Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-01 / 281. szám

2 Szovjetunió Véget ért a Legfelsőbb Tanács ülésszaka • Moszkva (MTI) Együttes üléssel folytatta munkáját tegnap, pénteken délelőtt Moszkvában a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak két háza. A szövetségi tanács és a nemzetiségi ta­nács csütörtökön külön-külön ülésen vitatta meg a jövő évi népgazdasági és szociális tervet, valamint a költségve­tés előirányzatát. A pénteki együttes ülésen Nyikolaj Baj­­bakov miniszterelnök-helyet­tes, az Állami Tervbizottság elnöke válaszolt a képvise­lők felszólalásaira, javaslatai­ra, hangsúlyozva: a vita meg­mutatta, hogy az SZKP KB határozatának útmutatásával a jövő évi terv teljesíthető s a szovjet törvényhozás tag­jai maguk is hozzá kívánnak járulni annak végrehajtásá­hoz. A költségvetéssel kap­csolatos felszólalásokra Gar­buzov pénzügyminiszter vá­laszolt. A Legfelsőbb Tanács a ter­vet és a költségvetést egy­hangúlag elfogadta. A Szovjetunió népi ellen­őrzéséről szóló törvényterve­zetet Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács első elnökhelyettese ter­jesztette elő. Hangsúlyozta: a törvénytervezet elősegíti a szocialista törvényesség foko­zott érvényre jutását, még jobban bevonja a dolgozókat a szovjet állam ügyeinek igazgatásába. A népi ellenőr­zés feladata, hogy elősegítse az SZKP, a Legfelsőbb Ta­nács és a Minisztertanács határozatainak megvalósítá­sát, segítse a szovjet állam gazdasági építőmunkájának sikeres folytatását. A népi ellenőrzésben ma már mint­egy kilencmillió szovjet ál­lampolgár vesz részt A tör­vény szabályozza a népi el­lenőrzés szervezetét és ha­táskörét, összhangba hozza azt a Szovjetunió új alkot­­mányával A törvénytervezetet a Leg­felsőbb Tanács egyhangúlag elfogadta. A Szovjetunió bí­róságáról, ügyészségéről, a gazdasági döntőbíróságról és az ügyvédi munkáról szóló törvények tervezetét Mihail Gorbacsov, a Politikai Bizott­ság póttagja, a Központi Bi­zottság titkára terjesztette elő. Hangsúlyozta, hogy a tervezetet az illetékes bizott­ságok gondosan áttanulmá­nyozták. A tervezetek elfoga­dása szabályozza az igazság­ügyi szervek munkáját, fo­kozottan érvényre juttatja a szocialista törvényességet. A Legfelsőbb Tanács a törvényeket egyhangúlag el­fogadta. Ezzel a Legfelsőbb Tanács ülésszaka befejezte munkáját. A pénteki ülésen részt vet­tek az SZKP és a szovjet ál­lam vezetői, élükön Leonyid Brezsnyevvel. Mexikói bejelentés Nem engedik vissza Reza Pahlavit 0 Mexikóváros, Teherán (MTI, AP, Reuter) Jorge Castaneda mexikói külügyminiszter tegnap, pén­teken. Hajnalban bejelentette, hogy nem engedik­ vissza az országba a jelenleg New Yorkban tartózkodó Reza Pahlavit, a megbuktatott irá­ni sahot. Emlékezetes, hogy az ex-sah és családja koráb­ban Mexikóváros melletti re­zidenciáján tartózkodott, s a volt uralkodó onnan utazott gyógykezelésre New Yorkba. A teheráni amerikai nagy­­követséget megszállva tartó „iszlám diákok” üdvözölték a mexikói bejelentést, amit úgy minősítettek, mint ,,kis lépés győzelmük felé". Ugyanak­kor leszögezték: továbbra is azon varnnak, hogy az ame­rikai túszokat kémkedés vád­jával bíróság elé állítják, ha csak az Egyesült Államok nem adja ki Reza Pahlavit Teheránnak. Hangoztatták azt is, hogy a volt császár távozása bármelyik más or­szágba nem változtat állás­pontjukon. Khomeini ajatollah arra szólította fel az olajtermelő arab országokat, hogy vessék be az „olaj­fegyvert” az Egye­sült Államok ellen. Az iráni vezető Qumban európai új­ságírók egy csoportja előtt élesen bírálta Carter elnököt. A főpap Cartert és Reza Pahlavit „bűnözőnek” nevez­te­­ [UNK]­­ Irán nem küldi el k képvise­­lőját a Biztonsági Tanács mára­ szombatra a tertézÁt ülésére — jelentette be pén­teki sajtóértekezletén Sza­­degh Ghothzadeh Iráni kül­ügyminiszter. Mint közölte, ez az Iszlám Forradalmi Ta­nács döntése. Megismételte, hogy a testü­letet Irán nem tartja illeté­kesnek arra, hogy vitára tűz­ze az amerikai—iráni viszony kérdését. Leszögezte, hogy Irán a BT semmilyen hatá­rozatát sem tartja magára nézve kötelezőnek. A teherá­ni amerikai nagykövetségen fogva tartott túszok sorsával kapcsolatban kijelentette, hogy tárgyalásoknak mind­addig nincsen helyük, míg az Egyesült Államok nem telje­síti a megdöntött sah kiada­tására vonatkozó jogos iráni követelést. A hágai nemzetközi bíró­ság pénteken közölte: decem­ber 10-én szándékozik első tárgyalását megtartani az Egyesült Államok és Irán vi­szályának ügyében. Erről hi­vatalos értesítést küldött a két érdekelt államnak és fel­szólította őket, hogy terjes­­szék be hozzá az üggyel kap­csolatos álláspontjukat Düsseldorfi magyar napok O Bonn (MTI) Tegnap, pénteken este ün­nepélyes keretek között meg­nyílt a düsseldorfi magyar napok gazdasági és kulturá­lis eseménysorozata Észak- Rajna-Vesztfália tartomány fővárosának vásárközpontjá­ban Marjai József miniszter­elnök-helyettes jelenlétében Josef Kuerten főpolgármes­ter üdvözölte a megnyitó résztvevőit, majd Veress Pé­ter külkereskedelmi minisz­ter és Lieselotte Foncke tar­tományi gazdaságügyi mi­niszter mondott beszédet, méltatva a magyar—nyugat­német gazdasági, kereskedel­mi és kulturális kapcsolatok fejlődését, utalva arra a ki­emelt szerepre, amelyet a Ruhr-vidék ezekben a kap­csolatokban játszik. A prog­ramot a Magyar Állami Né­pi Együttes bemutatója és a központi kiállítás megtekin­tése zárta le. A megnyitón jelen volt Nagy János kül­ügyminiszter-helyettes és Kővári Péter, a Magyar Nép­­köztársaság bonni nagykö­vete. Brezsnyev és Koszigin távirata • Moszkva (MTI) Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke és Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke táviratban mondott köszö­netet Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága el­ső titkárának, Losonczi Pál­nak, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa elnöké­nek és Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulója alkalmából küldött jókíván­ságokért. Közéleti napló ELUTAZOTT AZ OSZTRÁK PARLAMENTI KÜLDÖTTSÉG Tegnap, pénteken elutazott Budapestről az osztrák par­lament küldöttsége, amely Apró Antalnak, az ország­­gyűlés elnökének meghívá­sára november 26-a és 30-a között hivatalos látogatást tett hazánkban. A Rudolf Thalhammer, az osztrák nemzeti tanács harmadik el­nöke és a delegáció búcsúz­tatására a Keleti pályaudva­ron megjelent az országgyű­lés több tisztségviselője. gaspAr sAndor fogadta A SPANYOL SZAKSZERVEZETI DELEGÁCIÓT Gáspár Sándor, a SZOT Serafin Állagának, a szerve-C7rvr-ra ail! pént­eki j­ 8­zet országos titkárának ve- SZOT székházában fogadta ., , , , , , a Spanyol Munkásbizottsá­ tetésével, a SZOT meghivá­­gok Szakszervezeti Szövetsé­ sára hivatalos látogatáson gének küldöttségét, amely tartózkodik hazánkban. BEFEJEZŐDTEK A MAGYAR—LÍBIAI GAZDASÁGI TÁRGYALÁSOK Jegyzőkönyv aláírásával Budapesten véget ért a ma­gyar-líbiai gazdasági együtt­működési vegyes­­ bizottság 6. ülésszaka. A jegyzőkönyvet Veress­ Péter külkereskedel­mi miniszter­ és Abu, Bakr Ali el-Serif gazdasági mi­niszter, a vegyes bizottság társelnökei írták alá. A líbi­ai min­isztert fogadta Szekér Gyula, a Minisztertanács el­nökhelyettese is. I­M ‘ MAGYAR—FÜLÖP-SZIGETEKI HÍRÜGYNÖKSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS Lorenzo Cruz, a Fülöp szigeteki Köztársaság tájé­koztatási minisztériuma bel­es külföldi információs iro­dájának igazgatója, a hír­­ügynökség főszerkesztője no­vember 27. és 30. között Bu­dapesten tartózkodott. Talál­kozott a Külügyminisztéri­um, a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatala, a Magyar Újságírók Országos Szövet­sége képviselőivel. KOKTÉL A KUBAI FEGYVERES ERŐK NAPJA ALKALMÁBÓL Hugo del Rio Guerra ez­redes, a Kubai Köztársaság nagykövetségének katonai és légügyi attaséja a Kubai Köztársaság forradalmi fegy­veres erőinek napja, a kubai forradalmi fegyveres erők megalakulásának 25. évfor­dulója alkalmából pénteken koktélt adott a nagykövetsé­gen. Megjelent Oláh István altábornagy, honvédelmi mi­niszterhelyettes, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnö­ke, továbbá a néphadsereg és a társ fegyveres testüle­tek számos vezetője. Szombat, 1979. december 1 Az anyag ne vesszen el... (4.) az egyre drágább víz Van olyan település leg­nagyobb folyónk partján, amely szinte vízen áll, s mégis, húsz kilométer távol­ságból, csővezetéken át kap­ja a nélkülözhetetlen folya­dékot, a tiszta ivóvizet: a sa­játja annyira szennyezett, hogy öntözésre sem jó... S egy másik adalék témánk­hoz, még inkább elgondol­koztató. Idén — a legmele­gebb időszakokban — há­romszáz településen, azon belül ötven városban kel­lett átmeneti vízkorlátozást elrendelni. A víz: értékes — s mind drágábban megsze­rezhető — nyersanyagunk. Ugyanakkor felszíni vizeink kilencvenhat százaléka a ha­táron túlról érkezik. Gyak­ran nagyon szennyezetten. S ezért vízgondjaink enyhíté­se elképzelhetetlen a fokozó­dó nemzetközi együttműkö­dés nélkül. Amire már van­nak biztató példák. Igaz, az ellenkezőjére is. Látszatra a korábban állí­­tottakat cáfolva: a víz ol­csó. A felhasználónak — bár a legutóbbi időben két íz­ben emelték a termelői árat — mindenképpen az. Az ivó­víz minden köbméteréhez például kétszer annyi az ál­lami támogatás, mint amen­­­nyit a fogyasztó fizet: az ő pénztárcáját a ráfordítások egyharmada terheli csupán. Véletlen-e, hogy pazarló a felhasználás, s nem jut kel­lő figyelem arra, mi a sor­sa a szennyezett víznek?! El­gondolkoztató arány: a Vá­rosi, emeletes épületben élő családok a huszonöt-har­­mincszorosát (!) használják fel annak a vízmennyiség­nek, amennyit a községben, saját családi h­ázban lakó, s a maga kútjáról vizet vevő család fogyaszt. Ennek el­lenére a vízdíj a családi ki­adások között nem szerepel lényeges tételként, még ott sem, ahol van vízóra. Felmérések igazolták: a közműves vízellátásban ré­szesülő családoknál a tény­legesen igénybe vett men­­nyi­ség 15—17 százaléka fo­lyik el fölösen, fi­gyelmet­­­lenségből, nemtörődömség­ből, felelőtlenségből. így némi kesernyés mosollyal nyugtázhatjuk az örvendetes tényt, hogy 1980. végére a lakosság háromnegyede ve­zetékes — egészséges! — víz­zel ellátott településen él majd. Bármennyi pénzt kérnének a felhasználóktól a víz­ köb­méteréért, előteremtésének költségeit akkor is jórészt a társadalmi közös pénztárból kell fedezni, mert akkoráik a költségek, különösen a tisztí­­tás esetében. A vízszen­­­nyezés közvetlen kára éven­te már 1,5—1,8 milliárd fo­rint; egy évtized alatt meg­kétszereződött. Holott ugyan­ezen évtized alatt csupán a vízminőség védelmére 8,5 milliárd forintot költöttek el Ennek híján — mondják a szakemberek — vizeink te­kintélyes része fölhaszná­latlanul elszennyeződött vol­na. Ha behunynánk a sze­münket, akár imponáló ada­tokként is hallgathatnánk: 1,1 millió köbméterrel bő­vült 1970. és 1978. között a napi ivóvíz-felhasználás, s a tavalyi, összesen hatmilliárd köbméteres — népgazdasági — fogyasztás 1090-re már 12 milliárd lesz. De: men­­nyiért?! Sokféle ügyetlenségünk nö­veli a természeti tényezők­ből következő terheket. Így például a hatvanas évek­ben vízszegény területeken vízigényes iparágak, új te­lepek sorát hozták létre. 30 ezer fővel növelték a foglal­koztatottak létszámát; a folyamat ma sem szűnt meg, de lelassult, szempont lett — mert növekvő költség — a vízszerzés lehetősége. Ez az egyetlen tény is érthetővé teszi a Minisztertanács kö­zelmúltban hozott határo­zatát az ipari vízgazdálko­dásról, hiszen már vannak példái annak, hogy a jelen­tős termelésbővítést a víz­felhasználás fokozása nél­kül oldották meg nagyüze­mek. Vannak megyék, ahol minden száz, lakosból 900 d­l vezetékes vizet használ, s olyan hasonló közigazgatási egységek szintén, ahol ez a szám alig halad túl az öt­­venen. Nagyok ma még a területi aránytalanságok, ahogy a települések közöt­ti eltérések szintén teteme­sek. S akkor csak említjük izaíi például az ipari vizek több­szöri felhasználásának szé­les körben történő alkalma­zását, a mezőgazdasági te­rületek belvízkárainak csök­kentését, a folyók védőm­ű­­veinek építését, s annak a feszültségnek a feloldását, amit a víztermelőképesség és az elosztóhálózat egyensúlyá­nak, illetve a kiegyenlítő tá­rol­­óknak a hiánya okoz. Furcsán hangzik, de így h­az: a legutóbbi másfél, két évtizedben hazánkban — a fejlett ipari országokban már korábban — a víz az értékes nyersanyag ránc iá­ra emelkedett. Ezt azonban­­ a k­özren­dől­k­od­ás lassan ész­lelte, s mé­g lassabban érvé­nyesítette a gyakorlatban. Ezért a közérdek, ami a víz­­gazd­álkodásban rejlik, egy­ben közteendő. Mészáros Ottó (Következik: A konstruktőr lelkiismerete.) E­urorak­éták Nyugat-európai békeharcosok elutasították a NATO-terveket • Bonn (TASZSZ) A francia, a belga, a hol­land és a nyugatnémet bé­keharcosok mozgalmának képviselői az­ NSZK-beli Mainzban tartott találkozó­jukon elutasították az­ ame­rikai közép-hatótávolságú atomfegyverek nyugat-euró­pai állomásoztatására vonat­kozó NATO-tervet. A találkozó résztvevői üd­vözölték a Berlinben el­hangzott szovjet javaslato­kat, és hangoztatták: a Szovjetunió békekezdemé­nyezései azt a célt szolgál­ják, hogy kezdetét vegye az enyhülés és a fegyverkezési verseny megfékezése. A mozgalom képviselői köve­telték, hogy a NATO-tagor­szágok kormányai adjanak pozitív választ a szovjet ja­vaslatokra. ma Bécs (MTI) Franz Muhli, az Osztrák Kommunista Párt elnöke tegnap, pénteken sajtóérte­kezleten ismertette a csütör­tök óta ülésező Központi Bi­zottság plénumának téma­köreit, és az egyes kérdé­sekben elfogadott határoza­tokat. Külpolitikai kérdé­sekről szólva az Osztrák KP elnöke elítélően szólt Hua Kuo-feng kínai pártelnök nyugat-európai utazásáról, amelynek — mint mondot­ta — nem az államközi kap­csolatok bővítése volt a cél­ja, hanem a Szovjetunió el­leni uszítás, a szocialista or­szágok ellen irányuló fegy­verkezési tervek támogatása. Az osztrák kommunisták aggodalommal szemlélik a NATO azon szándékát, hogy fegyverzetének modernizá­lása ürügyén atomtöltetű közép-hatótávolságú rakétá­kat telepít európai tagorszá­gainak területére. Ausztria két NATO-tagországgal is közvetlenül határos, és a tervezett lépés közvetlen veszélyt jelent számára. Washington (AP) George McGovern szená­tor csütörtökön újonnan elő­léptetett amerikai táborno­kok előtt Washingtonban ki­jelentette, hogy az úgyneve­zett eurorakéták Nyugat- Európába történő telepítésé­nek van alternatívája, a fegyverzetkorlátozás, tárgya­lások révén. Javasolta a NATO-nak, hogy legfeljebb feltételes döntést hozzon, és kísérelje meg a tárgyaláso­kat a hadszíntéri nukleáris erők csökkentéséről. Az európai korlátlan nuk­leáris fegyverkezési ver­senyből szövetségeseinknek katonailag semmiféle előnye nem származik — hangoz­tatta a szenátor, és kifejtet­te, hogy véleménye szerint az Egyesült Államok euró­pai szövetségesei számára a legjobb megoldás az euro­­rakétákkal kapcsolatos dön­tés hat hónappal történő el­halasztása, és a nukleáris hadszíntéri fegyverek befa­gyasztására vonatkozó szov­jet javaslatok vizsgálata lenne. EGK-csúcs • Dublin (MTI) Az Európai Gazdasági Kö­zösség dublini csúcsértekez­letén nem jött létre konkrét megegyezés annak a brit kö­vetelésnek a kérdésében, hogy egymilliárd font ster­linggel csökkentsék London hozzájárulását az 1980. évi közös piaci költségvetéshez. Pénteken az állam- és kor­mányfők az utolsó percig azon fáradoztak, hogy olyan megoldást találjanak, amel­­­lyel elkerülhetik a „válság” szó kimondását a Közös Pi­acban. Az utolsó pillanatban végül is olyan megállapodás­ra jutottak, hogy a brit kö­vetelést 1980-ban ismét meg­vizsgálják, és a jövő évi csúcsértekezleten tárgyalják­­ meg ismét.

Next