Délmagyarország, 1980. augusztus (70. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-01 / 179. szám
2 a helsinki záróokmány aláírásának ötödik évfordulóján Ünnepi ülés a Parlamentben A Budapest (MTI) A helsinki záróokmány aláírásának ötödik évfordulóján, tegnap, csütörtökön kibővített ünnepi ülést tartott az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága. A Parlament vadásztermében megtartott tanácskozás elnökségében helyet foglalt Sarlós István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és a nemzetközi Lenin-békedíjas Raymond Qoor kanonok, az európai biztonság és együttműködés nemzetközi bizottságának elnöke is. Az ünnepi ülést Kállai Gyula, a HNF OT és az EBMB elnöke nyitotta meg, a többi között hangsúlyozva: — A helsinki záróokmány aláírása a békés egymás mellett élés híveinek sikere volt. Megszületésével a világ haladó közvéleménye joggal remélhette: a dokumentum a különböző társadalmi berendezkedésű országoké közötti együttműködés alapja lesz. Az európai biztonság és együttműködés madridi értekezlete előtt feladatunk, hogy közösen, reálisan felmérjük az utóbbi öt évben megtett utat, az elért eredményeket, s megvitassuk azokat a kérdéseket, amelyek a békés egymás mellett élés, az enyhülés megszilárdítását szolgálják. A jövő szempontjából a legfontosabb az lenne, ha a madridi találkozón döntés születne az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel kapcsolatos értekezlet összehívásáról. Az elnöki megnyitót követően Péter János, az országgyűlés alelnöke, az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának tagja mondott beszédet. A feszültségek mai hullámverésében is szilárdak azok az eredmények, amelyekre a helsinki konferencia előkészítése épült, s tapasztalatai a mostani helyzetre vonatkozóan is érvényes útmutatást nyújtanak — hangsúlyozta. Az egyik legdöntőbb tanulság: Helsinkibe a tárgyalások vezettek el. Ugyanakkor a kölcsönös bizalom megtapasztalt gyakorlatának olyan eredményei léteznek, amelyeknek féltését a francia köztársasági elnök varsói útja és Leonyid Brezsnyevvel lezajlott találkozója, valamint Helmut Schmidtnek, a Szovjetunióban tett látogatása is bizonyítja. Alapvető és jövőbe mutató tanulság az is, hogy a bizalmatlanság fegyverkezési versenyt, a fegyverkezési verseny pedig bizalmatlanságot szül Ezt az ördögi kört kell a politikai és a katonai enyhülés egybetartozásának gyakorlatával megtörni. — A Magyar Népköztársaság minden állami és társadalmi testülete részt vett a helsinki felé vezető út egyengetésében. A találkozó után pedig a finn fővárosban elfogadott elvek közös érvényesítésében. A nemzetközi feszültségek növekedésének legelső jeleitől kezdve Magyarország mindent elkövetett az együttműködésért azokkal, akik fékezni szeretnék a feszültségek növekedését és meg kívánják tartani az enyhülés eredményeit. Most pedig, amikor kezdenek bontakozni az enyhülés új lehetőségei, a Magyar Népköztársaság valamennyi hazai és nemzetközi fórumon a kölcsönös bizalom előfeltételeinek a megteremtésén munkálkodik. A helsinki alapokmány aláírásának évfordulóján megtartott ünnepi ülésünknek az MSZMP XII. kongresszusán is megfogalmazott két szó a jelszava: „Béke kell”. Nem szubjektív vágyakról, hanem korunk objektív követelményeiről van szó, amelynek előttünk világosak a távlatai. Látjuk azokat az utakat és módokat is, amelyek révén a béke valóban biztosítható — mondotta befejezésül Péter János. Ezt követően Raymond Goor emelkedett Szólásra, tolmácsolva az európai biztonság és együttműködés nemzetközi bizottságának üdvözletét, jókívánságait. — Budapest nekem mindenekelőtt az a város, ahol a Varsói Szerződés tagállamai közzétették az európai enyhülésre szólító felhívásukat — húzta alá bevezetőjében, majd így folytatta: — Most az a feladatunk, hogy helsinki eredményét — amely mindannyiunk sikere is —• megvédjük, továbbvigyük sőt fejlesszük. Közösen és sürgetően kell fellépnünk mindenekelőtt a fegyverkezési verseny ellen, hiszen a katonai egyen, ily helyébe egyre inkább 1 fölényt szolgáló próbálkozások lépnek. — Kontinensünkön már folynak azok a tárgyalások, amelyek a bizalmat, a biztonságot, a békés együttműködést erősíthetik. A madridi találkozó azonban csak akkor lesz igazán eredményes, ha az európai katonai enyhülés és leszerelési értekezletről kedvező döntés születik. A reális alap ehhez adott Az ünnepi ülésen felszólaltak a társadalmi és tömegszervezetek képviselői is. Végezetül az ünnepi ülés résztvevői nyilatkozatot fogadtak el . Az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága nagyra értékeli a záróokmányban szereplő és a kölcsönös előnyök alapján kialakult lehetőségeket a politikai, a gazdasági, a kulturális és az emberi kapcsolatok fejlesztésére a különböző társadalmi rendszerű országok és népeik között Az elmúlt években a szocialista országok jelentős erőfeszítéseket tettek a Helsinkiben elfogadott megállapodások megvalósítása érdekében. A katonai fölényre törekvő Egyesült Államok és a nyugat-európai tőkés kormányok némelyike azonban ahelyett, hogy gyakorlati lépésekkel segítette volna a záróokmány végrehajtását, nyíltan arra törekedett és törekszik, hogy a helsinki dokumentum szellemét elferdítve a szocialista országok belügyeibe történő beavatkozásra szerezzen jogot. A Szovjetunió, s a szocialista országok jószándékú, kezdeményező magatartásának, valamint a békét és a biztonságos életet követelő néptömegeknek köszönhető, hogy a hidegháborús, reakciós erők aknamunkája ellenére kontinensünkön az utóbbi években a történelemben egyedülálló békés fejlődés valósulhatott meg. Mi a fejlődés folyamatát akarjuk fenntartani, s készek vagyunk Európa minden népével együtt arra, hogy józan és reális politikánk szellemében kontinensünket a béke földjévé tegyük. A szocialista országok törekvéseit megértő, s az európai biztonsági és együttműködési folyamat fenntartását kívánó erők arra szólítják fel Európa országainak vezetőit, hogy fontosságának megfelelő felelősséggel készüljenek a madridi európai biztonsági és együttműködési találkozóra, melyen többek között dönteni kell — valamennyi európai nép érdekét figyelembe véve — az európai katonai enyhülési és leszerelési értekezlet összehívásáról is. '■* A Béka-világtanács elnökségének ez év májusi budapesti ülésén született meg az a felhívás, amely Európa valamennyi becsületes emberéhez szól, s amelyhez az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága ez úton is csatlakozik: „Szálljunk szembe a fenyegetéssel! Kezdjük újra — minden szinten — a párbeszédet, hogy helyreállítsuk a bizalmat és közösen cselekedhessünk” — Hangsúlyozza többek között a magyar nemzeti bizottság állásfoglalása. fe Moszkva (MTI) A csütörtök délután, magyar idő szerint negyed hatkor sikeresen végrehajtott leszállással véget ért a nyolcnapos szovjet—vietnami űrkísérlet. Viktor Gorbatko és Pham Tuan utolsó munkanapját a világűrben teljes egészében a legizgalmasabb és legfelelősségteljesebb művelet, a leszállás előkészítő Moszkva (TASZSZ) A Krím-félszigeten csütörtökön találkozott Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, aki szabadságát tölti a Szövetése és végrehajtása töltőtjetunióban. Leonyid Brezsteki. Az utolsó, közösen el- ?verő Edward Gierek lefogyasztott reggeli után R tájékoztatták egymást Orszamin, Popov, Gorbatko és Pham Tuan együtt ellenőrizte még egyszer a Szojuz—36 fedélzeti rendszereit, majd a két őrpáros búcsút vett egymástól. Gorbatko és Pham Tuan megköszönte vendéglátói sok-sok segítségét, majd elhagyta a Szaljut —6-ot. A két visszatérő űrhajós valamivel 11 óra előtt beszállt a Szojuz—36-ba, majd bezárult az űrhajót a Szaljut—6-tal összekötő zsilipkamra. A szükséges előkészítések után valamivel 14 óra előtt a Szojuz—36 levált az űrállomásról. A Szojuz—36 űrhajó leszállóegysége a Szovjetunió területének megadott térségében, Dzsezkazgan várostól 180 kilométerrel délkeletre ért földet. Jean Francsis-Poncet sajtiértetalete • Budapest (MTI) Giscard d’Estaing ez év második felében vagy a jövő év elején Magyarországra látogat, újabb fontos állomásaként a jól fejlődő kapcsolataink elmélyítésének, jelentette be Jean Francois- Poncet elutazása előtt a Hilton-szállóban megtartott nemzetközi sajtókonferenciáján. A két ország történelmében ez lesz az első államfői látogatás — jegyezte meg a Francia Köztársaság külügyminisztere, derültség közepette hozzátéve: leszámítva Napóleon hívatlan magyarországi vizitét. A látogatás — amelynek végleges időpontjában diplomáciai úton állapodnak meg — jól illik abba a láncba, amelynek erős szemeit jelentették a magyar miniszterelnök 1070-es franciaországi, Raymond Barre 1977-es magyarországi, Kádár János 1978-as párizsi és Lázár György tavalyi franciaországi tárgyalásai. — A mostani megbeszéléseink nagyon hasznosak voltak, nyílt, szívélyes légkörben zajlottak le Puja Frigyessel — húzta alá a továbbiakban Jean Francois-Poncet. — Rendkívül gazdag tartalmú volt az a beszélgetés, amelyet Kádár Jánossal folytattunk. Csütörtökön Budapesten írtuk alá a magyar—francia jogsegélyegyezményt is, amihez meg kívánom jegyezni: ez az első ilyen megállapodás, amit Franciaország szocialista állammal köt. — Megvitattuk a nemzetközi kérdéseket. Megvizsgáltuk a nemzetközi feszültség okait, megnyilvánulási formáit. Szót váltottunk a madridi találkozó előkészületeiről, az európai leszerelés kérdéseiről, az enyhülésről. Szóba került Afganisztán ügye, és a közel-keleti kérdés is. Franciaország nagy jelentőséget tulajdonít az európai biztonság és együttműködés madridi értekezletének, általában az enyhülési politikára nagy hatású helsinki megállapodásnak — mondotta egy kérdésre válaszolva a francia diplomácia vezetője. — Mi egyforma súlyt helyezünk a záródokumentum mindhárom kosarára, valamennyi pontjára. Mint ismeretes Franciaország javaslatot tett az európai leszerelési konferencia összehívására. A magyar—francia együttműködés valamennyi területének nagy figyelmet szentelt tájékoztatójában Jean Francois-Poncet. Kiemelte: jelentősen fejlődtek a két ország politikai kapcsolatai. A gazdasági együttműködés azonban még nem érte el azt a szintet, amely tükrözné a két ország vezetőinek törekvéseit, a két nép egymás iránt érzett rokonszenvét. Franciaország a nemzetközi sorrendben Magyarországnak a tizedik vásárlója, a kilencedik szállítója A fejlődéshez megvan a kellő szándék, s további, jelentős erőfeszítések is várhatók. — A kulturális együttműködés vizsgálatánál megállapítottuk, hogy bizonyos történelmi kapcsolatokat,okokat nem szabad figyelmen kívül hagynunk, így például érthető tény, hogy nem a francia a legismertebb nyelv Magyarországon. Eltérő véleményekkel szemben azt kell mondanom: a magyar kultúra jelen van Franciaországban, hat közvéleményünkre, s ez realitás. Tárgyalásunkon is elmondottam például, hogy tavaly decemberben a magyar filmek párizsi fesztiik 15 ezer nézője vett. Bartók születésének századik évfordulóját a Magyar Operaház együttesének franciaországi fellépésével is ünnepeljük, s megállapodtunk abban: a kétoldalú kapcsolatok erősítésében a kulturális területnek a jövőben megkülönböztetett figyelmet biztosítunk. — Végezetül őszinte köszönet a meleg fogadtatásért, a vendégszeretetért, a szívélyes légkörért. Remélem, hogy a mostani látogatás újabb állomása volt országaink jól fejlődő együttműködésének — mondotta befejezésül Jean Francois-Poncet. Sikeres ^ardt találkozó a Krímben földet Brezsnyev— derek érés ! mecgisessélés rői megállapították: jelenleg a sorsdöntő kérdés az, hogy bekövetkezik-e, vagy sem a fegyverkezési hajsza új fordulója. A szocialista és a tőkés országok vezető személyiségeinek az utóbbi időben lezajlott találkozásai és tárgyalásai tanúsítják, hogy a nehézségek, amelyekkel szembetalálta magát az enyhülés, leküzdhetők. Feltétlenül szükség van azonban arra, hogy egyik fél se próbálja megbontani a katonai erők létrejött egyensúlyát. Az ilyen kísérletek kilátástalanok, és csupán a nemzetközi helyzet új bonyodalmaihoz vezethetnek. guk helyzetéről, azokról a problémákról, amelyek megoldásán dolgozik jelenleg az SZKP és a LEMP. A nemzetközi helyzetről szólva a találkozó résztve Péntek, 1980. augusztus T, Közlemény a francia külügyminiszter magyarországi látogatásáról • Budapest (MTI) Jean Francois-Poncet, a Francia Köztársaság külügyminisztere Pója Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének meghívására 1906. július 30- án és 31-én hivatalos látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. A francia külügyminisztert fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese. Tárgyszerű, szívélyes légkörben folytatott megbeszélésükön a külügyminiszterek áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit. Különös figyelmet fordítottak az európai biztonsággal összefüggő kérdésekre. Mindkét fél hangsúlyozta az enyhülés szükségességét. Egyetértettek abban, hogy békés tárgyalások útján kell megtalálni a jelenlegi feszültség feloldásához, a vitás kérdések rendezéséhez vezető utat. A miniszterek állást foglaltak amellett is, hogy a jelenlegi világhelyzetben a békés egymás mellett élés gyakorlati megvalósítása az egyetlen ésszerű alternatíva. Ennek érdekében különös fontossága van annak, hogy az enyhülést katonai térre is kiterjesszék és az egyenlő biztonság elvének tiszteletben tartásával megfelelő előrehaladás történjék a leszerelés, a fegyverzetek csökkentése területén. Nagy fontosságot tulajdonítva a madridi találkozó előkészületeinek, a miniszterek kifejezték reményüket, hogy ez a találkozó eredményesen fogja szolgálni a részt vevő országok együttműködését kontinensünk békéjének és biztonságának megszilárdítása érdekében. A külügyminiszterek megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország kapcsoltai az elmúlt időszakban számos területen, örvendetesen fejlődtek. Mindkét fél teljes készségét nyilvánította a magyar—-francia együttműködés továbbfejlesztésére. A látogatás során Jean Francois-Foncet és Pója Frigyes aláírta a Magyar Népköztársaság és a Francia Köztársaság jogsegélyegyezményét. A francia külügyminiszter viszontlátogatásra hívta meg a magyar külügyminisztert, aki a meghívást köszönettel elfogadta. „Általános Fogyasztási Értékesítő és Beszerző szövetkezet tg. sz. élelmiezerboltja BZatymaz, József A. u. 31.” feliratú bélyegzője Egyiptomi tiltakozás fe Kairó (MTI) „Egyiptom soha nem fogadja el Jeruzsálem keleti részének izraeli fennhatóság alá helyezését” — mondta Kamal Hasszán Ali egyiptomi külügyminiszter szerdán. Még azzal is fenyegetőzött, hogy Egyiptom esetleg ismét megszakítja a palesztin autonómiáról folyó tárgyalásokat, és visszahívja izraeli nagykövetét, miután ismeretessé vált az izraeli parlament többségi döntése. Jeruzsálem ezentúl „hivatalosan” is az ország „oszthatatlan fővárosa mindörökre”. Végezetül azonban megállapította: Jeruzsálem arab részének sorsa Egyiptom szerint továbbra is „tárgyalási téma”. 65 négyzetméter alapterületű száraz helyiség RAKTÁRNAK, ÜZLETNEK VAGY MŰHELYNEK KIADÓ. „Magánház 5361” a Sajtóházba. jeligére elveszett, használata érvénytelen LAKATOSMŰHELY KIALAKÍTÁSÁRA helyiséget bérbe vennénk, vagy felszerelt Bakatosmilh&Syt bérelnénk Szerződést kötnénk kizárólag jól felszerelt és képzett lakatos kisiparossal szerszámok készítésére és karbantartására. „Szegedi Ipari szövetkezet 1945/12” jeligére a Sajtóházba.