Délmagyarország, 1978. február (68. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-01 / 27. szám

AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Napirenden A kereskedelem fejlesztése Dr. Juhár Zoltán államtitkár megbeszélése megyei párt- és tanácsi vezetőkkel időszerű kereskedelempolitikai kérdésekről tanácskoz­tak kedden délelőtt Szegeden, az év elejei tervegyeztető koordinációs megbeszélésen dr. Juhár Zoltán belkereskedel­mi államtitkárral a megyei párt- és tanácsi vezetők. A ta­nácskozáson részt vett dr. Komócsin Mihály, a megyei párt­­bizottság első titkára, dr. Perjési László, a megyei tanács elnöke. Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára. Szabó Jánosné, a megyei tanács elnökhelyettese, Török József, a szegedi városi pártbizottság első titkára, Papp Gyula, a városi tanács elnöke. Jelen voltak dr. Sebők Éva, a KPVDSZ titkára és Bartolák Mihály, a SZÖVOSZ elnökhe­lyettese is. A lakosság áruellátása az elmúlt évben tovább javult Csongrád megyében — álla­pították meg a tanácskozás résztvevői. Különösen a hús és húskészítményekből, zöld­ség- és gyümölcsfélékből, tejből és tejtermékből volt jobb a kínálat, a választék, és az áruforgalom is. Viszont időközönként gondok jelent­keztek a háztartási vegyi­áruk, ruházati cikkek, vas­áruk iránti igények kielégí­tésében. Több gondot fordí­tottak kereskedelmi vállala­taink, szövetkezeteink a he­lyi árualapok feltárására. Az ÁFÉSZ-ek egyesülésével az eredményesebb működés szervezeti feltételeit terem­tették meg. Foglalkoztak a fogyasztói érdekvédelem gyakorlati ta­pasztalataival. Egy év alatt az állami kereskedelmi fel­ügyelőség 986 ellenőrzést végzett. A tanácsi és szak­­szervezeti társadalmi ellen­őrök közel 5200 ellenőrzést tartottak. Lényegesen töb­bet, mint egy évvel koráb­ban. Azonban a vállalati szövetkezeti belső ellenőrzés fejlődése nem kielégítő. Kevés a bolti eladó Részletesen szóltak a ke­reskedelmi munkaerő-gaz­dálkodás problémáiról. Csongrád megyében még mindig magas a fluktuáció, s több szakmában kevés a bolti eladó. Ennek oka rész­ben, hogy a kereskedelmi dolgozók átlagkeresete elma­rad a megye többi ágazatá­tól. Ezért a megyei vezetők hangsúlyozták, hogy a mun­kaerő-gazdálkodás javításá­hoz további helyi és köz­ponti intézkedésre van szük­ség. Üzem. és munkaszerve­zésre, szakképzésre, az anya­­gi érdekeltség fokozására, stb. Most, az ötödik ötéves terv félidejéhez közeledve összegezték a középtávú tervben megjelölt hálózat­­fejlesztési munka tapasztala­tait. Foglalkoztak az 1978. évi áruellátással való felké­szülés időszerű kérdéseivel, a nagykereskedelmi vállalatok árubeszerzési szerződéseinek helyzetével, a tanácsi kiske­reskedelmi vállalatok és az AFSSZ-sck nyereségének és érdekeltség alapjainak ala­kulásával. Több folyamatban levő beruházás megvaló­ozá­sának problémáival. Minde­nekelőtt a szegedi nagyáru­ház építésinek helyzetét ele­mezték. Azt vizsgálták, mit kell tenni azért, hogy ez a beruházás határidő­e megva­lósuljon. Az elmúlt évben végzett munkák értéke alig volt több mint 4,5 millió fo­rint. Hiányos a kiviteli terv szállítása. A tervezők ígé­ik hogy ez év május 31-ig ren­delkezésre bocsátják a szük­séges terveket. Állást foglal­tak abban, hogy még az idén létrehozzák az állami és szövetkezeti közös vállalko­zás irányító szervét, az egy­séges üzletpolitika feltételét. Megkötik az áruház működ­tetéséhez a társulási szerző­dést. Másik nagy kereskedelmi beruházás a Domus lakbe­rendezési áruház építése. Ezt a 3480 négyzetméter alapte­rületű áruházat, amelynek helyét szanálással biztosítot­ták, 51 millió forint költség­gel építik. A kiviteli tervek elkészültek. Lényegében a munkák az elmúlt év utolsó negyedében megkezdődtek. Máris úgy tűnik, hogy a be­fejezési határidő csúszik; a pályázatban 1979. negyedik negyedéve szerepel, de már 1980.­ I. félévéről beszélnek. Az egy évvel korábban tartott koordinációs tárgya­láson hangsúlyozták, hogy az áruellátás feltételeit javítot­ta a szegedi 20 ezer négy­zetméter alapterületű nagy­kereskedelmi raktár üzembe helyezése. Szóvá tették azon­ban, hogy nem kielégítő a raktározási tevékenység, mert nem tökéletes a mun­kaszervezés, a gépesítés. Most viszont azt kérték a minisztériumtól, hogy segít­sen létrehozni egy központi anyagmozgató eszközt javító bázist, mert a meglevő gépe­ket sem tudják használni. Új­ városrészek ellátása Sok gondot okoz Csongrád megyében az új városrészek áruellátása, mert a lakásépí­tés ütemétől elmaradt a ke­reskedelmi hálózat fejleszté­se. Nemcsak az új városré­szekben kerül sor újabb ke­reskedelmi egységek létesíté­sére. Hódmezővásárhelyen több célú éttermet és bázis­konyhát, Szegeden munkás­szövetkezeti ABC-áruházat, mezőgazdasági szaküzletet, létesítenek az Odessza vá­rosrészben és a Vám téren. A diákélelmezés javítására báziskonyhát építenek Szege­den, a Liliom utcában. El­készült a DÉLTEX Vállalat szegedi, Kelemen utcai rak­tára helyén kialakításra ke­rülő ételbár programja, a terv készítése folyamatban van. Több célú étterem épül Szegeden az Oskola utcában, majd az épülő levéltár föld­szintjén. A célcsoportos lakásépítés­hez kapcsolódó beruházások tervével kapcsolatban hang­súlyozták, hogy az jelenleg is reális, bár az eredetileg ter­vezettnél nagyobb költséggel lehet majd megépíteni eze­ket a létesítményeket. Foglalkoztak a tanácskozás résztvevői a régi szegedi Hungária Szálló műszaki felülvizsgálatával, s azzal is hogy a Hungária Vállalat miként tudná átvenni keze­lésre a hódmezővásárhelyi Béke Szállót. Az idegenforgalom igényé­nek kielégítésével kapcsolat­ban összegezték a tapaszta­latokat. Előreláthatóan az idei főszezonra befejezik a makói kempingfejlessztés má­sodik ütemét. Megtörténtek az előkészületek a szegedi Kemping Motel fejlesztésére, egy Touring szálló építésére. A kiviteli tervek még az idén elkészülnek és az épí­tést 1979-ben kezdik meg. Eredményes együttműködés Megállapodtak a megye­vezetők és az államtitkár, hogy ismételten felmérik Csongrád megye kereskedel­mi hálózata fejlesztésének és áruellátásának helyzetét. A cél az: a tapasztalatok alap­ján megkezdhessék a VI. öt­éves terv feladatainak ki­munkálását, és ezzel időbe megalapozzák a további fej­lesztések eredményességét hogy Csongrád megyében a kereskedelmi hálózat fejlődé­­se elérje az országos átlagot, és amelyik ágazatban szük­séges, meg is haladja azt. Az eddigi együttműködést eredményesnek nyilvánítot­ták, és kifejezték, hogy na­gyobb összefogással tovább javítható az áruellátás, a ke­reskedelmi dolgozók tevé­kenysége Csongrád megyé­ben. Mezőgazdasági gép­ellátás A tavalyinál jobb, maga­sabb színvonalú és válasz­tékában is gazdagabb gápkí­­nálatra számíthatnak idén a mezőgazdasági termelők — amint arról az Agrotröszt illetékesei tájékoztatást ad­tak. 1977-ben termelői áron számolva 11,5 milliárd forint értékű gép, mezőgazdasági jármű és műszaki berende­zés talált gazdára, idén csak­nem 16 milliárd forint ér­tékű készletből válogathat­ják ki a gazdaságok a szá­mukra legmegfelelőbb gépe­ket eszközöket. Örvendetes, hogy idén elő­ször valamennyi traktor­osztály gépei megvásárolha­tók; az Agrotröszt a 120 és a 180 lóerős vontatókból is megfelelő készlettel rendel­kezik. (Ezek a típusok évekig a hiánycikkek listáján vol­tak.) Összesen 6500 traktort szerez be idén az Agro­tröszt, és további 2900 von­tató vár máris a raktárak­ban eladásra, ez az idei „nyi­tó készlet” általában az MTZ—80-as, a Rába—Steiger és a Rába—180-as gépekből áll. Kétezer-egyszáz arató­­cséplő gép érkezik külföld­ről az Agrotröszt megrende­lésére, további 700 van rak­táron. Lázár György látogatása a VI. kerületben Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke kedden Budapest VI. kerü­letébe látogatott. Részt vett a látogatáson Katona Imre, a budapesti pártbizottság első titkára és Kiss István szobrászművész, a Központi Bizottság tagjai. 1 A kerületi pártbizottság székházában Móró István első titkár, Füredi László ta­nácselnök és a kerület más vezetői fogadták. Móró Ist­ván tájékoztatót adott a ke­rület helyzetéről, fejlődésé­ről, a pártmunka tapasztala­­tairól. Ezt követően Lázár György ellátogatott a Kép­zőművészeti Főiskolára: itt Somogyi József rektor és Nemes László, a pártszerve­zet titkára adott tájékozta­tást az intézmény tevékeny­ségéről, majd a kormány el­nöke megtekintette a hall­gatók munkáiból készült ki­állítást, és néhány műter­met. Lázár György ezután az újonnan épült MÁV köz­ponti rendelőintézetet tekin­tette meg. Itt Vajda György igazgató-főorvos és Molnár Imréné, az Intézet párttit­kára fogadta. Végezetül a pártbizottság székházában aktívaértekez­­leten Lázár György tájékoz­tatót tartott időszerű politi­kai kérdésekről. (MTI) 68. évfolyam 27. szám 1978. február 1., szerda Ára: 80 fillér ! A számítástechnikai kultúráért Nemzetközi konferencia Szegeden Régen az egyszereggyel kezdték; ma a kisgyerekek halmazelméleti alapfogal­makat is tanulnak, s meg­ismerkednek a különféle számrendszerekkel. Ma még­­ ugyan nincs igazából szük­ségük az ilyen típusú tudás­ra, de felnőttkorukra mind­ezen ismeretek nélkülözhe­tetlenné­ válnak. Matematizálódik a világ. A jövő például elképzelhe­tetlen magas szintű számí­tástechnikai kultúra nélkül. A számítástechnika felsőfo­kú intézményekben való al­kalmazásával foglalkozó szakértőcsoport megalakítá­sát 1975-ben, Havannában határozta el a KGST-orszá­­gok oktatási minisztereinek értekezlete. A szakértőcsoport második ülése tegnap Szegeden, a Technika Házában kezdő­dött. A megnyitón részt vett Pápái József, a megyei párt­­bizottság osztályvezetője és Deák Béla, a városi pártbi­zottság titkára. A nyolc de­legációt és a házigazda Jó­zsef Attila Tudományegye­tem rektorát, dr. Antalffy Györgyöt Garamvölgyi Ká­roly, az oktatási miniszter helyettese köszöntötte. Az itt születő javaslatok azért is fontosak — mondta —, mert azokat a miniszteri konfe­rencia soron következő ülé­sén vitatják meg. A tanácskozás első mun­kanapjáról dr. Krekó Béla egyetemi tanártól, az egye­temi számítóközpont igazga­tójától, a magyar delegáció vezetőjétől kértünk tájékoz­tatót. Bulgária, Kuba, Lengyel­­ország, az NDK, Románia, a Szovjetunió és Csehszlová­kia küldöttsége vesz részt a vendéglátók mellett. A cél annak kimódolása, hogy mit lehet tenni országainkban a számítástechnikai kultúra ejlődéséért. Mit jelent ez? Jelenti, hogy az általános és középfokú oktatásban meg kell teremteni e kultúra be­fogadásának alapjait. A felsőoktatásban pedig olyan szakembereket kell képezni, akik „beszélgetni” tudnak a komputerekkel, ismerik saját tudományáguk problémáit, de tudják hasz­nálni a számítógépet is, mert a gép — Neumann János mondta így — nagyon buta, de roppant szorgalmas ma­tematikus csupán. Az embe­ri gondolkodást sohasem fogja­­ helyettesíteni. A tanácskozáson nyolc té­makört vitatnak meg. Ket­tőnek a magyar delegáció a felelőse. Ezek az általános és középiskolai tanárképzés, il­letve azoknak az egyetemi oktatóknak a képzése és to­vábbképzése, akik munkájuk során alkalmazzák ezt a tu­dományt. Itt természetesen n­em kész, minden országban végrehajtandó terveket ké­szítünk, nem is recepteket találunk ki, hanem megvi­tatjuk a fejlődés lehetséges útjait, s igyekszünk a leg­jobbat megtalálni. Az első napi tanácskozást élénk vitakedv jellemezte, bár a résztvevők az alapel­vekben egyetértenek. Dr. Krekó Béla végül el­­ismerését fejezte ki a megye és a város párt- és állami vezetőinek, akik minden se­gítséget megadtak ahhoz, hogy a konferencia sikerrel zárulhasson. A szakértőcsoport ma fe­jezi be munkáját. Garam­völgyi Károly köszönti a tanácskozást KGST KÖZÖS rákkutatás A KGST-országok 1978- ban tovább bővítik a rák­­betegségek gyógyítása terén kifejtett együttműködésüket. Ez elsősorban arra vonatko­zik, hogy közösen dolgoznak ki és működtetnek orvosi készülékeket, tapasztalatok, utat cserélnek az onkológiai kórházaik építésében és be­rendezésében, valamint a gyermekonkológiával kap­­csolatos problémák kidolgo­­zásában. A KGST-országok öt évvel ezelőtt írtak alá egy megállapodást az onko­­lógiai tudományos és mű­­szaki együttműködésről. Nyi­­kolaj B’ohin, a Szovjetunió Orvostudományi Akadém­á­­jának elnöke elmondta, hogy a programmal kapcsolatos munka rendkívül értékes, és az együttműködés megsok­szorozza a rák problémája megoldásának lehetőségét (MTI)

Next