Délmagyarország, 1977. március (67. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-01 / 50. szám
4 Tanulságok, feladatok a közös gazdaságok közgyűléseiről Néhány nappal ezelőtt fejeződtek be a járás 23 mezőgazdasági termelőszövetkezetében és a szakszövetkezetében a zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlések. Nagyon jelentős fórumok ezek a szövetkezetek életében, de a mostaniak az eddigieknél is jobban kiemelkedtek fontosságukkal. Számot adtak a téeszvezetőségek a közgyűléseket megelőzően az 1976-os év teljesítéséről (mely az ötödik ötéves terv első éve is volt) a pártvezetőségeknek, a párttaggyűléseknek, majd legtöbb helyen — és ez pozitív változása a kisebb kollektíváknak, brigádoknak, kisgyűléseknek. A zárszámadással egyidőben, az idén először, február 20-ig minden szövetkezetben megtárgyalták az 1977. évi terveket is, így alkalom nyílt arra, hogy pontos párhuzamot vonva az elmúlt év eredményei és hiányosságai alapján, az eddigieknél még konkrétabban, még pontosabban szabják meg termelési és gazdaságpolitikai feladataikat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nagyon nehéz 1976- os gazdasági évet, a korábbi éveknél elemzőbben, politikusabban, reálisabban értékelték, sokan mondtak véleményt, javaslatot és kritikát e munkáról. Igaz, hogy a vélemények túlnyomó része a kisgyűléseken hangzott el, és ezért szinte általános tapasztalatként elmondható, hogy a közgyűléseken aránylag nem volt sok hozzászólás. A számok pontos összesítése nélkül is megállapítható, hogy a járás szövetkezetei jobban zárták az 1976-os gazdasági évet, mint 1975-öt, hiszen a veszteséges téeszek száma is csökkent, a veszteség összege is a fele az előző évinek. A közgyűlések hangulatára szinte kivétel nélkül — még a veszteséggel zárókra is — jellemző volt a bizakodás, az elhatározottság a jobb, fegyelmezettebb munkára. Egyértelműen megállapítható, hogy szövetkezeti parasztságunk a járásban is megértette és ismeri nemcsak saját közössége, szövetkezete eredményeit, gondjait, feladatait, hanem a népgazdaság előtt álló feladatokat is. Megállapítható volt ez az értékelő beszámolókból is, amelyekben benne érződött a tagság nagy részének véleménye is, hiszen a közgyűlések elfogadták kivétel nélkül. Ugyanez mondható el az 1977. éves tervelőterjesztésekről is. A tervek kivétel nélkül úgy készültek el, hogy figyelembe vették a helyi lehetőségeket, és ebből kiindulva épültek be a népgazdasági elvárásoknak megfelelő, megyei-járási feladatok. A tervek talán még soha ennyire nem tükrözték vissza az előttünk álló feladatok végrehajtásának szándékát, mint most. örvendetes tény ez, és bizakodóvá tesz minden dolgozót, kommunistát és pártonkívülit egyaránt, mert a tervek teljesítésének feltételei is kedvezőbbek, mint akár egy évvel korábban voltak. Javult a vezetés színvonala, tovább javult a termelési szerkezet, intenzívebb lendületet vett a belső tartalékok feltárása, az üzem- és munkaszervezés, javult a hatékonyság, örvendetes az a tény is, hogy tovább fejlődött a szocialista versenymozgalom, melynek újabb jele, hogy szinte kivétel nélkül csatlakozni kívánnak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára meghirdetett jubileumi versenyhez. A közgyűléseken, nagyon helyesen, megfelelő figyelmet és hangsúlyt kapott a háztáji gazdálkodás, és annak segítése. Egyértelműen megállapítható, hogy a háztáji termelés fellendült a termelési agitáció, a központi intézkedések, és az üzemek megfelelő hozzáállása következtében, és a termelési kedv visszatért. Sokat hangsúlyoztuk már, hogy a háztáji termelésre népgazdaságunknak hosszú távon szüksége van, sőt elmaradhatatlan kiegészítője a közös termelésnek. Hangsúlyoznunk kell ugyanakkor azt is, hogy még tovább lehet és kell bővíteni, ahol erre a lehetőségek adottak, a háztáji segítését. A közös erősödésével tud fejlődni a háztáji gazdálkodás is. A sok pozitív, kedvező tapasztalat mellett fel kell hívni a figyelmet egy nagyon fontos problémára, melyet röviden úgy lehetne megfogalmazni, hogy a szövetkezeti demokrácia és a termelés korszerűsödése megfér-e egymás mellett? Előre leszögezhetjük a választ, igen! A téeszvezetők általában többet foglalkoznak a műszaki és üzemszervezési feladatokkal, amelyek a gazdaságfejlesztést szolgálják, mint magukkal az emberekkel. A téeszek egy részében nem érvényesül még az a fontos elv, hogy a szövetkezet nemcsak gazdasági, hanem társadalmi alakulat is. Ez a párt szövetkezetpolitikájának sarkalatos tétele. Fontos hangsúlyozni, hogy a szövetkezetek működése a demokratikus önkormányzaton alapszik. Ez azt jelenti, hogy a közös gazdaság minden alapvető kérdésében, a rendelkezéseknek megfelelően, a tagság dönt. A téesztagság tehát nem csupán munkavállaló a szövetkezetben, hanem kollektív tulajdonos is. A tagság gazdája a szövetkezetnek. Sokat hangoztatott megállapítások ezek, mégis szükség van az ismétlésükre, mert még ma is vannak — téeszvezetők is —, akik nem értik ennek lényegét, illetve nem veszik azt elég komolyan. Még most is előfordult olyan előterjesztés, melyet a közgyűléssel megszavaztattak — mert ezt írja elő a törvény —, de a tagság megfelelő tájékoztatása nélkül. Előfordul, hogy a tagság többsége nem is tudja, hogy mit szavazott meg. Vannak vezetők — szerencsére már csak néhányan —, akik eljutnak olyan helytelen következtetésig is, hogy ma már a technikai fejlődés, a gazdálkodás rohamos korszerűsödésének időszakában formális, tehát felesleges a szövetkezetekben a demokratikus vezetés. Úgy érzem, hogy az ilyen véleményekre, állításokra nagyon határozott, nyílt választ kell adni, egységes szemléletet kell kialakítani. A szövetkezeti tagok között egyre több a képzett, gazdálkodáshoz értő szakember, szakmunkás. Véleményük sokat segíthet a helyes döntések meghozatalában. Ha az emberek látják, hogy számít a szavuk, akkor odaadóbban, nagyobb kedvvel is dolgoznak. Nem mindegy tehát, hogy egy szövetkezetben milyen az „üzemi légkör”, milyen a tagok és a vezetők viszonya. Éppen ezért a téeszekben az eddigieknél hatékonyabban kell működtetni a testületi vezetés szerveit, a közgyűlést, a vezetőséget, a különféle bizottságokat. Javítani kell a tagok tájékozottságát. A téeszönkormányzat nem gátolja, hanem segíti, ösztönzi a termelés korszerűsödését. Épp a közös gazdaságok önállósága teszi lehetővé az adottságok legteljesebb kiaknázását, és a gyors, rugalmas alkalmazkodást a termelés és a fogyasztás változó körülményeihez. Most a legfontosabb feladat minden szövetkezetben, hogy a kommunisták, gazdasági vezetők ismertessék meg az egyes emberekre váró konkrét feladatokat, mert csak így remélhető, hogy teljesítve lesz az 1977. évre meghatározott bátor, de reális terv. Szükség van erre azért, mert csak így biztosítható, hogy minden egyes ember átérezze a feladat fontosságát, hogy mindenki hozzáadhassa egyéni képességeiből, tenniakarásából, lelkesedéséből eredő energiáját, hiszen az 1977-es terv az egész népgazdaságtól az eddigieknél fegyelmezettebb, takarékosabb, hatékonyabb, és így eredményesebb munkát kíván. Erre hívta fel — többek között — a figyelmet a Központi Bizottság 1976. december 1-i határozata, ez érződött az 1976-os zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlések hangulatában. Tóth Ferenc, az MSZMP szegedi járási bizottságának osztályvezetője 4 Kedd, 1977. március ti házasság I. kerület Szeged: Papp Róbert Tibor és Mihály Magdolna, Korom Tibor István és Páva Mária, Botos Mihály József és Őze Mária, Horváth István és Soóg Erzsébet, Simon Szilveszter és Kovács Éva, Szekeres László Károly és Tanács Ilona, Baksa Sándor Imre és Széll Györgyi Erzsébet, Boruzs Lajos és Szojka Ágnes, Bertók István Miklós és Molnár Márta, Balázsfi Lajos László és Cseresznyés Katalin, Nagy Zoltán Gyula és Jókai Éva Julianna, Rendes Sándor József és Farkas-Csamangó Piroska, Dancsó Antal és Bozóki Edit házasságot kötöttek. II. kerület III. kerület Szeged: Bán László és Szűcs Irén, Nagy Lajos János és Csehpál Éva Rozália, Korodi István és Vadlövő Angella Zsuzsanna, Kónya János István és Barna Erzsébet Rozália, Csala Gyula és Laudisz Erzsébet, Dániel János és Kovács Piroska házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szegedi Aradi Árpádnak és Bereti Márta Juditnak Viktor Bálint, Bures Péter Tibornak és Ugri Ilonának Attila, Dörme Lajosnak és Vass Saroltának Nóra, Eller Józsefnek és Kovács Rozáliának Éva, dr. Dallmann László Györgynek és Kelemen Zsuzsannának Dávid, Szécsi József Györgynek és Váradi Annának Balázs, Vőneki Istvánnak és Engi Juliannának Beáta Julianna, Tóth Ferencnek és Meggyes Ilonának Attila Ferenc, Domonkos Ferencnek és Molnár Editnek Edit, Gyuris László Ferencnek és Tóth Klárának László István, Szépe Imrének és Hegedűs Máriának Boglárka Julianna, Sztanojev Péternek és Roszity Zorkának Tamás, Varga Bélának és Kakuk Idának Mónika Zsuzsanna, Csonka Lajosnak és Kappan- Tóth Ilonának Ildikó, Debreczeni Jánosnak és Kovács Veronikának Dániel, Vass Károly Antalnak és Bozsó Rozáliának Károly István, Lóki Jenő Lászlónak és Katona Katalinnak Róbert, Forrai Zoltán Tamásnak és Nógrádi Ildikónak Ildikó, Kósa Lászlónak és Dömök Ilona Évának Mónika Éva, Lippai Vincének és Herke Erzsébet Annának László, Raffai Zoltán Lászlónak és Molnár Ilonának Zoltán. Vágó Józsefnek és Horváth Annának Annamária, Gre? Családi események Vus Lajosnak és Kőhegyi Rozáliának Hajnalka, Vas Józsefnek és Újvári Teréziának Laura Terézi, Nagyillés Gáspárnak és Magony Piroska Juliannának Árpád József, Csányi Ferencnek és Farkas-Csamangó Máriának Zsolt Péter, Ruskó Józsefnek és Ulviczki Herminának Róbert, Galzó Károlynak és Sándor Annának Andrea, Ágoston Jenő Gézának és Kovács Katalinnak Katalin, Kálmán Józsefnek és Holota Ilonának Anikó, Balogh Mihály Ferencnek és Krasznai Zsuzsanna Ilonának Csilla, Hegedűs Sándornak és Kocsis Máriának Péter Csaba, Csányi Imrének és Nyári Ilona Annának Gábor György, Papdi Józsefnek és Kőműves Juliannának Zoltán, Tóth Sándornak és Dudás Erzsébet Máriának Márta, Borka Imrének és Kakusa Arankának Krisztián, i Bata Szilveszter Józsefnek és Ábrahám Katalinnak Judit, Telek Jánosnak és Vajda Erzsébetnek Erika. Hegedűs Lászlónak és Kékes-Szabó Julianna Erzsébetnek Anita. Vecsernyés Lászlónak és Kothencz Juliannának Julianna. Gyuris Gábornak és Vári Katalinnak Tímea Katalin. Pető Lászlónak és Budai Mária Magdolnának Andrea Rita, Almási Jenő Szilveszternek és Radványi Ágnesnek Jenő. Szász Sándor Józsefnek és Apró Piroskának Éva Edit, dr. Varga János Andrásnak és dr. Gyurkits Katalinnak Katalin. Vörös Istvánnak és Bálint Erikának Miklós. Kiss Jenőnek és Szabó Emmának Gábor Jenő. Kismárton Dezsőnek és Erdei Rozáliának Dezső, Kiss Istvánnak és Takács Zsuzsanna Rózsának Adrienn Judit, Somogyi Lászlónak és Győrfi Erzsébetnek Zoltán, dr. Unger Lőrinc Sándornak és Tóth Annának Lőrinc, Bodnár Józsefnek és Berta Máriának Mária Zsuzsanna, Barsa Józsefnek és Bozsó Piroskának László Zsolt, Hegedűs Istvánnak és Lehmann Máriának Sándor. Soós Pál .Tárosnak és Zsolnai Gizella Madolnának Andrea Gizella. Gunda József Sándornak és Körmendi Magdolnának Gabriella nevű gyermekük született. III. kerület Szeged: Kószó Béla Pálnak és Garay Mártának Anett, Kovács Jánosnak és Tácsi Orsolyának János István, Fülöp Jánosnak és Pap Eszternek Roland, Csomós Pál Jánosnak és Kormányos Évának Zsolt, Gyuris Kálmánnak és Lajkó Magdolnának Magdolna. Kiss Sándor Gyulának és Pálinkás Margitnak Márk. Farkas Áronnak és Szögi Irénnek Krisztina. Hódi Andrásnak és Lázár Ilonának Katalin, Szűcs Tamásnak és Hernádi Margitnak Tamás, Tóth Lászlónak és Fáska Edikónak Péter, Balla Mihálynak és Börzsök Mária Annának Tünde. Győri Lajosnak és Nagy Mártának Zsolt Lajos, Nagypál György Dezsőnek és Csetényi Márta Máriának Márta Eszter, Pusztai Mihálynak és Szeibert Arankának Anna Ilona, Török Istvánnak és Szabó Mária Katalinnak Orsolya, Palatínus Ferencnek és Horváth Piroskának Ferenc József nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS I. kerület Szeged: Czágler Kálmán Ernőné Brunner Ilona Franciska, Király Szilveszterné Juhász Viktória, Palcsek Mihályné Kővágó Erzsébet, Szepesvári ,Tózsefné Horváth Margit, Földes Sándorné Bazsó Terézia, Bábáról Lajosné Pintér Erzsébet, Siflis Pál Györgyné Krizsán Terézia, Kopsic Jánosné Retkes Mária, Sándor Béláné Joanovits Katalin, Tolnai Jánosné Tolnai Julianna, Verebély Ferencné Musthoné Mária, Kocsis Istvánná Varga Mária Anna, Szűcs Józsefné Mazur Julianna, Skultéti János, Pozsgay Gyula Jenő, Patkós Ferenc, Vezér Ferenc György, Csajághy Károlyné Sándor Ilona, Liptai Béla Aladár, Gyömbér Sándor, Kapás Mihály, Magony Mihály, Bálint Lajosné Négyöklű Veronika, Kósa Csaba, Lukács Ferenc, Szögi István meghalt. n. kerület Szeged: Pálfi Ferenc Jánosné Dékány Rozália, Kovács Márton, Téren András, Lovas Lajosné Bogdán Mária, Mátyás Lajosné Botás Zsuzsanna, Huszta Pál meghalt. in. kerület Szeged: Vidovenyecz Mihály, Böjthe sándorné Molnár Rozália, Tóth Antalné Pán Eszter Bunford Mihály, Szalma Józsefné Sánta Ilona, Wagner Lajos, Balogh Jánosné Kovács Piroska, Gábor Jánosné Klemm Franciska, Richweisz Jánosné Túri Erzsébet, Hika György, Forrai Imréné Tóth Zsófia, Tarl István, Csányi Antalné Nagyi Etelka Mária meghalt. Milliók látogatják a múzeumok kiállításait Tavalyi összesítés. Idei tervek A számadatok ismét imponálóak. A magyar múzeumok az elmúlt esztendőben megint nagyot léptek előre tudományos és közművelődési munkájukban. Ennek mennyiségi adatait jelzik a statisztikák, hatásuk már nehezebben mérhető, de minden bizonnyal az erőfeszítések nem vesztek kárba. 1976-ban a magyar múzeumi hálózat intézményeinek száma 413-ra nőtt. Az elmúlt évben 38 muzeális létesítmény nyitott kaput. Többek között a Magyar Építészeti Múzeum, a mátészalkai Szatmári Múzeum, a Szabadtéri Vízügyi Múzeum, a Kassák Emlékmúzeum, a szombathelyi Dési Huber Emlékmúzeum, Kecskeméten a Magyar Naiv Művészek Múzeuma. Zalaegerszegen Kisfaludy Stróbl Zsigmond szobraiból, Kapuvárott Pátzay Pál alkotásaiból nyílt állandó kiállítás. Az 537 állandó és 1261 időszaki kiállítást 13 millió 447 ezer látogató tekintette meg. Ebből közel 10 millióan a vidéki múzeumokba látogattak, ahol az 1975-ös adatokhoz képest 1,2 millióval nőtt a múzeumlátogatók száma. A közművelődési tevékenység részeként az év folyamán 84 ezer 380 tárlatvezetés hangzott el, 1253 ismeretterjesztő előadást tartottak, a múzeumi műsoros rendezvények (hangversenyek, irodalmi estek stb.) száma 397 volt, az újszerű közművelődési formák (klub, szakkör stb.) 3 ezer 87 alkalommal vonzották a közönséget. A magyar múzeumok 157 pályázatot, vetélkedőt szerveztek. Legtöbben, 650 ezren a Magyar Nemzeti Galéria kiállításait látták. A vidéki múzeumok közül a Tihanyi Múzeumnak volt a legnagyobb vonzereje, ott 250 ezren fordultak meg. A szentendrei Kovács Margitgyűjteményt és a szegedi Móra Ferenc Múzeumot egyaránt 240 ezren keresték fel. A legfrissebb adatok szerint az ország múzeumai mintegy 6,7 millió egyedi tárgyat és körülbelül 20 millió egyéb módon nyilvántartott emléket őriznek. 1976- ban 350 ezer tárggyal gyarapodott a múzeumok állománya. Ezt a hatalmas anyagot 2 ezer 380 főfoglalkozású és 1600 rész- vagy mellékfoglalkozású múzeumi dolgozó gondozza. Gazdagnak ígérkezik az idei múzeumi eseménynaptár és az országos kiállítási terv. Az idei év bővelkedik jubileumokban, évfordulókban. Ezekre az ünnepi eseményekre méltó módon, kiállításokkal, múzeumi rendezvényekkel, sorozatokkal igyekszik kapcsolódni a múzeumi hálózatunk. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját több kiállítás köszönti. A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum közös kiállítást rendez a budapesti Hadtörténeti Múzeummal, a moszkvai Lenin Múzeummal és a Központi Forradalmi Múzeummal. Már megkezdődtek az Ady-év eseményei. Az országot átfogó kiállítás- és rendezvénysorozatból kiemelkedik a nemrégen megnyitott új Ady Emlékmúzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezendő nagyszabású Ady-kiállítás, az Ady-pályázatra érkezett képzőművészeti alkotások bemutatója, valamint a Magyar Képzőművészek és Ady Endre című tárlat. Idén ünnepli megalapításának 175. évfordulóját a Magyar Nemzeti Múzeum. Ebből az alkalomból egyedülálló reprezentatív kiállítás nyílik A magyar föld népeinek története az őskortól a honfoglalásig címmel. Ilyen gazdag régészeti leletekkel dokumentált kiállítás még nem volt Magyarországon. Az évfordulókhoz kapcsolódik Sopron, idén ünnepli várossá nyilvánításának 700. évfordulóját Az állandó kiállítások sorát egészíti ki a Nyugat Emlékkiállítás, mely a költészet napján nyílik meg. Tatán avatják fel az Antik Másolati Múzeumot, Szentendre ad otthont a Barcsay-gyűjteménynek, Pécsett megnyílik az Uitz Béla Emlékmúzeum. A Magyar Nemzeti Galéria gazdag programjából kiemelkedik a nemrégiben elhunyt Bortnyik Sándor gyűjteményes tárlata, Makrisz Agamemnon kiállítása és Schaár Erzsébet emlékkiállítása. A Magyar Képzőművészek Szövetsége kiállítássorozatot indít a Műcsarnokban, elsőként a szobrászszakosztály, majd az év második felében a festőszakosztály rendez kollektív tárlatot. Ugyancsak a Műcsarnok ad otthont a Bauhaustárlatnak és a krakkói biennálé anyagát felsorakoztató kiállításnak. Az Iparművészeti Múzeum folytatja Téralkotás, tárgyformálás című sorozatát. Az idei múzeumi hónap alkalmával hirdeti meg az Idegenforgalmi Tanács, a Természetvédelmi Hivatal, az Országos Műemléki Felügyelőség és a Kulturális Minisztérium nagyszabású közös komplett közművelődési akcióját Tájak, korok, múzeumok címmel. Az akció célja, hogy felkeltse a turizmus és a közművelődés iránti igényeket a lakosság minden rétegében, különösen az ifjúság és a munkásság soraiban, megismertesse velük az ország legszebb természeti kincseit, legnevezetesebb műemléki helyeit, leggazdagabb múzeumait. * A Szegedi Téli Tárlattal kezdődött az idei kiállítási szezon a városban. A kiállítási tervekben lapozgatva megállapíthatjuk, hogy ismét sokszínű, gazdag, élményeket nyújtó tárlatok várják majd a látogatókat. A múzeum rendezésében reprezentatív tárlat nyílik a nagybányai festészetről, melynek anyagát a Magyar Nemzeti Galéria bocsátja rendelkezésünkre. Ugyancsak a testvérkapcsolatok jegyében láthatják majd az érdeklődők a székesfehérvári István király Múzeum Kortárs képzőművészet magángyűjteményekben című tárlatát, a szegediek pécsi kirándulásának viszonzásaként ezúttal a dunántúli város művészei vendégeskednek majd Szegeden és a múzeumi hónap idején vendégkiállítással szerepel Szegeden a Szépművészeti Múzeum. A legfontosabb tárlat ebben az évben is a Szegedi Nyári Tárlat országos seregszemléje. Egyéni kiállításon mutatkozik be többek között Farkas Pál szobrászművész. Kátay Mihály zománcképeit hozza el, Szántó Piroska, Fejér Csaba állítja ki műveit, s az évet három szegedi alkotó önálló kiállítása zárja. Új anyaggal lép közönség elé Zoltánfi István, Papp György és T. Nagy Irén. A Képcsarnok Gulácsy Lajos termében Tiszatáj címmel a megyében élő festőművészek alkotásaival nyílik az idei évad. Az ünnepi hetek idején Csanády György iparművész és Sövegjártó Mária keramikusművész tárlatát láthatják az érdeklődők. Kiállít még Vati József, ifj. Benedek Jenő és Csabai Kálmán is. * *