Délmagyarország, 1980. október (70. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-01 / 230. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Az Országgyűlési Könvtár adománya efőt törniük Szőlőszüret Fölkészült a pincegazdaság A régi és a mostani szü­ret annyiban hasonlít, hogy mindkettőre idejében föl kellett készülni. A nagy­üzemi táblák — a több száz hektáros szőlőskertek — gazdái most is idejében föl­készültek a szüretre. Fölbe­csülték a várható termést, megtervezték a leggazdasá­gosabb szüretelési módot, és egyezséget kötöttek a pince­­gazdasággal. Ez a munka már augusztus elején elkez­dődött, s tart a szüret vége­zetéig. A fölvásárló és földolgozó vállalat is nyár végén „tart leltárt”. A pincékben átné­zik a tárolóhelyeket össze­kötözik az óbort, s kimossák a hordókat tartályokat A Dél-alföldi Pincegazdaság­hoz három megyéből hordá­znak szőlőt. A szakemberek csaknem 30 ezer tonna bor­nak való szőlőre számítanak Csongrád, Szolnok és Bács- Kiskun megye gazdaságai­ból. Szűkebb pátriánk, Csongrád megye 1 ezer 318 hektár területről vár ígére­tes termést Amint azt dr. Fóth Mihály megyei főker­tész elmondta, a mostani szüret hő mennyiségében meg is közelíti a tavalyit minőségében — sajnos *— elmarad attól. A sokat em­legetett kedvezőtlen időjá­rás miatt két-három héttel később érnek be a fürtök. Mivel most már feltehetően csak noszabb időre számít­hatunk , ajánlatos elkez­deni a szüretelést. Bár még a szép napos idő mindennap javíthatja a szőlő cukorfo­kát az ésszerű tőkén tartás idejénél tovább nem érde­mes a szabad ég alatt, hagy­ni a termést Mindezt per­sze a kertészek, a lugasok között dolgozó emberek na­gyon jól tudják, hiszen kö­zösen a pincegazdaság kép­viselőivel „bejárták a táb­lákat”, s megállapodtak a szüret időpontjában. Némelyik közösségben — mint például a Szegedi Ál­lami Gazdaság — szedik a korán érő szőlőt. Az ásott­halmi kerületben a diákok is „csatasorba” álltak. A gazdaság dolgozói a szilva­szedés után fogtak a szüre­teléshez, s így most már na­ponta 40 tonna termés is összegyűlik. Pótkocsikra ra­kott tarcaliban — nagy tar­tályokban — szállítják a szőlőt a pince feldolgozó gépsoraihoz. A megyében, az állami gazdaságokban 738 hektár terület ad elfog­laltságot a szüretelőknek. A Dél-alföldi Pincegazda­ság hét nagyobb pincészeté­ben több mint 50 ezer tonna szőlő levének készítették el a helyet; 240 ezer hektoliter tárolóbetont, ászokhordót, műanyag tartályt mostak ki, képeztek be, hogy biztos helyre kerüljön a bornak­­való. Eddig csak 700 tonna szőlőt vettek át, nagyobb részét a megye gazdaságai­ból. A szőlőtermelő gazdasá­gok többsége a szegedi já­rás homokjain található. Az összterület háromnegyedéről — több mint 4 ezer hektár­ról — az ásotthalmi, a mó­­rahalmi, az üllési, a puszta­mérgesi, a balotaszállási és a kisteleki pincéhez hord­ják a szőlőt. Olyan közsé­gekben, ahol nincs pince, az ÁFÉSZ-ek és a termelőszö­vetkezetek veszik át a ter­mést Amikor az árat kalkulál­ták, fajtától és cukorfoktól függően 1— négy kategóriát állapítottak meg, s aszerint fizetnek, milyen bor forr a leszüretelt szőlőből. Így le­het asztali, pecsenye, minő­ségi és különleges minőségű bornak való a szállítmány­ból vett minta. (Ezt külön­ben mustfokclóval mérik.) Jó, hogy a gazdaságok is részelnek a pincék nyeresé­géből, mivel erre a tavaly alakult társulás is lehetősé­get adott. A Szegedi Állami Gazdaság és a Dél-alföldi Pincegazdaság gesztorsága alatt működő társulásnak az idei év az első, amikor a közös érdekeltség alapján osztozkodnak a nyereségen. Ugyanis az egyezség szerint akkor számolnak el végle­gesen, amikor eladták a pincékből a bort Tavaly 6 ezer 790 hektár területről 42 ezer 300 tonna szőlőt szüreteltek Csongrád megyében. Az idén ennél valamivel kevesebbre szá­molnak, mert a jég is, meg a szeszélyes időjárás is megdézsmálta a termést M. T. Cj borral telik a Délalföldi Pincegazdaság hordója Fokolják a mustot Ásotthalmon Perlittel javítják a termőföldet Sok helyütt az országban perlittel javítják a termőföl­det A Nagyszentjánosi Ál­lami Gazdaságban, a duna­­szentgyörgyi Ezüstkalász Tsz-ben a korábbinál 10—20 százalékkal több dohányt ta­karítanak be a perlittel ke­zelt földekről. A maglódi Mi­csurin Tsz-nek 15—20 száza­lékkal magasabb paradi­csomterméssel, a soroksári Vörös Október Tsz-nek pe­dig 20 százalékkal több ét­kezési paprikával kamato­zott a perlit használata. A perlitkeveréket labora­tóriumban készítik, de el- és felhasználásukra is dolgoz­tak ki eljárást. A tudósok ,,vegykonyhájában” készült perlites kreációkat rövid idő alatt megkedvelték, felhasz­nálási lehetőségük azonban szinte napról napra bővül: kertészeti, dísznövény-, fais­kolai és erdészeti ültetvé­nyek szaporításához, parkok, házikertek, üdülőtelkek ta­lajjavításához éppúgy igény­be veszik, mint a rizster­mesztésben, a bor-, sör- és vegyiparban, a környezetvé­delemben pedig a vízszen­­­nyeződések megszüntetésére használják. (MTI) Világcsúcs a Szaljut— 6-on Tegnap délután beállította saját „világcsúcsát” Valerij Rjumin, a Szal­jut—6 űrállo­más veterán mérnöke: ekkor érte el másodízben a 175 na­pot a világűrben. Első expe­dícióján Vlagyimir Ljahov, másodikon Leonyid Popov volt a társa az űrutazáson. Popov és Rjumin egyelőre még foly­tatja szolgáltának teljesítését az űrállomáson, s minden bizonnyal újabb re­kordidőtartamú űrutazás ré­szese lesz. Rjumin kis meg­szakítással lassan már egy teljes évet dolgozott a vi­lágűrben, ehhez alig két he­te hiányzik mindössze, s így tapasztalata példa nélkül álló. A Szaljut fedélzeti mér­nöke ezen a napon sem­ pi­hen. Parancsnokával együtt folytatja a kísérleti­ megfi­gyelési program végrehajtá­sát, amely tegnapra a többi között biológiai kísérleteket irányzott elő. A délutáni programjában már az újabb teherszállító űrhajó fogadá­sára történő felkészülés sze­repelt: a Progressz–11 az­­ előirányzott tervnek megfe­lelően halad .akományával az űrállomás üde. (MTI/ 70. évfolyam 230. szám 1980. október 1., szerda Ára: 1.20 forint Ülést a megyei A Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap, kedden Szegeden ülésezett. A testület az előterjesztések között több fontos kérdésben döntött. A lakóházjavítások­­ra, az előre nem látható műszaki és egyéb többlet­­munkára az idén 2,1 millió tartalékkeret jut. A vb a vállalatok igényeit figyelem­be véve ezt az összeget a tegnapi ülésen felosztotta. A testület döntése szerint a makói városgazdálkodási vállalat 1 millió forintot a hódmezővásárhelyi városgaz­dálkodási vállalat 1,1 millió forintot kapott. Mint köztu­dott, az üzlethelyiségek díja január 1-én megváltozott, és így jelentősen nőtt a váro­­­­sokban a szolgáltatást végző­­ kisipar-060k műhelyeinek bér­leti összege. A KIOSZ kérte a tanácsot, hogy a fontos la­kossági igényeket ellátó kis­iparosok kapjanak kedvez­ményt, mert a jogszabályok is lehetővé teszik a kisebb bérleffizetést. A vb a Kön­­­nyűipari Minisztérium hoz­zájárulásával úgy határozott, hogy megadja a kedvez­ményt az állami ingatlanok­­ban levő­ műhelyek bérlet­­fizetésé­nél. A testület megvizsgálta a CSOMITERV fejlesztési for­rásainak alakulását. Megál­lapította, hogy a fejlesztési alap nagysága elmard a ko­rábbi méretektől és ezért a vállalat a 2 millió forintos visszafizetési kötelezettségé­nek az eredeti terv szerint nem tud eleget tenni. A tes­tület hozzájárult, hogy a vállalat a törlesztést 1983-ig fizesse vissza. Ezt követően a vb a me­gyei tanács következő ülé­sére készülve foglalkozott a sport és testnevelés helyze­tével, a megyei tanács vb építési-, közlekedési- és víz­ügyi osztályának munkájá­val. A testület javasolja a tanácsnak, hogy ezeket a témákat a legközelebbi ülé­sén tűzze napirendre és vi­tassa meg. A megyei tanácstagok ké­pet kapnak majd az élsport és tömegsport helyzetéről, a lakosság életmódjáról, az egészségnevelésről, valamint a lakásépítésről, a közművek állapotáról, fejlesztéséről. tartott tanács vb Félidő a h­íN­-n Szakmai napok • Sajtótájékoztatók Tegnap, kedden félidejéhez érkezett az őszi BNV, amely eddig csaknem 200 ezer ven­déget fogadott. A tegnapi na­pon a bútoripar, valamint a kül- és belkereskedelmi part­nerek gyártmányfejlesztést szolgáló tanácskozásán, a szövetkezeti gépipar csoma­golástechnikai tapasztalatcse­réjén kívül több sajtótájé­koztatót tartottak. A VBKM vezetői csupa jó hírről szá­moltak be. Elmondták egye­bek között, hogy a vásári nagydíjas „Csodaedényből”, a formatervezési pályázaton is elismerést nyert légkeve­réses főző-sütő készülékből, 8 ezer darabos francia és NSZK-beli exporton kívül az év végéig 2 ezer darab jut a hazai üzletekbe is. Valódi szarvasbőrből ké­szült felöltők és női ruhák, valamint szövetek, bársony­kelmék exportjáról tárgyal­nak a magyar partnerekkel — közölték a szovjet Razno­­export sajtótájékoztatóján, míg az ugyancsak szovjet külkereskedelmi egyesülés, a Novoexport képviselői ar­ról számoltak be, hogy Kon­­sumex-szel jelenleg 3,5 mil­lió rubeles forgalmat bo­nyolítanak le, s ezt tovább szeretnék bővíteni. A szegedi és a környékbeli kiállítók bemutatói­­­ra­l n­em csökkent a látogatók érdeklődése. Több szegedi vállalat is eredményes tár­gyalásokat folytatott hazai és külföldi partnerekkel. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat reprezentatív kiállí­tási standjánál sokan meg­állnak és érdeklődéssel fi­gyelik a KSZV­ és a Mohá­csi Farostlemezgyár közös tornákét a „Motex” elneve­zésű textillel bevont farost­lemezt, amelyet sokoldalúan lehet felhasználni, bizonyítja ezt az is, hogy a szegedi vál­lalat kiállítási installációját éppen az új termékből ké­szítették. A KSZV bemutatójának egy részlete, farmerszövetek, zsinegek, hálók és egyéb, kendertípusú anyagok Az őszi BNV legnagyobb külföldi kiállítója ezúttal is a Szovjetunió. Az A pavilonban mutatják be igen tetszetős, divaton női konfekcióikat, amelyeket a hagyományos orosz népművészeti hímzésekkel díszítettek

Next