Délmagyarország, 1980. december (70. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-02 / 282. szám

Kedd, 1980. december 2, Információ, buborékban 1 EgyüttműkÖdÉS A Központi Fizikai Kutató Intézet — a Magyar Opti­kai Művekkel együttműködve — a világ vezető műszaki nagyhatalmaival közel egy időben kidolgozta a mágneses buborékmemória előállításának technológiáját. Az infor­máció megőrzésének korszerű számítástechnikai eszközével, amely nem nagyobb, mint egy fél gyufásskatulya. körülbe­lül nyolc gépelt oldalnak megfelelő adatsort lehet elraktá­rozni. Az újdonság a forgólemezes memóriákat válthatja fel, amelyek érzékenyebbek a meghibásodásra, kopásra. A kutatómunkában közreműködtek a Híradástechnikai Ku­tató Intézet valamint a Budapesti Műszaki Egyetem szak­emberei is. Képünkön­ a mágneses buborékmemóriában le­játszódó alapfolyamatokat gyorsfényképező berendezés se­gítségével vizsgálják. Az előtérben a buborékmemória ki­vetített képe látható. Az évente négymillió hek­tó italt termelő Kőbányai Sörgyár a viszonylag szű­kös fejlesztési lehetőségeit úgy egészíti ki, hogy mind több — kölcsönös anyagi előnyökkel biztató — koope­rációt létesít a tsz-ekkel, állami gazdaságokkal. Az idén több mint 500 ezer hek­tó sört palackoztak a sör­gyár és a mezőgazdasági nagyüzemek közös létesít­ményei, jól kiegészítve az állami ipar termelését, kíná­latát A söripar kezdeményezé­se most magasabb szintű együttműködésre jelez kész­séget. A létesítmények gé­peit ugyan továbbra is az üzem biztosítja, viszont a mezőgazdasági partner is hoz anyagi áldozatot a kö­zös munka sikeréért. Több­nyire már meglevő épüle­teket alakítanak át, sőt ese­tenként a gépvásárlásba is besegítenek. A vidéki gazdaságok sa­ját építőbrigádjaikkal hoz­ták rendbe a kiszemelt épü­leteket. Monoron egy régebbi faipari üzemet, Detken egy korábbi magtárat, Gyöngyös­­domoszlón pedig a borpa­lackozó egyik szárnyrészét. (MTI) Egy hónappal az év vége előtt Gazdaságosabb export, növekvő nyereség Az év zárása előtt egy hónappal sok vállalattól ér­kezik jelentés arról, hogy — a helyenkénti bizonytalansá­gok, megtorpanások után — sikerült felzárkózni az új kö­vetelményekhez, s 1980-as tervüket, beleértve a nye­reség növelésének program­ját is, sikerrel teljesítik. A jövő évi felkészülés irányát és módjait is jelzi az a ta­pasztalat, hogy a legstabi­labb eredményeket ott ér­ték el, ahol a termékek job­ban megfelelnek a piaci igé­nyeknek és a minőség is ki­fogástalan. A Péti Nitrogén Művek termékeinek növekvő ver­senyképességét elsősorban az fejezi ki, hogy 22 ország cégei az idén a tavalyinak több mint kétszeresét vásá­rolták. Ma már az eredmé­nyek bizonyítják, hogy a vállalat vezetői megalapo­zottan jártak el, amikor az exporttervet a tavalyinak kétszeresére emelték, s 64 millió dolláros bevételt tűz­tek ki célul. A tervtől an­­­nyiban tértek el, hogy a ka­pacitásokat a számítottnál jobban használták ki, a pi­ackutatók, üzletkötők ered­ményesebben tárgyaltak, s rugalmasabban lépést tarta­nak nemcsak a választék, hanem a csomagolás iránti változó követelményekkel is, így a vállalat már október­re teljesítette eddigi leg­magasabb exporttervét, és az év végéig még várhatóan 18—20 millió dollár értékű árut készít külföldi meg­rendelésre. Ennek megfe­lelően a Péti Nitrogén Mű­vek nyeresége 9—10 száza­lékkal lesz magasabb az 1980-as évre tervezettnél. A Borsodi Vegyi Kombi­nát — a Chemolimpex köz­reműködésével — szintén a korábbinál jobban igazodott a külpiaci helyzethez, így si­került elkerülnie az árak hullámzásából eredő veszte­ségeket, illetve kihasználni egyes konjunkturális hely­zeteket Fő exportüzleteit nem a nyár végi időszak­ban kötötte, amikor a mű­anyag világpiaci ára a mély­pontra süllyedt, hanem olyan időpontokban, amikor termé­keit reális áron értékesít­hette. A piaci viszonyok ru­galmas követése tette lehe­tővé, hogy a tervezettnél is több pvc műanyagot, mű­trágyát és karbamidot ér­tékesíthettek. Egy hónappal az év vége előtt az idei ex­portjuk már megközelíti a 60 millió dollárt, ami csak­nem négymillió dollárral több a tervezettnél. Azzal számolnak, hogy nyereség­tervüket is legalább 40 mil­lió forinttal túlteljesíthetik. A salgótarjáni kohászati üzemekben még áprilisban is úgy számítottak, hogy az előző évi 250 millió forint­tal szemben az idén a leg­jobb esetben 100 millió fo­rintos nyereséget tudnak elérni, s ezért is igen kemé­nyen meg kell dolgozniuk. Egyik leggazdaságosabb termékük, a lágyhuzal iránt nagymértékben csökkent a piac érdeklődése, ezért e cikk gyártását csökkentet­ték, s helyette a most ke­lendő hideghengerelt lemez­áruk előállítását fokozták. Tízhavi gazdasági gyorsmér­legük szerint korábbi szá­mításaik túlzottan pesszimis­tának bizonyultak; a prog­nosztizált egész évi 100 mil­lió forint helyett eddigi nye­reségük 172 millió forint, és minden jel arra mutat, hogy az év végére elérik a 200 milliót. A Szegedi Ruhagyárban a létszám növelése nélkül 7500 férfiöltönyt gyártottak az idén terven felül, nyereségük pedig hétmillió forinttal ha­ladja meg a tervezettet. Már a jövő évi feladatokat ké­szítik elő, különösen az ex­portot, amely az eddigi ren­delések alapján körülbelül 200 százalékkal nő. A Budapesti Bőripari Vál­lalat 85 millió forintra ter­vezett nyereségét az eddigi számítások szerint várhatóan ötmillió forinttal túlteljesí­ti, amit elsősorban a költ­ségek csökkentésével és ol­csóbb beszerzési források fel­tárásával alapoztak meg. Hiúsági lakásépítő szövetkezet Kisteleken Kisteleken korszerű családi lakóházak építésére a II. glóbusz környékén 15 építési telket jelöltek ki. A csoportos, korszerű családi házak létrehozására — a MÉSZÖV lakás­­építési titkárságának patronálásával — még tavasszal meg­alakult az ifjúsági lakásépítő szövetkezet, 14 taggal. Az el­telt idő alatt több alkalommal tartottak megbeszéléseket, amelyeken megvitatták a lakóépületek elrendezését, be­osztását, az alapterületet, az építkezés lehetőségeit, anya­gi feltételeit. Elkészültek az engedélyezéshez és a kivitele­zéshez szükséges tervek, megkötötték az OTP-nél a szer­ződéseket, a telkek tartós használatba adására kiadták már a szükséges engedélyeket. A munkálatok az év végén, vagy a jövő év elején kezdődnek meg, az időjárástól függően. A Pedagógusok, tanulók, követelmények , oktatáspolitikai célok megvalósítá­sának személyi és tárgyi feltételei­ről, az új tantervek bevezetéséről, az ezzel kapcsolatos gondokról, feladatok­ról tanácskoztak a közelmúltban a Pedagó­gusok Szakszervezete kongresszusának résztvevői. A beszámolót követő vitában, amelyben magam is részt vettem, foglal­koztunk az oktatási rendszerrel, az érdek­­védelemmel kapcsolatos kérdésekkel. Ki­fejtettem a többi között, hogy Csongrád megyei tapasztalatok is igazolják a kong­resszus egyik legfontosabb megállapítását, miszerint évről évre növekszik a pedagó­giai tevékenységgel szemben támasztott társadalmi igény. Egész oktatási rendszerünk megújhodás előtt áll. Minden iskolatípusban új fel­adatrendszeres oktatási módszert alkalmaz­nak. Ez az irányítást, a vezetést komoly feladat elé állítja, de különösen a gyakor­lat munkásait, a pedagógusokat teszi pró­bára. A szakszervezet is sokat segíthet ab­­ban — amit a kongresszuson is hangsú­lyoztak —, hogy a gyors egymásutánban bekövetkező változások között ne sikkad­jon el a lényeg. Az iskoláink szocialista nevelés iskolái legyenek, amelyekben gaz­dagon bontakozhat ki a közösség szemé­lyiségformáló ereje. A szakszervezet továbbra is részt kíván venni az oktatás továbbfejlesztésére vo­natkozó tervek kidolgozásában, a korszerű elképzelések megvalósításában. Az új gimnáziumi és szakközépiskolai nevelési és oktatási tervek új pedagógiai szemléletet tükröznek. Ezt figyelembe véve, több alka­lommal teremtettünk fórumot az ezzel kapcsolatos dokumentumok megismerésé­re, egységes értelmezése érdekében. Ebben is sok segítséget nyújtott és nyújthat a jö­vőben is az iskolai szakszervezeti bizott­ság Mindezen túl, sokat tehet a jó mun­kahelyi légkör kialakításáért a pedagógu­sokkal való személyes törődés, munkájuk figyelemmel kísérésével és elismerésével. Az állami vezetéssel együtt teremtett jó légkörben nyílik lehetőség az eredményes munkához szükséges szemléletformálásra, az alkotó kedv kibontakoztatására, a be­vált és korszerű módszerek fejlesztésére, a jó tapasztalatok köreadására. Csak így valósulhat meg az értékes tanári magatar­tásformák kibontakoztatása, a példamutató tanári munka. Az ilyen légkörben kiala­kult munkaerkölcs létével is alakítja, for­málja ifjúságunkat. Oktató-nevelő munkánk kiemelkedő fel­adata tanulóifjúságunk nevelése. E tevé­kenység sikere csak az egész tanuló­­ifjúságunk önkéntes, aktív együtt­működésével érhető el. Ehhez formálni kell a tanulóifjúság szemléletét is. Az isko­la ma nemcsak a tanulás és a művelődés helye, hanem a szocialista emberré válás műhelye is. Olyan ifjúságra van szüksé­günk, amely nemcsak szívesen tanul, ha­nem rendelkezik is példás munkaerkölc­­­csel. El kell érnünk, hogy már az iskolá­ban tanulja meg a pontos és fegyelmezett munkát, hogy az életbe kikerülve se dol­gozzék másként. Tudatosítani kell tanulóinkban, hogy minden tantárgy tanulása szükséges, min­den ismeret megszerzése hasznos. Vannak tanulók, akik néhány iskolai tanulnivalót felesleges tehernek tartanak. Olyannak, aminek gyakorlati haszna sincs. Ezt a té­ves felfogást kell megszüntetni és erősíteni a felismerést, hogy nincs kárbaveszett ta­nulás. Különösen napjainkban, amikor az új tantervek bevezetésével az a törekvés­ a legszükségesebbet, az általános műveltség­hez nélkülözhetetlen ismereteket tanítsa az iskola. Új mozgalom bontakozik ki az iskolai munkában. Olyan diákeszme elfogadásával, amit a jó tanuló testesít meg, akinek mun­kaerkölcse kifogást­aan. Kapja meg a jó tanuló a maga helyét, pedagógiai ér­ték­rendszerünkben. Nemcsak azok a kiváló tanulók, akik egyes szaktantárgyakban ki­magasló eredményeket mutatnak fel, ha­nem azok is, akik képességeik szerint be­csületesen, kitartóan és szorgalmasan ta­nulnak minden tantárgyat. Mint társadal­munkban, úgy az iskolában is csak a jól végzett munka számíthat megbecsülésre, elismerésre. Ezt a szemléletet kell az isko­lában is kialakítani. Így kaphatja vissza rangját a tanulás, a tudás és a megbecsü­lés. Olyan értékelési rendet kell kialakíta­nunk, amelyben a kitűnő tanuló kap jutal­mat, viszont az, aki az alapvető követelmé­nyeket nem teljesíti, már az iskolában érezze, hogy munka nélkül nem boldogul­hat. A mi társadalmunk a munka társa­dalma. Tanulja meg a fiatal azokat az ér­tékeket becsülni, amelyeket a szocialista társadalom teremtett meg számunkra. Ma még sok a felszínes ítélet a tanulók köré­ben. A szülői házzal való szorosabb együtt­működés is segíthet ennek megszüntetésé­ben. Iskoláinknak a jövőben még jobban a művelődés színhelyévé kell válniuk, hogy olyan igények alakuljanak ki az if­júságban, amelyek végigkísérik majd az életben. Jelentős feladatunk az ifjúság ér­telmi, érzelmi nevelése, a művelődés, test­edzés, szórakozás egységének, az egészsé­­ges környezeti kultúrának és szabadidő szokásoknak kialakítása. Érezzen az ifjúság felelősséget önmagáért. Ehhez a kiemelke­dően fontos nevelő munka ,ez nélkülözhe­tetlen oktatási intézményeinkben a szak­­szervezet segítsége. Az 1977-ben megkezdett tantervi reform bevezetése, mint országosan, Csongrád me­gyében is megfelelően halad, és az eddigi tapasztalatok igen kedvezőek. Középisko­láinkban — a tantervi célkitűzésnek meg­felelően — a középtávú pedagógiai terve­zés a nevelés és oktatás programjának be­vezetése összekapcsolódott a felzárkóztatás szélesebb értelmezésű pedagógiai és okta­táspolitikai feladataival, egyénkben az általános iskolát befe­­jezett tanulók 96,6 százaléka tanul tovább középfokú oktatási intézmé­nyekben. A pályairányító munka javulá­sát szemlélteti, hogy az egyes iskolatípu­sokban első helyen továbbtanulásra jelent­kezők és felvettek aránya között nincs lé­nyeges különbség. Pedagógusaink nagy fe­lelősséggel foglalkoznak a fizikai dolgozók gyermekeivel. A segítségnyújtás két irá­nyú: egyrészt a meglevő hiányosságok pót­lása, másrészt a tehetséges tanulók k­épes­­ségeinek kibontakoztatása. Eredményesek az általános iskolákban szervezett középis­kolára előkészítő tanfolyamok, valamint az egyetemi és főiskolai előkészítők. Sok te­hetséges tanyai gyermek kerülhet be­sze­­szegedi iskolákba azzal, hogy felépült a Csongrád megyei diákotthon. Mindez arról tanúskodik, hogy nemcsak a tanár és diák kapcsolat újul meg, hanem mind jobb feltételek között is tanulhatnak a diákok. Így vezet eredményre a párt XII. kongresszusa határozata szellemében végzett munka, így lesz mind eredménye­sebb, színvonalasabb az oktató-nevelő te­vékenység Megyénk pedagógusai mindent elkövetnek a rájuk háruló feladatok ma­radéktalan végrehajtásáért, a szocialista nevelőiskola megvalósít­ásááért. Dr. Diós József iltemették Tiszai Józsefet Barátai, tisztelői, egykori harcostársai hétfőn kísérték utolsó útjára a 66 esztendős korában elhunyt Tisza Jó­zsefet, a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsa titkár­ságának nyugalmazott veze­tőjét, a magyar munkás­­mozgalom régi harcosát. A Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjá­nak ravatalozójában Szakall József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság és a család nevében búcsúzott Tisza Jó­zseftől. Nyíri Béla, a TOT főtit­kárhelyettese a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsa részéről mondott búcsúsza­vakat, majd Surányi Éva a régi barátok nevében emlé­kezett Tisza Józsefre. Tisza Józsefet, a munkás­­mozgalmi panteon sírkertjé­­ben helyezték végső nyu­galomra. 3 Megújul az Árpád-híd December az előkészüle­tek utolsó hónapja az Árpád­­híd átépítésének startja előtt. A következő hetekben aszfaltburko­latot kap az új óbudai alsó rakpart, amelyet a Lágymá­nyostól Újlakig ívelő parti utat meghosszabbítva épí­tettek ki a Filatori-gátig. Sávját a Dunától foglalták, a mederszegélyt töltötték föl, hogy a Szentendrei út felé­­felől haladó gépkocsik for­galmát eltereljék a Flórián térről. A téren ugyanis csak üggyel-bajjal lehet, majd át­jutni, hiszen itt, a híd széle­sítésével párhuzamosan épí­tik az aluljárót, felüljá­rókat. Terelőút lesz a Kór­ház utca, amelynek újjáépí­tését szintén befejezik az év végéig, amikorra a Bécsi út még hátralevő — Vörös­vári út előtti — szakaszát is fel­újítják, elősegítve a város­rész szívén áthaladó útvo­nal tehermentesítését. Az új szerkezeti elemeket a Ganz-MÁVAG készíti, az átépítés generálkivitelezője a Hídépítő Vállalat. Előbb a Margit-híd felöli hídpályát, szerkezetet bontják, cseré­lik, szélesítik, amivel 1982- ben készülnek el. A megújuló Árpád-hídon kétszer három sávban hal­ad­­­hatnak majd az autók, kö­zépütt, zárt pályán, az 1-es gyorsvillamos jár majd, melynek végállomásai a Vö­­rösvári úton és a Kerepesi úton lesznek. A Flórián tér fölött félkör alakban ível majd át a hídról a Szent­endrei útra a felüljárónak a hídon kettéváló, majd lejá­ratánál egybeszaladó sávja, ugyanis a villamospálya köz­­­ül aláereszkedik, s az egyik felüljáró ív alatt átbújva a Vörösvári útra fut ki. A tér alatt aluljáró épül. (MTI)

Next