Délmagyarország, 1980. február (70. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-01 / 26. szám
Péntek, 1980. február 1. Automata ecsetgyártó gép Somogyi Karolyné felvétele A Szegedi Ecset- és Seprűgyárban több olyan korszerű gép dolgozik, melynek kezelése könnyű, teljesítőképessége pedig sokszorosa a régieknek. Nehéz fizikai munkától mentesülnek azok az asszonyok, akik a korongecsetgyártó, automata tömőgép kezelését megtanulták. Egy műszakban>00 darab korongmcset készül a képen látható automatán Postások tanácskozása Változatlan feladat a lakossági és közületi szolgáltatások javítása — hangsúlyozta Horn Dezső miniszterhelyettes, a posta vezérigazgatója Budapesten, a Postások Szakszervezetében csütörtökön tartott aktívaértekezleten. A tanácskozáson részt vett Pallai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter és Besenyei Miklós, a Postások Szakszervezetének főtitkára. A posta tervei szerint az idén az eddiginél jobban fejlődik a telefonszolgáltatás. A központok kapacitása 52 ezer állomással bővül, s ebből Budapesten 30 200 új előfizető juthat telefonhoz. Miután az egyéni igényeket nem tudják kielégíteni, fokozottabb gondot fordítanak a nyilvános távbeszélő-hálózat bővítésére. 700 új, korszerű utcai készüléket szerelnek fel. Négy újabb várost és 12 községet kapcsolnak be a távhívó hálózatba. A moszkvai olimpia közvetítéseihez kiépítik a telefon-, a rádió-, az űrtávközlési összeköttetéseket, amelyekkel nemcsak a hazai lakossághoz, hanem más országokba is továbbítják a műsorokat. Új és tartalékadók üzembe helyezésével bővítik a lakosság rádió- és televízió műsor-ellátottságát. A postások élet- és munkakörülményeinek javítására, szociálpolitikai célokra csaknem félmilliárd forintot fordítanak. A vezérigazgató szólt arról, hogy egyes szolgáltatásoknál az eddigieknél alacsonyabb forgalomnövekedéssel számolnak, ugyanakkor a költségek a bevételeket meghaladó mértékben emelkednek, s ennek ellenére egyetlen olyan ár-, illetve tarifamódosítást sem vezetnek be, amely a lakosságot érintené. A posta forgalma, bevétele nem egyszerűen saját elhatározásától függ, viszont szolgáltatásaik igénybevétele a jó minőségen is múlik. A levélforgalmat is fellendíthetné például, ha a küldemények gyorsabban érkeznének célhoz. Az aktívaértekezlet egyetértett azzal, hogy a nagyobb feladatokhoz a régi, megszokott módszerek már nem elegendőek. Valamennyi postai területen minden szolgáltatásban a jó minőség biztosítása mellett gazdasági szemléletnek kell érvényesülnie. (MTI) A vasút idei tervéről A vasút idei tervét, feladatait az elmúlt hetekben vállalati, szakmai tanácskozásokon, még korábban a szakszervezet elnöksége és a bizalmi küldöttek együttes ülésén részletesen megtárgyalták. A Vasutasok Szakszervezete központi vezetőségének csütörtöki ülésén ezért elsősorban a tervek teljesítését segítő szakszervezeti tennivalókkal foglalkoztak. A központi vezetőség állásfoglalásában a szakszervezeti tennivalók közül kiemelte: a tervek végrehajtását szolgáló gazdasági, szervezési intézkedéseket segítsék elő a munkaverseny jó szervezésével, a rend és a fegyelem megszilárdításával, s a jogok és a kötelességek együttes érvényesítésével. A nagyobb feladatok eredményes végrehajtása nem nélkülözheti az üzemviteli tartalékok fokozottabb hasznosítását. A szakszervezeti szervek segítsék a fizikai és a műszaki dolgozók szorosabb együttműködését. A bizalmiak közreműködésével sokat tehetnek a létszámhiány enyhítésében is. Kezdeményezéseikkel támogassák a gazdasági vezetőket a munkaerő belső átcsoportosítására, elsősorban a kis forgalmú helyeken a kellően ki nem használt munkakörök összevonására, a szolgálat egyszerűsítésére. (MTI) Kooperáció Évi egy mi 141 ó dollárról négymillióra nő a következő években a Csepel Művek szerszámgépgyárának exportja. Ezt a nagyarányú fejlődést egy csütörtökön aláírt kooperáció teszi lehetővé. A csepeli gyár, a Technoimpex Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével, első ízben kötött gyártási együttműködési szerződést egy osztrák céggel. Ennek értelmében a csepeli üzem és a Heid AG. Maschinen Fabrik a következő öt évben közösen tervezi meg, majd gyártja és értékesíti az új esztergagépcsaládot. A szerszámgépekbe az Elektronikus Mérőkészülékek Gyárában kifejlesztett és már sorozatban készülő Hunor—712 típusú CNC, azaz miniszámítógép-vezérlést szerelik. (MTI) Egység a szemléletben, a munkában Összevont taggyűlés a Tisza—Maros-szög Tsz-ben Tizennégy pártcsoportban és négy alapszervezetben 150 párttag vitatta meg a kongresszusi irányelveket, az 1980-as cselekvési programot, és választotta meg az új pártvezetőséget a Tisza—Maros-szög Tsz-ben. Az összevont taggyűlésen Marton Nándor, a pártvezetőség titkára teljes, tiszta képet tárhatott a párttagság elé mind a pártéletről, mind pedig a gazdaságpolitikai célkitűzések eléréséről, a közös gazdaság eredményeiről , az elmúlt öt évben. Alapvető és legnagyobb eredmény itt, hogy Szőreg, Kübekháza, Újszentiván és Tiszasziget térsége nemcsak a földdel, minden ingó és ingatlan vagyonával egyesült közös gazdasággá. A téesz tagsága e négy helységből mára összeforrott, együttes akaratot képvisel, s a valamikori rivalizálás átterelődött a munkára, a közös bizonyításra. A szejregi központú gazdaság Szegedhez tartozik, s ilyenformán a kübekházi, az újszentiváni és a tiszaszigeti téesztagok is közelebb kerültek a városhoz, lakóinak ellátásához. Mire is mentek az együttes erővel? Termelési értékben meghaladták a 230 millió forintot. Ennyivel zárják majd az 1979-es esztendőt, amelynek rossz időjárása ugyan kivett a közös kasszából 11 millió forintot. A szövetkezet vagyona évről évre emelkedett, s most 408 millió forint értéket képvisel. 1976- tól 1979 végéig a termelés 11,1 százalékkal emelkedett, a nyereség pedig 13,4 százalékra gyarapodott. Az ágazatok — a növénytermelés, az állattenyésztés, a kertészet és faiskola, a kisegítő, ipari jellegű üzemek — évről évre fejlődtek, ha nem is egyenletesen. Csak néhány példát erre: itt van az ország második legnagyobb faiskolája. Évente 7 ezer 500 sertést adnak a népgazdaságnak, továbbá nagy mennyiségű baromfit, tojást, zöldségfélét, tejet. Az egy tehénre jutó évi tejtermelés itt 3 ezer 952 liter. 1975-től napjainkig saját erőből 89 millió 688 ezer forintot fordítottak beruházásokra. A szövetkezet sok irányú segítségével és közvetítésével a háztáji gazdaságok tavalyi termékforgalma 23 millió forint. Ez a növekedés 1976-hoz viszonyítva több mint 100 százalék. A pártvezetőség és az alapszervezet cselekvési programjában a többi között továbbra is a különösen fontos feladatok között szerepel a háztáji gazdaságok árutermelésének segítése olyan eszközökkel, amelyek szinkronban vannak , a szövetkezet terveivel és érdekeivel. E gazdaságra jellemző a dinamikus fejlődés — a nehézségek ellenére is —, amely a közösből eredő jövedelemre is érvényes. Az egy főre jutó évi jövedelem most 47 ezer 952 forint. A most kifizetett évi prémium 3,5 millió forint. Az összegezés szerint ebben a gazdaságban teljesítették az ötödik ötéves terv eddig eltelt időszakában a kitűzött feladatokat,és számolnak a jövőben várható nehezebb körülményekkel. A pártvezetőség cselekvési programja erre részletesen ki is tért, pontosan meghatározva: mi a kritériuma annak, hogy a gazdaságpolitikai elvek érvényesülhessenek minden területen, kezdve a termelés hatékonyságának fokozásától a költségekkel való gazdálkodásig, a termelési szerkezet alakításától a munkaimrós javításáig, a minőségi követelményektől az ágazatok önállóságának növeléséig. A pontosan meghatározott feladatokat névre szólóan fogalmazták meg a cselekvési programban a növénytermesztésben, a kertészetben, az állattenyésztésben, a melléküzemágban dolgozók részére, a vezetőktől a beosztottakig, s külön fejezet szól a háztáji gazdaságok segítésében az eszközök és módszerek alkalmazásáról. Az összevont taggyűlésén elnöklő Bódi Jánosnak könnyű dolga volt. A vitában való részvételre nem kellett ösztönözni, jóllehet pártcsoportértekezleteken, a beszámoló és a vezetőség választó, az irányelveket, s a cselekvési programot megvitató taggyűléseken sokan elmondták véleményüket. Az MSZMP Szeged városi bizottságának képviseletében dr. Boda Sándor ismertette a pártbizottság osztályainak minősítését a téesz pártvezetőségének az elmúlt öt évben végzett munkájáról. A vitában felszólalt Varga Istvánná, Pálinkás István, Sánncz József, Hegedűs Antal, Nieszner Ferenc, Kiss Lajosné, Molnár Imre, Nacsa Ferenc, Ross Jenő. Mondandójuk kötődött a párt XII. kongresszusa irányelveiből adódó és erre a gazdaságra is érvényes feladatok végrehajtásához. A pártvezetőség megválasztását bizonyítja a jó előkészítő, a párttagság véleményét kikérő felmérő munka, hogy azok kerüljenek az irányító testületbe, akik arra rátermettek, élvezik a párttagok és a pártonkívüliek bizalmát, és képesek a párt politikájának végrehajtására mozgósítani. Egyöntetű szavazással választották titkárnak ismét Márton Nándort, vezetőségi tagnak Nagy Sándort, Molnár Erikát, Kiss Lajosnál, Csengeri Józsefet, Mák Andrást, Nacsa Ferencet, Barcsai Zoltánt, Ábrahám Jánost. A jelölő bizottság és elnöke, Gulyás Győző örömmel nyugtázta, hogy körültekintő munkája eredményes volt. A párttagság azoknak adott bizalmat, akikben látni véli akarata következetes végrehajtását a Tisza—Maros-szog Tsz és tagsága érdekében. Lödi Ferenc anyák támogatása, a nyugdíjrendszer, hol és mennyi munkahelyet létesítünk, illetve szüntetünk meg, milyenek a kereseti viszonyok, a munkakövetelmények és munkafeltételek, a közlekedés, a lakáshelyzet stb. Amennyiben tehát azt akarjuk, hogy az emberek ott dolgozzanak, ahol a korábbiaknál hatékonyabb munkát végeznek, akkor az irányítás és szabályozás eszközeivel kedvező feltételeket és körülményeket kell teremteni ott, ahol a létszám foglalkoztatása — esetleg bővítése — népgazdasági érdek. Így a dolgozók szabadon, egyéni érdekeiktől vezérelve, saját akaratukból oda mennek, ahol munkájukra a társadalomnak szüksége van. Ezt szolgálja — a helytelen gyakorlat megszüntetését is elősegítve — a gazdasági szabályozás, az érdekeltségi rendszer napjainkban ismertté vált korszerűsítése, módosítása. — A termelés hatékonyságának javításához elengedhetetlen, hogy aki a többinél jobban dolgozik, az jobban éljen. Ennek az elvnek érvényesülését hogyan segíti a keresetszabályozási rendszer 1980. január elsejei változása? — A szabályozórendszer szerves részeként működő bér- és keresetszabályozásnak fontos szerepe van az anyagi érdekeltség irányának meghatározásában, a munka hatékonyságának növelésében, gazdaságpolitikai céljaink elérését szolgáló intézkedések anyagi ösztönzésében. Való igaz, hogy a jelenlegi bér- és keresetszabályozás, elsősorban mértékeiben, nem mindenben elégíti ki ezeket az igényeket. Nem támaszt kellően feszített követelményeket a vállalatokkal szemben, és ezért nem ösztönöz eléggé a korábbinál hatétramjabb munkára. Ezr elsősorban asztal lilán össze, hogy az eredményes és a hatékonyságot dinamikusan javító vállalatok dolgozóinak bére az utóbbi években alig nőtt gyorsabban, mint az alacsony jövedelmezőséggel gazdálkodóké- Többek között ezért is olyan megoldásokkal egészítettük ki a bérszabályozás jelenlegi rendszerét, amelyek az eddigieknél nagyobb mozgásszabadságot biztosítanak ahhoz, hogy a keresetek a terv keretei között, a gazdasági hatékonyság különbségei szerint differeciálódjanak. Ez évtől kezdve következetesebben érvényesítjük azt az elvet, hogy a bér- és a keresetnövelés minden forintját követelményekhez kell kötni. Csak ott lesz lehetőség béremelésre, ahol javítják a gazdasági tevékenység eredményét... — Megszűnik az úgynevezett ,,bérfék’’? — „Bériek” eddig sem volt. A vásárlóerő tervezett keretek között tartása miatt azonban továbbra is fenn kell tartani a bérszínvonal növelésének bizonyos szint feletti adóztatását. A tavalyi 6 százalékos érték 1980. január 1 -től 9-re növekedett. Ez azonban csak lehetőség, mert a bérfejlesztés kizárólag hatékonyabb munkával alapozható meg. A 9 százalék tehát nem „járandóság”. Egyébként az úgynevezett ,,adóküszöb" sem abszolút korlát, hanem olyan döntési pont, amelyen belül a bérszínvonal emeléséhez az általánosnál nagyobb követelmények fűződnek. A bérszabályozás uralkodó típusa a jövőben is a vállalati teljesítményhez kötött bértömeg-szabályozás lesz- Ez a forma a vállalati kollektívákat anyagilag is érdekeltté teszi a létszámfelesleg feltárásában és felszámolásában, mert a létszámcsökkenet révén megtakarított bét. a jogszabályokban előírt mértékig a megmaradók bérének emelésére használható. A határ meghúzásával kizárjuk a korábban laza létszámgazdálkodást folytatókat abból a ..lehetőségből”, hogy — ha átmenetileg is — csak a létszám erőteljes csökkentésével teremtsenek maguknak jelentős béremelési forrásokat. Egyébként a bér- és keresetszabályozási rendszer ösztönző hatása csak akkor érvényesülhet, ha párosul a vállalatokon belüli érdekeltség javításával, a belső irányítási rendszer korszerűsítésével. Ennnek következtében pedig a dolgozók keresetét mind szélesebb körben kötik olyan követelményekhez, amelyek megfelelő szoros összefüggést teremtenek az egyén, a csoport, illetve a gazdasági egység egészének teljesítménye között. — Ezt az összhangot a módosított munkajogi szabályozás is elősegíti? — Igen. A munkaerő ésszerűbb elosztása, a rugalmasabb foglalkoztatás, a szakismeretek jobb hasznosítása, a fegyelem megszilárdítása érdekében néhány új munkaügyi jogszabály is érvénybe lépett 1980. január elsejétől, így például mód lesz arra, hogy az érdekeltek vállalatukkal nem egy, hanem több munkakör ellátásában is megállapodjanak. Lehetővé válik — közös érdekeltség esetén —, hogy a dolgozó saját vállalatánál, munkaidő után, mellékfoglalkozást vállaljon. Ennek során az is kiderülhet, hogy egyesek a mellékfoglalkozásban végzett tevékenységben nagyobb eredmény elérésére képesek, mint főállásukban. Ebben az esetben célszerű a megfelelő következtetések levonása AN DK ASS 1 ANTAL Új bányaüzemek A folyamatos termelés mellett az új szénmezők bekapcsolásának előkészítőire összpontosítja erőit ebben a esztendőben a Közép-dunántúli Szénbányák Vállalat, ezzel alapozzák meg a széntermelés 1982-től tervezett növelését — hangoztatták többek között csütörtökön Veszprémben, a vállalatnál megtartott műszaki tanácskozáson. A vállalat és a Bányaműszaki Felügyelőség szakemberei közösen vitatták meg az idei termelési és műszaki feladatokat. A megbeszélésen elmondták, hogy most érezteti hatását a szénkutatás korábbi visszafogása. A vállalatnál mind sürgetőbbé vált az új szénmezők bekapcsolása, amelyek előkészítése jó ütemben halad. Az Országos Földtani Kutató-Fúró Vállalat szakemberei Balinkán, Dudaron és Magyarpolányban a kutatófúrások befejezéséhez közelednek. Jövőre már új mezőt kapcsolnak a balinkai és a dudari szénbányához is. A tanácskozáson a Bányaműszaki Felügyelőség képviselői méltatták a Középdunántúli Szénbányák Vállalat biztonsági intézkedéseit és a balesetek csökkenésében elért eredményeit. (MTI)