Délmagyarország, 1978. október (68. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-01 / 232. szám

Vasárnap, 1978. október 1 Munkásőrökkel — éjszakai gyakorlaton A város akkor kezdett éj­­szakai nyugovóra térni, ami­kor a szegedi Gera Sándor Emunkásőr-zászlóalj tagjai gyülekeztek a parancsnokság udvarán. Az utolsó autóbu­szok és villamosok velük szelték át a várost. Voltak, akik a harmadik műszakból léptek ki üzemben a vállalat­nál, hogy siessenek haza át­öltözni, kicserélni a civilru­hát az acélkék színű öltöny­re, a könnyű félcipőt hosszú­­szárú bakancsra, azután in­dulás a gyülekezőhelyre. Ezúttal nem riadólánc sür­gette őket. Előre tudták mindannyian, hogy október utolsó napjainak melyik éj­szakájára rendelte el a pa­rancsnokság a kiképzési­­ befejezéseként a karhatalmi harcászatot, a szegedi járás kijelölt pontján, ennyi és ennyi kilométert átfogó te­rületen. Egy bizonyos: mind­annyian otthonról jöttek el, a családtól, amely megértével viseltetik a muní­ásőr- szol­gálattal együttjáró ilyen kö­telezettségek iránt is. Az anyák, a feleségek, s a gyer­mekek jó szívvel gondoltak ezúttal is a fegyveres férfiak­ra, akik azt is tudták: éjsza­kai gyakorlatuk része a fegy­veres erők napja megünnep­lésének úgy, hogy sikeresen hajtsák végre a feladatokat A telefonnál Vígh Tibor Szállítási parancsnok sürget­te a Volán 10. sz. Vállalatnál a tehergépkocsikat hogy azok pontosan megérkezze­nek. Kupka Dezső menetirá­nyító azt közölte, hogy a ko­csik műszakilag rendben vannak, indításra várnak. A vállalat igazgatója, dr. Kar­dos János személyesen ellen­őrizte, hogy a rendkívüli út­ra kivezényelt sofőrök meg­kapták-e időben a pihenőt, hogy frissen vezessenek, és baj nélkül is­ térjenek vissza a munkásőrökkel. Más nagy­­vállalatok, üzemek, gazdasá­gok és intézmények párt- és gazdasági vezetőit is érintet­te a munkásőröknek ez a gyakorlata, közvetlenül vagy közvetve, hiszen annyi sok embert megmozgatna mások­nak is volt benne részük, nemcsak a parancsnokság­nak. Az egységek már elhelyez­kedtek a kocsikon, amikor az oktatóteremben még tartott a századparancsnokok és törzs­­tagok eligazítása, ismertették velük a feladatokat. Fükő Jó­zsef zászlóaljparancs­nok kö­szöntötte itt az éjszakai gya­korlaton is részt vevő és munkásőr-egyenruhába öl­tözött Deák Bélát, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkárát. Rigó Szilvesztert, a pártbizottság osztályvezető­jét, valamint a társ­fegyveres testületek, a honvédség, a rendőrség képviselőit szintén szemlélőit a karhatalmi har­cászati gyakorlatnak. Dudás József, a munkásőr­ség megyei parancsnokságá­nak kiképzési szakcsoportve­zetője ekkorra már előre sie­tett embereivel a gyakorlat színhelyére, ahol ők képezték a feltételezett ellenséget amelyet bekerítő mozdula­tokkal több ponton kell majd megsemmisíteni. A feetjeiről nevezetes ellátó egység tag­jai — Bencsik István, Vuk­­szán László, Elek Péter, Ta­kács István, Faragó Szuhai Antal, ördögh István — ugyancsak útra keltek már aanjoci Körmöczi László zárna 'al­jparancnok-helyette­s térképen mutatta meg a szá­zadok önállóan megoldandó feladatát, hogy melyik egy­ségnek mi a szerepe a bizto­­sítás­on, a bekerítő majd a felszámító mozdulatokban, a ta­illet átkutatásában, a gyű­­rűbe fog'ifi „aülenrég" meg­­semmisíté­ ó­­en. A kívüláll ''' nem, csak ők tudták a fedő­nevek — Buzogány, Sorompó Ismerkedés, Futópálya, Hu­rok, Piro­ tarva st­­. — és szá­mok, jelek és jelrendszerek megfejtésének titkát, amely eligazítja őket az éjszaka sö­tétében is. Mire megvirradt, az addig néma táj zengett a vaktölté­ny- fegyverek ropogásától. A vezetési, a parancsnoki pontról át lehetett fogni a mintegy 15 kilométer átmérő­jű területet, ahogy mozogtak az egységek. A híradósok „karja” ugyanis messzire ért, és pillanatokon belül közel­hoztak minden eseményt. Most kamatozott az évközben rendezett városi és megyei parancsnoki továbbképzés, a gyakorlati és a módszertani felkészítés a lőkiképzéstől a harcászatig. A sikeresen meg­oldott feladatok tükrözték móri az egységek felkészült­ségét, elméleti és gyak­toclati ismereteit, amelyek birtoká­ban ki-ki megkapta az elis­merő, köszönő szavakat. A harcászati gyakorlat vé­gén­ — amelyen részt vett Török József, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára és Koczkás Fe­renc, a munkásőrség Csorrg­­rád m­egyei parancsnoka is — Deák Béla köszöntötte a tiszteletére fokotí kozott zászlóaljat. Hangsúlyozta, hogy az egységek elegett tet­tek ebben az esztendőben is a városi párt-végrehajtó bi­­zottság rájuk vonatkozó ha­tározatainak. Fegyelmük, harckészségüik, elméleti és gyakorlati tudásu­k még szzi­­lárdabbbá vált. Áld­zatos helytállásukban, munkájuk­ban nagy szerepe van a csa­ládoknak, a munka­társak­­enkc, az üzemek, a gazdasá­gok és az intézmények párt- és gazdasági vezetőinek, akik ezekben a napokban, a fegy­veres erőkre emlékezvén, el­ismerésben, jutalomban ré­szesítették a munkásőröket. A harcászati gyakorlat befe­jeztével sem maradt el a di­cséret, a megérdemelt juta­lom, amelyet Fükő Józef adott át a megyei és a városi parancsnokság képviseleté­ben. Lődi Ferenc Somogyi Károlyné felvétele A sikeres gyakorlat végén tiszteleg a zászlóalj az ópuszta­­­­szeri Árpád-emlékműnél Béremelés az egészségügyben Október 1-től 85 ezer egész­ségügyi dolgozó bérét emelik a Minisztertanács júniusi ha­tározata, illetve az ezt köve­tő miniszteri rendelet alap­ján.­­ Az érintettek ezekben a napokban kapják kézhez az új bérbesorolásokat, s a ma­gasabb bért először novem­ber 2-án fizetik ki — mon­dotta Fűzi István, az or­vos-egészségügyi dolgozók szakszervezetének főtitkára az MTI munkatársának adott nyilatkozatában. — Az orvo­sok és más felsőfokú vég­zettségűek bére átlagosan 20, a tavalyi központi béreme­lésben nem részesült szak­dolgozóké 17, a gazdasági és ügyviteli dolgozóké 10 szá­zalékkal emelkedik. A bér­emelés idei, második „lép­csőjének” éves költségkihatá­sa 640 millió forint. A tava­lyi emeléssel együtt —amely 126 ezer egészségügyi dolgo­zót érintett — meghaladja az egymilliárd 400 millió forin­tot Legutóbb 1971-ben volt átfogó bérrendezés, akkor 410 millió forintot kapott erre a célra az egészségügy.­­ Erre a nagyszabású in­tézkedésre kétségtelenül szük­ség volt. Az egyes egészség­ügyi dolgozók keresete ugyanis elmaradt a népgaz­daság egyéb ágazataiban, a hasonló szakképzettséget kí­vánó munkakörökben foglal­koztatottakétól. — Orvosi­lá­tot­tságunkról szólva ne feledkezzünk el arr­­ól, hogy a 10 000 lakosra jutó orvosok számát tekint­ve világviszonylatban a har­madik helyen állunk. A dol­gozó orvosok száma 1930 és 1975 között például mint két és emelkedett. Mégis számos te­rületen van aránytalanság mindenekelőtt az egyes me­gyék között, sok orvosi állás betöltetlen. Az idei bérrende­zésnél éppen ezért területi differenciálás történt néhány megye javára. A megyékben­­ tovább differenciáltak a kü­lönböző területek és intéz­mények között, ami például azt jelenti, hogy a huzamo­sabb ideje orvos nélkül levő távoli falvakban is nagyon tisztes bért fizetnek már. Itt szeretném megjegyezni, hogy a bérrendezés nyomán máris nőtt az érdeklődés e munka­helyek iránt . Számottevően, átlagban 20 százalékkal emelkedett a pályakezdő orvosok bére, az egészségügyi szakdolgozók egy része tavaly, más részük pedig most kapott emelést. Erre is nagy szükség volt A közel százezer szakdolgozó közül igaz, csupán mintegy 5000 hiányzik, de 20 000-nek nincs szakképesítése, és je­lentős területi aránytalansá­gokról is beszélhetünk. Az egészségügyben dolgozó gaz­dasági és ügyviteli szakem­berek helyzetét elnö­kségünk az utóbbi időben két alkalom­mal is elemezte Sok az őket váró betöltetlen állás, és a betöltött munkahelyeken sem mindenütt működnek megfe­lelő szakképzettségűek. — Az egészségügyi dolgo­zók mostani anyagi elisme­rése kifejezője az erkölcsi elismerésnek is. Mindezek alapján joggal bízhatunk ab­ban, hogy az egészségügyi munkát több jó szakember megnyerésével és megtartá­sával is sikerül vonzóbbá tennni — mondotta befejező­több félszeresére sül Fűzi István. (MTI) 3 A Vásárfia Budapestről Szegedi Ipari Vásár kisöccse a pesti­nek. A tapasztalatokból pedig tanul­ni illik. Igaz persze az is, hogy a kö­vetkező generáció, a fiatalabbik, szeretné elkerülni az öregebb hibáit, az eredmé­nyekből viszont profitálni akar. Talán ezért is van az, hogy mi, szegediek külö­nös érdeklődéssel lépünk be mindig a BNV kapuján. így volt ez az elmúlt na­pokban is, amikor az őszi BNV bemutat­kozott a hazai és a nemzetközi érdeklődők előtt. Az idén, ötödik alkalommal rendez­ték meg a szakosított bemutatót, a fo­gyasztási cikkek szakvásárát Harmincegy országból és Hong-Kongból összesen 1500 cég mutatta be a lakosság ellátást szolgáló termékeit. A kiállítók közül 095 hazai vál­lalat és szövetkezet, 455 pedig külföldi volt A szocialista országokból a tavalyinál több, összesen 68 kiállító — benne vannak persze a több száz üzem termékeit kínáló külkereskedelmi vállalatok, egyesülések is — mutatta be választékát, újdonságait. Kubából és Romániából öttel, az NDK-ból hárommal, Lengyelországból kettővel, Csehszlovákiából eggyel több résztvevőt köszönthettünk. Mind köztudott, a vásáron tizenkét szakcsoportban mutatkoztak be a kiállítók, s a szocialista országok mind a tizenkét bemutatón ott voltak. A legna­gyobb kiállító ezúttal is a Szovjetunió volt, 2200 négyzetméternyi fedett és szabad te­rületen, Jugoszlávia több mint 1200 négy­zetméteren mutatkozott be. Hivatalos, il­letve kollektív kiállítással jelentkezett Csehszlovákia, Jugoszlávia, Kuba, Len­gyelország, NDK, Szovjetunió és Románia. A fejlett tőkés országokból — Ausztriából, az NSZK-ból, Angliából, Franciaországból, Japánból, Hollandiából, Olaszországból, Spanyolországból és Svédországból egyéni kiállítók érkeztek a vásárra, egyedül a svájci óraipar vonult fel kollektív bemuta­tóval. A kilenc fejlődő ország között több éves szünet után ismét megjelentek hiva­talos és kollektív kiállítással az algériai, az iraki és a kolumbiai cégek. Először vett részt hivatalosan az őszi BNV-n Törökor­szág, Líbia és Banglades. A hazaiak legnagyobb kiállítója 183 vál­lalattal és szövetkezettel a könnyűipar volt. Jubileumi kollektív kiállítást mutatott be a fennállásának 25. évfordulóját ünneplő HISZÖV, s első alkalommal vettek részt a bemutatón az ÁFÉSZ-ek. Kapcsolódott az őrsi BNV-hez a kétévenként megrendezés­re kerülő HOVENTA (Nemzetközi Keres­kedelemtechnikai és Vendéglátóipari Ki­állítás) is. Ezen a kapcsolódó bemutatkozá­son, a D-pavilonban több mint 5000 négy­zetméteren, s 1000 négyzetméter szabad területen 45 hazai ipari és kereskedelmi vállalat, valamint 25 külföldi — csehszlo­vák, lengyel, osztrák, dán, holland, olasz, svájci, illetve NDK és NSZK-beli cég — vonultatta fel a lakosság magas színvonalú kiszolgálását elősegítő eszközkínálatát Vegyük sorra a vásárt közelebbről is. Nekünk, szegedieknek, s a környékbeli iparvállalatok bemutatóinak szégyenkezni valónk nem lehet. A kitüntetett termékek között bőven találkozhattunk közelebbi vállalataink termékeivel is. A Szegedi Sza­lámigyár és Húskombinát csípős, paprikás sza’ámija a vásár nagydíját nyerte el. Vá­sári díjat kapott a Szegedi Ruhagyár női kollekciója, a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat újfajta terméke, a „népótex”, a HÖD’KÖT remekbe szabott női és férfi­ing és b’.úz kollekciója, több helybeli cég terméke nyerte el a Kiváló Áruk Fóruma által adományozott megkülönböz­tető jel­zést, s természetesen a szegedi élelmiszer­­ipar sok kiváló áruja nyerte meg a láto­gatók, a kereskedők tetszését. Eddig lehetne a hivatalos értékelést fel­sorolni. De nézzü­k közelebbről is a kiállí­tott termékekre. Úgy nézzük a bemutatót, mint egyszerű vásárlók. S itt visszatér a régi sláger, de jó lenne, ha mindazokat a termékeket, amelyeket a vásáron láttunk, a boltokban is megkaphatnánk minden hétköznapon, ha vásárolni akarunk és pénzünk is akad a beruházásokra. A fo­gyasztási javak szakvására, hirdetik a ren­dezők és így viselkednek a bemutatkozó cégek is. De egy dolgon ideje lenne már túllépnünk, ne csak a kirakatban lássunk szépséges cikkeket, hanem az eladópulto­kon is. A megnyitón mondta Keserű Jánosné könnyűipari miniszterünk: — Az elmúlt évek tapasztalata és a most megnyílt vá­sár igazolja a helyes szakosítási törekvé­seket. Ebben a formában hatékonyabban hasznosítható a vásár piacfelmérése, s köz­­vél­eménykutatása is. A hazai termelők versenyképességének javításában messze­menően jelentős a nemzetközi gazdasági együttműködés, a munkamegosztás szélesí­tése. Ugyanakkor változatlanul szükséges a fogyasztási cikkek gazdaságos importja is. Kifejezte ezt az a tény is, hogy az őszi BNV-n sok külföldi cég jelent meg. Nekünk, magyaroknak nem lehet kö­zömbös a világpiac értékítélete, hiszen nemzeti jövedelmünknek a felét a külpia­cokon realizáljuk. Versenyképesnek kell lennünk, különben lemaradunk és csak tol­­dozgathatjuk, foltozgathatjuk gazdasági életünket. Pedig nem ez a feladatunk, ha­nem az, hogy a szocialista nagyiparunk, mezőgazdaságunk versenyképes termékei­vel ott legzünk a világpiacon, s ez egyben a hazai ellátás színvonalát is megjelölheti. Elnézegettem magam is a HOVENTA be­mutatkozását. Minden remek volt, újszerű, korszerű. S eszembe jutottak a körülmé­nyeink: berendezünk mi új üzleteket, nem is tagadhattuk, de csak azokat amelyeket manapság építünk. De példa rá a kiállítá­son látott sok szép és modern üzleti be­rendezés, hogy nem kell várnunk az új beruházásokra, hanem érdemes volna fe­lülvizsgálni sok-sok régi kisüzletet, s azok berendezéseit átváltani a korszerűre. Ez lenne a hatékony beruházás. Előnyére vál­na a kereskedelemnek, a szakmában dol­gozó embereknek és nem utolsósorban a vásárló közönségnek is. Minden bizonnyal az őszi BNV kiváló alkalmat adott a magyar vállaltoknak ar­ra, hogy fö­mérjék lehetőségeiket tapasz­­talatokat szerezzenek — és ha erre igény van — átadjanak másoknak a maguk sze­rezte előnyökből. S­umma summarum: az őszi BNV ki­rakata legalább három vonatkozás­ban inspirált A termelők találkozá­sából valamit mindenki leszűrhetett mi­lyen a másik technikája, technológiája, milyen a felkínált termék megjelenési, használati értéke. A kereskedők is bő aján­latot kaptak: egyszerű a válasz, onnan vá­sárolnak, ahol a legjobb terméket a legol­csóbban kaphatnak. S a leglényegesebb, az ezerfejű cézár is ott volt és véleményt alkotott: a vásárló. A pénzéért a vevő az úr. Tessék, keressük kegyeit. A budapesti vá­­r nemzetközi jellege alkalmat nyúj­tott a magyar termelőknek, hogy „tabula rasa-t” készítsenek, miként érdemes to­vábblépni a mai gazdasági világban úgy, hogy közben magunk is fejlődjünk, álljuk a sarat a nem csekély mértékű versenyben. Azzal kezdtük, hogy szegedi szemmel vizs­gálhatjuk a budapesti vásárt: sok szegedi termelő vett ré­st a kiállításon, sikereket is elkönyvelhetnek a bemutatkozók, de mégis van az emberben egy kevés nosz­talgia, mintha lassúk volnánk, s megnyu­godnánk az elért eredményeinken. Nem lehet megállni, részemre legalábbis ezt mutatta az idei őszi Budapesti Nemzetközi Vá­­r szépséges kirakata Remélem a ter­melésben, a kerekedésben érdekeltek is tovább látnak a mai kis elismeréseknél, s magukkal hozták a nagy nemzetközi ta­lálkozó bemutatkozóinak, a nálunknál is magasabb szintű produkcióinak élményyt és konzekvenceit. Egyet mindenesetre bi­zonyított a találkozó: verseny nélkül nincs előrehaladás. Erre igen kiválóak a nem­zetközi találkozók a gazdasági életben. A kisöccs — a Szegedi Iván Vár­i­ is —, er­re kell, hogy alakítsa fórumát Ennyit mindenképpen tanultunk. S ez nem kevés. Gazdagh István Őszi vendéglátó napok Immár 18. alkalommal ren­dezi meg a Csongrád me­gyei Vendéglátó Vállalat az őszi vendéglátó napokat Az idei, három hétig tartó ren­dezvénysorozat megnyitóját tegnap, szombaton délelőtt tartották, stílszerűen vendég­látó környezetben, a Hágó különtermében. A megnyitóhoz ünnepi de­korációképpen a szegedi cuk­rászok „műremekei" szolgál­tak. A verseny egyelőre még jeligés nyertesei a területi cukrászversenyek lezárultá­val mérik össze tudásukat a megye többi cukrászával. A vendéglátósok „házibajnok­ságán” a meleg- és a hideg­konyhai szakácsok is szere­pelnek. Az őszi rendezvény­­sorozattal ugyanis a vállalat szeretné elősegíteni azt, hogy a vendéglátás szakemberei megismerkedjenek egymás szaktudásával, s ezáltal új ízekkel bővítsék hagyomá­nyos és különleges készítmé­nyek körét A háromhetes programban műsoros, dél­alföldi ételspecialitásokat kí­náló vacsoraestekre, értékesí­téssel egybekötött sütemány- és hidegkonyhai bemutatók­ra várják a vendégeket — nemcsak Szegeden, hanem Hódmezővásárhelyen, Makón és Szentesen is. A vállalat nem titkolt célja, hogy a vál­tozatos ételkínálattal, az ud­varias kiszolgálással minél több vendéget nyerjen meg üzletei számára. Az őszi vendéglátó napok megnyitóján Dékány László, a vendéglátó vállalat igazga­tója ismertette a rendezvény­­sorozat programját A meg­nyitón részt vett So­ly­mossy Margit, az MSZMP Szeged városi bizottságának munka­társa, Kopasz József­né, a KPVDSZ megyei titkára, Csoda László, a megyei ta­nács vb kereskedelmi osztá­lyának vezetőhelyettese és Réti Csabáné dr., a városi ta­nács vb kereskedelmi osztá­­lyának vezetője is.

Next