Délmagyarország, 1980. június (70. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-01 / 127. szám

Pihenés és munka Dolgos hétvége a Szaljut—6 űrállomáson A szokásosnál 50 perccel később volt ébresztő szomba­ton a Szaljut—6 űrállomáson dolgozó nemzetközi űrexpe­díció részére, mert a kísérleti programban szereplő felada­tok teljesítése miatt pénteken este valamivel később mentek aludni is. Míg az állandó sze­mélyzet tagjai, Leonyid Po­pov és Valerij Rjumin a szombati, könnyített munka­rendnek megfelelően viszony­lag több szabad időt kapott — bár természetesen el kel­lett végezniük a berendezések ellenőrzését és a­­ számukra igen fontos tornát, emellett néhány kísérletet is —, a lá­togatókra sok munka várt: az űrállomáson töltött napok alatt nem sok idő jutott pihe­nésre. A munkarendben a Föld megfigyelése és filmfelvéte­lek készítése szerepelt. Vale­ri­j Kubászov és Farkas Ber­talan napi programja mint­egy féltucat kísérlet volt, fő­ként az atmoszféra és a bio­szféra vizsgálata terén. Az űrállomás lakói együtt ebé­deltek és vacsoráztak, s együtt tartották meg televí­ziós riportjukat is. Az atmoszféra és a bioszféra Bajkonur vizsgálata A szovjet—magyar űrex­pedíció szombati programjá­­b­an szereplő „Bioszféra.M ’ program célja az érdekesebb földfelszíni képződmények és­­ a természeti jelenségek ta­­nulmányozása. A kísérletben az űrhajósok személyes dön­tésük, szabad szemmel vég­zett megfigyeléseik alapján készítenek kézi kamerájuk­kal színes fényképfelvétele­ket. A „Bioszféra-M” program négy egységből áll. A „Kár­pát­’ kísérletben geomorfoló­­gai cé­ból fényképezik a földfelszín meghatározott területeit — köztük a Kár­pát-medencét; a „Metamorf” kísérletben a geológiai ha­tárvonalak és törésvonalak területét, s az átalakulás szakaszában levő geológiai képződményeket (vulkáno­kat, fiatal medencéket, stb.) fényképezik; az ,,Óceán” kí­sérletben az óceánokról ké­szí­tene­k felvételeket: vizs­gálják a partvonal alakulá­sát, a nagy kiterjedésű óceáni örvényeket, a ■ víz mozgását, tisztaságát, a plankton fel­halmozódásokat; a „Ciklon” kísérlet célja pedig az űrkomplexumról megfi­gyelhető meteorológiai je­lenségek (ciklonok, időjárási frontok) fényképezése. A „Bioszféra-M” program keretében vizsgálni kívánt területekről és jelenségekről az űrhajósok térképvázlato­kat és részletes leírást vit­tek magukkal, ezeken belül azonban saját megfigyelé­seik alapján szabadon vá­laszthatják ki a megfigyelési objektumokat. Farkas Ber­talan és Valerij Kubászov a többi kísérletnél is nagyobb kedvvel hajtja végre ezt a programot, hiszen — mint az eddigi rádiókapcsolatok so­rán kiderült — mindkettő­jük kedvenc foglalatosságai közé tartozik a földfelszín megfigyelése és fényképe­zése. A Szojuz–36 űrhajósai szombaton is folytatják a légkör kutatását. E célt szolgálja a „Polarizáció—1” és a „Polarizáció—2” kísér­A Földmérési Intézet pen­­ci kozmikus geodéziai ob­szervatóriuma egyik részle­gének tevékenysége szoro­san kapcsolódik az űrhajó­sok programjához. Az erő­forrás-kutatási csoport a fe­lelőse mindazoknak a mé­réseknek, amelyeket az or­szág különböző kijelölt tér­ségében az űrhajó legénysé­gével együtt végeznek el a Földön és a levegőben, ők koordinálják az ország más intézményeiben folyó, s va­let — mindkettő a navigá­ciós feladatok végrehajtásá­hoz kapcsolódik. A navigációs optikai ké­szülékek által végzett mé­rések adatai attól függően változnak, hogy az űrhajó milyen távolságban repül a Földtől, s hogy az adott tér­ségben milyen a légtér ál­lapota. A ,,Polarizáció_1" kísérlet célja a különböző atmoszfe­rikus helyzetek hatásainak kutatása azokon a pontokon, ahol a napfényt a Föld kü­lönböző szögek alatt tük­rözi. A kísérletet az űrhajó­sok polarizációmérő-eszköz segítségével hajtják végre. lamilyen szállal az űrkuta­tás népgazdasági hasznosítá­sához kapcsolódó munkát, így állandó kapcsolatot tartanak többek között az Eötvös Lo­­ránd Tudományegyetem két tanszékével, a Magyar Ál­lami Földtani Intézettel. Az obszervatórium 1976 óta működik Pencen, Pest megye váci járásában. Vezetője dr. Almár Iván csillagász, a fizikai tudományok doktora. Az intézményben dolgozó szakemberek négy esztendő­ jubileuma Ünnepségeken emlékeznek meg a hét végén a világ­szerte ismert szovjet űrre­­pülőtér és lakóvárosa fenn­állásának 25 éves jubileumá­ról. A kazah Sztyeppe mé­lyén negyedszázaddal ez­előtt készültek el az űrrepü­lőtér első létesítményei. Az űrrepülőtér lakóvárosa negyedszázados jubileumá­t méltón ünnepik meg. A la­kótelep középpontjában ér­dekes új emlékművet állíta­nak:­ a Szojuz-típusú űrha­jók hordozó­rakétájának ma­kettjét, a rá szerelt űrhajó­­val a szállítószerkezeten. Az ünnepségeket a város stadi­onjában rendezendő gyűlést tetőzi be, De részt vesznek nemzetközi programokban, kozmikus geodéziai feladatokat teljesí­tenek, elsősorban mestersé­ges holdak megfigyelésével. A magas színvonalú kuta­tómunka korszerű felszere­léseket igényel. Az SGB-jelű nagy távcsőre­ szerelt Inter­­kozmosz lézer-radar beren­dezéssel például egy 2800— 3000 kilométer távolságra lévő mesterséges hold hely­zetét körülbelül egy méter pontossággal határozhatják meg. Az erőforrás-kutatási cso­port 1978 óta foglalkozik távérzékeléses adatok — űrfelvételek — feldolgozásá­nak előkészítésével. Ilyen adatokat korábbi űrrepülése­ket követően már kaptak. Most a szovjet—magyar űr­hajós legénység közreműkö­désével rendkívül jelentős mértékben gyarapodik a ha­zánkra vonatkozó tudomá­nyos mérések és megfigyelé­sek­ halmaza. A Pencre érkező adatok feldolgozása az űrhajó Ma­gyarországra vonatkozó prog­ramjának befejeztével kez­dődik meg. Ez természetesen sokszorta több időt vesz majd igénybe, mint amennyi a magyar űrhajós utazásának tartama. A lehetséges ered­mény azonban megéri a hosszas fáradozást, mert a már meglévő és a mostani­akkal tovább gyarapodó mé­rési adatok haszna a tudo­mány és a gazdaság számá­ra szinte felmérhetetlen. Összehangolt mérések Koordinációs központ Pencen — Mi a feladata ? Az űrállomás vend­égasztalánál Farkas Bertalan (képünkön jobbról) magyar ételek­kel kínálja Kubászovot, Rjumint és Popovot 70. évfolyam 127. szám 1980. június 1., vasárnap Ára: 1,60 forint Ünnepi könyvhét '80 Országos megnyitó Szegeden Az ötvenegyedik magyar ünnepi könyvhét országos megnyitóját Szegeden rendezték meg tegnap, szombaton délben. Több százan gyülekeztek a szemerkélő eső ellené­re a­ Dugonics téren felállított pavilonok körül, a jubileumi szökőkút körüli könyvtéren. A megnyitás ünnepi eseményén ott voltak a könyvek fölött bábáskodó szervek vezetői, a kiadók, nyomdák, terjesztők képviselői. Részt vett a meg­nyitón a megyei pártbizottság képviseletében dr. Sebe János osztályvezető, ott volt Török József, a városi pártbizottság első titkára. Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyet­tese. Papp Gyula, a városi tanács elnöke. Az ünnepi könyvhetet Garai Gábor Kossuth-díjas költő, az írószövet­ség főtitkára nyitotta meg. A műsorban közreműködött a vasutas művelődési ház fúvószenekara és a Szegedi Nem­zeti Színház művészei. Már az első napon nagy forgalmat, bonyolítottak le a könyvárusító helyek, igen népszerűek a könyvheti kiadványok, különösen keresettek a helyi kö­tetek. Az egyetemek központi épülete előtti könyvtéren Garai Gábor a könyv társadalmi szerepéről és életünkben betöl­tött társszerepéről is beszélt megnyitójában A könyvünnepre hazánkba érkezett külföldi írók küldött­sége a tegnapi napot Szegeden töltötte. A bolgár, lengyel, cseh, jugoszláv, NDK-beli, román, vietnami és szovjet író­vendégek részt vettek az ünnepélyes megnyitón, majd dél­után a TIT Kárász utcai klubjában ankéton találkoztak magyar kollégáikkal Nagy László felvételei Három könyvkiállítás nyílt tegnap, mindhárom a szépség jegyében. A Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában dr. Lovász Kálmán, a Nyomdaipari E­gyesülés elnöke nyitotta meg három dél-alföldi nyomda — gyomai Kner, békéscsabai Dürer és a Szegedi Nyomda — legszebb könyveiből válogatott kiállítást (képünkön). A Közműve­lődési Palota Kupola Galériájában a 25 éves Corvina 390 kötetét ajánlotta az érdeklődők figyelmébe a kiadó igazga­tója, Szabó József. A szegedi Ifjúsági Ház pedig az elmúlt év legszebb könyveinek adott otthont

Next