Délmagyarország, 1980. június (70. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-01 / 127. szám
4 Elismerések pedagógusoknak (Folytatás a 3. oldalról.) a siketek általános iskolájának nevelő tanára, dr. Vecsernyés Károlyné, a tiszaszigeti általános iskola tanítója és Vízvári Albertné, a Mező Imre általános iskola tanára. Miniszteri dicséretben részesült: Báló Józsefné, a deszki általános iskola tanítója. Bozsó Béláné, a tarjáni II. számú óvoda óvónője, Doszpoly Sándorné, a Rózsa Ferenc sugárúti általános iskola napköziotthon-vezetője. Fodor Istvánná, a Dózsa általános iskola tanára, Freyburger Istvánná, az Ifjú Gárda nevelőotthon ápolónője, Gátfalvi Kristófné, a dorozsmai I. számú általános iskola tanítója, Gedai Ferencné, a hattyastelepi óvoda dajkája, Germán Lajosné, a kübekházi általános iskola szakácsa, Gósz Jánosné, a Tisza-parti gimnázium adminisztrátora, Horváth Sándor, az öntödei vállalat szakoktatója, Jenei Mária, a Kőrösy közgazdasági szakközépiskola tanára, Kiss Istvánná, a Földmíves utcai óvoda vezető óvónője, dr. Lapos Antalné, a Tömörkény gimnázium tanára, Meszlényi Lászlóné, a gedei általános iskola tanára, Nagy Miklósné, a felsőtagozatos nevelőotthon mosónője, Papp Tiborné, a Gera Sándor általános iskola tanára, Pesti Lászlóné, a kisteleki II. számú általános iskola napközi otthonának főzőnője, Pécsi Lajos, a Vedres István szakközépiskola tanára, Patrik József, a 600- as számú szakmunkásképző szakfelügyelő tanára, Pusztaszeri Miklósné, a Móricz általános iskola tanára, Ratkay Emese, a tarjáni IV. sz. óvoda óvónője, Rohonyi Éva, a Bebrits szakközépiskola tanára, Ruh Rózsa, a 624-es ipari szakmunkásképző tanára, Szécsi Szilveszterné, a Fodor József szakközépiskola igazgatóhelyettese, Szunyogh Istvánná, a szatymazi óvoda óvónője, Tary László, a Kőrösy közgazdasági szakközépiskola hivatalsegédje, Tóth Istvánné, a balástyai Munkácsy általános iskola iskolatitkára, Varga Györgyné, a Tabán utcai óvoda vezető óvónője, Vám Sándorné, a pusztamérgesi általános iskola tanítója, Veres Károlyné, a városi tanács tervosztályának főelőadója és Zombori László, az algyői általános iskola igazgatóhelyettese. Kiváló Pedagógus kitüntetésben részesült s kitüntetését a Parlamentben vette át dr. Németh Kálmán, a JATE Ságvári gyakorló általános iskolájának igazgatója. A közlekedés- és postaügyi miniszter a budapesti ünnepségen adta át dr. Balla Györgynek, a szegedi Sziklai Sándor középiskolai kollégium igazgatóhelyettesének és Orosz Imrének, a Bebrits Lajos szakközépiskola mérnöktanárának a Kiváló Munkáért kitüntetést, Heintz Bálintot, a Volán 10-es számú vállalat oktatási osztályvezetőjét pedig miniszteri dicséretben részesítette Ugyancsak miniszteri dicséretet adományozott az építésügyi és városfejlesztési miniszter Németh Tibornak, a szegedi Rózsa Ferenc szak-,középiskola gyakorlati oktatójának. ... A könnyűipari miniszter Kiváló Munkáért kitüntetésben részeltette Elekes Józsefnét, a szegedi textilipari szakmunkásképző igazgatóhelyettesét, Németh Gyulánál, a textilipari szakközépiskola gondnokát és Kónya Sándort, az iskola technikustanárát. A munkaügyi miniszter Kiváló Munkáért kitüntetést adományozott Dobai Dezsőnek, a 600-as számú ipari szakmunkásképző tanárának. Az egészségügyi miniszter tegnap Budapesten Kiváló Munkáért kitüntetést adományozott a Szegedi Orvostudományi Egyetemről dr. Balázspiri Lajos docensnek, dr. Gecséné dr. Szekeres Lenke docensnek, dr. Cserhátiné dr. Pápai Ibolya adjunktusnak, dr. Takács István adjunktusnak, dr. Thuránszkyné dr. Eperjessy Éva adjunktusnak és dr. Szász Károly tanársegédnek. Miniszteri dicséretet kapott dr. Nagy Sándor docens, dr. Csíkos Mihály adjunktus, dr. Kozmárné dr. Vona Ida, klinikai orvos, dr. Kovács Béláné nyelvtanár és Gion Jánosné óvónő (valamennyien a SZOTE dolgozói),valamint Döme Dezsőné, a Kossuth Zsuzsa egészségügyi szakiskola szakoktatója. A kulturális miniszter Kiváló Munkáért kitüntetést adományozott Csaplár Angélának, a Dugonics általános iskola tanárának és dr. Riesz Bélánénak, a Liszt Ferenc zeneiskola tanárának. A kohó- és gépipari miniszter ugyancsak Kiváló Munkáért kitüntetésben részesítette . Zöldi Kovács Lajost, a Déri Miksa szakközépiskola igazgatóhelyettesét és Vlasics Kálmánt, az iskola műszaki tanárát Ma, vasárnap szegedi nap lesz a Dugonics téri könyvpavilonok körül Délelőtt fél 10-kor kiállítás nyílik a idegen nyelvű könyvesboltban Könyvélmények agyagban címmel Tíz órától a Szegeden megjelenő Kincskereső című gyermekirodalmi folyóiratban megjelent írásokból válogatott műsorral lép fel a Béke utcai általános iskola Kincskereső köre, majd a Balázs Béla Úttörőhöz bábszakköre szórakoztatja a legkisebbeket. Délután 3 órától a Tiszatáj mutatkozik be, a rendezvénypavilonnál. Ott lesznek a szerkesztőség képviselői: Tóth Béla, Mocsár Gábor, Fillöp János,Annus József és Vörös László. A Tisza-parti gimnázium irodalmi színpada Csokonai Karnyónéját mutatja be Délután 4 órakor a 70 éves Délmagyarország szerkesztőségének képviselőivel találkozhatnak az érdeklődők. Az egyetemi tánccsoport műsorával ér véget délután 6 órakor a szegedi nap. Holnap, hétfőn a szépirodalmi napon író-olvasó találkozókat, rendhagyó irodalomórákat és dedikációkat tartanak. Szakonyi Károly délelőtt a Tömörkény gimnáziumba látogat, délután az AFIT vendége lesz, majd fél 6-kor az odesszai fiókkönyv- A könyvhét szegedi programjából tárban találkozik olvasóival Raffai Sarolta három regényt magába foglaló könyvheti kötetét dedikálja fél 1- kor a könyvtéren, majd a DEFAG-hoz látogat, délután fél 5-kor pedig a Juhász Gyula Művelődési Központban vesz részt író-olvasó találkozón. Balázs Anna délután 3 órakor a Komplett Ruházati Vállalathoz látogat, majd 5 órakor az algyői olvasókkal találkozik. A Somogyi-könyvtár olvasótermében délután 6 órakor Dobai Péter lesz a vendég, e találkozót követően a Móra Feterc Múzeum dísztermében levetítik Huszárik Zoltán Csontváry című filmjét, melynek egyik forgatókönyvírója Dobai Péter volt Kedden, a zenei napon A magyar néptánchagyományok című kötet szerkesztője, Lelkes Lajos és egyik írója. Martin György látogat Szegedre, 11-től dedikálják a kötetet, délután 6 órakor a Somogyi-könyvtár olvasótermében pedig élő illusztrációkkal mutatják be azt Délután fél 5-kor az ÉDOSZ táncegyüttes ad műsort a Dugonics téri szökőkút színpadán. Este 8 órától a zenélő szökőkútnál bemutatják az új, egyórás komoly zenei programot. A műsorban tíz mű részlete hangzik el Aki a szerzőket és a művek címét megfejti, június 6-ig nyílt levelezőlapon juttassa el a városi tanács művelődésügyi osztályára. A sikeres megfejtők értékes könyvutalványokat nyernek. Zenei verseny Két év után ismét zenei versenyt rendez Gyula. A szombaton kezdődött kétnapos hangszeres vetélkedőn a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola öt tagozatának tizenhárom párosa verseng az értékes díjakért — az első helyezett jutalma tízezer forint A gyulai versenyre öt budapesti, négy pécsi, két szegedi és egy-egy debreceni. valanúfit_ győri _ Xói_plás ja-ré* jutott dlu kiírás alapján Mozart Beethoven, a romantikusok és huszadik századi zeneszerzők műveit szólaltatták meg. Az Erkel Ferenc születésének százhetvenedik évfordulója tiszteletére meghirdetett II. Gyulai Zenei Verseny vasárnap a művelődési központban gálakoncerttel és díjkiosztással fejeződik be (MTI) Vasárnap, 1 W6. június 1 Operánk öröksége Tartós öröksége a Szegedi Nemzeti Színháznak, hogy operája virul, miközben gyengélkedőn a próza. Hivatalos és félhivatalos értékelések, politikai és állami testületek elemzései, összefoglalói dokumentálják időről időre, amit úgyszólván emberemlékezet óta rögzít a köztudat. S legföljebb átmeneti periódusokra módosul az arány, hogy a prózának adódnak fölvillanásai, ám a későbbiekre lényeges és huzamos konzekvenciák nélkül, ezért inkább kivételszámba menően, melyekről szoktuk volt mondani, a szabályt erősítik. Elhúzódó jelenségről van tehát szó, hosszasan szemlélve a fénytörést, elbizonytalanodik az ember. Vajh csupán az opera árnyéka nyomasztja a prózát ily kitartó válsággal, vagy ténylegesen, in concreto, vérszegény . Illetve: nem attól szebb netán az operamenyasszony, hogy a prózavőlegény csúnyácska szegény? Mert a két fundamentális tagozat mindenkori állapota nem függetleníthető egymástól. Közös igazgatás, vezetés, szervezés, irányítás alá tartozik, gazdálkodása, költségvetése is ugyanabból a zsebből történik. A per tulajdonképpen még akkor dőlt el, hogy a felszabadulás után először talpraállt vidéki színházhoz, a szegedihez, erős társulatszervező, meghatározó művészegyéniségnek Vaszy Viktor került. Operateremtő karmester tehát, s nem rendező, jellemszínész vagy mondjuk táncoskomikus. Igaz, rövid, de annál látványosabb eredményeinek dacára hamar fölszámolták a színházi operát. Vaszy eltávozott a fővárosba, s ekkor hegemón szerephez jutva a próza addig, s azóta sem tapasztalt fénykorát élte-élhette. A későbbiekben újraszervezett opera azonban Panlusz Elemér, Rubányi Vilmos értő gondoskodása folytán szárba szökkent megint, a visszaérkező Vaszy Viktor szíve pedig miután az egész színház vezetése az ölébe hullott — megérthető önvédelemből hazahúzott, az operai tagozatot fejlesztette inkább, akár a próza rovására. E tendencia nyomta rá bélyegét (ismételnénk: átmeneti kivételekkel) a szegedi színház fejlődésére akkor is, midőn Vaszy elvitathatatlanul elsőrangú, produktív jelenléte már csak közvetve érvényesülhetett s a zeneigazgatói székből befolyásolta az egész társulat struktúrájának formálását, fejlesztés arányait Prózaigazgatóink, főrendezőink lelke rajta, ha végső soron napjainkig elhúzódó tünet: féloldalas a Szegedi Nemzeti Színház. Időszerűnek tetszenek eldönteni lassacskán: szükségük van egyéb, talán erős, legalább az operával egyenértékű drámaszínházra vagy sem. Mert a háromtagozatú fölállásból nem következnék szigorúan — más kérdés persze, hogy a város művészeti életének színvonalából, múltjából-jelenéből, tehát tradícióiból és létező igényeiből, feltétlenül 2. Az idei bemutatók végére érkezvén, pár napja a prózáról igyekeztünk diagnózist adni. Milyen volt az operai évad? Kézenfekvőnek látszanék műsorpolitikája felől közelíteni ezt te, ám a kiválasztás, a program összeállításának súlya, hordereje, hasonlíthatatlanul nyugodtabb, egyszerűbb, felhőtlenebb tervezésre ad módot az operában, mint a drámajátszásban. Ama egyszerű oknál fogva, hogy míg a próza bemutatóit szinte kizárólag eredeti, vagy helyileg merőben újnak számító darabok bőséges, úgyszólván követhetetlen gazdagságú irodalmából kell fölkutatni, miként tűt a szénakazalban — az opera viszonylag zárt, behatárolt, jószerivel állandó repertoárból táplálkozik, döntően abból a romantikus-klasszikus és csak mérsékelten modern anyagból, mely a világon mindenütt körvonalazza az operaegyüttesek műsorstruktúráját. Némi túlzással szokták mondani, hogy az operatársulatok csupán fölújítanak előadásokat; a kérdés mindössze az, milyen régről és mennyi pénzből, vagyis hány próbával, új szereplővel, mennyiben más kiállításban. A szegedi operakultúra régóta sajátos színfoltja a hazai operajátszásnak. Megkülönböztető ismérveit. Karakterét még Vaszytól kapta örökül. Aki a lehetőségekhez képest széles repertoárt épített ki a szakmában bevett, elfogadott stílusirányoknak jellegzetes darabjaiból, miközben elfeledett klasszikus műveket és mostohán kezelt, hallgatásra ítélt 20. századiakat fedezett föl, s mutatott be közülük nem egyet hazánkban elsőként Az ő kezét fogva indult hát járt utakon. Pál Tamás: S*bár az idei évadra sem jutott modern mű (Németh Amadé Villonja volt az utolsó ilyen premier 1977-ből, azóta csak felújításra vállalkoztak Vántus Aranykoporsójával), a fölfedezés izgalma, romantikusklasszikus anyagból, következetesen Szegedre vonzzavonzotta az országos figyelmet. A tavalyi szezonban Verdi fiatalkori operáját, a Giovanna Darcót meg a Falstaff témapárját, Nicolai Windsori víg nőkjét halászta ki félig-meddig az ismeretlenség homályából a szegedi opera — idén Donizettivel folytatták a sort, az Anna Borenával. Régi adósságát rótta le a város kőszínháza Erkel operájának, a szabadtéri játékokon népszerű Bánk bánnak műsorra tűzésével; a Szöktetés a szerájból Pál Mozart-ciklusának föltehetően utolsó láncszeme (hacsak nem veszi elő hajdanról a Varázsfuvolát, s az Idomeneót még), végül a negyedik premier, a Pillangókisasszonyé sem számít az Anna Bolenához hasonló nóvumnak, legalábbis maga a mű nem, a rendezése-tervezése, új szereplői avattak bemutatóvá. Tudatos mozzanata a műsortervezésnek, hogy a repertoárból ezúttal Donizetti darabjait újították föl az Anna Bolena mellé, s egyazon évadban tartották színpadon a „két Falstaffot". Kívülük azonban csak a Traviata felfrissítésére futotta, az évadrepertoár kínálata így szűkösebb bizony annál, amivel hajdanán kényeztették a helyi operabarátokat. Igaz persze, a nagyszínházban. 3. Mert ami átok korábban a prózát sújtotta, utóbb az operistáink idegeit borzolja a színpad. Kényszerű albérletük a moziban nem ígér szórakoztatóan rövid víkendet, dicséretükre legyen mondva, mégis tűrik vitézül. Különösebb megrázkódtatások nélkül vészelték át a kitelepítés viszontagságait, hogy gyengébb minőségű a szükséglakás, mi több, tisztességesen sikerült belakniok, s még jó képet is vágnak hozzá. A Zenés színház szűk színpadán leckét kapnak a „lakberendezők”, rendezők, díszlettervezők, de át kell programozni játékukat az énekeseknek, szólistáknak, kórusnak is. Horváth Zoltán egy-egy produkció előkészítéséhez a bűvészek mágikus tudományával szeretkezik föl olykor, kivált, ha tömegjeleneteket kell úgy beállítania, hogy miközben a muzsika táplálja, a látszat ne kísértse a néző illúzióit Fényeffektusokkal, vetítéssel, a szemfényvesztésig gyakorlatias szcenikával sok nehézségen tudtak úrrá lenni, az előadások küllemére általában aligha lehet panasz. S összességében a zenei megvalósításokra sem, legföljebb a Bánk bánnal produkált a szegedi opera saját színvonala alatt. A premierek értékelésére azon melegében szoktunk vállalkozni, amikor is egyebek között érzékeltettük már bizonyos szerepkörök ellátottságának egyenetlenségeit. Ezzel összefüggésben csak annyit: pezsdítően hatott, általános megelégedésre szolgált a vendégkarmesterek jelenléte, az olasz Bruno Campanella közreműködése a Donizetti-bemutatóhoz, a szombathelyi Petró Jánosé a Pillangókisasszony, a görög Trikolidiszé a Traviata előadásain. Mindazonáltal a műfaj sajátos hatásmechanizmusának okán szívesen vennénk, ha több énekes szólista is vendégeskednék a produkciókban, ne csal; kényszerűségből, a váratlan helyzeteket mentő, gyors beugrással. Nikolényi István A Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei küldöttértekezlete A Közalkalmazottak Szakszervezete megyei küldöttértekezletét tegnap, szombaton tartották Szegeden, a megyei tanács székházában. A résztvevőket dr. Nagy Máté, a Közalkalmazottak Szakszervezete Csongrád megyei bizottságának elnöke köszöntötte. A tanácskozás elnökségében többek között helyet foglalt dr. Prieszel Olga, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára, dr. Horváth Károlyné, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Kovács István egyetemi tanár, a Közalkalmazottak Szakszervezete országos elnökségének tagja. dr. Petrik István, a megyei tanács általános elnökhelyettese. Kovács Sándor, az SZMT titkára. Molnár Sándor, a népfront megyei titkára. Kulcsár Péter, a KISZ megyei bizottságának megbízott első titkára. A küldöttértekezlet először megvitatta és elfogadta az elmúlt ötéves munkát értékelő jelentést, amelyet dr. Bíró Lajos, a Közalkalmazottak Szakszervezete megyei bizottságának titkára terjesztett elő, majd elfogadta a számvizsgáló bizottság jelentését is. Dr. Bíró Lajos beszámolójában foglalkozott a szakszervezet nevelő funkciójával, a dolgozók munkakörülményeinek javításával, az államigazgatás egyszerűsítésével, a munkahelyi demokráciával, a politikai oktatás fontosságával a dolgozók üdülésével, pihenésével, a bizalmik feladataival és a következő időszak legfontosabb teendőivel. Az előterjesztés után felszólalt Balogh Sándorné dr.. dr. Polcz Emil, dr. Modoróczky Edit, dr. Csikós Ferenc, Dudás Lászlóné, dr. Olasz Sándor, Ábrahám Béláné, Kovács Sándor, Gila Antalné, dr. Petrik István. Lippai Jánosné. dr. Horváth Károlyné. dr. Kovács István. Dr. Horváth Károlyné, a megyei pártbizottság nevében köszönetét fejezte ki a szakszervezeti tisztségviselőknek társadalmi munkájukért. Elismerte az eredményeket, és hangsúlyozta, hogy egységes, cselekvő részvétellel kell megvalósítani pártunk XII. kongresszusának és a megyei pártértekezletnek a határozatait. A küldöttértekezlet megválasztotta a Közalkalmazottak Szakszervezetének Csongrád megyei bizottságát, a megyei számvizsgáló bizottságot, valamint a Szakszervezetek Megyei Tanácsa küldöttértekezletére és a Közalkalmazottak Szakszervezetének IX. kongresszusára a küldötteket. A Közalkalmazottak Szakszervezete megyei bizottságának titkára ismét dr. Bíró Lajos, elnöke ismét dr. Nagy Máté lett