Délmagyarország, 1979. március (69. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-01 / 50. szám

WJ VIL­ÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! M­S­Z­MP S­Z­E­G­E­D VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA /VAN Társu­daiiftiminka- Magyar—szovjet akciók sikere Három év, közel 700 millió forint A Hazafias Népfront Csong­­rád megyei elnöksége tegna­pi, szerdai ülésén több fon­tos témával foglalkozott A tanácskozást Nagy István, a népfront megyei elnöke nyi­totta meg és köszöntötte az ülésen részt vevő Gyárfás Mihályt, az MSZMP Cso­ng­­rád megyei bizottságának titkárát S. Hegedűs Lászlót a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának titkárát A testület értékelte a te­lepülésfejlesztési verseny ta­pasztalatait különös tekintet­tel a társadalmi munkaak­ciók­ sikereire és foglalko­zott a társadalmi összefogás jobb kiaknázásának lehető­­ségeivel Dr. Lednitzky And­rás népfront munkatárs be­számolt arról, hogy az ötö­dik ötéves terv első három évében a társadalmi össze­fogás milyen szép sikereket eredményezett Csongrád me­gyében. A társadalmi mun­­kaakciók szervezésében a népfrontbizottságok is jelen­ősen közreműködtek és igyekezetük az volt, hogy a feladatokat jól koordinálják. Amíg a negyedik ötéves tervben a közös munka fél­­mlliárd forint értékű volt, addig a mostani tervidőszak első három évében 668 mil­lió forint. Minden évben töb­bet és többet tett a megye lakossága azért, hogy jobb körülmények között éljen: 1976-ban 197 millió, 1977-ben 227 millió, 1978-ban 264 millió forint volt a társadal­mi munka értéke. Ha a nö­vekedés üteme ilyen marad, akkor a társadalmi összefo­gás értéke a tervidőszak vé­gére várhatóan eléri az egy milliárd forintot Az eddigi sikernek első­sorban az a magyarázata, hogy a népfront mozgósítá­sára egyre többen kapcsolód­tak be a munkába. Falugyű­lések, különböző találkozók jó alkalmat adnak arra, hogy egy-egy lakóközösség felmérje, megbeszélje, kije­lölje a teendőket Települé­senként változnak a felaján­lások, az összefogás formái. Például Makón és környé­kén a fiatalok elsősorban a belvízelvezető csatona építé­sénél találták meg tenni­valóikat. Szegeden a Virágos városért mozgalomnak lettek sokan hívei. Egyébként a szegedi fejlődés dicséretes, 1976-ban 45 millió, 1977-ben 50 millió, 1978-ban 56 millió forint volt a Szegedért vég­zett társadalmi munka érté­ke. A megye minden telepü­lésén aktívan bekapcsolód­tak a helyi lakosok az óvo­dák, bölcsődék bővítésébe, a sportpályák építésébe, a par­kok rendezésébe. Egy-egy város vagy falu képén meglátszik, hogy a la­kosság mennyit tett környe­zetének szépítésében. Az el­múlt három év tapasztalata az is, hogy a társadalmi munkák felét szocialista bri­gádok végezték el. A sike­rekhez nemcsak az járult hozzá, hogy szorosabb lett a munkahely és a lakóterület kapcsolata. Hanem­ a fon­tosabb feladatokat rangsorol­ták és azok jobban kap­csolódtak a társadalmi cél­kitűzésekhez, a szociálpoliti­kai, ifjúságpolitikai vagy egyéb elképzelések megvaló­sításához. A népfront megyei elnök­sége megvitatta a társadal­mi munkaakciók jobb ki­használása érdekében a te­endőket is. Többen javasol­ták, meg kellene találni a módját, hogy ne csak egy egy települést, hanem az egyéneket is jutalmazzák. Felvetődött, hasznos lenne, ha a megyei városok külön kategóriában mérnék össze a társadalmi munka eredmé­nyeit és közöttük is lenne településfejlesztési verseny. Felszólalt S. Hegedűs László is, aki elmondta, hogy a me­gye eredményei elismerésre méltók és a társadalmi mun­kaakciók a települések fej­lesztésének hasznos forrásai­vá váltak. Országosan 4 mil­liárd forint volt a társadal­mi munka értéke 1978-ban. A népfront megyei elnök­sége elismerését fejezi ki a megye lakosságának a tár­­sadalmi munkákban elért eredményekért. A népfront megyei elnök­sége megyei nemzetiségpoli­tikai bizottságot hozott létre, amelynek elnökéül Móricz Jenőné deszki lakost válasz­totta, aki a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának tagja Az új bizottság, fel­adata, hogy figyelemmel kí­sérje a nemzetiségi lakosság helyzetét, segítse a hagyomá­nyok feltárását, gyűjtését Ezenkívül támogatja az ön­tevékeny művészeti együtte­seket és kiemelten foglalko­zik a nemzetiségi községek művelődési feltételeinek ja­vításával. Szaljut—6 „Mérlegeltek” az űrhajósok „Mérlegre került” a két űrhajós, Vlagyimir Ljahov és Valerij Rjumin szerdán, a Szaljut—6 űrállomáson: kü­lönleges berendezések mér­ték meg testük tömegét. A berendezés nagyjából ugyan­azt a feladatot látja el, mint a közönséges földi mérleg. Csakhogy súlytala­nul nem lehet megállapíta­ni a testsúly alakulását vi­szont ennek vizsgálata nagy fontosságú az űrhajó­sok egészségi állapotának megítéléséhez, főként a testsúlyukban bekövetkezett változások figyeléséhez. Általános tapasztalat, hogy útjuk elején viszony­lag jelentős testsúlyveszte­ség lép fel, ez később meg­áll, bizonyos fokig kiegyen­lítődik. A két űrhajós egyébként szerdától megkezdte a ren­des munkanapok sorozatát: ezúttal már reggel nyolckor volt számukra ébresztő, és este 11 órára rendelték el a takaródét moszkvai idő sze­rint A munka alapja to­vábbra is a szállítóűrhajó egyes berendezéseinek üze­men kívül helyezése, kon­zerválása és az űrállomás át­vizsgálása. A Szaljut ellenőrzése még a hét hátralevő napjaira is ad munkát a két űrhajósnak. A terhelést számukra csak fokozatosan növelik. Az űr­állomás berendezései is ki­fogástalanul működnek a hosszabb szünet után. A két űrhajós a szovjet televízió nézőinek bemutat­ta, milyen rend fogadta őket az űrállomáson: elődeik min­dent a helyére tettek, gondos dokumentációt készítettek a következő expedíció részére, egyes esetekben részletes instrukciókat adtak. Így Lja­­hovnak és Rjuminnak két­ségkívül könnyebb dolga van: nem kell külön „felde­ríteniük” egyes berendezések használatának módját A Szaljut új lakói fokoza­tosan átállnak a tartós súly­talanságra, szervezetük az orvosi jelentés szerint meg­felelően alkalmazkodik a megváltozott körülmények­hez. Az előző űrexpedíciók­nál ez a folyamat a teljes átállásig körülbelül egy he­tet vett igénybe. Természe­tesen ez a fajta átállás — amelyet egyébként különbö­ző felkészülési módszerekkel és más eszközökkel segíte­nek elő — csak azok részére szükséges, akik hosszabb időt töltenek a világűrben. Bányaműszer Befejeződött annak az ér­zékelőrendszernek a kísér­letsorozata, amelyet a Mis­kolci Nehézipari Műszaki Egyetem bányagépészeti tan­széke fejlesztett ki a külszí­ni tejteken alkalmazott bá­nyagépláncok meghibásodá­sának mérésére. Az érzékelő­rendszert a visontai Thorez külfejtésű bánya egyik kot­róból, szállítószalagokból és meddőhányóból álló gépso­rán próbálták ki Tájékoztató MSZBT-program A Magyar—Szovjet Baráti Társaság ebben az esztendő­ben kiállításokon, filmvetí­téseken, előadássorozatokon mutatja be a szovjet tudo­mány és technika legújabb vívmányait, s a magyar— szovjet tudományos-műszaki együttműködés három évti­zedes fejlődését. A gazdag programmal a magyar— szovjet tudományos-műszaki együttműködési megállapo­dás aláírásának 30. évfor­dulóját köszönti a baráti tár­saság — mondotta Tétényi Pál. akadémikus, a Minisz­tertanács tudománypolitikai bizottságának titkára, az MVSZ BT aleln­öke szerdán a Barátság Házában tartott sajtótájékoztatón. Az évforduló alkalmából tervezett programokról szól­va kiemelte: május 7-én „Szibéria és a tudomány’ címmel kiállítást nyitnak meg Budapesten. Ezenkívül szovjet tudósok tartanak magyar szakemberekkel együtt előadásokat a ma­gyar—szovjet olaj- és gáz­ipari, s műszeripari együtt­működés eredményeiről. Is­mertetik a szovjet alumí­niumipar fejlődését, s a magyar—szovjet olefinké­miai együttműködés további lehetőségeit (MTI) 69. évfolyam 50. szám 1979. március 1., csütörtök Ára: 1,20 forint barátsági nap Szegeden Magyar—szovjet barátsági napot rendezett tegnap, szer­dán a Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága, amelynek résztvevője volt Olga Kokori­na, a Szovjet Tudomány és Kultúra Háza képviselője. A szovjet vendéget Kulcsárné Kiss Piroska, a népfront vá­rosi bizottságának titkára, Lucsán Mihályné, a népfront városi bizottságának alelnö­­ke fogadta a népfront váro­si titkárságán, ahol jelen volt Fosztó Lászlóné, a vá­rosi pártbizottság nőreferen­se is. Kulcsárné Kiss Piroska kö­szöntötte a vendéget, majd bemutatta a várost, ismer­tette Szeged múltját és je­lenét. A baráti beszélgetés után Olga Kokorina a Szege­di Paprikafeldolgozó Vállala­tot látogatta meg, ahol Polák Zoltán igazgató fogadta és tájékoztatta az üzemben fo­lyó munkáról. Délután a vállalat dolgo­zóinak részvételével barátsá­gi gyűlést tartottak a nem­zetközi nőnap alkalmából, amelyen ott volt Illés Tóth István, a városi pártbizottság munkatársa is. Olga Kokori­na beszédében szólt a Szov­jetunióban élő asszonyok éle­téről, az egyenjogúságért folytatott harcuk eredmé­nyeiről, valamint a nemzet­közi gyermekév céljáról, je­lentőségéről. Beszéde végén felolvasta a szovjet nőknek a világ asszonyaihoz intézett felhívását: „Mi nők, mindent megtennénk, hogy a háborút örökre kitöröljük az emberi­ség szótárából, hogy Földünk gyermekei megismerjék a gyermekkor igazi örömeit, az anyák az anyaság boldog ér­zését. Egyesítsük erőinket, működjünk együtt annak ér­dekében, hogy a békéért, a leszerelésért, a demokratiz­musért, a társadalmi hala­dásért, a nők és a gyerme­kek jogaiért vívott harcunkat új sikerek övezzék." A gyű­lésen a Gutenberg Általános Iskola diákjai adtak műsort A barátsági nap a késő délutáni órákban a népfront városi nők klubjában foly­tatódott, ahol a klub tagjai beszélgettek a vendéggel, és együtt megtekintettek egy­ szovjet filmet. Somogyi Károlyné­­ elvétele Olga Kokorina beszédét mondja Exportfejlesztés Külkereskedelmi és termelővállalatok együttműködése A külkereskedelmi és az ipari vállalatok együttműkö­désének új változatai a gaz­daságos, versenyképes ex­port fokozását szolgálják. A külkereskedelmi vállalatok 1977-ben 300 millió, tavaly pedig már félm­illiárd fo­rintot adtak át fejlesztési alapjukból termelőpartne­reiknek, kiegészítve az ex­port növelésére hivatott anyagi forrásaikat. Támo­gatásukkal elsősorban a mi­nőség javítását, az árualap és az áruskála bővítését, valamint a piaci igényeknek megfelelő csomagolás fej­lesztését segítik. A szerszámgépek auto­matizált vezérlőrendszerei­nek fejlesztésében anyagi erőkkel is hozzájárul a Technoimpex, hogy gazda­ságosabbá és versenyképe­sebbé válhassanak a szer­számgépipar termékei. A külkereskedelmi vállalat évente 10—20 millió forin­tot ad fejlesztési alapjából a partner­ipari vállalatoknak ugyancsak a Technoimpex — az OMFB-vel közösen­­— a számjegyvezérlésű szer­számgépekhez szükséges úgynevezett előtoló moto­rok gyártásához segítette hozzá anyagi eszközökkel az egyesült villamosgépgyárat. A magyar bor keresett exportcikk a világpiacon. Ezért a Monimpex Külke­reskedelmi Vállalat első­sorban a szőlőtermesztés, a borászat és a palackozás fej­lesztését támogatja. A Chemolimpex Külke­reskedelmi Vállalat tavaly 14 millió forinttal járult hozzá, hogy ipari partnerei növelhessék, jobbá, a kül­piacokon keresettebbé te­hessék exporttermelésüket. Annak érdekében, hogy a Borsodi Vegyi Kombinát ter­mékét­ a pvc-port maga­sabb áron értékesíthesse, a zsugorfóliás csomagolás megoldásához 5,5 millió fo­rinttal járult hozzá. A Moson­magyaróvári Timföldgyár az alumíniumszulfát minősé­gének javításához szüksé­ges berendezések vásárlá­sához 2 milliót, a Kőbá­nyai Könnyűfémmű az alu­míniumpaszta gyártásának további fejlesztéséhez, a For­te-gyár pedig filmcsomago­lógép vásárlásához kapott 2 millió forintot A Cite­­molimpex a­­ korábban át­engedett fejlesztési alapok nyomán tavaly már két és fél millió dolláros bevételi többletre tett szert. Százhúsz­­an­n­égy ezer ton­nás kivitelével hazánk urul a harmadik legnagyobb ba­­romfiexportőr a világban. Ebben az is szerepet ját­szik, hogy a kivitelt le­bonyolító Terimpex Kül­kereskedelmi Vállalat je­lentős mértékben hozzájárul a termelő vállalatok fejlesz­téséhez A Transelektro az utóbbi három évben, körülbelül 80 millió forintot adott fejlesz­tési alapjából az iparválla­latoknak, vagyis annyi, amennyit az előző ötéves tervidőszakban összesen. A legtöbbet, 21 millió forintot, a Villamos Berendezés és Készülék Művek kapta, a külföldön is igen keresett világítótestek és villamos­ipari szerelvények gyártó­­kapacitásának bővítésére. E termékek exportja az idén várhatóan három-négyszere­se lesz a korábbi évekének. Több millió forinttal já­rultak hozzá a Láng Gép­gyár turbinagyártásának fej­lesztéséhez is, ezekből az export két év alatt meg­háromszorozódott. Részben a külkereskedelmi vállalat fej­lesztési hozzájárulásainak eredményeként ebben az év­ben megduplázódik a Haj­dúsági Iparművek automa­­tamosógép-exportja, és a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet pedig a múlt évben megnégyszereződött kávéfőző kivitelét az év vé­géig további 50 százalékkal bővíti. (MTI

Next