Délmagyarország, 1979. február (69. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-01 / 26. szám

Koordinációs megbeszélés a megye építőiparának feladatairól Dr. Szabó János államtitkár Szegeden Tegnap, szerdán délelőtt Szegedre érkezett dr. Szabó János építési és városfejlesztési minisztériumi államtitkár, hogy Csongrád megye és Szeged város vezetőivel áttekintse a megyében soron levő legfontosabb építési jellegű felada­tok megvalósulását és a felmerülő problémákat. A megyei tanács székházában folytatott tanácskozáson az államtit­káron és a kíséretében levő minisztériumi vezetőn kívül többek között részt vett Szabó Sándor, a megyei pártbi­zottság titkára, Török József, a szegedi városi pártbizott­ság első titkára, dr. Perjész László, Csongrád megye ta­nácselnöke és Papp Gyula, a szegedi városi tanács elnöke is. A megjelentek üdvözlése után dr. Petrik István, a me­gyei tanács elnökhelyettese vázolta a tárgyalás főbb kér­déseit, amelyben első helyen szerepelt Csongrád megye építőipari szervezetei tevé­kenységének értékelése, mind a lakásépítés, karbantartás, mind pedig a szolgáltatás te­rületén. Elmondotta, hogy a megyei párt- és tanácsi ve­zetés napirendre tűzte az 1978. október 12-i KB-hatá­­rozat végrehajtásának meg­szervezését, és meghatározta a helybeli feladatokat. Mun­kabizottságok alakultak a párt-, az állami és tömeg­­szervezetek, az építőipari ki­vitelező, tervező, beruházó vállalatok képviselőinek rész­vételével. Feltárták azokat a problémákat is, melyek ne­hezítik a tervek megvalósí­tását Ezek között szerepel többek között általában az építőipari, különösen pedig a szakipari kapacitás szűkös volta, és néhány, már-már krónikussá váló építőanyag- és szerelvényhiány. Az V. és a VI. ötéves terv­ben is gondot okoz, hogy jelenleg még nem tisztázott az energiahordozók ára és a fűtőművek beruházási költ­sége. Komoly problémát je­lent a kapcsolódó létesítmé­nyek költségeinek emelkedé­se, ami miatt csupán Szege­den több mint 330 millió fo­rint hiány jelentkezik már a tervezett létesítmények meg­valósulási költségeinél. A megye erőfeszítéseket tesz a felújítási munkákhoz szükséges kivitelezői kapaci­tások megteremtésére. Jelen­tős mértékben növelik a ta­nácsi építőipari vállalatok és ipari szövetkezetek ilyen irá­nyú tevékenységét. A szük­séges fejlesztési alapok azon­ban még hiányoznak. Az el­látottságot figyelembe véve, fejleszteni kell a megye szi­likátipari bázisát is. A sze­gedi téglagyár agyagbányája egy-két éven belül kimerül, ezért a gyárral szomszédos, tanácsi kezelésben levő te­rületből tíz hektárnyit át kellene adni, mert ezzel is mérsékelni lehet a más me­gyékből behozott téglamen­­­nyiséget. A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Válla­lat a VI. ötéves tervben, 1981. évi kezdéssel, a kismé­retű téglaellátás javítására Hódmezővásárhelyen új gyár létesítését kezdi meg. A gyár üzembe helyezése után je­lentős javulás várható a tég­laellátásban, amely különö­sen a kertes családi házat építőknek kedvező hír. Már 1977. május 19-én tar­tott koordinációs megbeszé­lésen is szóba került a bá­nyakavics hiánya. A helyzet nem változott azóta sem. A bánya a tanácsi és a szövet­kezeti építőipari szervezetek részére nem igazolt vissza kavicsot. Gondot jelent a tsz-ek kavicsbányáiból az el­szállítás, mert azt a meg­rendelőnek kell elvégezni. A lakosság részéről egyre több panasz érkezik az új vá­rosrészekből a tetőbeázások miatt. Ezért azt tervezik, hogy a Szeged-Rókus város­résztől kezdődően már két­­héjú, lejtéses tetőt építenek. Az úgynevezett foghíjak beépítésére, különösen a sze­gedi sugárutakon és köruta­kon nagy szükség lenne. A jelenlegi technológiával azon­ban ezek csak drágán kivi­­telezhetők. 1980-tól beveze­tésre kerül a Dél-Alföldön a vázpanelos építkezés. Feltét­lenül szükséges, hogy mindez csökkentse az élőmunka­igényt, és alkalmazza azokat a módosításokat, amelyek a kivitelezés egyszerűsítését szolgálják. A tájékoztatót Szabó Sán­dor, Papp Gyula és dr. Per­­jési László kieg­eszí­tette. Ez­után dr. Szabó János állam­titkár válaszában elmondot­ta, hogy a minisztérium tá­mogatja a megyei vezetők el­gondolásait. Sürgetően vetet­te fel a különböző építőipari szervezetek fokozott együtt­működését, társulását. Példa­ként említette Veszprém me­gyét, ahol 32 ipari szervezet társult a tennivalók megva­lósítására. A szegedi házgyár rekonstrukciójáról szólva megemlítette, hogy az ko­moly gondot jelent, mivel a lehetőségek korlátozottak. További tárgyalások szük­ségesek a fűtőművek, vala­mint a termálvíz-felhaszná­lás megteremtésének tehet­ségeiről, rém utolsósorban pedig a közműalagút, köz­­műfolyosó építési rendszer mielőbbi bevezetéséről. Délután az államtitkár ak­tívaülésen vett részt, ame­lyen jelen voltak a megyé­ben dolgozó építőipari válla­latok, szövetkezetek, tervező, beruházási, városgazdálkodá­si és közútépítő vállalatok vezetői, párttitkárai. Ott vol­tak továbbá Szeged, Hódme­zővásárhely, Szentes, Mak­ó és Csongrád pártbizottságai­nak gazdaságpolitikai kérdé­sekkel foglalkozó titkárai is Veszprém megye Viharkárok helyreállítása Veszprém megyében, ahol szerda reggel a vihar miatt még 21 községben szünetelt az áramszolgáltatás, a nap­közben végzett megfeszített munkával ismét villanyhoz juttattak mintegy 6000 csa­ládot. A keddre virradó éjjel tombolt vihar nagy pusztí­tá­t okozott az áramszolgál­tató és a távközlési hálózat­ban. A vizenyős hó, az ónos eső és az azt követő fagy nyomán helyenként 10 cen­timéter átmérőjű jégburok rakódott rá a vezetékekre. A Tapolcáról kiágazó távközlé­si rendszer — ahol a fő­_ irányokban 20 vezetéket is tart egy-egy oszlopsor — nem tudott ellenállni a ráneheze­dő tehernek és a heves vi­harnak. A viharkárok gyors­mérlege szerint Veszprém megyében 165 telefonvezeté­ket tartó oszlop kettétört, 103 pedig kidőlt Az elektromos vezetékek tartóoszlopai közül 25 dőlt ki, köztük több vas­oszlop is. A megyében 89 he­lyen szakadt meg az elekt­romos vezeték. A posta és az áramszolgál­tatás dolgozói szerdán a dél­utáni órákra ideiglenesen megteremtették az összeköt­tetést, - A magyar-szovjet kormányközi bizottság ülése­ ­én a két ország küldöttsé­gét az együttműködési bi­zottság társelnökei: Marjai József és Konsztantyin Katu­sin miniszterelnök-helyette­sek vezetik. A bizottság a beszédek el­hangzása után megkezdte a napirenden szereplő előter­jesztések megvitatását. A töb­bi között áttekintik a két or­szág között megkötött szab­ványügyi együttműködési megállapodás teljesítését, a tudományos és műszaki fej­lesztési tervek összehangolá­sának egyes kérdéseit. Szere­pel a napirenden a két or­szág együttműködése a Du­nai Vasmű kokszolóblokkjá­nak és dúsítóüzemének épí­tésében, a paksi atomerőmű épít­ésében. Szerdán, tegnap Moszkvá­ban megkezdődött a magyar —szovjet gazdasági és mű­szaki-tudományos együttmű­ködési kormányközi bizottság­­ új ülésszaka. A tanácskozá- A korai I ff • r I r tu rr kukoricake a jovo Több vote mag Magbal döúött a kis hátUlás A kukoricanemesítés új irányban halad. Ma már nem elegendő egyedül a ma­gas terméshozam, legalább ilyen fontos követelmény a koraiság. Éppen az elmúlt év tapasztalatai igazolták, hogy a rövidebb tenyészidejű faj­táké a jövő, ezért ajánlatos termesztési arányuk növe­lése. A késeiknél a betaka­rítás elhúzódása azzal a ve­széllyel járhat, hogy utánuk nem tudják idejében elvetni az őszi kalászosokat. Több év tapasztalatai intenek ar­ra, hogy még az ország déli, napfényben bővelkedő tájain sem szabad százhetven nap­nál hosszabb tenyészidejű fajtákat termelni. Ezek után örevendetesnek mondható, hogy a Dél-Alföld nagy vetőmaggyárából, a Hódmezővásárhelyi Főiskó­lai Tangazdaság hibridüze­méből most 10-12 százalék­kal több korai kukoricave­tőmag kerül ki, mint a meg­előző esztendőkben. E fajták között terepelnek a szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet tudományos munka­társai által nemesített KSC 360 és a Szegedi SC 369 jelű kukoricák csakúgy, mint az intézet által fajtafenntartott Pioneer-hibridek. A feldolgozó üzem „nap­tára” már tavaszt jelez: megkezdődött ugyanis a ve­tőmag kiszállítása. Nagy vá­laszték és bőséges készlet jellemző az új szezonra. Ki­­lencszáz vagon szaporító­anyagot állítottak elő, leg­­­­többet az üzem fennállása­­ óta, ami a rekonstrukció tel­­j­­es befejezésének köszönhe­­­­tő. A három műszakban dol­gozó új gépsorok a várt jó teljesítményt nyújtották. A kukoricagyár olyan mennyi­ségű szaporítóanyaggal ren­delkezik — a tavalyról ma­radt készletekkel együtt — amely mintegy 700 ezer hek­tár bevetésére elegendő. Megtakarítás Az Észak-Magyarországi a bútoripar használja fel. Vegyi Művek sajóbábonyi új Várhatóan a jövőben nem poliuretán üzemében évente lesz szükség poliuretán ii­­tízezer tonna műanyaghabot portra, s ez jelentős deviza­gyártónak, amelynek zömét megtakarítás. (MTI) 69. évfolyam 26. szám 1979. február 1., csütörtök Ára: 1,20 forint Vízellátás, fürdik A tervezett ütemben épülnek tovább a vízügyi létesítmények A vízgazdálkodási beruhá­zások 70,5 százalékát for­dítják az idén a vízellátás, a szennyvízelvezetés, a -tisz­títás és a fürdőellátás fej­lesztésére. A tervezett beru­házásokkal a közüzemi víz­művek kapacitását napi 180 ezer köbméterrel, a szenny­víztisztító kapacitást pedig napi 70 ezer köbméterrel nö­velik. E feladatok végrehaj­tása során új beruházás megkezdésére nem kerül sor. Az anyagi, tervezői és kivi­telezői erőket a folyamatban levő beruházások ütemes megvalósítására, a tervezett befejezésekre és a VI. öt­éves terv előkészítésére kí­vánják fordítani. A felada­tok így is rendkívül jelentő­sek, s igénylik a munkában résztvevő vízügyi dolgozók cselekvő közreműködését, az eddiginél is jobb munkáját — állapították meg pénteki tanácskozásukon a közüzemi víz, csatorna- és fürdőválla­latok gazdasági, párt- és tö­megszervezeti vezetői. A Szentendrén megtartott értekezleten dr. Illés György, az OVH elnökhelyettese a közműves vízellátás csator­názás és fürdőszolgáltatás helyzetéről szóló előadásá­ban a többi között arról is szólt, hogy jelenleg hazánk 1260 településén működik vízmű, minden városunkban és 5000 főnél népesebb köz­ségünkben vezetékes­­ víz­szolgáltatás van. A vízellá­tásban megközelítjük­­ az európai átlagszínvonalat, csatornázás és szennyvíztisz­títás tekintetében azonban sajnos még a gyengén ellá­tott országok között va­gyunk. Ez utóbbiban jelen­tősen előrelépni a következő tervidőszakok feladata lesz. A tanácskozáson részlete­sen szóltak a vízellátás fej­lesztéséről, a regionális víz­művekről. Ezeket a rendsze­reket azonban a területeken építik és fejlesztik tovább, ahol a vízkészletek­ hiánya ezt elsődlegesen indokolja. Ezek a rendszerek 1979-ben az V. ötéves terv programja szerint épülnek tovább, öt év alatt mintegy 4 milliárd forintot fordítanak ilyen lé­tesítményekre. A közegész­­ségügvileg veszélyeztetett te­lepülések vízellátásának programját két ütemben hatják végre, elsőként — 1980-ig — a legkritikusabb helyzetben levő 152 település vízellátását oldják meg, a következő ötéves tervben mintegy 700 helység hasonló problémáit­ számolják fel. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban hogy az ágazat fejlesztéséhez to­vább kell keresni a belső tartalékokat, a termelés­szolgáltatás biztonságának megtartása mellett automa­tizálásra, fokozott gépesítés­re és a jelenleginél lényege­sen magasabb fokú szerve­zettségre van szükség. (MTI) Tervezési együttműködés Huszár István miniszter­elnök-helyettesnek, az Or­szágos Tervhivatal elnöké­nek meghívására szerdán Budapestre érkezett Kiril Zarev, a Bolgár Népköztár­saság miniszterelnök-helyet­tese, a Bolgár Állami Terv­bizottság elnöke, hogy tár­­gyalásokat folytasson a k­­t ország tervezési együttmű­ködésének fejlesztéséről. A Ferihegyi repülőtéren Hu­szár István fogadta. Minden órával közelebb az oltáshoz jelen­tés Zsanáról A tegnapi zsanai hírek közül az a legfontosabb, hogy jó ütemben haladtak a földmunkagépek, az akna megköze­lítését szolgáló, vagy negyven méter hosszú, két és fél mé­ter széles és másfél méter mély árok építésével. Ennek az ároknak az lesz a feladata, hogy védelmében a manipulá­tornak nevezett munkagép hosszú karjával letérhesse az aknát körülvevő beton egy részét, s így a kü­lté­vé elmi brigád tagjai megvizsgálhassák, mi a még mindig meglevő kisebb, oldal irányú kifújás oka. A vízlevezet­ő árok ki­építése is fontossá vált most, hogy a tűz dobásához minden jóval közelebb jutnak a zsanai kitörés ellen védekezők. Képünkön: az ároképítés egy mozzanatát örökítettük meg, s párolgó-gőzölgő homok jelzi a tűz közelségét. A földgázkitörésekről tudományos kommentárunk az 5. oldalon. Somogyi Ki»roly l*tr­ieweve***

Next