Délmagyarország, 1981. március (71. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-01 / 51. szám
Vasárnap, 1981. március 1 Új gépek az olajmezőn Az alergős olajmezőik a meglevő berendezések, gázüzemek, vagy a nagy tartályok önmagukban is szépek. Ezekben a napokban új, nagy berendezésen dolgoznak az olajmező munkásai. Három gépegységgel bővítik a stabil kompresszortelepet, ez a létesítmény a Szered környékén termelt olajkísérő gázok feldolgozására szolgál majd. Képeink erről a nagy munkáról mutatnak be néhány részletet. Somogyi Károlyné felvételei Szövetkezetek számvetése Eredmények Sándorfalván és Kisteleken A szövetkezetek zárszámadásai a törvény előírásai szerint zajlanak. Először tagértekezleteken — a kisebb közösségek — összegezik gazdálkodásuk tapasztalatait és beszélik meg a tennivalókat, majd a küldöttek ülnek asztalhoz. Ahol új vezetőséget választanak, vagy pedig a tagok többsége így kívánja , közgyűlést hívnak össze. A földdel bánó szövetkezetekben már befejezték a számvetést, az áfészek takarék-, lakás- és ipari szövetkezetek a kezdeténél tartanak. Májusban a téesz és szakszövetkezeti gazdák újra összegyűlnek, hogy döntsenek a jövőről. A sándorfalvi boltok és vendéglők nem érték el a kívánt forgalmat, de jobban dolgoztak, mint tavalyelőtt. A közgazdászok nyelvén fogalmazott az igazgatóság: ettől függetlenül a hatékonyság növekedett. Az elmúlt ötéves terv számait egymás után sorolva szépen fejlődött a sándorfalvi szövetkezet. Önkiszolgálót nyitottak, tanyai boltokat hoztak rendbe, üzleteket újítottak föl. Hűtőpultokat, állványokat, targoncákat vásároltak. Könnyítették az áruszállítást. Megannyi aprónak tűnő munkával segítettek magukon, s természetesen a lakosságon. Homokpusztán és Bodorszéken a Sándorfalva és Vidéke AFÉSZ-hoz tartozó két tanyai területen a hét végén friss hentesárut kínáltak. Idejében eljutott a kenyér meg a tej a szétszórt tanyák embereihez. A szövetkezet jól gazdálkodott, több mint 5 millió forint nyeresége lett. Maradt bőven tennivaló is. A vendéglősök a tavalyinál jobb kiszolgálást, több bevételt, a boltosok bővebb árukínálatot, nagyobb választékot ígérnek az idei esztendőre. Végiggondolva az életszínvonal megtartására tett intézkedéseket. • remélhetőleg nem lesz kevesebb a forgalmuk az eddiginél. Ha idejében beszerzik a divatos ruhákat, a keresett háztartási gépeket, az építéshez nélkülözhetetlen anyagokat, nem kell ettől tartaniuk. Bizonyára akkor nem is marad zsebben a sándorfalvi emberek pénze , ami a kereskedők tréfás mondása szerint „a legnagyobb vétek”. A Kisteleki Egység ÁFÉSZ küldöttei több mint 20 millió forint nyereséggel záró év gazdálkodását hagyták jóvá tegnap, a művelődési házban tartott összejövetelen. Az igazgatóság beszámolója — többek között a szép eredményt — az észszerű takarékosságnak is tulajdonította. Kedvezően alakították az árakat, jól szervezték a szövetkezet ipari munkáját, és odafigyeltek a boltok ellátására, kiszolgálták a hat falut. (Mint ismeretes, a kisteleki ÁFÉSZ kocsijai hordják az árut a központon kívül még Balástyára, Bakira, Pusztaszerre Ópusztaszerre és Csengetén is.) A bolti kiskereskedelemre, szolgáltatásra, vendéglátásra és a fölvásárlásra kevesebbet költöttem mint a tervezett, s ez többletet hozott a szövetkezetnek. Tavaly csaknem 550 millió forint lett az árbevételük. Az ifjúsági bizottság adta hírül, hogy a szövetkezet fiataljai társadalmi munkával segítettek. Meghívókat, szövetkezeti könyveket, vásárlási utalványokat juttattak el a címzettekhez. A Munka és műveltség vetélkedőn a döntőig jutottak, sikerült rábeszélniük néhány embert, legyen tagja a szövetkezetnek. Adatokkal segítették még a MÉSZÖV Ifjúsági Bizottságát az országos felmérés összeállításánál. A fiatalok ebben az évben is hasznosan szeretnének hozzájárulni a szövetkezet munkájához. Többek között Csenyetén a nagyközségi sikereken felbuzdulva — iskolaszövetkezetet alakítanak. A tegnapi tanácskozáson a résztvevők elfogadták az igazgatóság, a felügyelő bizottság, a nő- és az ifjúsági bizottság beszámolóját. Meghatározták az idei feladatokat, és megválasztották a megyei küldötteket a SZÖVOSZ IX. kongresszusa 3 Még mindig nem kiegyensúlyozott a beruházási piac — ismételgetjük ezt napjainkban —, és az építőipar lehetőségei is korlátozottak. Pedig évekkel ezelőtt abban reménykedtünk, hogy a házgyári technológia gyökeresen megváltoztatja a városépítés gondjait. Elsősorban a gyorsaságra gondoltunk, aminek az új technika csak részben felelt meg. Pontosabban: ma már nem nagy feladat egy tízemeletes házat összeszerelni, néhány hét alatt tető alá hozzák, de a szakipari munka tovább tart, mint a panelépítés. Ezzel is magyarázható hogy az ötödik ötéves tervben 3—400 millió forintot nem tudtak elkölteni a tanácsok Csongrád megyében, így aztán több áthúzódó építkezés csak az idén fejeződik be. Kétségtelen tény, hogy annyi feladatot, mint az elmúlt öt évben, soha nem kaptak a kivitelezők. Több mint 9 milliárd forint értékben készültek a lakások, iskolák, óvodák, különböző intézmények a megyében. Ennyi beruházás, mint az ötödik ötéves tervben, soha nem volt. És ha megkérdezzük a kőműveseket, technikusokat, mérnököket, nem emlékeznek ilyen nagyarányú konjunktúrára, mint amilyet átéltek és tapasztalhatnak még most is. Igaz ma már köztudott, hogy a beruházási piac korábbi nagy méretei a jövőben összezsugorodnak, nem számolhatunk be olyan sok középítkezésről, mint az elmúlt években. De az örök kérdés megmarad: miképp változnak a városépítés lehetőségei és az építőipar mennyire tud megbirkózni a feladatokkal, milyen újabb nehézségeket kénytelen majd legyűrni? Mindig tartogathat az élet meglepetést, de a várospolitikusok, a szakemberek jóslata szerint egy-két éven belül kiegyensúlyozott lesz a beruházási piac. Részben azon alapszik ez a jóslat, hogy az állam kevesebb célcsoportos lakásépítésre köt majd szerződést, az otthonteremtésben nagyobb szerephez jut a magánerő. Persze, illuzórikus azt hinni, hogy a magánerő jobban megtalálja a gyorsabb kivitelezés útját és módját. Talán csak arra számíthatunk, hogy megváltoznak az eddig oly mostoha házilagos kivitelezésnek a feltételei, és elsősorban a nagyobb vállalkozói kedv miatt, javulnak a körülmények. Ehhez persze az szükséges, hogy az építőanyagipar ígéretéhez méltón, zavartalanul biztosítsa a téglát, cementet, cserepet... A szakemberek arról beszélnek, hogy új technológiákat is bevezetnek, de az előnyöket elsősorban az intézményépítésnél — iskoláknál — kamatoztathatják. Ám ezen kívül is lehet új fordulatra várni a városépítésben. Igaz, Szegeden már nem szenzáció a lakóházfelújítás. Legföljebb annyi az újdonság hogy a jövőben sokkal nagyobb arányú lesz a házak csinosítása, szépítése. Lényegesen több pénz jut erre a feladatra, mint a korábbi időszakban. De önmagában a pénz nem elegendő és itt visszakanyarodhatunk egy korábbi állapothoz. a hiányzó szakipari szerelőkapacitáshoz. Nemcsak a lakóházépítésnél hiányoznak a festők, gázszerelők, kőművesek, hanem még több munkáskezet igényelne a lakóház-felújítás. Ám az is köztudott, hogy a vállalati létszám sehol nem növekszik. Sőt, országosan az elmúlt két esztendőben csökkent az építőipar munkaerőkapacitáss. A házfelújításnál új fordulatot az jelentene, ha egy technikai forradalommal több száz szakmunkás feleslegessé válna a födémécserénél, tatarozásnál... Ez valószínűleg egyelőre nem következik be, ismerve a fejlettebb ipari országok lakóház-felújítási gondjait is. Az elmúlt ötéves tervben a felújításban részt vevő szervezetek elég nagy tanulópénzt fizettek. Kiderül ez a népi ellenőrzési vizsgálatokból is, amikor a gyengeségekre, az elhúzódó javítások okaira rámutattak. Valószínű, ha holnap kezdődne a Kis Dávid-palota felújítása, akkor nem hat év múlva fejeznék be a munkát. Az élet parancsa, hogy az építőipari vállalatok tovább fokozzák a szervezettséget, a kooperációt. Mert hasznos lenne,ha a munkamegosztás érdekében jobban kihasználnák az építőipari társulás lehetőségeit. Hogy mit értünk ezen? Például a kisvállalatok bizonyos részmunkáknál kölcsönvennék a nagyobb cégek gépeit, amelyeket egyébként nem tudnak megvásárolni, kellő hatásfokkal működtetni. Több szervezeti változásra már sor került, a nagyarányú lakóház-felújítások iparosítása” megkezdődött. A jövőben újabb vállalatok kapcsolódnak ebbe a munkába, például a hódmezővásárhelyi CSOMTÉP részben „áttelepszik” Szegedre és a házépítés helyett felújításokkal foglalkozik. Egyre többet hangoztatott igény, hogy a megye legnagyobb építőipari vállalata, a DÉLÉP, ne csak a színház és az intézmények rekonstrkciójában, hanem a kisebb felújításokban is részt vegyen. Megkezdődött a lakóház-felújítás iparosítása, de számos olyan kelléket írhatnánk le, ami tartalmazza a szemléletváltást, a korszerűbb technika megteremtését. Anélkül, hogy felmentő levelet adnánk a határidők csúszására, illik elismerni, gyakran csak a munka közben bukkantak elő a láthatatlan akadályok. Hogy lehet elkerülni? Legutóbb az ÉVM vezetői hívták fel a figyelmet arra, hogy az előrelátóbb tervezéssel, a legjobb tervezők foglalkoztatásával kedvezőbben alakulna a lakóház-felújítások sorsa. Pillanatnyilag, úgy tűnik, nem mindegyik tervező irodának „édesgyermeke” ez a munka. A városépítés másik slágere a rekonstrukció. Nagyon sok üres telek vár beépítésre a Nagykörúton belül. Évek óta vitatkoznak az építészek, tervezők, kivitelezők, hogy beengedjék-e a panelt erre a területre. Ugyancsak közismert az a gond, hogy hagyományos technológiával, tehát téglából nem lehet gyorsan építkezni, márpedig a szürke panelt nem szívesen házasítanák a történelmi városképpel. Megoldás egyelőre a várakozás, pontosabban rövid időn belül eldől, hogy külföldi licencvásárlással alkalmas lesz-e a szegedi házgyár a belvárosi rekonstrukcióra. Tehát tudnak-e olyan elemeket gyártani, amelyek a városesztétikai, történelmi városképi igényeket is kielégíti. Lehetséges, hogy ezért új fejezet kezdődik a városépítésben ? Halász Miklós A városépítés lehetőségei Geofizikai szakközépiskola A hazai olaj-, érc- és szénbányászat szakember ellátása érdekében geofizikai szakközépiskolai oktatás indul szeptembertől Tatabányán, a Szabó József geológiai szakközépiskolában. A tanulók a hagyományos humán tárgyak mellett földtani, mélyfúrási, elektrotechnikai, szeizmikus geoelektromos szakismereteket is szereznek. Nemzetközi eszperantótalálkozó Pécsett Hét európai ország eszperantistáinak pécsi találkozójával ért véget szombaton a nemzetközi barátság hete amelyet az Eszperantó Világszövetség kezdeményezésére a barátság és a szolidaritás eszméjének szentelték a mozgalom hívei Számos magyar város és község eszperantistái gyűltek össze ebből az alkalomból a Mecsekalján, s rajtuk kívül bolgár, csehszlovák, jugoszláv, lengyel, NDK beli és szovjet vendégek is részt vettek az eseményen. Megismerkedtek a baranyai eszperantó körök életével, valamint a nyelv iskolai oktatásának pécsi eredményeivel és tapasztalataival. Elhunyt Ernst Jenő Kossut díjas akadémikus A Magyar Tudományos Akadémia, az Egészségügyi Minisztérium és a Pécsi Orvostudományi Egyetem közli. Ernst Jenő kétszeres Kossuth-díjas akadémikus, nyugalmazott egyetemi tanár 86 éves korában elhunyt. Temetéséről később intézkednek. * Ernst Jenő, az MTA rendes tagja, a magyar és a nemzetközi biofizika kiemelkedő tudósa 1895. április 16- án Baján született, szegénysorsú kereskedőcsalád nyolcadik gyermekeként. Kivételes tehetsége a matematika és a természettudományok iránt már kora gyermekkorában kitűnt. A pécsi tudományegyetemen 1923-ban szerzett diplomát, s 1928-ban kapott magántanári képesítést „Az életműködések fizikai elemei” című értekezéséért. Már a 30-as évek elején az egyik legismertebb magyar biológuskutatóként tartották számon, elsősorban az izomműködés és a folyadéktranszport kutatásában elért eredményei alapján. 1939-ben Szent-Györgyi Albert hívta meg szegedi laboratóriumába, s ott közösen dolgoztak az izom biokémiájának vizsgálatán. Ernst Jenőnek így jelentős szerepe lett az azóta világhírűvé vált Szent-Györgyi-féle izomkutatási iskola megteremtésében. A felszabadulás után tevékeny részt vállalt a magyar értelmiség, a magyar tudományos élet újjászervezésében. 1945-ben lett a kommunista párt tagja. A Pécsi Orvostudományi Egyetem biofizikai intézetét 1945-től 1972-ig vezette és itt nemzetközi hírű biofizikai iskolát alakított ki. Munkásságát több magas kitüntetéssel ismerték el; tagja volt számos nemzetközi tudományos társaságnak.