Délmagyarország, 1981. április (71. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-01 / 77. szám

Szerda, 1981. április 1 Felszabadulásunk 36. évfordulója alkalmából Koszorúzások, díszünnepség Szegeden Hazánk felszabadulásának 38. évfordulója tiszteletére ünnepségeket tartanak Sze­geden. Az MSZMP Szeged városi bizottsága, Szeged megyei vá­ros tanácsa és a HNF Szeged városi bizottsága április 3-án, pénteken délután 3 órakor koszorúzást rendez a Dugo­nics temetőben levő szovjet hősi emlékműnél és a Belvá­rosi temetőben, a román hősi emlékműnél. Délután 4 óra­kor a Széchenyi téren a két szovjet emlékművet koszo­rúzzák meg. Este az MSZMP Szeged városi és szegedi já­rási bizottsága, a Szeged me­gyei város tanácsa és a Ha­zafias Népfront Szeged váro­si bizottsága díszünnepséget rendez a Szabadság filmszín­házban 19 órai kezdettel. A nagygyűlés szónoka Ju­hász Géza, az MSZMP Sze­ged városi végrehajtó bizott­ságának tagja, a Szegedi Ru­hagyár vezérigazgatója. Az ünnepséget művészi műsor zárja. Vasutas újítók kitüntetése A MÁV Vezérigazgatósá­gán kedden kiváló vasutas újítókat tüntettek ki, felsza­badulásunk 36. évfordulója alkal­mából A MÁV-nál tavaly mint­egy 9400 újítási javaslatot nyújtottak be , 133-mal töb­bet az előző évinél, s ezek közül ugyancsak többet, ös­­­szesen 4626-ot fogadtak el. A bevezetett újítások 127,5 millió forinttal növelték a vállalati eredményt, a siker részesei közül 153-an kap­ták meg a Kiváló Újító ki­tüntetés arany, ezüst és bronz fokozatát Az elmúlt tervidőszakban a vasút újítói, feltalálói 43 millió forintot kaptak hasz­nosított javaslataikért, erköl­csi elismerésükről pedig 1180 Kiváló Újító, illetve Kiváló Feltaláló kitüntetés tanúskodik. Kender­termesztés Tegnap a szegedi Kender­fonógyárban kendertermesz­tési tanácskozást tartottak, a műszaki fejlesztésről s a bel­­tartalmi tulajdonságok pre­mizálásáról mondták el vé­leményüket termelők, felvá­sárlók, kutatók és feldolgo­zók. * A Szegedi Kenderterme­lési Rendszer 1976 óta több partnergazdasággal, kutató­­intézettel, növényvédelmi és agrokémiai állomással, vala­mint a Kenderfonó és Szö­vőipari Vállalat textilkutató részlegével közösen vizsgálta a növény minőségét. Az ipari értékeléskor megtudtuk: a kender rosttartalma megfele­lő, a minősége, a szakítószi­lárdsága viszont alacsony volt. A rostfinomság, amely­től a fonodai feldolgozás is függ, sokszor nem érte el a kívánt szintet A rostkenderkóró beltartal­­mi tulajdonságainak javítása érdekében 1976-tól különbö­ző mezőgazdasági és ipari feldolgozási kísérleteket vé­geztek. Ezeket évenként ér­tékelték. Az eredmények alapján módosították a ter­m­­esztéstech­nológiát. Az idén minden táblát kü­lön bírálnak el a rendszer­központ­ emberei A betakarí­tást úgy szervezik, hogy a ken­derkévék még az aratás nap­ján szellős kúpba kerüljenek. A helyes technológiával termesztett kenderért pré­miumot fizetnek. A cél: a kölcsönös érdekeltség kiala­kítása, az alapanyag minősé­gének javítása. Ipari szövetkezetek küldöttközgyűlése Háziipari szövetkezetek tagfelvétele Kitüntetések Az Ipari Szövetkezetek Csongrád megyei Szövetségé­nek rendkívüli küldöttköz­gyűlését tegnap, kedden dél­előtt tartották Szegeden, a NIVO Faipari és Játékkészí­­tő Ipari Szövetkezet kultúr­termében. A napirendek el­fogadása után Horváth János, a KISZÖV elnöke ismertette az OK­ISZ ajánlását, mely­nek alapján a megyében levő kilenc háziipari szövetkezet és a Szegedi Ruházati Ipari Szövetkezet tagsága úgy dön­tött, hogy csatlakozik a me­gyei szövetséghez. A KISZÖV elnöksége előterjesztésében megemlítette, hogy a házi­ipari szövetkezetek többsége figyelemre méltó ipari tevé­kenységet folytatott. Tagként való felvételükkel erősödik a megyei szövetség. Az eddigi 46 tagszövetkezet helyett a jövőben 56 szövetkezet érde­keit képviselik. A létszámnövekedés szük­ségessé tette az elnökség, a felügyelő bizottság és a szak­­bizottságok kibővítését. A KISZÖV elnökségébe és fel­ügyelő bizottságába titkos szavazással választották meg a tagokat. Ezt követően ki­tüntetéseket adtak át Kiváló Munkáért kitünte­tésben részesült Huszka Pé­ter (Hódmezővásárhely, Apolló Cipőipari Isz), Halmi Imre (Szegedi M­VO Faipari és Játékkészítő Isz). A Szövetkezeti Ipar Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta: Csordás József (Hódmezővá­sárhelyi Vas- és Fémipari Szövetkezet), Raboczki István (Szentesi Asztalos és Vas­ipari Szövetkezet), Makói Ist­vánná (Makói Szövőipari Szö­vetkezet), Klopfer Ferenc (Csongrád megyei Építőipari és Szolgáltató Szövetkezet), Dékány István (Szegedi Gép­­járműjavító Isz), Cselovszki János (Szegedi Fémtex Isz). Nemzeti Zászlók, társadalmi munkáért A Hazafias Népfront Dr-Makó­­szágos Tanácsa márciusi ülésén döntött az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. év­fordulója tiszteletére indított településfejlesztési társadal­mi munka­mozgalom legjobb­jainak elismeréséről. Örömmel állapította meg, hogy a mozgalomhoz az or­szág lakosságának nagy ré­sze csatlakozott és jelentős értékű közös munkával já­rult hozzá városaink, fal­­vaink fejlesztéséhez, közel 6 milliárd forinttal. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa a kiemelke­dő munka elismeréseként Nemzeti Zászlót alapított, amelyet a következő telepü­léseknek adományozott: Bu­dapesten a IV. és a XX. kerületnek. Hajdúnánás, Ka­locsa, Kecskemét, Körmend, Salgótarján, Sárvár, Siklós és Szolnok városok­nak. Harkány, Simontornya, Szárny, Szendrő, Tiszakécske és Veresegyház nagyközsé­geknek. Ugyancsak a Nem­zeti Zászlót adományozta Alattyán, Ágasegyháza, Csa­­holc, Markóc, Nagyberki és Söjtör községeknek. A népfrontmozgalom ve­zető testülete elismerő okle­velét 29 település kapta meg A Népfront Országos Ta­nácsa köszöni Magyarország­­ lakosságának, a szervezés­ben részt vett valamennyi szervezetnek, hogy a közös munkával méltóképpen kö­szöntötte pártunk XII. kong­resszusát és felszabadulá­sunk 35. évfordulóját. A végzett nagy értékű munka népünk egyetértésének és cselekvőkészségének méltó, lelkesítő kifejezője. Ügyek S3 hátterük Beszélgetés a megyei főügyésszel Sokak gondolatában még mindig mitikus kód övezi az ügyészi mun­kát, m­­űvelóit leginkább bírósági tárgyalá­sokon tudják elképzelni — irodalmi, netán filmekből merített élményekre alapoz­va —, amint jogi paragrafu­sokat idézve ismertetik a vádiratot. Márpedig a való­ság ezúttal is más, mint a látszat A laikus felszínes is­mereteiből kikerekedő kép csak villanásnyi mozzanatai tükrözi a valójában rendkí­vül sokrétű, társadalmi éle­tünkben nélkülözhetetlen ügyészi tevékenységnek, mert helyzetüknél fogva, sajátos eszközeik birtokában az ügyészségek is sokat te­hetnek társadalom- és gaz­daságpolitikai céljaink meg­valósításáért. Feladataik kö­zül a leglényegesebbeket ki­emelve: a szocialista törvé­nyesség erősítésén, a köz­élet tisztaságának védelmén kell munkálkodniuk, előse­gítve a jogszabályok egysé­ges, helyes értelmezését, a rendelkezések következetes végrehajtását. Az MSZMP XII. kongresszusának hatá­rozatai így nyilvánvalóan az ügyészségek tevékenységé­ben is iránymutatók. A Csongrád megyei Fő­ügyészség nemrég vitatta meg a pártkongresszus hatá­rozatainak szellemében, meg­fogalmazott ügyészi feladato­kat. Az értekezleten több évre érvényes általános cél­kitűzéseket jelöltek meg. Dr. Kereszty Bélát, a me­gyei főügyészség vezetőjét a törekvések részletesebb is­mertetésére kértük. — Mit tart lényegi teendő­nek? — Az ügyészi szerveknek az eddiginél határozottab­ban kell fellépniük a társa­dalmi fejlődést, fékező, ká­ros jelenségekkel szemben. E munkában eredményt — tekintettel a társadalmi vi­szonyok fejlődésére — csak a korábbinál korszerűbb módszerekkel érhetünk el. Nem elégedhetünk meg a felszín elemzésével — pél­dául a különböző bűncse­lekményekkel szemben érvé­­­nyesíthető jogi szankciók megállapításával —, az ügyek társadalmi hátterét is fel kell térképeznünk. Csongrád megyében már 1976 óta végzünk efféle vizs­gálatokat. Kutattuk — szo­ciológiai, kriminológiai szempontok szerint — a ci­gánybűnözés okait, ezután elemeztük a cigányok által elkövetett bűncselekménye­ket. — Nem kis eredménnyel Búvárkodásukat később or­szágos vizsgálattá fejlesztet­te az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai I­ntézet. Miként két évvel később folytatott oknyomozásokat a Legfőbb Ügyészség ... — 1978-ban a fosztogató jellegű, társadalmi és sze­mélyi tulajdont károsító bűncselekmények, a lopás, a sikkasztás, a csalás és a hűt­len kezelés elkövetési mód­jait, hátterét, s ezekben az ügyekben az ítélkezési gya­korlatot elemeztük. Egy esz­tendővel korábban — hadd legyen teljes a felsorolás — a társadalmi kapcsolatok egyik neuralgikus pontját vettük nagyító alá. A szocia­lista gazdálkodási szerveze­tek együttműködését, tanul­mányoztuk, a bíróság elé kerülő szerződéses jogviták alapján. Tavaly ugyancsak a gazdasági élet vadhajtása­it, a gazdálkodásban mutat­kozó törvénytelenségek kri­minológiáját kutattuk — méghozzá újszerűen, mert két szakág, a szabálysértési és a bűnügy szakértői dol­goztak együtt, kitérve az ítélkezési gyakorlat tanul­mányozására is. Négy na­gyobb lélegzetű vizsgálatunk felidézésével azt szerettem volna érzékeltetni, hogy az idei év és a következő esz­tendők elemzései nem nél­külözik az előzményeket. — Milyen vizsgálatokat terveznek a közeljövőben? — Állandó témánk közé tartozik a kényszerintézke­dések — letartóztatások, őri­zetbe vételek —, és a mel­lékbüntetések, például a köz­­ügyektől, a foglalkozástól, a járművezetéstől eltiltás vég­rehajtásának törvényességi felügyelete. A büntetőügye­ket továbbra is két alapvető szempont szerint vizsgáljuk. Számba vesszük, hogy a tár­sadalomra különösen veszé­lyes bűncselekményekben milyen eredménnyel jártak a nyomozásuk. Ismertté vál­­ta­­­-e az elkövetőik. És per­sze ez már a második szem­pont, a rendőri szervekkel együttműködve arra törek­szünk, hogy a kisebb súlyú cselekmények­ elkövetőit is sikerüljön leleplezni. A bűn­cselekmények évente több milliós kárt okoznak a tár­sadalmi tulajdonban. Nyil­­vánvalóan nem mindegy, ezek a károk megtérülnek-e avagy sem. Lehetőleg már a nyomozati szakban el kell érni — s ez megint csak lé­nyeges feladataink közé tar­tozik —­, hogy az elkövetők minden esetben és maradék­talanul visszafizessék a kár ellenértékét. Ehhez persze a felelősségre vonás és a kár­térítés szempontjából elen­gedhetetlenül fontos körül­mények felfedése szükséges. S a legfőbb célra, a megelő­zésre való tekintettel a bűn­cselekmények elkövetését lehetővé tevő okok feltárása. Figyelmünk e feladatokra is kiterjed, miként azt is vizs­gáljuk, hogy a károsultak in­­tézkednek-e a törvénytelen­ségeket elősegítő körülmé­nyek megszüntetésére. Vizs­gáljuk még többek között, hogy a polgári perekben ho­zott határozatok végrehajtá­sában megfelelően érvénye­sülnek-e a törvényességi és jogpolitikai követelmények, elemezzük a munkaügyi bí­róság ítélkezési gyakorlatát. Kutatjuk, vajon a gazdasá­gi ügyek elbírálásakor — a hibás teljesítésekből eredő perekben — alkalmazzák-e a Ptk. módosított rendelkezé­seit. Hétköznapi szóhaszná­lattal: a bírósági gyakorlat elősegíti-e a szerződéses fe­gyelem erősítését. Új kezde­ményezésünk a közlekedési balesetek helyszínelésének és a nyomozás bizonyítási kísérleteinek törvényességi vizsgálata. Arra keresünk választ, hogy a balesetek helyszínén megfelelően de­rítik-e fel, s rögzítik a tör­­téntek megítéléséhez szüksé­ges nyomokat, egyéb adato­kat. A közlekedés témaköré­hez tartozik a közúti forgal­mi rend kialakításáról és a közúti jelzések elhelyezésé­ről szóló KPM-rendelet vég­rehajtásának vizsgálata. — Tavaly vizsgálatokat­­­s vizsgáltak. Idén tervez­nek-e hasonló ellenőrzést? — Tavaly az ipari szövet­kezeteknél igyekeztünk meg­állapítani, hogy a különböző ágazati és belső ellenőrzé­sek, állami felügyeleti vizs­gálatok, revizori és NEB- vizsgálatok nem­ tartalmaz­nak-e átfedéseket. Egyben arra is kíváncsiak voltunk: vajon az érintett szövetkeze­tek intézkedtek-e a feltárt hiányosságok megszüntetésé­re. Idén ismét tervezünk ef­féle oknyomozást, mégpedig az ÁFÉSZ-eknél. A vizsgá­latok vizsgálatával már csak azért is foglalkozni kell, mert talán elképzelni sem tudja, mennyi energiát, időt emésztenek fel az ipari vagy kereskedelmi egységeknél az egymással nem egyeztetett vizsgálatok. A vizsgálati dömping sokszor fölösleges megterhelést ró ellenőrre és ellenőrzöttre egyaránt. Érté­kes, más területen hasznosít­ható munka megy így ve­szendőbe és jelentős szelle­mi energia, melyet másutt kamatoztatni lehetne. Fel­hívni erre a figyelmet, ne­künk ez a célunk. — Tehát nem elégszenek meg a tények regisztrálásá­val ... — Semmiképpen. Tapasz­talatainkról akárcsak koráb­ban, ezután is tájékoztatjuk az érdekelteket. A vizsgála­­tok eredményét előadásokon ismertetjük, a szakemberek mellett a „laikusok”, példá­ul :— a leltárhiánnyal kap­csolatos elemzések ürügyén — boltvezetők, kereskedel­mi dolgozók érdeklődésére is számot tartva. Ladányi Zsuzsa Születésnapi liszsát és Kórász Mihályt a forradalmi munkásmozgalom régi szegedi harcosát hetvenedik születésnapja­­ alkalmából ott­honában köszöntötte Papái József, a Csongrád megyei párt­­bizottság titkára és Berta István, a Szeged városi pártbi­zottság titkára. Kórász Mihály 1936 óta tagja a pártnak. Évtizedeken át aktívan tevékenykedett a munkásmozgalomban a Szocia­lista Hazáért Érdemrend, a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem, a Felszabadulási Jubileumi Emlékérem, az Ár­­vízvédelemért Emlékérem a Munkásőr Emlékérem és több más kitüntetés tulajdonosa. Az ünnepe­tnek Pándi József nyújtotta át a megyei pártbizottság születésnapi köszöntő levelét, emlékplakettet és vörös szegfűcsokrot. 3 Áprilisban Fokozott közúti ellenőrzés Az egész ország területére kiterjedő, fokozott közúti forgalomellenőrzést tartanak a Belügyminisztérium szer­vei áprilisban, a közlekedési fegyelem megszi­­ga­dítására,a balesetek megelő­zzzse és csökkentése érdekében. A forgalom folyamatossá­­gának fenntartása és segíté­se mellett az ellenőrzés cél­ja, hogy megelőzzék a ső­t baleseti okként szereplő sza­bálysértéseket. Az ellenőr­zés kiterjed az ittas veze­tők, a gyorshaj­tók, a tilos jelzésen áthaladók kiszűré­sére, ellenőrzik továbbá a járművek műszaki állapo­tát, a vezetői engedélyek ér­vényességét, az áruszállítás szabályainak megtartását, a biztonsági öv használatát, a járművek környezetszennye­ző hatását.

Next