Délmagyarország, 1977. augusztus (67. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-02 / 180. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!V ■ Mincs szünet ne­m­ez&ga­zd­sá­g­i munkákban Tarlóhántás és másodvetés Vasárnap is dolgoztak a földeken Vége az aratásnak egy he­te, és természetesen a csép­­lésnek is, az idei esztendő eddigi legnagyobb szervezett­séget és pontosságot kívánó munkája ért véget. Távolról sem mondhatjuk azonban, hogy átmeneti szünet állt be a mezőgazdasági munkák so­rában. Az élő gyümölcs és zöldség betakarítása, értéke­sítésre való előkészítése nap­ról napra halaszthatatlan fel­adatot jelent, de munkát ad a takarmány, sőt maga a tarló is. Vasárnap Csongrád m­egyében csaknem 3 ezer hektárról húzták le a szal­mát, tisztították meg a tar­lót, hogy szabad utat készít­senek a szántó traktoroknak. Dolgoztak a gyümölcsösöké­ben is, a kánikulában gyor­san érő aranysárga-piros őszibarackot-almát szüretel­ték a fákról. A szegedi Új Élet Terme­lőszövetkezetben most kezdő­dött az uborkaszezon, de a szónak nem átvitt, hanem valódi értelmében. Másna­ponként 70—80 ember szedi az uborkát, alkalmanként több 100 mázsát továbbíta­nak a konzervgyárba. Har­madszor fizet ebben az év­ben a föld, a retek után pa­lántát nevelt, és utána vetet­ték bele az uborkát. A szal­ma teljes betakarítását szer­dára tervezik, holnap estig 801 hektáron befejezik a tar­lóégetést, sőt, a tarlóhántást is. A búzaföld egy részét már a jövő évi fűszerpaprika alá készítik elő, 18 hektáron azonban káposztát ültettek és 80 hektáron takarmánynak való napraforgót vetettek. Kapálják a fűszerpaprikát, már harmadszor, és nagyon bizakodnak, ha a várható termést latolgatják. A mosta­ni álalpotokból 90—100 má­zsára következnének, és arra készülnek, augusztus 20. után megkezdhetik az első szedést is. Ahol lehetőségük nyílt rá, öntözték a paprikát, az 518 hektárból 180-on mesterséges csapadékkal pótolták az al­kalmanként hiányzó esőt. Re­kordról beszélnek a lucerna esetében is, terven fölül ti­­zenegy kazlat raktak eddig szénából. Tápén szintén a szalma betakarításán fáradoznak. Minden használható szalmát begyűjtenek, hiszen a gazdag állatállomány miatt szükség van rá, de eladásra is gon­dolnak. Eddig 45 hektár szá­rított, takarmánynak való borsót vetettek, de még a közeli napokban is vetnek. Panaszként hallottuk, hogy a másod vetéseknél vetőmag­problémák is vann­ak, kölest is akartak vetni például, de nem kaptak magot. A szin­tén takarmánynak való szu­­dáni fűvel 20 hektárt vetnek be. A Tisza—Maros-szög Ter­melőszövetkezetben az időjá­rásra panaszkodtak hétfőn, dolgoznának, de lóg az eső lába. Kellene a csapadék, de ami jut belőle, az csak idő­húzás, haszon nélkül. Szór­ják a trágyát a földeken, tár­csáznak, szántanak. Másodve­tésenként 70 hektáron csala­­mádét vetettek, a tiszaszigeti körzetben pedig tíz hektáron káposztát és karfiolt. Városok épülnek a BVM körzetében Kelet-Szibériában, a Baj­­kai Amúr Vasútvonal—BAM körzetében megkezdték a te­lepülésfejlesztés és szociális építkezések terveinek megva­lósítását. Ezek a tervek mint­egy másfélmillió négyzetkilo­méternyi területet érintenek. A program szerint több mint 100 várost és egyéb telepü­lést alakítanak itt ki, olyan körzetben, amelynek 86 szá­zalékán az örökös fagy az ár, s csupán a terület 14 százalékán nem fagyos egész évben a talaj. Az egész térség feltérké­pezése során meghatározták a városépítésre legalkalmasabb körzeteket. S így kezdték meg az úgynevezett bázis­városok, nagyobb lélekszámú települések tervezését. A csoportos település­rendszer „támaszpontjai” a már bete­lepített körzetek nagy ipari központjai: Irkutszk, Csita, Blagovescsenszk, Ulan-Ude, Habarovszk, Vlagyivosztok és az Amur-parti Komszo­­molszk... Ezek mintájára fejlődnek tervszerűen a vas­útvonal nagyobb települései: Tinda, Uszty-Kut, Kaza­­csinszk, Novo-Kirenszk, Csul­­man,­ Udokon és Urgal... Ez­ek a jövendő agglomerá­ciós központok — körülöttük teljesen új települések szü­letnek. A városok terveit az or­szág legjobb tervező kollek­tívái alakítják ki. A lakóne­gyedek az északi feltételek között már kipróbált háztí­pusokból épülnek, de a helyi anyagok felhasználására új típusterveket is készítenek. Sorozatban gyártják az óriás transzformátorokat Sorozatban készülnek az óriás transzformátorok. A Ganz Villamossági Művek Transzformátorgyárának ter­mékei belföldön és külföl­dön egyaránt ismertek és ke­resettek. Ezek közül, is ki­emelkednek az óriás transz­formátorok, amelyek soro­zatgyártással készülnek. A transzformátorgyárban az idén hat darab négyszáz ki­lovoltos óriás transzformá­tort szerelnek össze. Fesztivál­vasárnap Zsúfolt hétvége volt, ez­úttal is a Szegedi Ünnepi Heteken. Befejeződött a XI. Ifjúsági Napok gazdag ese­­ménysorozata, megnyílt a XIII. Szegedi Fotószalon (ezekről részletesebb beszá­moló lapunk 5. oldalán), a a szabadtéri játékokon Verdi Aidájának idei második elő­adását is megtartották. A nézőtéren ott volt dr. Kor­­nidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője is (ké­pünkön a jobb szélen) il. évfolyam 180. szám 1977. augusztus 2., kedd Ára: 80 fillér Húszezren tekintették meg a iHHi véÉlmi nap taulatait Nem kedvezett a felhős, borult időjárás a honvédelmi napnak Szegeden. A várako­zásnak megfelelően azonban vasárnap délelőtt a repülőté­ren mintegy húszezren néz­ték végig a gazdag műsort. Kovács Imre, a Csongrád megyei tanács elnökhelyette­se mondott megnyitót, s mél­tatta az esemény jelentőségét. Vele együtt foglaltak helyet az elnöki emelvényen a me­gye politikai, társadalmi és állami életének, a fegyveres testületeknek a képviselői. Ott volt dr. Németh Lajos, a megyei pártbizottság titkára is. A megnyitó után nyomban kezdődött a program, amely­ben kiemelkedő szerepet kap­tak a repülők. Műsorukat dr Duvalovszki Zoltán miskolci repülő konferálta. Sorra emelkedtek a külön­böző típusú gépek a magas­ba. A sort szegediek nyitot­ták meg.­­ Viczi Károly, az MHSZ-repülőtér parancsnoka vitorlázógépet vontatott, amelynek vezetőülésén Mol­nár Géza, a parancsnok he­lyettese foglalt helyet. Tréner típusú, motoros sportgéppel Farkas Gyula érdemes piló­ta egyéni, majd vele együtt még két társa, Kovács Pál és Erdős Mihály bere­pülőpilóták hármas műrepü­­lő-gyakorlatot hajtottak vég­re, amelyben egyedülálló, vi­lágszámot is láthatott a kö­zönség. Farkas Gyula, a hár­mas kötelék parancsnoka háthelyzetben mutatta be ugyanazt, amit társa normál helyzetben. Lélegzetelállító, nehéz bemutatójuk joggal váltotta ki a közönség elis­merését. Nagy sikerrel szerepeltek a katonapilóták is, akik kö­zött szűkebb hazánk fiai is voltak: a MI—1-es „könnyű” helikopterek — több mint félezer lóerős motorral — után a legnagyobb forgó­­szárnyas gépek egyike, a MI—8-as emelkedett a leve­gőbe, fülkéjében Kiss Tibor alezredessel és Simon Sándor főhadnaggyal, mindketten szegediek. Visszhangzott a légtér, amikor a sugárhajtá­sú, gyakorló vadászrepülőgé­pek megjelentek, Bagi Mi­hály őrnagy parancsnoklásá­­val. Elsőként egy, majd há­rom gép mutatott be néhány változatot abból, amire va­dászrepülőink képesek. Saj­nos, őket már akadályozta a felhős égbolt, s emiatt igazi műrepülő-mutatványban nem gyönyörködhettek a résztve­vők, viszont a mélyrepülés, a támadó jellegű lecsapások sorozatát mutatták be. A nagy gépek repülésének szüneteiben az MHSZ model­lezőinek huzalvezérlésű és rádióval irányított motoros műrepülői szerepeltek si­kerrel, s különösen a szalag­vadászatot kísérte nagy taps. Elismerést váltott ki az olaj­bányászok polgári védelmi alegységének, valamint az állami tűzoltóság gépesített osztagainak kitűnően végre­hajtott gyakorlata. Nagy érdeklődés kísérte a haditechnikai bemutatót. Az MHSZ a polgári védelem, valamint hadseregünk tech­nikai eszközeiből nívós ki­állítást rendeztek a helyszí­nen. Leginkább a fiatalság ismerkedett a haditechnikai eszközökkel, s főként a „T” típusú harckocsi került a fi­gyelem középpontjába. A felhős égbolt, s főleg a mindinkább feltámadó, a magasban viharos erejű szél lehetetlenné tette a nap egyik fő eseményének lebo­nyolítását: nem mutathatták be tudásukat az ejtőernyősök. A jól rendezett szegedi hon­védelmi nap azonban így is betöltötte szerepét, hű képet adott a bemutatókat végre­hajtók tudásáról, s nagyban hozzájárult honvédelmi fel­­készültségünk megismerteté­séhez. S a fő cél éppen ez volt­ : Lebegés és vontatá A repülők bemutatóját figyelik Ács S. Sándor felvitelei Békés ágyúcső a haditechnikai bemutatón

Next