Délmagyarország, 1980. november (70. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-01 / 257. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kádár János foiadta Pjotr Gyemicsevet Kádár János, a­ Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára pénteken a KB székhá­zában fogadta Pjotr Gyemi­­csevet, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának póttagját, a Szovjetunió kulturális miniszterét, aki a szovjet kultúra napjai magyarorszá­gi rendezvényein vesz részt Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára és Aczél György miniszterelnök-he­lyettes, a Politikai Bizottság tagjai ugyancsak pénteken fogadták Pjotr Gyemicsevet és Vaszilij Savrot, az SZKP KB kulturális osztályának vezetőjét. A szívélyes, elvtársi légkör­ben lezajlott megbeszélése­ken véleménycserére került sor a magyar—szovjet barát­ság, a tudományos és kultu­rális együttműködés fejlő­désének tapasztalatairól, és időszerű feladatairól. Megállapodtak a kulturális kapcsolatok elmélyítésében és sokoldalú továbbfejlesz­tésében. • Tegnap folytatódtak ha­zánkban a nagysikerű szov­jet kulturális napok gazdag eseményei. CO ff Őszutó a határban Telnek a puttonyok — Vetik a gabonát Félő már, hogy bármelyik napon fagyra virradhat a határ. Fájón érintve a gazdá­kat, hiszen még sok gyü­mölcs és zöldség kint van a földeken. A megkésett nyá­ron sokat segített ugyan a hosszú ősz, mégis most már nem sok jóval számolhatnak a gazdaságokban. Tudják is ezt a szakemberek, ezért sok helyen hét végére is munkát rendelnek el. Mondván: a paprika, a szőlő nem várhat, a gabona magjának földbe kell kerülnie. Naponta 60 hektárral fogy a vetnivaló terület a sándor­­falvi Magyar—Lengyel Ba­rátság Tsz-ben. A homokos parcellákon már elvetették a gabonát, most Szaporhegyen és a Tisza mentén dolgoznak a Vetőbrigádok. A nagyobb, összefüggőbb táblákon több gépet kapcsoltak egybe, hogy gyorsabban haladjanak a munkával A kisebb területe­ken ezzel a módszerrel nem is próbálkoztak, ott még ha­gyományos módon — egy ve­tőgépet húz egy traktor — dolgoznak. Tervezik a sán­­dorfalviak, ha szép, napsüté­ses marad az idő, jövő hét közepére földbe szórják 1700 hektár kalászos magját. Sürgeti őket az idő, mert a régi gazda szavával novem­ber elején már ajándék min­den óra napsütés. Legjobban a kukoricatörők érzik ezt, hiszen még a feketeföldeken is könnyen boldogulnak. Az idei őszre 800 hektáron érett be a kukorica, amelynek ter­mését — hasonlóan a többi gazdaságokban — kombáj­nokkal törik le, pótkocsikkal hordják a szárítókba. Már csak a kertekben, a háztáji parcellákban állnak a sorok­hoz az emberek, s szedik le kézzel a csöveket. A sándor­­falvi téeszben a közösben dolgozó kukoricatörőknek célprémiumot tűztek ki. A legjobbakat díjazzák évek óta. Minden „kiló” takarmányt megbecsülnek, mert a ho­dályokban, aktokban 2500 birkát tartanak. Etetésükhöz nélkülözhetetlen a jó abrak. Bár nincs gondjuk — ötezer birkának való takarmányuk is termett —, de pazarolni semmiképpen nem szeretné­nek. A juhokkal etetik föl a kukorica összezúzott szárát, hogy minél kevesebbet for­dítsanak le az ekefejek. Ugyanis több mint 2 ezer hektár szántanivalójuk van, ebből még az idén 816 hektá­ron szeretnének „tiszta mun­kát”. Kevés szőlő még maradt a tőkéken — ezt a katonák se­gítségével szüretelik le a sándorfalvi Magyar—Lengyel Barátság Tsz-ben. A kisteleki Új Élet Tsz­­ben is a szokásos munkák adnak elfoglaltságot a tagok­nak. Szüretelnek, vetik a ga­bonát. Baksról a Magyar— Bolgár Barátság Tsz-ből hordják a kukoricát. Az álla­toknak vették, mert nem ter­mett annyi, amennyi kelle­ne. Csak abraknak valót vá­sárolnak, mert siló, széna és lucerna van elegendő az 1200 szarvasmarhának és az ezer sertésnek. A biztonság ked­véért hozattak még 30 vagon répaszeletet,­ a cukorgyár melléktermékét. A kisteleki Új Élet Tsz­­ben több mint 100 hektáron bő terméssel „honorálták” a szőlőlugasok a gondoskodást. Az őszi betakarítást segítet­ték a nagyközségi általam s iskolások, gimnazisták. De voltak diákok a kisteleki szövetkezetben Szegedről és Csengéiéről is. Általában 100—400 diák dolgozott eb­ben a téeszben, de volt olyan nap is, amikor 520-an voltak kint Ha ilyen marad az idő, a közösség nemsokára lesze­di a 36 hektáros almáskert termését is. A kisteleki pincéhez na­ponta 3—400 tonna szőlőt szállítanak a környező gaz­daságokból. Eddig több mint 7 ezer tonnát vásároltak fel, háromnegyedét a tervezett­nek. Az október végi öröm — a szép napos idő —, ha meg­marad novemberre elégedet­tek lehetnek a gazdaságok­ban: a természet behozza a lemaradást. Szüretelnek a diákok DH a szegedi olaiparban Milliókban mérhető eredmények A napokban DH-ankétot tartottak a NIM-tárcához tartozó vállalatok részvéte­lével. Mivel az NKFV sze­gedi üzeme az utóbbi idő­ben egyre nagyobb, az ága­zat egészét tekintve is ki­emelkedő sikerrel alkalmaz­za a DH-információs rend­szert, Juratovics Aladár üzemigazgatót, az üzem ve­zetőjét kérdeztük meg, mi­nek köszönhetik eredmé­nyeiket? — Több éve felvetődött vállalatunk vezetőiben a gondolat: a hatékonyabb munka érdekében kísérleti­leg be kellene vezetni a DH-munkarendszert — mondotta Juratovics Aladár. — A gondolatot tettek kö­­­vették, 1977 óta alkalmaz­zuk a DH-t a gyakorlatban. Két éve rájöttünk az alkal­mazott DH javaslati rend­szer hiányosságaira, s az idén, augusztustól bevezet­tük a DH hibainformációs (hibafeltáró és -elhárító) rendszerünket. Sokat köszönhet ennek a rendszernek az olajipar. Se­gítségével jelentős gazdasá­gi eredményeket értek el. „Beszédes számok” bizo­nyítják ezt. Az idén, az első háromnegyed évben 351 hi­bajelzést, javaslatot fogad­­tak el a rendszer keretein belül, a hasznosított javas­latokra több mint 66 ezer forint jutalmat fizettek ki. A hibainformációs rendszer alkalmazásával több mint 40 millió forinttal nőtt a ter­melési érték, és közel 6,2 millió forinttal az adómen­tes — tiszta — nyereség. A munkarendszer mennyiségi és minőségi mutatói jelen­tősen javultak. Sok mindent bizonyítanak ezek a tények. Részint azt, hogy a DH egyre népsze­rűbb a szegedi olajiparban, részint pedig azt is, hogy a vezetés érzékenyen s főként gyorsan reagál a hibajelzé­sekre, intézkedik a hibák felszámolása érdekében. A vezetés sokat köszön­het a munkarendszernek. Nagy segítséget ad számuk­ra a veszteségek és a vesz­teségforrások, a konkrét hi­bák felismerése, következe­tes felszámolásuk. A mun­karendszer minden vezetőt aktivitásra, problémaérzé­kenységre sarkall. Megnő a vezetői példamutatás szere­pe. A mostanában oly so­kat vitatott decentralizációs kérdések megoldásában is segít A hibák felszámolá­sára ott, azon a vezetési szinten történik döntés és intézkedés, ahol erre a fel­tételek a legoptimálisabbak. És hogy minek köszönhe­tő a DH-rendszer ilyen ki­emelkedő sikere az olajme­zőn? Elsődlegesen annak, hogy a szegedi üzem vezeté­se felismerte: gyorsan, kö­vetkezetesen kell reagálni a dolgozók hibajelzéseire, ja­vaslataira, gyorsan kell in­tézkedniük a hibák felszá­molása, a javaslatok hasz­nosítása érdekében. Az ered­mények azt is feltételezik, hogy a munkarendszert le­hetőleg „bürokrácia”-mente­­sen kell vezetni, illetve­­ az anyagi és erkölcsi elismerés feltételrendszerét ésszerűen jól kell alkalmazni. Az eredményekben természete­sen annak is szerepe van, hogy nemcsak felismerték, de a gyakorlatban eredmé­nyesen alkalmazzák mind­ezt. A DH nem cél, hanem eszköz, a vezetési munka a gyakorlatban bevált segítője. — A DH hibainformációs rendszert tovább is kívánják fejleszteni? — DH-munkarendszernek, azaz Dolgozz Hatékonyab­ban ! munkarendszernek szoktuk nevezni hibainfor­mációs rendszerünket — mondotta erről Juratovics Aladár. — Közben azt is jól tudjuk, hogy ez a mun­kamódszer nem teljesen elé­gíti ki a rendszer fogalmát. Sok mozgalmi elem van az alkalmazásban. Ez még nem volna baj, de az már igen, hogy még nem teljesen zárt ez a rendszer. Ezért a kö­vetkezőkben a rendszer jel­leget szeretnénk tökéletesí­teni. Jövőre tervezzük a DH szervezésfejlesztési és szociálpolitikai tervekre, a biztonságtechnikai és mun­kavédelmi ellenőrzések ta­pasztalataira, összegezve a tervezési munkára történő kiterjesztését, tervezési rendszerünk és a DH hiba­információs rendszer kölcsö­nös kapcsolatának megte­remtését. L. P. Átadták a Tiszai Kőolajfinom­tót Leni óvárosban pénteken felavatták a mintegy 7,5 milliárd forintos költséggel épült és évente 3 millió tonna kőolaj fel­dolgozására alkalmas Tiszai Kőolajfinomí­­tót. Az új nagyüzemet Simon Pál nehéz­ipari miniszter adta át rendeltetésének. Az ünnepségen mondott beszédében a minisz­ter egyebek között hangsúlyozta, hogy a most átadott üzem a nemzetközi együtt­működésen, a magyar—szovjet olefin­egyezményen alapuló szocialista iparfej­lesztés eredménye. A Tiszai Kőolajfinomí­tó üzembe lépésével Leninváros térségében új iparág jött létre. Ez az üzem fokozza a népgazdaság energiaellátásának biztonsá­gát és a gazdálkodás rugalmasságát, a borsodi iparvidék és Kelet-Magyarország szénhidrogén-ellátásának meghatározó je­lentőségű tényezője. Az avatási ünnepségen részt vettek a Tiszai Kőolajfinomító, valamint a beru­házásban érdekelt építő- és szerelővállala­­tok dolgozóinak képviselői. Borsod megye és Leninváros párt- és tanácsi szerveinek vezetői Jelen volt Dimitrij Novikov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének anácsosa is. A Tiszai Kőolaj­finomító építése 1972-ben kezdődött, és az üzem szakaszosan ké­szült el. Az építők legjobbjai kitüntetése­ket kaptak. 70. évfolyam 257. szám 1980 november 14 szombat­­ra: 1,20 forint Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott Losonczi Pál tájékoztatta az Elnöki Tanácsot a Szo­cialista Etiópiában, a Tan­zániai Egyesült Köztársa­ságban, a Mozambiki Népi Köztársaságban és a Zam­biai Köztársaságban ez év szeptemberében tett hivata­los látogatásáról, és ezen államok vezetőivel folytatott tárgyalásairól. Az Elnöki Tanács a tájékoztató jelen­tést jóváhagyólag tudomásul vette és megállapította, hogy a látogatások és tár­gyalások eredményesek vol­tak, jelentősen hozzájárul­­tak a Magyar Népköztársa­ság és a meglátogatott ál­lamok politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainak továbbfej­lődéséhez. Törvényerejű rendeletet fogadott el az Elnöki Tanács a földértékelésről. A rende­let értelmében a jelenlegi­nél korszerűbb, a hatékony jövedelemszabályozást job­ban szolgáló, a termelést leginkább befolyásoló ter­mészeti tényezőkön alapuló földértékelés kerül beveze­tésre. Az új földértékelést­ — amely a mező- és erdő­gazdasági művelést szolgáló külterületi és zártkerti, to­vábbá a nagyüzemi műve­léssel hasznosított belterüle­ti földekre vonatkozik — 1981-től folyamatosan hajt­ják végre. A Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek vég­rehajtásaként az Elnöki Ta­nács módosította a bányá­szatról, valamint a villamos energiáról szóló törvényt. A jogszabály a kisajátítástól eltérő sajátos kártalanítási szabályokat tartalmaz azok­ra az esetekre, amikor a bá­nyászati tevékenység vagy az energia továbbítását szol­gáló berendezések elhelye­zése a használati jogok kor­látozásával jár. A törvény­­erejű rendelet a kihirdetés­sel lép hatályba. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, továbbá egyéb, folya­matban levő ügyeket tár­gyalt. (MTI) Magyar—jugoszláv pártközi tárgyalások A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága meghívására októ­ber 29—31. között Alekszan­­dar Grlicskov, a Jugoszláv­­ Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának el­nökségének tagja látogatást tett hazánkban. Kíséretében volt Dusán Lazics, a KB nemzetközi osztályának al­osztályvezetője. Kádár János, az MSZMP KB első titkára fogadta Alekszandar Grlicskovot. A jugoszláv vendéggel meg­beszélést folytatott Gyenes András, a Központi Bizott­ság titkára. Az elvtársi légkörben le­zajlott tárgyalásokon köl­csönös tájékoztatás hangzott el pártjuk munkájának fő irányairól, a szocialista épí­tőmunka legfontosabb idő­szerű kérdéseiről. Áttekint­ve a Magyar Népköztársa­ság és a Jugoszláv Szoci­alista Szövetségi Köztársa­ság együttműködését, meg­állapították, hogy azok va­lamennyi területen folya­matosan népeink javára eredményesen fejlődnek. A nemzetközi helyzetről folytatott véleménycsere so­rán hangsúlyozták, hogy minden haladó forradalmi és demokratikus erővel összefogva segíteni kell a békés egymás mellett élés, az enyhülés politikájában elért eredmények megőrzé­sét és elmélyítését. A kommunista és munkás­pártoknak az egyenjogúság, az önállóság, egymás állás­pontjának tiszteletben tar­tása alapján folytatott együttműködése és interna­cionalista szolidaritása ered­ményesen szolgálja a bé­ke és a társadalmi haladás ügyét. A megbeszélésen részt vett Varga István, a KB osztály­vezető-helyettese és Milan Veres, Jugoszlávia budapes­ti nagykövete. IMID

Next