Délmagyarország, 1977. március (67. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-01 / 50. szám

4 Tanulságok, feladatok a közös gazdaságok közgyűléseiről Néhány nappal ezelőtt fe­jeződtek be a járás 23 mező­gazdasági termelőszövetkeze­tében és a szakszövetkezeté­ben a zárszámadó és terv­tárgyaló közgyűlések. Na­gyon jelentős fórumok ezek a szövetkezetek életében, de a mostaniak az eddigieknél is jobban kiemelkedtek fontos­ságukkal. Számot adtak a téeszvezetőségek a közgyűlé­seket megelőzően az 1976-os év teljesítéséről (mely az ötö­dik ötéves terv első éve is volt) a pártvezetőségeknek, a párttaggyűléseknek, majd legtöbb helyen — és ez pozi­tív változás­a a kisebb kol­lektíváknak, brigádoknak, kisgyűléseknek. A zárszám­adással egyidőben, az idén először, február 20-ig min­den szövetkezetben megtár­gyalták az 1977. évi terve­ket is, így alkalom nyílt ar­ra, hogy pontos párhuzamot vonva az elmúlt év eredmé­nyei és hiányosságai alapján, az eddigieknél még konkré­tabban, még pontosabban szabják meg termelési és gazdaságpolitikai feladatai­kat. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy nagyon nehéz 1976- os gazdasági évet, a korábbi éveknél elemzőbben, politi­­kusabban, reálisabban érté­kelték, sokan mondtak véle­ményt, javaslatot és kritikát e munkáról. Igaz, hogy a vé­­lemények túlnyomó része a kisgyűléseken hangzott el, és ezért szinte általános ta­pasztalatként elmondható, hogy a közgyűléseken arány­­lag nem volt sok hozzászó­lás. A számok pontos összesí­tése nélkül is megállapítha­tó, hogy a járás szövetkeze­tei jobban zárták az 1976-os gazdasági évet, mint 1975-öt, hiszen a veszteséges téeszek száma is csökkent, a veszte­ség összege is a fele az előző évinek. A közgyűlések han­gulatára szinte kivétel nél­kül — még a veszteséggel zá­rókra is — jellemző volt a bizakodás, az elhatározottság a jobb, fegyelmezettebb munkára. Egyértelműen meg­állapítható, hogy szövetke­zeti parasztságunk a járás­ban is megértette és ismeri nemcsak saját közössége, szö­vetkezete eredményeit, gond­jait, feladatait, hanem a nép­gazdaság előtt álló feladato­kat is. Megállapítható volt ez az értékelő beszámolókból is, amelyekben benne érződött a tagság nagy részének véle­ménye is, hiszen a közgyűlé­sek elfogadták kivétel nél­kül. Ugyanez mondható el az 1977. éves tervelőterjeszté­sekről is. A tervek kivétel nélkül úgy készültek el, hogy figye­lembe vették a helyi lehető­ségeket, és ebből kiindulva épültek be a népgazdasági elvárásoknak megfelelő, me­gyei-járási feladatok. A ter­vek talán még soha ennyire nem tükrözték vissza az előt­tünk álló feladatok végre­hajtásának szándékát, mint most. örvendetes tény ez, és bizakodóvá tesz minden dol­gozót, kommunistát és pár­­tonkívülit egyaránt, mert a tervek teljesítésének feltéte­lei is kedvezőbbek, mint akár egy évvel korábban vol­tak. Javult a vezetés színvo­nala, tovább javult a terme­lési szerkezet, intenzívebb lendületet vett a belső tar­talékok feltárása, az üzem- és munkaszervezés, javult a hatékonyság, örvendetes az a tény is, hogy tovább fej­lődött a szocialista verseny­mozgalom, melynek újabb je­le, hogy szinte kivétel nél­kül csatlakozni kívánnak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójá­ra meghirdetett jubileumi versenyhez. A közgyűléseken, nagyon helyesen, megfelelő figyelmet és hangsúlyt kapott a ház­táji gazdálkodás, és annak segítése. Egyértelműen meg­állapítható, hogy a háztáji termelés fellendült a terme­lési agitáció, a központi in­tézkedések, és az üzemek megfelelő hozzáállása követ­keztében, és a termelési kedv visszatért. Sokat hangsúlyoz­tuk már, hogy a háztáji ter­melésre népgazdaságunknak hosszú távon szüksége van, sőt elmaradhatatlan kiegé­szítője a közös termelésnek. Hangsúlyoznunk kell ugyan­akkor azt is, hogy még to­vább lehet és kell bővíteni, ahol erre a lehetőségek adot­tak, a háztáji segítését. A kö­zös erősödésével tud fejlőd­ni a háztáji gazdálkodás is. A sok pozitív, kedvező ta­pasztalat mellett fel kell hív­ni a figyelmet egy nagyon fontos problémára, melyet röviden úgy lehetne megfo­galmazni, hogy a szövetke­zeti demokrácia és a terme­lés korszerűsödése megfér-e egymás mellett? Előre leszö­gezhetjük a választ, igen! A téeszvezetők általában töb­bet foglalkoznak a műszaki és üzemszervezési feladatok­kal, amelyek a gazdaságfej­lesztést szolgálják, mint ma­gukkal az emberekkel. A téeszek egy részében nem ér­vényesül még az a fontos elv, hogy a szövetkezet nem­csak gazdasági, hanem tár­sadalmi alakulat is. Ez a párt szövetkezetpolitikájának sarkalatos tétele. Fontos hangsúlyozni, hogy a szövet­kezetek működése a demok­ratikus önkormányzaton alap­szik. Ez azt jelenti, hogy a kö­zös gazdaság minden alapve­tő kérdésében, a rendelkezé­seknek megfelelően, a tagság dönt. A téesztagság tehát nem csupán munkavállaló a szövetkezetben, hanem kol­lektív tulajdonos is. A tag­ság gazdája a szövetkezet­nek. Sokat hangoztatott meg­állapítások ezek, mégis szük­ség van az ismétlésükre, mert még ma is vannak — téesz­vezetők is —, akik nem ér­tik ennek lényegét, illetve nem veszik azt elég komo­lyan. Még most is előfordult olyan előterjesztés, melyet a közgyűléssel megszavaztattak — mert ezt írja elő a tör­vény —, de a tagság megfe­lelő tájékoztatása nélkül. Elő­fordul, hogy a tagság több­sége nem is tudja, hogy mit szavazott meg. Vannak veze­tők — szerencsére már csak néhányan —, akik eljutnak olyan helytelen következte­tésig is, hogy ma már a tech­nikai fejlődés, a gazdálkodás rohamos korszerűsödésének időszakában formális, tehát felesleges a szövetkezetekben a demokratikus vezetés. Úgy érzem, hogy az ilyen véle­ményekre, állításokra nagyon határozott, nyílt választ kell adni, egységes szemléletet kell kialakítani. A szövetkezeti tagok kö­zött egyre több a képzett, gazdálkodáshoz értő szakem­ber, szakmunkás. Vélemé­nyük sokat segíthet a helyes döntések meghozatalában. Ha az emberek látják, hogy szá­mít a szavuk, akkor odaadób­­ban, nagyobb kedvvel is dol­goznak. Nem mindegy tehát, hogy egy szövetkezetben mi­lyen­­ az „üzemi légkör”, mi­lyen a tagok és a vezetők vi­szonya. Éppen ezért a téesz­­ekben az eddigieknél hatéko­nyabban kell működtetni a testületi vezetés szerveit, a közgyűlést, a vezetőséget, a különféle bizottságokat. Ja­vítani kell a tagok tájéko­zottságát. A téeszönkormány­­zat nem gátolja, hanem se­gíti, ösztönzi a termelés kor­szerűsödését. Épp a közös gazdaságok önállósága teszi lehetővé az adottságok leg­teljesebb kiaknázását, és a gyors, rugalmas alkalmazko­dást a termelés és a fogyasz­tás változó körülményeihez. Most a legfontosabb fel­adat minden szövetkezetben, hogy a kommunisták, gazda­sági vezetők ismertessék meg az egyes emberekre váró konkrét feladatokat, mert csak így remélhető, hogy tel­jesítve lesz az 1977. évre meghatározott bátor, de reá­lis terv. Szükség van erre azért, mert csak így biztosít­ható, hogy minden egyes ember átérezze a feladat fon­tosságát, hogy mindenki hoz­záadhassa egyéni képességei­ből, tenniakarásából, lelkese­déséből eredő energiáját, hi­szen az 1977-es terv az egész népgazdaságtól az eddigiek­nél fegyelmezettebb, takaré­kosabb, hatékonyabb, és így eredményesebb munkát kí­ván. Erre hívta fel — többek között — a figyelmet a Köz­ponti Bizottság 1976. decem­ber 1-i határozata, ez érző­dött az 1976-os zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlések hangulatában. Tóth Ferenc, az MSZMP szegedi járási bizottságának osztály­­vezetője 4 Kedd, 1977. március ti házasság I. kerület Szeged: Papp Róbert Tibor és Mihály Magdolna, Korom Tibor István és Páva Mária, Botos Mihály József és Őze Mária, Horváth István és Soóg Erzsé­bet, Simon Szilveszter és Ko­vács Éva, Szekeres László Ká­roly és Tanács Ilona, Baksa Sándor Imre és Széll Györgyi Erzsébet, Boruzs Lajos és Szoj­­ka Ágnes, Bertók István Miklós és Molnár Márta, Balázsfi La­jos László és Cseresznyés Ka­talin, Nagy Zoltán Gyula és Jókai Éva Julianna, Rendes Sándor József és Farkas-Csa­­mangó Piroska, Dancsó Antal és Bozóki Edit házasságot kö­töttek. II. kerület III. kerület Szeged: Bán László és Szűcs Irén, Nagy Lajos János és Csehpál Éva Rozália, Korodi István és Vadlövő Angella Zsu­zsanna, Kónya János István és Barna Erzsébet Rozália, Csala Gyula és Laudisz Erzsébet, Dániel János és Kovács Piroska házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szegedi Aradi Árpádnak és Bereti Márta Juditnak Viktor Bálint, Bures Péter Tibornak és Ugri Ilonának Attila, Dörme Lajosnak és Vass Saroltának Nóra, Eller Józsefnek és Kovács Rozáliának Éva, dr. Dallmann László Györgynek és Kelemen Zsuzsannának Dávid, Szécsi Jó­zsef Györgynek és Váradi An­nának Balázs, Vőneki István­nak és Engi Juliannának Beáta Julianna, Tóth Ferencnek és Meggyes­ Ilonának Attila Fe­renc, Domonkos Ferencnek és Molnár Editnek Edit, Gyuris László Ferencnek és Tóth Klá­rának László István, Szépe Im­rének és Hegedűs Máriának Boglárka Julianna, Sztanojev Péternek és Roszity Zorkának Tamás, Varga Bélának és Ka­­kuk Idának Mónika Zsuzsanna, Csonka Lajosnak és Kappan- Tóth Ilonának Ildikó, Debre­­czeni Jánosnak és Kovács Ve­ronikának Dániel, Vass Károly Antalnak és Bozsó Rozáliának Károly István, Lóki Jenő Lász­lónak és Katona Katalinnak Róbert, Forrai Zoltán Tamásnak és Nógrádi Ildikónak Ildikó, Kósa Lászlónak és Dömök Ilona Évának Mónika Éva, Lippai Vincének és Herke Erzsébet An­nának László, Raffai Zoltán Lászlónak és Molnár Ilonának Zoltán. Vágó Józsefnek és Hor­váth Annának Annamária, Gre­? Családi események Vus Lajosnak és Kőhegyi Ro­záliának Hajnalka, Vas József­nek és Újvári Teréziának Laura Teréz­­i, Nagyillés Gáspárnak és Magony Piroska Juliannának Árpád József, Csányi Ferencnek és Farkas-Csamangó Máriának Zsolt Péter, Ruskó Józsefnek és Ulviczki Herminának Róbert, Galzó Károlynak és Sándor Annának Andrea, Ágoston Jenő Gézának és Kovács Katalinnak Katalin, Kálmán Józsefnek és Holota Ilonának Anikó, Balogh Mihály Ferencnek és Krasznai Zsuzsanna Ilonának Csilla, He­gedűs Sándornak és Kocsis Má­riának Péter Csaba, Csányi Im­rének és Nyári Ilona Annának Gábor György, Papdi Józsefnek és Kőműves Juliannának Zoltán, Tóth Sándornak és Dudás Er­zsébet Máriának Márta, Borka Imrének és Kakusa Arankának Krisztián, i Bata Szilveszter Jó­zsefnek és Ábrahám Katalinnak Judit, Telek Jánosnak és Vajda Erzsébetnek Erika. Hegedűs Lászlónak és Kékes-Szabó Ju­lianna Erzsébetnek Anita. Ve­csernyés Lászlónak és Kothencz Juliannának Julianna. Gyuris Gábornak és Vári Katalinnak Tímea Katalin. Pető Lászlónak és Budai Mária Magdolnának Andrea Rita, Almási Jenő Szil­veszternek és Radványi Ágnes­nek Jenő. Szász Sándor József­nek és Apró Piroskának Éva Edit, dr. Varga János András­nak és dr. Gyurkits Katalinnak Katalin. Vörös Istvánnak és Bá­lint Erikának Miklós. Kiss Je­nőnek és Sz­abó Emmának Gá­bor Jenő. Kismárton Dezsőnek és Erdei Rozáliának Dezső, Kiss Istvánnak és Takács Zsuzsanna Rózsának Adrienn Judit, So­mogyi Lászlónak és Győrfi Er­zsébetnek Zoltán, dr. Unger Lő­rinc Sándornak és Tóth Anná­nak Lőrinc, Bodnár Józsefnek és Berta Máriának Mária Zsu­zsanna, Barsa Józsefnek és Bozsó Piroskának László Zsolt, Hegedűs Istvánnak és Lehmann Máriának Sándor. Soós Pál .Tá­rosnak és Zsolnai Gizella M­a­­dolnának Andrea Gizella. Gunda József Sándornak és Körmendi Magdolnának Gabriella nevű gyermekük született. III. kerület Szeged: Kószó Béla Pálnak és Garay Mártának Anett, Ko­vács Jánosnak és Tácsi Orsolyá­nak János István, Fülöp János­nak és Pap Eszternek Roland, Csomós Pál Jánosnak és Kor­mányos Évának Zsolt, Gyuris Kálmánnak és Lajkó Magdolná­nak Magdolna. Kiss Sándor Gyulának és Pálinkás Margit­nak Márk. Farkas Áronnak és Szögi Irénnek Krisztina. Hódi Andrásnak és Lázár Ilonának Katalin, Szűcs Tamásnak és Hernádi Margitnak Tamás, Tóth Lászlónak és Fáska Edikónak Péter, Balla Mihálynak és Bör­­zsök Mária Annának Tünde. Győri Lajosnak és Nagy Már­tának Zsolt Lajos, Nagypál György Dezsőnek és Csetényi Márta Máriának Márta Eszter, Pusztai Mihálynak és Szeibert Arankának Anna Ilona, Török Istvánnak és Szabó Mária Ka­talinnak Orsolya, Palatínus Fe­rencnek és Horváth Piroskának Ferenc József nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS I. kerület Szeged: Czágler Kálmán Ernő­­né Brunner Ilona Franciska, Király Szilveszterné Juhász Viktória, Palcsek Mihályné Kő­vágó Erzsébet, Szepesvári ,Tó­­zsefné Horváth Margit, Földes­ Sánd­orné Bazsó Terézia, Bá­báról Lajosné Pintér Erzsébet, Siflis Pál Györgyné Krizsán Terézia, Kopsic Jánosné Retkes Mária, Sándor Béláné Joanovits Katalin, Tolnai Jánosné Tolnai Julianna, Verebély Ferencné Must­honé Mária, Kocsis István­ná Varga Mária Anna, Szűcs Józsefné Mazur Julianna, Skul­­téti János, Pozsgay Gyula Jenő, Patkós Ferenc, Vezér Ferenc György, Csajághy Károlyné Sán­dor Ilona, Liptai Béla Aladár, Gyömbér Sándor, Kapás Mihály, Magony Mihály, Bálint Lajosné Négyöklű Veronika, Kósa Csa­ba, Lukács Ferenc, Szögi István meghalt. n. kerület Szeged: Pál­fi Ferenc Jánosné Dékány Rozália, Kovács Már­ton, Téren András, Lovas La­josné Bogdán Mária, Mátyás Lajosné Botás Zsuzsanna, Huszta Pál meghalt. in. kerület Szeged: Vidovenyecz Mihály, Böjthe sándorné Molnár Rozá­lia, Tóth Antalné Pán Eszter Bunford Mihály, Szalma Jó­zsefné Sánta Ilona, Wagner La­jos, Balogh Jánosné Kovács Piroska, Gábor Jánosné Klemm Franciska, Richweisz Jánosné Túri Erzsébet, Hika György, Forrai Imréné Tóth Zsófia, Tarl István, Csányi Antalné Nagyi Etelka Mária meghalt. Milliók látogatják a múzeumok kiállításait Tavalyi összesítés. Idei tervek A számadatok ismét impo­nálóak. A magyar múzeu­mok az elmúlt esztendőben megint nagyot léptek előre tu­dományos és közművelődési munkájukban. Ennek men­­­nyiségi adatait jelzik a sta­tisztikák, hatásuk már nehe­zebben mérhető, de minden bizonnyal az erőfeszítések nem vesztek kárba. 1976-ban a magyar mú­zeumi hálózat intézményei­nek száma 413-ra nőtt. Az elmúlt évben 38 muzeális létesítmény nyitott kaput. Többek között a Magyar Épí­tészeti Múzeum, a máté­szalkai Szatmári Múzeum, a Szabadtéri Vízügyi Múzeum, a Kassák Emlékmúzeum, a szombathelyi Dési Huber Emlékmúzeum, Kecskemé­ten a Magyar Naiv Művé­szek Múzeuma. Zalaegersze­gen Kisfaludy Stróbl Zsig­­mond szobraiból, Kapuvá­­rott Pátzay Pál alkotásaiból nyílt állandó kiállítás. Az 537 állandó és 1261 időszaki kiállítást 13 millió 447 ezer látogató tekintette meg. Eb­ből közel 10 millióan a vi­déki múzeumokba látogat­tak, ahol az 1975-ös adatok­hoz képest 1,2 millióval nőtt a múzeumlátogatók száma. A közművelődési tevékeny­ség részeként az év folya­mán 84 ezer 380 tárlatveze­tés hangzott el, 1253 isme­retterjesztő előadást tartot­tak, a múzeumi műsoros rendezvények (hangverse­nyek, irodalmi estek stb.) száma 397 volt, az újszerű közművelődési formák (klub, szakkör stb.) 3 ezer 87 alka­lommal vonzották a közön­séget. A magyar múzeumok 157 pályázatot, vetélkedőt szerveztek. Legtöbben, 650 ezren a Magyar Nemzeti Galéria ki­állításait látták. A vidéki múzeumok közül a Tihanyi Múzeumnak volt a legna­gyobb vonzereje, ott 250 ezren fordultak meg. A szentendrei Kovács Margit­­gyűjteményt és a szegedi Móra Ferenc Múzeumot egy­aránt 240 ezren keresték fel. A legfrissebb adatok sze­rint az ország múzeumai mintegy 6,7 millió egyedi tárgyat és körülbelül 20 mil­lió egyéb módon nyilvántar­tott emléket őriznek. 1976- ban 350 ezer tárggyal gya­rapodott a múzeumok állo­mánya. Ezt a hatalmas anya­got 2 ezer 380 főfoglalkozá­sú és 1600 rész- vagy mel­lékfoglalkozású múzeumi dolgozó gondozza. Gazdagnak ígérkezik az idei múzeumi eseménynap­tár és az országos kiállítási terv. Az idei év bővelkedik jubileumokban, évfordulók­ban. Ezekre az ünnepi ese­ményekre méltó módon, ki­állításokkal, múzeumi ren­dezvényekkel, sorozatokkal igyekszik kapcsolódni a mú­zeumi hálózatunk. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulóját több kiállítás köszönti. A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum közös kiállítást rendez a budapesti Hadtörténeti Mú­zeummal, a moszkvai Le­nin Múzeummal és a Köz­ponti Forradalmi Múzeum­mal. Már megkezdődtek az Ady-év eseményei. Az orszá­got átfogó kiállítás- és ren­dezvénysorozatból kiemelke­dik a nemrégen megnyitott új Ady Emlékmúzeum, a Pe­tőfi Irodalmi Múzeumban rendezendő nagyszabású Ady-kiállítás, az Ady-pályá­­zatra érkezett képzőművészeti alkotások bemutatója, vala­mint a Magyar Képzőművé­szek és Ady Endre című tár­lat. Idén ünnepli megalapítá­­sának 175. évfordulóját a Magyar Nemzeti Múzeum. Ebből az alkalomból egye­dülálló reprezentatív kiállí­tás nyílik A magyar föld né­peinek története az őskortól a honfoglalásig címmel. Ilyen gazdag régészeti lele­tekkel dokumentált kiállítás még nem volt Magyarorszá­gon. Az évfordulókhoz kap­csolódik Sopron, idén ün­nepli várossá nyilvánításá­nak 700. évfordulóját Az állandó kiállítások so­rát egészíti ki a Nyugat Em­lékkiállítás, mely a költészet napján nyílik meg. Tatán avatják fel az Antik Máso­­lati Múzeumot, Szentendre ad otthont a Barcsay-gyűjte­ménynek, Pécsett megnyílik az Uitz Béla Emlékmúzeum. A Magyar Nemzeti Galé­ria gazdag programjából ki­emelkedik a nemrégiben el­hunyt Bortnyik Sándor gyűj­teményes tárlata, Makrisz Agamemnon kiállítása és Schaár Erzsébet emlékkiállí­tása. A Magyar Képzőművé­szek Szövetsége kiállítás­­sorozatot indít a Műcsarnok­ban, elsőként a szobrász­szakosztály, majd az év má­sodik felében a festőszak­osztály rendez kollektív tár­latot. Ugyancsak a Műcsar­nok ad otthont a Bauhaus­­tárlatnak és a krakkói bien­­nálé anyagát felsorakoztató kiállításnak. Az Iparművé­szeti Múzeum folytatja Tér­alkotás, tárgyformálás című sorozatát. Az idei múzeumi hónap alkalmával hirdeti meg az Idegenforgalmi Tanács, a Természetvédelmi Hivatal, az Országos Műemléki Fel­ügyelőség és a Kulturális Minisztérium nagyszabású közös komplett közművelődési akcióját Tájak, korok, mú­zeumok címmel. Az akció célja, hogy felkeltse a turiz­mus és a közművelődés irán­ti igényeket a lakosság min­den rétegében, különösen az ifjúság és a munkásság so­raiban, megismertesse velük az ország legszebb természe­ti kincseit, legnevezetesebb műemléki helyeit, leggazda­gabb múzeumait. * A Szegedi Téli Tárlattal kezdődött az idei kiállítási szezon a városban. A kiállí­tási tervekben lapozgatva megállapíthatjuk, hogy ismét sok­színű, gazdag, élménye­ket nyújtó tárlatok várják majd a látogatókat. A mú­zeum rendezésében reprezen­tatív tárlat nyílik a nagy­bányai festészetről, melynek anyagát a Magyar Nemzeti Galéria bocsátja rendelkezé­sünkre. Ugyancsak a testvér­­kapcsolatok jegyében láthat­ják majd az érdeklődők a székesfehérvári István király Múzeum Kortárs képzőmű­vészet magángyűjtemények­ben című tárlatát, a szege­diek pécsi kirándulásának viszonzásaként ezúttal a du­nántúli város művészei ven­dégeskednek majd Szege­den és a múzeumi hónap idején vendégkiállítással sze­repel Szegeden a Szépmű­vészeti Múzeum. A legfontosabb tárlat eb­ben az évben is a Szegedi Nyári Tárlat országos sereg­szemléje. Egyéni kiállításon mutatkozik be többek kö­zött Farkas Pál szobrászmű­vész. Kátay Mihály zománc­képeit hozza el, Szántó Pi­roska, Fejér Csaba állítja ki műveit, s az évet három sze­gedi alkotó önálló kiállítása zárja. Új anyaggal lép kö­zönség elé Zoltánfi István, Papp György és T. Nagy Irén. A Képcsarnok Gulácsy Lajos termében Tiszatáj címmel a megyében élő fes­tőművészek alkotásaival nyí­lik az idei évad. Az ünnepi hetek idején Csanády György iparművész és Sö­­vegjártó Mária keramikus­­művész tárlatát láthatják az érdeklődők. Kiállít még Vati József, ifj. Benedek Jenő és Csabai Kálmán is. * *

Next