Délmagyarország, 1980. június (70. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-01 / 127. szám

2 A hét 3 kérdése • Mi a nemzetközi vissz­­hangja a szovjet—magyar űrkísérletnek? Valóságos űrszakemberek lettünk a héten, annyi min­dent láttunk, hallottunk, ol­vastunk a kozmikus techni­káról, a tudományos kísérle­tekről, s nem utolsósorban az emberi helytállásról. Ez így természetes, hiszen ha az űr­­korszakban minden fontos mozzanat közérdeklődésre tarthat számot, hozzánk most különösképpen közel áll az első magyar kutató űrhajós tevékenysége. A tudós kollektíváknak alighanem még jó időre lesz szükségük a kozmoszban végzett munka részletes érté­kelésére, de a nemzetközi visszhangot is figyelembe vé­ve, néhány „földi" következ­tetést máris levonhatunk. Az első ezek közül az Interkoz­­mosz programban megteste­sülő együttműködés, amely lehetővé tette, hogy a szov­jet kozmonauták oldalán im­már az ötödik szocialista or­szág küldhessen fel űrutast. Nem titok, hogy további je­löltek is gyakorolnak, készü­lődnek. A közösen kimun­kált feladatok végrehajtása, a szükséges műszerek és fel­szerelések biztosítása kölcsö­nösen előnyös összmunka ki­váló példája. Az űrben, amelynek atom­fegyver-mentesítéséről egy fontos ENSZ-határozat dön­tött. messzemenő lehetőségek adódnak a békés egymás­­ mellett élés megvalósítására is. (Természetesen békés egy­más mellett repülésről, sőt, a súlytalanság állapotában békés egymás mellett lebe­gésről van szó...) Aligha véletlen, hogy az enyhülés felszálló ágában közös, szov­jet—amerikai űrkísérlet zaj­lott, s később felvetődött an­nak gondolata, hogy­ valame­lyik jövőbeni Szojuzon in­diai, netán francia űrhajós is helyet­t­ f­elkö­t sorban földi viszonylatokkal .magyarm/hatós;. miért e két ország polgárai jönnek szá­mításba, éppen ebben az idő­szakban. S az űrhajózásnak mindig van egy vissza-visszatérő, jelképes eleme. Fényképezik a Földet, fentről a magasból, s nyilván a legszívesebben azt mondanak, amit a min­denkori fotográfus: barátsá­gos arcot, kérek! Az űrből le­­tekintők különösen szépnek látják Földünket, a színár­nyalatok miatt kék bolygó­nak is nevezték, s joggal ál­lapították meg: kozmikus madártávlatokból bizony ki­csinek tűnik. Óhatatlanul ar­ra kell gondolnunk, milyen jó is lenne, ha ez a csoda­szép bolygónk barátságos arcát mutatná. Végéhez közeledik az első magyar űrutas kozmikus te­vékenysége. Miközben társá­val együtt, szerencsés vissza­térést. Földet érést kívánunk a kozmikus expedíció után — nem ünneprontás földi következtetéseket levonni, földi gondjainkról is szót ej­teni. Erőt és biztatást merít­ve az űr végtelenjéből is. O Mi a jelentősége a meg­élénkült kelet—nyugati párbeszédnek? A washingtoni fesztívség­­szítással együttjáró, valósá­gos „diplomáciai tetszhalál" után, május második fele is­mét élénkülést hozott a ke­let—nyugati kapcsolatokban. A most záródó héten szovjet —svéd külügyminiszteri ta­lálkozó zajlott Moszkvában. Tyihonov, a szovjet kormány elnökhelyettese Bonnban járt miniszteri szintű párbeszédre­került sor Berlinben a két német állam képviselői kö­zött. Tárgyaltak, megbeszé­léseket folytattak másutt is: a BNV alkalmából Budapes­ten járt például az NSZK gazdaságügyi és az Egyesült Államok kereskedelemügy minisztere. A szocialista országok — amint azt varsói csúcsérte­kezletükön is kinyilvánítot­ták — változatlanul a békés egy­más mellett élést tartják a­­ nemzetközi kapcsolatok egyetlen ésszerű útjának Nem rajtuk múlott a feszült­ség kiéleződése, s továbbra is mindent megtesznek az eny­hülés vívmányainak védel­mére. Ezt fogalmazta meg a szovjet—rsvéd dokumentum, s felhívta a figyelmet arra, hogy a nehezebb körülmé­nyek között is közös erőfe­szítéseket kell tenni a mad­ridi Európa találkozó ered­ményességéért. Bonnban hosszú távú téma, a huszon­öt éves szovjet—nyugatné­met­ gazdasági együttműkö­dés került terítékre, önmagá­ban is bizonyítva: a békés kapcsolatokat nem átmeneti, konjunkturális tényezőnek tekintik. Folynak az előké­születek a következő progra­mokra is: Schmidt kancellár június végén utazik Moszk­vába (a kilencek, majd a hét vezető fejlett tőkés ország velencei találkozóit köve­tően), s tervbe vettek egy Schmidt—Honecker találko­zót­ is. A kelet—nyugati ta­lálkozók sűrűsége, főként pe­dig légköre ugyan nem érte még el az előző időszakét, de valamelyest engedni lát­szik az év kezdetén elhatal­masodott fagy. Jó lehetősé­gek vannak arra is, hogy az élénkülő beszélgetések során azok szigetelődjenek el, akik következetesen ki akarják vonni magukat a tárgyalá­sokból. Washington fő érve az af­­gán problémára való hivat­kozás. Több-kevesebb siker­rel, hasonló fel­lépést javasol szövetségeseinek is. Ebből a szempontból jogos érdeklő­dést keltett a legújabb afgán kormánynyilatkozat, amelyet Leonyid Brezsnyev is támoga­tott, a Moszkvában időző dél-jemeni államfővel folyta­tott tárgyalásain, az elhang­zott fontos pohárköszön­tő­ben. Az afgán javaslat lé­nyegében három pontban összegezi­­ a rendezés útját és pontos menetrendet szab. Ezek szerint induljanak szé­les körű tárgyalások az ösz­­s­zg­­ érdekeinek bevonásával, és zárják ki a beavatkozást Afganisztán ügyeibe: egy ilyen megegyezést nemzetkö­zileg is szavatoljanak, bele­értve a Szovjetunió és az Egyesült Államok garanciá­ját, s a politikai rendezés nyomán napirendre kerülhet az országban tartózkodó szovjet csapat kontingens ki­vonása, amely éppen az is­mert körülmények kényszere miatt állomásozik ott. • Mi történt a Távol-Kele­ten? Dél-Koreából szabályos ha­dijelentések érkeznek: a hadsereg elfoglalta a körül­zárt Kvang­zsut, a telefotó­­kor a megtorlás szörnyű ké­pei érkeznek, ám közben Mokoho kikötővárosban lán­golt fel újabb zendülés. Ért­hető, ha ezek a fejlemények helyet kértek maguknak a tokiói japán—kínai tárgyalá­sokon is. Hua Kuo-feng sze­ntélyében különben első íz­ben­ látogatott kínai kor­mányfő a japán fővárosba. (Közben az első számú kínai katonai szakértő, Keng Piao amerikai látogatást tesz . ..) Peking nem könnyű dilem­mával küzd. Nehéz lenne a dél-koreai katonai diktatúrát támogatnia, hiszen figyelem­be kell vennie, hogy a világ­közvélemény, s mindenek­előtt a koreai nép, a KNDK az ország békés egyesítését kívánja, amit akadályoz a jelenlegi dél-koreai kormány­zás, valamint az amerikai csapatok ottani tartózkodása Csakhogy Kína síkraszáll a távol-keleti amerikai katonai jelenlét mellett is: így vető­dött fel lapjelentések szerint egy esetleges közös japán— kínai lépés terve a dél-ko­reai helyzet „csillapítására­’. Ami a kétoldalú kapcsola­tokat illeti, az eddigi vágá­nyokon haladnak tovább. Kí­na nagyobb gazdasági közre­működést kér Japántól a négy modernizálásra, Tokió viszont megbízhatóbb olaj­szállításokat. Peking ismét fokozottabb fegyverkezésre biztatta J­apánot, de finomabb és általánosabb módon: a legutóbbi kínai tanácsok túl­ságosan nagy megrökönyö­dést keltettek, és a japán la­pok belügyekbe való beavat­kozást emlegettek... Réti Ervin Közéleti napló STAR­­BACHER BUDAPESTEN Szombaton dr. Josef Sieii­­bacher osztrák kereskedelmi és iparügyi miniszter Sághy Vilmos belkereskedelmi mi­niszter meghívására hazánk­ba érkezett. ELUTAZOTT BUDAPESTRŐL HANS-JOACHIM HEUSINGER Szombaton elutazott dr. Hans-Joachim Heusinger, a Német Demokratikus Köz­társaság miniszterelnök-he­lyettese és igazságügy-mi­niszter, aki dr. Markója Im­re igazságügy-miniszter meghívására küldöttség élén hivatalos látogatást tett ha­zánkban. TAPASZTALATCSERE A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására május 27—31. között látoga­tást tett hazánkban a Német Szocialista Egységpárt párt­munkásküldöttsége, dr. Heinz Eesserrel, a KB mezőgazda­­sági osztálya helyettes veze­tőjével az élén. A küldött­ség a mezőgazdaság fejlesz­tésének és a tudományos­műszaki eredmények haszno­­sítás­ának tapasztalatait va­lamint a mezőgazdaság és a feldolgozóipar együttműkö­dését tanulmányozta. SZÖVETKEZETI EGYÜTTMŰKÖDÉS Szlameniczki Istvánnak, a SZÖ­VOSZ elnökének meghí­vására dr. Heinz Fahrenkrog, az NDK Fogyasztási Szövet­kezetek Szövetsége (VDK) elnökének vezetésével május 27-­-31. között szövetkezeti delegáció tartózkodott ha­zánkban. A német szövetke­zeti delegációt fogadta Mar­jai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. A tárgyalá­sok eredményeképpen a két sze­vezet elnöke aláírta a SZOVOSZ és a VDK közötti, az 1981—85. évekre szóló tár­sadalmi, gazdasági együtt­működésre vonatkozó meg­állapodást. A fejlett tőkés országok gazdasági kilátásai A Nemz­etközi Valuta Alap jelentése szerint a fejlett tőkés országok az 1979- es 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel szem­ben 1980-ra 1,4 és 1981-re csupán 1,2 százalékos növekedéssel számolhatnak. A fizetési mérlegek alakulása sem mutat kedvező képet A várható mérleghiány 1980-ban — az összes fejlett tőkés ország viszonylatában — mintegy 17 milliárd dollár körül alakul. Az olajjal nem rendelkező fejlődő országok valószínű fizetési hiánya 63 milliárd dollár lesz, ezzel szemben az olajexportáló országok 115 milliárd dol­lár többlettel számolhatnak. Az infláció várható értéke a fejlett tőkés országok­ban 1980-ban 9,6, 1931-ben 8,5 százalék körül várható. • Vasárnap, 1980. június 1. Győri Imre látogatása Szegeden és Vásárhelyen Csongrád megyébe látoga­tott tegnap Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a KB osztályve­zetője. A délelőtti órákban Szegeden, a megyei pártbi­zottságon Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára fogadta. Ezt követően Győri Imre Hódmezővásárhelyre látogatott Horváth Gyulánál,­ a megyei pártbizottság mun­katársának és Horváth Já­nosnak, a KISZÖV megyei elnökének kíséretében. A vendégek — akiket Vá­­sárhelyen, a városi pártbi­zottságon Dobai József, a pártbizottság titkára foga­dott — felkeresték az Agyag- és Szilikátipari Szö­vetkezet anyagipari üzemei. Itt Surányi András, a szö­vetkezet elnöke és Olasz Istvánná, a szövetkezet párt­­titkára rövid tájékoztatóban beszámolt a szövetkezet eredményéről, az utóbbi esz­tendő fejlődéséről, az itt dol­gozók élet- és munkakörül­ményeiről. A tájékoztató után a vendégek megtekin­tették az agyagipari üzem­részt, majd a szövetkezet kiállítótermét, ahol a szövet­kezet termékei, a népművé­szeti kerámiák több száz zsűrizett darabja látható. A szolidaritás üzenetei • Budapest (MTI) Megható, fölemelő és el­gondolkoztató olvasmány az a levél- és táviratköteg, amelyet az utóbbi hetekben juttattak el üzemi, intézmé­nyi, lakóhelyi közösségek, munkások, mezőgazdasági dolgozók, értelmiségiek az Országos Béketanács titkár­ságához. Amihez a sorok kötődnek: a béke és barát­ság hónapja, közéletünk im­már hagyományos, nagy ta­vaszi akciósorozata, amely május 9-én, a győzelem napján kezdődött. A levelek, táviratok jól érzékeltetik, tükrözik, hogy hazánk lakossága, a társa­dalom szinte minden rétege rokonszenvel és eszmei kö­­zösségvállalással kísérte fi­gyelemmel a Béke-világta­­nács elnökségének a hónap elején megtartott ülését, a népek világparlament­jének Szófiában megrendezendő szeptemberi eseményét elő­készítő bizottság munkáját, az európai biztonság helyze­tét áttekintő értekezletet, mely fórumoknak Parla­mentünk adott otthont. Nagy visszhangot váltott ki a „Budapesti felhívás" népeket, kormányokat a béke megoltalmazására föl­szólító dekrétuma. Azt hir­deti a kötegnyi távirat: az emberekben él a remény, hogy mielőbb oldódik a nemzetközi feszültség, mi­ hamarabb politikai enyhülés töri meg a hidegfrontot. Helsinki szellemében folyta­tódik a párbeszéd, s majdan az együttműködés újabb távlatait nyitja meg a mad­ridi konferencia. Befejezéséhez közeledik a békehónap eseményeinek sorozata. Június első har­madával véget érnek a bé­­kegyűlések, konferenciák, fesztiválok, szemináriumok, mindama fórumok, amelye­ken társadalmunk külön­böző rétegeiből — munká­sok, mezőgazdasági dolgo­zók, értelmiségiek, alkalma­zottak, egyházi személyisé­gek, kisiparosok, az ifjabb s ez idősebb korosztálybeliek: feűríbfil — ezernyien tettek, tesznek hitet országunk szi­lárd békepolitikája mellett, nyilvánítják szolidaritásukat a szabadságukért, független­ségükért, az emberi jogokért küzdő népekkel, amelyeket az imperializmus ú­j offen­­zívája fenyeget, veszélyez­tet. S teszik ezt majd akkor is, ha a békehónap hivatalo­san véget ér. KUBAI KEZDEMÉNYEZÉS Kuba, mint az el nem kö­telezett mozgalomhoz tartozó­­ országok elnöke, konzultá­­­ciósorozatot kezd, hogy ez év júliusára Havannába ös­­­szehívják a mozgalom rend­kívüli külügyminiszteri érte­kezletét. A kubai külügymi­nisztérium szóvivőjének pén­tek esti nyilatkozata szerint az értekezlet megvitathatná a nemzetközi helyzet, valamint a gazdasági élet különböző kérdéseit. NINCS EGYETÉRTÉS Edmund Muskie amerikai és a magánlátogatáson Wa­shingtonban tartózkodó Jean Francois­ Poncet francia kül­ügyminiszter pénteki négy­órás megbeszélése sem volt elegendő a két ország kö­zötti nézetkülönbségek csök­kentésére. A varsói szovjet é # francia csúcs, a Szovjetunió ellen irányuló lépések, vala­mint a közel-keleti rendezés kérdésében továbbra sem ér­tenek egyet az amerikai és a francia vezetők. KVANGZSUI MÉRLEG Szöulban szombaton nyil­vánosságra hozták a véres kvangzsui események hivata­los mérlegét. Eszerint az ös­­­­­szecsapásoknak összesen 170 I halálos áldozatuk volt, eb­­­­ből 141 polgári személy, 22 katona és négy rendőr. A sebesültek száma 330. A fel­kelők több mint 5 ezer ké­zifegyvert zsákmányoltak, ennek nagy részét azonban a kormányerők visszaszerez­ték. A harcokban 318 jármű megsemmisült, az anyagi kár 43,8 millió dollár. Az eredetileg letartóztatott 1940 személyből 730 továbbra is letartóztatásban van. SZOVJET—SVÉD TÁRGYALÁSOK A svéd—szovjet, külügymi­niszteri tárgyalások után pénteken Andrei Gromiko szovjet és Ola Ulisten svéd külügymin­iszter nyi­la­tkozott a szovjet televíziónak. — A tárgyalások eredményeivel elégedettek vagyunk, eszme­cseréink konstruktív légkör­ben zajlottak le — mondot­ta Gromiko. — Mindkét fél kifejezte azt a véleményt, hogy a két ország jó kapcso­latai megfelelnek a kölcsö­nös érdekeknek. Azt nem­ mondhatjuk, hogy mind a kérdésről teljesen azonos véleményünk. A nemzet­i élet igen bonyolult, jelen >­gemek értékelésében termé­szetesen vannak bízón­­... különtségek. Mégis azt sze­retném hangsúlyozni, hogy Svédország és a Szovjetunió egyaránt a feszültség enyhí­tése mellett van.

Next