Délmagyarország, 1977. május (67. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-01 / 101. szám
2 Kádár János Angyalföldön (Folytatás az 1. oldalról.) záridő előtt két hónappal Holbban elkészített, zömmel nőket fograkoztató új üzemben modern névsor szövi a széles, l'altól-i alig szőnyegek alapanyagát, évente mintegy 12 millió négyzetmétert. A korszerű termékből az idén 100 millió, 1978- tól pedig évente mintegy 120 millió forint értékű műanyag szövetet gyártanak. A vendégek ezt követően a kiszerelő és a szálgyártó részleget, valamint a gyár régi szövödéjét is megtekintették. Kádár János mindkét gyárban átadta a Központi Bizottság üdvözletét. Elismerését fejezte ki a termelőmunkában elért eredményeikért és további sok sikert kívánt az építőmunka feladatainak megoldásához, gyári kollektívák előtt álló tervek teljesítéséhez. (MTI) Kiváló a Fonalfeldolgozó Vállalat Újszegeden, a Liget Vendéglőben tartott ünnepséget • Szegedi Fonalten Vállalat közössége abból az alkalomból, hogy elnyerte a Kiváló Vállalat kliunletét, Részt vett az ünnepségen Berestik József ni, a megyei pártbizottság tagja, Szántó Tivadar, az MSZMP Szeged városi bizottságának osztályvezetője, Bódi Józsefné, a tanácsi ipari vállalatok pártbizottságának titkára, Prágai Tibor, a városi tanács elnökhelyettese és Nagy Zoltán, a HVDSZ megyei bizottságának titkára. Kecskeméti Sára szb-titkár köszöntötte a résztvevőket, majd dr. Jáksó László igazgató szólt a tavalyi munkáról. Arról, hogy elavult korszerű gépeken egyaránt szorgalmasan dolgoznak a fonalfeldolgozók, és tavaly túlteljesítették tervüket. Ezután átvette a Kiváló Vállalat kitüntetést Tokaji Jánostól, a HVDSZ osztályvezetőjétől. A Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetést Csípő Ferencné könyvelőnek, Komló Ottóné szövőnőnek, Süli Györgyné kötőnek és Terhes Dezsőné cérnegomb készítőnek adták át. SZOT- oklevelet Király Jánosné műhelytitkár kapott. Végül 157 dolgozó között csaknem 57 ezer forint pénzjutalmat osztottak szét. Május 1 köszöntése Kitüntetések, elismerések, jutalmak (Folytatás az 1. oldalról.) nemrég Szakma kiváló brigádja címmel kitüntetett Kása-brigád alapító tagjai is az ünnepségen vették át egyéni jelvényeiket. Vállalat A Szegedi Mérlegkészítő ŐS -javító Szövetkezet tegnap, *• a KISZÖV-klubban tartott ünnepséget, amelyen a szövetség vándorzászlaját Temesvári János átadta Káté Lajos elnöknek. Kelet-Magyarország teljes területén a szegediek javítják a közületek mérlegeit, tavaly jelentősen megerősödött a másik profil, néhány mérlegtípus gyártása. A Metriponddal közösen végzett munka hatására tavaly 25 százalékkal Kiváló Dolgozója címet 124- en kaptak, a Vállalat Kiváló Brigádja elismerésben 15 közösség részesült. összesen 1136 dolgozó között csaknem 1 millió 200 ezer forintot osztottak szét. növekedett árbevétele. szövetkezet Elnyerte a KISZÖV vándorzászlóját a Hódmezővásárhelyi Cipőipari Szövetkezet is. Főleg férficipőket, papucsokat gyártottak és javítottak úgy, hogy árbevételük jó tíz százalékkal növekedett. A KISZÖV-vándorzászlót tegnap Vásárhelyen Rékasi László osztályvezető adta át Jankó Sándor elnöknek. Kiváló a Bútoripari Szövetkezet Másodszor nyerte el a Kiváló Szövetkezet, címet a Szegedi Bútoripari Szövetkezet. Ebből az alkalomból ünnepséget rendeztek Le., nap, szombaton, ahol Hajdú Imre, a szövetkezet elnöke Horváth Jánostól, a megyei KISZÖV elnökétől a tavalyi szocialista munkaversenyben elért eredményért járó oklevelet vette át. Pióker Lajo és Kiss József pedig — mindketten szocialista brigád vezetői —a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetést kaptak, öten lettek a vállalat kiváló dolgozói. Dicséret a Szegedi Vases Fémipari Szövetkezetnek Ünnepi munkásgyűlést tartottak tegnap a Szegedi Vases Fémipari Szövetkezet dolgozói. A gyűlésen jelen volt Horváth János, a KISZÖV elnöke is, aki Franyó Antal szövetkezeti elnök ünnepi beszéde után átadta fa kohó- és gépipari miniszter dicsérő oklevelét a szövetkezet kollektívájának. Az Ünnepség pénzjutalmak átadásával zárult. Kitüntetések a ZÖLDÉRI-nél a zöldért vállalat — a MÉK Jogutódja — május 1-e alkalmával tartott ünnepsége során az 1976. évi munkaversenyben részt vett és kiemelkedő eredményt elért szocialista brigádok és egyének elismeréseként 500 ezer forint pénzjutalmat osztott ki. A szatymazi kirendeltségen 9 szocialista brigád, 14 dolgozó Kiváló Dolgozó; a szentesi kirendeltségen 23 szocialista brigád, 20 dolgozó Kiváló Dolgozó; a szegedi kiskereskedelmi kirendeltségen 8 szocialista brigád és 7 dolgozó Kiváló Dolgozó; a szőregi kirendeltségen 4 szocialista brigád és 5 dolgozó Kiváló Dolgozó; a makói kirendeltségen 13 szocialista brigád és 19 dolgozó Kiváló Dolgozó; a szegedi kirendeltségen 9 szocialista brigád és 19 dolgozó Kiváló Dolgozó; a központban 10 szocialista brigád és 10 dolgozó Kiváló Dolgozó kitüntetést kapott. KISZÖV-vándorzászló szövetkezeteknek Kivált Szövetkezet a SZEBISZ Tegnap ünnepi közgyűlést tartott a Szegedi Bútoripari Szövetkezet. Az ünnepségen megjelent Tömösvári András, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága gazdaságpolitikai osztályának munkatársa, Ladányi István, a Városi pártbizottság politikai és tömegszervezeti osztályának munkatársa, Horváth János, a KISZÖV elnöke, Erdősi Ernőné, a KISZÖV pénzügyi osztályának vezetője, valamint a városi tanács ipari osztályának képviseletében dr. Máté Jenő. A közgyűlést Hajdú Imre, a szövetkezet elnöke nyitotta meg, majd Frank László főmérnök emlékezett meg május 1-ről, és a szövetkezet 1976. évi eredményeiről. Ezt követően Horváth János átadta Hajdú Imrének az OKISZ és a Könnyűipari Minisztérium által a SZEBISZ-nek adományozott Kiváló Szövetkezet cím elnyerésen tanúskodó oklevelet. Ezután a kitüntetések átadására került sor. A Könnyűipar Kiváló Dolgozója címet kapta Kiss József és Pióker Lajos, öten pedig — Fodor János, Halász József, Kenéz Sándor, Krisztián Rózsa és Marton Sándor — a Szövetkezet Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesültek. Vándorzászló a Szegedi Járási Ruházati és Szakipari Szövetkezetnek Évek óta jól dolgozik a Szegedi Járási Ruházati és Szakipari Szövetkezet. Munkájukért évről évre nagyobb a jutalom. Tegnap, szombaton Sándorfalván, az Új Élet Művelődési Házban kapták meg az OKISZ elnökségének vándorzászlaját. Az eseményen Róvó József, a szövetkezet elnöke ismertette a tavalyi eredményeket, az 1976-os esztendő jó munkáját. A termelési értéküket az elmúlt évben 3 millió forinttal növelték, s így a tervezett 39 millió forint értéket túlteljesítették. A számított összeg helyett 42 millió forintot könyvelhetett el a közösség. Külön öröme a kollektívának, hogy 65 százalékkal túlteljesítették az ex- Viit tervüket, 11 millió forint értékű árut indítottak útnak a nyugati országokba majdnem 5 millió forinttal többet az előző évinél. A tegnapi ünnepi küldöttgyűlésen a Szövetkezeti Ipar Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta Vts Emőmee Hubanov Mihályné termelésirányító. A Szövetkezet Kiváló Dolgozója megtisztelő címet 12-en vették át, pénzjutalmat 60 dolgozó kapott. Ott volt az ünnepségen Tóth Ferencné, a megyei pártbizottság tagja és Jáhni Iászló, a járási pártbizottság első titkára is. Lakásszövetkezetek versenye A fogyasztási szövetkezetek Vili. kongresszusa tiszteletére a megyei lakásszövetkezeti választmány az 1976. évre versenyfelhívást tett közzé. A beérkezett 11 pályázatot a versenybizottság ez év tavaszán értékelte. A díjkiosztó ünnepséget tegnap este tartották Szegeden, a Kék Golyó étteremben, melyen jelen volt Vincze János, a szegedi városi pártbizottság munkatársa, Vass Imre, a MÉSZÖV elnöki [UNK]*»>. El J. díj / nyert a Szegedtarjáiy Lakásfenntartó Szövetkezet Vasárnap, 1977. május 1 A százéves gyár i kendergyári munkások helyzete Annyi bizonyos, hogy a részvénytársaság zömmel munkásasszonyoknak és munkáslányoknak, valamint gyermekeknek köszönhette gazdagságát. Egy 1898. évi statisztika szerint a hazai len-, kender-, pamut-, jutafonó- és szövőiparban, továbbá a len-, kenderkikészítéssel valamint kötél-, tömlő- és hevedergyártással foglalkozó iparban dolgozó 7086 munkásból 4054 volt nő, vagyis az összmunkásság 57,2 százaléka. Ezt a számarányt a vállalat nődolgozói messze meghaladták: már 1892- ben kb. 300-an dolgoztak a mintegy 400 munkást foglalkozztató üzemben, az összmunkásságnak tehát 75 százalékát képviselték Ez a magas, magyarországi textilipari nőmunkásság általában nagy részarányát jóval felülmúló nőmunkásgárda jellemezte a Kenderfonót az 1901—1910 közötti években is, amikor az összmunkásság 70—80 százaléka került ki közülük, ugyanakkor 1910-ben a magyar textiliparban foglalkoztatott nők 04,6 százalékát tették ki az iparág munkáslétszámának. A XIX. század végén a textiliparban foglalkoztatott férfiak zöme, 73 százaléka a napi 1,67 forintnál, tehát heti 10 forintnál kevesebbet keresett. És ennek az összegnek körülbelül fele volt a nők, negyede pedig a gyermekek fizetése. 1910-ben a textilipar férfimunkásainak átlagos napi bére 2,05 korona, tehát heti 17—10 korona volt. A nőknél a kereset napi 1,75, tehát heti 10—11 koronát, a gyermekeknél napi 1, 23, azaz heti 7—7,50 koronát tett ki. ó ez’l-Kr.‘ io Számos példa igazolja, hogy a gyárvezetőség — hasonlóan az általános tőkés gyakorlathoz — túltette magát a szociálisnak egyáltalán nem nevezhető „szociális törvényhozás” azon rendelkezésein, melyek a munkaidőt szabályozták. Az 1884. évi ipartörvény a 12—14 éves gyermekek napi munkaidejét 10, a 14—16 éves serdülőkét 12 órában maximálta. A szinte állandósuló feljelentések, melyeket az iparfelügyelő tett a gyermekmunkások törvényellenes, 10 órán túl való foglalkoztatása miatt, a hatósági intézkedések eredménytelenségére utalnak. Az Igazgatóság legrosszabb esetben megfizette a minimális összegű bírságpénzt és minden maradt a régiben. Az sem volt ritka, hogy ,,véletlenül” tudomást szereztek az iparfelügyelő „váratlan” látogatásáról, és elbújtatták a védett korú gyermekeket. Még 1912-ben, tehát 20 évvel a törvény életbe lépte után is előfordult, hogy 12—14 éves gyermekeket napi 17 órán át dolgoztattak, azaz hosszabb időben, mint a felnőtt munkások maximális munkaideje. A nyomorúságos bérért mostoha körülmények között agyondolgoztatott munkások, kiknek keresetét még különböző címeken levont büntetéspénzekkel is apasztották, néhány esetben munkabeszüntetéssel kísérelték meg, hogy helyzetükön javítsanak. Mindenfajta szervezettség híján azonban ezek a korai, 1891. december 7- én, valamint 1893. szeptember 9-én lezajlott mozgalmak a munkások vereségével értek véget. Elbukott az a 3 napig tartó, 1902. június 24—26-a között lezajlott sztrájkharc is, amelyet a gyár nagykörúti helyiségeiben dolgozó 278 munkáslány indított a munkaidő 13 óráról 12 órára való mérséklése, a bírságok címén történő levonások, a durva bánásmód, az egészségtelen munkaviszonyok megszüntetése érdekében. A tárgyalt korszak legnagyobb kenderfonógyári mozgalma 1905. március 22-től április 15-ig tartott és a korábbiaktól eltérően már nem ösztönös sztrájk volt. Az 598 munkást magával ragadó mozgalmat a gyár szociáldemokrata munkásai szervezték és már nemcsak 20 százalékos béremelésre vonatkozott, hanem a vállalattól elbocsátott szocialista munkások visszavételének az üzemben való szabad szervezkedés biztosításának, május 1. munkásünnepként való elismerésének követelésével politikai célokat is tartalmazott. Wimmer válasza úgy hangzott, hogy a strájkolókat kizáratta, majd kérésére a rendőrség — semmibe véve a munkások gyülekezési szabadságot — feloszlatta a sztrájktanyát Erre robbant ki a helyi szociáldemokrata pártszervezet Irányítása mellett a szegedi munkások első, 7 ezer dolgozót megmozgató általános politikai sztrájkja április 5-én, mely munkásgyőzelemmel ért véget: néhány óra leforgása alatt a hatóságok elismerték a sztrájkoló munkások gyülekezési jogát. Mint a honvédség és a közös hadsereg egyik nagy szállítóját, az első világháború kitörése után, a Szegedi Kenderfonógyárat a legelsők között helyezték katonai felügyelet alá. Első parancsnokául Búszel Elek századost, utódául 1916. októberétől Tütze Sándor századost nevezték ki. Wimmer igazgatónak, ki már a háború kitörése előtt is a környék leghirhedtebb munkásnyúzójának kétes értékű „rangját” vívta ki, kapóra jött a katonai uralom, és a háború előtt már általában 12 órás munkaidőt ismét 14 órára emelte. Rendszerré vált, hogy 5 perces késésért 3 korona büntetést vonatott le a hetibérből, ő maga is, és példáján felbuzdulva a művezetők is ütötték, pofozták a munkásnőket és gyermekeket. Gyakori jelenség volt, hogy a nem elég fegyelmezettnek talált munkást nappal dolgoztatták, este pedig katona kísérte be a laktanya sötétzárkájába, „éjjeli pihenőre.” 1918—1919 telén már rendkívül válságos volt Szeged élelmiszer-ellátása, az áruhiány miatt tovább nőttek a feketepiaci árak. A nyomorúságon viszonyok között tengődő, radikális intézkedéseket követelő, objektíve a forradalom továbbfejlesztését kívánó munkások egyre inkább a Munkástanács kisebbségben levő forradalmi szárnya mögé sorakoztak fel, melynek élén többek között Szél Juliska kenderfonógyári munkásnő állt. 1919 január—március hónapokban már számosan tagjai lettek a Kommunisták Magyarországi Pártjának, köztük sok nő, akik főleg a Szegedi Kenderfonó és a Dohánygyár harcokban, edzett asszonyai és lányai közül kerültek ki. Igen erős volt a Szegedi Kenderfonó szakszervezeti mozgalma is, melynek bázisát a javítóműhely vasasai alkották: a szervezett dolgozók száma itt elérte az összmánka a létszám 85 százalékát. A szegedi munkásságnak — és soraiban a kenderfonógyár dolgozóinak — harci ereje, küzdeni tudása, szabadságvágya még a magyar munkásosztály veresége után sem halt el. A forradalom szelleme a Tanácsköztársaság bukását követően tovább élt Szegeden. A SZENÁTOR JAVASLATA George McGovern demokrata párti szenátor, aki a közelmúltban látogatást tett Kubában, a szenátusban javasolta, hogy részlegesen oldják fel az amerikai—kubai kereskedelmet tiltó, 15 évvel ezelőtt érvénybe léptetett embargót. McGovern javaslata egy nappal azután hangzott el, hogy Havannában kubai—amerikai halászati megállapodásokat írtak alá. Ezeket Washingtonban a kétoldalú kapcsolatok javítását előmozdító lépésként értékelték. Az amerikai külügyminisztérium egy magasrangú képviselője úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok „érdeklődéssel” fogad bármilyen új, szovjet fegyverzetkorlátozási megállapodást, de továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a tárgyalási alapként a Szovjetunió fogadja e* azokat a Moszkvában élesen bírált javaslatokat, amelyeket Vance külügyminiszter legutóbbi moszkvai látogatásakor előterjesztett. NEM LESZ TÁRGYALÁS Santiago Carrillónak, a Spanyol KP főtitkárának nem kell megjelennie a bíróság előtt. Mint ismeretes, a főtitkárt és a kommunista párt hét másik vezetőjét a múlt év december 22-én Madridban egy illegális gyűlés után távozóban letartóztatták, s január elején mintegy másfél millió peseta óvadék ellenében helyezte őket ideiglenes szabadlábra az ügyüket tárgyaló közrendi bíróság. Miután a közrendi bíróságokat feloszlatták, Carrillónak és elvtársainak ügye a madridi tartományi bírósághoz került át, amelynek a KP április 9-i legalizálása után természetesen el kellett ejtenie az „illegális szervezkedés ” vádját. A vád alapján egyébként a kommunista vezetőket hatévi börtönbüntetésre ítélhették volna. A bíróság visszaszolgáltatta az óvadékot ia, Hétfőn utazik Norvégiába Lázár György Lázár György, a Minisztertanács elnöke Odvar Nordli norvég miniszterelnök meghívására május 2- án hivatalos látogatásra Norvégiába utazik. Egybehangzóan • Róma (MTI) Befejeződött az olasz, illetve a francia kommunista párt főtitkára, Enrico Berlinguer és Georges Marchall megbeszélése, amely pénteken reggel kezdődött Rómában. A helsinki konferencia záróokmánya, a közelgő belgrádi találkozó kapcsán a két kommunista vezető egybehangzóan úgy foglalt állást, hogy a záróokmány rendelkezéseinek teljes és maradéktalan végrehajtását kell szorgalmazni Európa mindkét faléin