Délmagyarország, 1977. május (67. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-01 / 101. szám

2 Kádár János Angyalföldön (Folytatás az 1. oldalról.) záridő előtt két hónappal Hol­bban elkészített, zöm­­mel nőket fogra­­koztató új üzemben modern névsor szö­vi a széles, l'altól-i­ alig sző­nyegek alapanyagát, évente mintegy 12 millió négyzet­métert. A korszerű termék­ből az idén 100 millió, 1978- tól pedig évente mintegy 120 millió forint értékű mű­anyag szövetet gyártanak. A vendégek ezt követően a ki­szerelő és a szálgyártó rész­leget, valamint a gyár régi szövödéjét is megtekintették. Kádár János mindkét gyárban átadta a Központi Bizottság üdvözletét. Elisme­rését fejezte ki a termelő­munkában elért eredményei­­kért és további sok sikert kívánt az építőmunka fel­adatainak megoldásához, gyári kollektívák előtt álló tervek teljesítéséhez. (MTI) Kiváló a Fonalfeldolgozó Vállalat Újszegeden, a Liget Ven­déglőben tartott ünnepséget • Szegedi Fonal­ten Vállalat közössége abból az alkalomból, hogy elnyerte a Kiváló Vállalat kliunleté­t, Részt vett az ünnepségen Berestik József ni­, a megyei pártbizottság tagja, Szántó Tivadar, az MSZMP Sze­ged városi bizottságának osztályvezetője, Bódi József­­né, a tanácsi ipari vállalatok pártbizottságának titkára, Prágai Tibor, a városi ta­nács elnökhelyettese é­s Nagy Zoltán, a HVDSZ megyei bizottságának titkára. Kecskeméti Sára szb-titkár köszöntötte a résztvevőket, majd dr. Jáksó László igaz­gató szólt a tavalyi munká­ról. Arról, hogy elavult korszerű gépeken egyaránt szorgalmasan dolgoznak a fonalfeldolgozók, és tavaly túlteljesítették tervüket. Ez­után átvette a Kiváló Vál­lalat kitüntetést Tokaji Já­nostól, a HVDSZ osztályve­zetőjétől. A Könnyűipar Ki­váló Dolgozója kitüntetést Csípő Ferencné könyvelőnek, Komló Ottó­né szövőnőnek, Süli Györgyné kötőnek és Terhes Dezsőné cérnegomb készítőnek adták át. SZOT- oklevelet Király Jánosné műhelytitkár kapott. Végül 157 dolgozó között csaknem 57 ezer forint pénzjutalmat osztottak szét. Május 1 köszöntése Kitüntetések, elismerések, jutalmak (Folytatás az 1. oldalról.) nemrég Szakma kiváló bri­gádja címmel kitüntetett Kása-brigád alapító tagjai is az ünnepségen vették át egyéni jelvényeiket. Vállalat A­­ Szegedi Mérlegkészítő ŐS -javító Szövetkezet teg­nap, *• a KISZÖV-klubban tartott ünnepséget, amelyen a­ szövetség vándorzászlaját Temesvári János átadta Káté Lajos elnöknek. Kelet-Ma­­gyarország teljes területén a szegediek javítják a közü­­letek mérlegeit, tavaly jelen­tősen megerősödött a másik profil, néhány mérlegtípus gyártása. A Metriponddal közösen végzett munka ha­tására tavaly 25 százalékkal Kiváló Dolgozója címet 124- en kaptak, a Vállalat Kiváló Brigádja elismerésben 15 kö­zösség részesült. összesen 1136 dolgozó között csaknem 1 millió 200 ezer forintot osztottak szét. növekedett árbevétele. szö­vetkezet Elnyerte a KISZÖV ván­­dorzászlóját a Hódmezővá­sárhelyi Cipőipari Szövetke­zet is. Főleg férficipőket, pa­pucsokat gyártottak és javí­tottak úgy, hogy árbevételük jó tíz százalékkal növeke­dett. A KISZÖV-vándor­­zászlót tegnap Vásárhelyen Rékasi László osztályvezető adta át Jankó Sándor elnök­nek. Kiváló a Bútoripari Szövetkezet Másodszor nyerte el a Kiváló Szövetkezet, címet a Szegedi Bútoripari Szövet­kezet. Ebből az alkalomból ünnepséget rendeztek Le., nap, szombaton, ahol Hajdú Imre, a szövetkezet elnöke Horváth Jánostól, a megyei KISZÖV elnökétől a tavalyi szocialista munka­versenyben elért eredményért járó okle­velet vette át. Pióker Lajo és Kiss József pedig — mindketten szocialista bri­gád vezetői —a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetést kaptak, öten lettek a válla­lat kiváló dolgozói. Dicséret a Szegedi Vas­es Fémipari Szövetkezetnek Ünnepi munkásgyűlést tar­tottak tegnap a Szegedi Vas­es Fémipari Szövetkezet dolgozói. A gyűlésen jelen volt Horváth János, a KI­SZÖV elnöke is, ak­i Franyó Antal szövetkezeti elnök ünnepi beszéde után átadta fa kohó- és gépipari minisz­ter dicsérő oklevelét a szö­vetkezet kollektívájának. Az Ünnepség pénzjutalmak át­adásával zárult. Kitüntetések a ZÖLDÉRI-nél a zöldért vállalat — a MÉK Jogutódja — május 1-e alkalmával tartott ün­nepsége során az 1976. évi munkaversenyben részt vett és kiemelkedő eredményt elért szocialista brigádok és egyének elismeréseként 500 ezer forint pénzjutalmat osztott ki. A szatymazi kirendeltsé­gen 9 szocialista brigád, 14 dolgozó Kiváló Dolgozó; a szentesi kirendeltségen 23 szocialista brigád, 20 dolgozó Kiváló Dolgozó; a szegedi kiskereskedelmi kirendeltsé­gen 8 szocialista brigád és 7 dolgozó Kiváló Dolgozó; a szőregi kirendeltségen 4 szo­cialista brigád és 5 dolgozó Kiváló Dolgozó; a makói kirendeltségen 13 szocialista brigád és 19 dolgozó Kiváló Dolgozó; a szegedi kirendelt­ségen 9 szocialista brigád és 19 dolgozó Kiváló Dolgozó; a központban 10 szocialista brigád és 10 dolgozó Kiváló Dolgozó kitüntetést kapott. KISZÖV-vándorzászló szövetkezeteknek Kivált Szövetkezet a SZEBISZ Tegnap ünnepi közgyűlést tartott a Szegedi Bútoripari Szövetkezet. Az ünnepségen megjelent Tömösvári And­rás, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága gazdaság­­politikai osztályának mun­katársa, Ladányi István, a Városi pártbizottság politi­kai és tömegszervezeti osz­tályának munkatársa, Hor­váth János, a KISZÖV elnö­ke, Erdősi Ernőné, a KI­SZÖV pénzügyi osztályának vezetője, valamint a városi tanács ipari osztályának képviseletében dr. Máté Je­nő. A közgyűlést Hajdú Imre, a szövetkezet elnöke nyitot­ta meg, majd Frank László főmérnök emlékezett meg május 1-ről, és a szövetke­zet 1976. évi eredményeiről. Ezt követően Horváth János átadta Hajdú Imrének az OKISZ és a Könnyűipari Minisztérium által a SZE­­BISZ-nek adományozott Ki­váló Szövetkezet cím elnye­résen­­ tanúskodó oklevelet. Ezután a kitüntetések át­adására került sor. A Kön­­­nyűipar Kiváló Dolgozója címet kapta Kiss József és Pióker Lajos, öten pedig — Fodor János, Halász József, Kenéz Sándor, Krisztián Ró­­zsa és Marton Sándor — a Szövetkezet Kiváló Dolgozó­ja kitüntetésben részesültek. Vándorzászló a Szegedi Járási Ruházati és Szakipari Szövetkezetnek Évek óta jól dolgozik a Szegedi Járási Ruházati és Szakipari Szövetkezet. Mun­kájukért évről évre nagyobb a jutalom. Tegnap, szomba­ton Sándorfalván, az Új Élet Művelődési Házban kapták meg az OKISZ elnökségé­nek vándorzászlaját. Az ese­ményen Róvó József, a szö­vetkezet elnöke ismertette a tavalyi eredményeket, az 1976-os esztendő jó munká­ját. A termelési értéküket az elmúlt évben 3 millió forint­tal növelték, s így a terve­zett 39 millió forint értéket túlteljesítették. A számított összeg helyett 42 millió fo­rintot könyvelhetett el a kö­­zösség. Külön öröme a kol­lektívának, hogy 65 száza­lékkal túlteljesítették az ex- Vii­t tervüket, 11 millió fo­rint értékű árut indítottak útnak­ a nyugati országokba majdnem 5 millió forinttal többet az előző évinél. A tegnapi ünnepi küldött­­gyűlésen a Szövetkezeti Ipar Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta V­ts Em­őm­­ee Huba­­nov Mihályné termelésirá­nyító. A Szövetkezet Kiváló Dolgozója megtisztelő címet 12-en vették át, pénzjutal­mat 60 dolgozó kapott. Ott volt az ünnepségen Tóth Ferencné, a megyei pártbizottság tagja és Jáhni Iászló, a járási pártbizott­ság első titkára is. Lakásszövetkezetek versenye A fogyasztási szövetkeze­tek Vili. kongresszusa tisz­teletére a megyei lakásszö­vetkezeti választmány az 1976. évre versenyfelhívást tett közzé. A beérkezett 11 pályázatot a versenybizott­ság ez év tavaszán értékelte. A díjkiosztó ünnepséget tegnap este tartották Szege­den, a Kék Golyó étterem­ben, melyen jelen volt Vin­­cze János, a szegedi városi pártbizottság munkatársa, Vass Im­re, a MÉSZÖV el­nöki­­ [UNK]*»>. El J­. díj / nyert a Szeged­tarjáiy Lakásfenntartó Szö­vetkezet Vasárnap, 1977. május 1 A százéves gyár­ i kendergyári munkások helyzete Annyi bizonyos, hogy­­ a részvénytársaság zömmel munkásasszonyok­nak és munkáslányok­nak, valamint gyermekek­nek köszönhette gazdagsá­gát. Egy 1898. évi statiszti­ka szerint a hazai len-, ken­der-, pamut-, jutafonó- és szövőiparban, továbbá a len-, kenderkikészítéssel va­lamint kötél-, tömlő- és he­vedergyártással foglalkozó iparban dolgozó 7086 mun­kásból 4054 volt nő, vagy­is az összmunkásság 57,2 százaléka. Ezt a számarányt a vállalat nődolgozói mes­­­sze meghaladták: már 1892- ben kb. 300-an dolgoztak a mintegy 400 munkást fog­­lalkozztató üzemben, az össz­­munkásságnak tehát 75 százalékát képviselték Ez a magas, magyarországi tex­tilipari nőmunkásság álta­lában nagy részarányát jó­val felülmúló nőmunkás­­gárda jellemezte a Kender­fonót az 1901—1910 közötti években is, amikor az össz­­munkásság 70—80 száza­léka került ki közülük, ugyanakkor­­ 1910-be­n a ma­gyar textiliparban foglal­koztatott nők 04,6 százalékát tették ki az iparág mun­káslétszámának. A XIX. század végén a textiliparban foglalkozta­tott férfiak zöme, 73 szá­zaléka a napi 1,67 forint­nál, tehát heti 10 forint­nál kevesebbet keresett. És ennek az­ összegnek körül­belül fele volt a nők, ne­gyede pedig a gyermekek fi­zetése. 1910-ben a textil­ipar férfimunkásainak átla­gos napi bére 2,05 korona, tehát heti 17—10 korona volt. A nőknél a kereset na­pi 1,75, tehát heti 10—11 koronát, a gyermekeknél na­pi 1, 23, azaz heti 7—7,50 ko­ronát tett ki. ó ez’l-Kr.‘ io Számos példa igazolja, hogy a gyárvezetőség — ha­sonlóan az általános tőkés gyakorlathoz — túltette ma­gát a szociálisnak egyálta­lán nem nevezhető „szociális törvényhozás” azon rendel­kezésein, melyek a munka­időt szabályozták. Az 1884. évi ipartörvény a 12—14 éves gyermekek napi munkaide­jét 10, a 14—16 éves ser­dülőkét 12 órában maxi­málta. A szinte állandósuló feljelentések, melyeket az iparfelügyelő tett a gyer­mekmunkások törvényelle­nes, 10 órán túl való fog­lalkoztatása miatt, a ható­sági intézkedések eredmény­telenségére utalnak. Az Igaz­gatóság legrosszabb esetben megfizette a minimális ös­­­szegű bírságpénzt és min­den maradt a régiben. Az sem volt ritka, hogy ,,vélet­lenül” tudomást szereztek az iparfelügyelő „váratlan” látogatásáról, és elbújtatták a védett korú gyermeke­ket. Még 1912-ben, tehát 20 évvel a törvény életbe lép­te után is előfordult, hogy 12—14 éves gyermekeket napi 17 órán át dolgoztat­tak, azaz hosszabb időben, mint a felnőtt munkások maximális munkaideje. A nyomorúságos bérért mostoha körülmények kö­zött agyondolgoztatott mun­kások, kiknek keresetét még különböző címeken levont büntetéspénzekkel is apasz­tották, néhány esetben mun­kabeszüntetéssel kísérelték meg, hogy helyzetükön ja­vítsanak. Mindenfajta szer­vezettség híján azonban ezek a korai, 1891. december 7- én, valamint 1893. szep­tember 9-én lezajlott moz­galmak a munkások vere­ségével értek véget. Elbukott az a 3 napig tar­tó, 1902. június 24—26-a kö­zött lezajlott sztrájkharc is, amelyet a gyár nagykörúti helyiségeiben dolgozó 278 munkáslány indított a mun­kaidő 13 óráról 12 órára va­­ló mérséklése, a bírságok címén történő levonások, a durva bánásmód, az egész­ségtelen munkaviszonyok megszüntetése érdekében. A tárgyalt korszak legna­gyobb kenderfonógyári moz­galma 1905. március 22-től április 15-ig tartott és a ko­rábbiaktól eltérően már nem ösztönös sztrájk volt. Az 598 munkást magával ra­gadó mozgalmat a gyár szo­ciáldemokrata munkásai szervezték és már nemcsak 20 százalékos béremelésre vonatkozott, hanem a vál­lalattól elbocsátott szocia­lista munkások visszavéte­lének­ az üzemben­­ való szabad szervezkedés bizto­sításának, május 1. m­un­kásünnepként való elismeré­sének követelésével politi­kai célokat is tartalma­zott. Wimmer válasza úgy hangzott, hogy a s­trájko­­lókat kizáratta, majd ké­résére a rendőrség — sem­mibe véve a munkások gyülekezési szabadságot — feloszlatta a sztrájktanyát Erre robbant ki a helyi szociáldemokrata pártszerve­zet Irányítása mellett a szegedi munkások első, 7 ezer dolgozót megmozgató általános politikai sztrájkja április 5-én, mely munkás­­győzelemmel ért véget: né­hány óra leforgása alatt a hatóságok elismerték a sztrájkoló munkások gyüle­kezési jogát. Mint a honvédség és a közös hadsereg egyik nagy szállítóját, az első világhá­ború kitörése után, a Sze­gedi Kenderfonógyárat a leg­elsők között helyezték ka­tonai felügyelet alá. Első pa­rancsnokául Búszel Elek szá­zadost, utódául 1916. októ­berétől Tütze Sándor szá­zadost nevezték ki. Wim­mer igazgatónak, ki már a háború kitörése előtt is a környék leghirhedtebb mun­­kásnyúzójának kétes érté­kű „rangját” vívta ki, ka­póra jött a katonai ura­lom, és a háború előtt már általában 12 órás munka­időt ismét 14 órára emel­te. Rendszerré vált, hogy 5 perces késésért 3 korona büntetést vonatott le a he­tibérből, ő maga is, és pél­dáján felbuzdulva a mű­vezetők is ütötték, pofoz­ták a munkásnőket és gyer­mekeket. Gyakori jelenség volt, hogy a nem elég fe­gyelmezettnek talált mun­kást nappal dolgoztatták, es­te pedig katona kísérte be a laktanya sötétzárkájába, „éjjeli pihenőre.” 1918—1919 telén már rend­kívül válságos volt Szeged élelmiszer-ellátása, az áru­hiány miatt tovább nőttek a feketepiaci árak. A nyo­morúságon viszonyok között tengődő, radikális intézkedé­seket követelő, objektíve a forradalom továbbfejleszté­sét kívánó munkások egyre inkább a Munkástanács ki­­sebbségben levő forradalmi szárnya mögé sorakoztak fel, melynek élén többek kö­zött Szél Juliska kenderfo­­nógyári munkásnő állt. 1919 január—március hónapok­ban már számosan tagjai lettek a Kommunisták­ Ma­gyarországi Pártjának, köz­tük sok nő, akik főleg a Szegedi Kenderfonó és a Dohánygyár harcokban­­, ed­zett asszonyai és lányai kö­zül kerültek ki. Igen erős volt a Szegedi Kenderfonó szakszervezeti mozgalma is, melynek bázisát a javító­­műhely vasasai alkották: a szervezett dolgozók száma itt elérte az összmán­ka a létszám 85 százalékát. A szegedi munkásságnak — és soraiban a kenderfo­nógyár dolgozóinak — harci ereje, küzdeni tudása, sza­badságvágya még a magyar munkásosztály veresége után sem halt el. A forradalom szelleme a Tanácsköztársaság bukását követően tovább élt Szegeden. A SZENÁTOR JAVASLATA George McGovern demokrata párti szenátor, aki a közelmúltban látogatást tett Kubában, a szenátusban ja­vasolta, hogy részlegesen oldják fel az amerikai—kubai kereskedelmet tiltó, 15 évvel ezelőtt érvénybe léptetett em­bargót. McGovern javaslata egy nappal azután hangzott el, hogy Havannában kubai—amerikai halászati megálla­podásokat írtak alá. Ezeket Washingtonban a kétoldalú kapcsolatok javítását előmozdító lépésként értékelték. Az amerikai külügyminisztérium egy magasrangú kép­viselője úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok „ér­deklődéssel” fogad bármilyen új, szovjet fegyverzetkorlá­tozási megállapodást, de továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a tárgyalási alapként a Szovjetunió fogadja e* azokat a Moszkvában élesen bírált javaslatokat, amelyeket Vance külügyminiszter legutóbbi moszkvai látogatásakor előter­jesztett. NEM LESZ TÁRGYALÁS Santiago Carrillónak, a Spanyol KP főtitkárának nem kell megjelennie a bíróság előtt. Mint ismeretes, a főtitkárt és a kommunista párt hét másik vezetőjét a múlt év de­cember 22-én Madridban egy illegális gyűlés után távozó­ban letartóztatták, s január elején mintegy másfél millió peseta óvadék ellenében helyezte őket ideiglenes szabad­lábra az ügyüket tárgyaló közrendi bíróság. Miután a köz­rendi bíróságokat feloszlatták, Carrillónak és elvtársainak ügye a madridi tartományi bírósághoz került át, amelynek a KP április 9-i legalizálása után természetesen el kellett ejtenie az „illegális szervezkedés ” vádját. A vád alapján egyébként a kommunista vezetőket hatévi börtönbüntetés­re ítélhették volna. A bíróság visszaszolgáltatta az óvadé­kot ia, Hétfőn utazik Norvégiába Lázár György Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke Odvar Nordli norvég miniszterel­nök meghívására május 2- án hivatalos látogatásra Nor­végiába utazik. Egybehangzóan • Róma (MTI) Befejeződött az olasz, il­letve a francia kommunista párt főtitkára, Enrico Ber­­linguer és Georges Marchall megbeszélése, amely pénte­ken reggel kezdődött Rómá­ban. A helsinki konferencia zá­róokmánya, a közelgő belg­rádi találkozó kapcsán a­­ két kommunista vezető egy­behangzóan úgy foglalt ál­lást, hogy a záróokmány rendelkezéseinek teljes és maradéktalan végrehajtását kell szorgalmazni Európa mindkét faléin

Next