Délmagyarország, 1977. július (67. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-22 / 171. szám
PSntele, 1977. jfflins 225 Elhunyt Vasváry Ödön Most kaptuk a hírt, hogy 12-én Washingtonban elhunyt Vasváry Ödön ny. református lelkész, az amerikai magyarság történetének kutatója. Szegeden született 1888. október 18-án, az alsóvárosi Mátyás tér 19. számú házban.Közvetlenül az első világháború kitörése előtt, 1914-ben ment ki az Egyesült Államokba, eredetileg csak néhány évre. Ott maradt, és Pittsburgh-ben, Buffalóban, Cleveland-ben, majd Washingtonban működött, az utóbbi helyen már a magyar reformátusok biztosító intézetének főtisztviselőjeként 1957-ben történt nyugdíjazásáig. 1925 táján kezdett foglalkozni a Kossuth-emigráció amerikai tevékenységének föltárásával, s ebből a kutatásból fél évszázadnál hosszabb időn át folytatott tervszerű tudományos munkálkodás bontakozott ki az amerikai magyarság egyetemes történetének minden vonatkozásáról. Ez idő alatt páratlan gazdagságú gyűjteményt teremtett: az amerikai magyarokra vonatkozó könyvekből, újságcikkekből, másolatokból, jegyzetekből, bibliográfiai adatokból. Rengeteget írt az amerikai magyar vonatkozású tárgyakról, rendszeresen az ottani magyar lapokban, s könyve is jelent meg 1938-ban Lincoln magyar ősei címmel az amerikai polgárháborúban Észak oldalán küzdő szabadságharcosokról. 1928-ban volt először itthon. A felszabadulás után 1960-ban, 1961-ben, 1963-ban, 1966-ban. Mindannyiszor ellátogatott a Somogyikönyvtárba, amelynek olvasótermében diákként még Tömörkény kezéből kapta az olvasnivalót. Beszélgetéseink során érlelődött meg benne az elhatározás, és 1972-ben a washingtoni magyar követségen kiállított adományozási iratban testet is öltött: az amerikai magyarság történetére vonatkozó egyedülálló gyűjteményét szülővárosa könyvtárára hagyományosba. P.L. A kétforintos karrierje Nyár elején a soproni üdülőben figyeltem fel a kétforintos fontosságára. A több száz beutalt többsége naponta élt az interurbán távtárcsázás lehetőségével. Ehhez a telefonáláshoz mindenki három kétforintost használt, így már az ottani tartózkodás második napjától vadászat kezdődött a bronzbarna érmére. Volt, aki tíz forintot adott négy darab kétforintosért, volt, aki a presszópincértől csak kétforintosokat kért vissza fizetéskor. Méginkább nőtt a kereslet, amikor az üdülővendégek a kékfrankos és a tramini csábítására naponta többször is beautóbuszoztak a Lövérekből a városba. Igaz, a buszperselybe egyforintos is megfelel, de praktikusabb egy darab érmét dugdosni a lyukba. Így aztán ebédnél, vacsoránál asztalszomszédainkkal versenyezve azzal dicsekedtünk, kinek mennyi kétforintosa van már tartalékban. A forintosra, méginkább az ütés a tízforintosra rá se néztünk: mit érnek azok, hiszen értük csupán vásárolni lehet?! S most, hogy a szegedi Volán tájékoztatójában olvasom, a helyi buszjáratokon a jegykiadógépek működni fognak, de csak kétforintos érmével, úgy hiszem, ez az egyszerű, feltűnés nélküli pénz karrierje csúcsára ért. Kondorosi János Belvárosi ásatás Csaknem kéthónapos munka után igen. mép és értékes régészeti lelettel büszkélkedhet Pécs belvárosa. Kárpáti Gábor régész vezetésével a XVI. századbeli török fürdő és egy 1301-ben épített keresztény kápolna feltárása hamarosan befejeződik SZEGEDI ÜNNEPI HETEK A 14. Pedagógia Nyári Egyetem előadásai a Biológiai Kutatóközpontban, délelőtt 9 órától. Csanádi György iparművész kiállítása a Gulácsy Lajos Teremben, augusztus 4-ig. Eifert János fotókiállítása a Bartók Béla művelődési központban, július 28-ig. Skorutyák János kékfestő és Szekeres István fafaragó alkotásai a Juhász Gyula művelődési központban, július 27-ig. „Szeged világa”. A IV. Országos Kisgrafikai pályázati kiállítás a Bartók Béla művelődési központban, július 28-ig. Rékassy Csaba rézmetszetei a November 7. művelődési központban. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai: Hunok, avarok, magyarok; Szegedi galéria; Szeged környéki népélet; Kőolaj és földgáz; Szegedi kovácsmesterség; Épülő Szeged — városrendezési tervek kiállítása ; ópusztaszeri romkert — állandó idegenvezetővel. Tízezer fiatal találkozója városunkkal Háromnapos program, magyar—lengyel barátsági napok A jövő hét végén több mint tízezer fiatal részvételével, tizenegyedszer rendezi meg a KISZ Szeged városi bizottsága és az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda a Szegedi Ifjúsági Napokat. A városi KISZ-bizottságon tegnap tartott tájékoztatón elmondták, hogy a találkozónak külön jelentőséget ad az a tény: itt rendezik meg az első magyar—lengyel ifjúsági barátságnapokat is. Július 29-én, pénteken délután az újszegedi szabadtéri színpadon kerül sor az ünnepélyes megnyitóra, melyet színes műsor követ. Este 8 órától a JATE klubjában a Kaláka együttes és Karsai János pantomimművész műsora várja a fiatalokat. Szombaton délelőtt az Edzett ifjúságért! mozgalom jegyében az újszegedi strandon játékos sportvetélkedőket szerveznek. A meghívott művészeti csoportok a Széchenyi, a Klauzál és a Dugonics téren adnak műsort. A programok szüneteiben vidám sportversenyekre jelentkezhetnek az érdeklődők. Az antiimperialista szolidaritás jegyében, a fiatalos, egészséges kritika és a vidámság szellemében rendezik meg az idei ifjúsági karnevált délután 5 órától. A szegedi üzemek és vállalatok ifjúmunkásai, valamint szegedi járás fiataljai, összesen 50 produkcióval, élőképpel, jelenettel készülnek e nagyszabású felvonulásra. Útvonal: Kárász utca—Széchenyi tér—Takaréktár utca. Ugyancsak szombaton 5 órakor az újszegedi Vigadóban P. Mobil együttes ad műsort. Hat órától a Kárász utcán a Komplett Ruházati Vállalat KISZ-esei ruhabemutatót rendeznek. Este 9-től utcabál lesz a Széchenyi téren. Vasárnap, július 31-én délelőtt Szeged terein, utcáin és az Ifjúsági Ház pinceklubjában meghívott művészeti csoportok mutatkoznak be, az újszegedi színpadon három alkalommal rendezik meg az Express show-t, melynek keretében a Bergendi együttest köszönthetik a fiatalok. A repülőtéren légibemutató várja az érdeklődőket. Kora délután a foci őskorát idézi majd az Aradi vértanúk terén a jelmezes labdarúgó-mérkőzés. Ugyancsak kora délután az újszegedi sétányon a közlekedésbiztonsági tanács KRESZ- vetélkedőt szervez, délután pedig a Vigadóban discoműsor várja a fiatalokat. Mindhárom este fiatal közönsége lesz a szabadtéri előadásainak, a pénteki és vasárnapi Aida, valamint a szombati Lear király előadásának jegyeit az ideérkező fiatalok vásárolták meg. Harmincegy különbusszal és tizenegy különvonattal érkeznek mintegy hétezren a fiatalok az ország minden részéből. Nemzetközi jelleget ad a fesztivál programoknak a mintegy 600 külföldi vendég, köztük a nemzetközi tiszai vízitúra nyugatnémet és francia résztvevői, valamint az erre alkalomra érkező fiatal belga színházi szakemberekből álló küldöttség. Az elmúlt év őszén született a megállapodás a magyar és a lengyel ifjúsági szövetség között, hogy ezen a nyáron első alkalommal megrendezik a magyar—lengyel barátságnapokat. A 340 tagú lengyel küldöttség július 27-én érkezik Budapestre, három napig a főváros vendégei lesznek, majd 29-én Szegedre utaznak, bekapcsolódnak a szegedi ifjúsági napok programjaiba. A delegáció tagjai a lengyel ifjúsági mozgalom legkiválóbb aktivistái, a küldöttséggel érkezik népi együttes, kamaraegyüttes és egy beatzenekar. E kulturális csoportok aktív részesei lesznek az ifjúsági napok különböző programjainak. A lengyel fiatalok július 30-án, szombaton Csongrád megye és Szeged üzemeibe, termelőszövetkezeteibe látogatnak, majd megtekintik az ifjúsági karnevált. Két este ott lesznek a szabadtéri játékok előadásain. Vasárnap délelőtt az Ifjúsági Ház nagytermében a lengyel ifjúság életét bemutató fotókiállítást nyit meg a delegáció vezetője. A küldöttséggel érkező fiatal lengyel újságírók találkoznak magyar kollegáikkal, s ugyancsak megbeszéléseket folytatnak a testvérkapcsolatokról az ország tíz megyéjének képviselőivel. A magyar—lengyel barátságnapok eseménysorozata 31-én, vasárnap este közös vacsorával ér véget, majd elsején a lengyel vendégek elutaznak Szegedről. A színész feladattudata körülnézett a színpadon. Mint aki párviadalra készül. Élet-halál küzdelemre. És előtte jól megméri, elég lesz-e a tér, jut-e majd levegő, méltók-e az emberhezteremtette kulisszák (az állandó: a templom, meg az egyszeri: a díszlet), és azok, amelyek létébe ember nem szólhat bele (az égbolt a csillaglámpákkal) — méltók-e a játékhoz? Nem közönségesen súlyos léptekkel ment Lear fából, szerkesztett trónszékéhez. Leült. Vonásai megváltoztak, csönd lett körülötte. Mintha Lear lenne itt, valahol a közelben ... Aztán fölpattant. Ebbe akartok belegyömöszölni? Összegyűrődöm! Persze, hogy meg kell nyújtani a lábait, vagy legalább egy párnát bele, jó kemény, kemény párnát!” Már kívül volt Lear „hatáskörén”, keze alatt ropogtak a csontok, a széles nevetés, a baráti ölelés kijárt mindenkinek a színpadon — a legelső idei próba előtt. * Másnap délután a téli sokadalomban: másodpercenként hárman üdvözlik, a viszonzások jóval mogorvábbak a tegnapinál — kezében a két zacskó tejet mint védőpajzsot tolja maga előtt. Talán Lear érkezett közelebb egy napi járófölddel‘> „Régóta ván? Látja, annyi minden van, amivel még gondolnom kell. Egyelőre. De hamarosan egyedül maradok ... Borzasztó ez, a bemutatóig borzasztó! Föl kell építenem egy óriás katedrálist!” Ahogy kiszakadtak, nehéz gördüléssel előbuktak a szavak — mér megint eltűnt. A kollégium kapujából int, „rögtön, csak lepakolok”.* Végre leülhetünk a nézőtéren. Bessenyei Ferenc újabb átváltozása: megint betölti a teret harsogó jókedve. (Ismét az az érzésem, hangulatainak minősége egyes egyedül Lear „közeledésétől”, Vagy időleges „távolodásától” függ. A felelősség súlya, a teljesítményről az önmagának való, szigorú elszámolás kényszere-igénye, az út, amelynek hite-törekvése szerint a csúcsig, az „íme az EMBER” — felmutatásig kell vezetnie — mindez nem tűri a fegyelmezett „egyféleséget".) — Mit lehet még mondani erről a tökéletes műről? Annyi előadás, elképzelés értékelés, elemzés, telitalálat és melléfogás után? Nincs más kiút, meg kell próbálni, nekem is végiggondolni! És aztán eljátszani, ahogy én legjobban tudom. Németh László mondása — hűség önmagunkhoz és bátorság hűségünkhöz — a színésznek azt jelenti: nem szabad rosszabbul játszanunk, mint ahogy tudunk, de ahogy tudunk, úgy kötelező. Hosszú pillanatokig magába mélyedten hallgat, arca komor, majdnem barátságtalan. Végre röpke mosolya van a mellettünk csicsergő színinövendékek csoportjára, aztán — mint akit álomból riasztanak — hirtelen mozdul, zuhan a rosszul fölszerelt ülés az előttünk levő padsorról. Az éles csattanásra, mint vezényszóra, újfent mérhetetlen energiák robbannak, előleg az esti égzengésből, villámlásból. Olyan hévvel beszél a városról, a nyárra idehúzó erőkről és a taszításokról, mintha az élete múlna mostani őszinteségén. De a városról és lakókról zengő példabeszéd (megtűzdelve számos ilyenfajta párhuzammal: íme mögöttünk a teret lezáró egyetemi épületek, szellemi centrumok; és ugyanebben a városban a boszorkányokról is lehet szót ejteni!) újra csak a téren ér véget, száz szó után mindig ott a feladattudat. — Nemcsak azért vagyok itt, mert ez a szerep nekem jutott, mert Leart itt játszhatom el. Megjegyzem, bevisszük a falak közé, a színházba is. Hanem hitem és meggyőződésem, hogy valamennyiünknek az a kötelessége, segítsen valósággá változtatni a nagyszerű álmot: ebben a csillagkupolás színházban otthon legyen a művészet. Sulyok Erzsébet * Lear: Bessenyei Ferenc Telefon a térről Igazán nem találós kérdésnek szánjuk, de tegyünk mégis egy próbát. Ha valaki egy este megiszik mondjuk fél liter alkoholmentes folyadékot — ezzel talán még sokat is mondtunk —, akkor hány liter teát és szódavizet ivott meg szerdán délután 6 órától éjjel fél 3-ig a néptáncfesztivál 750 táncosa? Nos, 800 liter teát főztek a MÁV kollégium konyháján, s egész teherautó volt bőven megrakva ásványvizes ballonokkal, szódásüvegekkel. Mert hiába a hűvösödő szegedi esték , a táncosok alig győzték vízhiányukat pótolni. Persze kemény munka is várt rájuk, teljes nyolcórás „műszakot” teljesítettek első főpróbájukon. ’talonéban gazdag narancssárga tasakoktól — vacsoracsomagoktól — színesedett a nézőtér és a színpad környéke, miközben Fehér Miklós díszletén már megjelentek az első fénycsóvák. Egyszerre ismerkedett a Szüret forgatókönyvével a késő éjszakába nyúló próbán a tolmácsoktól kezdve a díszletezőkig szinte mindenki — Novák Ferenc rendezőkoreográfus irányításával — fáradhatatlanul. A ma, pénteken esti nyilvános főpróba előtt is lesz még bőven előadásteremtő tennivaló, ezért a szabadtéri szokástól eltérően nem 20, hanem 21 óra előtt hangzik majd fel a hármas fanfárszó. A meghívott közönséget tehát este 9-re várja a térre a Szüret összes szereplője. F. K.