Délmagyarország, 1981. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-01 / 27. szám

WW1fo X&MÉ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A­Z M­S­Z­M­P SZEGED VÁROSI B­I­Z­O­TTSÁGÁNAK LAPJA A felhívás visszhangja Egymásért, önzetlenül Nem réseiben levelet hozott a posta szerkesztőségünkbe. ..Vállalatunk gazdasági, párt- és tömegszervezeti vezetése kezdeményezésére az 1981. január 30-án megtartott bi­zalmi testületi ülés állást foglalt hogy dolgozóink, szo­cialista brigádjaink, összesen 900 ember csatlakozik az MSZMP Szeged városi bi­zottsága 1981. január 15-i felhívásához. Az elmúlt év­hez hasonlóan dolgozóink tá­mogatják és részvételükkel biztosítják a társadalom- és várospolitikai célok megvaló­sítását.” A levelet a Szegedi Vá­rosgazdálkodási Vállalattól kaptuk. A kollektíva vállal­ta, hogy több kommunista műszakban vesz részt Az egyiket melyet az év első felében tartanak, a rokkan­tak és a mozgássérültek anyagi helyzetének javításá­ra ajánlják fel ígérik, hogy továbbra is segítik nyugdí­jas dolgozóikat. A kertészeti telep 52 dolgozója vállalta, hogy 45 ezer palántát nevel föl s ezt díjmentesen bo­csátja a lakosság rendelke­zésére a „Tiszta, virágos Szegedért" mozgalom sikere érdekében. Huszonhét brigád bölcsődéket és óvodákat pat­ronál játszótereket újít fel. S játékokat készít. Mindez összhangban van a Tanácsi Szolgáltató és Kom­munális Vállalatok pártbi­zottsága állásfoglalásával, melyben ez áll. ..A pártbi­zottság csatlakozik az MSZMP Szeged városi végre­hajtó bizottsága felhívásához és javasolja a pártalapszer­­vezeteknek és a KISZ-bizott­­ságnak, hogy ezt az akciót teljes szívvel támogassa.” Nem sokkal azután, hogy a pártbizottság írásos jelen­tését kézhez kaptuk, csörgött a telefon. Kardos János, a Vízművek párttitkára jelent­kezett. Elmondta, hogy a vállalat 400 dolgozója kom­munista műszakban vesz részt a rokkantak és a csök­kent munkaképességűek anyagi helyzetének javításá­­ért. Egy másik munkanapon a gyermekintézményekért fognak dolgozni. Néhány napja már be­számoltunk arról, hogy a Szegedi Gyufagyár kollektí­vája a felhívást megelőzően vállalta, hogy körülbelül 80 ezer forint munkabért ajánl fel a szociális otthonok ja­vába. Kovács József, üzem­vezető a minap arról értesí­tett bennünket, hogy mind­ezen túl társadalmi munkát is vállalnak a dolgozók. A MAHART tápéi hajója­vító üzemének vezetője, Vá­­gi Gyula mondta el, hogy a 400 hajógyári munkás is csatlakozik a pártbizottsági felhíváshoz. A kommunista szombatok munkabérét rész­ben a rokkantak segítésére, részben sportlétesítmények fejlesztésére ajánlják fel. A Gép­járműjavító Ipari Szövetkezet dolgozói az ál­taluk vállalt kommunista szombaton a rokkantakért dolgoznak. Árva Ferenc, a szövetkezet elnöke úgy véli, szövetkezet dolgozói megér­ti egy körülbelül 25 ezer fő- tették, hogy milyen fontos kint gyűlik majd össze a dologról van szó. Olyan dol­­nemes célra­ gokról, melyekért ön szán-Ezek a példák is igazol­ tünkből kell dolgoznunk, iok, hogy a felhívás nyomán végtére is ez valamennyiünk pezsgés indult meg a város­ közös érdeke. ban Valamennyi vállalat és P. F. Az egyik feladat: környezetünk csinosítása Nyereség - újításokból öt esztendő alatt korszerű üzem építéséhez elegendő összeget takarítottak meg az újításokkal, találmányokkal, a sikeres kutató-fejlesztő munkával az Észak-Magyar­országi Vegyiművekben. A sajóbábonyi nagyüzemnek jelenleg 51 saját szolgálati szabadalma van, és hamaro­san újabbakat jegyeztetnek be. Ugyanakkor az elmúlt évben 266-ra emelkedett a bevezetett újítások száma. Ez nem kevesebb, mint 37 szá­zalékos javulást jelent az előző évihez képest A szabadalmak és az újí­tások lehetővé teszik azt, hogy a gyár folyamatosan korszerűsítse a termékszer­kezetét, mindig keresett cik­kekkel jelentkezzen, s legyen jelen a hazai és a külföldi piacon. Az újítások, találmá­nyok javára írható termék­szerkezet-korszerűsítésből ere­dő bevételek csak például az elmúlt esztendőben 11 szá­zalékkal növelték a vállalati nyereséget A gyárban kiszámították, hogy az újítások alkalmazá­sa, a kutató-fejlesztő munka eredményeinek gyors beveze­tése a leggyorsabban megté­rülő beruházások közé tar­tozik: ebben a nagyüzemben minden fejlesztésre költött forint néhány esztendő alatt kereken a tízszeresét hozta vissza. (MTI) A fafeldolgozás feladatai helyettesíteni a Magyarország nem sze­gény ország ugyan fában, de nem is önellátó. Ennek mindaddig kevés jelentősé­get tulajdonítottak, míg a különböző energiahordozók és alapanyagok árával együtt a fa ára is el nem kezdett m­­eredeken emel­kedni a világpiacon. Sőt, nálunk a termelői árak ren­dezéséig tovább pazarolták a faanyagot, hiszen a hazai árak jó ideig nem követték a világpiaci árváltozásokat. Az árak rendezését az V. ötéves terv utolsó eszten­deiben — más népgazdasá­gi ágakhoz hasonlóan, azok­kal összefüggésben — már nem lehetett tovább halasz­tani. Ugyanebben az idő­szakban csökkent jelentős mértékben az importból be­szerezhető fenyőrönk men­­­nyisége. A feladat adott: helyettesíteni kell a fenyőt más, alkalmas fafajtákkal. Hosszú távon kell gazdál­kodni az erdőkkel, és ru­galmasan alkalmazkodni a most már értékarányos árak állította gazdaságossá­gi követelményekhez. Ho­gyan sikerült mindez az el­múlt esztendőben? — erről érdeklődtünk Kiss Mihály­­tól, a DEFAG fűrészüzemé­nek vezetőjétől. — Harmincnégyezer köb­méter gömbfát dolgoztunk fel. Tovább csökkent a fe­nyő részaránya. Növekedett a DEFAG erdészeteiben ki­termelt rönk mennyisége. 112 ezer darab rakodólapot készítettünk tavaly, hetven százalékát tőkés piacra ex­portáltuk. Árbevételi ter­vünket — mivel drágább fafajtákat is dolgoztunk fel — 10 millió forinttal túltel­jesítettük, összesen 135 millió forintot könyvelhet­tünk el 1980-ban. — Nyereséges a fafeldol­gozás? — Mintegy 25 millió fo­rint a fűrészüzem nyeresé­ge. — Hányan termelték meg? — 175 dolgozót figyelem­be véve készítettük el a ta­valyi — igen szoros — ter­vet, végül azonban 160-an valósítottuk meg. A szabá­lyozókból következik, hogy létszámcsökkentés esetén — ha teljesül a terv —, na­gyobb lehetőség van a bér­emelésre, a dolgozók ösztön­zésére. Tavaly 10 százalék­kal emelkedtek a munkabé­rek a fűrészüzemben. — Ha ez így megy tovább, végül elfogynak a dolgo­zók... Meddig lehet ezt csinálni? — Sajnos, már nem soká­ig. Egyre szigorúbb szerve­zéssel, egyre keményebb munkára késztetjük az em­bereket. Minden termelési folyamatban van egy opti­mális létszám: ha annál ke­vesebben vagyunk, ismét csökken a termelékenység. A szabályozók pedig jelen­leg­ azt jutalmazzák a na­gyobb béremelés lehetősé­gével, aki ugyanazt a ter­melést, csökkenő létszám­mal oldja meg. — Mivel tudják helyette­síteni a fenyőt? — Leginkább nemesített nyárfafajokkal, egyéb lom­bos fákkal. Vásárolunk is, saját erdőgazdaságainkból is kitermeljük a vágásra érett fákat — Nem valami rablógaz­dálkodás ez? — Korántsem. Szigorú szabályok vannak rá: amennyi erdőt kivágnak, annyit vagy többet telepítő­ fenyőz­ ni is kell. Rá vagyunk szo­rulva, hogy igen szigorú el­vek alapján gazdálkodjunk a fával. — Vásárlóiknak kell-e minőségi engedményeket tenni, ha fenyő helyett nyárfaféléket szállítanak ne­kik? — A nemesített nyárfélék viszonylag gyorsan nőnek. Némelyik fajta 10—15 év alatt megérik vágásra. En­nek természetesen ára van. Ritkább lesz a fa szövet­­szerkezete, vágás után, ami­kor kiszárad a rönk vagy a fűrészáru, jobban zsugo­rodik. Ráadásul a különbö­ző irányokban nem is egyenletes a zsugorodás. Óvatosabban kell vele bán­ni, figyelembe venni ezt a tulajdonságát. — Mit terveznek a közel­jövőben? — Józan számítások sze­rint nem szükséges növelni a fűrészáru mennyiségét. Továbbra is feldolgozunk évente mintegy 10 ezer köb­méter fenyőt. Mellette 1­20— 25 ezer köbméter lombos fát fűrészelünk. Ha szüksé­gesnek látjuk, inkább széle­­zett árut, gerendát, speciá­lis termékeket készítünk, növeljük a továbbadott fa­anyag feldolgozottsági fo­kát Bővíthető a rakodólap­gyártás is. — Mit csinálnak jelenleg az üzemben? — Átfagyott rönköket fű­részelünk. Megfagyott a víz a fában, olyan, mint az üveg. Alaposan próbára te­szi a gépmunkásokat: is­mernek-e minden szakmai fogást,, elérik-e a megfelelő teljesítményt. Ilyenkor könnyen­ tönkretehetik az alapanyagot. V. L 71. évfolyam 27. szám 1981.­ február 1. vasárnap Ára: 1,80 forint Marhahúskonzerv exportra Nagyon megkedvelhették a németek azt a marhahús­­roládot, amit a szegedi konzervgyár asszonyai készítenek számukra, mert évről évre megújítják megrendelésüket Remélhető, hogy az a marhahússült készétel is közkedvelt lesz majd asztalukon, amit néhány hónapja kezdtek el gyár­tani Szegeden. Nagyon munkaigényesek ezek a készítmé­nyek, sok velük a kézi munka, annak ellenére, hogy idén január óta sok új gépet állítottak munkába a húsüzemben. Átalakították az egész gyártóvonalat, folyamatos lett a ter­melés, s a szorgos kezek munkája — csak NSZK-exportból — hárommillió dollárt hoz ebben az évben. Képeink e munkáról készültek. A csontozás csak kézi erővel végezhető Körforgó gép aprítja, fűszerezés után keveri a húst Nagy levelű káposztalevélbe göngyölik a húspogácsát Somogyi Károlyné felvételei Jól összehangoltan dolgozik a brigád

Next