Délmagyarország, 1979. november (69. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-01 / 256. szám

4Csütörtök, 1979. november 1 Segítség a rendelőnek A DÉLÉP asztalosüzemé­ben van egy iroda. A kecs­ke lá­bakon álló asztallapon bútortervek, finom fűrészpor fedi valamennyit. A pehely­könnyű részecskék ellepnek mindent, megtelepednek az ablaküvegen, a sarkok pók­hálóin, beborítják a padlást. Van időm nézelődni, míg a Szövetség szocialista bri­gádból ideérkezik valaki. Várok, hisz reggeli közben zavarok. Mustrálgatom a két széket. Az egyik régi­módi, sokat megélt, barna irodabútor: lábai feltűnően vonzzák egymást, ülőkéjén lyuk tátong. A másikat va­laha műbőrrel vonták be, de ez már nem takar semmit: a kóc kibukik körben alóla. ..Ja, kérem. Itt azok vannak, akik dolgoznak” — mond­ja egy férfi, aki ott tesz­­vesz körülöttem. S nem tu­dom mire gondoljak: a Bocskai utcai fényes épület­re, exkluzív berendezésére vagy arra, hogy Itt mégis­csak asztalosok dolgoznak, kezük ügyében szerszám és anyag... De félre a várakozás szül­te gondolatokkal; jövetelem célja egészen más. Kiváló, önzetlen emberekről akarok írni, akik munkahelyi köte­lességükön túl nem restek idejükből, erejükből áldozni a közösségért, méghozzá el­lenszolgáltatás nélkül. Jó hírük az SZTK-ból érkezett hozzánk. Dr. Csergő Tibor, a rendelőintézet igazgató főorvosa csupa dicsérő jel­zővel illette őket. Közis­mert, milyen helyhiánnyal küzd az SZTK, lapunkban is írtunk már ezekről a gon­dokról. A falak nem gumi­ból vannak, bizonyos búto­rokat azonban el kell he­lyezni a zavartalan munka érdekében. A szabvány mére­tű, kereskedelemben kapha­tó bútorok azonban erre nem alkalmasak, az Intézet zeg­ zugait okosan kihasz­nálva, beépített berendezé­sekkel lehet csak enyhíteni a gondokon. Ám nem akadt Szegeden üzem, ktsz, amely vállalkozott volna arra, hogy a megrendelésnek eleget te­gyen. Végül mentőangyal­­ként fölajánlotta segítségét — méghozzá társadalmi munkában — a DÉLÉP Szö­vetség brigádja. — A 30 tag közül nyolc­tíz ember vett részt az SZTK bútorainak elkészítésében­ — mondja az időközben meg­érkezett brigádvezető, Karasz László. A 450-szer 270 cen­timéteres beépített szekrény, a kartonozók és a műszer­tartók terveit még Puskás István készítette el, aki az­óta elkerült a brigádból. A méretkiírás volt az én fel­adatom, Laurinyecz Mihály a helyszíni szerelést végez­te. Balogh István a „szabá­szunk", az egész ügy vezér­­egyénisége pedig Kolonics István, aki szinte mindent maga látott el a műhelyben. Sajnos jelenleg a betegágyat nyomja odahaza. — 1908-ban alakult a bri­gád — szólal meg Bestes Attila. — Eleinte csöndes szemlélők voltunk, magunk se tudtuk, milyen közösség­gé válunk majd. Hat, nyolc éve, hogy fölélénkült a bri­­gádélet. Általában évi 700 óra társadalmi munkát vál­lalunk, egy emberként ott vagyunk a kommunista szombatokon, szívügyünk a gyermekintézmények patro­­nálása, és valahogy így va­gyunk az egészségüggyel is.........Fogadalmat tettünk”, hogy az óvodák, iskolák be­rendezési tárgyait kifogásta­lan minőségben készítjük el, reklamáció nem is érkezett. Szerintünk szépek a SZOTE új központi laborjának és az oktatási épületének belső asztalos munkái is. — Elismerés ...? — 1972 óta háromszor kaptuk meg az arany foko­zatot, egyszer ezüstöt és bronzot, kétszer a Vállalat Kiváló Brigdája lettünk. — A DÉL­ÉP büszke lehet az ilyen asztalosokra. — A vállalatot is szívesen gazdagítjuk önkéntes mun­kánkkal. Elkészítettük az ifjúsági klub berendezéseit, dobogót csináltunk az ököl­vívó-szakosztálynak, a vál­lalat saját beruházású szak­munkáit önköltségi áron el­végeztük, például az Iroda­házban .. . Tudja, szívesen tesszük, hisz a vállalattól mi is segítséget kapunk. — Például? — Sokan építkeznek a bri­gádtagok közül, s van arra lehetőség, hogy kedvezőbb áron építőanyaghoz jussunk. Itt mondom el, hogy brigá­dunk „szövetsége" saját ma­­gánépítkezéseinkre is vonat­kozik. — Munkakörülményeikkel elégedettek? — Mások munkakörülmé­nyeihez viszonyítva, kisebb zökkenőktől eltekintve, meg­felelőek. — Már nem aktuális a kérdés — szól közbe a bri­gádvezető —, tíz éve kértük az üzem korszerűsítését, a festés most van folyamat­ban. Vannak öreg gépeink, de segítünk magunkon, ahogy tudunk: karbantartónk. He­gedűs Imre sok masinát újí­tott, továbbfejlesztett — Megvan itt is szépen mindennapos munkájuk, gondjuk, odahaza a házépí­tés, nyilván a plusz pénzke­resetre is gondolnak, őszin­tén: nem morgolódik senki, amikor munkaidő után új­ból szerszámot vesz a kezé­be, és mindezt ingyen? Hisz az SZTK-beli munka is 300 órát tesz ki az évben. — Nem — cseng határo­zottan a brigádvezető hang­ja. — A brigádtagság nem kötelező. Mindenki tudja, ha önként csatlakozott hozzánk, kötelessége, hogy részt ve­gyen a közös munkákban. Ha nem fűlik hozzá a foga, nyitva az ajtó, ne legyen brigádtag. — Volt már rá eset, hogy valaki érdemtelenné vált erre? — Egyik munkatársunk, ha kiforrt a bor, napokig nem jött dolgozni... — És a többiek? — Tíz kiváló dolgozónk van, akad, aki háromszoro­san is kiérdemelte ezt a cí­met — Gratulálok munkájuk­hoz is tolmácsolom az SZTK főorvosának köszönetét a mintegy negyvenezer forint értékű, minőségileg kifogás­talan munkáért. Miközben fölállok, meg­bicsaklik alattam a szék. Chikán Ágnes Őszi jó tanácsok A késő őszi, borongós na­pokban megnő a­z­űléses, náthás betegek száma. Ilyen­kor könnyen — még kézfo­gással is — terjedhetnek a cseppfertőzéses betegségek — hangsúlyozták ezzel kapcso­latban az Országos Egészség­­nevelési Intézetben. A szakemberek az MTI munkatársának elmondták: „Cseppfertőzés” útján ter­jed a légúti megbetegedések nagy része- Közülük az egy­­­terű „megfázás" a leggya­koribb, amely nátha, torok­gyulladás, légcső- vagy hörg­hurut formájában jelentkez­het a kórokozók, különféle vírusok. Hasonlók a tünetei az influenzának is, de ez a betegség általában súlyosabb lefolyású, nagyobb mérték­ben rontja a közérzetet Je­lenleg nincs ilyen járvány. Cseppfertőzéssel terjed egy sor gyermekbetegség is, pél­dául a diftéria, a szamárkö­högés, a kanyaró, a skarlát A cseppfertőzéssel terjedő betegségek egy része haté­kony védőoltásokkal meg­előzhető. Diftéria vagy sza­márköhögés például ma már legfeljebb csak elvétve for­dul elő nálunk, és az utóbbi években lényegesen csökkent a kanyarós megbetegedések száma is. Az infulenza elleni védőoltásnál az a gond, hogy a kórokozó vírus rendkívül változékony­ .Járvdnyveszély­­kor — amitől most egyelőre nem kell tartanunk — azon­ban a kitenyésztett törzs el­len készített oltóanyaggal kö­rülbelül 60—70 százalékos védettséget lehet elérni A leggyakrabban előfordu­ló meghűléses, huruton be­tegségek elleni védekezésnek három fő lehetősége van: akadályozzuk meg a vírusok szóródását, óvakodjunk a megfázástól és fokozzuk a szervezet általános ellenálló­­képességét Vizsgálatok egy­értelműen igazolták, hogy a védőálarc a köhögés, a tüs­­­szentés vagy a beszéd köz­ben szóródó cseppek nagy részét visszatartja. A műtők­ben és a kórházi csecsemő­­osztályokon ezért is kötelező .maszkot” viselni. A közna­pi életben az orr vagy a száj elé tartott zsebkendő hasonló célokat szolgál. Aki légúti huruttal bajló­dik, lehetőleg ne menjen tár­saságba — figyelmeztetnek a szakemberek. Különösen arra vigyázzon, hogy a gyerme­kek, az öregek és az idült betegségekben szenvedők, le­gyengült betegek között ne terjessze a vírusokat Az őszi-téli időszakban kü­lönösen fontos a fűtött helyi­ségek — lakószobák, irodák, műhelyek gyakori szellőzte­tése, hogy kicserélődjön, fel­frissüljön a levegő. A megfázást az időjárási körülményekhez alkalmazko­dó réteges öltözködéssel ke­rülhetjük el A szabad leve­gőn végzett rendszeres test­mozgás és a változatos — fehérjékben, vitaminokban gazdag — vegyes táplálkozás az ellenáll­óképességünk nö­velésével járul hozzá a csáp­­fertőzések megelőzéséhez. (MTI) Nővérnek az űrben A kozmikus körülmények között a Szaljut—8 fedélze­tén termesztett növények fe­hérjeszintézise nem mutat zavarokat. Er­re az eredmény­re jutottak Kijevben az uk­rajnai Tudományos Akadé­mia Botanikai Intézetének tudósai, miután befejezték az űrből visszahozott búza-, borsó-, és uborkaminták vizsgálatát. Ezeket a növé­nyeket Valerij Rjumin és Vlagyimir Ljahov termesz­tette 175 napos űrrepülése során az „Oázis” nevű bioló­giai kísérlet keretében. A magokkal és a növé­nyekkel már 1975-ben meg­kezdődtek a kísérletek a Szaljut–4 űrállomás fedélze­tén. Azóta tökéletesebbé vál­tak a vetőmagok és kifino­multak az űrbéli „agroké­mia” módszerei is, úgyhogy a magok jobban csíráznak. A búza például­ a Szaljut—8 fedélzetén 15 nap alatt 30 centiméteres magasságot ért el. A hagymák olyan jól nö­vekedtek, hogy a két űrha­jós rekorder, Ljahov és Rju­­min felhasználhatta őket a fedélzeti konyhában. Még nem magyarázott az a kérdés, miért nem virá­goznak a növények és miért nem hoznak gyümölcsöt az űrben. A tudósok feltétele­zése szerint a nehézségi erő hiánya van hatással erre az alakulásra. A kijevi tudósok szerint az anyagcsere-zavarok is felelősek ezekért a csök­kent növényi életfolyama­tokért A Földön probléma­mentesen végbemenő folya­mat lelassul a kozmoszban. A folyamat melléktermékei mintegy „lebegnek" az űrál­lomás légkörében, és olyan anyagokká alakulnak át, amelyek befolyásolják és gá­tolják azt a fejlődést hogy a növények virágozzanak és gyümölcsöt hozzanak. Továb­bi kísérletek szükségesek ah­hoz, hogy tisztázzák a jelen­séget Füstkarikák Egy svájci turistaközpont­ban, Montreux városban új­fajta cigarettát kezdtek áru­sítani, amelynek csomagolá­sánál a zodiákus egyes jegye­it tüntették fel. A cigaretták­nak különböző íze és illata van. Valamennyi új cigaret­ta rendkívüli népszerűségnek örvend, egy fajtát kivéve: a „rák” jelzésű cigarettát nem szívesen vásárolják. * Az utóbbi években Euró­pában végzett kutatások so­rán megállapították, hogy a zab olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek jól fel­használhatóak a dohányzás leküzdésében. A zabból ké­szült kivonat jelentősen csök­kenti a nikotinéhséget. ön­kéntes jelentkezőkből egy csoportot állítottak össze, amelynek tagjai 38 napon át megfelelő adagokban zabki­vomatot fogyasztottak. A kí­sérletben részt vevő szemé­lyek a zabkivonat hatására a dohányzást erősen csökken­tették, vagy teljesen abba­hagyták.• A svájci Ilanz városkában megnyitottak egy szállodát, amelyben szigorúan tilos a dohányzás. Amelyik vendég megszegi a szabályt, azonnal eltávolítják a szállodából. Az ilyen eset azonban elméleti­leg kizárt, a szállodába ugyanis csak olyan vendé­gek érkeznek, akik e csopor­tos terápia igénybevételével akarnak megszabadulni a dohányzás szenvedélyétől. A szálloda nagyon népszerű, hónapokkal előbb kell helyet foglalni. Hétköznapok Három és fél — Kis üveg boruk milyen van? — Az nincsen kérem. — Pedig én bort sze­retnék inni a vacsorá­hoz. — Csak hétdecis van — Hét? Hát... vigye kánya. Akkor kérek egy üveg kékfrankost­­ a párbeszéd után, amíg tekintélyes men­­­nyiségű borát szopogat­ja a vendég, meditál­hat azon, hová tűntek vajon a három és fél decis üvegek. Néha-né­ha ugyan még megje­lennek a boltokban, vendéglőkben, hogy az­után hónapokra eltűnje­nek. S a vendég már dühödten gondol a­­ bősz antialkohol­istákra, akik éveken át fújták: bez­zeg, amíg üdítőitalból alig egy-két félét kap­ni, az alkoholos polcok­ra öröm ránézni, akko­ra a változatosság kíná­latban és méretben. Morgolódásuk, úgy lát­szik, meghallgatásra ta­lált, hiszen a kis üveg bor ritkaság lett, mint a fehér holló. Pedig ott­hon is de jó lenne tar­tani egy-két palackot. Ha jön egy vendég, vagy az embernek egy kis borhoz lenne kedve oly­kor vacsora után ... A vendég talán egyre morózusabban bámul­na az előtte álló jókora palackra, de hát már a sokadik pohárnál tart, amely jótékony párába burkolja tekintetét s csillapítja morgolódását. Mire fizet, már nyoma sincs benne a dühnek, inkább kedélyesen eme­li meg üres, hétdecis palackját: — sebaj, leg­följebb majd nemcsak horgászni megyünk Nagyfára... Privatizálok Bolond lyukból bo­lond szél fúj — tartják. Hát hogy ne fújna bo­lond szél egy négyéves gyerekből, aki mindun­talan kitalál valamit, mint a fiam, aki napok óta nyúz: — Apuci, írd már meg az­­ újságban, hogy... S teszi ezt többnyire akkor, ami­kor olvas vagy dolgozik az ember. Hát ki figyel­ne oda rá, főleg ilyen bevezetés után? De csak nem nyug­szik. — Apád, ugye megírod? Hát ezt már nem lehet lírni! Leteszi az ember a könyvet. — Ugyan, mit kellene meg­írnom? — Hát azt, hogy te­gyenek minden megálló­hoz jegybedobót... — Mit? — Hát jegybedobót! Nem érted? Ja, már értem. Sze­métgyűjtőt kérne a kis­öreg. Aztán az is kide­rül, hogy a múltkor a csokipapírt hazáig szo­rongatta a kezében, mert nem volt hová dobnia. Ez hát a baj. — Ugye megírod? — Megírom, persze — nyögöm, bár nem szeretek felelőtlen ígé­retet tenmi gyereknek sem, főleg ha privatizá­lásra szólít föl. Ki is ment volna fe­jemből az egész, hiszen szerencsére a gyermek még nem tud olvasni. De hát ilyen az ember. Azóta is figyelem a megállókat És valóban eltűntek a szemétgyűj­tők. Hová lettek? És hová dobják az embe­rek a jegyeket? Hát, legföljebb a­­ földre. Er­ről tanúskodnak a sze­métkupacok. Mégiscsak eleget te­szek hát fiam kérésé­nek. Ez a csöppség köz­ügyben privatizál ott­hon ... Sz. I. Külvárosi bontott csirke A városban ritkán kapir­­gál, fazékba annál gyakrab­ban kerül baromfi. A szakács­­könyvben föllelhető ínycsik­landó felsorolás a csirkéből készíthető ételeket többnyi­re az első helyre sorolja. Előnye még a csirkének, hogy olcsó s könnyű besze­rezni. Tollruhától és belső­ségektől megfosztva kapható az üzletben. Ezért sok házi­asszony a „tápon nőtt csir­ke” fitymálkodást is hajlan­dó elvetni. — Bővítettük a választé­kot — mondja Bodola Mik­lós áruforgalmi igazgatóhe­lyettes. — Egy üzlet helyett nyolcban árusítunk libamá­jat bélhájat, egyszóval kü­lönlegességeket Az árut a Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalattól szerződés alap­ján kapjuk. — Meddig szól a szerző­dés? — Még sokáig érvényben lesz. De pillanatnyilag az előhűtött bontott csirke mi­att vagyunk gondban. A szentesi partner szeretné megszüntetni a csomagolá­sát. Nylontasak nélkül pe­dig a KÖJÁL nem engedé­lyezi az árusítást — Mi az indoka? — Nem higiénikus. Az el­adó csak kézbe adhatja épp­úgy, mint a kenyeret Hen­tespultra, hűtőre is szükség lenne, az előhűtött csirke könnyen romlik. • Kiss Attila a baromfifel­dolgozó főmérnöke ismeri a problémát: — Nem tehetünk mást — magyarázza. — A csomago­lás ráfizetéses. A boltban egy kiló csirke ára 46 forint akár nylonzacskóba rakjuk, akár nem. A kereskedelem­nek talán előnyös a jelenle­gi állapot fenntartása, de nekünk mindenképpen hát­rányos. — Gyakran emlegetjük a korszerű csomagolás előnye­it. A csirkénél megfeledke­zünk erről? — Kétségtelen, hogy a ta­sakos áru könnyebben ke­zelhető, tehát korszerűbb — válaszol Thuri Ferenc ter­melési osztályvezető. — De nekünk a gazdaságosságra kell gondolni. — És a fogyasztóra? — Az ország nagy részében csomagolás nélkül kapható az előhűtött csirke. Ha más­hol elfogadják ezt a megol­dást Csongrád megyében miért nem?* Farsang Lászlóné dr„ a megyei tanács vb kereske­delmi osztályának vezetője a megyei ÉLIKER-től is érte­sült: — A községek és a váro­sok ellátásában egyaránt problémát okozna, ha a kis­­üzletek előhűtött csirke nél­kül maradnának. A minisz­tériumhoz fordultunk segít­ségért. A szentesi BOV ve­zetőjétől pedig ígéretet kap­tunk, hogy az érdemi dön­tés meghozataláig a rászo­ruló árudáknak továbbra is szállítják a csomagolt csir­­kék Valóban úgy tűnik, hogy csak központi intézkedés vethet véget az „egyezke­désnek”. Látszólag a barom­fifeldolgozónak és a keres­kedelemnek is igaza van. A KÖJÁL szakvéleménye is helytálló. Hiszen az élelmi­szerek eladásakor igen fon­tos a higiéniai szabályok be­tartása. Még olyan áron is, ha nem az ipar, hanem a kereskedelem csomagolja az árut. Ekkor azonban már a szállításkor is veszélybe ke­rülhet a vevő egészsége. Ebből is kitűnik, hogy a tovább folytatódó vitának nincsen értelme. A leendő intézkedésnek nyilvánvalóan a vásárló érdekeit kellene szolgálnia, mert a vevő bi­zonyára jobban örül az elő­hűtött bontott csirkének, mint az előállító vagy a ke­reskedelmi vállalatot védő érvnek. Jámbor Ernő

Next