Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-03 / 1. szám

Kizüs nagy ügyünk egységbe foglalja le az esiitet Loson­czi Pál újévi köszöntője Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, az Elnöki Tanács elnö­ke újévi köszöntőt mondott január 1-én a Kossuth rádióban és a televízióban. Egy munkás évet hagyva magunk mö­gött, bizakodással köszöntjük az új esz­tendőt Mozgalmas, eseményekben gazdag időszakot zártunk le. Belpolitikai életünk­nek fontos állomása volt a Központi Bi­zottság tavaly áprilisi ülése, amelyen át­tekintettük a XI. kongresszus óta vég­zett munkánkat. Nemcsak a párttagok, hanem egész népünk egyetértésével talál­kozott az a fő következtetés, hogy a kong­resszus határozatai kiállták a gyakorlat próbáját, hogy tovább folytatjuk a né­pünk támogatását élvező politikai irány­vonalunkat. Az óévben — a magyar nép helytállása, szorgalmas, jó munkája nyomán — anyagiakban és szellemiekben gyarapo­dott országunk, emelkedett az életszínvo­nal, javultak az életkörülmények. Népünk jó politikai légkörben tevékenykedik szo­cialista hazánk gazdasági és kulturális felemelkedésén, a fejlett szocialista társa­dalom építésének nagy művén. 1978-ban, ötéves tervünk harmadik évében nem minden sikerült úgy, ahogyan szerettük volna. De a nehezebb és bonyolultabb feltételek ellenére is elértük vagy megkö­zelítettük a magunk elé tűzött célokat. Közös ügyünk nagy tetteket szülő egy­ségbe foglalja össze a nemzetet Életünk valósága lett a hazánk boldo­gulását szolgáló nemzeti egység, amely­nek megteremtéséről a múltban annyit álmodoztak népünk legjobbjai. Jószerével már csak az emlékezetben élnek azok az ellentétek, amelyek még nem is olyan ré­gen megosztották a társadalmat részek­re szaggatták a nemzetet. Pártunk szö­vetségi politikája jut kifejezésre abban, hogy a szocializmusért, a béke megőrzé­séért, népünk javára jó egyetértésben együtt munkálkodnak a párton kívüliek és párttagok, a különböző világnézetű ál­lampolgárok. Eredményeink legfőbb for­rása a pártunk vezetésével megvalósuló szocialista nemzeti egység, a párt és a tö­megek közti kölcsönös bizalom. Ez a leg­főbb feltétele annak is, hogy az 1979-es esztendőre meghatározott feladatainkat megoldjuk. Az idei népgazdasági terv előirányzatai valamivel szerényebbek az eddiginél. Fejlődésünknek most olyan szakaszában vagyunk, amikor az a döntő feladat, hogy megszilárdítsuk elért ered­ményeinket, s megalapozzuk népgazda­ságunk fejlődését, népünk életszínvonalá­nak a rendszeres növelését. Feladataink sikeres megvalósítása min­denekelőtt felelősségteljesebb munkát kö­vetel. Olyan világban élünk, amikor a követelmények szigorúbbak lettek a gaz­dasági életben. Általános követelmény a gazdaságosság javítása, az országon be­lül és a határainkon túl is jól érzékel­hető termékek részarányának növelése. Ez az útja az ország további általános fej­lődésének, az életszínvonal megalapozott emelésének. Társadalmunk túlnyomó többségének igazságérzetével és helyeslé­sével találkozik az a törekvésünk, hogy a jobb, eredményesebb munka nagyobb megbecsülésben, kellő anyagi és erkölcsi elismerésben részesüljön. Mindannyiunknak érdeke fűződik ahhoz, hogy a jó gazda gondosságával hasznosít­suk a szocialista építés évtizedeiben lét­rehozott anyagi és szellemi erőinket az ország, a közösség érdekében. Meggyőző­désünk, hogy az idei népgazdasági terv­ben megfogalmazott célok összhangban vannak a helyzetünkből fakadó követel­ményekkel, lehetőségeinkkel, valóra vál­tásukkal jól szolgáljuk közvetlen és távlati céljainkat, elősegítjük hazánk szocialista fejlődését. Amikor eredményeinket szám­ba vesszük — a Magyar Szocialista Mun­káspárt immár több mint két évtizedes bevált politikájának és gyakorlatának megfelelően — nem hallgatunk a gon­dokról, a nehézségekről sem. A párt, a kormány és a nép közötti köl­csönös bizalom tükröződik abban, hogy nyíltan szólunk problémáinkról is. Ez a nyíltság és őszinteség élteti a társadal­munkban egyre erősödő szocialista demok­ráciát, amely egyaránt jelenti a jogok bő­vülését, a felelősséget, a tevőleges közre­működést közös dolgaink intézésében. Ez a szilárd alap a biztosítéka annak, hogy eredményesen elvégezhessük bonyolultabb teendőinket, amelyekhez hasonlókkal, sőt lényegesen nehezebbekkel is sikeresen megbirkóztunk az elmúlt évtizedekben. Kedves Elvtársak! Szocializmust építő munkánkhoz nél­külözhetetlen a béke. Külpoliti­kánk legfontosabb, változatlanul alap­vető célja a béke biztosítása, a fe­szültség csökkentése, a fegyverkezési ver­seny megfékezése, az enyhülési folyamat elmélyítése. A Magyar Népköztársaság, együtt halad a szocialista közösség orszá­gaival. A békés egymás mellett élés poli­tikájából kiindulva, az építő együttmű­ködés szándékától vezérelve, széles körű, kiterjedt kapcsolatokat építünk a világ­nak szinte valamennyi államával. Erősít­jük kapcsolatainkat a fejlődő országokkal. A kölcsönös előnyök figyelembevételével alakítjuk viszonyunkat a gazdaságilag fej­lett tőkésállamokkal is. Olyan világ meg­teremtéséért küzdünk, amelyben nemcsak mi, hanem gyermekeink, unokáink is bé­kében élhetnek. Erre a kötelességünkre külön is figyelmeztet bennünket az idei esztendő, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezete nemzetközi gyermekévnél­ nyilvánított. Hazánk, népünk, az emberi­ség sorsáért, békés jövőjéért érzett mély­séges felelősségtől áthatva, erőnkhöz mér­ten mindent elkövetünk azért, hogy a nemzetközi élet kedvező folyamatai még erőteljesebben bontakozzanak ki, tartóssá váljanak. Kedves Honfitársaim! Az új év nem ígér könnyű si­kereket. Küzdelem, kemény munka vár ránk. Mégis bizakodva és jo­gos reménnyel nézünk elébe. A nagyvi­lágban nem vagyunk egyedül. Szövetsége­seket, barátokat tudunk magunk mellett. Hazai eredményeink jó alapyt adnak a feladatok teljesítéséhez. Erőink mozgósí­tásával, a nemzet egységbe fogott akara­tával elérjük céljainkat. Meggyőződésünk, hogy hazánk minden állampolgára foko­zott felelősséggel, jobb, eredményesebb munkával, öntudatos helytállással veszi ki részét közös tennivalóink sikeres elvégzé­séből. Az év első napján a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa nevében eredményes, boldog új évet kívánok egész népünknek. A Tisza völgyében Árvízvédelmi készültség Heves árhullámot indított el a Tisza felső szakaszán és mellékfolyóin a december végi felmelegedés, esőzés és hóolvadás. December 30-a esti óráitól kezdve, lényegé­ben három nap alatt a Tisza vízszintje Vásárosnamánynál több mint nyolc méterrel emelkedett. Ezért a Felső-tiszavidéki és az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság harmad­fokú árvízvédelmi készültsé­get rendelt el a Tisza Zá­hony és Tisza­becs közötti szakaszára, másodfokút a Túron, a Szamoson, a Krasz­­nán és a Bodrogon, elsőfokút pedig a Tisza Záhony és Tiszafüred közötti szakaszá­ra. Megáradtak­ a Körösök is. A Fekete Körösön Antnál kedden már 705 centiméte­res vízszintet jelzett a mér­ce. Ezért a Körösvidéki Víz­ügyi Igazgatóság harmadfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el. Ezenkívül első fokú készültség, figyelőszol­gálat őrzi a Fehér-, a Sebes-Kettős-Köröst is. A megáradt Tisza és mellékfolyói men­tén több mint 830 kilométer hosszú védvonalon 750 víz­ügyi dolgozó tart kis­­ i'tsá­­got a veszély elh­­ r­tásá­a. A januári gyors "ehül 23 alap­ján számítani" lehet arra, hogy az erős hideg hamaro­san lefagyasztja, mérsékli a vízgyűjtő területeken meg­­érint folyók vízutánpótlását, de ennek kedvező hatása még nem érezhető a magyar szakaszokon — egyelőre to­vábbi áradás várható. (MTI) 69. évfolyam 1. szám 1979. január 3., szerda Ára: 80 fillér Körkép az év első munkanapjáról A szegedi olajmezőn, üzemekben, mezőgazdaségten­ Új intézkedési, cselekvési tervekkel indult az 1379-es esztendő az üzemekben. A korábbiaknál szigorúbb felté­telek jelentékeny változáso­kat követelnek meg a gaz­dálkodásban, a napi gyakor­lati munkában, a termelési eszközök és tartalékok hasz­nosításában. A mai energiaszegény idők­ben minden csepp olajra, és minden köbméter földgázra nagy szüksége van a népgaz­daságnak. Illő takarékoskod­nunk is az energiával. A sze­gedi szénhidrogén-medence dolgozói mindent megtettek és megtesznek ebben az esz­tendőben is, hogy felszínre hozzák a föld mélyének kin­­cseit. Tavaly az algyői me­zőről és a környékbeli ki­sebb mezőkről közel három­ezer olajbányász munkája nyomán 700 kútból 1 millió 600 ezer tonna kőolaj és több mint 4 milliárd köbméter földgáz került felszínre. Ez a mennyiség a hazai termelés­nek több mint háromnegye­de. Sokat segített a múlt év eredményeiben a szocialista munkaverseny, hiszen 120 brin­d külön is vállalást tett a sikere­­ érdekében. A Köolárskntai­j Vállalat szegedi üzemének dolgozói 13 berendezéssel vallatták a föld mélyét, s örömmel nyugtáz­ták, hogy fúrásaik zöme si­keres lett. Ritkaság számba megy, hozy a fúrásoknak mindössze 0­5 százaléka volt eredménytelen. Ez az arány még az o­njmezőkben gazdag arab országokban is rekord­nak számít. Az viszont igaz, ho­gy a mi mezőink nem iraki méretűek, kicsinyke terüle­tek, kevés szénhidrogént ga­rantálnak, de nekünk erre a kevésre is­­ sen nagy szüksé­günk van, hiszen az olajárak állandóan emelkednek. A kutató vállalat vezetői elmondták­, hogy ebben az esztendőben 7 fúróberende­­zéssel és 13 lyukbefejező be­rendezéssel dolgoznak, s a tervek szerint legalább annyi munkát kell elvégezniük, mint tavaly. Az algyői mező­ben újabb kutakat kell átad­niuk a termelőknek, s a ku­tatások legfontosabb területe az üllési, a forráskúti és a rúzsai határ. Szeretnének a kutatók eleget tenni a szen­tesi Árpád Zöldség­termelő Szövetkezet megrendelésének íg, s ott négy darab kutat fúrnak meleg vízért. A szö­vetkezetben 420 milliós beru­házással lassan már elké­szülnek az üvegházak, de azok fűtésére termálvizet kell „fakasztani”. A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat sze­gedi üzemének dolgozói túl­teljesítették múlt évi tervei­ket. Többletként harminc­ezer tonna kőolajat adtak a népgazdaságnak. Ebben az esztendőben úgy tervezik, hogy a kisebb olaj­mezőket jobban kihasználják. A nagy mennyiségű olaj és földgáz kitermelésére, részbeni fel­dolgozására és továbbítására tizennégy féle beruházási program, 6,5 milliárd érték­ben fejeződött be az elmúlt évben. A szegedi medence leglé­nyegesebb tennival­ói közé tartozik, hogy az újabb fel­tárásokat minél előbb üzem­be helyezzék. A móravárosi területről már több mint 100 ezer tonna kőolajat termel­nek ki, de ugyancsak jelentős a kelebiai, az üllási és a fe­­rencszállási kis mezők olaj­hozama is. Az év első mun­kanapja ugyan sok nehézsé­get okozott, a hóesés és a nagy hideg zavarta, de nem gátolta meg a kitűnő műsza­ki berendezésekkel dolgozó olajbányászokat A Szegedi Kenderfonó és Szövőipari Vállalat szegedi gyárában kedden megkezdő­dött a régi kenderfeldolgozó gépek leszerelése, hogy azo­kat vidéki gyáraikba tele­pítsék. Azok­, akik ezelőtt ennél a gépnél dolgoztak, nemsokára korszerű, mű­anyag-feldolgozó berendezé­sek mellé állnak. A szegedi gyárban ugyanis nagyszabá­sú műanyagprogram végre­hajtásával növelik számotte­vően a termelés gazdaságos­ságát Az Ikarus Gyár munkás­gyűlésén a minőség javításá­nak jelentőségét hangsúlyoz­ták. A vállalat megállapo­dást kötött a Dunai Vasmű­vel, amely vállalta, hogy a jövőben még jobb minőségű oldallemezeket és csőanyago­kat szállít az autóbuszokhoz. A Csepel Autógyárban az idén már egyetlen darab sem készül a hagyományos 450-es típusú tehergépkocsiból, mert gazdaságtalannak bizonyult. Ilyen teherautókat szocialis­ta országokból importálunk. Az így felszabadult időt és energiát az autóbuszpadló­vázak gyártásának bővítésé­re és egyéb gazdaságos, új termékek bevezetésére for­dítják oly módon, hogy a korszerű gyártmányok ará­nya a múlt évi 80-ról 90 szá­zalékra növekszik. Nem­ panaszkodhattak a közös gazdaságok az elmúlt év végére. Az enyhe idő miatt­ sokfelé munkába is álltak a gépek, kihasználták a téli tavaszt Annál inkább zsörtölődnek most az új esz­tendő kezdetére, mert hide­get, havat hozott, s jobbára szín alá szorította a gépe­ket. Azért nem maradt csendet a határ. Sándorfalva szélén például a szegedi Felszaba­dulás Tsz hatalmas traktora szántotta a paprikaföldet Deszken is nekifogtak, hogy a még parlagon levő száz­­hektárnyi földet előkészítsék a tavaszi véleményeknek. Ópusztaszeren és Szatymazon a dűlőutakat hozták rendbe. Az út menti elburjánzott sö­vényeket nyesték. Rúzsán, a mérgesi kerületben a DE­­FAG munkásai vágták, ritkí­tották az erdőt. Fenyő kerül majd az akác helyére. Jäger János brigádját többször be­szorította a hideg a fabódé­ba, a dobkályha mellé. A Szegedi Állami Gazdaság ha­lászainak is nehéz volt a dolguk. A befagyott Fehér­­tóból kellett halászniuk. Úgy segítettek magukon, hogy körbelékelték a befagyott vi­zet, és a jég alatt húzták végig a hálót. Éjszaka az olajmezőn jég alól halásznak a Fehér-tón

Next