Délmagyarország, 1979. november (69. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-01 / 256. szám
4Csütörtök, 1979. november 1 Segítség a rendelőnek A DÉLÉP asztalosüzemében van egy iroda. A kecske lábakon álló asztallapon bútortervek, finom fűrészpor fedi valamennyit. A pehelykönnyű részecskék ellepnek mindent, megtelepednek az ablaküvegen, a sarkok pókhálóin, beborítják a padlást. Van időm nézelődni, míg a Szövetség szocialista brigádból ideérkezik valaki. Várok, hisz reggeli közben zavarok. Mustrálgatom a két széket. Az egyik régimódi, sokat megélt, barna irodabútor: lábai feltűnően vonzzák egymást, ülőkéjén lyuk tátong. A másikat valaha műbőrrel vonták be, de ez már nem takar semmit: a kóc kibukik körben alóla. ..Ja, kérem. Itt azok vannak, akik dolgoznak” — mondja egy férfi, aki ott teszvesz körülöttem. S nem tudom mire gondoljak: a Bocskai utcai fényes épületre, exkluzív berendezésére vagy arra, hogy Itt mégiscsak asztalosok dolgoznak, kezük ügyében szerszám és anyag... De félre a várakozás szülte gondolatokkal; jövetelem célja egészen más. Kiváló, önzetlen emberekről akarok írni, akik munkahelyi kötelességükön túl nem restek idejükből, erejükből áldozni a közösségért, méghozzá ellenszolgáltatás nélkül. Jó hírük az SZTK-ból érkezett hozzánk. Dr. Csergő Tibor, a rendelőintézet igazgató főorvosa csupa dicsérő jelzővel illette őket. Közismert, milyen helyhiánnyal küzd az SZTK, lapunkban is írtunk már ezekről a gondokról. A falak nem gumiból vannak, bizonyos bútorokat azonban el kell helyezni a zavartalan munka érdekében. A szabvány méretű, kereskedelemben kapható bútorok azonban erre nem alkalmasak, az Intézet zeg zugait okosan kihasználva, beépített berendezésekkel lehet csak enyhíteni a gondokon. Ám nem akadt Szegeden üzem, ktsz, amely vállalkozott volna arra, hogy a megrendelésnek eleget tegyen. Végül mentőangyalként fölajánlotta segítségét — méghozzá társadalmi munkában — a DÉLÉP Szövetség brigádja. — A 30 tag közül nyolctíz ember vett részt az SZTK bútorainak elkészítésében — mondja az időközben megérkezett brigádvezető, Karasz László. A 450-szer 270 centiméteres beépített szekrény, a kartonozók és a műszertartók terveit még Puskás István készítette el, aki azóta elkerült a brigádból. A méretkiírás volt az én feladatom, Laurinyecz Mihály a helyszíni szerelést végezte. Balogh István a „szabászunk", az egész ügy vezéregyénisége pedig Kolonics István, aki szinte mindent maga látott el a műhelyben. Sajnos jelenleg a betegágyat nyomja odahaza. — 1908-ban alakult a brigád — szólal meg Bestes Attila. — Eleinte csöndes szemlélők voltunk, magunk se tudtuk, milyen közösséggé válunk majd. Hat, nyolc éve, hogy fölélénkült a brigádélet. Általában évi 700 óra társadalmi munkát vállalunk, egy emberként ott vagyunk a kommunista szombatokon, szívügyünk a gyermekintézmények patronálása, és valahogy így vagyunk az egészségüggyel is.........Fogadalmat tettünk”, hogy az óvodák, iskolák berendezési tárgyait kifogástalan minőségben készítjük el, reklamáció nem is érkezett. Szerintünk szépek a SZOTE új központi laborjának és az oktatási épületének belső asztalos munkái is. — Elismerés ...? — 1972 óta háromszor kaptuk meg az arany fokozatot, egyszer ezüstöt és bronzot, kétszer a Vállalat Kiváló Brigdája lettünk. — A DÉLÉP büszke lehet az ilyen asztalosokra. — A vállalatot is szívesen gazdagítjuk önkéntes munkánkkal. Elkészítettük az ifjúsági klub berendezéseit, dobogót csináltunk az ökölvívó-szakosztálynak, a vállalat saját beruházású szakmunkáit önköltségi áron elvégeztük, például az Irodaházban .. . Tudja, szívesen tesszük, hisz a vállalattól mi is segítséget kapunk. — Például? — Sokan építkeznek a brigádtagok közül, s van arra lehetőség, hogy kedvezőbb áron építőanyaghoz jussunk. Itt mondom el, hogy brigádunk „szövetsége" saját magánépítkezéseinkre is vonatkozik. — Munkakörülményeikkel elégedettek? — Mások munkakörülményeihez viszonyítva, kisebb zökkenőktől eltekintve, megfelelőek. — Már nem aktuális a kérdés — szól közbe a brigádvezető —, tíz éve kértük az üzem korszerűsítését, a festés most van folyamatban. Vannak öreg gépeink, de segítünk magunkon, ahogy tudunk: karbantartónk. Hegedűs Imre sok masinát újított, továbbfejlesztett — Megvan itt is szépen mindennapos munkájuk, gondjuk, odahaza a házépítés, nyilván a plusz pénzkeresetre is gondolnak, őszintén: nem morgolódik senki, amikor munkaidő után újból szerszámot vesz a kezébe, és mindezt ingyen? Hisz az SZTK-beli munka is 300 órát tesz ki az évben. — Nem — cseng határozottan a brigádvezető hangja. — A brigádtagság nem kötelező. Mindenki tudja, ha önként csatlakozott hozzánk, kötelessége, hogy részt vegyen a közös munkákban. Ha nem fűlik hozzá a foga, nyitva az ajtó, ne legyen brigádtag. — Volt már rá eset, hogy valaki érdemtelenné vált erre? — Egyik munkatársunk, ha kiforrt a bor, napokig nem jött dolgozni... — És a többiek? — Tíz kiváló dolgozónk van, akad, aki háromszorosan is kiérdemelte ezt a címet — Gratulálok munkájukhoz is tolmácsolom az SZTK főorvosának köszönetét a mintegy negyvenezer forint értékű, minőségileg kifogástalan munkáért. Miközben fölállok, megbicsaklik alattam a szék. Chikán Ágnes Őszi jó tanácsok A késő őszi, borongós napokban megnő azűléses, náthás betegek száma. Ilyenkor könnyen — még kézfogással is — terjedhetnek a cseppfertőzéses betegségek — hangsúlyozták ezzel kapcsolatban az Országos Egészségnevelési Intézetben. A szakemberek az MTI munkatársának elmondták: „Cseppfertőzés” útján terjed a légúti megbetegedések nagy része- Közülük az egyterű „megfázás" a leggyakoribb, amely nátha, torokgyulladás, légcső- vagy hörghurut formájában jelentkezhet a kórokozók, különféle vírusok. Hasonlók a tünetei az influenzának is, de ez a betegség általában súlyosabb lefolyású, nagyobb mértékben rontja a közérzetet Jelenleg nincs ilyen járvány. Cseppfertőzéssel terjed egy sor gyermekbetegség is, például a diftéria, a szamárköhögés, a kanyaró, a skarlát A cseppfertőzéssel terjedő betegségek egy része hatékony védőoltásokkal megelőzhető. Diftéria vagy szamárköhögés például ma már legfeljebb csak elvétve fordul elő nálunk, és az utóbbi években lényegesen csökkent a kanyarós megbetegedések száma is. Az infulenza elleni védőoltásnál az a gond, hogy a kórokozó vírus rendkívül változékony .Járvdnyveszélykor — amitől most egyelőre nem kell tartanunk — azonban a kitenyésztett törzs ellen készített oltóanyaggal körülbelül 60—70 százalékos védettséget lehet elérni A leggyakrabban előforduló meghűléses, huruton betegségek elleni védekezésnek három fő lehetősége van: akadályozzuk meg a vírusok szóródását, óvakodjunk a megfázástól és fokozzuk a szervezet általános ellenállóképességét Vizsgálatok egyértelműen igazolták, hogy a védőálarc a köhögés, a tüsszentés vagy a beszéd közben szóródó cseppek nagy részét visszatartja. A műtőkben és a kórházi csecsemőosztályokon ezért is kötelező .maszkot” viselni. A köznapi életben az orr vagy a száj elé tartott zsebkendő hasonló célokat szolgál. Aki légúti huruttal bajlódik, lehetőleg ne menjen társaságba — figyelmeztetnek a szakemberek. Különösen arra vigyázzon, hogy a gyermekek, az öregek és az idült betegségekben szenvedők, legyengült betegek között ne terjessze a vírusokat Az őszi-téli időszakban különösen fontos a fűtött helyiségek — lakószobák, irodák, műhelyek gyakori szellőztetése, hogy kicserélődjön, felfrissüljön a levegő. A megfázást az időjárási körülményekhez alkalmazkodó réteges öltözködéssel kerülhetjük el A szabad levegőn végzett rendszeres testmozgás és a változatos — fehérjékben, vitaminokban gazdag — vegyes táplálkozás az ellenállóképességünk növelésével járul hozzá a csápfertőzések megelőzéséhez. (MTI) Nővérnek az űrben A kozmikus körülmények között a Szaljut—8 fedélzetén termesztett növények fehérjeszintézise nem mutat zavarokat. Erre az eredményre jutottak Kijevben az ukrajnai Tudományos Akadémia Botanikai Intézetének tudósai, miután befejezték az űrből visszahozott búza-, borsó-, és uborkaminták vizsgálatát. Ezeket a növényeket Valerij Rjumin és Vlagyimir Ljahov termesztette 175 napos űrrepülése során az „Oázis” nevű biológiai kísérlet keretében. A magokkal és a növényekkel már 1975-ben megkezdődtek a kísérletek a Szaljut–4 űrállomás fedélzetén. Azóta tökéletesebbé váltak a vetőmagok és kifinomultak az űrbéli „agrokémia” módszerei is, úgyhogy a magok jobban csíráznak. A búza például a Szaljut—8 fedélzetén 15 nap alatt 30 centiméteres magasságot ért el. A hagymák olyan jól növekedtek, hogy a két űrhajós rekorder, Ljahov és Rjumin felhasználhatta őket a fedélzeti konyhában. Még nem magyarázott az a kérdés, miért nem virágoznak a növények és miért nem hoznak gyümölcsöt az űrben. A tudósok feltételezése szerint a nehézségi erő hiánya van hatással erre az alakulásra. A kijevi tudósok szerint az anyagcsere-zavarok is felelősek ezekért a csökkent növényi életfolyamatokért A Földön problémamentesen végbemenő folyamat lelassul a kozmoszban. A folyamat melléktermékei mintegy „lebegnek" az űrállomás légkörében, és olyan anyagokká alakulnak át, amelyek befolyásolják és gátolják azt a fejlődést hogy a növények virágozzanak és gyümölcsöt hozzanak. További kísérletek szükségesek ahhoz, hogy tisztázzák a jelenséget Füstkarikák Egy svájci turistaközpontban, Montreux városban újfajta cigarettát kezdtek árusítani, amelynek csomagolásánál a zodiákus egyes jegyeit tüntették fel. A cigarettáknak különböző íze és illata van. Valamennyi új cigaretta rendkívüli népszerűségnek örvend, egy fajtát kivéve: a „rák” jelzésű cigarettát nem szívesen vásárolják. * Az utóbbi években Európában végzett kutatások során megállapították, hogy a zab olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek jól felhasználhatóak a dohányzás leküzdésében. A zabból készült kivonat jelentősen csökkenti a nikotinéhséget. önkéntes jelentkezőkből egy csoportot állítottak össze, amelynek tagjai 38 napon át megfelelő adagokban zabkivomatot fogyasztottak. A kísérletben részt vevő személyek a zabkivonat hatására a dohányzást erősen csökkentették, vagy teljesen abbahagyták.• A svájci Ilanz városkában megnyitottak egy szállodát, amelyben szigorúan tilos a dohányzás. Amelyik vendég megszegi a szabályt, azonnal eltávolítják a szállodából. Az ilyen eset azonban elméletileg kizárt, a szállodába ugyanis csak olyan vendégek érkeznek, akik e csoportos terápia igénybevételével akarnak megszabadulni a dohányzás szenvedélyétől. A szálloda nagyon népszerű, hónapokkal előbb kell helyet foglalni. Hétköznapok Három és fél — Kis üveg boruk milyen van? — Az nincsen kérem. — Pedig én bort szeretnék inni a vacsorához. — Csak hétdecis van — Hét? Hát... vigye kánya. Akkor kérek egy üveg kékfrankost a párbeszéd után, amíg tekintélyes mennyiségű borát szopogatja a vendég, meditálhat azon, hová tűntek vajon a három és fél decis üvegek. Néha-néha ugyan még megjelennek a boltokban, vendéglőkben, hogy azután hónapokra eltűnjenek. S a vendég már dühödten gondol a bősz antialkoholistákra, akik éveken át fújták: bezzeg, amíg üdítőitalból alig egy-két félét kapni, az alkoholos polcokra öröm ránézni, akkora a változatosság kínálatban és méretben. Morgolódásuk, úgy látszik, meghallgatásra talált, hiszen a kis üveg bor ritkaság lett, mint a fehér holló. Pedig otthon is de jó lenne tartani egy-két palackot. Ha jön egy vendég, vagy az embernek egy kis borhoz lenne kedve olykor vacsora után ... A vendég talán egyre morózusabban bámulna az előtte álló jókora palackra, de hát már a sokadik pohárnál tart, amely jótékony párába burkolja tekintetét s csillapítja morgolódását. Mire fizet, már nyoma sincs benne a dühnek, inkább kedélyesen emeli meg üres, hétdecis palackját: — sebaj, legföljebb majd nemcsak horgászni megyünk Nagyfára... Privatizálok Bolond lyukból bolond szél fúj — tartják. Hát hogy ne fújna bolond szél egy négyéves gyerekből, aki minduntalan kitalál valamit, mint a fiam, aki napok óta nyúz: — Apuci, írd már meg az újságban, hogy... S teszi ezt többnyire akkor, amikor olvas vagy dolgozik az ember. Hát ki figyelne oda rá, főleg ilyen bevezetés után? De csak nem nyugszik. — Apád, ugye megírod? Hát ezt már nem lehet lírni! Leteszi az ember a könyvet. — Ugyan, mit kellene megírnom? — Hát azt, hogy tegyenek minden megállóhoz jegybedobót... — Mit? — Hát jegybedobót! Nem érted? Ja, már értem. Szemétgyűjtőt kérne a kisöreg. Aztán az is kiderül, hogy a múltkor a csokipapírt hazáig szorongatta a kezében, mert nem volt hová dobnia. Ez hát a baj. — Ugye megírod? — Megírom, persze — nyögöm, bár nem szeretek felelőtlen ígéretet tenmi gyereknek sem, főleg ha privatizálásra szólít föl. Ki is ment volna fejemből az egész, hiszen szerencsére a gyermek még nem tud olvasni. De hát ilyen az ember. Azóta is figyelem a megállókat És valóban eltűntek a szemétgyűjtők. Hová lettek? És hová dobják az emberek a jegyeket? Hát, legföljebb a földre. Erről tanúskodnak a szemétkupacok. Mégiscsak eleget teszek hát fiam kérésének. Ez a csöppség közügyben privatizál otthon ... Sz. I. Külvárosi bontott csirke A városban ritkán kapirgál, fazékba annál gyakrabban kerül baromfi. A szakácskönyvben föllelhető ínycsiklandó felsorolás a csirkéből készíthető ételeket többnyire az első helyre sorolja. Előnye még a csirkének, hogy olcsó s könnyű beszerezni. Tollruhától és belsőségektől megfosztva kapható az üzletben. Ezért sok háziasszony a „tápon nőtt csirke” fitymálkodást is hajlandó elvetni. — Bővítettük a választékot — mondja Bodola Miklós áruforgalmi igazgatóhelyettes. — Egy üzlet helyett nyolcban árusítunk libamájat bélhájat, egyszóval különlegességeket Az árut a Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalattól szerződés alapján kapjuk. — Meddig szól a szerződés? — Még sokáig érvényben lesz. De pillanatnyilag az előhűtött bontott csirke miatt vagyunk gondban. A szentesi partner szeretné megszüntetni a csomagolását. Nylontasak nélkül pedig a KÖJÁL nem engedélyezi az árusítást — Mi az indoka? — Nem higiénikus. Az eladó csak kézbe adhatja éppúgy, mint a kenyeret Hentespultra, hűtőre is szükség lenne, az előhűtött csirke könnyen romlik. • Kiss Attila a baromfifeldolgozó főmérnöke ismeri a problémát: — Nem tehetünk mást — magyarázza. — A csomagolás ráfizetéses. A boltban egy kiló csirke ára 46 forint akár nylonzacskóba rakjuk, akár nem. A kereskedelemnek talán előnyös a jelenlegi állapot fenntartása, de nekünk mindenképpen hátrányos. — Gyakran emlegetjük a korszerű csomagolás előnyeit. A csirkénél megfeledkezünk erről? — Kétségtelen, hogy a tasakos áru könnyebben kezelhető, tehát korszerűbb — válaszol Thuri Ferenc termelési osztályvezető. — De nekünk a gazdaságosságra kell gondolni. — És a fogyasztóra? — Az ország nagy részében csomagolás nélkül kapható az előhűtött csirke. Ha máshol elfogadják ezt a megoldást Csongrád megyében miért nem?* Farsang Lászlóné dr„ a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetője a megyei ÉLIKER-től is értesült: — A községek és a városok ellátásában egyaránt problémát okozna, ha a kisüzletek előhűtött csirke nélkül maradnának. A minisztériumhoz fordultunk segítségért. A szentesi BOV vezetőjétől pedig ígéretet kaptunk, hogy az érdemi döntés meghozataláig a rászoruló árudáknak továbbra is szállítják a csomagolt csirkék Valóban úgy tűnik, hogy csak központi intézkedés vethet véget az „egyezkedésnek”. Látszólag a baromfifeldolgozónak és a kereskedelemnek is igaza van. A KÖJÁL szakvéleménye is helytálló. Hiszen az élelmiszerek eladásakor igen fontos a higiéniai szabályok betartása. Még olyan áron is, ha nem az ipar, hanem a kereskedelem csomagolja az árut. Ekkor azonban már a szállításkor is veszélybe kerülhet a vevő egészsége. Ebből is kitűnik, hogy a tovább folytatódó vitának nincsen értelme. A leendő intézkedésnek nyilvánvalóan a vásárló érdekeit kellene szolgálnia, mert a vevő bizonyára jobban örül az előhűtött bontott csirkének, mint az előállító vagy a kereskedelmi vállalatot védő érvnek. Jámbor Ernő