Délmagyarország, 1979. február (69. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-01 / 26. szám
Koordinációs megbeszélés a megye építőiparának feladatairól Dr. Szabó János államtitkár Szegeden Tegnap, szerdán délelőtt Szegedre érkezett dr. Szabó János építési és városfejlesztési minisztériumi államtitkár, hogy Csongrád megye és Szeged város vezetőivel áttekintse a megyében soron levő legfontosabb építési jellegű feladatok megvalósulását és a felmerülő problémákat. A megyei tanács székházában folytatott tanácskozáson az államtitkáron és a kíséretében levő minisztériumi vezetőn kívül többek között részt vett Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Török József, a szegedi városi pártbizottság első titkára, dr. Perjész László, Csongrád megye tanácselnöke és Papp Gyula, a szegedi városi tanács elnöke is. A megjelentek üdvözlése után dr. Petrik István, a megyei tanács elnökhelyettese vázolta a tárgyalás főbb kérdéseit, amelyben első helyen szerepelt Csongrád megye építőipari szervezetei tevékenységének értékelése, mind a lakásépítés, karbantartás, mind pedig a szolgáltatás területén. Elmondotta, hogy a megyei párt- és tanácsi vezetés napirendre tűzte az 1978. október 12-i KB-határozat végrehajtásának megszervezését, és meghatározta a helybeli feladatokat. Munkabizottságok alakultak a párt-, az állami és tömegszervezetek, az építőipari kivitelező, tervező, beruházó vállalatok képviselőinek részvételével. Feltárták azokat a problémákat is, melyek nehezítik a tervek megvalósítását Ezek között szerepel többek között általában az építőipari, különösen pedig a szakipari kapacitás szűkös volta, és néhány, már-már krónikussá váló építőanyag- és szerelvényhiány. Az V. és a VI. ötéves tervben is gondot okoz, hogy jelenleg még nem tisztázott az energiahordozók ára és a fűtőművek beruházási költsége. Komoly problémát jelent a kapcsolódó létesítmények költségeinek emelkedése, ami miatt csupán Szegeden több mint 330 millió forint hiány jelentkezik már a tervezett létesítmények megvalósulási költségeinél. A megye erőfeszítéseket tesz a felújítási munkákhoz szükséges kivitelezői kapacitások megteremtésére. Jelentős mértékben növelik a tanácsi építőipari vállalatok és ipari szövetkezetek ilyen irányú tevékenységét. A szükséges fejlesztési alapok azonban még hiányoznak. Az ellátottságot figyelembe véve, fejleszteni kell a megye szilikátipari bázisát is. A szegedi téglagyár agyagbányája egy-két éven belül kimerül, ezért a gyárral szomszédos, tanácsi kezelésben levő területből tíz hektárnyit át kellene adni, mert ezzel is mérsékelni lehet a más megyékből behozott téglamennyiséget. A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat a VI. ötéves tervben, 1981. évi kezdéssel, a kisméretű téglaellátás javítására Hódmezővásárhelyen új gyár létesítését kezdi meg. A gyár üzembe helyezése után jelentős javulás várható a téglaellátásban, amely különösen a kertes családi házat építőknek kedvező hír. Már 1977. május 19-én tartott koordinációs megbeszélésen is szóba került a bányakavics hiánya. A helyzet nem változott azóta sem. A bánya a tanácsi és a szövetkezeti építőipari szervezetek részére nem igazolt vissza kavicsot. Gondot jelent a tsz-ek kavicsbányáiból az elszállítás, mert azt a megrendelőnek kell elvégezni. A lakosság részéről egyre több panasz érkezik az új városrészekből a tetőbeázások miatt. Ezért azt tervezik, hogy a Szeged-Rókus városrésztől kezdődően már kéthéjú, lejtéses tetőt építenek. Az úgynevezett foghíjak beépítésére, különösen a szegedi sugárutakon és körutakon nagy szükség lenne. A jelenlegi technológiával azonban ezek csak drágán kivitelezhetők. 1980-tól bevezetésre kerül a Dél-Alföldön a vázpanelos építkezés. Feltétlenül szükséges, hogy mindez csökkentse az élőmunkaigényt, és alkalmazza azokat a módosításokat, amelyek a kivitelezés egyszerűsítését szolgálják. A tájékoztatót Szabó Sándor, Papp Gyula és dr. Perjési László kiegeszítette. Ezután dr. Szabó János államtitkár válaszában elmondotta, hogy a minisztérium támogatja a megyei vezetők elgondolásait. Sürgetően vetette fel a különböző építőipari szervezetek fokozott együttműködését, társulását. Példaként említette Veszprém megyét, ahol 32 ipari szervezet társult a tennivalók megvalósítására. A szegedi házgyár rekonstrukciójáról szólva megemlítette, hogy az komoly gondot jelent, mivel a lehetőségek korlátozottak. További tárgyalások szükségesek a fűtőművek, valamint a termálvíz-felhasználás megteremtésének tehetségeiről, rém utolsósorban pedig a közműalagút, közműfolyosó építési rendszer mielőbbi bevezetéséről. Délután az államtitkár aktívaülésen vett részt, amelyen jelen voltak a megyében dolgozó építőipari vállalatok, szövetkezetek, tervező, beruházási, városgazdálkodási és közútépítő vállalatok vezetői, párttitkárai. Ott voltak továbbá Szeged, Hódmezővásárhely, Szentes, Makó és Csongrád pártbizottságainak gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozó titkárai is Veszprém megye Viharkárok helyreállítása Veszprém megyében, ahol szerda reggel a vihar miatt még 21 községben szünetelt az áramszolgáltatás, a napközben végzett megfeszített munkával ismét villanyhoz juttattak mintegy 6000 családot. A keddre virradó éjjel tombolt vihar nagy pusztítát okozott az áramszolgáltató és a távközlési hálózatban. A vizenyős hó, az ónos eső és az azt követő fagy nyomán helyenként 10 centiméter átmérőjű jégburok rakódott rá a vezetékekre. A Tapolcáról kiágazó távközlési rendszer — ahol a fő_ irányokban 20 vezetéket is tart egy-egy oszlopsor — nem tudott ellenállni a ránehezedő tehernek és a heves viharnak. A viharkárok gyorsmérlege szerint Veszprém megyében 165 telefonvezetéket tartó oszlop kettétört, 103 pedig kidőlt Az elektromos vezetékek tartóoszlopai közül 25 dőlt ki, köztük több vasoszlop is. A megyében 89 helyen szakadt meg az elektromos vezeték. A posta és az áramszolgáltatás dolgozói szerdán a délutáni órákra ideiglenesen megteremtették az összeköttetést, - A magyar-szovjet kormányközi bizottság ülése én a két ország küldöttségét az együttműködési bizottság társelnökei: Marjai József és Konsztantyin Katusin miniszterelnök-helyettesek vezetik. A bizottság a beszédek elhangzása után megkezdte a napirenden szereplő előterjesztések megvitatását. A többi között áttekintik a két ország között megkötött szabványügyi együttműködési megállapodás teljesítését, a tudományos és műszaki fejlesztési tervek összehangolásának egyes kérdéseit. Szerepel a napirenden a két ország együttműködése a Dunai Vasmű kokszolóblokkjának és dúsítóüzemének építésében, a paksi atomerőmű építésében. Szerdán, tegnap Moszkvában megkezdődött a magyar —szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság új ülésszaka. A tanácskozá- A korai I ff • r I r tu rr kukoricake a jovo Több vote mag Magbal döúött a kis hátUlás A kukoricanemesítés új irányban halad. Ma már nem elegendő egyedül a magas terméshozam, legalább ilyen fontos követelmény a koraiság. Éppen az elmúlt év tapasztalatai igazolták, hogy a rövidebb tenyészidejű fajtáké a jövő, ezért ajánlatos termesztési arányuk növelése. A késeiknél a betakarítás elhúzódása azzal a veszéllyel járhat, hogy utánuk nem tudják idejében elvetni az őszi kalászosokat. Több év tapasztalatai intenek arra, hogy még az ország déli, napfényben bővelkedő tájain sem szabad százhetven napnál hosszabb tenyészidejű fajtákat termelni. Ezek után örevendetesnek mondható, hogy a Dél-Alföld nagy vetőmaggyárából, a Hódmezővásárhelyi Főiskólai Tangazdaság hibridüzeméből most 10-12 százalékkal több korai kukoricavetőmag kerül ki, mint a megelőző esztendőkben. E fajták között terepelnek a szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet tudományos munkatársai által nemesített KSC 360 és a Szegedi SC 369 jelű kukoricák csakúgy, mint az intézet által fajtafenntartott Pioneer-hibridek. A feldolgozó üzem „naptára” már tavaszt jelez: megkezdődött ugyanis a vetőmag kiszállítása. Nagy választék és bőséges készlet jellemző az új szezonra. Kilencszáz vagon szaporítóanyagot állítottak elő, legtöbbet az üzem fennállása óta, ami a rekonstrukció teljes befejezésének köszönhető. A három műszakban dolgozó új gépsorok a várt jó teljesítményt nyújtották. A kukoricagyár olyan mennyiségű szaporítóanyaggal rendelkezik — a tavalyról maradt készletekkel együtt — amely mintegy 700 ezer hektár bevetésére elegendő. Megtakarítás Az Észak-Magyarországi a bútoripar használja fel. Vegyi Művek sajóbábonyi új Várhatóan a jövőben nem poliuretán üzemében évente lesz szükség poliuretán iitízezer tonna műanyaghabot portra, s ez jelentős devizagyártónak, amelynek zömét megtakarítás. (MTI) 69. évfolyam 26. szám 1979. február 1., csütörtök Ára: 1,20 forint Vízellátás, fürdik A tervezett ütemben épülnek tovább a vízügyi létesítmények A vízgazdálkodási beruházások 70,5 százalékát fordítják az idén a vízellátás, a szennyvízelvezetés, a -tisztítás és a fürdőellátás fejlesztésére. A tervezett beruházásokkal a közüzemi vízművek kapacitását napi 180 ezer köbméterrel, a szennyvíztisztító kapacitást pedig napi 70 ezer köbméterrel növelik. E feladatok végrehajtása során új beruházás megkezdésére nem kerül sor. Az anyagi, tervezői és kivitelezői erőket a folyamatban levő beruházások ütemes megvalósítására, a tervezett befejezésekre és a VI. ötéves terv előkészítésére kívánják fordítani. A feladatok így is rendkívül jelentősek, s igénylik a munkában résztvevő vízügyi dolgozók cselekvő közreműködését, az eddiginél is jobb munkáját — állapították meg pénteki tanácskozásukon a közüzemi víz, csatorna- és fürdővállalatok gazdasági, párt- és tömegszervezeti vezetői. A Szentendrén megtartott értekezleten dr. Illés György, az OVH elnökhelyettese a közműves vízellátás csatornázás és fürdőszolgáltatás helyzetéről szóló előadásában a többi között arról is szólt, hogy jelenleg hazánk 1260 településén működik vízmű, minden városunkban és 5000 főnél népesebb községünkben vezetékes vízszolgáltatás van. A vízellátásban megközelítjük az európai átlagszínvonalat, csatornázás és szennyvíztisztítás tekintetében azonban sajnos még a gyengén ellátott országok között vagyunk. Ez utóbbiban jelentősen előrelépni a következő tervidőszakok feladata lesz. A tanácskozáson részletesen szóltak a vízellátás fejlesztéséről, a regionális vízművekről. Ezeket a rendszereket azonban a területeken építik és fejlesztik tovább, ahol a vízkészletek hiánya ezt elsődlegesen indokolja. Ezek a rendszerek 1979-ben az V. ötéves terv programja szerint épülnek tovább, öt év alatt mintegy 4 milliárd forintot fordítanak ilyen létesítményekre. A közegészségügvileg veszélyeztetett települések vízellátásának programját két ütemben hatják végre, elsőként — 1980-ig — a legkritikusabb helyzetben levő 152 település vízellátását oldják meg, a következő ötéves tervben mintegy 700 helység hasonló problémáit számolják fel. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban hogy az ágazat fejlesztéséhez tovább kell keresni a belső tartalékokat, a termelésszolgáltatás biztonságának megtartása mellett automatizálásra, fokozott gépesítésre és a jelenleginél lényegesen magasabb fokú szervezettségre van szükség. (MTI) Tervezési együttműködés Huszár István miniszterelnök-helyettesnek, az Országos Tervhivatal elnökének meghívására szerdán Budapestre érkezett Kiril Zarev, a Bolgár Népköztársaság miniszterelnök-helyettese, a Bolgár Állami Tervbizottság elnöke, hogy tárgyalásokat folytasson a kt ország tervezési együttműködésének fejlesztéséről. A Ferihegyi repülőtéren Huszár István fogadta. Minden órával közelebb az oltáshoz jelentés Zsanáról A tegnapi zsanai hírek közül az a legfontosabb, hogy jó ütemben haladtak a földmunkagépek, az akna megközelítését szolgáló, vagy negyven méter hosszú, két és fél méter széles és másfél méter mély árok építésével. Ennek az ároknak az lesz a feladata, hogy védelmében a manipulátornak nevezett munkagép hosszú karjával letérhesse az aknát körülvevő beton egy részét, s így a kültévé elmi brigád tagjai megvizsgálhassák, mi a még mindig meglevő kisebb, oldal irányú kifújás oka. A vízlevezető árok kiépítése is fontossá vált most, hogy a tűz dobásához minden jóval közelebb jutnak a zsanai kitörés ellen védekezők. Képünkön: az ároképítés egy mozzanatát örökítettük meg, s párolgó-gőzölgő homok jelzi a tűz közelségét. A földgázkitörésekről tudományos kommentárunk az 5. oldalon. Somogyi Ki»roly l*trieweve***