Délmagyarország, 1978. szeptember (68. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-01 / 206. szám

2 I Intő figyelmeztetés nyerült, szinte felháborodott hangon csattan fel mellettem valaki az autóbuszon: „Már megint háborús film!” Indulatából érezni: nem akar többet hallani a 33 évvel ezelőtt befejeződött világégésről. Pedig az ő számára aligha lehet más a háború, mint olyasmányélmény, néhány film. Másik kortársam harmincéves és boldog apa. Négyéves kisfia élethű, fahangon kereplő játékgéppisztollyal rémiszti a ház lakóit. A statisztikák szerint ma már mi, háború után születettek vagyunk többségben a világon. Vannak országok, ahol az átlagéletkor a harminc alatt van. A harminchárom évvel ezelőtt befejeződött, harminckilenc éve kezdődött háború számunkra, számukra egyértelműen történelem. Vagy talán mégsem? A háború utáni években születettek is csontjukban hordják a pusztító évek iszonyatát Szülők, nagyszülők elbeszélései, a deportálások, hadifogság, front és az ostrom emlékei sokunk első emlékezetes meséi. De talán már valóban nem kellene annyit emlékezni, talán ideje már, hogy a háború valóban végleg történelemmé váljon? Aligha. Hiszen tény: az elmúlt harminchárom évben sem volt egyetlen olyan nap, amikor Földünkön ne ropogtak volna a fegyverek, valahol mindig háborúztak, valamelyik kontinensen mindig gyilkolt az erőszak. Igaz, világháború, általános, mindent elpusztító fegyveres küzdelem nem robbant ki, s Európa szintén „háborúmentes” maradt A veszély azonban nem múlt el. A Föld lakói számára soha nem volt ennyire világos, mint ma a világháború kirobbanásának veszedelme. Az atomkorszak fegyverei elől nem lehet elbújni, nincsenek többé olyan „félreeső helyek”, amelyeket elkerül a pusztítás. A hirosimai és nagaszaki atombomak mai utódai sokezerszeres pusztításra képesek, a nagy hatósugarú rakéták, bombázó repülőgépek rövid pillanatok alatt a Föld legtávolibb sarkaiba is eljuttatják a halait. Az elmúlt évtizedben született meg az angol szó: overkill. Ez azt jelenti, többszörösen képes az emberiség egyik fele elpusztítani a másikat. A hatalmas mennyiségű atomfegyver, a rakéták egyre korszerűbb változatai önmagukban hordják a háború kirobbanásának lehetőségét. Ez a veszély tudatosodott az emberiségben. Az elmúlt évtizedekben a Szovjetunió és a szocialista országok egymás után tették meg békejavaslatukat, leszerelési indítványaikat. Az, hogy ezek nem lehettek eredményesek, nem rajtuk múlott. Az viszont igen, hogy erejükkel megakadályozták a háború legagresszívebb híveit a végzetes gomb megnyomásában. Több mint egy évtizede már, hogy a nyugati világ józanabb politikusai számára is világossá vált: a békés egymás mellett élésnek nincs alternatívája. A Szovjetunió aktív békepolitikája, s ez a felismerés vezetett el ahhoz a folyamathoz, amelyet enyhülésnek nevezünk. Ma ez a folyamat került veszélybe Jól látható: vannak olyan, igen jelentős erők az Egyesült Államokban, amelyek nem az államok és állampolgárok közötti sokoldalú, kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztését kívánják, hanem egy új hideg, vagy „langyos” háborút akarnak. Erre mutat a fegyverkezési verseny fokozása a Nyugat országaiban, a szocialista országok elleni sajtókampány az „emberi jogok védelmének” ürügyén, s az a viszony, amely ezeket a köröket a „NATO 16. tagállamához”, Kínához fűzik. Ma ugyanis egyedül Peking vezetői azok, akik nyíltan az új háborút hirdetik, s a kínai társadalom militarizálása, a szomszédokkal szembeni hegemonisztikus politikájuk valóban iszonyú következményekhez vezethet. zomszédom, aki kattogó géppisztolyt ad csemetéje kezébe, aligha akar belőle katonát nevelni — de biztos, hogy nem neveli a békére sem. S az ingerült utastárs, aki lezárja a tévét, ha ott háborús filmet mutatnak, elzárja magát a történelem mának szóló tanítása elől is. 1030. szeptember 1. a legpusztítóbb világháború első napja volt. Azoknak, akik még fülükben hallják a szirénák sikoltását — mindmáig a rombolás, a halál napja. Azoknak, akik számára „csupán” történelem, legyen intő figyelmeztetés. Palotai Gábor S Befejeződött a genfi értekezlet • Genf (UPI) Genfben befejeződött a 30 ország képviselői részvételével folyó leszerelési értekezlet nyolchetes nyári ülésszaka. A tanácskozást januárig elnapolták. Az értekezlet kezdete, 1962. március 14-e óta a résztvevők összesen 803 ülést tartottak. Kezdetben 17 állam képviseltette magát, majd ez a szám 23-ra, később pedig 30-ra emelkedett. A UPI amerikai hírügynökség értesülése szerint elképzelhető, hogy Franciaország és Kína, amely eddig soha nem vett részt az értekezleten, januártól kezdve képviselteti magát. A genfi értekezlet az elmúlt 16 év során közreműködött az atomsorompó-szerződés, a világűrben és a tengerfenéken folytatott atomkísérletek betiltásáról szóló egyezmény, az 1963. évi részleges atomcsendegyezmény kidolgozásában, és Genfben született határozat a Moszkva és Washington közötti „forró drót” létesítéséről is. mm Üzenet Moszkvából Miközben a nyugati sajtó különös figyelemmel latolgatja a Washington égisze alatt egy hét múlva Camp Davidben sorra kerülő amerikai—izraeli—egyiptomi csúcstalálkozó esélyeit, a Kairó különutas politikáját elutasító erők sem tétlenkednek. Ebből a szempontból nagy fontossággal bír az egyik arab frontország, Szíria külügyminiszterének, Abdul Halim Khaddamnak Moszkvában tett látogatása, és szovjet kollégájával, Andrej Gromikóval folytatott megbeszélése. „Szilárd meggyőződésünk, hogy az egyiptomi—izraeli különutas tárgyalások nem hozzák meg a Közel-Kelet békéjét” — hangsúlyozta Grarrúko azon az ebéden, amelyet szíriai vendége tiszteletére adott. Külön súlyt ad ennek a közös állásfoglalásnak, hogy akkor hangzott el, amikor kétségbeesett kísérlet történik a Szádul egyiptomi elnök által kezdeményezett és békemissziónak reklámozott, de valójában arabellenes, kapituláns politika megmentésére. A szovjet és a szíriai fél egyetértett abban, hogy az izraeli—egyiptomi különalkut szorgalmazó törekvések csak az agresszornak és imperialista támogatóinak kedveznek. A moszkvai tárgyalópartnerek felhívták a figyelmet arra is, hogy a különutas tárgyalásokat patronáló állam, vagyis az Egyesült Államok, egészen más cél érdekében fáradozik az ügyben. Nevezetesen azért, mert így akarja kiszélesíteni pozícióit a Közel-Keleten, beleértve katonaiakat is. Ez utóbbit támasztja alá a Washington Post című lap friss értesülése, miszerint Carter elnök fontolgatja, ne ajánlja-e fel amerikai légitámaszpont létesítését a Sinaifélszigeten, valamint amerikai csapatok állomásoztatását a Jordán folyó nyugati partján. Veszélyekkel terhesnek ígérkezik azonban ez a Pax Americana jellegű béke, mert a Szovjetunió határai közelében az amerikai katonai jelenlét kiterjesztése automatikusan növelné a konfrontáció esélyeit. Épp ezért a Szovjetunió és Szíria a következetességről tanúságot téve — ismét leszögezte a válság átfogó rendezésére vonatkozó álláspontját, amely szerint a megoldás alapja az izraeli csapatok kivonása a megszállt arab területekről, a Palesztinai arab nép törvényes jogai elismerése, valamint a térség valamennyi állama számára a béke és biztonság szavatolása. Az út ehhez pedig a genfi békekonferencián át vezet — üzentek Moszkvából az arab világnak, de nem utolsósorban a Camp Davidben sorra kerülő hármas csúcstalálkozó résztvevőinek. Pálfi Viktor Péntek, 197S. szeptember l Iskolaavató ünnepség Bourtücsányban • Bogorodcsány (MTI) Bogorodcsányban, az Orenburgból induló Szövetség gáztávvezeték legnépesebb magyar telephelyén csütörtökön reggel építők és szovjet lakosok százai sereglettek össze az iskolaavató-tanévnyitó ünnepségre. Az alig négyezres lélekszámú település szívében álló 24 tantermes új intézmény homlokzatát a magyar és a szovjet nép barátságát, a szocialista országok közösségének testvériségét éltető feliratokkal díszítették fel. Az új tanévet már ebben a magyarok építette nyelvi laboratóriummal, előadó- és műhelytermekkel is ellátott — oktatási intézményben kezdik. .. Az ünnepségen jelen voltak ivano-frankovszki terület, valamint a járás párt- és állami vezetői is. Kobel Miroszlav, a bogorodcsányi járási tanács elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Sztepan Lukjancsuk, a járási pártbizottság első titkára intézett meleg üdvözlő szavakat a magyar építőbrigádokhoz. Hangsúlyozta, hogy a magyar építők kezdettől fogva kimagasló munkasikerekkel bizonyítják tehetségüket, helytállásukat, szakmai hozzáértésüket. Nem kétséges — hangoztatta Sztepan Lukjancsuk —, hogy a kitűzött célok hiánytalanul teljesülnek és 1978 végén megkezdődhet az uráli gázmező részleges hasznosítása. A sikerben a nemzetközi munkabrigád magyar tagjainak is hatalmas részük lesz. Pavel Kajkan, Ivano- Frankovsz megye tanácsának elnöke beszédében kiemelte: az országhatárokat átívelő szocialista összefogás elő példája az orenburgi gázmező hasznosításában kialakult együttműködés. Ezen a napon befejeződött az építők küldetése a bogorodcsányi kompresszorállomás 7 és fél hektárnyi területén — jelentette be az ünnepségen Bagdi Márton telepvezető. Most, hogy a kompresszorállomást környező parkok, járdák, a létesítményeket összekötő utal utolsó méterei is elkészültek, az üzembe helyezést végző szakembereken a sor. Mongol nyilatkozat • Ulánbátor (TASZSZ) A Moncame mongol hírügynökség jelentése szerint Sz. Dambadarzsa külügyminiszter-helyettes magához kérette Akijama Terudzsit, Japán mongóliai nagykövetét és nyilatkozatot tett előtte a nemrég megkötött japán— kínai „béke- és barátsági szerződéssel” kapcsolatban. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az államoknak szuverén joga nemzetközi szerződéseket kötni, az egyes országok azonban más államok különböző akcióit annak alapján ítélik meg, hogy azok mennyiben érintik nemzeti érdekeiket és hogyan befolyásolják a nemzetközi helyzetet. A japán—kínai szerződés értékelésénél mindenekelőtt azt a cáfolhatatlan tényt kell figyelembe venni, hogy a kínai vezetők mind aktívabban nagyhatalmi, egyeduralomra törő politikát folytatnak, terjeszkedésre irányuló akciókkal kísérleteznek. Az, hogy Japán megkötötte a „béke- és barátsági szerződést”, amelynek hegemóniaellenes tételét kínai részről nyíltan a szerződés lényegének mondják és fennen hirdetik e tétel szovjetellenes célzatosságát, a Mongol Népköztársaság véleménye szerint azt mutatja, hogy Japán gyakorlatilag szemet huny a kínai vezetőknek Mongóliával és más békeszerető országokkal szembeni nagyhatalmi soviniszta cselekményei felett. A mongol nyilatkozat emlékeztet arra, hogy mindazok az országok, amelyekben kínai bevándorlók élnek, saját maguk számára is valós veszélyt látnak a kínai vezetőknek a Vietnami Szocialista Köztársaság szuverenitását és függetlenségét fenyegető cselekményeiben. A japán—kínai szerződés második cikkelyével Peking leplezni igyekszik azt a stratégiai célját, hogy az egész világon vezető szerepre törekszik. Japán ezeknek a törekvéseknek enged, amikor tudatosan szemet huny a kínai politika agresszív jellege felett. Az, hogy Japán a kínai nagyhatalmi törekvések részesévé vált, olyan légkört hozott létre, amely kedvez a japán militarizmus erőinek. Tevékenységük megélénküléséről nap mint nap új híreket közölnek japán és külföldi források. Nem lehetünk biztosak abban — mutat rá a nyilatkozat —, hogy miután Japán most engedményt tett Kínának, belső és külső nyomásra nem tesz-e többet is. Mindebből az következik, hogy a japán—kínai „béke- és barátsági szerződés” megkötése olyan következményeket vonhat maga után, amelyek kedvezőtlenül befolyásolhatják a nemzetközi helyzetet és súlyos károkat okozhatnak a béke ügyének. Ázsia és az egész világ népei biztonságának és nemzeti függetlenségének, valamint a japán nép érdekeinek is — hangoztatja végezetül a mongol nyilatkozat. Orvosi-biológiai kísérletek a Szaljut- 6 űrállomáson • Moszkva (MTI) Elsősorban orvosi-biológiai kísérletek szerepeltek napirenden csütörtökön a Szaljut-6 űrállomáson, ahol vasárnap este óta dolgozik az állandó személyzet mellett Bikovszkij és Jahn nemzetközi űrkettőse. Ezek a kísérletek elsősorban számukra jelentenek feladatot, végrehajtásukban azonban részt vesz a harmadik hónapja dolgozó Kovaljonok és Tvancsenkov is. GUYANA! DELEGÁCIÓ BUDAPESTEN A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására csütörtökön Budapestre érkezett a Guyanai Népi Haladó Párt küldöttsége Cheddi Jagannak, a párt főtitkárának vezetésével. A küldöttséget Ferihegyi repülőtéren Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője fogadta. ÜDVÖZLŐ TÁVIRAT Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Muammar Al-Kadhafi ezredes líbiai államfőnek, Líbia nemzeti ünnepe, a szeptember 1-i forradalom 9. évfordulója alkalmából. A Líbiai Legfelső Népi Bizottság meghívására — Polinszky Károly oktatási miniszter vezetésével — csütörtökön magyar kormányküldöttség utazott Tripoliba. Líbia nemzeti ünnepe, a szeptember 1-i forradalom 9. évfordulóját köszöntő ünnepségekre. KOSZIGIN—KHADDAM MEGBESZÉLÉS A szovjet—szíriai kapcsolatokról és a kölcsönös érdeklődésre számot tartó időszerű nemzetközi kérdésekről, köztük a közel-keleti rendezésről volt szó Alekszej Koszigin és Abdel Halim Khaddam csütörtöki moszkvai megbeszélésén. másfél órás tűzpárbaj A Dél-Libanont ellenőrzésük alatt tartó jobboldali milíciák csütörtök reggel tüzet nyitottak a körzetben állomásozó ENSZ-erő norvég katonáirak, adták hírül a délutáni órákban a helyszínen dolgozó sajtótudósítók. A Rasaja Al-Fukharban állomásozó „kéksisakosok viszonozták a tüzet, s a tűzpárbaj másfél órán át tartott. A KONGRESSZUSI KüLDÖTTSÉG JELENTÉSE Washingtonban nyilvánságra hozták az amerik kongresszusi küldöttség vitnami látogatásának ereményeiről szóló jelentést, si jelentés szerzői , a külügyminisztériumnak azt javasolják, hogy vegye fontolóra az amerikai—vietnami diplomáciai kapcsolatok rendezését célzó tárgyalások felújítását, az elnököt pedig arra sürgetik, hogy vizsgálja meg az amerikai—vietnami kereskedelemre elrendelt tilalmának a diplomáciai elismeréssel egyidejűleg történő feloldását. Mexikó olajvagyona Az amerikai Wall Street Journal feltételezései szerint a Campehhei-öbölben felfedezett új tengeri olajlelőhely Mexikó potenciális olajkészletét mintegy 22 milliárd tonnára növeli, s ezzel erősen megközelíti a világ legnagyobb ismert készletével — 23 milliárd ! — rendelkező Szaúd-Arábiát. A mexikói olajtermelés a század elején kezdődött Tampico körzetében feltárt mezőkből. 1908—1928. között indult meg a termelés a Tuxpan környéki kutakból. Ebben az időszakban az ország olajtermelése elérte az évi 25 —28 millió tonnát, és ezzel — ha csak rövid időre is — a világtermelésben a második helyet foglalta el. 1952— 1956. között újabb kutatótevékenység eredményeként jelentős mezőket sikerült feltárni Tuxpantól Versorutzig szárazföldön és a tengerben egyaránt. Az 1960-as évek elején végzett olajkutatás újabb gazdag lelőhelyeket eredményezett Tuxpantól keletre a Mexikói-öbölben. 1975-ben a feltáró műnkszenzációs felfedezést hozot: Minatitlen—Ciudad Perm közötti térségben. A trópuserdőben levő mezők olp kincsei két év alatt megromszorozták Mexikó olkészleteit. A jelenleg feltárás alá álló Campechei-öbölben lei olajmező vagyona a szakemberek véleménye szerint jóval nagyobb a korábban feltételezettnél.