Délmagyarország, 1980. június (70. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-01 / 127. szám
Pihenés és munka Dolgos hétvége a Szaljut—6 űrállomáson A szokásosnál 50 perccel később volt ébresztő szombaton a Szaljut—6 űrállomáson dolgozó nemzetközi űrexpedíció részére, mert a kísérleti programban szereplő feladatok teljesítése miatt pénteken este valamivel később mentek aludni is. Míg az állandó személyzet tagjai, Leonyid Popov és Valerij Rjumin a szombati, könnyített munkarendnek megfelelően viszonylag több szabad időt kapott — bár természetesen el kellett végezniük a berendezések ellenőrzését és a számukra igen fontos tornát, emellett néhány kísérletet is —, a látogatókra sok munka várt: az űrállomáson töltött napok alatt nem sok idő jutott pihenésre. A munkarendben a Föld megfigyelése és filmfelvételek készítése szerepelt. Valerij Kubászov és Farkas Bertalan napi programja mintegy féltucat kísérlet volt, főként az atmoszféra és a bioszféra vizsgálata terén. Az űrállomás lakói együtt ebédeltek és vacsoráztak, s együtt tartották meg televíziós riportjukat is. Az atmoszféra és a bioszféra Bajkonur vizsgálata A szovjet—magyar űrexpedíció szombati programjában szereplő „Bioszféra.M ’ program célja az érdekesebb földfelszíni képződmények és a természeti jelenségek tanulmányozása. A kísérletben az űrhajósok személyes döntésük, szabad szemmel végzett megfigyeléseik alapján készítenek kézi kamerájukkal színes fényképfelvételeket. A „Bioszféra-M” program négy egységből áll. A „Kárpát’ kísérletben geomorfológai céból fényképezik a földfelszín meghatározott területeit — köztük a Kárpát-medencét; a „Metamorf” kísérletben a geológiai határvonalak és törésvonalak területét, s az átalakulás szakaszában levő geológiai képződményeket (vulkánokat, fiatal medencéket, stb.) fényképezik; az ,,Óceán” kísérletben az óceánokról készítenek felvételeket: vizsgálják a partvonal alakulását, a nagy kiterjedésű óceáni örvényeket, a ■ víz mozgását, tisztaságát, a plankton felhalmozódásokat; a „Ciklon” kísérlet célja pedig az űrkomplexumról megfigyelhető meteorológiai jelenségek (ciklonok, időjárási frontok) fényképezése. A „Bioszféra-M” program keretében vizsgálni kívánt területekről és jelenségekről az űrhajósok térképvázlatokat és részletes leírást vittek magukkal, ezeken belül azonban saját megfigyeléseik alapján szabadon választhatják ki a megfigyelési objektumokat. Farkas Bertalan és Valerij Kubászov a többi kísérletnél is nagyobb kedvvel hajtja végre ezt a programot, hiszen — mint az eddigi rádiókapcsolatok során kiderült — mindkettőjük kedvenc foglalatosságai közé tartozik a földfelszín megfigyelése és fényképezése. A Szojuz–36 űrhajósai szombaton is folytatják a légkör kutatását. E célt szolgálja a „Polarizáció—1” és a „Polarizáció—2” kísérA Földmérési Intézet penci kozmikus geodéziai obszervatóriuma egyik részlegének tevékenysége szorosan kapcsolódik az űrhajósok programjához. Az erőforrás-kutatási csoport a felelőse mindazoknak a méréseknek, amelyeket az ország különböző kijelölt térségében az űrhajó legénységével együtt végeznek el a Földön és a levegőben, ők koordinálják az ország más intézményeiben folyó, s valet — mindkettő a navigációs feladatok végrehajtásához kapcsolódik. A navigációs optikai készülékek által végzett mérések adatai attól függően változnak, hogy az űrhajó milyen távolságban repül a Földtől, s hogy az adott térségben milyen a légtér állapota. A ,,Polarizáció_1" kísérlet célja a különböző atmoszferikus helyzetek hatásainak kutatása azokon a pontokon, ahol a napfényt a Föld különböző szögek alatt tükrözi. A kísérletet az űrhajósok polarizációmérő-eszköz segítségével hajtják végre. lamilyen szállal az űrkutatás népgazdasági hasznosításához kapcsolódó munkát, így állandó kapcsolatot tartanak többek között az Eötvös Loránd Tudományegyetem két tanszékével, a Magyar Állami Földtani Intézettel. Az obszervatórium 1976 óta működik Pencen, Pest megye váci járásában. Vezetője dr. Almár Iván csillagász, a fizikai tudományok doktora. Az intézményben dolgozó szakemberek négy esztendő jubileuma Ünnepségeken emlékeznek meg a hét végén a világszerte ismert szovjet űrrepülőtér és lakóvárosa fennállásának 25 éves jubileumáról. A kazah Sztyeppe mélyén negyedszázaddal ezelőtt készültek el az űrrepülőtér első létesítményei. Az űrrepülőtér lakóvárosa negyedszázados jubileumát méltón ünnepik meg. A lakótelep középpontjában érdekes új emlékművet állítanak: a Szojuz-típusú űrhajók hordozórakétájának makettjét, a rá szerelt űrhajóval a szállítószerkezeten. Az ünnepségeket a város stadionjában rendezendő gyűlést tetőzi be, De részt vesznek nemzetközi programokban, kozmikus geodéziai feladatokat teljesítenek, elsősorban mesterséges holdak megfigyelésével. A magas színvonalú kutatómunka korszerű felszereléseket igényel. Az SGB-jelű nagy távcsőre szerelt Interkozmosz lézer-radar berendezéssel például egy 2800— 3000 kilométer távolságra lévő mesterséges hold helyzetét körülbelül egy méter pontossággal határozhatják meg. Az erőforrás-kutatási csoport 1978 óta foglalkozik távérzékeléses adatok — űrfelvételek — feldolgozásának előkészítésével. Ilyen adatokat korábbi űrrepüléseket követően már kaptak. Most a szovjet—magyar űrhajós legénység közreműködésével rendkívül jelentős mértékben gyarapodik a hazánkra vonatkozó tudományos mérések és megfigyelések halmaza. A Pencre érkező adatok feldolgozása az űrhajó Magyarországra vonatkozó programjának befejeztével kezdődik meg. Ez természetesen sokszorta több időt vesz majd igénybe, mint amennyi a magyar űrhajós utazásának tartama. A lehetséges eredmény azonban megéri a hosszas fáradozást, mert a már meglévő és a mostaniakkal tovább gyarapodó mérési adatok haszna a tudomány és a gazdaság számára szinte felmérhetetlen. Összehangolt mérések Koordinációs központ Pencen — Mi a feladata ? Az űrállomás vendégasztalánál Farkas Bertalan (képünkön jobbról) magyar ételekkel kínálja Kubászovot, Rjumint és Popovot 70. évfolyam 127. szám 1980. június 1., vasárnap Ára: 1,60 forint Ünnepi könyvhét '80 Országos megnyitó Szegeden Az ötvenegyedik magyar ünnepi könyvhét országos megnyitóját Szegeden rendezték meg tegnap, szombaton délben. Több százan gyülekeztek a szemerkélő eső ellenére a Dugonics téren felállított pavilonok körül, a jubileumi szökőkút körüli könyvtéren. A megnyitás ünnepi eseményén ott voltak a könyvek fölött bábáskodó szervek vezetői, a kiadók, nyomdák, terjesztők képviselői. Részt vett a megnyitón a megyei pártbizottság képviseletében dr. Sebe János osztályvezető, ott volt Török József, a városi pártbizottság első titkára. Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese. Papp Gyula, a városi tanács elnöke. Az ünnepi könyvhetet Garai Gábor Kossuth-díjas költő, az írószövetség főtitkára nyitotta meg. A műsorban közreműködött a vasutas művelődési ház fúvószenekara és a Szegedi Nemzeti Színház művészei. Már az első napon nagy forgalmat, bonyolítottak le a könyvárusító helyek, igen népszerűek a könyvheti kiadványok, különösen keresettek a helyi kötetek. Az egyetemek központi épülete előtti könyvtéren Garai Gábor a könyv társadalmi szerepéről és életünkben betöltött társszerepéről is beszélt megnyitójában A könyvünnepre hazánkba érkezett külföldi írók küldöttsége a tegnapi napot Szegeden töltötte. A bolgár, lengyel, cseh, jugoszláv, NDK-beli, román, vietnami és szovjet íróvendégek részt vettek az ünnepélyes megnyitón, majd délután a TIT Kárász utcai klubjában ankéton találkoztak magyar kollégáikkal Nagy László felvételei Három könyvkiállítás nyílt tegnap, mindhárom a szépség jegyében. A Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában dr. Lovász Kálmán, a Nyomdaipari Egyesülés elnöke nyitotta meg három dél-alföldi nyomda — gyomai Kner, békéscsabai Dürer és a Szegedi Nyomda — legszebb könyveiből válogatott kiállítást (képünkön). A Közművelődési Palota Kupola Galériájában a 25 éves Corvina 390 kötetét ajánlotta az érdeklődők figyelmébe a kiadó igazgatója, Szabó József. A szegedi Ifjúsági Ház pedig az elmúlt év legszebb könyveinek adott otthont