Délmagyarország, 1978. október (68. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-01 / 232. szám

Vasárnap, 1978. október 1 Munkásőrökkel — éjszakai gyakorlaton A város akkor kezdett éjszakai nyugovóra térni, amikor a szegedi Gera Sándor Emunkásőr-zászlóalj tagjai gyülekeztek a parancsnokság udvarán. Az utolsó autóbuszok és villamosok velük szelték át a várost. Voltak, akik a harmadik műszakból léptek ki üzemben a vállalatnál, hogy siessenek haza átöltözni, kicserélni a civilruhát az acélkék színű öltönyre, a könnyű félcipőt hosszúszárú bakancsra, azután indulás a gyülekezőhelyre. Ezúttal nem riadólánc sürgette őket. Előre tudták mindannyian, hogy október utolsó napjainak melyik éjszakájára rendelte el a parancsnokság a kiképzési befejezéseként a karhatalmi harcászatot, a szegedi járás kijelölt pontján, ennyi és ennyi kilométert átfogó területen. Egy bizonyos: mindannyian otthonról jöttek el, a családtól, amely megértével viseltetik a muníásőr- szolgálattal együttjáró ilyen kötelezettségek iránt is. Az anyák, a feleségek, s a gyermekek jó szívvel gondoltak ezúttal is a fegyveres férfiakra, akik azt is tudták: éjszakai gyakorlatuk része a fegyveres erők napja megünneplésének úgy, hogy sikeresen hajtsák végre a feladatokat A telefonnál Vígh Tibor Szállítási parancsnok sürgette a Volán 10. sz. Vállalatnál a tehergépkocsikat hogy azok pontosan megérkezzenek. Kupka Dezső menetirányító azt közölte, hogy a kocsik műszakilag rendben vannak, indításra várnak. A vállalat igazgatója, dr. Kardos János személyesen ellenőrizte, hogy a rendkívüli útra kivezényelt sofőrök megkapták-e időben a pihenőt, hogy frissen vezessenek, és baj nélkül is térjenek vissza a munkásőrökkel. Más nagyvállalatok, üzemek, gazdaságok és intézmények párt- és gazdasági vezetőit is érintette a munkásőröknek ez a gyakorlata, közvetlenül vagy közvetve, hiszen annyi sok embert megmozgatna másoknak is volt benne részük, nemcsak a parancsnokságnak. Az egységek már elhelyezkedtek a kocsikon, amikor az oktatóteremben még tartott a századparancsnokok és törzstagok eligazítása, ismertették velük a feladatokat. Fükő József zászlóaljparancsnok köszöntötte itt az éjszakai gyakorlaton is részt vevő és munkásőr-egyenruhába öltözött Deák Bélát, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkárát. Rigó Szilvesztert, a pártbizottság osztályvezetőjét, valamint a társfegyveres testületek, a honvédség, a rendőrség képviselőit szintén szemlélőit a karhatalmi harcászati gyakorlatnak. Dudás József, a munkásőrség megyei parancsnokságának kiképzési szakcsoportvezetője ekkorra már előre sietett embereivel a gyakorlat színhelyére, ahol ők képezték a feltételezett ellenséget amelyet bekerítő mozdulatokkal több ponton kell majd megsemmisíteni. A feetjeiről nevezetes ellátó egység tagjai — Bencsik István, Vukszán László, Elek Péter, Takács István, Faragó Szuhai Antal, ördögh István — ugyancsak útra keltek már aanjoci Körmöczi László zárna 'aljparancnok-helyettes térképen mutatta meg a századok önállóan megoldandó feladatát, hogy melyik egységnek mi a szerepe a biztosításon, a bekerítő majd a felszámító mozdulatokban, a taillet átkutatásában, a gyűrűbe fog'ifi „aülenrég" megsemmisíté óen. A kívüláll ''' nem, csak ők tudták a fedőnevek — Buzogány, Sorompó Ismerkedés, Futópálya, Hurok, Piro tarva st. — és számok, jelek és jelrendszerek megfejtésének titkát, amely eligazítja őket az éjszaka sötétében is. Mire megvirradt, az addig néma táj zengett a vaktöltény- fegyverek ropogásától. A vezetési, a parancsnoki pontról át lehetett fogni a mintegy 15 kilométer átmérőjű területet, ahogy mozogtak az egységek. A híradósok „karja” ugyanis messzire ért, és pillanatokon belül közelhoztak minden eseményt. Most kamatozott az évközben rendezett városi és megyei parancsnoki továbbképzés, a gyakorlati és a módszertani felkészítés a lőkiképzéstől a harcászatig. A sikeresen megoldott feladatok tükrözték móri az egységek felkészültségét, elméleti és gyaktoclati ismereteit, amelyek birtokában ki-ki megkapta az elismerő, köszönő szavakat. A harcászati gyakorlat végén — amelyen részt vett Török József, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára és Koczkás Ferenc, a munkásőrség Csorrgrád megyei parancsnoka is — Deák Béla köszöntötte a tiszteletére fokotí kozott zászlóaljat. Hangsúlyozta, hogy az egységek elegett tettek ebben az esztendőben is a városi párt-végrehajtó bizottság rájuk vonatkozó határozatainak. Fegyelmük, harckészségüik, elméleti és gyakorlati tudásuk még szzilárdabbbá vált. Áldzatos helytállásukban, munkájukban nagy szerepe van a családoknak, a munkatársakenkc, az üzemek, a gazdaságok és az intézmények párt- és gazdasági vezetőinek, akik ezekben a napokban, a fegyveres erőkre emlékezvén, elismerésben, jutalomban részesítették a munkásőröket. A harcászati gyakorlat befejeztével sem maradt el a dicséret, a megérdemelt jutalom, amelyet Fükő Józef adott át a megyei és a városi parancsnokság képviseletében. Lődi Ferenc Somogyi Károlyné felvétele A sikeres gyakorlat végén tiszteleg a zászlóalj az ópusztaszeri Árpád-emlékműnél Béremelés az egészségügyben Október 1-től 85 ezer egészségügyi dolgozó bérét emelik a Minisztertanács júniusi határozata, illetve az ezt követő miniszteri rendelet alapján. Az érintettek ezekben a napokban kapják kézhez az új bérbesorolásokat, s a magasabb bért először november 2-án fizetik ki — mondotta Fűzi István, az orvos-egészségügyi dolgozók szakszervezetének főtitkára az MTI munkatársának adott nyilatkozatában. — Az orvosok és más felsőfokú végzettségűek bére átlagosan 20, a tavalyi központi béremelésben nem részesült szakdolgozóké 17, a gazdasági és ügyviteli dolgozóké 10 százalékkal emelkedik. A béremelés idei, második „lépcsőjének” éves költségkihatása 640 millió forint. A tavalyi emeléssel együtt —amely 126 ezer egészségügyi dolgozót érintett — meghaladja az egymilliárd 400 millió forintot Legutóbb 1971-ben volt átfogó bérrendezés, akkor 410 millió forintot kapott erre a célra az egészségügy. Erre a nagyszabású intézkedésre kétségtelenül szükség volt. Az egyes egészségügyi dolgozók keresete ugyanis elmaradt a népgazdaság egyéb ágazataiban, a hasonló szakképzettséget kívánó munkakörökben foglalkoztatottakétól. — Orvosilátottságunkról szólva ne feledkezzünk el arról, hogy a 10 000 lakosra jutó orvosok számát tekintve világviszonylatban a harmadik helyen állunk. A dolgozó orvosok száma 1930 és 1975 között például mint két és emelkedett. Mégis számos területen van aránytalanság mindenekelőtt az egyes megyék között, sok orvosi állás betöltetlen. Az idei bérrendezésnél éppen ezért területi differenciálás történt néhány megye javára. A megyékben tovább differenciáltak a különböző területek és intézmények között, ami például azt jelenti, hogy a huzamosabb ideje orvos nélkül levő távoli falvakban is nagyon tisztes bért fizetnek már. Itt szeretném megjegyezni, hogy a bérrendezés nyomán máris nőtt az érdeklődés e munkahelyek iránt . Számottevően, átlagban 20 százalékkal emelkedett a pályakezdő orvosok bére, az egészségügyi szakdolgozók egy része tavaly, más részük pedig most kapott emelést. Erre is nagy szükség volt A közel százezer szakdolgozó közül igaz, csupán mintegy 5000 hiányzik, de 20 000-nek nincs szakképesítése, és jelentős területi aránytalanságokról is beszélhetünk. Az egészségügyben dolgozó gazdasági és ügyviteli szakemberek helyzetét elnökségünk az utóbbi időben két alkalommal is elemezte Sok az őket váró betöltetlen állás, és a betöltött munkahelyeken sem mindenütt működnek megfelelő szakképzettségűek. — Az egészségügyi dolgozók mostani anyagi elismerése kifejezője az erkölcsi elismerésnek is. Mindezek alapján joggal bízhatunk abban, hogy az egészségügyi munkát több jó szakember megnyerésével és megtartásával is sikerül vonzóbbá tennni — mondotta befejezőtöbb félszeresére sül Fűzi István. (MTI) 3 A Vásárfia Budapestről Szegedi Ipari Vásár kisöccse a pestinek. A tapasztalatokból pedig tanulni illik. Igaz persze az is, hogy a következő generáció, a fiatalabbik, szeretné elkerülni az öregebb hibáit, az eredményekből viszont profitálni akar. Talán ezért is van az, hogy mi, szegediek különös érdeklődéssel lépünk be mindig a BNV kapuján. így volt ez az elmúlt napokban is, amikor az őszi BNV bemutatkozott a hazai és a nemzetközi érdeklődők előtt. Az idén, ötödik alkalommal rendezték meg a szakosított bemutatót, a fogyasztási cikkek szakvásárát Harmincegy országból és Hong-Kongból összesen 1500 cég mutatta be a lakosság ellátást szolgáló termékeit. A kiállítók közül 095 hazai vállalat és szövetkezet, 455 pedig külföldi volt A szocialista országokból a tavalyinál több, összesen 68 kiállító — benne vannak persze a több száz üzem termékeit kínáló külkereskedelmi vállalatok, egyesülések is — mutatta be választékát, újdonságait. Kubából és Romániából öttel, az NDK-ból hárommal, Lengyelországból kettővel, Csehszlovákiából eggyel több résztvevőt köszönthettünk. Mind köztudott, a vásáron tizenkét szakcsoportban mutatkoztak be a kiállítók, s a szocialista országok mind a tizenkét bemutatón ott voltak. A legnagyobb kiállító ezúttal is a Szovjetunió volt, 2200 négyzetméternyi fedett és szabad területen, Jugoszlávia több mint 1200 négyzetméteren mutatkozott be. Hivatalos, illetve kollektív kiállítással jelentkezett Csehszlovákia, Jugoszlávia, Kuba, Lengyelország, NDK, Szovjetunió és Románia. A fejlett tőkés országokból — Ausztriából, az NSZK-ból, Angliából, Franciaországból, Japánból, Hollandiából, Olaszországból, Spanyolországból és Svédországból egyéni kiállítók érkeztek a vásárra, egyedül a svájci óraipar vonult fel kollektív bemutatóval. A kilenc fejlődő ország között több éves szünet után ismét megjelentek hivatalos és kollektív kiállítással az algériai, az iraki és a kolumbiai cégek. Először vett részt hivatalosan az őszi BNV-n Törökország, Líbia és Banglades. A hazaiak legnagyobb kiállítója 183 vállalattal és szövetkezettel a könnyűipar volt. Jubileumi kollektív kiállítást mutatott be a fennállásának 25. évfordulóját ünneplő HISZÖV, s első alkalommal vettek részt a bemutatón az ÁFÉSZ-ek. Kapcsolódott az őrsi BNV-hez a kétévenként megrendezésre kerülő HOVENTA (Nemzetközi Kereskedelemtechnikai és Vendéglátóipari Kiállítás) is. Ezen a kapcsolódó bemutatkozáson, a D-pavilonban több mint 5000 négyzetméteren, s 1000 négyzetméter szabad területen 45 hazai ipari és kereskedelmi vállalat, valamint 25 külföldi — csehszlovák, lengyel, osztrák, dán, holland, olasz, svájci, illetve NDK és NSZK-beli cég — vonultatta fel a lakosság magas színvonalú kiszolgálását elősegítő eszközkínálatát Vegyük sorra a vásárt közelebbről is. Nekünk, szegedieknek, s a környékbeli iparvállalatok bemutatóinak szégyenkezni valónk nem lehet. A kitüntetett termékek között bőven találkozhattunk közelebbi vállalataink termékeivel is. A Szegedi Szalámigyár és Húskombinát csípős, paprikás sza’ámija a vásár nagydíját nyerte el. Vásári díjat kapott a Szegedi Ruhagyár női kollekciója, a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat újfajta terméke, a „népótex”, a HÖD’KÖT remekbe szabott női és férfiing és b’.úz kollekciója, több helybeli cég terméke nyerte el a Kiváló Áruk Fóruma által adományozott megkülönböztető jelzést, s természetesen a szegedi élelmiszeripar sok kiváló áruja nyerte meg a látogatók, a kereskedők tetszését. Eddig lehetne a hivatalos értékelést felsorolni. De nézzük közelebbről is a kiállított termékekre. Úgy nézzük a bemutatót, mint egyszerű vásárlók. S itt visszatér a régi sláger, de jó lenne, ha mindazokat a termékeket, amelyeket a vásáron láttunk, a boltokban is megkaphatnánk minden hétköznapon, ha vásárolni akarunk és pénzünk is akad a beruházásokra. A fogyasztási javak szakvására, hirdetik a rendezők és így viselkednek a bemutatkozó cégek is. De egy dolgon ideje lenne már túllépnünk, ne csak a kirakatban lássunk szépséges cikkeket, hanem az eladópultokon is. A megnyitón mondta Keserű Jánosné könnyűipari miniszterünk: — Az elmúlt évek tapasztalata és a most megnyílt vásár igazolja a helyes szakosítási törekvéseket. Ebben a formában hatékonyabban hasznosítható a vásár piacfelmérése, s közvéleménykutatása is. A hazai termelők versenyképességének javításában messzemenően jelentős a nemzetközi gazdasági együttműködés, a munkamegosztás szélesítése. Ugyanakkor változatlanul szükséges a fogyasztási cikkek gazdaságos importja is. Kifejezte ezt az a tény is, hogy az őszi BNV-n sok külföldi cég jelent meg. Nekünk, magyaroknak nem lehet közömbös a világpiac értékítélete, hiszen nemzeti jövedelmünknek a felét a külpiacokon realizáljuk. Versenyképesnek kell lennünk, különben lemaradunk és csak toldozgathatjuk, foltozgathatjuk gazdasági életünket. Pedig nem ez a feladatunk, hanem az, hogy a szocialista nagyiparunk, mezőgazdaságunk versenyképes termékeivel ott legzünk a világpiacon, s ez egyben a hazai ellátás színvonalát is megjelölheti. Elnézegettem magam is a HOVENTA bemutatkozását. Minden remek volt, újszerű, korszerű. S eszembe jutottak a körülményeink: berendezünk mi új üzleteket, nem is tagadhattuk, de csak azokat amelyeket manapság építünk. De példa rá a kiállításon látott sok szép és modern üzleti berendezés, hogy nem kell várnunk az új beruházásokra, hanem érdemes volna felülvizsgálni sok-sok régi kisüzletet, s azok berendezéseit átváltani a korszerűre. Ez lenne a hatékony beruházás. Előnyére válna a kereskedelemnek, a szakmában dolgozó embereknek és nem utolsósorban a vásárló közönségnek is. Minden bizonnyal az őszi BNV kiváló alkalmat adott a magyar vállaltoknak arra, hogy fömérjék lehetőségeiket tapasztalatokat szerezzenek — és ha erre igény van — átadjanak másoknak a maguk szerezte előnyökből. Summa summarum: az őszi BNV kirakata legalább három vonatkozásban inspirált A termelők találkozásából valamit mindenki leszűrhetett milyen a másik technikája, technológiája, milyen a felkínált termék megjelenési, használati értéke. A kereskedők is bő ajánlatot kaptak: egyszerű a válasz, onnan vásárolnak, ahol a legjobb terméket a legolcsóbban kaphatnak. S a leglényegesebb, az ezerfejű cézár is ott volt és véleményt alkotott: a vásárló. A pénzéért a vevő az úr. Tessék, keressük kegyeit. A budapesti vár nemzetközi jellege alkalmat nyújtott a magyar termelőknek, hogy „tabula rasa-t” készítsenek, miként érdemes továbblépni a mai gazdasági világban úgy, hogy közben magunk is fejlődjünk, álljuk a sarat a nem csekély mértékű versenyben. Azzal kezdtük, hogy szegedi szemmel vizsgálhatjuk a budapesti vásárt: sok szegedi termelő vett rést a kiállításon, sikereket is elkönyvelhetnek a bemutatkozók, de mégis van az emberben egy kevés nosztalgia, mintha lassúk volnánk, s megnyugodnánk az elért eredményeinken. Nem lehet megállni, részemre legalábbis ezt mutatta az idei őszi Budapesti Nemzetközi Vár szépséges kirakata Remélem a termelésben, a kerekedésben érdekeltek is tovább látnak a mai kis elismeréseknél, s magukkal hozták a nagy nemzetközi találkozó bemutatkozóinak, a nálunknál is magasabb szintű produkcióinak élményyt és konzekvenceit. Egyet mindenesetre bizonyított a találkozó: verseny nélkül nincs előrehaladás. Erre igen kiválóak a nemzetközi találkozók a gazdasági életben. A kisöccs — a Szegedi Iván Vári is —, erre kell, hogy alakítsa fórumát Ennyit mindenképpen tanultunk. S ez nem kevés. Gazdagh István Őszi vendéglátó napok Immár 18. alkalommal rendezi meg a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat az őszi vendéglátó napokat Az idei, három hétig tartó rendezvénysorozat megnyitóját tegnap, szombaton délelőtt tartották, stílszerűen vendéglátó környezetben, a Hágó különtermében. A megnyitóhoz ünnepi dekorációképpen a szegedi cukrászok „műremekei" szolgáltak. A verseny egyelőre még jeligés nyertesei a területi cukrászversenyek lezárultával mérik össze tudásukat a megye többi cukrászával. A vendéglátósok „házibajnokságán” a meleg- és a hidegkonyhai szakácsok is szerepelnek. Az őszi rendezvénysorozattal ugyanis a vállalat szeretné elősegíteni azt, hogy a vendéglátás szakemberei megismerkedjenek egymás szaktudásával, s ezáltal új ízekkel bővítsék hagyományos és különleges készítmények körét A háromhetes programban műsoros, délalföldi ételspecialitásokat kínáló vacsoraestekre, értékesítéssel egybekötött sütemány- és hidegkonyhai bemutatókra várják a vendégeket — nemcsak Szegeden, hanem Hódmezővásárhelyen, Makón és Szentesen is. A vállalat nem titkolt célja, hogy a változatos ételkínálattal, az udvarias kiszolgálással minél több vendéget nyerjen meg üzletei számára. Az őszi vendéglátó napok megnyitóján Dékány László, a vendéglátó vállalat igazgatója ismertette a rendezvénysorozat programját A megnyitón részt vett Solymossy Margit, az MSZMP Szeged városi bizottságának munkatársa, Kopasz Józsefné, a KPVDSZ megyei titkára, Csoda László, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetőhelyettese és Réti Csabáné dr., a városi tanács vb kereskedelmi osztályának vezetője is.