Délmagyarország, 1978. március (68. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-01 / 51. szám
Szerda, 1978. március 1. Molekulavadászat Egy hormon a kutatás centrumában Tudományos ülés Érdekes témáról számoltak be a Szegedi Akadémiai Bizottság és a SZOTE tegnapi tudományos ülésén a szülészeti és nőgyógyászati klinikai kutatói. A mintegy négy évtizede ismert, az emlős állatok tejellátását szabályozó prolaktin hormonnal kapcsolatos kutatási eredményeiket sorakoztatták fel. Dr. Sas Mihály egyetemi tanárral, a klinika igazgatójával erről a hormonról beszélgettünk. — Igaz, hogy mintegy négy évtizede ismerjük a prolaktin hormont, de sokáig keveset tudtunk kémiájáról, fölépítéséről, nem voltak a kutatáshoz megfelelő módszerek. Mintegy hat éve érték meg a feltételei az ez irányú kutatómunkának, s ahol erre megfelelő műszeres felkészültség rendelkezésre állt, nagy gyorsasággal indultak meg a vizsgálatok. Nagyon izgalmas kérdés kimutatni e hormon változását a törzsfejlődés folyamán. Ez a hormon már a csontos halaknál megjelenik, a hal bőrén választ ki egy nyálkás anyagot. A szájban költő hal nem nyeli le az ikrát, mert ez a hormon elveszi az étvágyát. A sziámi harcos hal, az akvaristák egyik kedvence, légbuborékból és fehérjéből a prolaktin hatására készít fészket. Megfigyelhető, hogy a kotlónak melltájékán költés közben kihull a tolla, zsírpárna rakódik le. A madárfiókákat az első időben begytejjel táplálja a nőstény és a hím egyaránt. Négy évtizede tudjuk, hogy az emlősöknél a prolaktin hormon a tejelválasztást szabályozza. A biológusok legújabb kutatásai szerint ez az anyag az utódnevelés ösztönét és feltételeit biztosítja a szülőkben. — Milyen szerepe van az embernél ennek a hormonnak? — A prolaktin hormon az anya tejelválasztását szabályozza. Néhány éve megismertük azt az anyagot is, amely e hormon hatását felfüggeszti. Ez az ellenanyag anyarozsszármazék. E hormon kutatásával az országban két helyen foglalkoznak, a terhességgel kapcsolatos problémákat az orvostovábbképző intézetben vizsgálják, nőgyógyászati vonatkozásait pedig itt nálunk kutatjuk. Kok kórkép elemzésével és vizsgálatával megállapítottuk, hogy ennek a hormonnak szerepe van a terhességen kívüli tejelválasztás, a menstruáció elmaradása és a meddőség bizonyos eseteiben is. Az anyarozs említett vegyületével a prolaktin túltermelése megszüntethető, és a hormonális egyensúly visszaállítható. Ritkán, de előfordul, hogy a tejelválasztás megindulása gyermekágyi pszichózist vált ki. Ilyen esetben az ellenanyag, az anyarozskészítmény leállítja a tejelválasztást, a gyermekágyi pszichózis napok alatt megszüntethető. Ennek felismerésekor elmegyógyászok is bekapcsolódtak a munkába. Sokszor az agyalapi mirigy daganata idézi elő a túlzott hormonképződést, itt pedig ideggyógyászok és sebészek kapcsolódtak a kutatásba. Mai ismereteinkből következő nagy kérdés, hogy míg az állatoknál a hímek esetében is kimutatható e hormon termelődése, addig most még nem tudjuk, hogy a férfiaknál milyen szerepe van, van-e egyáltalán szerepe a prolaktin hormonnak? — Az elmondottakból kiderül, hogy egy-egy ilyen komplex kutatás részint nagyfokú technikai-műszaki felkészültséget, részint olyan kutatócsoportok létét feltételezi, melyben együtt dolgozik biológus, orvos, vegyész stb. — Valóban így igaz, a mai kutatások nagymértékben függnek a felszereltségtől, a műszerezettségtől. Hazánkban még csak néhány intézet felszereltsége biztosítja az ilyen irányú vizsgálatokat. Az említett hormont rádióimmun módszerekkel — molekulavadászatnak is nevezhetnénk — mutatjuk ki. Ezzel a módszerrel a hormon 1 milliomod gramm mennyisége (nanogramm) is kimutatható. Kiváló műszereink teszik lehetővé azt is, hogy hosszú évek óta végezhetünk endokrin kutatásokat. A magányos tudós elmélete régen megdőlt, egy-egy ilyen kutatási témában szakemberek egész sora dolgozik együtt: biokémikus, röntgenológus, nőgyógyász, endokrinológus és sorolhatnám. — Ez a szerteágazó gyógyító és tudományos munka feltételezi a nagyfokú szervezettséget és tervszerűséget is. — A klinika mindennapi gyógyító munkája szinte naponta veti fel a megoldásra váró újabb és újabb kérdéseket. Felszereltségünk, műszerezettségünk meghatározza kutatási irányainkat, lehetőségeinket. A klinikán dolgozó orvosok, s egyéb szakemberek együttműködése a mindennapi találkozásokra, az egy-két havonként megtartott csoportértekezletek megbeszéléseire, a szinte spontán alakuló kutatócsoportok munkáira alapozódik. A mind eredményesebb tudományos tevékenységet szolgálják többek között az olyan kisegítőeszközök, mint a technikai számítógép, a fénymásoló, a fotólabor. T. L Ülést tartott a SZÖVOSZ elnöksége A SZÖVOSZ elnöksége kedden ülést tartott. A szövetkezeti lakásépítkezésekről tanácskozva megállapította: az előrehaladás gyorsabb is lehetne, ha valamennyi szerv munkája tervszerűbbé válna. Sok esetben nem megfelelő vagy nincs jól előkészítve az építési terület. A SZÖVOSZ elnöksége az OKISZ-szal együttműködve arra ösztönzik a lakásszövetkezeteket és az ipari szövetkezeteket, hogy terveiket összehangolják. Magyar kiállítók Lipcsében kező vállalat mutatja be ipari újdonságait és fogyasztási cikkeit a március 12—19. között a Tavaszi Lipcsei Vásáron — jelentették be a vásár rendezői az NDK- nagykövetségén tartott keddi, tegnapi sajtótájékoztatójukon. A szocialista országok, a nemzetközi együttműködés, a KGST-integráció eredményeit reprezentáló beruházási javakat mutatnak be, s a dinamikusan fejlődő, sokoldalú gyártási kooperációk több új produktumát is fölsorakoztatják. (MTI) Hatvan ország 9 ezer cége, köztük csaknem 40 magyar külkereskedelmi és külkereskedelmi joggal rendel Ács S. Sándor elvétele Idén 10 millió 800 ezer tonna árut kell szállítaniuk a MÁV Szegedi Igazgatósága vasutasainak. Szegeden a legnagyobb rakodóállomás a Tisza-pályaudvar —onnan indítják útnak, illetve ott fogadják a konténereket is. Képünkön: Rábakamiont raknak meg áruval, autódaru segítségével fipolitikai fórum Ipari, építő- és háziipari szövetkezetek főkönyvelői és árfelelősei vettek részt azon az árpolitikai fórumon, amelyet az Ipari Szövetkezetek Csongrád megyei Szövetsége a Csongrád megyei tanács vb ipari osztályával közösen rendezett. A tanács szegedi székházában tegnap, kedden tartott fórum elnökségének tagjai: dr. Tarnóy László, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium osztályvezetője, Hübner Lászlóné, a Könnyűipari Minisztérium osztályvezető-helyettese, Gerényi Lászlóné, az Országos Anyag- és Árhivatal főmunkatársa, Sárközi Pál, a Kohó- és Gépipari Minisztérium árszakértő munkatársa, Horváth János, a KISZÖV elnöke, valamint a megyei tanács árcsoportjának dolgozói. A fórumon legtöbben a könnyűipari árképzésről, illetve az új árképzési eljárásokról érdeklődtek. Az építőiparban dolgozó szakembereknek dr. Tarnóy László elmondta, hogy március 1-től új szerződéskötési eljárások lépnek érvénybe. A változás az árfelelősök és kalkulátorok munkáját is módosítja, hiszen néhány szerződésforma megszűnik, hogy helyére szigorúbb lépjen. A KGM- ágazat képviselőit a kohászati termékek és a feketefém árváltozásai érdekelték leginkább — a helyes árképzésről tettek fel kérdéseket. A minisztériumok képviselői értékes, részletes válaszokat adtak a szövetkezeti szakembereknek, ismertetve a közeljövőben várható árintézkedések fontos közérdekű vonásait. Megyeszerte befejeződtek a zárszámadások. Tavaly viszonylag kedvező körülmények között gazdálkodhattak a mezőgazdasági üzemek, összességében jók is az eredmények. „Még mindig nagyok azonban a termésátlagok közti különbségek, ha összehasonlítjuk a megyék termelőszövetkezeteinek eredményeit — hangsúlyozta dr. Kovács Imre miniszterhelyettes a legutóbbi szegedi MAB-közgyűlésen. — A mostani tervfeladatok teljesítése érdekében a differenciákat csökkenteni kell..” Ez a megállapítás érvényes Csongrád megyére is. Vajon mi okozza a nagy különbségeket? A búza termésátlaga az utóbbi időszakban megkétszereződött. Új, bőtermő fajták terjedtek el. Talán a gabonatermesztésben alakult ki a leghamarabb a korszerű termelési technológia. A gépesítés is itt fejlődött a leggyorsabban. A megye átlagtermésének alakulása mindezt jól tükrözi. Hektáronként már elérte a 41 mázsát A legjobb és a legrosszabb eredmények között mégis nagy a differencia. A legjobb 57,1, a legrosszabb pedig 14,7 mázsa volt tavaly hektáronként. Hasonló a helyzet a kukoricánál is. A megye termelőszövetkezeteiben a hektáronkénti hozam májusi morzsokban számítva 6,2 mázsával volt jobb az 1976-os eredményeknél. Egyes szövetkezetekben a terméseredmény meghaladta a 80 mázsát, másutt még a 17 mázsát sem érte el A terméseredményeket döntően befolyásolja a helyes és szakszerű tápanyaggazdálkodás. Megfigyelhető, hogy a jó gazdaságokhoz viszonyítva, a gyengébb eredményeket felmutató termelőszövetkezetekben egyharmaddal kevesebb a műtrágya-felhasználás és kisebb az egy hektárra jutó állóeszközérték is. Sokan a termőhelyi adottságokkal magyarázzák a termésátlagok közti különbséget. Kétségtelen, a termőhelyi viszonyok mindenkor meghatározó tényezők. A rossz területeken gazdálkodó termelőszövetkezetekben mérlegelni kell azt is, hogy az adott közgazdasági környezetben a pótlólagos ráfordításokkal elérhető többlettermelés biztosít-e magasabb jövedelmet. A növénytermesztési ágazatok közül a kertészetben észlelhetők a legkülönfélébb és legváltozatosabb terméseredmények. Különösen a zöldségtermesztésben voltak a legkirívóbb eltérések. Megfigyelhető, ha valamely gazdaságban csak kis területen termesztettek zöldséget, s emiatt az üzemi eredményeket egyáltalán nem befolyásolta a jövedelmezőség, ott a termelés színvonala stagnált, vagy éppen visszafejlődött. Ott viszont, ahol az üzemi jövedelem szempontjából a zöldségtermesztés árbevétele meghatározó, a termésátlagok jelentősen emelkedtek az elmúlt időszakban is. Természetesen nemcsak a vetésterület nagysága a döntő, hanem más egyéb feltétel biztosítása is. Ilyen feltétel a megfelelő szakmai irányítás, a gépesítés foka, a korszerű technológia, az ésszerű tápanyaggazdálkodás. Ezekkel a lehetőségekkel a zöldségtermesztésre berendezkedett termelőszövetkezetek éltek is. Bizonyítja ezt, hogy évről évre nőtt a hektáronkénti átlaghozam és a jövedelem. Mivel a gyengébben gazdálkodó téeszekben nem emelkedtek hasonló ütemben a terméseredmények, a jók és a kevésbé jók között a különbségek nem csökkentek, hanem esetenként nőttek. Csongrád megyében a hektáronkénti átlagtermés a továbbiakban csak akkor emelkedhet lényegesen, ha a jelenlegi differenciáltság mérséklődik, vagy megszűnik. A fűszerpaprika-termelés tavaly jó volt, a hektáronkénti átlaghozam között több mint száz mázsa eltérés is előfordult. mi a helyzet a szőlő- és gyümölcstermesztésben? Az ültetvények többsége elavult. Eljárt az idő egyrészt a fajták, másrészt a művelési módok felett. A termőterület jó része még ma is szórvány-, vagy kétszintes, vagyis a szőlő és a gyümölcs vegyesen található. Az eredmények jól tükrözik az ültetvények korát és termőképességét. A jobb állapotú szőlők hektáronként 40 mázsa fölött, a közepesek 25— 30 mázsát, a gyengébb ültetvények még ennél is kevesebbet teremtek. A korábbi nagyüzemi telepítéseknél a termelőszövetkezetek csak részleges korszerűsítéseket végeztek. Legtöbbnél elmaradt a talajjavítás, a melioráció, a megfelelő tápanyagfeltöltés. Nyilván, ahol a korszerűsítést és a fajtaváltást előbb megkezdték, ott már lényegesen jobbak a terméseredmények is. Az alacsony termésű, elhanyagolt gyümölcs- és szőlőültetvényeket sok szövetkezetben csak szükséges rossznak tartják. Az állattenyésztési ágazatban is számtalan példát lehetne felsorolni. Talán a legszembetűnőbb eltérés a tejtermelésben tapasztalható. A múlt évben mindössze két literrel maradt el a tehenenkénti átlagos tejhozam a bűvös háromezertől a megye termelőszövetkezeti tehenészeteiben. Kimagasló eredményekkel is dicsekedhet több termelőszövetkezet. Ezekben a tehenenkénti átlagos tejhozam négy- és ötezer liter között alakult. A legjobb és a legrosszabb eredmény közötti különbség óriási, valamivel több, mint 3500 liter. Ekkora különbséget vajon mi okozhat? A jó gazdaságban egyértelműen jobb a tejtermelés feltétele, mint a gyengébb szövetkezetben. A nagy differencia azonban főleg a fajtára, a tartási technológiára, a takarmányozásra és a szakszerű gondozásra vezethető vissza. Megyénk termelőszövetkezeteiben az átlagos tejhozam egy év alatt több mint ötszáz literrel emelkedett, ami szép eredmény. De még mindig nagy lehetőségek rejlenek, s ezek feltárására feltétlenül szükség van. A termelés alakulását lényegesen befolyásolta a vezetés színvonala, az üzem- és munkaszervezés minősége. összefüggéseket lehet találni a felső vezetők fluktuációja, iskolai végzettsége és a gyakorlatban eltöltött ideje között. Például a felső szintű vezetők a gyenge téeszekben váltogatják a leggyakrabban egymást A gyakori változás hátráltatja a termelés feltételeinek megismerését. Ahhoz, hogy helyesen döntsön egy-egy vezető a termékszerkezet megváltoztatásáról, vagy a technológiai folyamatok korszerűsítéséről, először meg kell ismerni a tagokat, a munkakörülményeket, a közgazdasági viszonyokat, az éghajlati és talajadottságokat, s nem utolsósorban a helyi szokásokat. Ugyancsak statisztikai adatokkal bizonyítható, hogy a gyenge gazdálkodású termelőszövetkezetben kevesebb vezető végzett egyetemet, vagy főiskolát. A jó gazdasági eredményeket elérő termelőszövetkezetben büszkén számoltak be a zárszámadási közgyűléseken arról is, hogy egyre kevesebb a segédmunkás. A többség már betanított vagy szakmunkás. Elegendő felsőfokú végzettségű szakvezető tevékenykedik, mégis több ösztöndíjassal kötöttek megállapodást, mert az utánpótlásról sem szabad elfeledkezni. Ma már helyes döntések csak úgy születhetnek, ha nemcsak a megérzésre, hanem megfelelő szakismeretre támaszkodnak a termelés vezetői. A zárszámadásokat értékelve elmondható, hogy több termelési ágazatban javult tavaly a termelés hatékonysága. Idén azonban az 1977. évi tervekhez viszonyítva két-három százalékkal kellene növelni a mezőgazdasági termelésünket. Ehhez a tavalyinál nagyobb erőfeszítésre, több és hatékonyabb munkára van szükség. Törekedjenek tehát arra a gazdaságok, hogy a termésátlagok közti különbségek mérséklődjenek. A jelenlegi különbségek csak részben indokolhatók természeti adottságokkal. Az eltéréseket nagyrészt a termelési tényezők és az emberi feltételek különböző szintű fejlettsége magyarázza. Hazánk mezőgazdasága az egyik oldalon európai mércével is magas színvonalat ért el, másutt azonban elmaradtak az eredményeink még a minimálistól is. Egyértelműen megállapítható ezért: Csongrád megye mezőgazdaságának további fejlődése nagyban függ attól, hogy a mostani differenciált termelésben rejlő tartalékainkat mennyire tudjuk feltárni. A jelenleg még gyengébb termelési eredményeket elért szövetkezetek képesek lesznek-e felzárkózni a jobbakhoz. Radics Ferenc Bepillantás a táblázatokba S