Délmagyarország, 1977. szeptember (67. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-01 / 205. szám

VILÁG PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK! A szegedi egészségügyi intézmények helyzete a városi párt-vb napirendjén Az MSZMP Szeged városi végrehajtó bizottsága, ami­kor 1969-ben megvizsgálta az egészségügyi intézmények helyzetét, megfelelő határozatot hozott. A tegnapi vb-ülésen is szerepelt ez a téma. Megállapították, hogy a nyolc évvel ezelőtt kijelölt feladatok pontról pontra megvalósultak, a felelősségteljes munka nyomán impozáns eredmények szü­lettek. Mindezek ellenére a megoldásra váró problémák ma is jelentősek. Szegeden az egyre növekvő mennyiségi és minőségi fel­adatok átvételével formáló­dott tovább a szocialista egészségügy. A „keret”, az intézmények száma és felsze­reltsége alig fejlődött, ami nehezíti az alapelvek érvé­nyesülését, s helyenként rendkívüli erőfeszítéseket kö­vetel az egészségügyi dolgo­zóktól. Az ellentmondás fel­oldásának egyik legdinami­kusabb szakasza a jelenlegi ötéves terv, amikor egy új kórházi pavilon és szociális otthon építésével egész sor égető gond megszüntetésére kerülhet sor. A betegek ellátásában 54 körzetorvos vesz részt Szege­den, s számuk általában évenként eggyel növekszik. A város iparosodásával lépést tartott az ipari dolgozók egészségügyi ellátása. Az üzemorvosi órák száma 162 naponta: 15 főfoglalkozású és több mint 30 részfoglalkozású üzemorvos tevékenykedik. Az üzemi rendelők felszereltsége és műszerezettsége kielégítő, az üzemek által biztosított rendelőhelyiségek viszont nem mindenütt felelnek meg a követelményeknek. A gyer­mekek ellátását 14 éves korig körzeti gyermekgyógyász szakorvosok végzik, védőnők közreműködésével. Az ellá­táshoz szükséges legfonto­sabb műszerekkel valamen­­­nyi rendelő felszerelt. A he­lyiségek viszont nagyrészt elavultak vagy korszerűtle­nek, sőt olyan is van közöt­tük (a Váradi utcai rendelő), amelyet közvetlen életveszé­­lyesség miatt nemrég kellett kiüríteni. Megállapította a városi párt-végrehajtó bizottság, hogy Szegeden 17 tanácsi és 7 üzemi bölcsőde működik, s ezekben a férőhely kevésnek bizonyul: több mint 200 gyer­mek felvételét kellett elutasí­tani az elmúlt években an­nak ellenére, hogy a tanácsi bölcsődék kihasználtsága el­éri a 140—170 százalékot. A fekvőbeteg-gyógyításra, illetve -ápolásra több mint kétezer kórházi és klinikai ágy áll rendelkezésre a vá­rosban. Miként az egész or­szágban, úgy Szegeden is kü­­lön-külön fejlődött a fekvő­beteg-ellátás, a járóbetegek ellátása és a gondozók háló­zata. Az orvostudomány ro­hamos fejlődésével az egyes orvosi szakok specializálódá­sa fokozódott, ami elkülönü­lést és kedvezőtlen tagoltsá­got eredményezett. Az 1972- ben megalkotott — egészség­ügyről szóló — törvény alap­elveinek megvalósítása érde­kében egységes rendszer lét­rehozása vált kívánatossá a gyógyító-megelőző ellátás­ban. Ennek érdekében soro­zatos intézkedésekre került sor, azonban az igazi betelje­sedés az idén január elsejé­vel életbe léptetett integrá­cióval valósult meg. A maga­sabb színvonalon egyesített, felnőtt betegeket ellátó gyó­gyító-megelőző intézmény­­rendszer eredményeként a gyógyítás, illetve megelőzés egységes elvek alapján törté­nik és az orvosi tevékenység­nek növekszik a hatékonysá­ga; a kórházi és a kórházon kívüli ellátás elkülönültsége csökken, illetve megszűnik; a gyógyító-megelőző tevé­kenység jobban ellenőrizhe­tővé és irányíthatóvá válik; az ellátásban kialakult pár­huzamosságokat meg lehet szüntetni; hatékonyabbá vá­lik a munkaerő-, anyagi, ál­lóeszköz- és pénzgazdálkodás. A város egészségügyének tervszerű és arányos fejlődé­sét az anyagi-gazdasági lehe­tőségek szabják meg. Az V. ötéves tervben az egészség­­ügyi és szociális ágazat fej­lesztésére 85 millió forint áll rendelkezésre. Nagyobb beru­házás kettő van. Egyik a fen­tebb említett 200 ágyas álta­lános kórházi pavilon építé­se, amely a 150 éves I. szá­mú kórházi épületet teher­mentesíti. Anyagi okok miatt még nem indult meg az épít­kezés. A másik nagyobb be­ruházás a szociális otthoni el­látás javítását szolgáló új 200 férőhelyes otthon építése. A tervek szerint — a nehézsé­gek ellenére — mindkét be­ruházásnak meg kellene va­lósulnia az ötéves terv végé­re. A személyi ellátottság vizs­gálatánál figyelembe kell venni, hogy a Szegeden tevé­kenykedő mintegy 4500 egész­ségügyi dolgozó — ebből 980 orvos és 85 gyógyszerész — nemcsak városi, hanem járá­si, sőt országos feladatokat is ellát. A statisztika szerint 1975-ben tízezer lakosra 53 orvos jutott Szegeden, szem­ben az országos 24,9-cel, ami rendkívül kedvezőnek mutat­kozik. A kutatómunkát foly­tató, elméleti intézetben dol­gozó és adminisztratív mun­kát végző orvosok számát le­vonva azonban korántsem ilyen jó a helyzet. Kedvező viszont, hogy Szegeden tartó­san üres orvosi állásokról be­szélni sem lehet. Sajnos, még mindig gond az ápolónőhiány. Az utóbbi években végrehaj­tott bérintézkedések és a he­lyi lehetőségek jobb kihasz­nálása révén azonban érez­hetően ez a gond csökken. A párt-vb-nek szóló jelen­tés megállapította, hogy a Szegeden működő orvosok szakmai képzettsége jó, he­lyenként kiemelkedő, a to­vábbképzési lehetőségek ma­gas szintűek, és ezzel élni is tudnak. A vezető állások be­töltésénél szem előtt tartják a hármas követelményt. Az egészségügyi ágazathoz tartozik a szociálpolitikai te­vékenység. A gondoskodás részben intézeti, részben in­tézeten kívüli. Az egyén szempontjából optimálisnak tekinthető házi szociális gon­dozást tovább kell fejleszte­ni. Ehhez társadalmi aktivis­ták nyújtanak segítséget, megkönnyítve a hivatásos gondozónők munkáját. A rendszeres szociális segélyben részesülők havi támogatása Szegeden már eléri a nyugdí­jas színvonalat Új ellátási forma a felsővárosi nyugdí­jasház­, itt a­­ lakások mind­egyike központi fűtéses, me­legvíz-ellátású, fürdőszobával és konyhával rendelkezik. A vb-ülés vitájából is meg­állapítható, hogy a város egészségügye tovább fejlő­dött, az intézmények szerve­zetileg, anyagilag és szemé­lyi ellátottság szempontjából is javultak, a tervezett beru­házások megvalósulásával a lakosság egészségügyi ellátá­sának színvonala tovább nö­vekszik. Szorgalmazni kell a folyamatban levő nagyobb egészségügyi beruházások ha­táridős megvalósítását. Az in­tegráció adta lehetőségek maradéktalan megvalósítá­sával el kell érni a magasabb szintű fekvő- és járóbeteg­ellátást. Törekedni kell az or­vosi munkát segítő műszere­zettség javítására, a rendel­kezésre álló pénzösszegek cél­szerű felhasználására. Növel­ni kell az egészségügyi intéz­mények munkájának össze­hangoltságát. Lázár György ma utazik Bulgáriába Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke Sztanko To­­dorovnak, a Bolgár Népköz­­társaság Minisztertanácsa el­nökének meghívására szep­tember 1-én, ma hivatalos baráti látogatásra a Bolgár Népköztársaságba utazik. (MTI)I Fát visz az új hajó Szerdán vontatóhajót­ eresz­tettek vízre a Gemenci Álla­mi Erdő- és Vadgazdaság keselyűsi farakodó állomá­sán. A 16 tonnás hajó — amelyet Party Istvánról, a gemenci erdőség egykori fő­vadászáról neveztek el — 30 százalékkal növeli a már meglevő uszályparkok ki­használását, így az idén, a MA­HART segítségével együtt, 85 ezer köbméter fa „úszhat el” a Dunán a hazai és külföldi megrendelőkhöz. Nagy forgalom a szegedi állomáson Vasutasok megbeszélése A szegedi személy-, rende­ző- és Tisza-pályaudvar vas­utasai első alkalommal tar­tottak közös munkásgyűlést tegnap, szerdán a vasutas művelődési házban. Tóth Jó­zsef állomásfőnök beszélt az idén eddig végzett munkáról. Arról, hogy a korábbinál több vonat indul a menetrendnek megfelelően, sőt az állomás­ra késve érkezett vonatok időhátrányából is sikerült le­faragni a csatlakozások jó megszervezésével A vonatok tisztaságára nagyobb panasz nem érkezett, pedig a taka­rítók munkáját nehezíti, hogy kevés a tartalékkocsi. Jól jött az állomás dolgozóinak az a segítsége, amelyet a négy kommunista műszak alkal­mával nyújtottak. Növekedett az áruforgalom annak ellenére, hogy kőből és kavicsból kevesebb érke­zett, mint tavaly. A Tisza­­pályudvar vasutasai örülnek annak, hogy javult a Volán 10. sz. Vállalat rakodási kész­sége. Az érkező és induló áruk 78 százalékát a Volán dolgozói rakodják. A rendező-pályaudvar mun­káját nehezíti az állandó lét­számhiány, s az a körül­mény, hogy most építik át a vágányolást. A vonatok veze­tői már hosszú ideje lassú­jelet kapnak vontatás, tola­tás közben. Elmondotta az állomásfőnök, hogy a szocia­lista brigádokban dolgozó vasutasok élen járnak a mun­kában. Az első félévben 2013 óta társadalmi munkát vé­geztek. Kérte a vasutasokat, igyekezzenek legjobb tudásuk szerint ellátni az őszi forgal­mi teendőket. Fölhívta a fi­gyelmet arra is, hogy a gyors ütemű munkák közben vi­gyázzanak egymás testi ép­ségére a vasutasok. A beszámoló után jó né­hány vasutas tett javaslatot a munka javítására. Fölszó­lalt Lovász Lázár szegedi vasútigazgató is: beszélt a ja­vítanivalókról (például a helyjegyek kiadásáról) és a műszakpótlékról . Az őszi csúcsforgalom idejére jó helytállást kért a szegedi vasutasoktól. Robot ellenőrzi a berendezést A BHG Telefonközpont Gyárában készítik a korszerű crosbar rendszerű, négyezer vonalas tatabányai főközpon­tot, valamint a távhívásra al­kalmas közvetítőközpontot, amelyek 1979-ben lépnek üzembe. Képünk: robotberen­dezés ellenőrzi a telefonköz­pont sávjait. 67. évfolyam 205. szám 1977. szeptember 1., csütörtök Ára: 80 fillér Szén, terven felül A Mátraaljai Szénbányák Thorez-bányaüzemében hó­napról hónapra szembetűnőbb eredményeket szül a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulójára kezde­ményezett munkaverseny. Ezt szemléletesen bizonyítja, hogy a visontai bányászok — a szerdán délben elkészült gyorsmérleg szerint — au­gusztus hónapban 620 000 ton­­­na szenet hoztak felszínre, 40 ezer tonnával többet a ter­vezettnél. Ezzel párhuzamo­san tovább növekedett az az előny, amelyet a termelés­ben elértek. (MTI) Bányásznapi ünnepség A 27. bányásznap alkalmá­ból szerdán ünnepséget tar­tottak a Nehézipari Minisz­tériumban. Kapolyi László miniszterhelyettes méltatta a szén-, olaj-, bauxit-, érc- és ásványbányászat 120 ezer dol­gozójának sikerekben gazdag munkáját, és az iparágak fej­lődését. Az ünnepségen részt vett Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Havasi Ferenc, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese, vala­mint az érdekelt állami in­tézmények és társadalmi szervezetek vezetői. Havasi Ferenc miniszterel­nök-helyettes az ünnepségen bányász Szolgálati Érdemér­met adott át 68 bányaipari dolgozónak, közülük 52-nek az érem arany fokozatát. Ezenkívül hatan kapták meg a Bányászat Kiváló Dolgozó­ja kitüntetést. Ezután Simon Pál nehézipari miniszter fo­gadást adott a kitüntetettek tiszteletére. Ezekben a napokban oszt­ják ki a bányászok hűségju­talmát, együttvéve mintegy 700 millió forintot. Az or­szágszerte sorra kerülő bá­nyásznapi ünnepségeken 2—3 dolgozó kapja meg a Munka Érdemrend ezüst, illetve bronz fokozatát, 10680-an a bányász Szolgálati Érdemér­met, abból 1710-en az arany fokozatot, 250-en pedig a Bá­nyászat Kiváló Dolgozója ki­tüntetésben részesülnek. Őszibarack utószezon Túlteljesítette tervét a ZÖLDÉRT A Csongrád megyei ZÖL­DÉRT Vállalat túlteljesítette őszibarack-felvásárlási ter­vét. Az idény mérlege a várt­nál kedvezőbb képet mutat: eddig kerek számban 850 va­gonnal forgalmaztak, szállí­tottak hazánk tizenhét me­gyéjébe és exportra. A Né­met Demokratikus Köztársa­ságba, Csehszlovákiába és a Német Szövetségi Köztársa­ságba 43 vagon illatos gyü­mölcsöt vittek a hűtővago­nok. Jutott a feldolgozóipar­nak is. A szegedi, a nagykő­rösi és a békéscsabai kon­zervgyárak megrendeléseinek tett eleget a vállalat, hogy ne legyen hiány majd a téli hónapokban ivóléből, dzsem­­iből és befőttből. Július vé­gére esett a csúcsforgalom, amikor a sárga húsú hibrid fajták tömegesen értek. Egyes napokon a szatymazi és a szegedi tranzittelepen kegy­lett továbbítani. Ebben az időszakban végzett munkáju­kért minden elismerést meg­érdemelnek az átvevőtelepek dolgozói még akkor is, ha a gazdaságok és a kistermelők előkészítették az árut. Az exportnál is be kellett tar­tani a követelményeket, kü­lönösen kellett ügyelni arra, hogy ne legyenek túlélve, bírják az utazást a gyümöl­csök, és egyforma nagysá­gúak, egyöntetű minőségűek kerüljenek a gondosan elő­készített, műanyaggal bélelt rekeszekbe. Most már az utószezonnál, annak is a végénél tartanak. Tulajdonképpen egyetlen faj­tából, az Elbertából van még a fákon, s mire az is elfogy, körülbelül 900 vagon körüli összmennyiséget forgalmaz a megyei ZÖLDÉRT Vállalata szatymazi tájkörzet legran-MTI-fotó: Bara István felvétele I ven vagon őszibarackot kel­t gasabb gyümölcséből.

Next