmat „mellékel”. Az egészségügyi felvilágosítás rendszeres, folyamatos munka a gyárban, előadások hangzanak el mindenkit érdeklő témákról, vetélkedőket, kiállításokat rendeznek. Bizonyára része van a nevelésnek abban is, hogy tavaly 775-en vettek részt például rákszűrésen, bőr-, trachomavagy fogászati szűrésen. Együtt, mindenkiért Nem kevés, amit ez a „leltár” mutat. Dicséretére válik a KSZV vezetőinek az igyekezet, amellyel minél kényelmesebb, egészségesebb munkakörülményeket akarnak teremteni a vállalat dolgozóinak. Egyedül az ő igyekezetük azonban kevés lenne: a gazdasági, politikai, társadalmi szervek, az aktivisták, az egészségügy szakembereinek munkája nélkül aligha tudtunk volna ilyen képet festeni a vállalatnál folyó egészségvédelmi munkáról. Ch. A. Komló, Zobák-akna Korszerű bányamentő állomás Korszerű, központi bányamentő állomás épül a komlói Zobák-bányán, amelynek feladatai a következő évtizedben jelentősen megnőnek. A kitűnő minőségű, kokszolható zobáki szénre elsősorban az új blokkal bővülő Dunaújvárosi Vasmű tart igényt. Már a VI. ötéves terv elejére el kell érni a napi háromezer tonnás termelést. Az üzem jelentősége azért is nő, mert a nyolcvanas évek közepére kimerülő Kossuth-bánya szerepét a Zobák veszi át. A Mecseki Szénbánya Vállalatnak Pécs bányaüzeméhez tartozó István-aknán működik jól felszerelt központi bányamentő állomása A Zobákon épülő új állomás a komlói bányák speciális mentési feladatainak ellátására lesz hivatott, hogy az ezer méter felé közelítő mélységben, a gázkitörés-, sújtólég-, szénporrobbanás vagy bányatűz esetén gyorsan, eredményesen avatkozhassanak be. Ehhez a legkorszerűbb eszközökkel, berendezésekkel szerelik fel az állomást, amely egyben a bányamentők oktatóbázisa is lesz. A különböző bányaveszélyek leküzdésére, elhárítására specialistákat képeznek ki. A bányamentő állomást a tervek szerint az év végén kell átadni. (MTI) » Csatornák felújítása Négyszázmillió forintot költ idén Budapest a csatornahálózat bővítésére, felújítására. Budapest utcái alatt a csatornahálózat hossza az év végéig meghaladja majd a 2500 kilométert»